Népjóléti Minisztérium
MAX WEBER ALAPÍTVÁNY
1992
Gyôri Péter
B e s z á m o l ó
a "Szociológiai vizsgálat a nem-állami szociális szféra jellegérôl,szerepérôl, müködésérôl Magyarországon, 199o/91" c. kutatásról 1992. február
I. A kutatás speciális szociológiai környezetérôl
a) Kutatáshiányos környezet
«»A szokásoktól némileg eltérôen, elôször feltétlenül szólnom kell a két évvel ezelött indított kutatás egyik olyan, módszertaninak is tekinthetô elôfeltevésérôl, melyet a kutatás közben alapvetôen revideálnom kellett.
A kutatási tervben így fogalmaztam: "A nem-állami szociális kezdeményezések külsô körülményeinek idôközbeni megváltozása (a polgári és politikai jogok bôvülése, az egyházak sulyának válto-zása, a "vállalkozói magatartás" térnyerése stb.), e szervezô-dések jellegzetes formaváltásai és tartalmi módosulásai, új szükségletekre adott válaszaik, s a gyorsan szaporodó kezdemé-nyezések módosult funkciója, helye az átalakuló szociálpolitikai intézményrendszerben újabb tanulságokkal szolgálhat. Az utóbbi idôben megfigyelhetô gyors differenciálódás, «»valamint a társa«»-«»dalmi és kutatási érdeklôdés növekedése ma már módot ad arra, hogy "korai", extenziv kutatásunkat empirikus szinten jobban specifikáljuk egyes kérdésekre.«»"
Vagyis abból indultam ki, hogy a 80-as évek elsô felében lebonyo-lított empírikus kutatásom (ennek összegzése: Kisközösségi szoci-ális kezdeményezések, in. Arat a magyar, 1988.) óta számos eset-tanulmány, részfeldolgozás, középszintü, illetve elméleti jellegü összegzés készülhetett a hazai kutatói mühelyekben e témakörben és e létezô szakirodalmi közegben készíthetem el speciálisan célzott empirikus kutatásomat.
Ezzel szemben a kutatás során azt kellett tapasztalnom, hogy ilyen "szakirodalmi közeg", vagyis a célzott kérdéskör egyfajta feldolgozottsága «»egyáltalán nem létezik ma sem«»! (Ennek csak "mellékesnek" tekinthetô következménye, hogy így önléntelenül is a tervezettnél nagyobb hangsulyt kapott az egész kutatáson belül a hajléktalanság körüli szervezôdések vizsgálata, illetve a ter-vezetthez képest korlátozni kellett az eredeti kutatási célokat.)
Hipotézisünk, hogy e kutatáshiányos környezet nem a véletlen müve, s nem is csupán a hazai kutatások általános szükösségének a következménye (bár ennek szerepe kétségtelenül jelentôs), hanem annak köszönhetô, hogy nem következett be az ilyen nem-állami jellegü szociális szervezôdések feltételezett "robbanásszerü" számbeli növekedése, jelentôségük ilyen megnövekedése, így a fel-tételezett közfigyelem, a tudományos elemzés igénye is elmaradt a két évvel ezelôtt várttól. (Errôl részletesebben szólunk a II. részben.)
«»
b) Résztvevô-megfigyelô szerep, akciókutatás
«»Szociológus kutatóként tisztában kell lennem azzal, hogy saját aktív részvételem az általam kutatott nem-állami szociális kezde-ményezések meghatározott körében olyan tény, amely óhatatlanul befolyásolja a kutatást. A szakirodalom az ilyen szerepet "részt-vevô-megfigyelô szerepként", az ilyen kutatást "akciókutatásként" tartja számon és elemzi ennek sajátosságait.
Ez a részvétel legszükebben elsôsorban a hajléktalanságot kezelô szervezetekhez kapcsolódott, melyekrôl részletesebben a III. részben lesz szó. Itt csak a hitelesség miatt rögzíteni kell azt a tényt, hogy
«»
az elmúlt idôszakban folyamatosan részt vettem a SZETA munká-jában,
1989-ben többekkel megalapítottuk a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottságot,
1990-ben megalapítottuk a Menhely Alapítványt, melynek azóta kuratóriumi elnöke vagyok,
1991-ben létrehoztuk a Twist Olivér Alapítványt, melynek kura-tóriumi tagja vagyok,
1990. vége óta a Fôvárosi Közgyülés Szociális, Foglalkoztatási és Lakásügyi Bizottságának elnöke vagyok.
Mindez pusztán tényszerüen azt jelenti, hogy a "külsô", elemzô kutatói szerepen túl a kutatás ideje alatt egyéb, lényeges szere-pek is "rám rakódtak". Ilyen:
a szociális munkási,
a mozgalomszervezési,
az érdekvédelmi,
a szervezet-létrehozói, fenntartó,
a szakértôi,
a politikusi, politikabefolyásoló, döntéshozó
és egyéb szerepek.
«»
(Ennek az egyedinek nem tekinthetô "többszerepü" helyzetnek az elemzése és értékelése - megítélésem szerint - szintén nem lenne egy haszontalan feladat.)
«»
II. Általánosítható következtetések
a) A tipizálás lehetséges dimenziói
«»Figyelmem középpontjában továbbra is azok a kisközösségi szociális kezdeményezések álltak, amelyekre a 80-as évek közepén folyt empirikus kutatásom irányult. Az e témában járatos elemzôk ponto-san tudják, hogy milyen definíciós, lehatárolási problémákkal kell megküzdeni.
«»Kisközösségi«» kezdeményezésrôl beszélhetünk akkor, ha a minden-napokban még értelmezhetô, értelmes tartalommal bíró emberi társulás ("kiscsoport") aktivitásáról van szó. Az ilyen kezdeménye-zéseket is egyéni érdekek, motivációk, aspirációk keltik életre, tartják fenn, ezek azonban a társulás útján, azon belül keresik megvalósulásukat, nem anélkül, individuális úton.
(A tipizálásnál még visszatérünk arra, hogy emellett milyen lényeges más kezdeményezési formák is léteznek.)
«»
Szociálisnak«» tekinthetôk ezek a kezdeményezések, ha alapvetô emberi létszükségletek kielégitését, védelmét szolgálják (megélhe-tés, lakhatás, egészségmegôrzés stb.). Tudnunk kell, hogy jellem-zôen e kezdeményezések tevékenységének határai, áttételes céljai stb. alig definiálhatóak, ezért itt a precíz lehatárolásra - megitélésem szerint - nem célszerü törekedni.
«»Kezdeményezés«»-jellegüeknek tekinthetôk e kisközösségi szervezôdé-sek, amennyiben a külsô kényszerek, meghatározottságok uralta tevékenységeken, szerepeken kívüli, azokon túlmutató önálló választásokon, döntéséken alapul maga a részvétel, a kialakult formákhoz és tartalmakhoz képest újat hozó formáció.
A kisközösségi szociális kezdeményezések - többek között - a következô dimenziók szerint tipizálhatók (az egyes dimenziókon belül számos átmeneti forma található!):
«»
«»* cél, szociális tartalom:«»
- egycélu szervezôdések
- többcélu szervezôdések
- érdekérvényesítésre, érdekvédelemre
- önsegítésre, probléma-megoldásra irányuló szervezôdések
- átfogóbb szociális problémára
- konkrét problémára, problémacsoportra irányuló szervezôdések
«»* szervezettség, intézményesülés foka:«»
a kiformálódott baráti, szakmai, "sorstársi" körök, klubok, társaságoktól az alapítványok, egyesületek, szövetségekig számtalan átmeneti formában
«»* lokalitás, térbeliség:«»
- közvetlen lokalitáshoz (szomszédság, intézmény stb.) tapadó
- adott településre szervezôdô
- regionális, országos szervezôdés
(- nemzetközi szervezôdés része)
«»* az aktivitás idôbelisége:«»
- egy akcióra szervezôdött
- egy probléma megoldásáig tartó szervezôdés
- hosszabb távu szervezôdés
«»* a résztvevôk érintettsége:«»
- másokat segítô laikus szervezôdés
- másokat segítô professzionális szervezôdés
- a hasonló helyzetben lévôk segítése
- a résztvevôk segítése (önsegítô csoport)
«»* intézményi kapcsolat:«»
- hivatalos intézményen belüli, annak perifériáján lévô szerve-zôdés
- nagyobb nem-állami szervezôdés alcsoportja
- önálló, más szervezôdésektôl nem függô szervezôdés
«»* szervezôdés stádiuma:«»
- elôkészület, szervezôdés, kiformálódás
- növekedés - hanyatlás
- stagnálás
- szétválás, szétesés
- belsô strukturálódás, hierarchizálódás
A különbözô dimenzióknak megfelelô konkrét példákat az említett tanulmányban (in. Arat a magyar) jeleztük. Itt most az e kutatás-ba bevont néhány - lakásügyi - szervezôdés lehetséges tipizálását mutatjuk be.
«» Lokalitás Idôtartam Cél
«»«» ----------------------------------------------------------------
Hajléktalanokért Fôváros közepes hajléktalan
Társadalmi érdekvédelem
Bizottság intézmény-
Menhely Alapítvány hosszu teremtés,támogatás
-----------------------------------------------------------------
Lakásbérlôk Országos hosszú érdekvédelem
Egyesülete szervezôdés
-----------------------------------------------------------------
Lakástulajdonosok Országos hosszu érdekvédelem
Országos
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Otthonteremtôk Országos "hosszu" érdekvédelem
Országos otthonteremtés
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Kisemmizettek Országos közepes érdekvédelem
Érdekvédelmi
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Házfelügyelôk Fôváros közepes? érdekvédelem
Érdekvédelmi
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Magyar Szociális Országos közepes? lobbizás
Lakásalapítvány
=================================================================
Szegények Önsegítô csoport rövid önsegítés
Szervezete
-----------------------------------------------------------------
Szegényeket Támogató Országos hosszú támogatás
Alap érdekvédelem
-----------------------------------------------------------------
"Alternatív életmód helyi hosszu ideológia
kisérlet" önszervezôdés
-----------------------------------------------------------------
Önkényes beköltözôk csoport rövid önsegítés
egyesülete (köre) érdekvédelem
-----------------------------------------------------------------
Volt állami gondozottak Országos közepes önsegítés
Önsegélyzô Egyesülete érdekvédelem
-----------------------------------------------------------------
Tisztviselôtelepi szomszédság hosszu? szervezôdés
Polgárok érdekvédelem
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------
Hegyvidék szomszédság hosszu? szervezôdés
Polgári Egyesület érdekvédelem
-----------------------------------------------------------------
Külváros Müvelôdési helyi hosszu érdekvédelem
Egyesület (Pécs)
-----------------------------------------------------------------
Humánszolgáltató helyi közepes szolgáltatás
Egyesület (Veszprém)
-----------------------------------------------------------------
Otthon Alapítvány helyi hosszú szolgáltatás
(Kaposvár)
-----------------------------------------------------------------
Emberbarát Alapítvány Országos közepes ideológia,szolgált.
-----------------------------------------------------------------
Fiatalok Önsegítô
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
ad hoc aláírási szomszédság rövid érdekvédelem
akciók
-----------------------------------------------------------------
«» Szervezôdés Stádium Anyagi források
jellege
«»
-----------------------------------------------------------------
Hajléktalanokért egy szerv. átalakult kormány
Társadalmi professz. önkormányzat
Bizottság stabil cégek
Menhely Alapítvány felmenô
-----------------------------------------------------------------
Lakásbérlôk hálózat stabil önkormányzat
Egyesülete vegyes növekvô tagdíjak
-----------------------------------------------------------------
Lakástulajdonosok egy szerv. instabil bank
Országos
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Otthonteremtôk néhány fô instabil -
Országos félprof.
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Kisemmizettek laza csoport születô hozzájárulások
Érdekvédelmi
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Házfelügyelôk laza háló születô hozzájárulások
Érdekvédelmi
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Magyar Szociális néhány fô instabil bank
Lakásalapítvány félprof.
=================================================================
Szegények Önsegítô egy csoport megszünt önkormányzat
Szervezete laikus
-----------------------------------------------------------------
Szegényeket Támogató laza csoport stabil sponzorok
Alap félprof. kormány
-----------------------------------------------------------------
"Alternatív életmód tág csoport megszünt kormány
kisérlet" professz. önkormányzat
-----------------------------------------------------------------
Önkényes beköltözôk egy csoport születô -
egyesülete (köre) laikus,prof. instabil
-----------------------------------------------------------------
Volt állami gondozottak laza csoport instabil adományok
Önsegélyzô Egyesülete laikus
-----------------------------------------------------------------
Tisztviselôtelepi egy csoport születô hozzájárulások
Polgárok laikus önkormányzat
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------
Hegyvidék egy csoport születô hozzájárulások
Polgári Egyesület laikus önkormányzat
-----------------------------------------------------------------
Külváros Müvelôdési néhány fô instabil önkormányzat
Egyesület (Pécs) professz. kormány
-----------------------------------------------------------------
Humánszolgáltató néhány fô instabil önkormányzat
Egyesület (Veszprém) professz.
-----------------------------------------------------------------
Otthon Alapítvány néhány fô stabil önkormányzat
(Kaposvár) professz. kormány
-----------------------------------------------------------------
Emberbarát Alapítvány laza csoport stabil egyház
vegyes háló növekvô önkormányzat
-----------------------------------------------------------------
Fiatalok Önsegítô
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
ad hoc aláírási
akciók
-----------------------------------------------------------------
«» Hatóságok Párt Egyház Médiák
kapcsolat
függôség
«»
-----------------------------------------------------------------
Hajléktalanokért konflikt. 0 0 szoros
Társadalmi
Bizottság
Menhely Alapítvány konf+függô ? 0 laza,jó
-----------------------------------------------------------------
Lakásbérlôk konf+függô 0 0 laza,vegyes
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Lakástulajdonosok laza ? 0 0
Országos
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Otthonteremtôk konflikt. vált. 0 0
Országos
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Kisemmizettek konflikt. fontos fontos laza,vegyes
Érdekvédelmi
Szövetsége
-----------------------------------------------------------------
Házfelügyelôk konflikt. 0 0 konflikt.
Érdekvédelmi
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Magyar Szociális laza ? 0 0 Lakásalapítvány
=================================================================
Szegények Önsegítô konf+függô vált. 0 vegyes
Szervezete
-----------------------------------------------------------------
Szegényeket Támogató konf+? fontos ? szoros,jó
Alap
-----------------------------------------------------------------
"Alternatív életmód vegyes ? 0 laza
kisérlet"
-----------------------------------------------------------------
Önkényes beköltözôk konflikt. ? 0 laza
egyesülete (köre)
-----------------------------------------------------------------
Volt állami gondozottak konf+függô ? ? 0
Önsegélyzô Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
Tisztviselôtelepi önálló ? 0 saját
Polgárok
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------
Hegyvidék konf+önálló fontos 0 saját
Polgári Egyesület
-----------------------------------------------------------------
Külváros Müvelôdési konf+függô fontos fontos szoros,vegyes
Egyesület (Pécs)
-----------------------------------------------------------------
Humánszolgáltató függô fontos fontos 0
Egyesület (Veszprém)
-----------------------------------------------------------------
Otthon Alapítvány függô ? ? ?
(Kaposvár)
-----------------------------------------------------------------
Emberbarát Alapítvány együtt. ? fontos 0
-----------------------------------------------------------------
Fiatalok Önsegítô
Egyesülete
-----------------------------------------------------------------
ad hoc aláírási
akciók
-----------------------------------------------------------------
«»b) Tartalmi következtetések
«»Elôre bocsájtom, hogy az Arat a magyar c. kötetben leírtakat ismertnek tekintem és mint a 80-as évek közepére vonatkozó elemzést, kiinduló állapotként kezelem rendszeres visszahivat-kozás nélkül is.
Ezen a ponton nem kerülhetjük meg annak a nyilvánvaló ténynek a hangsulyozását, hogy az un.«» nem-állami szociális szférának «»csak egyik, s több szempontból nem is a legjelentôsebb szegmensét alkotják az általunk vizsgált un.«» kisközösségi szociális kezde-ményezések«». Itt legalább három másik nagy szférát meg kell emlí-tenünk. (Ezeket nagyságrendjük és sajátosságaik miatt ebbôl a kutatásból tudatosan ki kellett zárni.)
«»1.)«» A lakossági kölcsönös segítségnyújtás nem-szervezett formái.
Az elmúlt évtized során készült kutatások és idômérleg-felvételek egyértelmüen igazolják, hogy a magyar társadalomban az intézmény-hiányos környezet, illetve a meglévô intézményrendszerek disz-funkcionális müködése miatt különösen nagy szerepe van az infor-mális kapcsolatoknak, s a romló életfeltételek következtében ezek szerepe mérhetôen növekszik. Az un. szociális háló nagy részben nem formális, hanem informális háló.
A különbözô marginális csoportokra (hajléktalanok, kilakolta-tottak, dijhátralékosok stb.) irányuló empirikus kutatásaink is arra a következtetésre vezettek, hogy az elszegényedésen túli marginalizálódás elsôsorban a formálison túli informális szoci-ális hálóból való kiesés következménye. Megnevezésünk szerint az a társadalmi magány állapota. Az ilyen anómiás állapot következ-ménye a külsô és önagresszió, -rombolás különbözô formája.
A lakossági kölcsönös segítségnyújtás különbözô formáit itt nem taglalva, csak arra térünk ki röviden, hogy milyen e "hálók" és az általunk közelebbrôl vizsgált kisközöségi kezdeményezések közötti kapcsolat. Erre azért is érdemes röviden kitérni, mert ezzel a határterülettel általában nem szoktak foglalkozni, holott egy igen érdekes, ellentmondásos viszonyrendszerrôl van szó.
Egyfelôl megfigyelhetô, hogy a különbözô informális hálók, kap-csolatok megléte - a családi, szomszédsági, rokoni, munkatársi, szakmai stb. kapcsolatoktól a különbözô nem formalizált körökig, társaságokig, laza szervezôdésekig - alapvetô bázisát jelenti a kisközösségi kezdeményezések létrejöttének, megszervezôdésének és fennmaradásának. Éppen a szoros kapcsolódás, átfedés miatt oly nehéz sokszor mesterséges határvonalat szabni itt az informális és a már formális formációk között.
Másfelôl azonban az is megfigyelhetô számos esetben, hogy akár egyéni szinten, akár közösségi szinten éppen az említett infor-mális hálózatok hiánya, vagy hiányosságai miatt merül fel a formális szférába tartozó szervezôdés, "elôintézmény" létrehoza-talának a szükségessége. Amit már az informális, részben indivi-duális szféra nem tud kezelni, azt ezen a másik úton meg lehet próbálni. Jellegzetesen ilyenkor a probléma, vagy a problémacso-port intézményes megoldás után "kiált", s ha nem talál ilyent, akkor sokszor megerôsödik az önszervezôdés motivációja.
(Más aspektusból errôl szólunk az Arat a magyarbeli tanulmány-ban.)
Feltáratlan területrôl lévén szó, korai lenne most elhamarkodott következtetést levonni, hipotézisként felvethetô, hogy különbözô informális hálók hiánya, illetve megléte együttesen vezetnek kisközösségi kezdeményezésekhez, ahol ezek a kapcsolatok egymást "átváltják", pótolják, kiegészítik.
(Ezt véljük felfedezni akkor, amikor városokban rendre létre-jönnek olyan formális szférába tartozó "intézménypótló" szervezô-dések, kezdeményezések, amilyenek falvakban, kisebb közösségekben az informális hálózatok problémamegoldó képessége miatt nem szer-vezôdnek.)
2.) A nem-állami nagyszervezetek.
Ezen belül is elsôsorban említenünk kell az egyházakat. Vizsgálatunk kiterjedt ezekre is, mégis közelebbrôl csak az egészen kis, új, vagy megujuló egyházi csoportokat, illetve a nagy egyházak "margóján" müködô helyi csoportokat vontuk be a kutatásba, mivel ezek a szociális célu kisközösségi kezdeménye-zések egy igen markáns válfaját jelentik. Ezektôl teljesen eltérô szervezôdésbeli, motivációbeli és egyéb sajátosságokat mutatnak az un. nagy egyházi strukturák.
Az közismert, hogy a 80-as évek közepéhez képest ezen egyházak helyzete (politikai státusza, elismertsége. mozgástere) alapvetô-en megváltozott. (Csak példaként említem, hogy abban az idôben csak titokban, konspirálva lehetett kutatni a bulányista csopor-tokat, vagy akár a katolikus egyház Erdélybe irányuló segítô akciói mögötti kiterjedt hazai hálózat müködését.)
Az egyházak helyzetváltozását itt nem elemezve megállapítható, hogy a szociális szférában való részvételük a vártnál lasabban változott az elmúlt rövid idôszakban. Ezt is tovább pontosítva, a kisközösségi bázisu, laikus szervezôdések aktivitása nem haladja meg azt a szintet, amelyet a 80-as évek közepén "bemért kapaci-tás" megengedne. A szabadabb mozgástérben ez rendre úgy jelenik meg problémaként, hogy ha akar is ilyen tevékenységet folytatni egy-egy egyházi nagy szervezet, nincs elég résztvevô, nincs elég létezô hálózat hozzá. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a korábban "szunnyadó", elfojtott kapacitások nagyobb sikerrel megvalósul-hatnak. Ezzel együtt a jelen állapotként talán legfontosabb rögzítendô tény, hogy a nagy egyházi strukturák még nem fordultak a vallási és laikus szféra határmezsgyéjén lévô szociális tevé-kenységek felé, s a korábban ilyen tevékenységet folytató egyházi kiscsoportokhoz való viszonyuk sem teljesen rendezôdött a mai napig.
Ugyanakkor a nagy egyházak helyzetváltozása a korábbinál sokkal élesebben felszínre hozta azt az ellentmondást, hogy az un. nem-állami szervezôdések nagyobb, közvetlenebb részvétele, nem egy-szer kvázi beépülése az állami jellegü struktúrákba a korporatív irányba viszi e strukturák müködését, más elvek rovására. E kor-poratív jellegü müködési irány azonban már egyáltalán nem csak a nagy egyházak szerepváltozásához kapcsolódik. Továbbra is konf-liktusokon keresztül, de lassan, folyamatosan nô az egyéb nagy szervezetek súlya, megfigyelhetô ezek "beépítése" az állami strukturákba. Vizsgálódásunk körében itt gondolunk a mozgássérül-tek, lakásbérlôk, nagycsaládosok, különbözô betegcsoportok, fogyatékosok nagy szervezeteire.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a 80-as évek közepétôl, az elôzô rendszer bukásának végsô szakaszában (az új egyesülési törvényt sem feledve) mérsékelt növekedés volt megfigyelhetô a nem-állami szervezôdések körében, 1989-90-ben azonban a meg-alakuló új politikai pártok "elszívták" e szervezôdések kapaci-tásait, sokszor aktivistáit, s ez máig tartó relatív visszaesést, lassúbb fejlôdést eredményezett e körben.
Ugyanakkor ezen kezdeményezések egy részének "beszippantása" a pártokba egyben egyfajta természetes korporatív elemet vittek a politikai mozgásokba, de ezzel az ilyen kezdeményesek túlpoli-tizálódása, átpolitizálódása is továbbfolyik. (Ennek kezdeteirôl lásd szintén az Arat a magyarbeli tanulmányt.)
3.) Végül harmadik nagy szféraként meg kell említenünk az önálló helyi önkormányzatokat, melyek létrejötte strukturálisan merôben új fejlemény (kutatásunk inditásakor még nem is gondoltunk erre). Az új önkormányazatok eleve felvetik azt a problémát, hogy hol húzódnak az "állami" tevékenységek határai, ezen belül, vagy kívül. Itt csak jelezni van módunk e kérdést, hisz nyilvánvaló, hogy számos önálló kutatásnak kell figyelemmel kisérnie e szféra szerepének alakulását a szociális szektorban.
III. A hajléktalanság kezelésésre irányuló nem-állami szervezôdések«»
«»Példa értéke és tanulságai miatt a kutatás kiválasztott hang-sulyos terepe a «»hajléktalanság«» körüli szervezôdések. Amint azt kutatási tervünkben írtuk: "Ezen a területen plasztikusan tetten érhetô, hogy egy megjelenô újszerü szociális problémára, jelen-ségre hogyan tud, vagy nem tud, akar, vagy nem akar válaszolni az állami szociálpolitikai intézményrendszer és milyen nem-állami szervezôdések próbálnak, s hogyan válaszolni erre az új kihívás-ra. A vegyes, plurális szervezôdés igen különbözô helyi formái figyelhetôk meg és értékelhetôk e területen. Jelenlegi ismere-teink szerint pusztán az e téma köré szervezôdô nem-állami kez-deményezések annyi tanulsággal szolgálnak a kutatás fô kérdéseit szem elôtt tartva, hogy e téma alapos vizsgálata és feldolgozása lehet az egész kutatás egyik alapköve."
«»Általánosítható következtetések
«»A különbözö kapcsolódó dokumentumok, részanyagok egy részét mel-lékeljük az összefoglalóhoz, ezért itt elsôsorban az elôzôekkel összefüggô általánosítható következtetéseket fogalmazzuk meg.
A hajléktalanság látványos megjelenésében önmagában is szerepet - mellérendelt, de nem elhanyagolható szerepet - kapott a társadal-mi önszervezôdés. Példaként említhetô az un. Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, mint tipikus professzionális érdekközvetítô lobby-csoport, amely a nyilvánosság felhasználásával kiváltotta azt a közvetett hatást a probléma jelentkezésének kezdeti szaka-szában, melynek segítségével maguk az érintett, vagy magukat érintetteknek érzô csoportok is definiálni kezdték magukat "haj-léktalan csoportként", s ez példaszerüen nyomonkövethetô módon hozzájárult e vegyes és atomizált tömeg öndefiniálásához, önszer-vezôdéséhez. E szervezôdés utján tudtak társadalmi erôvé, tárgya-ló féllé válni a kezdeti szakaszban (1988-89).
Ugyanehhez az önszervezôdéshez kapcsolódik az a védô-óvó szerve-zeti környezet, amelyet a professzionális, vagy középosztálybeli laikusokból szervezôdô segítô csoportok biztosítottak, biztosí-tanak a sérülékenyebb, dezorganizáltabb marginalizáltak csoport-jai körül.
Az ilymódon közremüködô segítô szervezôdések gyökerei itt is egyértelmüen követhetô módon visszavezetnek a 80-as évek elsô felében vizsgált, talált szociális célu szervezôdésekhez. Lényeges változás e körben az volt, hogy közben nagy és igen gyors (túl gyors?) lépések történtek az aktivizálódó civil társa-dalom pártosodásában, pártszerü szervezôdésében, mely 1989/1990 fordulóján éppen abban a szakaszban volt, hogy a csíraszerüen kialakuló pártokon belülre kerültek, szervezôdtek a szociális célu csoport-kezdemények is. Źgy rendre megfigyelhetô volt, hogy a hajléktalanok körüli akciókban "pártsejtek" aktivizálódtak, müködtek közre. A "talált ügy" hozzájárult pártszervezôdésükhöz (ha ugy tetszik a természetesebb civil társadalmi, karitatív szervezôdés mellékvágányra futott és pártszervezôdés alapjává vált), illetve e "talált kereten" belül fejlôdtek ki, fejlôdtek tovább normális civil kezdeményezések.
Ismét visszautalva az Arat a magyarban megjelent tanulmány egy pontjára, továbbra is megfigyelhetô volt, hogy marginalizált helyzetben lévô, vagy magukat ott definiáló középosztálybeliek nyújtottak kezet a társadalom margóján élôknek. Ez megmutatkozott abban is, hogy konkrétan mely pártokban zajlott le az említett folyamat. (Külön - igen fontos - téma, hogy fôleg éppen a hajlék-talansághoz kapcsolódóan, milyen lényeges hatással volt a szerve-zôdésekre és egyébként az "ellenszervezôdésekre" is a nyilvános-ság szerepének radikális megváltozása, a tömegkommunikációs eszközök befolyása.)
A hajléktalanok körül a szervezôdések fajtáinak igen széles köre figyelhetô meg: önsegitô csoportok, laikus és professzionális csoportok, spontán, ad hoc szervezôdések és szervezett, forma-lizált szervezetek, civil és félállami szervezetek stb.
Itt is plasztikusan nyomonkövethetô volt, hogy az un. nagyegy-házak ugyanúgy reakcióképtelenek, mozdulatlanok és értetlenek voltak - elsôsorban a kezdeti szakaszban - e kihívással szemben, mint az állami intézmények, illetve mint voltak a 80-as évek elején folytatott vizsgálat során. Ez - véleményem szerint - az egyik legnagyobb probléma ma is a szociális, jótékonysági, kari-tatív szervezôdések körében, de egyben talán az egyik legnagyobb tartalék is. Ugyanakkor nagyon lényeges, hogy az egyházak vátó aktivizálódása segíteni, vagy éppen agyonnyomni fogja-e az ilyen irányu civil szervezôdéseket. Továbbra is a nagyegyházak margóján egzisztáló, kifejlôdô vagy éppen onnan is leszakadt, kivált val-lásos kiscsoportok azok, amelyek részt tudtak és akartak venni e segítô tevékenységben.
Ugyanakkor az "Ćllam" részvétele, reakcióképessége is nagyon sajátos képet mutatott. Lényeges változás, hogy a korábbinál sokkal explicitebb formában elkülönült a központi kormányzat és a helyi - akkor még - tanácsok mozgástere, ezek a korábbinál is önállóbb szereplôkként reagáltak az új kihívásra. Ebben a játék-térben a központi kormányzat "váltott", erre részben rá is volt kényszerülve és a korábbi mechanikus redisztribúciós eljárásokat elkezdte felcserélni "pályáztatós" elosztásra, ami rugalmasabb alkalmazkodást tett lehetôvé számára is és a helyi tanácsok, majd önkormányzatok számára is.
Szintén lényeges az a játéktér, amely a helyi tanácsok/önkor-mányzatok és a hozzájuk tartozó szociális intézmények között kialakult. Itt csak megemlítjük, hogy egészen másképp reagáltak a kihívásra a hagyományos, erôs nagy lobby-csoportok és intézménye-ik (Gyermek és Ifjuságvédelmi Intézetek...), akik átmentésük, pozició-javításuk érdekében akarták felhasználni az ujabb (nem kis részben éppen az ô diszfunkcionális müködésük által termelt) problémacsoportra megszerezhetô erôforrásokat, megint másképp reagáltak a tanácsokhoz közelebb szervezett un. Idôs Gondozási Központok, amelyek a szokásos intézményi kereteken belül próbál-tak pl. menhelyeket stb. megnyitni, és egészen másképp reagáltak a viszonylag nagyon is új, s új stábbal dolgozó Családsegítô Központok, amelyek a legrugalmasabban reagáltak, s a leginkább szövetkeztek a helyi spontán szervezôdésekkel.
Szép példák mutathatók fel lazább, vagy szorosabb helyi koalíci-ókról (helyi önkormányzat - önkormányzati szakintézmények - egye-sületek - pártsejtek - állampolgári szervezôdések között), de az ellenkezôjérôl is, amikor még az önkormányzathoz tartozó intézmé-nyek sem tudják, hogy a másik egyáltalán mit csinál, mire készül. Mindkét esetben domináns a szigoru értelemben vett szervezettség meglehetôs hiánya, az esetlegesség. Továbbra is jellemzô az informális kapcsolatok, személyes "átfedések" domi-nanciája. Ez lényegében már természetesnek tekinthetô. Ha ugy tetszik, az ilyen szálak nyújtották az egyetlen esélyt a rugalmas reagálásra, ahol ezek hiányoztak, vagy csak nagy konfliktusokat takartak, ott sikerrôl nem is beszélhatünk.
Sokkal explicitebbé vált a 80-as évek elejéhez képest a meglévô helyi - szociális - intézményekben dolgozók állampolgári szerve-zetekbe szervezôdése (egyesületekbe, alapítványokba stb.). Ez az alapvetôen allokációs elosztási piacon való érdekérvényesítés egy egyre jelentôsebbé váló kisegítô formája, ha úgy tetszik, ezen maradék-elven fenntartott intézmények "második gazdasága". Mely-nek haszna leggyakrabban pusztán annyi, hogy szakmailag szabadab-ban megvalósíthatók az egyes segítô tevékenységek. Bármily fele-más, olykor torzító hatása is van e folyamatnak, az e szférában dolgozók szakmában maradásának egyik legfontosabb eszöze - véle-ményem szerint - ezen "új", civil-társadalmi formák kialakulása.
Speciálisan a hajléktalanság kapcsán külön tárgyalandó lenne, hogy «»kulturálisan«»«» hogyan értelmezhetô egy-egy lényegében közép-osztályi normákkal felszerelkezett "segítô" szervezôdés és egy teljesen társadalomalatti, marginalizált szubkultúrával rendel-kezô "klientura" találkozása. E különbözô gyökerü szervezôdések közül melyik oltja ki a másikat, hogyan dezorganizálják a mási-kat, vagy hogyan épülnek egymásra, egymásba.
A III. részhez a következô dokumentumokat mellékeljük:
1. melléklet: A Menhely Alapítvány rövid (pályázati) ismertetôje
2. melléklet: A számbavett és nagyobb részt felkeresett hazai menhelyek listája (1991 közepi állapot)
3. melléklet: 1990 végi fôvárosi közgyülési elôterjesztés a hajléktalanügyrôl
4. melléklet: Hajléktalanügyi sajtószemle
5. melléklet: Felhasznált irodalom
6. melléklet: Publikációk jegyzéke
Tanulmányunk részének tekintjük a Menhely Alapítvány 1991 közepi szakmai és statisztikai beszámolóját, melyet korábban átadtunk a Népjóléti Minisztériumnak.
1. melléklet
«» «» «»MENHELY«» «»ALAPITVÁNY«»
Még 1988/89 fordulóján egy szük szakmai csoport (köztük Bognár Szabolcs, Gyôri Péter, Morvai Beáta) megalapította a «»Hajlék«»-«»talanok Társadalmi Bizottságát«», hogy szociális és szociológiai érvekkel és ismeretekkel hívja fel a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a növekvô hajléktalanság jelenségére, az új probléma-kezelési módok sürgetô szükségességére. Az azóta eltelt idô haj-léktalanokkal kapcsolatos eseményei - legalább nagy vonalakban - jobbára közismertek. Demonstrációk, tárgyalások, kitartás, el-szántság és talán némi hozzáértés is kellett ahhoz, hogy legalább azt elérjük, hogy még a szabad választások elôtt, 1989 decemberé-ben megnyithassuk «»az 1948 utáni elsô önálló, alapítványi menhe«»-«»lyet a fôvárosban a hajléktalanok számára«».
A «»Menhely Alapítvány«»«» (alapítói: Szegényeket Támogató Alap, Haj-léktalanokért Társadalmi Bizottság, Oltalom Karitatív Egyesület, Śjpesti Családsegítô Központ, Fôvárosi Tanács) a - ma már - Buda-pest Fôváros Önkormányzata biztosította müködési-fenntartási tá-mogatásból, eseti adományokból, sikeres pályázati összegekbôl és természetbeni segítségnyújtásból müködteti létesítményeit. Ezek:
«»a Hajléktalanok Gondozási Központja«»,
«»a Hajléktalanok Ügyfélszolgálati Irodája«»,
«»a Vajdahunyad utcai Menhely«».
A Gondozási Központ keretén belül müködô Ügyfélszolgálati Iroda (1990. augusztusától: XIII. Dózsa György út 152.) a fôváros területén hajlék nélkül lévô személyek ellátásával, segítésével, ügyeik intézésével foglalkozik. A hajléktalanok itt segítséget kaak abban, hogy megfelelô személyi papírjaik legyenek (szig., munkakönyv stb.), hogy lehetôleg a megfelelô egészségügyi ellá-tásban részesüljenek (kórház, ambuláns szakrendelés, nemi-, ideg-beteggondozó, pszichiátriai kezelés, elvonók stb.), segítséget nyujtunk a munkábaálláshoz, jogi, szociális és egyéb ügyeik ren-dezéséhez. 1990/91 fordulóján irodánkon keresztül bonyolódott a fôvárosi hajléktalanok gyorssegélyezése is. Eddig - 1991.05.08. - mintegy «»2900 hajlék nélküli személy fordult meg az irodán, s részesült valamilyen segítségben«». Az átlagos napi forgalom 90 fô. Innen történik a Budaörsi Rehabilitációs Otthon, a Máltai Szere-tetszolgálat Miklós téri éjszakai szállása, a Magyar Vöröskereszt Madridi úti szállója lakói egy részének is az ügyintézése és be-utalása. 1991. eleje óta ellátjuk az összesen mintegy 900 fôt befogadó Fôvárosi Ćtmeneti Szállók beutalását is.
Ezen "ambuláns" segítségnyújtáson túl a Gondozási Központ elhe-lyezést is tud biztosítani átmeneti idôre a Vajdahunyad u.3.sz«»«». alatti menhelyén. E volt munkásôr bázis immár tartósan a Menhely Alapítvány rendelkezésére áll, 1989 végén 55 fôvel nyitottunk, 1990 ôszétôl átalakítás-bôvítés folyik, most átmenetileg csak 15 idôs hajléktalannak tudunk megfelelô körülményeket biztosítani, 1991 tavaszától nyitjuk meg itt az éjszakai szálló részt.
Müködésünk elsô évét intenziv, személyre szóló gondozási munkával kezdtük, majd ezt némileg háttérbe szorította az irodán jelent-kezô hallatlan tömegnyomás, a gondozói stáb folyamatos kiépíté-sével ismét nagyobb energiát fordíthatunk a személyes segítség-nyújtásra. Ennek során a Gondozási Központ egy-egy gondozója hosszabb ideig foglalkozik folyamatosan egy idôben kb. 15-20 klienssel, annak érdekében, hogy a helyzetbôl adódó puszta elsôsegély-nyújtáson túl megpróbálja valóban "reszocializálni" ôket, a segítségnyújtás eredményeit stabilizálva.
Mindezt a munkát jelenleg a Menhely Alapítvány Hajléktalanok Gon-dozási Központjának 9 fôállásu és 5 félállásu szociális munkása, 4 kiképzett ügyintézôje és a Központ vezetôje végzi, akik munká-juk során specializálódtak erre az igen speciális területre, s akik ilymódon segítséget tudnak nyújtani néhány más bázisnak is (mindennapi tevékenység, tanácsadás, továbbképzés, szemináriumok, konferencia stb).
Tekintve, hogy önálló alapítványként nem rendelkezünk állandó és biztos pénzforrásokkal, ezért igen szolid pénzgazdálkodást foly-tatunk, s bonyolult feladataink végrehajtása során is megpróbá-lunk maximálisan eleget tenni a különbözô pénzügyi elôírásoknak. (Csak aki ezen a területen dolgozik, az tudja, hogy ez milyen nehéz feladat ma.) A "rendszerváltást" és müködésünk elsô évét követôen, ezév elején az Ćllami Számvevôszék és az APEH egy-egy vizsgálata alapítványunk pénzügyeit teljesen rendben találta. Tájékoztatásul bemutatjuk az elsô év fôbb kiadásainak alakulását.
2. melléklet
Menhely Alapítány
«» HAJLÉK
«»««»- «» -
»
Budapest Róm.kat.Szeretetszolgálat
Szenvedélybetegeket Mentô
Szamaritánus Egyesület
1o82 Horváth Mihály tér 3.
Lakatos István
1148 Kalapács u.21/b. 1-384-691
Menedék Alapitvány
Huszár Géza
Kovács Zoltán
1221 Késmárki u.8. 1-62o-464
Fiu Otthon: 1221 Péter-Pál u.21. * 1o hely *
Védett Otthon: Bodrog
Kossuth u.155. * ? *
Ujpesti Családsegitô
Központ
Mezei György
1o4 Titó u. * 6 hely *
Hajléktalanokért Társadalmi
Bizottság, Menhely Alapitvány
Gyôri Péter
1o85 Stáhly u.15. 1-189-649
Hajléktalanok Gondozási
Központja
Gyuris Tamás
1o82 Vajdahunyad u.3. 1-335-987 * 5o hely *
Hajléktalanok Rehabilitációs
Otthona *4oo hely *
Oross Jolán
2o4o Budaörs Gyár u.4. 1-851-355/179
Élô Reménység Alapitvány
Szabó József
1o46 Lóverseny tér 6.
Emberbarát Alapitvány
Gottl Egonné
Evangéliumi Pünkösdisták
XI.Bornemissza u.17. 1-663-626
Bereczki Sándor 1-2o7-741
Kadarkut ?
Fôvárosi Gyivi
VIII.Kállai É.u.9-11.
Radoszáv Miklós 1-344-563
Erdei Zsolt
Visontai Kálmánné
Menhely:VIII.Könyves K.krt 84. * 16 hely *
Csukás Istvánné
1126 Böszörményi ut 3o/32. 1-553-466
SZEM 4.sz.Leánynevelô
Intézet 1-693-o4o
Ferenczi György
Élet Kenyere
Rom.kat.Életközösség
Márton Gábor
Otthonteremtôk Egyesülete
1145. Varsó u.5.
Simon Pál
Volt Ćllami Gondozottak
Önsegélyzô Egyesülete
2o45 Törökbálint
Baross u.2.
Majtán János
Fiatalok Önsegítô
Egyesülete 1-65o-888
111 Major u.37.
klub és átmeneti
szállás
Kürti Erzsébet
Menedék Bizottság
Zachariás Klára 1-572-166
Ajka 84oo Családsegitô Központ 88/12-211
Baráthné Kleinhaus Teréz
Gosztonyi Ćgota * 1o hely *
Balassagyarmat 266o Nógrád megyei Családsegitô
Központ 39
Csordás Pál
Bajcsy-Zsilinszky u.6. * 1o hely *
Barcs 757o Városi Tanács VB Szociális
Központ 17
Haga Ferencné
Békéscsaba 56oo Családsegitô Szolgálat 66/22-783
István király tér 9.
Wágner Sándor * ? *
Berettyóujfalu 41oo Családsegitô Szolgálat 38
Szepesi Mihály
Kossuth u.6.
Menhely ?:Csokonai u.5.
Csurgó 884o Városi Tanács
Cseh István
Debrecen Hajdu-Bihar megyei Tanács 15-255
Nagy István
Debrecen Városi Tanács ESzI 15-166
Tamás Tóth Sándor
Menhely ?:Dobozi u.2. * 5o hely *
Dunaújváros Családsegítô Központ 25/16-733
Bartók B.u.6/b.
Gábor Bertalanné
Eger 33oo Szoc.Szolg.Kp.Családsegitô 36/11-689
Csoport 36/1o-621
Lenin u.19.
Godó János
Érd 2o3o Családsegitô Központ 26/45-377
Emma u.7.
Tarnóczi Isrvánné * 15 hely *
Fajszi Botond
Gyôr Családsegitô Központ 96/27-o44
Kossuth u.24.
Horváth Lajosné
Gyôr Megyei Tanács VB SzEO 96/18-222
Csobod Tibor
Jászberény 51oo Családsegitô Központ 57/11-436
Lehel vezér tér 31.
Szivós Jánosné
Kaposvár 74oo Családsegitô Központ 82/2o-723
Szabó János
Bartók Béla u.15.
Otthon Alapitvány 82/14-974
Jóföldi Gábor * 31 hely *
Kisvárda Családsegitô Szolgálat 169
Vargáné Markos Ćgnes
Makó 69oo Családsegitô Központ 32/15-479
32/12-13o
védett szállás:Andics tanya 2. * 1o hely *
átmeneti szállás:Puskin u.1o. * 7 hely *
Marcali 87oo Városi Tanács
Monostori László
Miskolc Városi ESzI 35-918
Szilvásy Lajos * 36 hely *
Nagykálló 432o Szeretet és Egészségnevelési
Központ 1o5
Fábián Józsefné * 4 hely *
Nyiregyháza 44oo Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Gyivi 42/12-722
Nagy Kálmán
Szarkáné Kövi Márta
Sóstó ut 4.
Pécs Városi Tanács Eü oszt. 72/13-222
Fónai László
Nevelési Tanácsadó 72/15-176
dr Kerényi Klára
Pécs Külváros Müvelôdési Egyesület
Ifjuságért Egyesület, SzDSz
Gomba u.2. * 2o hely *
Pomáz 2o13 Munkaterápiás Intézet 26/2o-227
Köles Ferenc
Salgótarján 31oo Nógrád megyei Gyivi 1o-855
Svecz István
Szondi Béla
Sopron 94oo Családsegitô Intézet 99/11-565
Kossuth u.1o.
Farkas Endréné * 4o hely *
Szeged Menedékhely Alapitvány
Szirtesi Zoltánné
Szeged 672o Dugonits tér 11. 62/12-o79
Farkasinszky Teréz
Szeged 6726 Ifjusági Drog Ambulancia
Fésü u.4. 62/54-773
Székesfehérvár Megyei Tanács VB CsVO 11-o8o
Szücs Józsefné
Malom u.16. * 2o hely *
Szolnok 5ooo Családsegitô Központ 56/3o-71o
Ézsiás Kálmánné
Bellioanisz u.25.
Szolnok 5ooo Tanács Eü.O. 56/36-226
Kossuth tér 9.
Urbán Mária
Menhely: Hámán Kató u.5. * 1o hely *
Tatabánya 28oo Eü.Gamesz 34/11-o18
Varga Tamásné * ? *
Veszprém Gyermekideggondozó 8o/27-273
Mágor Ilona
Veszprém 82oo Nagy László u.3/a.
Humánszolgáltató Egyesület 8o/23-o65
Ćdám László
Ideggondozó 8o/24-689
Kigyósi Zsuzsa
Veszprém Családsegítô Központ 8o/23-291
Dobi I.u.12.
Csányi Ildikó
«»
«»
3. melléklet
«»Gyôri Péter
fôvárosi képviselô
««»
- «» -
» Tárgy: Javaslat a hajlék-
talanok helyzetének
idôleges rendezése
tárgyában«
«»------------------------
«»
»« «»Ez az elôterjesztés az Alakuló Ülés 1990.10.31-i határozata, az azóta bekövetkezett események és megtett intézkedések, valamint a Közgyülés által kiküldött ad hoc bizottság egybehangzó véleménye alapján módosított javaslat. «»»
«»
Tisztelt Közgyülés!
A fôváros újonnan megválasztott közgyülésének az évtizedek óta feltorlódott, megoldatlan problémák és feszültségek egész lavinájával kell megküzdenie. Ráadásul egy olyan idôszakban, amikor a kibontakozás csírái mellett még az egyre sulyosbodó, rendkívül mély társadalmi-gazdasági válság elemei a meghatározóak. A hajléktalanság a jelenkori magyar társadalom tragikusan sulyos krízisének egyik(!) megjelenési formája, melyet különös figyelem övez, mert látványos, látható, közvetlen módon zavarja a polgárok nyugalmát, mert szemtôl-szembe felmutatja a sokszor inkább elfedni kívánt társadalmi válsághelyzetet, mert nyilvánvalóvá teszi az integráló, segítô intézmények abszolút hiányát.
A fôváros történelmében sajnos nem elôször kell szembenéznie a menekültek, hajléktalanok tömeges megjelenésének problémájával. A szegénység, hajléktalanság tiltott, tabu szó volt az utóbbi évtizedekben, csak az elmult évben sikerült elérnünk, hogy a döntések birtokosai az elsô, kezdô lépéseket megtegyék. A nagy nyomás hatására «»1989 végén, 1990 elején a Zárolt Ćllami Vagyonkezelô Igazgatóság két, volt munkásôr objektumot (X. Bánya u., VIII. Vajdahunyad u.3.), a HM egy kiürült laktanyát (Budaörs, Gyár u.4.)«» bocsátott a hajléktalanok rendelkezésére. A «»Szociális és Egészségügyi Minisztérium«» gyorssegéllyel és szervezéssel támogatta meg a terepen dolgozó szociális bázisokat. Ugyanakkor«» a fôváros egyszeri 30 mFt-ot«» különített el a hajléktalanság kezelésére, mely lényegében az említett három objektum ezévi fenntartását szolgálta. Minden elérhetô külsô társadalmi (anyagi és emberi) segítség igénybevétele ellenére - részben az átadott objektumok sulyos fogyatékosságai, gyors elhasználódása, részben a hajléktalanság dinamikus megnövekedése miatt - ez az összeg már ezévben kevésnek bizonyult, ezért az elmúlt hetekben «»újabb 10 mFt-ot«» kellett a fôvárosnak e célra elkülönítenie. Elértük, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium mind tavaly, mind idén «»pályázati úton«» anyagilag támogatja az ország különbözô pontjain megnyiló új hajléktalan-segítô bázisokat. Az új «»Népjóléti Minisztérium miniszteri biztosi hatáskörrel "válság irodát" nyitott«», mely indulásként ezévre 30 mFt-tal gazdálkodik.
A tüneti - és igen bizonytalan alapokon nyugvó, ideiglenes - kezelések önmagukban sem voltak elégségesek, átgondolt programszerü lépésekre pedig egyáltalán nem került sor. Ezek sulyos hiányát nekünk kell bepótolni, úgy, hogy a gyors, akár kényszerü intézkedések mellett egy perspektívikusabb megoldás körvonalai is kirajzolódjanak. Tennünk kell mindezt az emberhez méltatlan helyzetben levô és gyors segítségre szoruló hajléktalanok és a biztonságosabb, konszolidáltabb városra vágyó polgárok érdekében egyaránt.
«» Hogyan vesz részt a fôváros az effektív hajléktalanság kezelésében?
«»
A fôváros évek (sôt hosszú évtizedek) óta fenntart 5 db un. «»átmeneti munkásszállót«», ezek:
Ffi Nô Együtt
XIII. Dózsa Gy. út 152.(volt Népszálló) 122 300 422
VIII. Könyves K.krt.84.(volt Dohánygyár) 147 68 215
VIII. Dobozi u.29.(volt Üdv Hadsereg) 175 175
V. József nádor tér 10. 70 70
VI. Szobi u. 5. 38 38
------------------------------------------------------------
Együtt 444 476 920 fô
(Az átmeneti munkásszállók közvetlenül a Fôvárosi Tanács VB. Egészségügyi Fôosztálya irányítása alá tartoztak 1988. januárjáig, amikor - csak részben indokolható, egyébként szakmailag vitatható módon - a Fôvárosi Szociális Otthon és Intézményei (VII. Dózsa Gy. út 82/b.) irányítása alá kerültek.)
Az említett férôhelyek elsôsorban a lakástalan, fôleg a fôváros egészségügyi intézményeiben dolgozóknak, illetve a börtönbôl kijötteknek, valamint bizonyítottan munkaképteleneknek állnak a rendelkezésükre. Effektív hajléktalanok befogadására részben üresedéskor van mód, részben a Dobozi utcai plusz 16 "fapadon" férfiaknak és a Könyves K.krt-on plusz 16 nônek és 8 férfinak "fapadon".
«» A fôváros ebben az évben mintegy 18 millió Ft-ot költött ezen intézmények müködtetésére.
«» Ezen kívül a következô kiadásai voltak idén a fôvárosnak (részben a tavalyi, részben az ezévi keretek terhére):«»
«» A Fôvárosi Tanács folyó, 1990. évi kiadásai hajléktalan
ügyben
«»
1989.évi 1990.évi SzEM Együtt
Millió forint egyszeri* egyszeri**
Budaörs és Bánya u. 11 7 5 23
Menhely Alapítvány 12 3 15
Ujcsakô 3 3
Káposztásmegyer 2 1 3
VII.Damjanich u. 3 2 5
--------------------------------------------------------------
Együtt 28 16 5 49***
* 1989. végén a Fôvárosi Tanács VB. a fôvárosi átmeneti szállók felújítására rendelkezésre álló 30 millió Ft-ot egyszeri támogatásként átcsoportosította az itt felsorolt menhelyek megnyitására, müködtetésére. 3+2 millió Ft nem-teljesülés miatt visszavonásra és idei ujraelosztásra került.
** A felsoroltakon belül az elsô két sorban szereplô 10 millió Ft a felmerült ezévi plusz-költségek miatt lett odaítélve 1990. októberében.
*** A 49 millió Ft tartalmazza a SzEM 5 millió forintos tavaly évvégi céltámogatását, mert a folyó kiadásokat csak igy lehet fedezni. A SzEM, illetve a Népjóléti Minisztérium pályázatok utján is támogatja a felsorolt - és azon kívüli - intézményeket, mint ahogy az egyéb támogatások sem jelentéktelenek (pl. a SzETA a Menhely Alapítványba bevitt 700 ezer Ft-ot, s 100 ezer Ft-tal besegített tavaly év végén, idén év elején a hajléktalanok segélyezésébe.)
Az összesítésbôl látható, hogy a fôváros az 1989. évi költségvetése terhére nagyobb anyagi áldozatot vállalt, mint 1990-ben, ugyanakkor csak a már meglévô szint indexálás nélküli finanszírozása is minimálisan«» több mint évi 50 millió Ft-ot igényel. «»
Az említett átmeneti munkásszállókon túl az 1989/90. évben megnyílt a
«»X. Bánya u.«» menhely, 200 fôvel, mely lecsökkent 80 fôre,
tatarozás után most ismét 160-200 fôvel üzemel, a
gondozás részben megoldatlan, az ingatlan jogi
helyzete rendezetlen,
«»Budaörs, Gyár u.4.«» Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona, 400
fôvel, mely lecsökkent 100-120 fôre, most
300 fôvel üzemel, a gondozás csak részben
megoldott, az ingatlan jogi helyzete
rendezetlen,
«»VIII. Vajdahunyad u.3.«» menhely, 55 fôvel, jelenleg átépítik,
november-decemberben 30, majd 80 fôvel
újranyílik, a gondozás megoldott, az
ingatlan jogi helyzete rendezetlen.
A Bánya u-i és a budaörsi intézmény az - említett - Fôvárosi Szociális Otthon és Intézményei felügyelete alatt müködik, míg a Vajdahunyad u-i menhely a Menhely Alapítvány része.
A«» Menhely Alapítványt«» 1990. januárjában hozta létre közösen a Fôvárosi Tanács VB. Egészségügyi és Szociálpolitikai Fôosztálya, a Szegényeket Támogató Alap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Oltalom Karitatív Egyesület és az Ujpesti Családsegítô Központ. Az Alapítvány az említett menhely mellett müködteti a «»Hajléktalanok Gondozási Központját«» (iroda: VIII. Illés u.36., ügyfélszolgálat: XIII. Dózsa Gy.ut.152., illetve - novembertôl - Vajdahunyad u.3.) 10 szociális gondozóval, akik ellátják a Bánya u-i menhely 40 lakójának, a budaörsi 60 lakójának és a Máltai Szeretetszolgálat Miklós téri menhelye 42 lakójának a gondozását, ügyintézését stb., valamint az utcai szociális munkában is részt vesznek, s ellátják a közvetlenül hozzá fordulókat. (Regisztrált gondozottaik száma nov.1-ig 985 fô, ügyfélforgalom nov.5-én 82 fô.)
«» A fôváros «»- mint látható -«» anyagilag is támogatta további három intézmény létrejöttét:
«»
Ujpesti Családsegítô Központ 6 férôhelyes "kismenhelye",
Káposztásmegyeri Családsegítô Központ 10 férôhelyes
"kismenhelye",
VII. Damjanich u. 60 férôhelyes, állami gondozásból kikerült
fiatalok átmeneti szállása
«» A felsoroltakon kívül a fôváros területén müködik még:«»
XV. 4.sz. Leánynevelô Intézet rendszeresen befogad korlátozott
számban hajléktalan gyerekes
anyákat,
Máltai Szeretetszolgálat, III. Miklós téri 45 férôhelyes éjszakai
szállása ezév októberétôl, a Népjóléti
Minisztérium támogatásával,
Fôvárosi Gyivi, VIII. Könyves K. krt. 10 férôhelyes szállása
volt állami gondozott fiataloknak,
A Magyar Vöröskereszt a Népjóléti Minisztérium támogatásával ezév október-novemberben megnyitotta a Keleti Pályaudvaron a Szociális Információs Szolgálatát, ahonnan a rászorulók részben a Menhely Alapítvány Hajléktalanok Gondozási Központjához kerültek, részben a napokban megnyílt IV. Madridi u-i cca. 150 férôhelyes átmeneti szállásra. Ehhez tartozik a napi cca. 150 ebédet kiosztó VII. Damjanich u-i ingyenkonyha.
További két ingyenkonyha (X. Bihari út, VIII. Tömô u.) müködik már a fôvárosban, a Dobozi u-i szállón is osztanak ebédet és még egy-két ingyenkonyha megnyitása vátó a közeljövôben. Egy napali melegedôt müködtet a VIII. Horváth Mihály téren a róm. kat. Szamaritánus Egyesület (Lakatos István).
A IX. Üllôi úti volt Kilián laktanyában nyit a fôváros, fokozatos férôhely-növeléssel egy új átmeneti szállást.
Több«» átmeneti jellegü gyors intézkedésre «»is sor került már az elmúlt télen - a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, a Szeta, a Szociális Munkások Egyesülete közbenjárására -, amelyek idôlegesen elôsegítették a gondozáshoz kapcsolódó ügyintézést, illetve mérsékelték újabb csoportok hajléktalanná válását (tanácselnöki körlevél a kilakoltatások végrehajtásának felülvizsgálatáról, fôosztályi körlevél a hajléktalanok kórházi befogadásáról, BM körlevél az ideiglenes személyi igazolványok kiadásáról stb.)
«»A javasolt intézkedések rövid indoklása«»
A fôváros nem vállalhatja magára a hajléktalanság országos és igen sokágu problémáját. Ezért, aktív segítô részvételét kinyilvánítva együttmüködést keres a kormányzati, önkormányzati és szakmai, állampolgári szervezetek irányában. A magyar állampolgárságu hajlék nélküli személyek ellátásában a jövôben is speciálisan nagy teher hárul a fôvárosra, a nem magyar állampolgárságu személyek ellátását azonban a fôváros nem tudja biztosítani.
A fôvárosnak a maga hatáskörében érdemes újrarendeznie a meglévô 5 átmeneti munkásszállás feladatkörét, szervezeti-müködtetési rendjét, fokozatosan nagyobb szerepet biztosítva a speciális rehabilitációnak, a szociális célu szervezeteknek.
A fôvárosnak általában is, de a hajléktalanság kapcsán is a korábbinál sokkal jobban integrálnia kell szociális és jóléti politikájába a különbözô egyházi és világi segítô szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, non-profit vállalkozásokat. Ki kell alakítani ennek pályázati, pénzügyi stb. rendjét. Szakmailag indokolt több kisebb intézmény fokozatos beindítása, melyek a szállásbiztosítás mellett differenciált rehabilitációt nyujtanak a különbözô problémacsoportoknak (alkoholbetegek, drogfogyasztók, volt állami gondozottak, nôk, idôs betegek stb.). Különösen körültekintôen kell eljárni a telepítésnél, lehetôség szerint tájékoztatni kell a helyi lakosságot, annak képviselôit.
Az 1991. évi fôvárosi költségvetésben fedezetet kell majd biztosítani a már meglévô intézmények müködtetésére és külön célalapot kell elkülöníteni a pályázatok utján vátó uj létesítmények megindítására. Indokolt a használt ingatlanok jelenleg rendezetlen jogi státuszának mielôbbi rendezése. Tekintettel arra, hogy a látens hajléktalanok számát csak becsülni lehet (több ezer fô lehet a fôvárosban), valamennyiük elhelyezése nem tervezhetô, a fôvárosnak kell döntenie arról, hogy milyen formában és mennyit áldoz a következô években e problémára.
Feltünô egyenlôtlenségek alakultak ki "vállalás" tekintetében az egyes városrészek között. Helyzetüknél fogva is, de más - sajátos történelmi, szociális - okok miatt is nagyobb teher hárul a belsô-pesti városrészekre, amit pl. a VIII. kerület esetében a szociális segélykeret céltámogatással való kiegészítésével kellene kompenzálni.
A hajléktalan-ügy kezelésére - érthetô okokból - a volt tanácsi szervezet szervezetileg-szervezésileg sincs fölkészülve, jelenleg csak ideiglenes, részben informális eljárások müködnek.
A konzisztens eljárások kialakítása több, a javaslatunkban megemlített ügyosztályt is érint, a Szociálpolitikai Osztály munkatársai megbízhatóak a hatékony és rendezett "hajléktalan-ügyintézés" kidolgozásával, a javaslattétellel. Ennek során támaszkodni lehet az itt készült "Összefoglaló és javaslatok a hajléktalanok ellátásának féléves tapasztalatai alapján" c. munkaanyagra.
Az elôterjesztésben vállaljuk, hogy hirtelen, egy-két napra szóló "megoldásokat" nem indítványozunk, ugyanakkor javaslataink között vannak rövid határidôvel megoldható és megoldandó, s vannak most elindítandó, a perspektívikusabb rendezés felé mutató apparátusi feladatok. A "nagy rendszereket" (lakáspolitika, szociálpolitika, közjóléti hálózat) azért nem érintjük mélyebben, mert ezekre önálló, konzisztens javaslatokat kell majd tenni a nem túl távoli jövôben.
«» «» «»Javasolt intézkedések«»«»
1.) A Közgyülés«» támogatja a Fôpolgármester Urat «»abban, hogy a megfelelô kormányszervekkel (Zárolt Ćllami Vagyonkezelô, Belügy-minisztérium, Honvédelmi Minisztérium) és gazdálkodó szervezetekkel a hajléktalanok -«» «»akár ideiglenes, télre megvalósítható - elhelyezését szolgáló «»ingatlanok használatba adásáról további tárgyalásokat folytasson«». Ugyanakkor a Fôváros Közgyülése azzal a kéréssel fordul az egyes kormányzati szervekhez, hogy az intézkedések szükségességét átérezve hatékonyan müködjenek együtt az önkormányzattal.
«»Határidô: folyamatos
Felelôs: fôpolgármester
«»
2.) A «»Fôpolgármesteri Hivatal megfelelô fôosztályai«» (különösen az Egészségügyi- és Szociálpolitikai, a Közlekedési- és Közmü, a Lakáspolitikai, a Müvelôdési, Ifjusági és Sport Fôosztályok) két héten belül adják át a Hivatal vezetésének a fôváros használa-tában lévô és átmenetileg megüresedô, vagy felszabadítható ingat-lanok, helyiségek (esetleg felhasználható elôközmüvesített telkek) azon listáját, amelyek ideiglenes (nappali, vagy éjszakai) megnyitásáról szorító szükség esetén intézkedni lehet. Indokolt még ezen a télen legalább kettô nappali melegedô megnyitása (tisztálkodási, mosási, fôzési lehetôséggel).
Készüljön megoldási javaslat arról, hogy a fôvárosban hajlék nélkül tartózkodó nem magyar állampolgárok olcsó szálláshoz jutásában a fôváros valamilyen formában részt tud-e venni.
«»Határidô: folyamatos
Felelôs: alpolgármester
«»
3.) A «»Fôpolgármesteri Hivatal Egészségügyi- és Szociálpolitikai Fôosztálya «»dolgozza ki a hajléktalanokkal kapcsolatos eljárások (személyi iratok beszerzése, egészségügyi ellátás, beutalás, munka- és szállásközvetítés, segélyezés stb.) szervezeti és szervezési rendjét. Ennek során - többek között«»«» - kiemelten intézkedjen a hajléktalanok, az átmeneti szállókon és menhelyeken lakók rendszeres orvosi ellátásáról, kórházi beutalásáról és arról, hogy a fôvárosi kórházak fogadják a hajlék nélküli betegeket. A saját hatáskörön tuli kérdésekben a Fôpolgármesteri Hivatal egyéb egységei álljanak a Fôosztály rendelkezésére. A Fôosztály készítsen írásbeli beszámolót a Közgyülés (illetékes bizottsága) számára az e tárgyban végzett munkákról.
«»Határidô: 1990.12.15.
Felelôs: fôosztályvezetô
«»
4.) Ennek során az «»Egészségügyi- és Szociálpolitikai Fôosztály «»hajtson végre olyan belsô átcsoportosítást, melyben a jelenleg részben diszfuncionálisan müködô 5 db, összesen 910 fô befogadá-sára alkalmas un. Fôvárosi Ćtmeneti Szálló beutalási jogköre a fôváros által is támogatott Hajléktalanok Gondozási Központjának hatáskörébe kerül.
«»Határidô: 1990.12.15.
Felelôs: fôosztályvezetô
«»
5.) A«» Fôjegyzô Ur«» tegye meg azokat a belsô szervezési és pénzügyi lépéseket, amelyek a «»Fôvárosi Kerületi Hivatalt«» - mint elsô foku szervet - valóban alkalmassá teszik a hajléktalan személyekkel kapcsolatos kötelezô feladatai ellátására. A Kerületi Hivatal írásban számoljon be a Közgyülés illetékes bizottságának eddig végzett hajléktalan-ügyi munkájáról, jövôbeni müködésérôl. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a hajléktalan-ügynek, az új bázisok létrehozásának - a Szociálpolitikai Osztály egy-két fôvel való megerôsítése révén - legyen fôvárosi felelôse.
«»Határidô: 1990.12.15.
Felelôs: fôjegyzô
«»
6.) Az «»Egészségügyi- és Szociálpolitikai Fôosztály «»írjon ki nyilvános pályázatot és folytasson elôkészítô tárgyalásokat világi, egyházi, önkormányzati és kormányzati szervezetekkel, a már müködô családsegítô központokkal, szociális intézményekkel a vátóan megnyíló (nappali, éjszakai, rehabilitációs) bázisokat müködtetô személyzet biztosítása céljából. Szükség esetén keresse meg a Honvédelmi Minisztériumot a fegyver nélküli honvédelmi szolgálatot ellátók bevonása céljából.
«»Határidô:1990.12.15.
Felelôs: fôosztályvezetô
«»
7.) A Közgyülés felhatalmazza a «»Fôpolgármesteri Hivatal vezetését«», hogy az ezévben felmerülô kiadásokat a rendelkezésére álló tartalékalap terhére saját hatáskörében - max. 5 millió Ft erejéig - fedezze. Egyéb esetben kérje ki a Közgyülés véleményét. Ugyanakkor az 1991-es költségvetés elôkészítésénél vegye figyelembe az e határozatban foglaltak teljesítésének pénzügyi következményeit.
«»Határidô:folyamatos
Felelôs: alpolgármester
«»
8.) A Fôpolgármesteri Hivatal«» Müvelôdési, Ifjusági és Sport Fôosztálya «»saját hatáskörében gondoskodjon arról, hogy azok a fôvárosi fiatalkoruak, akiknek az állami gondozása már megszünt, illetve megszünik legalább a téli hónapokban szálláslehetôséget kapjanak a meglévô gyermek és ifjuságvédelmi intézményekben.
«»Határidô: folyamatos
Felelôs: fôosztályvezetô
«»
9.) A Közgyülés felkéri az «»Ćltalános Igazgatási Hatósági és Törvényességi Felügyeleti Fôosztályt«», hogy a Fôpolgármesteri Hivatal vezetésével egyeztetve hozzon létre egy maximum 5 fôbôl (szociális munkásokból) álló Társadalmi Bizottságot, amellyel minden hozzá beérkezô elsô foku kilakoltatási határozatot, illetve fellebezést véleményeztet.
Egyben felkéri a Fôosztályt, hogy ezekben az ügyekben a jogszabályok keretein belüli maximális méltányossággal járjon el, úgy, hogy a Fôpolgármesteri Hivatal határozata következtében ujabb családok ne váljanak hajléktalanná.
«»Határidô: 1990.11.30., illetve folyamatos
Felelôs: fôosztályvezetô
«»
10.) A Közgyülés megbizza a létrehozandó «»lakás-, illetve szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó bizottságát«», hogy folyamatosan kisérje figyelemmel és ellenôrizze a határozatban foglaltak teljesítését, tartsa napirenden a hajléktalanok ügyét és dolgozzon ki olyan programszerü megoldásokat, amelyeket a Közgyülés elé terjeszt.
«»Határidô: folyamatos
Felelôs: bizottság elnöke
«»
Végül, a Fôváros Közgyülése miközben mind anyagi, mind szervezési lehetôségein belül megpróbál mindent megtenni azért, hogy útját állja a társadalmi leszakadás további tömegessé válásának, aközben
- kéréssel fordul a létrejött«» új kerületi önkormányzatokhoz«», hogy a Fôvárosi Közgyülés határozatához hasonlóan tegyék meg a megfelelô szervezési és egyéb lépéseket ebben az ügyben, s minden kerület vállaljon részt ebbôl a feladatból,
- kéréssel fordul «»a többi település önkormányzatához«», hogy a kiforrott feltételek hiányában is gondoskodjanak településük hajléktalan - sokszor a fôvárosba menekülni kényszerülô -polgárairól,
- kéréssel fordul«» a Magyar Ćllamvasutakhoz«», mert a magyar társadalom sulyos válságjelenségeit nem lehet határidôkhöz igazítani, együttmüködéssel, belsô szervezéssel találják meg a konfliktusokat nem kiélezô, az utazó közönségnek is megfelelô megoldásokat, tegye lehetôvé ujabb Pályaudvari Missziók megnyitását (nem csak a fôvárosban), támogassa a szociális munkások és egészségügyi dolgozók segítô tevékenységét,
- kéréssel fordul «»a Budapesti Rendôr-fôkapitánysághoz«», hogy határozott intézkedésekkel védje meg a sokszor nagyon elesett, nagyon védtelen és kiszolgáltatott, hajlék hiányában a köztereken alvó állampolgárokat, a közrend és közbiztonság védelmében müködjön közre éjszakai melegedôk létrehozásában,
- kéréssel fordul a kormány «»Menekültügyi Hivatalához«», hogy járjon közbe annak érdekében, hogy a menekült-státusszal nem rendelkezô, de a fôvárosban hajlék nélkül tartozkodó külföldiek helyzete mielôbb rendezôdjön.
- kéréssel fordul a «»Népjóléti Minisztériumhoz«», hogy tájékoztassa a Fôvárosi Közgyülést a Kormány eddigi ilyen irányu lépéseirôl és a megosztott felelôsség-vállalás jegyében a továbbiakban is aktívan müködjön együtt az önkormányzattal.
«» Határozat
A Közgyülés a hajléktalanok helyzetének idôleges rendezése tárgyában elôterjesztett intézkedési javaslatot elfogadja.
Budapest, 1990. november 7.
Gyôri Péter
fôvárosi képviselô
«»
«»
4. melléklet
Gyôri Péter
«» «» «»HAJLÉKTALAN ÜGY«»
«»
«» «»Sajtóvisszhang - tallózó«»*
««»
- «» -
»«»«»
Épitészek a hajléktalanokért«» (Magyar Hirlap, 87.5.19.)
"Az idei esztendôt a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilváni-totta az ENSz. Az eseményhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak szerte a világon az a célja, hogy az embertelen körülmények között élôk helyzetén valamelyest javitsanak és 2000-re szünjön meg a hajléktalanság."
«»Magyarországon hivatalosan nem létezik hajléktalanság«» (Papp T.: Gyôri Péter, HVG 88.6.4.)
"A negyvenes évek végén a fogalommal együtt a hajléktalanság kezelését szolgáló mechanizmusok is megszüntek. ...Sokan száritófülkékben, padláson, bódékban, kazánházakban, öltözôkben, nyaralókban vagy pályaudvarokon huzzák meg magukat. Vannak barlanglakók is. Legtöbben azonban alkalmi ismerôseiknél jutnak napról-napra szivességbôl szálláshoz."
«»Párbeszéd a hajléktalanokról«» (Dobszay J.: Bognár Szabolcs, Ötlet, 88.8.11.)
"Luxusnak tartom, hogy amikor emberek tömege tölti az utcán stb. az éjszakáját, az állam által fenntartott és funkcionálisan már semmilyen uj beruházást nem igénylô, alkalmas épületek, helyisé-gek a nap nagyobbik felében zárva legyenek. /az öregek napközi otthonai/ A fôváros nagyszámu légópincéje, óvóhelye közül kérnék kerületenként egyet-kettôt az illetékesekbôl, azok számára akik hajléktalanok."
«»Hajléktalanok«» (Gazsó L.F., Magyar Hirlap, 88.9.21.)
"Budapesten ma még a lapunkban is bemutatott "épületes" Lordok Háza fapriccsein kivül semmi sincs a hajléktalanok számára. 16 férfi és 8 nôi férôhely. Ennyit jelenthetünk az ENSz-nek, hogyha a nemzetközi év ôszén fölmérik, hogy hol hogyan vesznek tudomást a hajléktalanok létezésérôl."
«»Felemelték az átmeneti szállások lakbérét«» (MTI Népszabadság, 88.11.8.)
"A legkorszerübbnél, az egyágyas szobáért korábban 250 Ft-ot fizettek havonta, most ez 800 Ft-ra emelkedett... a harmadik kategóriában az egyágyas szobáért 120 helyett 800 Ft a fizetendô összeg."
*Ennek az összeállításnak az alapja saját, házi sajtófigyelésem, ezért nyilvánvalóan nem tekinthetô teljes körünek.«»
«»Mit szólnak a lordok?«» (-slem-, Népszava, 88.11.8.)
"Ide jutottam öregségemre. Otthon csak addig kellettem, mig dolgozni tudtam. Emeltek, hát emeltek. Itt elnyel az ember mindent, hisz sokunknak ez az utolsó menedéke."
«»Fizess, Lázár!«» (Élet és Irodalom, Bánki E.-Kálmán J. 88.12.)
"Végre alhárul az akadály a kibontakozás elôl. Végre egy terület, ahol leépitik az állami paternalizmust. Végre egy döntés, amely áttörést jelent a néazdaság szerkezetváltásában, s minden bizonnyal elnyeri a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap tetszését."
«»Pincelakók«» (Szira P., Mai Nap, 89.2.03.)
"A csórókról, a hobókról, az általában csak lumpoknak tartott emberekrôl irni mostanában nem nehéz. Tele van velük a város. A VI. kerületi rendôrkapitányság illetékese azt mondja, becslése szerint legkevesebb tizezer ilyen ember tengôdik Budapesten."
«»Ćtmeneti szállók - átmeneti életek«» (Cigány Ujság, 89.2.28.)
"A több száz emberbôl mindössze három cigány embert találtam. Rettentôen szégyellik, hogy ide kényszerültek. .... Az intézmények lakói a társadalomnak abba a rétegébe tartoznak, amelynek tagjai halmozottan hátrányos helyzetben élnek. Bajaikat tetézi, hogy sok közöttük a mozgás-, hallás-, látás- és lelki sérült."
«»Igenis vannak hajléktalanok!«» (Török K.: Gyôri Péter, Népszava, 89.4.6.)
"Bizom abban, hogy illetékes helyen cselekvési programot készitenek majd a fenti célokért, az eddig csak hallgatólagosan létezô problémát tudomásul veszik és érdemben foglalkoznak vele.. Bizottságunk szakemberekbôl áll, bármikor szivesen segitünk."
«»Hajléktalanok«» (Bóta G.: Gyôri Péter, Népszabadság, 89.4.10.)
"Uj, két-három éves jelenség a családos hajléktalanság. Ez már a regionális munkanélküliség következménye. A családok egyszerüen vonatra ülnek és elutaznak valamelyik nagyvárosba. Minden elôkészület nélkül próbálnak valamilyen munkalehetôséghez jutni. A tanácsoknál is megjelennek azért, hogy adjanak nekik egy szükséglakást, esetleg meghuzzák magukat ismerôsöknél, netán feltörnek egy mosókonyhát, ahonnan aztán kilakoltatják ôket. ...Fontos lenne az, hogy a hajléktalanságot ne rendôri, büntetô-jogi, hanem szociális problémaként kezeljék."
«»Hányan alszanak a hid alatt?«» (Uton, 89.4.13.)
«»Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság Alapitólevele.«» (Hiány, 89.5.20.)
«»Jelenségek - lázálom«» (Bertha Bulcsú, Élet és Irodalom, 89.5.24.)
"Két éve, tél végén bementem a holt város bozótjai közé. Akkor már hetek óta mindenki látta, hogy a csavargók kijöttek a pincébôl és a bokrok között alszanak a földön, müanyag fóliába burkolózva. Közben esett a hó, reggelente minusz hat-nyolc fokot mutatott a hômérô. ...Ahogy kifelé botorkáltam a holt városból, azon gondolkodtam, hogy mit lehet álmodni, ami ennél az életnél is rosszabb és elkeseritôbb?"
«»Hajléktalanok«» (Kertész Péter, Magyar Nemzet, 89.05.24.)
«»Magyarország árnyékos oldalán«» (Gazsó L.F.:Gyôri Péter, Magyar Hirlap, 89.6.8.)
"Gyakran magányosságból adódik a hajléktalanság. Vagy éppen a hajléktalanság a magány elôidézôje. Különösen akkor tünik ma még menthetetlennek a helyzet, ha a hajléktalan, többnyire magányos ember az alkohol vagy a kábitószer rabja. Még mindig nincs eléggé a köztudatban, hogy ôk betegek, s nem bünözôk. Ćm ahogyan bünnek tünik sokak szemében a narkó és a szeszfogyasztás, ebbe a kategriába sorolják az önkényes lakásfoglalást, a dijhátralékot is, holott mindezeknek sulyos társadalmi okai vannak..."
«»Otthontalan a hazában«» (Gyerkó K.: Bognár Szabolcs, Képes Ujság, 89.06.10.)
"...néhány hónapja, egy téli reggelen a házkezelôség emberei zörgették fel Rozál nénit. A betóduló életerôs fiatalemberek felszólitották "Azonnal takarodjon, s többet ide be ne tegye a lábát". A megszeppent idôs asszonyt kizavarták lakásából, butorait, összes holmijával együtt az utcán várakozó teherautóra pakolták. ..."
«»Magyarul tanulnak Teréz anya nôvérei«» (Magyar Nemzet, 89.6.26.)
"Két nôvér helyben, kettô pedig a fôvárosban tevékenykedik majd. Innen szervezik majd meg elsôsorban a VII.,VIII., X., XX. kerület szegényeinek felkutatását, s a hajléktalanok otthonának kialakitását - ehhez a VIII. kerületi tanács biztosit üres telket."
«»Szolnokról menekül egy család«» (Gazsó L.F., Magyar Hirlap, 89.6.21.)
"Számoljunk együtt. Kozákéknál nevelkedik öt gyermek. Ha nagy erôkkel kiszállnak a családvédôk a salétromos falu, öt gyermek nevelésére alkalmatlan szükséglakásba, megtudván, hogy az apa kicsit rokkant, alighanem állami gondozásba veszik ôket. Az annyi mint, évenkénti százezer forintos költséggel szerényen számolva, 500 ezer forint kiadás minden esztendôben. Tiz év alatt 5 millió forint. Fizeti az állam."
«»Aki átesett a hálón, avagy hogyan növeljük a hajléktalanok számát?«» (Simándi J., Világ, 89.6.22.)
"Hogy lehet az, hogy létezik egy kerületi lakos, aki idôs, beteg, nincs jövedelme, nincs hozzátartozója, már hajléktalan is és Önök szinte semmit sem tesznek? A szociálpolitikai elôadó válasza: Nem olyan idôs még, csak 62 éves. Nincs ô olyan rossz állapotban, hogy ne tudna dolgozni... Biztos dolgozik is, van neki jövedelme, csak titkolja. Mert ha pénzre lenne szüksége, akkor idejönne. Az is az ô hibája, hogy nincs nyugdija, nem intézte el magának, mert már elitta az eszét. Plusz pénzt én nem szivesen adok neki - még ha ennivalóra kéne... de nem fenyegeti az éhhalál. Szoktam látni a Hunyadi téri piacon, egész jól néz ki, rendezett, és már nem is olyan kék, szederjes az arca, mint márciusban volt."
«»Szociális utazás«» (Kertész Péter, Magyar Nemzet, 89.6.9.)
"Gondoljuk csak el, mekkora távlatok nyiltak most azoknak a hajléktalan, tiszteskoruaknak az életében, akik eddig a pályaud-varokon próbálták éjnek idején meghuzni magukat. ...Nem is tudom, mi lett volna velük, ha nem jön ez az utazási kedvezmény... Éjjel-nappal uton vannak, járják az országot, egyik vonatról átszállnak a másikra."
«»Veled mi lesz, te büszke Kozák?«» (Gazsó L.F., Magyar Hirlap, 89.7.19.)
«»Idill«» (R.Székely Júlia, Magyar Nemzet, 89.7.18.)
"A helyzet ugy áll, hogy a nyolcvanas évek parkjában már laknak. ...Kopott szegényemberek lakják a parkokat, a holmijuk egy szatyorban elfér, öregek, betegek. E mind korlátlanabb lehetô-ségek hazájában a csövezés már állampolgári jog, korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül."
«»Kilakoltatás«» (v.a., Magyar Hirlap, 89.7.20)
"Oláh György és Berki Julianna /és három gyermekük/ önkényesen ment be a lakásba. Föltörték. Lakás? Sötét és penészes. Eszten-deje, hogy üres. ...E lakás azért áll esztendeje üresen, mert csak a legelesettebbek számára jelenthet fölemelkedést: például Oláh Györgynek és családjának."
«»Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság Közleménye«» (Magyar Nemzet, Magyar Hirlap, Népszabadság 89.7.22-24.)
«»Kilakoltatás csak a régi rendszerben volt«» (Ujpesti Családsegítô Központ, Világ, 1989.11.2.)
"Hajléktalan gyerekes családok költöznek olyan üresen álló szoba-konyhás, egyhelyiséges szükséglakásokba, sufnikba, amelyeket senki lakóhelyként el nem fogadott, melyek jobb állapotukban hajdan a hajléktalanok hivatalos elhelyezését szolgálták. A "lakásnemgazdálkodás" bürokratái ahelyett, hogy valóságos lépéseket tennének e családok elhelyezésének elviselhetôbbé tétele érdekében, az utcára lakoltatás eszközéhez nyúlnak."
«»Nyilt levél a Budapest Fôváros Tanácsa VB titkárának «»(Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, Világ, 1989.11.2.)
«»Helyzetjelentés. A statisztika margóján. Bognár Szabolcs dossziéjából.«» (Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, Beszélô, 1989.11.20.)
«»Választójog fosztás«» (kajó, 424, 1989.11.21.)
«»Sínen«» (-jó, 424, 1989.11.21.)
"A 424 megkereste Urbán Lajost, a MĆV elnök-vezérigazgatóját. ...Mint mondotta a vasút amúgy is arra készül, hogy éjszakánként két-három órára bezárja és kitakarítja pályaudvarait. Szerintünk ebbôl katasztrófa lesz."
«»Segélyen és hajléktalanul. Csüggesztô körkép a fôvárosból«» (Braun Ćgoston: Lehoczky István, Magyar Hirlap, 1989.11.28.)
"Nem egy írás jelent meg a város e szégyenfoltjáról. Nem ösztönzi ez Önöket arra, hogy tegyenek is valamit az embertelen körülmények ellen?
- Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy közölhetem, a város költségvetésébôl harmincmillió forintot szánunk arra, hogy az éjjeli menedékhelyre kényszerülôk a mainál jobb állapotokat találjanak."
«»Ćtmeneti szállás Debrecenben? Nyilt levél a megbízott elnökhöz.«» (OS, Magyar Hirlap, 1989.11.28.)
«»Az SzDSz Budapest IX. kerületi szervezetének tiltakozása«» (OS, Magyar Hirlap, Magyar Nemzet, 1989.11.29.)
"A MĆV Igazgatósága december hónapján az idei tél elsô fagyos napjait használta fel arra, hogy takarítás ürügyén kitiltsa a hajléktalanokat Budapest pályaudvarairól. ... A Szabad Demokraták IX. kerületi szervezete követeli, hogy a MĆV vezérigazgatósága döntését azonnal vonja vissza."
«»Lefekvéshez készülôdnek a pályaudvaron. Változatlanul tarthatatlan a helyzet«» (-di, Esti Hirlap, 1989.11.29.)
«»Levél a hajléktalanok ügyében«» (OS, Magyar Hirlap, Népszabadság, 1989.11.30.)
«»A pályaudvarról Blaha alsóra «»(B.G., Népszabadság, 1989.11.30.)
«»Bicskére nem mennek«» (Rimóczi Károly, Népszabadság, 1989.11.30.)
«»A lakásügyi elôadó tehetetlensége«» (P.L., Népszabadság, 1989.11.30.)
«»A Vöröskereszt tárgyal«» (R.K., Népszabadság, 1989.11.30.)
«»Befogadták«» (Polonyi Lajos, Népszabadság, 1989.11.30.)
«»Érdekvédelmi szervezet hajléktalanoknak«» (Népszabadság, 1989.11.30.)
«»Hajlíthatatlan hajléktalanok«» (mezôvári-vörös, Népszava, 1989.11.30.)
«»A reménytelenség tüntetése«» (B.I., Magyar Nemzet, 1989.11.30.)
"...Csak azt ne képzeljük, hogy ez valami új. A nyomor eddig is tombolt a VIII. kerületben, a pályaudvarokon, az aluljárókban, csak eddig szemérmesebb volt. És intézkedett a rendôr: vert és elvitt. Most ebben az újsüttetü demokráciában kényesebb ütni. ...Kedd este hat órától vagyunk itt. Śgy ötven-hatvan ember. Se munkánk, se lakásunk. Azért tüntetünk, hogy legyen hol laknunk. Mert aludni kell valahol. És ha nincs lakásunk, nem kapunk munkát sem. Ha így, mocskosan, büdösen bemegyek egy munkahelyre, azonnal azt mondják: nincs munka."
«»Hajléktalanok levele«» (iglódi, Esti Hirlap, 1989.11.30.)
«»Csövezôk indulatos kampánya«» (I.L.L., Mai Nap, 1989.11.30.)
«»Csöviék a polgármesternél«» (Sz, Magyar Hirlap, 1989.12.1.)
"A XIII. kerületben szeretnének bérbe venni, vagy megvásárolni egy épületet. Hogy az üzlet sikerül-e, az egy hónapon belül kiderül. Addig is a Fôvárosi Tanács elnöke a küldöttségnek megigérte, hogy ma felveszi a kapcsolatot a kormánnyal. Amennyiben a tárgyalás sikeres lesz és tudnak egy ujabb épületet a csöveseknek juttatni, akkor azt a mai Esti Hirlapban nyilvánosságra hozza."
«»Sántító érvelés«» (-ár, Magyar Hirlap, 1989.12.1.)
«»Szegények éje«» (Kertész Péter, Magyar Nemzet, 1989.12.1.)
"Mi lesz azokkal, akik lakbért nem fizetnek, vagy nem nyitnak ajtót a legkülönfélébb díjbeszedôknek? Rájuk fogják majd, hogy biztos elkocsmázzák a keresetüket, nyugdíjukat? Aztán kikapcsolják a villanyt, a fütést s jöhet a kilakoltatás katalommal?"
«»Keresik az épületet a hajléktalanoknak«» (-di, Esti Hirlap, 1989.12.1.)
«»Holtvágány«» (Mai Nap, 1989.12.1.)
«»Azonnali segítség a hajléktalanoknak. A Minisztertanács ülésének második napja «»(Magyar Hirlap, 1989.12.2.)
"Az aktuális kérdések között szerepelt a hajléktalanok helyzetével kapcsolatos azonnali intézkedések vizsgálata. A munkásôrség vagyonának felmérésével megbízottak rendkívül felgyorsították a munká, hogy olyan ingatlant találjanak, amely alkalmas azonnali szükséglakásra. Źgy a mai napon szükségszállás céljára átadták a VIII. Vajdahunyad u. 3.sz. ingatlant, amely a kerületi munkásôrség parancsnoksága volt. ...A kormány megállapította, hogy a hajléktalanság valóban feszítô gond. ..."
«»Blaha alsón megfordult a hangulat«» (Rimóczi Károly, Népszabadság, 1989.12.2.)
"Megfordult a hangulat. Hétfôn még az együttérzôk voltak többségben, tegnap már az ostorozók. ...Kész a szereposztás egy kiadós tömegverekedéshez. ...Az MSzP ujpesti székházát ajánlotta fel, a Fôvárosi Tanács egy erre a célra átalakított csepeli tornatermet, ingyenkonyhával, hozzátéve: két-három hétre csak, míg a végleges megoldás megszületik."
«»Hajlékhoz juthatnak a hajléktalanok«» (J.G., Esti Hirlap, 1989.12.2.)
«»Nyomortanya kölcsönben«» (Réz Kata, Mai Nap, 1989.12.3.)
«»A hajléktalan nem vész el, csak áttelepül. Blaha alsóról Csepelre«» (Rimóczi Károly, Népszabadság, 1989.12.4.)
"Csepelen a szakmunkásképzô intézet menedékhellyé átalakított tornatermében 126 "szállóvendég", és kevesebb ágy. ...Még legalább hatszáz szálláshelyre volna szükség. Folytatják a tárgyalásokat, több címük is van már, sorra megnézik ôket, alkalmasak-e a hajléktalanok fogadására."
«»Hív a vasút, segít a MĆV«» (-stern-, Esti Hirlap, 1989.12.5.)
"..a dolgozó életének és egészségének védelme érdekében kötelezô az orvosi alkalmassági vizsgálat, hiszen a MĆV "veszélyes üzem". Sajnos a tapasztalatok szerint ötven fiatalból csak 10-12, aki bármilyen munkára alkalmas, s szintén ennyi, akit semmilyen munkára nem tudunk felvenni."
«»Déli pályaudvari este rendôrökkel, csövesekkel. Elege van a vasutasnak«» (Szekeres, Mai Nap, 1989.12.5.)
"A rendôrök is tehetetlenek. Ha nagy nehezen felrángatják ôket, akkor is hamarosan visszaszivárognak. Különösen ilyenkor, a nagy hidegek beálltával lesznek sokan. Pedig felajánlottak nekik Csepelen fütött szállást, de azt visszautasították. Egyszerüen elviselhetetlen helyzetet teremtenek itt, az ötös vágányfôt például már WC-nek használják, odajárnak vizelni és a nagydolgukat végezni. Hiába vágok néha egyet-egyet nyakon, az sem használ."
«»Elveszettek«» (Csarnai Attila, Népszava, 1989.12.6.)
"...A Blaha Lujza térrôl és a pályaudvarokról a Fôvárosi Tanács ideiglenesen ide (a csepeli szakmunkásképzô intézet kollégiumába) költöztette a hajléktalanokat. Körülbelül százötvenen vannak...egy hatalmas tornateremben szorosan egymás mellett a vaságyak: a sorok között annyi hely sem maradt, hogy két ember sétálva elférjen. De kevés az ágy, a földre szivacsokat raktak, hogy mégis valami puhára fekhessenek az emberek. ...(tanácsi tisztviselô:) Váratlanul ért bennünket ez az egész. Az összes csavargót nem tudjuk elhelyezni. Ki tudja hányan lesznek még? Tényleg kell menedékhely, ez nem vitás. De honnan szerezzünk pénzt?"
«»A hajléktalanokról«» (Olvasóink írják, Népszabadság, 1989.12.7.)
"Sajnos a helyzet nem megnyugtató. A kormány nem mer radikális lenni, mert félti a népszerüségét. A hatóság nem mer keményen felléi, mert fél a brutalitás vádjától. Én viszont félek az anarchiától."
«»Este a menhelyen«» (T.Szabó Ervin, 424, 1989.12.12.)
«»"E sok gyomor hogyan emészthetné meg a tanács kegyelmét"«» (Solt Ottilia, Beszélô, 1989.12.18.)
«»Karácsonyi kilakoltatások«» (Lakatos László Nándor, Beszélô, 1989.12.18.)
«»Profi lakásfoglalók«» (J.Kiss Sándor, 424, 1989.12.19.)
«»Az otthontalan bolyongókról«» (Révész Sándor: Gyôri Péter, Phralipe, 1990/1.)
"A feláramló, otthontalan családok jó részét korábban felfogták a szegénytelepek... A szegénytelepek felszámolása a lakásfoglalókat átszorította az alacson életszinvonalon, de stabil keretek között élô proletár, félproletár népesség lakónegyedeibe, ahol...egyre nagyobb intoleranciával kezelik az egyre nagyobb számban érkezô beköltözôket."
«»"Méltányosságot nem gyakorlunk"«» (Matern Éva, Phralipe, 1990/3.)
"Az önkényes lakásfoglalók kilencven százaléka cigány család. Lakáshelyzetük tökéletesen kilátástalan, sem idejük, sem helyük nincs kivárni, amig az állam lakáshoz juttatja ôket. A lakásszerzés összes lehetséges útjáról leszorulnak, és végsô megoldásként csak a lakásfoglalás marad a számukra. ...A tanácsi vezetôknek tudniuk kell, hogy intézkedéseiket nem egy "törvénypárti", hanem egy cigányellenes közhangulatra hivatkozva teszik meg, és intézkedéseik - amelyek mintegy visszaigazolják, legitimálják a cigányellenességet -, valójában cigányellenes intézkedések, még akkor is, ha nemcsak cigányokat érintenek."
«»Padlakók a mozgalmi házban«» (Ungár Tamás, Népszabadság, 1990.1.16.)
"A pécsi hajléktalanok nemrégiben költözhettek be a pécsbányatelepi mozgalmi házba. Húsz ágy várta ôket. Az elsô éjszaka nyolcan aludtak a földön. ...A házban lakók létszáma gyorsan növekszik. Egy héttel a nyitás után a húsz ágyra már harminckilencen jutottak."
«»Elzárkózó polgárok és agresszív "újszegények"«» (Faragó József: Ambrus Péter, Népszabadság, 1990.1.16.)
«»Kilakoltatás Budapesten is van! 1.«» (Matern Éva, Beszélô, 1990.1.29.)
«»Folytatásos szomorújáték a fôvárosi hajléktalanokról 2.«» (-t-a, Beszélô, 1990.1.29.)
«»Csövi elôzetes «»(kajó: Gyôri Péter, 424, 1990.1.30.)
"Hajléktalanok mindig voltak. Kevesen emlékeznek már például a 78-82 közötti nagy felfutásra, amikor megjelent "a csövesprobléma". Lehet, hogy az elsôsorban kulturális indíttatásu volt, de már látszott mögötte egy jelentôs ifjusági szegénység is. Ezt a hullámot különbözô rendôtósági intézkedésekkel szorították vissza."
«»Fizetôképes kereslet. Budapesti kilakoltatások 2.«» (-solt-, Beszélô, 1990.2.5.)
«»A pártoknak már nem buli«» (kajó: Gyôri Péter, 424, 1990.2.6.)
«»A csöves az utcán hever...«» (424, 1990.2.6.)
«»Menedékhely a híd alatt«» (Körtési Zsolt, Somogyi Hírlap?,1990.2.)
"Az elmúlt év végétôl üzemelünk, bár tudomásom szerint hivatalosan mind a mai napig nem adták át a "létesítményt". Életre hívónk a városi (Kaposvár) tanács, az Otthon Alapítvány, s mindenek elôtt Jóföldi Gábor volt, aki azóta is gondunkat viseli. Hogy nem csak a fôvárosban van szükség átmeneti szállásokra, jól bizonyítja, hogy 26 ágyunk közül 17 most is foglalt."
«»A gyermekvédelem teszi a dolgát«» (Morvay Beáta, Beszélô, 1990.2.12.)
""Az ideiglenes intézeti beutalás akkor szüntethetô meg, ha az anya gondoskodni tud a gyerekek megfelelô elhelyezésérôl." Sz.-né szerencséjére, január végén megtalálta a Szetát. Az államigazgatási határozat helyébe gyorsan született egy új, amely szerint az anya felgyógyulásával a 24 négyzetméter már megfelelô elhelyezés"
«»A nyomor újratermelôdik. Kényszerkilakoltatás«» (Udvarhelyi András, Népszava, 1990.2.16.)
«»Sajtókonferencia a Déli Pályaudvaron. Az Orvosok Világszövetsége a magyar szegényekért«» (MTI, Magyar Nemzet, 1990.2.28.)
"A hátrányos helyzetben élô szegényeken, a hajléktalanokon, a cigányokon kíván elsôdlegesen segíteni Magyarországon megnyitott képviselete révén az Orvosok Világszövetsége."
«»Hajléktalanítás«» (efhá, Beszélô, 1990.3.10.)
«»Sátor«» (-lt, Beszélô, 1990.3.10.)
«»Pertuban a halállal«» (Csarnai Attila, Élet és Irodalom, 1990.3.23.)
"Szabó Ferenc hajléktalan szerint körülbelül tizen haltak meg az idén a három fôvárosi pályaudvaron és környékén. A halál oka azonban különféle volt: szívroham, végelgyengülés, éhhalál, kihülés."
«»Sikkasztással vádol a hajléktalan. Nagy Bandó is tud egyet-mást«» (Muzslai, Mai Nap, 1990.4.5.)
«»"Folyton laknátok!"«» (-solt, Beszélô, 1990.4.14.)
«»Dollárstopposok a Keletiben«» (franka, Magyar Hírlap, 1990.4.24.)
"Hihetetlen, de némelyek a peron csupasz kövezetérôl esznek, mások a telefonfülkékben vécéznek. Éjszakánként megszállják és bemocskolják az üres szerelvények vagonjait, csakúgy, mint az egész pályaudvart. Szabó István állomásfônök nosztalgiával gondol a csövesinvázióra: "Higgye meg, a magyar csöves sokkal tisztább, mint sok romániai román, vagy bolgár túrista."
«»A karavánok útja. Kap-e munkát az erdélyi magyar, ha cigány«» (Vödrös Attila, Magyar Hírlap, 1990.4.27.)
«»Telt ház az átmeneti szálláson«» (Forinyák Éva, Magyar Hírlap, 1990.5.17.)
"A Ceausescu-rezsim elsöprése után kezdtek szállingózni a zömében cigány nemzetiségü románok az NDK-ba. ...A népes utazóközönség szeme láttára és nem kis felháborodására élték mindennapi életüket: perlekedtek aludtak, ettek-ittak, verekedtek, szoptattak, pelenkáztak, loptak. ...Naponta már csaknem 600-an érkeznek, és az új jövevényeket tornatermekben próbálják elhelyezni. ...a tornatermek kapacitása is véges, a kisegítô személyzetrôl nem is beszélve. ...Az idegengyülölet az NDK-ban soha nem ismert intenzitásúra fokozódott..."
«»Amíg itt a haza. Csak a rászorultság lehet a mérce«» (Kovács András, Magyar Hírlap, 1990.5.21.)
«»Felszólalás a kilakoltatásra ítéltek ügyében«» (Gyôri Péter, Beszélô, 1990.5.26.)
"A régi rend álszent, csuka-fogta-róka stabilitása fölborulni látszik, a gátak gyorsan átszakadnak: a kilakoltatásban elôször az önkényesen beköltözô cigányok, majd nem cigány társaik kerültek sorra, majd következnek a lakbért, rezsidíjat nem fizetôk, az albérletben, az eladott (privatizált) lakásokban maradók."
«»Keleti«» (Karcagi László, Népszabadság, 1990.6.2.)
"Miközben a csarnokrészben rendszerint 60-70 csöves lakik, kint a vagonokban százával alszanak éjszakánként a hajléktalanok, a körözött bünözôk, prostituáltak. Elöntött bennünket a söpredék - panaszkodik Somodi fôhadnagy. - Sokan kérdezik tôlem: miért nem tisztítjuk meg a pályaudvart az araboktól, a csövesektôl, a kurváktól? Hát, kérem, azért nem, mert ez nem rendôrségi, hanem elsôsorban társadalmi kérdés. Hiába üzzük ki ôket innen, ujra és ujra visszaszivárognak. Ha százan volnánk se bírnánk velük."
«»Ujabb ingyenkonyhák nyílnak. Perselyek a fôváros utcáin«» (MTI, Magyar Nemzet, 1990.7.9.)
«»Lépcsôházban öt gyerekkel. Kilakoltatás és bünbakképzés«» (Szörényi Péter: Szombath Tibor, 168 óra, 1990.7.10.)
«»Mi lesz, ha Lajos hazamegy? A börtön rossz ajánlólevél a támogatáshoz«» (Császár Nagy László, Magyar Nemzet, 1990.7.10.)
«»Kilakoltatási végzés«» (Pataki Kálmán, LÉTkép, 1990.7.)
"Budapesten ebben az évben 168 szociális lakás épül - ha épül. Ez kerületenként még nyolc szociális lakást sem jelent. És az önkényes lakásfoglalók száma egyre nagyobb, csak a IX. kerületben negyvenhárom alkalommal kellett emiatt kiköltöztetni családokat."
«»"Ne kivánd el embertársad házát..."«» (Csiky Ildikó, Śjpest, 1990.7.)
"...itt van Bielek úr (Fôvárosi Tanács elnöke) levele, amit 1990.február 7-én írt. Ebben körültekintést kér a tanácsoktól. Bielek úr kérése a méltányos eljárásra csak április 15-ig érvényes. A fütési szezon végéig, no meg a választások befejezôdéséig. De itt egy másik levél is..."
«»Szegénykonyha«» «»Szegeden is«» (halász, Magyar Nemzet, 1990.7.24.)
«»Kukarekord«» (kisballa, Magyar Nemzet, 1990.7.24.)
«»Lágercsôd«» (Pelle János, Világ, 1990.7.26.)
«»Szociális lejtôn. Ujabb népbetegség kialakulóban - a lappangó hajléktalanság«» (Kertész Péter: Zám Mária, 1990.8.6.)
«»Törvényen kívül. "Az elmúlt másfél évben száztíz önkényes lakásfoglalási akcióról tudnak Zuglóban"«» (Mörk Leonóra, Világ, 1990.8.9.)
«»Kilakoltatták a lakásfoglalókat. Tizennyolcan egy fedél alatt«» (N.I., Magyar Hírlap, 1990.9.12.)
«»Kilakoltatás katalommal«» (Sári-Kapitány, Népszabadság, 1990.9.13.)
"Tizennyolc éve járok dolgozni Budapestre. Elôzô lakásunkat szanálták, ezért kellett az egész családnak ideköltöznie. Mivel nem volt hol laknunk és a gyerekekkel mégsem alhattunk a parkban, ezért jöttünk ebbe a régóta üresen álló lakásba. ...A Ferencvárosnak a Nagyvárad tér és Ferenc körút közötti részén 80 lakást foglaltak el az utóbbi idôben illetéktelen személyek. Többségük vidékrôl érkezett. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kilakoltatott emberek sorsa, a tanács illetékesei nem tudtak pontos válasszal szolgálni. Ugy véljük: valószinüleg az utcára kerülnek, és ujabb lakásfoglalásokkal próbálkoznak majd."
«»Egészen kis lányok a sarkon«» (Rege Sándor, Népszabadság, 1990.9.15.)
«»Budapest a hajléktalanokért. Közösségi szolidaritás 1945 elôtt«» (gyôri, Beszélô Budapest, 1990.9.15.)
«»Családok az utcán «»(Rege Sándor: Gyôri Péter, Népszabadság, 1990.9.17.)
«»Mit tehet a minisztérium a hajléktalanokért most?«» (Menhely Alapítvány, Népszabadság, 1990.9.17.)
«»Nem értjük egymást? További reflexiók kilakoltatottügyben«» (Gyôri Péter, Beszélô, 1990.9.22.)
"...bizony megesik, hogy az embert kidobják, és egyszerüen nincs hova menni. A minimális hajlék nélkül végtelenül "leegyszerüsödnek" a dolgok: az ember nem tudja hol szükségét végezni, nem tud megmosakodni, fôzni, elveszíti emberi méltóságát. És nincs segítség. Ezeket a nem emberi helyzeteket nem lehet észérvekkel, jogi és gazdasági törvényekkel kimagyarázni."
«»Hajléktalanok gyülekeznek a budapesti Déli pályaudvaron«» (-nagy-, Magyar Hírlap, 1990.9.25.)
"Már most látható, hogy a tavalyinál is rosszabb helyzetre kell felkészülnünk, ugyanis jelentôsen megváltozott a hajléktalanok összetétele."
«»Már tíz éve él hajlék nélkül«» (Mélykuti Ilona: Gyôri Péter, Lakner Zoltán, 168 óra, 1990.10.2.)
«»Bezár az éjjeli menedékhely«» (danó, Mai Nap, 1990.10.9.)
"Azt sem tudni, mikortól lesz müködô, dönteni képes és eszközöket birtokló önkormányzat. Akkor hát mi lesz? Holnap például éjjeli körséta az újságíróknak. A MĆV ezzel is bizonyítani akarja, hogy tarthatatlan a helyzet. Lehet, hogy a házunk elôtt lakó asszony a jövô héten a padját is kénytelen lesz megosztani valakivel?"
«»Most nem fordultak el a rendôrök. Nem politikai kampány a rendôrségi akció«» (-Mátrai-, s.b.a., Esti Hírlap, 1990.10.9.) «»
Emberfarm. Kizavarják a hajléktalanokat a pályaudvarokról«» (Cseri, Kurír, 1990.10.11.)
"Igaz, hogy a nyugati pályaudvarokon is hasonló a helyzet, de például az osztrák vasút pénzt kap az államtól azért, hogy akarva-akaratlanul részt vesz a szociális gondok enyhítésében."
«»Látogatás az infernóban. Elénk tárult a pokol, ki tudja, hányadik bugyra... Megszünnek az "éjjeli menedékhelyek"«» (S.Boda András, Esti Hírlap, 1990.10.11.)
«»Fôpolgármester-jelöltek válaszolnak«» (Nap TV, Mai Nap, 1990.10.11.)
"«»Barsyné Pataki Etelka:«» Senki nem kerülhet az utcára. Ezért, ha engem választanak, minden lehetséges üres épületet meg fogunk vizsgálni, hogy a hajléktalanok ne kerüljenek az utcára.Senki nem maradhat a trásadalmon kívül, tehát munkát keresünk nekik, amihez esetleg munkásszállás is jár.
«»Demszky Gábor:«» Ćtmeneti szállásokról kívánunk gondoskodni kiürített szovjet laktanyákban, munkásôrlaktanyákban a fôváros területén mindazokról, akik a pályaudvarokon alszanak. ...Ezzel a gondal a fôvárosi önkormányzatnak szembe kell néznie.
«»Ungár KLára:«» Azt hiszem, hogy akkor lehet tiszta szívvel kitiltani a Déli pályaudvarról az otthontalanokat, ha van számukra más hely.Bízom benne, hogy a budapesti önkormányzat a volt társadalmi szervezetektôl, vagy a katonai laktanyákból kap olyan ingatlanokat, ahol segíthet megoldani ezt az alapvetôen kormányzati feladatot."
«»Mi legyen a laktanya sorsa? Tiltakozó lôrinciek«» (Cseke Hajnal, 1990.10.11.)
"...újabb szálláshelyek létesítését tervezik, egyebek között a XVIII. kerületi Halom utcában megürült szovjet laktanyában, bár a környék lakói hevesen tiltakoznak ellene. ...A felháborodott lôrinciek véleményét Farkas Lászlóné úgy összegezte, "inkább követeljük vissza az oroszokat, semhogy lumpenek költözzenek a szomszédunkba. ...az ügy már kezd politikai szinezetet ölteni. A kormányzó párt ugyanis a helyi fiatalalok érdekeit szem elôtt tartva, lakás-, oktatási és kulturális célra kívánja a laktanyát hasznosítani. Ezzel szemben az egyik ellenzéki párt a hajléktalanok mellett áll ki."
«»Hétfôtôl bezárják a pályaudvarokat. Megtelt a MĆV-menhely«» (Nagy Ildikó, Magyar Hírlap, 1990.10.12.)
"ôk (a MĆV) azt a azemélyt tekintik hajléktalannak, aki a pályaudvart átmeneti szállásként használja. ...A "menhely«» «»megtelt" tábla nyugodtan kitehetô lett volna a bejáratra, ugyanis volt olyan, aki a pénztár keskeny márványlapján aludta az igazak álmát. A "hajléktalanok" kilencven százalékát romániai cigányok adták."
«»
5. melléklet
Felhasznált irodalom
«
«»- «» -
»«»
A hallássérültek intézményes rehabilitációjának 25 éve. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 1975.
A kisvállalkozásokba való belépés motivációi. Szolgáltatás Kutató Intézet, 1986.
A LĆRES Humán Szolgáltató Kisszövetkezet Alapszabálya
A monori tanácskozás I-II. (1985.jun.14-16.). Kézirat.
Adam Schaff: Az egyén és teremtményei. (Az elidegenedés problémája). Valóság, 1964.10.
Andrássy Mária: A müvelôdési otthonok. Adottságok, lehetôségek, eredmények a hetvenes években. Müvelôdéskutató Intézet, 1985.
Andrássy Mária: A müvelôdési otthonok hatékonyságának vizsgálata. In.: ua.
Ćdám Antal: Az egyesületek, szövetségek szerepének növekedése politikai rendszerünkben. Kézirat, 1987.
Bagdy Emôke: "A szabadság elsô pontja: szeretni az életet."
Beszélgetés a 75 éves Mérei Ferenccel. Magyar Pszichológiai Szemle, 1985.3.
Bányai Ćgnes: Kisegítô Iskola és Nevelôotthon Továbbképzô Tagozata, Letenye. Kézirat, 1987.
Benkô Éva: Amatôr müvészeti csoportok. In.: ua.
Beszélô-beszélgetés a Szeta kezdeményezôivel. Beszélô, 1985.12.
Bilecz Endre: A köztes jellegü társadalmi mozgalmakról. Kézirat, 1985.
Bognár Gábor - Telkes József: Javaslat a társadalmi részvétellel szervezôdô családsegítô hálózat kialakításához. Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
Bulányi - Ratzinger: 86'évi levélváltás. Kézirat, 1985.
Csiszér Nóra - Füzi Anna: Egy krízis-intervenciós modell. TBZ Bulletin IV., 1985.
D. Riesman: A magányos tömeg. KJK, 1973.
Diosi Pál: Csoportviszonyok és értékválasztások a Kozák-téri ifjusági klubban. NPI, 1981.
dr. Parádi József: Beszámoló a Pécsi Ifjusági Telefonszolgálat kisérleti szakasz utáni müködésérôl. Kézirat, 1987.
Duna Kör, zöldek. AB Hirmondó, 1986.1.
E. Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat, 1981.
E. Hobsbaum: Primitív lázadók. Kossuth, 1974.
E.Fromm: Menekülés a szabadságból. In.: Magatartásminták - azonosulás, Gondolat, 1978.
Együtt. Pécs Lvov-Kertváros ĆNK kiadványa.
Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978.
Fodor József: A magyarországi kisegyházak története, elterjedtségük és befolyási övezetük, hitéletük és szociáletikai tanításaik fôbb jellemzôi. Müvelôdési Minisztérium, 1984.
Fodor Katalin: Mentálhigiéne - szociálpolitika - közmüvelôdés
Gerevich József: Az önsegítés elve - és hazai megvalósulásának nehézségei. Alkohológia,
Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája.
Gondos Anna - Hegyesi Gábor: Egy nem-állami szolgáltató intézmény a szociális ellátás rendszerében. Kézirat.
Gondos Anna - Lombos Antal: Hol tart a LĆRES-kisérlet? Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
Gyulavári Ćgnes: Egy társadalmi összefogás esélyei. Kézirat, 1987.
Halász Józsefné: Kapcsolat Lélektani Mühely, Miskolc. Kézirat, 1987.
Hankiss Elemér: Diagnózisok. Magvetô, 1982.
Hankiss Elemér: Leltár. A "Magyar Modell", avagy változástendenciák a mai magyar társadalomban 1950-80. MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1986.
Hankiss Elemér: Pongyola társadalom? Valóság, 1986.2.
Hankiss Elemér: Társadalompatológia. Müködési zavarok a modern társadalmakban. MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1986.
Harangi László: A szakköri mozgalom helyzete. In.: ua.
Hegyesi Gábor: Gondolatok a kommunális szociálpolitikáról. Kézirat.
Kéri László: "Ajtónk elôtt a láncravert idô". Vázlat egy generáció politikai szocializációjához. Ifjusági Szemle, 1985.3.
Kovalcsik József: A koaliciós idôszak müvelôdéstörténetéhez: a "szabadmüvelôdés" szervezetének, intézményeinek helyzete a népi demokratikus átalakulás idején 1945-1958. In.: Tanulmányok a közmüvelôdés helyzete és fejlôdésének távlatai c. kutatási fôirány 1978-80. évi vizsgálatairól. Müvelôdéskutató Intézet, 1982.
Kovács Istvánné: Lipidklub Tatán. Magyar Vöröskereszt, 1987.1.
Környezetvédelmi aktivisták kézikönyve. Magyar Vöröskereszt, 1985.
LEVLAP. Az ITDK Életreform Kezdeményezés körlevelei.
Lévai Sándor és tsai: Javaslat - egy olyan társadalmi kisérlet megszervezésére, mely kisérlet egy speciálisan erre a célra tervezett és épített lakótelepen kellene megvalósítani. Kézirat, 1978.
Litauszki Tibor: Kisérlet a müvelôdési otthoni tevékenység demokratizálására. Müvelôdéskutató Intézet, 1983.
Lukács László: A keszthelyi akció. Kézirat, 1987.
Lukácsné Weiler Katalin - Zám Mária: Néhány gondolat a szociális munkások egyesületérôl. Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
M. Olson: A kollektiv cselekvés logikája. Szociolágiai Füzetek, 1982.
Magyari Beck Anna: Bemutatjuk az S.O.S. gyermekfalut. Gyermek- és Ifjuságvédelem, 1984.1.
Mérei Ferenc: Együttes élmény
Mérei ferenc: Lélektani napló I-IV. Müvelôdéskutató Intézet, 1986.
M.Sherif - C.W.Sherif: Csoportközi kapcsolatok kutatása
Németh Dávid: Az egyházak tapasztalatai a szociális munkások képzése terén. Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
Nógrádi Gábor: Törvény és valóság. Valóság, 1984.1.
Pataki Ferenc: Egyén és közösség a mai magyar társadalomban. Kézirat, 1987.
Pál Tamás: Próbareform. Budapest, 1987.
Petróczi Ferenc: A Fejér megyei állami gondozottak "életmód" tábora. Kézirat, 1987.
P.Leonard: Elemek a radikális szociális munka paradigmájához. Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
Rácz József: Sajátos szubkulturális miliôben jelentkezô drogfogyasztás példája: egy aluljárós csoportosulás narkózási szokásai. Alkohológia,
Rieger Valéria (szerk.): Bokréta utcai krízis-intervenciós kisérlet. Kézirat, 1987.
Siklaky István: Konstrukciók egy világnézetrôl. Budapest, 1986.
Sólyom László: Mit szabad és mit nem? Valóság, 1985.8.
Stumpf István: Tézisek a politikai rendszer adaptációs zavarainak értelmezéséhez. Kézirat, 1987.
Szabó Máté: A társadalmi mozgalmak, új tipusaik elméleti elemzéséhez. Kézirat,
Szabó Máté: Alternatív mozgalmak - a posztindusztriális társadalom elôfutárai. Kézirat,
Szabó Máté: Vannak-e alternatív társadalmi mozgalmak Magyarországon? Kézirat, 1987.
Szász János: A nemzetiségek müvelôdésszociológiai vizsgálata. In.: ua.
Szöveggyüjtemény a müvelôdési otthonokról. Olvasókönyv népmüvelôknek. Müvelôdéskutató Intézet, 1982.
TALLOZĽ. Válogatás az Alföld közösségi müvelôdési vitájából. Múzsák, 1985.
Talyigás Katalin: A szociálpedagógiai tréning... Szociálpolitikai Értesítô, 1986.1.
Tájékoztató a Magyar Vöröskereszt családvédelmi munkájáról. Kézirat, 1979.
Telkes József: A pécsi családgondozási kisérlet néhány tapasztalata. ĆNK Mentálhigiéniés Szolgálata. Pécs, 1986. Kézirat.
Telkes József: Az ĆIB által támogatott mentálhigiénés kisérletek értékelése. Kézirat, 1987.
Tokaj András: Kórusmozgalmunk története és mai helyzete. In.: ua.
Tölgyesi János: Például Táp. Adalékok egy falu kommunikációs monográfiájához. Tömegkommunikációs Kutató Intézet, 1984.
Tölgyessy Péter: Érdekképviseleti szervezetek a néazdaságban. Kézirat, 1985.
Tringer László, dr.: A mentálhigiénés szolgálat alternatív formái. Alkohológia,
Veér András, dr.: Az alkoholfogyasztás és alkoholizmus alakulása egy faluban a kialakított kis csoportok müködésének hatására. Alkohológia,
«»
6. melléklet
Gyôri Péter
«» Publikációk
««»- «» -
»«»«»
«»Tanulmányok
«»«»
*A szegregáció mint társadalmi tény. Kultura és Közösség, 1980.
*Telepek Ujpesten. In.: Ujpest-kötet. 1982.
*Budapesti városrészek társadalma. Medvetánc, 1982/4-1983/1.
*A tervezés buktatói. In.: A városépítésrôl, 1984.
*Idôskoruak jövedelmi helyzete 1982-ben. Szociálpolitikai Értesítô, 1985.
*A szociálpolitikai irányítási-szervezeti rendszerének reformjáról. Medvetánc, 1984/4-1985/1.
*Egyenlôtlenségek az életidôben. In.: Meddig él a mult? Tanulmányok egy kohorsz-vizsgálatból. 1986.
*Két nemzedék önálló lakásutja. In.: Meddig él a mult? Tanulmányok egy kohorsz-vizsgálatból. 1986.
*A tevékenységek strukturája térben és idôben. In.: Az iskola megujításának mai utjai, 1987.
*Lakásrendszerünk kialakulása - buktatókkal.
In.: Szociálpolitika ma és holnap, 1987.
*A lakáspolitika szociális jellegének néhány szociológiai problémája. Településfejlesztés, 1987/4.
*Kisközösségi szociális kezdeményezések. In.: Arat a magyar, 1988.
*Guberálás a lakáspiacon. A lakásfoglalók és a hatóságok küzdelme az 1945 utáni jogszabályok tükrében.«MDBR»«» (Gábor Lászlóval) In.: Lakók és hatóságok Budapesten, 1990.
*Díjhátralékosok - díjhátralékosság.«MDBR»«» (Gábor Lászlóval)«MDBR»«» In.: Lakók és hatóságok Budapesten, 1990.
*Adósságok kicsinyben. Budapesti háztartások közüzemi hátralékai. (Gábor Lászlóval) Valóság, 1990.2.
*Day-to-day Crisis Management. Public Utilities and Non-paying Consumers in a City. 1990.
*Gyorsjelentés a hajléktalanságról, Magyarországon, 1990.«MDBR»«» In.: Társadalmi riport, TĆRKI, 1990.
«»Szerkesztések
«»
Meddig él a mult? Tanulmányok egy kohorsz-vizsgálatból. 1986, MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Lakók és hatóságok Budapesten. 1990, MTA Szociológiai Kutatóintézet.
«»Kutatási jelentések
«»
*"A településfejlesztés szociálpolitikai tényezôi hazánkban." OKKFT-ÉVM. (Szakértôi jelentések 1984-86.)
*"A lakásellátás hosszu távu programját megalapozó vizsgálatok." OT-PM-ÉVM. (Szakértôi jelentések 1987-88.)
*A lakásrendszer szociális, szociálpolitikai és jóléti vonatkozásai. ÉVM, Szakértôi tanulmány, 1987.
*A rászorultsági elv érvényesülése a lakáscélu helyi támogatás gyakorlatában. KNEB, Szakértôi tanulmány, 1988.
*Javasolt lakásgazdálkodási konstrukció.«MDBR»«» SzEM szakértôi tanulmány, 1989.
*A lakáspolitika esélyei - az esélytelenek perspektívái.«MDBR»«» Szaksz. Gazd. és Társtud. Int. szakértôi tanulmány, 1989.
*Hajléktalanság Magyarországon. Összefoglaló jelentés 1990.«MDBR»«» ENSz - HABITAT.
«»Kéziratok
«»
*Szociális lakáspolitika Budapesten a városegyesítéstôl a 30-as évekig.New-York - Budapest Konferencia, 1988.
*Social Welfare and Housing Policy in Budapest from the Unification of the Town until the 1930s.New-York - Budapest Konferencia, 1988.
*"One sentence...", "Egy mondat..." A szociális célu kisközösségi szervezetekrôl. Conference on Social Policy and Socialism, Leeds, 1988.
*New Social Initiatives - Conflicts and Coexistence of the State and Society.«MDBR»«» Paper to be presented at the international conference on "Voluntarism, Non-governmental Organisations (NGOs) and Public Policy", Jerusalem, 1989.
*Difficulties in Realizing a Socialist Housing System
«»
Egyéb, publicisztikák
«»
*"Magyarországon hivatalosan nem létezik hajléktalanság..."
HVG, 1988.06.04.
*Történelmi hátralék. Lakbérbojkott. HVG, 1988.10.08.
*"És lôn sötétség..." ÖTLET, 1988.
*Ćrak, bérek, négyzetméterek. Magyar Hírek, 1988.07.08.
*Kettészakadt lakásrendszer.«MDBR»«» Magyar Hirlap, 1989.10.18.
*Védôháló nélkül.«MDBR»«» Siker, 1989/2.
*A statisztika margóján.«MDBR»«» Helyzetjelentés 2., 1989.
*A hajléktalanság kezelésének példái a fôvárosban. Helyzetjelentés 3., 1990.