«»
Részletes indoklás
»
A Fôvárosi Törvény 1O.(4) bek. d/ pontja alapján a Fôvárosi Közgyülés köteles gondoskodni a kettônél több kerületet érintô ellátási kötelezettséget szolgáló speciális, az alapellátást meghaladó szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztésérôl.
A tervezet a fôváros egészét érintô, az alapellátást meghaladó speciális támogatási rendszert vezet be.
Ezt a speciális támogatási rendszert a ma hatályos jogszabályok nem tartlamazzák, törvény által nincs szabályozva, igy az önkormányzati rendeletben történô szabályozásnál az általános szabályok a mérvadók.
A speciális szabályozás részben abban nyilvánul meg, hogy az érintettek részére a fôvárosban egységesen, (a speciális intézményekbe való beutaláshoz hasonlóan kerületi hovatartozástól függetlenül) alanyi jogon biztosit fix összegü támogatást, valamint egyértelmüen a lakás fenntartására irányul - az uj lakáspolitikai célok szerint differenciálva - , s ilyen célu támogatás eddig nem volt. Ezzel szemben az alapellátás körébe tartozó segélyek a megfelelô jövedelemmel nem rendelkezô, rászoruló állampolgárok létfenntartására, megélhetésére irányulnak.
1. -hoz
A rendelet a Budapesten lévô lakásokra (szükséglakásokra, szobabérlôk házában lévô lakrészekre), illetve ezen belül az állandó bejelentett lakcimmel rendelkezô bérlôkre, tulajdonosokra (haszonélvezôkre), jóhiszemü jogcimnélküli használókra terjed ki.
2. -hoz
Az értelmezô rendelkezések a rendeletben alkalmazott fogalmak meghatározásánál a más jogszabályokban használt fogalmak esetén azokkal analóg módon irja le a fogalmat.
A háztartás tagjainak tekintendôk egyrészt: az igénylô, a vele együttlakó házastársa és gyermeke, másrészt: az igénylôvel legalább 6 hónap óta együttlakó további közeli hozzátartozók, harmadrészt: az igénylôvel legalább 6 hónap óta együttlakó és az igénylôvel bizonyithatóan közös háztartásban élô egyéb személyek.
Az öregségi nyugdij legkisebb összegeként az adott év január 1-én érvényes összeget kell figyelembe venni, annak érdekében, hogy az évközbeni változások miatt a támogatási rendszert ne kelljen módositani.
Jövedelemként minden, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben számitásba vett bevételt, valamint a rendeletben elôirt egyéb rendszeres bevételeket, köztük a rendszeres szociális és foglalkoztatáspolitikai támogatásokat is figyelembe kell venni.
A tényleges lakásfenntartási kiadások (melyeket számlákkal is bizonyitani lehet) körébe a fizetendô lakbér, valamint a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó közüzemi szolgáltatások dija és a kölcsöntartozások egy meghatározott része tartozik. Bontatlan nyilvántartás (számla) esetén is csak a lakáson belüli, illetve lakrészen belüli költségeket lehet figyelembe venni.
Lakáson kivüli költségeket, vagy un. közös költséget nem lehet számitásba venni. A támogatási rendszer kialakitását követôen, egy késöbbi idôszakban kell megvizsgálni majd ezek számitásba vételének lehetôségét.
Nem önkormányzati lakásoknál ez a támogatási rendszer csak az azonos komfortfokozatu és felszereltségü önkormányzati bérlakásokban fizetendô összeg erejéig tudja figyelembe venni a tényleges lakásfenntartási kiadásokat. Ezen a támogatáson kivül természetesen ezekben az esetekben is mód van egyéb támogatások megállapitására.
Az elismert lakásfenntartási kiadásokra vonatkozóan a rendelet Ft-ban meghatározott normativákat állapit meg a háztartás taglétszámától függôen. A lakásfenntartási kiadások legfeljebb e felsô határig vehetôk számitásba.
A támogatás összegének meghatározása során az un. számitott lakásfenntartási kiadásokkal kell kalkulálni, amelyek vagy azonosak a tényleges lakásfenntartási kiadásokkal, ha azok az elismert normativa összegénél alacsonyabbak, vagy azonosak e normativa összegével mint számitásba vehetô felsô határral.
A rendelet szerint a bemutatott számlák, szerzôdések alapján kell megvizsgálni a lakásfenntartási kiadásokat, egy késöbbi idôszakban mód nyilhat arra, hogy e nélkül az igen munkaigényes bizonyitási eljárás nélkül egyszerüen az un. elismert lakásfenntartási kiadások normativájával lehessen majd kalkulálni.
A háztartásoknak jövedelmük egy bizonyos hányadát lakásfenntartásra kell forditaniuk, támogatás csak akkor jár, ha a számitott kiadások ezt a hányadot meghaladják. A különbözô jövedelmü háztartásoktól különbözô mértékü jövedelemhányad "várható el", a szegények, a nyomor szint körül élôk esetében alacsonyabb hányad, mig a magasabb, közepes jövedelmüek esetében magasabb hányad.
A háztartás jövedelmének ismeretében - a mellékletben szereplô képleten alapuló táblázat segitségével - egyszerüen leolvasható a támogatás összegének kiszámitásakor az un. J * h összege.
3. -hoz
A támogatásra mindazok jogosultak, akikre az 1. szerint a rendelet hatálya kiterjed, illetve a 3. szerinti feltételeknek megfelelnek. A támogatás megállapitásának a lényege, hogy azok akiknek lakásfenntartásra (az elismert összeg erejéig) többet kell költeniük, mint az az adott jövedelem esetében "elvárható" lenne, azok ezt a különbözetet támogatásként megkaphassák.
Ha az igy kiszámitott összeg 1OO Ft-nál alacsonyabb, akkor a támogatás értéke nem állna arányban a folyósitás költségeivel, ezért ebben az esetben nem jár támogatás.
Komoly bonyodalmakat okozna, ha ugyanazon lakásban élôk esetén több személy részére is folyósitható lenne a támogatás, ezért ebben az esetben csak egy jogosultnak lehet támogatást megállapitani.
4. -hoz
Abban az esetben, ha valaki ugyan már részesül a rendelet szerinti lakásfenntartási támogatásban, de mégis fizetési hátralékban marad, nem kell rögtön megszüntetni a támogatás folyósitását, hanem meg kell vizsgálni az un. hátralékkiegyenlitô támogatás megállapitásának a lehetôségét. Az elôzô támogatás mellett, azzal párhuzamosan ilyen támogatás is megállapitható (mérlegelés alapján). Az azonban, aki 3 hónapig nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, nem jogosult a továbbiakban támogatásra, jogosultsága megszünik. Ujabb igénnyel csak a következô év március 31-ig jelentkezhet.
5. -hoz
Az igényléskor már fizetési hátralékban lévôk számára (mérlegelés alapján) hátralékkiegyenlitô támogatás állapitható meg. Ennek szintén feltétele, hogy az un. számitott lakásfenntartási kiadások (a fizetési elmaradásból adódó kiadások nem vehetôk számitásba) meghaladják a jövedelembôl fizetendô "elvárt" összeget.
Valamint feltétel, hogy megállapodás jöjjön létre az önkormányzat, a fizetésre kötelezett és a beszedésre jogosult között a hátralék kiegyenlitésének módjára vonatkozóan.
E támogatás 1 hónapra jutó összege nem lehet magasabb a garantált támogatás 8O %-ánál. Ez azt is jelenti, hogy a támogatás a megállapodás függvényében havi részletekben, vagy egyösszegben is folyósitható.
Ugyanakkor ilyen támogatást csak évente egy alkalommal lehet megállapitani, mérlegeléstôl függôen visszatéritendô, vagy vissza nem téritendô formában. Visszatéritendô forma esetén indokolt, hogy a visszafizetés havi összege ne haladja meg a rendeletben alkalmazott "elvárt" jövedelemhányadot.
Abban az esetben, ha a felek visszafizetendô hátralékkiegyenlitô támogatásban állapodnak meg és ezt önkormányzati testület nem módositja, viszont a támogatásban részesülô a visszafizetés feltételeit nem teljesiti, a visszafizetési elmaradás köztartozásnak számit és adók módjára behajtható.
Az önkormányzat részére visszafizetett összegek a továbbiakban is csak az e rendeletben meghatározott támogatásokra használhatóak fel.
8-12. -hoz
A Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatást minden év március 31-ig lehet igényelni. A támogatás megállapitása esetén az önkormányzat havonta rendszeresen folyósitja a megállapitott összeget a jogosultnak közvetlenül, vagy a beszedésre jogosult szervezetnek. A támogatás megállapitásához a támogatást igénylônek különbözô igazolásokat kell benyujtania, többek között
- lakásbérleti szerzôdés,
- lakbér kiközlôlap
- közüzemi számlamásolatok,
- részletfizetésrôl másolat,
- háztartás tagszámának igazolása,
- adóbevallási iv, jövedelemigazolások, nyugdijszelvény stb.
Az igazolások mellett hozzájárulási nyilatkozatokra is szükség van, többek között hozzájárulás ahhoz, hogy
- az APEH közölhesse az igénylô és a vele közös háztartásban élôk személyi jövedelemadóalapját és a befizetett adó összegét,
- az ĆNH tájékoztatást adjon az együttélôk számáról,
- az FSZDV, illetve az OTP tájékoztatást adhasson a fizetendô lakásfenntartási kiadásokról, illetve az esetleges fizetési elmaradásokról,
- az önkormányzat a támogatást az FSZDV-nek, illetve az OTP-nek közvetlenül is folyósithassa.
A hozzájárulásokat minden érintettenek alá kell irnia, a kivánt hozzájárulások és igazolások nélkül a támogatás nem állapitható meg. Az igazolásokban szereplô tényeket a megállapitó önkormányzat ellenôrizheti.
Hátralékkiegyenlitô támogatás igénylésére csak a garantált támogatások megállapitásának lezárása után, az adott év április 1-tôl van mód.
Amennyiben a támogatásban már részesülô az adott év március 31-ig a rendelet szerinti igazolásokkal bizonyitja további jogosultságát, ugy a támogatás április 1-ét követôen részére folyamatosan tovább folyósitható. Ellenkezô esetben a támogatás a 12 hónap elteltével megszünik.
A támogatás megszünik az arra jogositó feltételek idôközben (bármikori) megszünése esetén is, illetve a támogatás összege a feltételek változásával és kötelezô bejelentésével együtt a megállapitást követôen módositható.
14. -hoz
A Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás pénzügyi forrása "A Fôvárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megilletô bevételek éves megosztásáról" szóló rendeletben meghatározottan e célra "elkülönitett" összeg, melynek kerületek közötti felosztásáról e "forrásmegosztásról" szóló rendelet rendelkezik.
Az e célra szabályozott összeg csak az e rendelet szerinti támogatások folyósitására használható fel. Az esetleges fel nem használt összeg a következô évi forrásmegosztás keretében a kerületek között ujrafelosztásra kerül.
A Fôvárosi Önkormányzat költségvetési számláján való külön kezelést szolgálja a Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatási alap létrehozása. Ez módot ad arra is, hogy a közüzemi dijak változása esetén a Közgyülés dönthessen ezen alap összegének megemelésérôl, illetve a közüzemi vállalatok, vagy ilyen célu alapitványok ezen alapra befizethessenek.
17-18. -hoz
A kerületi polgármesteri hivataloknak idôre van szükségük ahhoz, hogy e támogatási rendszerre felkészülhessenek. Ezért a január 1-i hatálybalépést követôen 3 hónapon keresztül lehetôség van a rendelet megismerésére, a támogatásra jogosultak tájékoztatására és tájékozódására az igénylések benyujtására, a támogatások folyósitása azonban csak 1993. március 31-ét követôen kezdôdhet meg.
Arra való tekintettel, hogy az eddig lakbértámogatásban részesültek az uj támogatási rendszer szerinti felülvizsgálat lezárulásáig ne maradjanak ellátás nélkül, átmenetileg 3 hónapon keresztül az eddigi Kormányrendelet szerinti támogatást e forrásból megkapnák.