Budapest Fôváros Önkormányzata
Szociálpolitikai, Foglalkoztatási
és Lakásügyi Bizottsága
Tárgy: Javaslat a Fôváros
központi lakáskere-
tének felhasználásáról
Tisztelt Közgyülés!
Mint ismeretes, a Közgyülés megbízta bizottságunkat, hogy a Lakáspolitikai Fôosztály "Javaslat a Fôváros központi lakáskeretének felhasználására feljogosított bizottság kijelölésére" c. elôterjesztését megtárgyalja.
Bizottságunk az elôterjesztést 1990. november 21-i ülésén megtárgyalta és a következô határozati javaslatot terjeszti a Közgyülés elé:
A Bizottság az eredeti - ad hoc bizottság kijelölésére vonatkozó - elôterjesztés helyett saját elôterjesztést nyújt be, amely a központi lakáskeret felhasználásának felfüggesztését javasolja.
Határozati javaslat
1. A Közgyülés - a Miniszterelnöki Hivatallal megkötött és az Országgyülési Hivatallal megkötendô szerzôdéseket nem érintve - felfüggeszti a fôváros központi lakáskerete felhasználásának gyakorlatát.
2. Ha a Közgyülés nem ért egyet a Bizottság e javaslatával, akkor a jövôbeni eljárásra a Bizottság javasolja:
a) a fôváros központi lakáskerete konkrét felhasználásáról
minden eseteben a Közgyülés hozza meg a végsô döntést
b) e döntést elôkészítô munka felelôse a Szociálpolitikai,
Foglalkoztatási és Lakásügyi Bizottság legyen.
Kisebbségi véleményként megfogalmazódott (egy fô, a Bizottság elnöke részérôl), hogy ezzel egy öt tagu paritásos bizottság foglalkozzon (SZDSZ, MDF, FIDESZ, MSZP, KDNP 1-1 tagja).
Indoklás
A Bizottság tehát az 1. alternatívát javasolja a Közgyülésnek, a következô indokok alapján.
Az un. VB 3%-os keret jogszabályi alapja az "A lakások elosztásáról és a lakásbérletrôl szóló 1/1971.(II.8.) Korm.sz. rendelet 4. paragrafusának 2. bekezdése:
"Az új tanácsi bérlakásokból a központi feladatok megoldására, valamint a 7.par.1.bek. alapján a bérlôkiválasztási jog biztosítására együttesen - évenként - a fôvárosi ...tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3 %-ot a saját rendelkezése alatt tarthat. A felhasználás célok szerinti megosztását, továbbá a fôvárosban a kerületi... tanácsok részesedését a fôvárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg.
A meghatározott mértéken belül - az említett célokra - megüresedett tanácsi bérlakás is felhasználható."
Az elôterjesztéshez mellékeljük azokat az összesítô kimutatásokat, amelyeket a Lakáspolitikai Fôosztály a rendelkezésünkre bocsátott, s amelyek bemutatják, hogy az elmúlt években e keret a lakásállomány mekkora hányadát jelentette. Hangsulyozzuk, hogy indítványunkat elsôsorban nem e keret volumene indokolja, hiszen lakáspolitikailag nem számottevô nagyságrendrôl van szó.
Bizottságunk részérôl a következôkkel indokoljuk e keret felhasználásának felfüggesztését:
a) Az új Lakástörvény megszületéséig sem indokolt fenntartani egy olyan "kiskapus" gyakorlatot, amely az elmúlt évtizedekben számos jogos, politikai jellegü kritika tárgya volt. A fennálló rendszer kedvezményezetteinek, vagy akár a nagyon rászorulóknak az ilyen úton történô, elkülönült lakáshoz juttatása elvileg sem fogadható el, praktikusan pedig "jól", igazságosan nem oldható meg.
b) Bármily kis nagyságrendrôl van is szó, az új tanácsi bérlakások számának drasztikus lecsökkenésével ez is komoly feszültséget okoz, fôleg, ha a mellékletbôl leolvasható számu lakás lett e keretre hivatkozva valójában elosztva az elmult években.
c) A fôváros csak a kerületektôl történô lakáselvonással tudja müködtetni központi lakáskeretét, erre pedig ma már nincs meg a jogalap, ezért a keret gyakorlatilag a fôváros szintjén nem müködtethetô. (A kerületek, a jogszabályi kereteken belül a maguk belátása szerint döntenek a lakáskiutalásokról.)
d) A különös méltánylást igénylô esetekben értelemszerüen a lakásokkal rendelkezô kerületi önkormányzatok tudnak eljárni, központi, vagy egyéb szervek esetében - a meglévô szerzôdéseket nem érintve - az adott szerv terhére, vagy esetleg az önkormányzattal történô megállapodás alapján normális magánbérleti szerzôdés köthetô. A még döntésre váró esetekben a keret felhasználásának felfüggesztésérôl értesíteni kell az érintetteket.
e) A jogszabályi hely idôleges érintetlenül hagyása mellett is lehetôsége van a Fôvárosi Önkormányzatnak, hogy az adott jogszabályi lehetôséggel ne éljen.
Budapest, 1990. november 22.
Gyôri Péter
a Bizottság elnöke