Surján László miniszter
Népjóléti Minisztérium
Tisztelt Miniszter Ur!
Munkatársa a mellékelt, igen furcsa, a Menhely Alapítvány jóhiszemüségét és jóhírét megkérdőjelező levelet juttatta el hozzánk, melynek részletesebb, világos magyarázatát ezúton kérjük Önöktől.
A levéllel kapcsolatban fölmerül bennünk a kérdés, hogy
- mit takar a "szokatlan elbírálás" kitétel,
- hol jelzi a hivatkozott Állami Számvevőszék alapítványunk beszámolási hiányát (mert a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyv és az Összefoglaló Jelentés ezt nem tartalmazza),
- milyen vizsgálatot folytatott a Népjóléti Minisztérium és Szántó Tamás (?) alapítványunkkal kapcsolatban, mert mi erről nem tudunk.
Jóhiszeműségünk kétségbevonásán túl a levélben jelzett két ok szolgált alapul, hogy alapítványunkat az 1991. évi szociálpolitikai pályázók sorából kizárták.
A számunkra értelmezhető egyik ok (beszámolás hiánya) kapcsán tájékoztatjuk, hogy a tavalyi pályázataink (2 db) beszámolójának tartalmára és idejére utaló szerződések mind a mai napig nincsenek a birtokunkban (bár egyik munkatársuk az egyik szerződést irattárukban megtalálta), felszólító, vagy figyelmeztető jelzést nem kaptunk, viszont az Állami Számvevőszék részletesen megvizsgálta a két pályázat teljesítését és az ehhez készített beszámolónkat a hiány jelzésekor a Minisztériumnak azonnal megküldtük.
Ismerve az Állami Számvevőszéknek a Minisztériumra vonatkozó igen súlyos megállapításait, kizárásunk körülményeit nem tartjuk meg-alapozottaknak.
A levéllel kapcsolatos felvilágosításukkal párhuzamosan talán arra is magyarázatot kapunk, hogy utólag miért érkeztek Önöktől mégis olyan tartalmú értesítők, hogy szakmai, illetve pénzügyi okokból vetik el idén beadott pályázatainkat, s egyet (86 eFt) elfogadnak (az utcai gondozó hálózatra, hajléktalan-irodára, hajléktalanok orvosi ellátására, ápoló-gondozó házra vonatkozót nem).
Tudjuk, hogy nagyon kevés a szétosztható összeg, a fővárosban végzett szakmai munkánkat azonban a hajléktalanokkal foglalkozók, a közvélemény és az Ön munkatársainak is egy része jól ismeri, tanácsunkat, véleményünket, segítségünket az elmúlt hónapokban is folyamatosan kérték és mi szívesen segítettünk/segítünk munkájukban, amennyire tudunk.
Úgy tudjuk, hogy a szakmai zsűri idén is pozitívan értékelte pályázatunkat, s ha végignézem a hajléktalanokkal foglalkozó fővárosi szervezetek listáját, akkor sajnos még ma is egy kezem elég, hogy megszámoljam, hány független polgári, civil kezdeményezés működik e területen.
A Menhely Alapítvány tevékenységéről szóló dokumentumok munkatársai rendelkezésére állnak, az Alapítványban dolgozók önként vállalták, hogy nap mint nap lelki, emberi energiájuk maximumát nyújtva próbálnak meg segíteni a város legperiférikusabb helyzetben lévő állampolgárain. Nem értem, hogy a hazai szociális ellátásból olyannyira hiányzó civil kezdeményezéseket Önök hogyan kívánják ösztönözni?
Ha ideje engedi, Önt is és munkatársait is tisztelettel várjuk, hogy munkánkat közelebbről megismerjék!
Budapest, 1991.júl. 8. Győri Péter
Menhely Alapítvány
kuratóriumának elnöke
_