1992.nov.22.
T E R V E Z E T
A Fôvárosi Közgyülés sz. rendelete
a Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatásról
A Fôvárosi Önkormányzat az Ötv. 8. _ (1) és 62. _ (3) bekezdése, valamint a Fôv. tv. 10. _ (4) bekezdése alapján rendeletet alkot a szociális alapellátáson tulmenô, speciális un. Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás bevezetésérôl.
1. _
E rendelet hatálya a Budapesten lévô lakások (szükséglakások, szobabérlôk házában lévô lakrészek) budapesti állandó bejelentett lakcimmel rendelkezô bérlôire, tulajdonosaira (haszonélvezôire), jóhiszemü jogcim nélküli használóira terjed ki.
I. FEJEZET
Értelmezô rendelkezések
2. _ E rendelet alkalmazásában:
(1)Háztartás: az igénylô, vele együttlakó házastársa és gyermeke, valamint a vele legalább 6 hónap óta együttlakó
- további közeli hozzátartozók (Ptk. 685._) és
- az igénylôvel bizonyithatóan közös háztartásban élô egyéb személyek.
(2) A közös háztartásban élônek kell tekinteni
- azt a gyermeket - a teljes ellátást biztositó intézetben lévô gyermek kivételével -, aki tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az igénylô lakásában lakik, valamint
- azt a gyermeket, aki sorkatonai szolgálatának teljesitése miatt átmenetileg nem az igénylô lakásában lakik.
(3) Öregségi nyugdij legkisebb összege: megegyezik a támogatás folyósitásának évében, január 1-én érvényes öregségi nyugdij-minimummal.
(4) Jövedelemként számitásba kell venni azt a netto jövedelmet, amely
- egyfelöl a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) egésze (az ingatlan-, lakáshasznositásból származó bevételekkel), illetve ezek törvényben elismert költségekkel csökkentett része,
- a bármilyen jogcimen kapott nyugdij összege,
- hozzáadva a családi pótlék, a kapott tartásdij és egyéb rendszeres pénzbeni juttatás (köztük a szociális alapellátás keretében kapott pénzbeni támogatások, rendszeres szociális, nevelési segély, munkanélküli járadék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, árvaellátás, ösztöndij stb.) összegét ,
- másfelôl ebbôl levonva a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek megfelelô ténylegesen befizetett adó összegét, valamint
- a munkavállalói hozzájárulás,
- a nyugdijjárulék és
- a fizetett tartásdij összegét.
(5) Tényleges lakásfenntartási kiadások (TK): a következô kiadások vehetôk figyelembe:
a) fizetendô lakbér,
b) gáz-, villany-, viz-, csatornadij,
c) melegviz-, távfütési dij,
d) tüzelô költségek,
e) kéményseprés, szemétszállitás dija,
f) közmüvesitésre felvett kölcsön törlesztôrészlete,(?)
g) az 1990. évi CIV. tv. 65. _-a szerinti kölcsöntartozás törlesztôrészlete.
(6) A b)-d) pontoknál csak az igénylô háztartása által lakott lakáson, illetve lakrészen belüli költségeket lehet figyelembe venni.
E rendelet alkalmazásában társbérlet esetén a (társ)bérlô által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadásokat kell számitásba venni.
(7) Ahol e rendelet tényleges lakásfenntartási kiadásokat emlit, ott az elôzô naptári év, vagy az igénylést megelôzô 4 hónap bemutatott számlákkal alátámasztott (5) bekezdésbeli kiadások együttes összegének az 1/12-ed, illetve 1/4-ed részét kell számitásba venni.
Ennek során az esetleges fizetési elmaradásból adódó kiadások nem vehetôk számitásba.
(8) Nem önkormányzati lakásoknál a tényleges lakásfenntartási kiadásokat (fizetendô lakbér és közüzemi dijak) legfeljebb az azonos komfortfokozatu és felszereltségü (adottságu) önkormányzati bérlakásban fizetendô összeg erejéig lehet figyelembe venni.
(9) Elismert lakásfenntartási kiadások (EK): a különbözô taglétszámu háztartások esetén a lakásfenntartási kiadásoknak (elismert felsô határként) legfeljebb az 1. melléklet szerinti összegét lehet figyelembe venni.
(10) Számitott lakásfenntartási kiadások (SzK): amennyiben az (5) bekezdés szerinti tényleges lakásfenntartási kiadások összege nagyobb vagy egyenlô a (9) bekezdés szerinti elismert lakásfenntartási kiadások összegénél, ugy a támogatás megitélése során az elismert lakásfenntartási kiadások összegével kell kalkulálni:
ha TK EK, akkor SzK = EK.
(11) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti tényleges lakásfenntartási kiadások összege nem éri el a (9) bekezdés szerinti elismert lakásfenntartási kiadások összegét, ugy a támogatás megitélése során a tényleges lakásfenntartási kiadások összegével kell kalkulálni:
ha TK EK, akkor SzK = TK.
(12) Lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad (h): a különbözô jövedelemmel rendelkezô háztartások esetében az 1. melléklet szerinti lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányadot kell számitásba venni a támogatás megitélése során.
(13) Munkaviszony: az 1991. évi LXXXIX törvénnyel módositott a foglalkoztatás elôsegitésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Ftv.) szerinti munkaviszony, s a köztisztviselôk szolgálati viszonya.
(14) Keresô tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért dijazás jár.
(15) Munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesitéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetôjogi felelôssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb keresô tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.
(16) Egyedülálló: az, aki a társadalombiztositásról szóló többször módositott 1975. évi II. tv. végrehajtására kiadott 89/199O. /V.1./ MT rendelet 29. _ /1/ bekezdése szerint egyedülálló.
II. FEJEZET
A támogatás nyujtásának feltételei
3. _
(1) A Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatásra jogosultság feltétele, hogy a háztartás e rendelet szerint számitott lakásfenntartási kiadásainak a havi összege meghaladja a közös háztartásban élôk összjövedelme havi összegének az e rendelet szerint a lakásfenntartásra fizetendô hányadát.
(2) A Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás havi összege (T) azzal az összeggel azonos, amennyivel a háztartás e rendelet szerint számitott lakásfenntatási kiadásainak a havi összege (SzK) meghaladja a közös háztartásban élôk összjövedelme havi összegének (J) az e rendelet szerint a lakásfenntartásra fizetendô hányadát.
T = SzK - J * h
(3) A támogatás mértéke kiszámitásának a módját e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Nem jár támogatás abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti különbözet összege nem éri el a havi 100 Ft-ot.
(5) Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás ugyanazon lakásban élôk esetén csak egy jogosultnak állapitható meg.
III. FEJEZET
Hátralékkiegyenlítô támogatás
4. _
Amennyiben a 3. _ szerinti támogatásban már részesülô a havi lakásfenntartási fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meg kell vizsgálni az 5. _ szerinti támogatás megállapitásának a lehetôségét.
A 3. _ szerinti támogatás mellett az 5. _ szerinti támogatás is megállapitható.
A támogatás megszünésére vonatkozó 17. _-beli szabályok azonban ebben az esetben is alkalmazandók.
5. _
Már fizetési hátralékban lévôk számára kivételesen Hátralékkiegyenlitô Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás állapitható meg, abban az esetben, ha
(1) rendelkeznek a 3. _-beli feltételekkel és
(2) a támogatást nyujtó önkormányzat, a fizetésre kötelezett és a beszedésre jogosult szervezet között megállapodás jön létre a folyósitás módjára, a fizetendô összeg nagyságára, az esetleges engedményekre, a részletfizetés konkrét feltételeire, az esetleges késedelmi kamatra, a szolgáltatásba való visszakapcsolás költsége fedezésére vonatkozóan.
(3) Amennyiben az önkormányzat a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetnek folyósitja, indokolt a lebonyolitás költségeinek fedezésérôl, az esetleges kedvezményekrôl a feleknek megállapodni.
(4) Egyidejüleg különbözô számlatartozások esetén - ha szükséges - ajánlott a következô kiegyenlitési sorrendben megállapodni:
1. lakbér-tartozás,
2. távfütési dij-tartozás,
3. gázdij-tartozás,
4. áramdij-tartozás,
5. egyéb tartozás.
(5) a megállapodás alapján a háztartás által fizetendô részleteknek a háztartás összjövedelmén belüli aránya lehetôleg ne haladja meg a háztartás lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányadának a nagyságát,
(6) a (2) bekezdés szerinti megállapodás nélkül támogatás nem állapitható meg.
(7) A Hátralékkiegyenlitô Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás
a) egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a 3. _ szerint nyujtható támogatás összegének 80 %-át,
b) csak évente egyszer,
c) visszatéritendô, vagy vissza nem téritendô támogatásként is
megállapitható,
6. _
Visszatéritendô támogatás esetén a támogatás
a) kamatmentesen, vagy legfeljebb a mindenkori jegybanki hitel kamattal adható.
b) megállapitásáról, a visszafizetési feltételek módositásáról, a visszafizetés esetleges elengedésérôl csak önkormányzati testület (képviselô testület, bizottság) dönthet,
c) a visszafizetés feltételeinek nem teljesitésébôl adódó jogi és anyagi következmények a támogatást megállapitó önkormányzat kölségvetését terhelik,
d) a visszafizetés feltételeinek nem teljesitése esetén az elmaradás köztartozásnak számit és adók módjára behajtható,
e) a visszafizetett összeg csak az e rendeletben maghatározott támogatásokra használható fel.
7. _
Indokolt a fizetési hátralékban lévô figyelmét - még a szolgáltatásból való kikapcsolást megelôzôen - felhivni arra, hogy forduljon az illetékes önkormányzathoz az e rendeletben szabályozott, vagy egyéb támogatás nyujtásának, feltételeinek megvizsgálása érdekében.
IV. FEJEZET
A támogatás nyujtásának eljárási rendje
8. _
(1) A támogatást a lakás (szükséglakás, szobabérlôk házában lévô lakrész) bérlôje, tulajdonosa (haszonélvezôje), jóhiszemü jogcim nélküli használója az állandó lakóhely szerint illetékes kerületi önkormányzattól igényelheti.
(2) A támogatást az igénylô lap, jövedelemnyilatkozat, egyéb szükséges igazolások és nyilatkozatok benyujtásával az állandó lakóhely szerinti kerületi önkormányzattól lehet igényelni. Bérlô-, tulajdonostársak esetén az igénylô lapot a bérlô-, tulajdonostársnak is alá kell irnia.
(3) A jogosultság megállapitása érdekében az igénylô és a vele közös háztartásban élôk irásbeli felhatalmazására van szükség, ahhoz, hogy
- a Fôvárosi Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal az igénylô és a vele kôzôs háztartásban élôk személyi jövedelemadó alapját és a befizetett adó összegét a támogatást megállapitó önkormányzattal közölje,
- az Ćllami Népességnyilvántartó Hivatal a háztartás nagyságáról az önkormányzatot tájékoztathassa,
- a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztathassa.
(4) Az önkormányzat az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelô célra használni.
(5) A jogosultság megállapitása érdekében az igénylô és a vele közös háztartásban élôk irásbeli nyilatkozatára van szükség, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, amely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné.
(6) Amennyiben a támogatást megállapitó önkormányzat a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetnek kivánja folyósitani, ugy a folyósitáshoz az igénylô irásbeli felhatalmazására van szükség.
(7) A támogatást megállapitó jogosult az igénylôlapban és nyilatkozatokban foglaltakat ellenôrizni.
(8) Az igény megalapozottsága esetén a kerületi önkormányzat - az igénylô értesitése mellett - gondoskodik az igénylôk és a támogatásban részesülôk nyilvántartásáról, valamint a támogatás folyósitásáról.
9. _
A támogatást folyósitó önkormányzat dönt arról, hogy - a támogatást igénylô irásbeli felhatalmazása alapján - a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadást beszedni jogosult szervezetnek folyósitja-e.
10. _
(1) A 3. _ szerinti támogatást minden év március 31-ig lehet igényelni az elôzô naptári évbeli, vagy az igénylést megelôzô 4 hónapbeli jövedelem és az elôzô naptári évbeli lakásfenntartási kiadás, valamint az egyéb feltételek igényléskori meglétének igazolásával.
(2) A 3. _ szerinti támogatást az önkormányzat minden év április 1-tôl rendszeresen, minden hónapban folyósitja - a jogosultság megszünése kivételével - 12 hónapon keresztül.
(3) Amennyiben a 3. _ szerinti támogatásban már részesülô az adott év március 31-ig, az elôirt nyomtatványokat mellékelve, nyilatkozik a támogatás feltételeinek meglétérôl, ugy az önkormányzat a támogatást rendszeresen tovább folyósitja. Ellenkezô esetben a támogatás megszünik.
11. _
(1) Hátralékkiegyenlitô támogatást minden év április 1-tôl, az igénylést megelôzô 4 hónapbeli jövedelem és lakásfenntartási kiadás, valamint az egyéb feltételek igényléskori meglétének igazolásával lehet igényelni.
E támogatást az önkormányzat egy összegben is folyósithatja.
12. _
(1) Aki még nem tudja igazolni az elôzô évi egy fôre jutó havi nettó jövedelmét, elôzetes nyilatkozatot tehet arról.
(2) Aki az (1) bekezdésben emlitett elôzetes nyilatkozatát fenntartja, az elôzô évi jövedelemadatok (adóbevallás, munkáltatói elszámolás stb.) alapján tesz végleges nyilatkozatot.
(3) A támogatás feltételeinek megváltozásával egyidejüleg igényelhetô a támogatás összegének ujboli megállapitása.
A támogatás megszünése, jogtalan igénybevétel
13. _
(1) A támogatásban részesülô köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról (a vele közös háztartásban élôk számának változása, a háztartás havi összjövedelmének több mint 15 %-os változása) a támogatást nyujtó önkormányzat jegyzôjét haladéktalanul tájékoztatni.
(2) A támogatásra jogosultság megszünik az e rendeletben meghatározott feltételek megszünésekor, továbbá, ha a támogatásban részesülô a havi lakásfenntartási fizetési kötelezettségének legalább három hónapig nem tesz eleget.
(3) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a felvett összeget az érvényes jegybanki kamattal vissza kell tériteni. A jogosulatlan igénybevevônek támogatás a következô év végéig nem állapitható meg.
V. FEJEZET
A támogatás költségvetési elszámolási rendje
14. _
(1) A Fôvárosi Közgyülésnek az "A Fôvárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megilletô bevételek éves megosztásáról" szóló rendelete határozza meg azt a normativa szerinti összeget, amely az egyes kerületi önkormányzatoknál a Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás fedezetéül szolgál.
(2) A Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás fedezetéül szolgáló összeget kizárólag az e rendeletnek megfelelô esetekben lehet felhasználni. A felhasználás ütemérôl a kerületi önkormányzatok negyedévenként tájékoztatják a Fôvárosi Önkormányzat Költségvetési Ügyosztályát.
(3) Amennyiben a fôvárosi kerületi önkormányzat e rendelettôl eltérô szabályokat is megállapit, ugy annak fedezete a kerület saját éves költségvetésének az (1) bekezdésbeli összegen tuli része.
(4) Amennyiben a kerületi önkormányzat az adott költségvetési évben nem használja fel teljes egészében a támogatás forrásául kapott összeget, ugy a maradványt köteles a kerületi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a FĆKISZ-hoz történô beküldését követô 15 napon belül a Fôvárosi Önkormányzat Költségvetési Elszámolási számlára (OTP Kereskedelmi Bank Rt Budapesti Önkormányzati Fiók, 218-98969 sz., 548-490019 sz számla) befizetni.
(5) Az e rendelet fedezetéül szolgáló források elkülönitett kezelése érdekében a Fôvárosi Önkormányzat létrehozza a "Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatási Alapot".
(6) Amennyiben a Fôvárosi Közgyülés rendeletet alkot uj fôvárosi közüzemi dijakra vonatkozóan, egyidejüleg dönteni kell az e rendeletben alkalmazott normatívák és az (5) bekezdésbeli Alap összegének megemelése kérdésérôl is.
(7) A (4) bekezdésbeli maradvány kerületek közötti ujrafelosztásáról a Fôvárosi Közgyülés rendeletében dönt.
15. _
Az e rendeletben alkalmazott normativákat évente, a fôvárosi-kerületi forrásmegosztással egyidejüleg felül kell vizsgálni.
16. _
Az e rendelet szerinti eljárások során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módositott 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17.
(1) Az e rendelet alapján megállapitott támogatások 1993. április 1-tôl folyósithatók.
(2) Az 1993. január 1-tôl hatályon kivül helyezett 97/1991. Korm. sz. rendelet alapján lakbértámogatásra jogosultak részére 1993. március 31-ig a kormányrendelet szabályainak megfelelô esetekben és összegben un. Atmeneti Támogatás folyositandó az e rendelet forrásául szolgáló összeg terhére.
18. _
Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.
«»
1. MELLÉKLET
A jogosultság és a támogatás összegének kiszámitása:
Öregségi nyugdij legkisebb összege = Öny,
jelenleg: Öny = 6200 Ft
Háztartás tagjai összjövedelmének havi összege = J
Tényleges lakásfenntartási kiadások =TK
Elismert lakásfenntartási kiadások = EK
Számitott lakásfenntartási kiadások = SzK
1. Elismert lakásfenntartási kiadások (EK)
(1) E rendelet alkalmazása során a különbözö taglétszámu háztartások esetén a lakásfenntartási kiadásoknak (elismert felsô határként) legfeljebb a következô összeget lehet figyelembe venni:
Háztartás tagjainak Elismert lakásfennatartási
száma (fô) kiadások havi összege (Ft)
1 1400
2 1800
3 2200
4 2600
5 3000
6 3400
7- 3800
Minden további háztartástag után plusz 400 Ft.
(2) A számitás alapja:
Háztartás tagjainak Elismert Elismert
száma lakásnagyság kiadás
(fô) (nm) (Ft/nm)
a) b) a) * b)
1 35 40 1400
2 45 40 1800
3 55 40 2200
4 65 40 2600
5 75 40 3000
6 85 40 3400
7- 95 40 3800
A (2)-beli tényezôk azonban a támogatás kiszámitása során közvetlenül nem vehetôk figyelembe.
2. A lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad (h)
(1) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdij legkisebb összegét, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad 10 %.
ha J/fô Öny, akkor h = 0.1
(2) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdij legkisebb összegének a háromszorosát, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad 35 %.
ha J/fô 3*Öny, akkor h = 0.35
(3) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme az (1) és (2) bekezdés szerinti összeg közé esik, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad a következô képlet szerint növekszik a jövedelem függvényében:
0.35 - 0.1 0.35 - 0.1
h = ----------- * J/fô - ---------- * Öny + 0.1, vagyis
3*Öny - Öny 3*Öny - Öny
h = 0.00002 * J/fô - 0.025 , ahol
0.1 h 0.35
Öny J 3*Öny
3. Támogatás = T
SzK = EK, ha TK EK, illetve
SzK = TK, ha TK EK.
h = 0.1, ha J/fô Öny, illetve
h = 0.35, ha J/fô 3*Öny, illetve
h = 0.00002 * J/fô - 0.025, ha Öny J/fô 3*Öny
T = SzK - J * h, ahol
100 Ft T
2. MELLÉKLET
A feltételek igazolása:
A rendeletbeli feltételeket a következôk szerint kell igazolni:
(1) a háztartás tagjainak számát a személyi igazolvány bemutatásával, illetve az ĆNH igazolásával,
(2) a saját háztartásban tartást és azt, hogy a nagykoru gyermek jövedelemmel nem rendelkezik, az igénylô és az eltartott büntetôjogi felelôsség mellett tett nyilatkozatával,
(3) elvált szülôknél a saját háztartásban tartást a kiskoru gyermek elhelyezésérôl szóló jogerôs itélet hiteles másolatának csatolásával, illetve szükség esetén a szülôk büntetôjogi felelôsség terhe mellett tett nyilatkozatával,
(4) a háztartás tagjai összjövedelmének számitásához az igénylô és a háztartás tagja büntetôjogi felelöséggel nyilatkoznak, hogy csak olyan személy után igényel támogatást a jogosult, aki után e rendelet szerinti támogatást más nem kapott, illetôleg ha kapott annak összegérôl nyilatkoznak,
(5) a havi jövedelmet
- önadozónál adóbevallói iv csatolásával,
- egyéb esetben munkáltatói keresetigazolással,
- elvált vagy különélô szülôknél a jogerôs birósági itélet hiteles másolatát a gyermektartásdij megállapitásáról,
- nyugdijasnál a nyugdijszelvénnyel,
(6) a nappali tagozaton tanulást és azt, hogy az intézmény folyósit-e ösztöndijat, ha igen, mennyit, iskolai igazolással,
(7) az önkormányzati rendszeres szociális segély és a munkanélküli járadék, a jövedelempótló támogatás folyósitását az errôl szóló határozat hiteles másolatának csatolásával,
(8) a munkaképesség csökkenést és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat idôpontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülônél a nyugellátást folyósitó szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban ellátott gyermek után folyósitanak, aki tartósan beteg, illetôleg testileg, vagy szellemileg fogyatékos a családi pótlékot folyósitó szerv igazolásával,
(9) a fizetendô lakbér összegét a bérleti szerzôdés, illetve a lakbér-kiközlô lap hiteles másolatával, a közüzemi dijak havi összegét a közüzem által kiállitott igazolással.
(10) a kölcsöntartozás fennállását és havi összegét a tartozás jogosultja által kiállitott igazolással,
(11) a fizetési hátralék fennállását a tartozás jogosultja/i/, illetve a beszedéssel megbizott szervezet által kiállitott igazolás csatolásával,
4. _
A 3. _-beli feltétel megléte esetén
a) támogatásra jogosultak az 5. _-beli személyek,
b) támogatás adható a 6. _-beli személyeknek,
c) fizetési hátralékban lévôk támogatása adható az 7. _-beli személyeknek.
5. _
A 3. _-beli személyek körében Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatásra jogosult az, aki
(1) a 70. életévét január 1-ével betöltötte, vagy
(2) munkaképességét 67 %-ban, vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, illetôleg sulyos testi fogyatékos, vagy
(3) a saját háztartásában három vagy több kiskoru vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkezô nagykoru gyermeket tart el
(4) egyedülálló és háztartásában kiskoru vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkezô nagykoru gyereket tart el,
(5) az Ftv. alapján munkanélküli járadékban részesül, vagy az Sztv. alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult.
(6) a háztartás tagjai összjövedelmének egy fôre jutó havi összege az öregségi nyugdij legkisebb összegénél alacsonyabb.
6. _
Az 5. _-beli személyeken tul Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás állapitható meg azoknak, akiknél fennállnak a 3. _-beli feltételek és
(1) az 1990. évi CIV. tv. (Költségvetési Törvény) 65. _-a szerinti 15 %-os kamatozásu kölcsöntartozással rendelkeznek, illetve
(2) a kerületi önkormányzat által meghatározott - e rendeletben nem szabályozott - feltételeknek megfelelnek.
Értelmezô rendelkezések
háztartás
egy fôre jutó havi jövedelem - a támogatást megelôzô évi egy fôre jutó havi netto összjövedelem - netto összjövedelem
fôvárosban elismert lakásszükséglet
sulyos testi fogyatékos
munkanélküli
lakásfenntartás indokolt költségei
fizetendô közüzemi dijak indokolt mértékü havi összege
(a) lakbér,
(b) viz- és csatornahasználati dij,
(c) háztartási elektromos áram dij,
(d) háztartási gáz dij,
(e) távfütés-melegviz dij,
(f) egyéb fütés költsége,
(g) szemétszállitás
a vele egy lakásban élô közeli hozzátartozóival /Ptk. 685. _ b/ pontja/ együtt az elôzô évi egy fôre jutó havi netó jövedelme a létminimumot - 199O-ben a 43OO forintot - nem haladja meg.
1. _
/1/ E rendelet hatálya - a /2/ bekezdésben foglaltak kivételével - a 13/199O. /I.31/ MT rendelet alapján lakbéremeléssel érintett bérlakásra és bérlôjére, illetôleg jogcim nélkül lakó jóhiszemü használójára /továbbiakban együtt: bérlô/ terjed ki.
/2/ Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a/ az 1989. január 1-je után bérbeadott személyi tulajdonban levô lakásokra,
b/ a külállamok tulajdonában álló épületekben levô, továbbá a diplomáciai, illetôleg más személyes mentességet élvezô személyek által használt lakásokra,
c/ a diplomáciai testület tagjainak elhelyezése céljából a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda, illetôleg a menedékjogot élvezô külföldi állampolgárok elhelyezése céljából a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, továbbá a külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkezô alkalmazottainak elhelyezésére a Pénzintézeti Központ részére kiutalt állami lakásokra és mindezek bérlôire,
d/ az olyan lakásokra, amelyek szobaszáma a bérlô lakásigénye mértékének a lakások elosztásáról és a lakásbérletrôl szóló jogszabályban meghatározott felsô határát legalább egy lakószobával meghaladják,
e/ a nem szociális tanácsi bérlakásokra.
2. _ /1/ Az 199O. február 1-jén hatályba lépô lakbéremeléssel érintett állami tulajdonban álló lakás 3., 4. és 6. _-okban meghatározott bérlôje részére a lakbérrôl szóló jogszabályok szerint az 199O. január és február hónapokban fizetendô lakbérek különbözetének /a továbbiakban: lakbérkülönbözet/ megfizetéséhez támogatást kell, vagy kivételes támogatást lehet nyujtani. A személyi tulajdonban levô lakás bérlôje részére a lakbérkülönbözet megfizetéséhez kivételes támogatás nyujtható.
,A 7O. éven felüliek támogatása
3. _ /1/ Támogatás illeti meg azt a 7O. életévét betöltött bérlôt, aki 199O. február 1-jén nyugellátásra, baleseti nyugellátásra, illetôleg rendszeres szociális ellátásra /továbbiakban: nyugdijszerü ellátás/ jogosult, ha
a/ a lakás egyedüli lakója és a havi nyugdijszerü ellátása a létminimum háromszorosát, 199O. évben a 129OO forintot, vagy
b/ a lakásnak több lakója van, és a bérlô vagy a bérlôtársak, szolgálati lakások esetében a házastársak /továbbiakban együtt: bérlô/ egyike 7O éven belüli nyugdijas, és az állandóan együtt lakó - ideértve az 1. _ /2/ bekezdésének d/ pontja alkalmazásánál figyelembe vett - személyek 1989. évi nyugdijszerü ellátásának és nettó jövedelmének egy fôre jutó együttes összege a létminimum háromszorosát, 199O. évben a havi 129OO forintot nem haladja meg.
/2/ A támogatást az 199O. február 1-jén fennálló jogosultság alapján lehet igénybe venni.
/3/ A támogatás összege azonos az 199O. február 1-jét követôen ténylegesen fizetendô lakbérkülönbözet összegével.
Támogatás egyéb jogcimen
4. _ /1/ A 3. _ /3/ bekezdése szerinti támogatásban részesül 199O. február 1-jétôl az a lakásbérlô is, aki
a/ munkaképességét hatvanhét százalékban vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, vagy
....... vagy akinek
c/.....
Kivételes támogatás
6. _ A 3. és 4. _-ok alapján támogatásra nem jogosult család, valamint annak a részére, aki személyi tulajdonban levô lakást bérel és a lakbérekrôl szóló jogszabály alapján korlátozott a lakbérének mértéke - rászorultsága esetén - a 3. _ /3/ bekezdésében meghatározott mértékig a szakigazgatási szerv kivételes támogatást állapithat meg.
szerint az 1991. évi XC tv. 3. _ 2O. pontjában foglaltakon tul, sulyos fogyatékos:
a/ a siket és nagyothalló,
b/ az értelmi fogyatékos,
c/ a veleszületett és szerzett szivbetegségében szenvedô a III-IV. funkcionális stádiumban,
d/ a vérképzôrendszer rosszindulatu betegségében szenvedô,
e/ a gégekanüllel élô,
f/ az ileo, illetve kolosztomás beteg,
g/ sulyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedô,
h/ a Malabszorpciós szindrómák közül:
ha/ a pankreászelégtelenség,
hb/ a posztgasztrektomiás szindróma,
hc/ a bél felszivó felületének jelentôs csökkenése vékonybél-rezekció,
hd/ a Whipple-betegség,
he/ a bélnyálkahártya gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációs ártalom, sprue,
hf/ mukoviszcidozis,
hg/ a kémiai vagy genetikai ártalma: diszacharidáz hiány, hipogammaglobulinémia, moniszacharid-malabszorpció,
hh/ az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. tipusu diabetes, Zollinger-Ellison szindróma, a hipoparatireoidizmus, Addison-kor, sebészeti, illetve konzervativ kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedô,
i/ aki a módositott 6/1971. /XI.3O./ EÜM rendelet 3. _-a szerint vaknak minôsül,
j/ aki az 53/1992. /III.21./ Korm. rendelet 1. számu melléklete szerint mozgássérültnek minôsül.
on: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztositott bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá esô bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegü munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselôi jogviszonyt, a fegyveres erôknél és a fegyveres testületeknél teljesitett hivatásos és továbbszolgáló szolgálati jogviszonyt kell érteni.
az, aki hajadon, nôtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.
/2/ Az egyedülállóság szempontjából különélônek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha
a/ a házasság felbontása iránt birói eljárás van folyamatban, vagy
b/ birói itélet /birósági egyezség/ alapján házastársa részére tartásdijat, illetôleg gyermektartásdijat fizet, vagy házastársától tartásdijat kap.
/3/ Az egyedülállóság szempontjából különélônek kell tekinteni azt az élettársat is, aki birói itélet /birósági egyezség/ alapján a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdijat fizet, vagy élettársától ezen a cimen tartásdijat kap.
/4/ Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a
a/ férje sorkatonai szolgálatot teljesit,
b/ házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik,
c/ házastársa közép- vagy felsôfoku oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
d/ házastársa a háztartásukban levô gyermekrôl a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik,
e/ házastársa szigoritott javitó-nevelô munkát végez.
/5/ Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik a vakok személyi járadékában részesülnek vagy arra egyébként jogosultak.
/6/ Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is akinek a házastársa
a/ az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, illetôleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota elôreláthatóan hat hónapon át fennáll,
b/ nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási pénzellátásban részesül,
c/ kényszergyógykezelés alatt áll,
d/ elôzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy munkaterápiás intézeti gyógykezelésre, illetve kényszergyógyitásra kötelezett alkoholista,
és a házastárs keresete, jövedelme - ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndijat - az a/, c/, d/ pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdij legkisebb összegét, a b/ pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi /85. _ /1/ bek./ a rokkantsági /118. _ /1/ bek./ a baleseti rokkantsági /24O. _ /1/ bek./ nyugdij legkisebb összegét nem haladja meg.
/7/ A /4/-/6/ bekezdés rendelkezéseit megfelelôen alkalmazni kell az élettársakra is.
Háztartás
A Ptk. 685. _ b/ pontjában felsorolt egy háztartásban élô közeli hozzátartozók és a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett más személyek közössége.
Ptk. 685. _ b/ pont közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér, továbbá a lakásbérleti jogviszony folytatása szempontjából az élettárs.
Hozzátartozó
Az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona, és testvére, valamint a testvér házastársa.
Megjegyzés: A lakásigény mértékének meghatározásánál olyan személyek is számitásba jöhetnek, akik a bérlôvel együtt költöznek, ugyanakkor nem tartoznak a közeli hozzátartozó, illetve a hozzátartozó fogalmi körébe.
/_oŕ_ ˘_l__