Budapest Fôváros Lakásbérleti Rendelete
I. Fejezet
Ćltalános rendelkezések
1._ A rendelet hatályosságának köre
«»
(1) A fôváros területén az épület, lakás vagy más helyiség (üz-let, iroda, rendelô, mühely, raktár,«» «»kapualj stb.) és az azokkal együtt bérelt földrészlet, továbbá a lakótelek bérletére ennek a rendeletnek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ennek a rendeletnek rendelkezései nem terjednek ki:
a) a vendéglátó ipar keretében szállás céljára bérbeadott helyi-ségek bérletére, kivéve a 3O-31. _-ok rendelkezéseit, amelyeket e helyiségek bérleténél is alkalmazni kell;
b) a kizáróan mezô- vagy erdôgazdasági, kertészeti vagy bányá-szati célra szolgáló terület haszonbérletére;
c) a mezô- vagy erdôgazdasági, kertészeti vagy bányászati vállal-kozással vagy más jogviszonnyal, különösen szolgálati vagy munka-viszonnyal szoros kapcsolatban levô helyiség használatára;
d) a hajléktalanok elhelyezése céljából létesitett és fenntartott helyiségre (pl. szükséglakásra, hajléktalanok menhelyére, átmene-ti szállóra stb.);
e) az intézetben vagy olyan épületben (pl. kórházban, szanató-riumban stb.) lévô helyiségre, amelyet a lakó nem bérleti szerzô-dés alapján vesz igénybe.
(3) A (2) bekezdés c), d) és e) pontjainak rendelkezéseit nem érinti az, hogy a helyiségért ellenértéket nyujtanak.
(4) A felek a rendelettôl eltérôen szerzôdhetnek, kivéve, ha a rendelet kimondja, hogy a rendelkezésétôl eltérô megállapodás semmis.«»
2._ A bérleti szerzôdés alakja
«»
(1) Jogszabály ellenkezô rendelkezése hiányában bérleti és albérleti szerzôdést szóban vagy irásban lehet kötni.
(2)«» Irásbafoglalás szükséges«» annak a megállapodásnak az érvényességéhez:
a) ahol e törvény felhatalmazása alapján a felek másként állapodnak meg
b) amellyel a felek a szerzôdés tartamát«» egy évnél hosszabb«» idô-ben állapitják meg;
c) amellyel a felek a bérlet kezdetét, tartamát vagy megszünését feltételtôl teszik függôvé;
d) amely a bérlôt az egész bérlemény vagy egy részének albérletbe adására jogositja;
e) amely szerint a bérlô a lakás egy részét sem adhatja albérletbe;
h) amely a bérlôt külön szolgáltatás díjának a megfizetésére kötelezi.
«»3._ Bérlet
«»
E rendelet szempontjából bérleti jogviszony olyan szerzôdéssel jön létre, amellyel a bérbeadó az 1. _ (1) bekezdése alá esô bérlemény használatát a bérlô és hozzátartozói részére átengedi, a bérlô pedig meghatározott pénzbeli ellenérték - bér - fizetésé-re kötelezi magát.
«»4._ A határozatlan és a határozott idejü bérlet
«»
(1) Ha a felek megállapodásából más nem következik, a bérletet «»határozatlan idejü«» bérletnek, az albérletet pedig«» határozott ide-jü, éves bérletnek«» kell tekinteni.
(2) A bérlet határozott idejü bérlet, ha a felek a bérleti szer-zôdés megkötésekor kifejezetten abban állapodtak meg, hogy a bér-letet határozott idejü bérletnek tekintik.
(3) A bérlet határozatlan, vagy határozott idejüségét magábanvéve nem érinti az, hogy a bért milyen idôszakokban fizetik.
«»5._ Bérlemények vállalkozói hasznosítása
«»
(1) Aki szerzôdés alapján a tulajdonostól vagy a bérbeadásra jogosult más természetes, vagy jogi személytôl több bérleményt magában foglaló épületet, vagy az épületnek több bérleménybôl álló részét ellenérték fejében abból a célból vesz át, hogy bérbeadás utján hasznositsa, azt bérlemény hasznosító vállal-kozónak, a másik felet pedig, aki a bérbeadás jogát átruházta, vállalkozásba adónak kell tekinteni.
Az ily szerzôdés csak akkor érvényes, ha irásba foglalták és ha a vállalkozásért járó egész ellenértéket bérleményenként tünteti fel.
(2) A vállalkozó köteles az ily szerzôdést a megkötésétôl számi-tott 15 napon belül két példányban az épület fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalban letenni.
(3) A polgármesteri hivatal az ilyen szerzôdésekrôl nyilvántást vezet. A nyilvántartást és szerzôdéseket bárki megtekintheti és azokról hiteles másolatot készíthet.
(4) A vállalkozási szerzôdést csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt feltételek mellett és az épület tulajdonosának, a vállal-kozásba adásra jogosultnak a hozzájárulásával lehet más vállal-kozóra átruházni.«»
Ćtruházás esetében az egyes bérleményeknek az alapszerzôdésben kikötött ellenértékét nem szabad emelni.«»
Az ezekkel a rendelkezésekkel ellekezô megállapodás semmis.
(5) A bérlemények vállalkozási hasznosításának jogát alvállal-kozásba, alhaszonbérbe adni nem szabad.
Az ilyen tárgyu szerzôdés semmis.
(6) Ha a bérlemények vállalkozói hasznosítása tárgyában kötött szerzôdés bármely okból érvénytelen, a vállalkozó részérôl az egyes bérleményekre vonatkozóan kötött bérleti szerzôdést ugy kell tekinteni, mintha azt a vállalkozó a vállalkozásba adónak a meghatalmazottjaként kötötte volna.
(7) Ha az (1) bekezdés értelmében érvényesen kötött vállalkozói szerzôdés bármely okból a lejárat elôtt megszünik, a vállalkozó és a bérlô között fennálló bérleti jogviszonyban a vállalkozó helyébe a vállalkozásba adó lép.
«»6._ Az albérlet
«»
(1) Albérlet olyan szerzôdéssel létesül, amellyel a bérlô a bér-lemény (1. _ (1) bekezdése) vagy egy része használatának az albérlô és hozzátartozói részére való átengedésére, az albérlô pedig meghatározott pénzbeli ellenérték - albérleti díj - fizetésére kötelezi magát.
(2) Arra a jogviszonyra, amely a bérbeadó (ingatlantulajdonos, bérleményt hasznosító vállalkozó) saját lakása egy részének a bérbeadásából keletkezik, ennek a rendeletnek az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései irányadók.
(3) Az albérletbe adáshoz - az ennek a _-nak (5) bekezdésében, valamint a 43. _ (6) bekezdésében emlitett esetek kivételével -«» a bérbeadó hozzájárulása szükséges. «»
(4) Az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbe adásához «»a bérbeadó irásbeli hozzájáru-lása szükséges«».
(5) A bérlô «»a bérbeadó hozzájárulása nélkül is«» albérletbe adhatja a kizárólag lakás céljára bérelt helyiség egy részét, ha a bérbe-adó az ellenkezôt a bérleti szerzôdés megkötésekor irásban nem kötötte ki.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéssel ellenkezô megálla-podás semmis.
(7) A bérlemény használatára vonatkozó kötelezettségek tekinteté-ben a bérbeadó irányában nem az albérlô, hanem a bérlô felelôs.
(8) Ha az albérlô oly cselekményt vagy mulasztást követ el, amely miatt a bérbeadó a bérlônek, amennyiben azt ô követte volna el, felmondhatna, amiatt a bérbeadó a bérlônek csak akkor mondhat fel, ha a bérlô - a bérbeadónak a kifogásolt magatartás tudomá-sulvételétôl számitott 8 nap alatt irásban kifejezett kivánságára - az albérletet e rendelet rendelkezéseinek megfelelô legrövidebb idô alatt meg nem szünteti.
Az albérlet megszüntetése nem érinti a bérlô esetleges kártérité-si felelôsségét.
Amennyiben a biróság az albérlô ellen a bérbeadó kivánságára gya-korolt felmondás érvényességét meg nem állapitja, a felmondást követelô bérbeadó a per költségeit a bérlônek megtériteni köte-les.
(9) A bérbeadónak a bérlôvel szemben hatályos jognyilatkozatai és jogi cselekményei (felmondás stb.) az albérlôre is kihatnak, amennyiben természetüknél fogva nem kizárólag a bérlôre vonatkoz-nak.
(1O) A bérbeadónak az albérletet is érintô jognyilatkozatairól és jogi cselekményeirôl a bérlô az albérlôt azonnal irásban értesi-teni köteles. Ha a bérlô ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az albérlôt emiatt érhetô kárért felelôs.
(11) Jogosulatlan albérletbe adás esetében a bérbeadó az albérlô beköltözését megakadályozhatja, ha pedig az albérlô már beköltö-zött, a bérbeadó az albérlô kiköltözését követelheti, s ha az albérlô 3 napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkivüli felmondással megszüntetheti és a bérlôtôl kárának megtéritését követelheti.
(12) Az albérletbe adott helyiség további albérletbe adásához minden esetben a bérbeadó és a bérlô elôzetes hozzájárulása szükséges.
(13) A bérlô ágyrajárót csak a bérbeadó elôzetes hozzájárulásával tarthat.
(14) Amennyiben a rendeletbôl más nem következik, bérlô alatt az albérlôt, bérlet alatt pedig az albérletet is érteni kell.
«»7. _ A foglaló
«»(1) A bérleti szerzôdés érvényességéhez foglaló adása nem szüksé-ges.
(2) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, a bérleti szerzôdés csak akkor jön létre, ha a bérlô a foglalót az ennek átadására megállapitott határidôn belül, ily határidô hiányában pedig a foglaló adására vonatkozó megállapodást követô 8. nap déli 12 órájáig a bérbeadónak átadja.
(3) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, de annak összegét nem állapitották meg, a foglaló az éves lakbér egyötöde.
(4) A bérlô azzal, hogy az adott foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó azzal, hogy a kapott foglalót kétszeresen többszörösen visszatériti, a szerzôdésszegés következménye alól nem szabadul.«»
8._ A házirend
«»
(1) A bérbeadó részérôl a ház belsô rendjét egyoldaluan szabá-lyozni kivánó elôirásokban - a házirendben - foglalt oly kikötés, amely szerint a bérbeadót a bérlônek a házirendbe ütközô cselek-ménye vagy mulasztása miatt a rendestôl eltérô felmondás illeti meg, semmis.
(2)«» A házirendnek ezzel a rendelettel ellenkezô rendelkezései, még ha azokat a bérlô irásban elfogadta is semmisek.«»
«»9._ A házastársak jogállása a bérleti jogviszonyban
«»
(1) A házastársak közös lakásának bérlôjéül a férjet és/vagy a feleséget kell tekinteni - a házastársak megegyezése szerint.
Megegyezés hiányában errôl a bíróság dönt.
(2) A házastársak lakásuk közös használatának tartamára a bérlô kötelezettségei tekintetében egyetemlegesen felelôsek, akkor is, ha a közös lakásnak csak egyik házastárs a bérlôje.
(3) Ha az a házastárs, aki az (1) bekezdés értelmében a bérlô, a lakásból elköltözött,«» a lakásban maradt házastárs jogosult a bér-leti jogviszonyt folytatni.«»
Ez a jog a lakásban maradt házastársat csak abban az esetben il-leti meg, ha szándékát házastársa elköltözésének napjától számi-tott 15 nap alatt a bérbeadóval irásban közli.
Ha a lakásban maradt házastárs a bérleti jogviszony folytatásának a jogát nem gyakorolta, a bérbeadó mind a határozott, mind a ha-tározatlan idejü bérletet rendkivüli felmondással megszüntetheti.
«»1O._ Bérbeadótársak és bérlôtársak
«»
(1) A bérbeadótársakra és a bérlôtársakra nézve a bérleti jog-viszonyból eredô jogok és kötelezettségek egyetemlegesek.
A jognyilatkozatokat és jogi cselekményeket bármelyik bérbe-adótárs vagy bérlôtárs joghatályosan megteheti.
Bármelyikük részérôl külön tett, vagy bármelyikükhöz külön in-tézett jognyilatkozat vagy bármelyikük jogi cselekménye minde-gyikkel szemben hatályos.
(2) Ha a bérbeadótársak, vagy a bérlôtársak bérleti szerzôdés kötésére maguk közül egyet kijelöltek vagy más közös meghatal-mazottat rendeltek ki, a bérleti szerzôdés kötésének jogát csak ez gyakorolhatja.
Ha a közös meghatalmazott kijelölését vagy kirendelését a bérleti jogviszonyban álló féllel irásban közölték, a bérleti jogviszony-ból eredô jogokat a meghatalmazás visszavonásának irásbeli közlé-séig kizáróan a kijelölt, illetôleg a kirendelt személy gyakorol-hatja, a jognyilatkozatokat és jogi cselekményeket csak ô teheti meg, a jognyilatkozatokat csak ôhozzá lehet intézni.
Bérbeadótársak közös meghatalmazottat közös megegyezéssel vagy illetôségeik nagysága szerint számitott többségi határozattal jelölhetnek vagy rendelhetnek ki.
(3) Az 56. _ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés minden közös meghatalmazottra irányadó.
«»11._ Az irásbeli közlés módja, hatálya, határidôk számítása
«»
(1/a) Amennyiben a rendelet értelmében irásbeli közlés (felhivás, értesités, felmondás, hozzájárulás stb.) szükséges, azt akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közlést magának a félnek vagy meghatalmazottjának a következô módozatok mellett kézbesitik:
a) a közlemény személyes átadásával;
b) az átadással megbizott személy utján, vagy
c) postán ajánlott levél vagy tértivevénnyel feladott távirat utján.
(1/b) A hivatalos irat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, illetve távirat útján közölték.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint történô közlés akkor is hatályos, ha az, akinek részére a közlemény szól, a közlemény átvételét megtagadta vagy a kézbesitést szándékosan megakadályoz-ta.
(4) A postán ajánlott levél vagy távirat utján történô közlés hatályát nem érinti az, hogy a cimzett a közlemény átvételét megtagadta vagy a közleményt a közlô fél hibáján kivül esô más okból nem lehet kézbesiteni. Ebben az esetben a közleményt kény-szerkézbesítés útján kell közölni, és ezt a közlést hatályosnak kell tekinteni.
(5) A bérbeadó vagy meghatalmazottja részére postán ajánlott levél vagy távirat utján történô közlés hatályos, ha azt a bérlô a 21. _-ban emlitett jegyzékben feltüntetett lakcimre adta fel.
(6) Ha a közleményt a bérbeadó részére azért nem lehet kézbesi-teni, mert a bérlô a közlemény átvételére jogosult személy tar-tózkodóhelyét nem ismeri, a közlést hatályosnak kell tekinteni, ha a bérlô a közleményt a bérbeadó nevére és a bérleményt magá-banfoglaló épületre cimezve az (1) bekezdés c) pontjának megfele-lôen feladja.
(7) Közös háztartásban élô házastársak közös lakásának bérletére vonatkozó irásbeli közlés hatályos akkor is, ha azt a házastársak bármelyikének kézbesitik.
(8) A napokban megállapított határidôkbe a közlés és a kikézbe-sítés napja nem számít bele.
A postán küldött beadvány elôterjesztésének az ideje a postára adás napja.
«»II. Fejezet
A bérlet tartama. A bér.
13._ A bérlet tartama
«»
A bérleti szerzôdést határozott vagy határozatlan idôre lehet kötni.
«»15._ A raktározás céljára bérelt helyiség és telek
bérletének tartama
«»
Kizárólag raktározás céljára bérelt helyiség és telek bérlete a bérlet kezdetének napjától számitott «»12 hónapig«» tart, hacsak a felek kifejezetten más tartamot nem állapitottak meg.
12 hónapnál hosszabb bérletre a határozatlan idejü, 12 hónapnál rövidebb bérletre a határozott idejü bérletre vonatkozó rendel-kezések az irányadók.
«»16._ A bér
«»
(1) Az a bér, amelyben a felek a bérleti szerzôdés kötésekor megállapodtak, magában foglalja a bérlô által fizetendô teljes bérösszeget, valamint a különdijak kivételével«» mindazoknak a szolgáltatásoknak az ellenértékét, amelyeket a bérbeadó a bér-leménynek és felszereléseinek, valamint a lakók közös használa-tára szolgáló helyiségeknek és felszereléseknek használhatósága érdekében nyujtani köteles.
«»«»«»
(2)«» Különdijra«» vonatkozó megállapodás csak a felvonó használatára a 27. _ (3) és (6) bekezdésének korlátai közt, továbbá a központi fütésre, a melegvizszolgáltatásra és a biztositásra létesithetô és csak ugy érvényes, ha irásba foglalták.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseivel ellenkezô megálla-podás semmis.
(4) A teljes«» bérösszegen felül «»a bérlô a«» házfelügyelôi dijat«» (63. _ (1) és (2) bekezdése), a«» szemétpénzt«» (63. _ (3) bekezdése) és a kapupénzt (63. _ (5) bekezdése) külön kikötés hiányában is köte-les megfizetni.
Ugyanigy a bérlô fizeti a«» vizdijat, ha a vizet külön vizmérôvel fogyasztja«».
(5) A különdijak, valamint a házfelügyelôi dij és a szemétpénz akkor esedékesek és ugy fizetendôk, mint a bérösszeg; fizetésük elmulasztása a bér nemfizetésének jogkövetkezményeivel jár.
«»19._ Az elsô bér fizetésének elmulasztása
«»
(1) Az elsô izben esedékes bér fizetése elôtt a bérbeadó a bérlô beköltözését vagy a bérlemény használatbavételét megengedni nem köteles.
(2) Ha a bérlô az elsô izben esedékes bért nem fizeti meg, a bér-beadó a bérlôhöz irásban intézett közlésével vagy a szerzôdés teljesitését követelheti, vagy a szerzôdéstôl a foglaló megtar-tása mellett elállhat és mind a két esetben a bérlôtôl kárának megtéritését követelheti.
(3) Ha a bérbeadó az elsô bér esedékességétôl számitott 8 napon belül sem a szerzôdés teljesitését nem követelte, sem elállási jogával nem élt, ôt ugy kell tekinteni, mint aki a bérleti szerzôdéstôl elállott.
«»2O._ A béremelés korlátozása
«»(1)«» A határozatlan idejü bérlet bérét csak a szerzôdéskötéstôl számított elsô évet követôen, a határozott idejü bérlet bérét pedig csak a hatodik hónap elteltét követô idôre lehet emelni.
«»
(2) Határozatlan idejü bérlet esetében a felemelt bér elsô esedé-kességétôl számitott«» egy év«» eltelte elôtti idôre, határozott ide-jü bérlet esetében pedig a «»hatodik hónap«» eltelte«» elôtti idôre a bért ujból emelni nem lehet.«»
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a bérlemény egy részének albérletére is vonatkoznak.
(4) Az elôzô bekezdések rendelkezéseivel ellenkezô megállapodás semmis.
III. Fejezet
A bérbeadó és a bérlô jogai és kötelezettségei
25. _ A lakók közös használatára szolgáló helyiségek és
felszerelések karbantartása
«»
(1) A bérbeadó köteles a lakók közös használatára szolgáló helyi-ségeket és felszereléseket «»a rendeltetésszerü használathoz szük-séges berendezéssel ellátva jókarban és tisztán tartani és gon-doskodni arról, hogy a lakók a bérleményt és felszereléseit aka-dálytalanul használhassák.«»
«»28._ A központi fütés, melegvizszolgáltatás
«»«»
(1) Ha az épület központi fütést szolgáltató berendezéssel van felszerelve és a központi fütés dijára vonatkozóan a felek közt létrejött irásbeli megállapodás szerint a bérlô átalányösszeg fizetésére kötelezete magát, de a fütés tartamára nézve megál-lapodás közöttük nem jött létre, a bérbeadó köteles a bérleményt október hónap 15. napjától április hónap 15. napjáig minden-esetre, és a szükséghez képest ezen idôn kivül is megfelelôen füteni.
(2) Ha a felek a szolgáltatás tartamának meghatározása nélkül megállapodtak abban, hogy a bérbeadó a bérlô részére melegviztet szolgáltat, a bérbeadó köteles az irásban megállapitott dijért állandóan melegvizet szolgáltatni.
«»29._ A bérlemény átadásának elmulasztása
«»
(1) Ha a bérlô az elsô izben esedékes bért kellô idôben (18. _ (1) bekezdése) megfizette vagy a bérbeadónak kellôen felaján-lotta, a bérbeadó köteles az üres bérleményt a bérlet tartamának elsô hétköznapján, más bérleményt pedig a kiköltözésre, illetôleg kiüritésre megállapitott idôben (55. _) átadni.
(2) Ha a bérbeadó a bérleményt a bérlônek kellô idôben nem adja át, a bérlô a bérlet tartamának kezdetétôl számitott 8 napon belül a bérbeadóhoz irásban intézett közlésével vagy a bérlemény átadását követelheti vagy a bérlettôl elállhat.
Ha a bérlô egyik jogával sem élt, ôt ugy kell tekinteni, mint aki a bérlettôl elállott.
A bérlô mindezekben az esetekben kárának megtéritését is követel-heti.
3O._ A bérlemény átadásának módja
«»
(1) A bérbeadó köteles a bérleményt és annak felszereléseit hasz-nálható, tiszta, rendeltetésüknek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelô, külön kikötött kellékekre vonatkozó megállapodás esetében pedig ezenfelül a megállapodásnak megfelelô állapotban a bérlô használatába bocsátani.
(2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben emlitett kötelezettségének egyáltalában nem vagy nem kellô módon tesz eleget és ha a hiány külön kikötött kellékre vonatkozik, vagy külön (kikötött) kellék-re vonatkozó megállapodás hiányában is, ha a hiány a bérlemény használatát kizárja vagy nagymértékben gátolja, a bérlô
a) a beköltözés elôtt a bérleti szerzôdéstôl irásbeli nyilatko-zattal elállhat és a bérbeadótól kárának megtéritését követel-heti.
b) a beköltözés után, amennyiben a bérbeadó a bérlô irásbeli felhivására sem tesz haladéktalanul eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a bérletet azonnali hatállyal felmond-hatja vagy a bérbeadó irásbeli értesitése mellett a hiány meg-szüntetésérôl a bérbeadó veszélyére és költségére maga gondoskod-hatik, továbbá mind a két esetben kárának megtéritését követel-heti.
(3) A használatot kizáró hiányok közé tartozik különösen az, hogy a bérbeadó a bérlemény használatára vonatkozó hatósági engedélyt nem szerezte meg, vagy a lakás céljára szolgáló bérlemény az egészségre ártalmas módon nedves vagy más okból egészségtelen, vagy a lakásban a bérlô beköltözése elôtt három hónapon belül fertözô beteg volt és a hatósági fetôtlenitést elmulasztották.
(4) Az idegenforgalmi célból szállás céljára bérbeadott olyan lakás bérletét, amely az (1) bekezdés rendelkezésének nem felel meg, a bérlô irásbeli elállási nyilatkozat vagy irásbeli elôzetes felhivás nélkül is azonnal megszüntetheti.
(5) Semmis az oly megállapodás, amely szerint a bérlôt a bérle-mény használatát kizáró vagy nagymértékben gátló hiány miatt a rögtöni hatályu felmondás joga nem illeti meg.
31._ A bérlemény karbantartása
«»
(1) A bérbeadó«» köteles gondoskodni, hogy a bérlemény és annak felszerelései, valamint a lakók közös használatára szolgáló he-lyiségek és felszerelések (25. _) a bérlet egész tartama alatt rendeltetésszerüen használhatók maradjanak«».
(2) A bérbeadó köteles a bérlet egész tartama alatt elôállott minden olyan hiányt, amely miatt a bérleményt vagy annak fel-szereléseit, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyi-ségeket és felszereléseket rendeltetésszerüen használni nem lehet, a helyreállitásra szükséges legrövidebb idôn belül meg-szüntetni, kivéve, ha a hiányt a bérlô vagy a háztartásához tartozó személy, vagy vendége, vagy a bérleményben az ô jogán tartózkodó személy akár szándékosan, akár gondatlanságból okozta.
(3) Ha a bérbeadó a (2) bekezdésben emlitett kötelezettségének a bérlô irásbeli felhivására késedelem nélkül eleget nem tesz, vagy a bérbeadó intézkedésének bevárása veszéllyel járhat, a bérlô a hiány megszüntetésérôl a bérbeadó veszélyére és költségére maga gondoskodhatik és a költség megtéritését követelheti.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint a bérbeadó terhére esô hiány a bér-lemény használatát kizárja vagy nagymértékben gátolja, a bérlô a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kárának megtéritését követelheti.
(5) Ha a felek abban állapodtak meg, hogy a bérbeadó a bérleményt vagy felszereléseit a bérlet tartama alatt az egyébként a bérlô terhére esô, nem szándékos károkozásból eredô hiányok tekinteté-ben is karbantartja és a bérbeadó e kötelezettségének a bérlô irásbeli felhivása ellenére sem tesz eleget, a bérlô a karba-hozatal céljából szükséges munkálatokat a bérbeadó veszélyére és költségére elvégeztetheti.
(6) Ha a bérbeadó az (1) és (2) bekezdésben emlitett kötelezett-ségének olyan helyiség tekintetében nem tesz eleget, amelyet ide-genforgalmi szállás céljára adott bérbe, a bérlô a bérletet fel-hivás nélkül is megszüntetheti.
«»32._ A bérlemény használatának módja
«»(1) A bérlô köteles a bérleményt és felszereléseit, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségeket és felszereléseket külön megállapodás esetében a megállapodásnak megfelelôen, ilyen-nek hiányában pedig rendeltetésszerüen a rendes gazda gondosságá-val használni, megóvni, tisztán tartani és gondozni, továbbá oly hiányokról, amelyek a bérbeadó intézkedését teszik szükségessé, a bérbeadót haladéktalanul értesiteni.
(2) A bérlô köteles haladéktalanul helyreállitani azokat a hiá-nyokat, amelyeket ô vagy a háztartásához tartozó személy, vagy vendége, vagy a bérleményben az ô jogán tartózkodó más személy a bérleményben vagy annak felszerelésében vagy a lakók közös hasz-nálatára szolgáló helyiségekben vagy azok felszerelésében akár szándékosan, akár gondatlanságból okozott.
(3) Ha a bérlô vagy a (2) bekezdésben említett más személy meg-állapodásellenesen, megállapodás hiányában a bérlemény rendel-tetésének meg nem felelô módon használja, vagy ha a bérleményt vagy felszerelését vagy a lakók közös használatára szolgáló helyiségeket vagy azoknak felszereléseit cselekvéssel vagy mu-lasztással lényegesen rongálja és a sérelmes használatot, illetô-leg magatartást a bérbeadó irásbeli felhivására azonnal meg nem szünteti, a bérbeadó a bérletet«» rendkivüli felmondással«» megszün-tetheti.
Ugyanez áll arra az esetre, ha a bérlô vagy a (2) bekezdésben említett más személy más lakó nyugalmát jelentékeny mértékben ismételten zavarja.
Ha pedig a sérelmes használat, illetôleg magatartás folytatódik vagy ismétlôdik, vagy pedig a személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy ha a bérlô vagy a háztartásához tartozó sze-mélyt tettleg bántalmazza, a bérbeadó a bérletet «»azonnali hatály-lyal felmondhatja«» és mind a három esetben kárának megtéritését is követelheti.
(4) Ha a (2) bekezdésben emlitett személy akár szándékosan, akár gondatlanságból más bérlô vagy lakó személy- vagy vagyonbizton-ságát veszélyezteti vagy nyugalmát jelentékeny mértékben ismétel-ten zavarja, a bérbeadó a jogaiban sérelmet szenvedett bérlô irásbeli felhivására köteles annak a bérlônek bérletét az elôzô bekezdés esetei szerint felmondani, aki vagy akinek a háztartá-sához tartozó személy, vagy vendége, vagy akinek a jogán a bér-leményben tartózkodó személy a sérelmet elkövette. Ha a bérbeadó e kötelezettségének eleget nem tesz, a jogaiban sérelmet szenve-dett bérlô a saját bérletét«» azonnali hatállyal felmondhatja«» és a bérbeadótól kárának megtéritését követelheti.
Amennyiben a biróság a felmondás érvényességét meg nem állapitja, a felmondást követelô bérlô a per költségeit a bérbeadónak meg-tériteni köteles.
(5) Ha a bérbeadó vagy a háztartásához tartozó személy vagy alkalmazottja, meghatalmazottja a bérlô nyugalmát jelentékeny mértékben ismételten zavarja, vagy a bérlô vagy a háztartásához tartozó személy- és vagyonbiztonságát akár szándékosan, akár pedig gondatlanságból veszélyezteti és a bérlô irásbeli felhivás ellenére sérelmes magatartását folytatja vagy ismétli, vagy a bérlôt vagy a bérlônek háztartásához tartozó személyt tettleg bántalmazza, a bérlô a bérletet«» azonnali hatállyal felmondhatja«» és kárának megtéritését követelheti.
(6) A bérlô köteles az ô bejelentési kötelezettsége alá esô sze-mélyek bejelentését és kijelentését igazoló okmányokat a beje-lentés vagy kijelentés megtörténte után a bérbeadónak, vagy meg-bízottjának haladéktalanul bemutatni.«»
33._ A bérlô részérôl végzett javitások, átalakitások,
változtatások és beruházások
«»
(1) A bérlô a bérlemény vagy az épület külsô részén javitani, át-alakitani vagy változtatni, belsô részén pedig kályhákat vagy más fütôkészüléket létesiteni, helyükrôl eltávolitani vagy kicserél-ni, falat épiteni, lebontani vagy áttörni, ajtót vagy ablakot létesiteni, áthelyezni vagy befalazni, általában szerkezeti vagy épitési változtatásokat tenni csak a bérbeadó hozzájárulásával és az esetleg szükséges hatósági engedély megszerzése után jogosult.
Ebben az esetben a bérbeadó a bérlemény visszabocsátásakor az át-alakitások vagy változtatások következtében megváltozott elôbbi állapot helyreállitását, a bérlô pedig a bérbeadótól költségeinek megtéritését nem követelheti.
(2) Ha a bérbeadó az (1) bekezdésben emlitett munkálatokhoz nem járult hozzá, követelheti, hogy a bérlô az elôbbi állapotot azon-nal állitsa helyre, de a bérlô a felszerelést, amellyel a bérle-ményt kötelezettség nélkül ellátta, elviheti.
(3) Ha a bérlô részérôl eszközölt beruházások a bérlemény alkotó-részeivé váltak, a bérbeadó jogosult a bérlet megszünésekor azo-kat értékük megtéritése ellenében megtartani.
Ha a bérbeadó ezzel a jogával nem él, a bérlô a beruházásokat el-viheti; ha elviszi, köteles az elôbbi állapotot ugy helyreállita-ni, hogy a bérlemény a kiköltözéskor már teljesen használható ál-lapotban legyen; ha pedig nem viszi el, akkor a bérbeadótól a be-ruházások értékének megtéritését nem követelheti.
«»34._ A bérbeadó részérôl végzett tatarozási, helyreállitási és
átalakitási munkálatok
«»
(1) A bérbeadó köteles a bérleményt magábanfoglaló épületet a közegészségügy és közbiztonság követelményeinek megfelelô és ál-talában olyan karban tartani, amely a bérlemény rendeltetésszerü használatát biztositja.
(2) A bérlô a bérleményt magábanfoglaló épület tatarozását, az épületen szükségessé vált helyreállitási munkálatokat és az épü-let átalakitását, bérleménye területén pedig a halaszthatatlanul szükséges javitásokat (31. _ (1) és (2) bekezdése), valamint az esetleg szükséges óvóintézkedéseket türni köteles.
(3) A bérbeadó köteles a munkálatok megkezdésének idôpontját és elôrelátható tartamát a bérlôvel elôre közölni és ezeket a munká-latokat a lehetô legrövidebb idô alatt és a bérlôket kimélô módon végeztetni, a munkálatok befejezése után pedig minden hiányt vagy rongálást azonnal helyrehozatni és minden piszkot és szemetet azonnal eltávolittatni.
(4) Ha a munkálatok a bérlemény használatát kizárják vagy nagy-mértékben huzamosabb ideig korlátozzák, a bérlô a bérletet«» azon-nali hatállyal felmondhatja «»és a bérbeadótól kárának megtéritését követelheti.
(5) Ha a munkálatok elvégzését a bérlô alapos indok nélkül meg-hiusitja vagy akadályozza, a bérbeadó a bérletet«» azonnali hatály-lyal felmondhatja«» és a bérlôtôl kárának megtéritését követelheti.
IV. Fejezet
A bérlemény visszabocsátása. A bérbeadó visszatartási joga.
4O._ A bérlemény visszabocsátása
«»«»
(1) A bérlô a bérlet megszünésekor a bérleményt és annak felsze-reléseit a 3O. _ (1) bekezdésében meghatározott állapotban köte-les visszabocsátani.
(2) A bérlô nem felel a bérleménynek vagy felszereléseinek a ren-des, illetôleg szerzôdés szerinti használat következtében elôál-lott romlásért, kopásáért vagy változásáért.
(3) A bérlô nem felel a bérlemény tisztátalan, hiányos állapotá-ért, illetôleg a bérlemény felszereléseinek használhatatlan vagy hiányos állapotáért, ha azt nem a 31. _ (2) bekezdésében emlitett személy okozta.
(4) A bérlô által a bérbeadó hozzájárulása nélkül visszahagyott ingókért a bérbeadó nem felelôs.
«»41._ A bérbeadó visszatartási joga
«»
(1/a) A bérbeadó jogosult azoknak az ingóknak elszállitását, ame-lyekre ôt zálogjog illeti, mindaddig megakadályozni, amig a bérlô a bért meg nem fizette vagy a le nem járt bért arra az idôre, amelyre a zálogjog kiterjed, nem biztositotta.
A zálogjog nem terjed ki oly dolgokra, amelyek végrehajtás alá nem vonhatók.
A biztositás megegyezés hiányában a bér birói letétbe helyezésé-vel történik.
(1/b) Ha a bérlô írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, vagy terjedelmét, akkor a bérbeadó 8 napon belül köteles zálogjogát bíróség elôtt érvényesíteni.
Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszünik.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben emlitett jogának érvényesitése végett saját felelôsségére a rendôrség segítségét veheti igénybe.
(3) A rendôrség a bérbeadónak vagy meghatalmazottjának kérelmére történô segélynyujtás esetében nem vizsgálja, hogy a törvényes zálogjog és a visszatartási jog fennáll-e.
A segítségnyujtás költségét a bérbeadó elôlegezi.
(4) Ha a bérlô a bérbeadó bérkövetelésének jogosságát vagy ösz-szegszerüségét nem ismeri el, a bérbeadó köteles lejárt bérkö-vetelését a bérlô erre vonatkozó irásbeli értesitésének vételé-tôl, le nem járt bérkövetelését pedig annak esedékességétôl számitott 8 napon belül birói uton érvényesiteni, ellenkezô esetben a bérbeadó visszatartási joga megszünik.
«»V. Fejezet
Változás a szerzôdô felek személyében
42._ A bérbeadó halála. Ingatlan tulajdonában élôk között
végbement változás
«»
(1) A bérbeadó halála a bérleti szerzôdést nem szünteti meg, ha-nem a bérleti jogviszonyban a bérbeadó helyébe örökösei lépnek.
(2) Ingatlan tulajdonában élôk között végbement változás esetében a tulajdonváltozás idôpontjától kezdve az uj tulajdonos lép a bérleti szerzôdésen alapuló jogok és kötelezettségek tekintetében a bérbeadó helyébe.
(3) Az ingatlan uj tulajdonosa, ha az ingatlant visszterhes jog-ügylettel szerezte és a bérleti jog az ingatlannyilvántartásba nincs bejegyezve, a«» rendes felmondás«» szabályainak (47-49. _) megtartásával a «»határozott idejü bérletet «»is felmondhatja.
Nem élhet azonban az uj tulajdonos felmondási jogával abban az esetben, ha a tulajdonváltozás jogalapjául szolgáló szerzôdés megkötésekor tudomása volt vagy csak gondatlansága miatt nem tudott arról, hogy határozott idejü, bár egyébként az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett bérleti szerzôdés áll fenn.
(4) Az ingatlan uj tulajdonosa a«» határozott idejü bérlet«» tekin-tetében az elôzô bekezdésben biztositott felmondási jogával a tulajdonjoga bejegyzésére irányuló kérelemnek a földhivatalnál történô iktatása napjától számitott«» 6 hónapon «»belül élhet.
«»43._ A bérlô halála. A bérlô kényszerü elköltözése a
fôváros területérôl
«»
(1) A bérlô halála esetében mind a«» határozott idejü«», mind a «»határozatlan idejü bérleti szerzôdés megszünik«», mégpedig «»hatá-rozatlan idejü«» bérletnél a haláleset idôpontját követô«» 6. hónap végén«»,«» határozott idejü«» bérletnél a haláleset idôpontját követô «»3. hónap«» utolsó napján.
(2) Ha több bérlô van, az egyik bérlôtárs halála a bérleti szerzôdést nem szünteti meg.
(3) A bérlô házastársa, egyenesági rokona, testvére, örökbe-fogadott, vagy nevelt gyermeke, aki a bérlôvel a halált köz-vetlenül megelôzôen legalább három hónapon át akár a halál idôpontjában bérelt lakásban, akár más lakásban együtt lakott, jogosult a bérleti viszonyba a bérlô helyébe belépni.
Ez a jog a lakásban maradt házastársat elsôsorban és bejelentés nélkül illeti meg, mig a többi személyt csak abban az esetben, ha ezt a szándékukat a bérlô halálától számitott 15 napon belül a bérbeadóval irásban közlik.
Ha a bérlônek házastársa nincs, vagy a házastárs a bérleti jogviszonyt folytatni nem kivánja és azt más jogosultak közül többen gyakorolják, ezeket bérlôtársaknak kell tekinteni.
(5) Az (1), (3) és (4) bekezdések rendelkezéseivel ellenkezô meg-állapodás semmis.
(6) Ha a bérlô a fôváros területérôl munkájánál fogva elköltözni kénytelen és a bérbeadó nem járul hozzá ahhoz, hogy a«» határozat-lan idejü«» bérlet megszünjék, a bérlô az egész bérleményt a bér-beadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja vagy«» rendes fel-mondással «»megszüntetheti.
A bérlô errôl a jogáról nem mondhat le.
«»44._ A bérlet jogosulatlan átruházása. A bérlemény jogosulatlan
elfoglalása. A határozott tartamu bérlet meghosszabbodása
«»
(1) A bérlô bérleti jogát csak a bérbeadó irásbeli hozzájárulásá-val ruházhatja át más személyre.
(2) Ha a bérlô a bérleti szerzôdést a bérbeadó beleegyezése nél-kül ruházza át vagy a bérleményt harmadik személy ezen az eseten kivül jogosulatlanul szándékozik elfoglalni, a bérbeadó a harma-dik személy beköltözését megakadályozhatja, ha pedig az már be-költözött,«» azonnali kiköltözését követelheti«».
A beköltözés megakadályozása céljából a bérbeadó saját felelôs-ségére a rendôrség segitségét veheti igénybe.
(3) A rendôrség segitségnyujtás esetében a kérelem jogosságát nem vizsgálja. A segítségnyujtás költségét a bérbeadó elôlegezi.
(4) Ha a bérbeadó a harmadik személyt a jogosulatlanul elfoglalt bérleményben a jogosulatlan beköltözés tudomásra jutásától számi-tott 3O napon át türte, kilakoltatását többé nem követelheti és a bérbeadó és a harmadik személy között«» határozatlan tartamu«» bérlet jön létre.
(5) Ha a bérlô a«» határozott idôre «»bérelt lakás vagy más helyiség használatát a szerzôdésben meghatározott bérleti idô eltelte után a bérbeadó hozzájárulásával folytatja, a bérletet«» határozatlan idôre meghosszabbitott bérletnek«» kell tekinteni.
VI. Fejezet
A bérlet megszüntetésének módjai. A bérlemény megtekintése.
A kiköltözés és a beköltözés
45._ A határozott idejü bérlet megszünése
«»
Amennyiben a törvény vagy a jelen rendelet vagy a szerzôdés más-ként nem rendelkezik, a«» határozott idejü«» bérlet megszünik:
a) annak az idônek elteltével, amelyre kötötték;
b) felmondással, ha erre a rendelet jogot ad.
«»46._ A határozatlan idejü bérlet megszünése
«»
(1) Amennyiben a törvény vagy a jelen rendelet vagy a szerzôdés másként nem rendelkezik,«» a határozatlan idejü bérletet felmon-dással lehet megszüntetni«».
(2) A felmondás rendes, rendkivüli vagy azonnali hatályu lehet.
«»47._ A rendes felmondás
«»
(1) A rendes felmondási idô a következô:
a) ipari vagy kereskedelmi célra bérelt helyiség határozatlan idejü bérleténél, ha az évi bérösszeg a ...Ft-ot meghaladja,
«»6 hónap«», ha az évi bérösszeg ...Ft, vagy ennél kevesebb,
«»3 hónap«»;
b) lakás céljára bérelt helyiség határozatlan idejü bérleténél «»12 hónap«»;
c) kizárólag raktározás céljára bérelt helyiség, valamint a telek bérleténél, ha a bérlet határozatlan idejü, az a) pont rendel-kezései az irányadók, ha határozott idejü bérlet, «»30 nap«»;
d) egész lakás vagy más helyiség albérleténél az a)-c) pontok rendelkezései megfelelôen irányadók;
(2) A rendes felmondási idô szempontjából lakásnak kell tekinteni a lakás céljára bérelt helyiséget akkor is, ha azt részben nem lakás céljára használják, viszont a nem lakás céljára bérelt helyiséget akkor sem lehet lakásnak tekinteni, ha azt részben lakásul használják vagy az lakással kapcsolatos.
(3) Orvosi rendelô, egyesület vagy az (1) bekezdés a) pontja alá nem esô iroda céljára szolgáló helyiség bérleténél a felmondási idô tekintetében a lakás céljára bérelt helyiség bérletének fel-mondási ideje, ha azonban a helyiség ipari vagy kereskedelmi cél-ra épült, ez utóbbi helyiség bérletének felmondási ideje irány-adó.
«»48._ A rendes felmondás korlátozásai
«»(1) A bérbeadó a«» határozatlan idejü«» bérletet az elsô bérleti év, a határozott idejü bérletet - a bérlemény egy részének albérlete kivételével - a «»6 hónap eltelte elôtti«» idôre, béremelés esetében pedig a magasabb bér esedékességétôl számitott«» további 12 hónap,«» illetôleg«» 6 hónap eltelte elôtti idôre rendes felmondással«» megszüntetni nem jogosult.
(2) Ha nem lakás céljára«» határozatlan idejü«» bérletként bérelt helyiség bérlete a felmondás idôpontjában ugyanazon felek vagy jogutódaik között legalább öt év óta áll fenn, a bérbeadó a bérletet, ha az évi bérösszeg ...Ft-nál kevesebb, «»egy évre«», ha pedig az évi bérösszeg ...Ft, vagy ennél több,«» másfél évre«» mond-hatja fel.
E rendelkezés szempontjából a bérleményt magábanfoglaló ingatlan tulajdonában bármely cimen beállott változás esetében az uj tu-lajdonost a bérbeadó jogutódjának kell tekinteni.
(3) A«» határozatlan idejü«» bérletet - a kizárólag raktározás cél-jára szolgáló helyiség és a telek bérletének kivételével - «»december-január-február hónapokra rendes felmondással megszün-tetni nem lehet«».
(4) A bérbeadó a«» határozott idejü«» bérletet «»rendes felmondással«» legkésôbb a hónap 1. napján a következô hónap utólsó napjára szüntetheti meg.
(5) Az elôzô bekezdések rendelkezéseivel ellenkezô megállapodás semmis.
(6) Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem korlátozzák a bérbeadót a«» rendes felmondásban«»:
a) ha a bérlô ellen jogerôsen csôdeljárást kezdtek, vagy ellene jogerôsen felszámolási eljárást rendeltek el;
b) ha a bérlemény területén levô ingókra a bérlô ellen vezetett végrehajtás során árverést foganatositottak.
«»5O._ A rendkivüli felmondás
«»
(1) A bérbeadó a«» határozott vagy határozatlan idejü«» bérletet a 6., 9., 32. és 38. _-okban megállapitott eseteken felül«» rendkivü-li felmondással«» megszüntetheti:
a) ha a bérlô a bért a bér fizetésére megállapitott idô alatt nem fizeti meg;
b) ha a bérlô vagy hozzátartozója a bérbeadót vagy hozzátartozó-ját vagy a ház valamely lakóját sulyosan sérti vagy türhetetlen vagy megbotránkoztató magaviseletet tanusit.
(2) A bérlô a bérletet rendkivüli felmondással megszüntetheti, ha a bérbeadó vagy hozzátartozója vagy megbizottja a bérlôt vagy hozzátartozóját sulyosan megsérti.
(3) «»Az elôzô bekezdések értelmében«» gyakorolható rendkivüli fel-mondással meg lehet szüntetni:
a) a«» határozatlan idejü bérletet bármikor a következô hónap vé-gére«», tekintet nélkül arra, hogy mennyi a bérlet rendes felmon-dási ideje;
b) a«» határozott idejü bérletet bármikor 15 napra«»;
c) a nyaraló bérletét bármikor 8 napra;
d) a kizáróan raktározás céljára három hónapra bérelt helyiség és a telek bérletét bármikor 15 napra.
(4) A (3) bekezdés a) pontjának esetében a rendkivüli felmondás decmber-január-február hónapokra is szólhat.
(5)«» Határozatlan idejü«» bérletnél az (1) bekezdés a) pontja ese-tében a «»rendkivüli felmondási «»jogot a bérbeadó abban az esetben is gyakorolhatja, ha a fennálló hátralék korábban keletkezett.
A bérbeadó jogosult a bérlô által bér cimén teljesitett fizetést elsôsorban a hátralék törlesztésére forditani akkor is, ha a bér-lô rendelkezése ezzel ellenkezik.
(6) A rendkivüli felmondásban meg kell jelölni a felmondás alap-jául szolgáló okot.
51._ Azonnali hatályu felmondás
«»
(1)«» Határozott, vagy határozatlan«» idejü bérlet«» azonnali hatályu felmondásának«» csak a rendelet 23., 3O., 31., 32., 34., 35., 38. és 39. _-aiban megállapitott esetekben van helye.
(2) Az«» azonnali hatályu felmondás annak közlését követô hétköznap déli 12 órájára szól«», hacsak a felmondó a felmondásban késôbbi idôpontot nem jelöl meg.
(3) Az«» azonnali hatályu«» felmondás jogával csak az arra alapul szolgáló ok tudomásrajutásától számitott «»8 napon belül«» lehet élni.
(4) Az«» azonnali hatályu «»felmondásban meg kell jelölni a felmondás alapjául szolgáló okot.
«»53._ Felmondás
«»
(1) Felmondani csak irásbeli közléssel (11. _) lehet.
Az a fél, akinek felmondtak, a felmondás érvényességét irásban (11. _) köteles elismerni.
(2) Ha az a fél, akinek felmondtak, «»rendes és rendkivüli fel-mondás esetében«» az irásbeli közlés hatályossá válásától (11. _) számitott «»3 nap alatt«», azonnali hatályu felmondás esetében az irásbeli közlés hatályossá válását«» követô hétköznapon déli 12 óráig «»a felmondást érvényesnek elismerô nyilatkozatot irásban (11. _) nem tesz, a felmondó fél köteles az irásbeli közlés hatá-lyossá válásától számitott«» 8 napon belül«» a felmondás érvényessé-gének kimondása iránt«» a biróság elôtt keresetet inditani«», külön-ben a felmondás hatályát veszti.
Nem kell azonban keresetet indítani ahhoz, ha a felmondás érvé-nyességét az ennek elismerésére meghatározott határidô eltelte után, de még a kereset inditására megállapitott határidô eltelte elôtt elismerik.
«»VIII. Fejezet
57._ A háztulajdonos kötelességei
«»«»
(1) A háztulajdonos köteles a ház felügyeletével, rendbentartásá-val és tisztántartásával járó teendôk elvégzésérôl gondoskodni.
(2) Köteles különösen gondoskodni arról, hogy:
a) a járdát szükséghez képest, de naponkint legalább egyszer seperjék és szükséghez képest locsolják, a kapualját, folyosókat, lépcsôházakat és a folyosók rácsait naponkint seperjék, illetôleg leporolják,
a kapualját hetenkint legalább kétszer, az udvart, fôlépcsôket és folyosókat hetenkint legalább egyszer felmossák,
a folyosókon, lépcsôházakban és kapun az ablakokat, valamint a fémtárgyakat havonkint legalább egyszer megtisztitsák,
az egész házban félévenkint gondos takaritást végezzenek, a pincét és padlást negyedévenkint takaritsák,
a havat - szükség esetén naponkint többször is - a járdárôl, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekhez, valamint a pincéhez és padláshoz vezetô utakról eltakaritsák és ezeket az utakat és a járdát, ha sikos, szükséghez képest felhintsék és azokról az esôvizet leseperjék;
b) az udvart, a kapualját, a lépcsôket, a folyosókat és a lakók közös használatára szolgáló helyiségeket a 26. _ (1) és (2) be-kezdésének megfelelôen világitsák;
c) kapuzárás elôtt ellenôrizzék, hogy a kapu csengôje müködik-e;
d) a kaput a 24. _ (2) bekezdésében megállapitott idôben zárva tartsák és csengetésre haladéktalanul kinyissák;
e) az épületet kapuzárás után tüzbiztonsági szempontból megvizs-gálják és ellenôrizzék, hogy a folyosókon, lépcsôházakban és fél-reesô helyeken nem tartózkodnak-e közbiztonságra aggályos szemé-lyek;
f) a felvonót kezeljék és azon a szállitást a 27. _ rendelkezé-seinek megtartásával eszközöljék;
g) a ház rendjét és nyugalmát fenntartsák;
h) a lakók közös használatára szolgáló helyiségek megfelelô használatát ellenôrizzék;
i) a szemetet a lakóktól oly alkalmas idôben szedjék össze és hordják ki, hogy azt naponkint a szokásos idôben lehessen el-fuvarozni;
(3) Ha a házat nem maga a háztulajdonos kezeli, a háztulajdonos-nak az (1) és (2) bekezdésben megállapitott kötelességei azt ter-helik, aki jogszabály vagy szerzôdés értelmében a ház kezelésére jogosult.
E rendelkezés nem érinti a polgári jog szabályai szerint a háztu-lajdonost terhelô vagyoni felelôsséget.
«»
IX. Fejezet
Büntetôrendelkezések
65._
X. Fejezet
Vegyes rendelkezések
66. _ Hatályukat vesztô jogszabályok
67. _ Hatálybalépés Ćtmeneti rendelkezések