1993. jan. 22.
T E R V E Z E T
A Fôvárosi Közgyülés sz. rendelete
a Fôvárosi Egységes Normativ Támogatásról
A Fôvárosi Önkormányzat - a város anyagilag legrászorultabb lakói minimális létfenntartásának, lakásfenntartásának az egységes és garantált elôsegítése érdekében - az Ötv. 1. p (3)-(4), 8. _ (1) és 62. _ (3) bekezdése, valamint a Fôv. tv. 10. _ (4) bekezdése és a Sztv. 26. p. alapján rendeletet alkot a szociális alapellátáson tulmenô, speciális un. Fôvárosi Egységes Normativ Támogatás bevezetésérôl.
1. _
E rendelet hatálya a Budapesten lévô lakások (szükséglakások, szobabérlôk házában lévô lakrészek) budapesti állandó bejelentett lakcimmel rendelkezô bérlôire, tulajdonosaira (haszonélvezôire), jóhiszemü jogcim nélküli használóira terjed ki.
I. FEJEZET
A támogatás nyujtásának feltételei
2. _
(1) A Fôvárosi Egységes Normativ Támogatásra (a továbbiakban: támogatásra) jogosultság feltétele, hogy a háztartás tagjai havi összjövedelmének e rendeletben meghatározott hányada alacsonyabb az elismert lakásfenntartási kiadások összegénél.
(2) A támogatás havi összege (T) azzal az összeggel azonos, amennyivel a háztartás tagjai havi összjövedelme (J) e rendeletben meghatározott hányadát (J*h) a rendeletben elismert lakásfenntatási kiadások havi összege (K) meghaladja:
T = K - J*h
(3) A támogatás mértéke kiszámitásának módját a rendelet melléklete tartalmazza.
(4) Nem jár támogatás abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti különbözet összege nem éri el a havi 100 Ft-ot.
(5) A különbözô jövedelemmel rendelkezô, különbözô taglétszámu háztartások esetében a jövedelemnek a melléklet szerinti hányadát kell számitásba venni a támogatás megitélése során.
(6) E rendeletben a tényleges és elismert lakásfenntartási kiadások körébe a következôk tartoznak:
a) fizetendô lakbér és használati díj,
b) gáz-, villany-, viz-, csatornadij,
c) melegviz-, távfütési dij,
d) tüzelô költségek,
e) kéményseprés, szemétszállitás (szeméttároló edény használati) dija,
f) az 1990. évi CIV. tv. 65. _-a szerinti kölcsöntartozás törlesztôrészlete.
(7) A b)-d) pontoknál csak az igénylô háztartása által lakott lakáson, illetve lakrészen belüli költségeket lehet figyelembe venni.
(8) Nem önkormányzati lakásoknál a ténylegesen fizetendô lakbérbôl legfeljebb az azonos komfortfokozatu és felszereltségü (adottságu) önkormányzati bérlakás lakbérének megfelelô összeget lehet figyelembe venni.
(9) Az elismert lakásfenntartási kiadások (K) összege a különbözö taglétszámu háztartások esetén e rendelet alkalmazása során a következô:
Háztartás tagjainak Elismert lakásfennatartási
száma (fô) kiadások havi összege (Ft)
(normativa)
1 1400
2 1800
3 2200
4 2600
5 3000
6 3400
7- 3800
Minden további háztartástag után plusz 400 Ft.
(10) A támogatás megállapitása során a tényleges lakásfenntartási kiadásokat kell számitásba venni, ha azok összege kisebb a (9) bekezdésbeli normativánál, egyéb esetben a számitás alapja a (9) bekezdésbeli normatíva.
(11) E rendelet alkalmazásában társbérlet esetén a (társ)bérlô által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadásokat kell számitásba venni.
(12) A támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapitható meg.
(13) A (12) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerôs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, a szobabérlôk házában lévô lakrészt és a szükséglakást.
II. FEJEZET
Támogatáshoz kapcsolódó hátralékkiegyenlítô segély
3.
(1) Nem jogosult támogatásra az az igénylô, aki a 2. (6) bekezdésbeli lakásfenntartási kiadásokat tekintve az igénylés benyújtásakor öszesen legalább három havi fizetési elmaradással, hátralékkal rendelkezik.
«»«»
(2) Megszünik a támogatásra jogosultság - a 6. (3) bekezdésének megfelelôen -, ha a támogatásban már részesülô a 2. (6) bekezdésbeli lakásfenntartási kiadásokat tekintve összesen legalább három havi fizetési elmaradással, hátralékkal rendelkezik.
(3) Az az igénylô, illetve támogatásban részesülô, aki a havi lakásfenntartási kiadásokat tekintve az (1) és (2) bekezdésbelinél rövidebb idôszakra vonatkozó fizetési elmaradással rendelkezik a támogatás folyósítása mellett kérheti az Sztv. szerint nyújtható átmeneti segély, hátralékkiegyenlitô segély megállapitását is.
(4) A támogatással egyidejüleg nyújtható hátralékkiegyenlítô segély
a) egy összegben, vagy legfeljebb 12 havi részletekben,
b) vissza nem téritendô, vagy visszatéritendô segélyként,
c) pénzbeli, vagy természetbeli formában folyósítható.
(5) A támogatást megállapító önkormányzat a hátralékkiegyenlítô segély folyósítását olyan megállapodás megkötéséhez kötheti, amely az önkormányzat, a fizetésre kötelezett és a beszedésre jogosult, illetve szolgáltató szervezet között jön létre a hátralék kiegyenlítésére (a folyósitás módjára, a fizetendô összeg nagyságára, az esetleges engedményekre, késedelmi kamatra, a részletfizetés konkrét feltételeire, a szolgáltatásba való visszakapcsolás költségének fedezésére) vonatkozóan.
4. _
Visszatéritendô segélynél a visszafizetés feltételeinek nem teljesitése esetén az elmaradás köztartozásnak számit és adók módjára behajtható.
III. FEJEZET
A támogatás nyujtásának eljárási rendje
5. _
(1) A támogatást - az igénylôlap, jövedelemnyilatkozat, egyéb szükséges igazolások és nyilatkozatok benyujtásával - az állandó lakóhely szerinti kerületi önkormányzattól igényelheti a lakás (szükséglakás, szobabérlôk házában lévô lakrész) bérlôje, tulajdonosa (haszonélvezôje), jóhiszemü jogcim nélküli használója.
Bérlô-, tulajdonostársak esetén az igénylôlapot a bérlô-, tulajdonostársnak is alá kell irnia.
(2) A jogosultság megállapitásának feltétele az igénylô és a vele közös háztartásban élôk irásbeli
a) nyilatkozata, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, amely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné,
b) felhatalmazása, hogy
- az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal az igénylô és a vele kôzôs háztartásban élôk személyi jövedelemadójának alapját a támogatást megállapitó önkormányzattal közölje,
- az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a háztartás nagyságáról az önkormányzatot tájékoztathassa,
- a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztathassa,
c) felhatalmazása, amennyiben a támogatást megállapitó önkormányzat a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetnek kivánja folyósitani,
d) a rendelet melléklete szerinti jövedelemigazolás és
-nyilatkozat benyujtása, a tényleges lakásfenntartási kiadások igazolása.
(3) A jövedelemszámításnál az irányadó idôszak - az Sztv. 10. -ának megfelelôen - a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél az igénylést megelôzô 3 hónap, egyéb jövedelmeknél az igénylést megelôzô 12 hónap. A lakásfenntartási kiadások számbavételénél az irányadó idôszak az igénylést megelôzô 3 hónap.
(4) A támogatást megállapitó jogosult az igénylôlapban és nyilatkozatokban foglaltakat ellenôrizni. Amennyiben a jövedelemszámítás és a támogatás idôszakára vonatkozó utólagos APEH-igazolás (az önadózóknál) az igazolások és nyilatkozatok szerintinél magasabb jövedelmet mutat, a jogosulatlan igénybevétel 7. -beli szabályai érvényesek.
(5) A szükséges igazolások és nyilatkozatok megléte és az igényjogosultság esetén a kerületi önkormányzat - az igénylô értesitése mellett - gondoskodik az igénylôknek és a támogatásban részesülôknek az Sztv. 18-24. -a szerinti nyilvántartásáról, valamint a támogatás folyósitásáról.
(6) Az önkormányzat az adatokat az Sztv-nek. és az igénylô felhatalmazásának megfelelôen használhatja fel.
(7) A támogatást folyósitó önkormányzat dönt arról, hogy a támogatást pénzbeli, vagy természetbeli formában ("bónban") nyújtja-e, illetve a támogatást - az igénylô irásbeli felhatalmazása alapján - közvetlenül a lakásfenntartási kiadást beszedni jogosult szervezetnek folyósitja-e.
(8) A támogatás az igénylôlap és a szükséges igazolások és nyilatkozatok benyújtását követô hónaptól jár 12 hónapon keresztül. A támogatást havonta, vagy negyedévente elôre kell folyósitani.
(9) Amennyiben a támogatásban már részesülô a 12 hónap lejártát megelôzô 30 napon belül nyilatkozik - az e -beli nyilatkozatokat és igazolásokat mellékelve - a támogatás feltételeinek meglétérôl, ugy az önkormányzat - a feltételek fennállását felülvizsgálva - a támogatást ujabb 12 hónapon keresztül továbbfolyósitja. Ellenkezô esetben a támogatás a 12 hónap lejártával megszünik.
A támogatás megszünése, jogosulatlan igénybevétel
6. _
(1) A támogatásban részesülô a jogosultság feltételeit érintô lényeges tények, körülmények megváltozásáról (a vele közös háztartásban élôk számának változása, a háztartás havi összjövedelmének több mint 20 %-os változása, az állandó lakóhely változása) 15 napon belül köteles értesíteni a támogatást megállapító önkormányzatot.
(2) A jogosultság feltételeinek megléte esetén az önkormányzat a változásoknak megfelelôen megállapítja a támogatás uj összegét.
(3) A támogatásra jogosultság megszünik az e rendeletben meghatározott feltételek megszünésekor, továbbá ha a támogatásban részesülô a 2. (6) bekezdésbeli lakásfenntartási kiadásokat tekintve öszesen legalább három havi fizetési elmaradással, hátralékkal rendelkezik.
(4) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a felvett összeget a Sztv. 17. p. (2)-(3) bekezdésének megfelelôen vissza kell fizetni. A jogosulatlan igénybevevônek támogatás a következô év végéig nem állapitható meg.
(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének nem teljesítése esetén az elmaradás köztartozásnak számit és adók módjára behajtható.
(6) A visszafizetési feltételek módositásáról, a visszafizetés esetleges elengedésérôl csak önkormányzati testület (képviselô testület, bizottság) dönthet.
IV. FEJEZET
Értelmezô rendelkezések
7.
E rendelet alkalmazásában:
(1) Háztartás: az igénylô, vele együttlakó házastársa és gyermeke, valamint a vele legalább 6 hónap óta együttlakó
- további közeli hozzátartozók (Ptk. 685._) és
- az igénylôvel bizonyithatóan közös háztartásban élô egyéb személyek.
A közös háztartásban élônek kell tekinteni
- azt a gyermeket - a teljes ellátást biztositó intézetben lévô gyermek kivételével -, aki tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az igénylô lakásában lakik, valamint
- azt a gyermeket, aki sorkatonai szolgálatának teljesitése miatt átmenetileg nem az igénylô lakásában lakik.
(2) Jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) egésze (az ingatlan-, lakáshasznositásból származó bevételekkel),
- a munkavállalói járulékkal,
- személyi jövedelemadóval,
- egészségbiztosítási és nyugdijjárulékkal, valamint
- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minôsül, kivéve a mozgássérültek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, a vakok szamélyi járadéka
E rendelet alkalmazása során jövedelemként kell számitásba venni a helyi önkormányzattól a szociális alapellátás keretében kapott rendszeres szociális segély, nevelési segély, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküli járadék, árvaellátás összegét.
A háztartás tagjai havi összjövedelme: a számítás alapjául szolgáló idôszakban a háztartás (1) bekezdésbeli tagjai együttes (2) bekezdésbeli jövedelmének az egy hónapra vetitett összege.
A jövedelemszámítás alapjául szolgáló idôszak - az Sztv. 10. -ának megfelelôen - a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél az igénybenyujtást megelôzô három hónap, egyéb jövedelmeknél az igénybenyújtást megelôzô 12 hónap.
(3) Tényleges lakásfenntartási kiadások: az igénylést megelôzô 3 egymást követô hónap bemutatott számlákkal alátámasztott 2. .(6) bekezdésbeli kiadások együttes összegének az egy hónapra jutó része. Az esetleges fizetési elmaradásból adódó kiadások nem vehetôk számitásba.
(4) Munkaviszony: az 1991. évi LXXXIX törvénnyel módositott a foglalkoztatás elôsegitésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Ftv.) szerinti munkaviszony, s a közalkalmazottak, köztisztviselôk szolgálati viszonya.
(5) Keresô tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért dijazás jár.
(6) Munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesitéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetôjogi felelôssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb keresô tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.
(7) Egyedülálló: az, aki a társadalombiztositásról szóló többször módositott 1975. évi II. tv. végrehajtására kiadott 89/199O. /V.1./ MT rendelet 29. _ /1/ bekezdése szerint egyedülálló.
(8) Öregségi nyugdij legkisebb összege: megegyezik a támogatás folyósitásának évében, január 1-én érvényes öregségi nyugdij-minimummal.
V. FEJEZET
Vegyes és hatálybaléptetô rendelkezések
8.
Az e rendeletben szabályozott támogatás forrása a Fôvárosi Önkormányzat állandó lakosok után járó, szociális célu normatív állami támogatása.
9. _
Az e rendelet szerinti eljárások során a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi sz. törvény (Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
10.
(1) A támogatást a rendelet hatályba lépését követô 2. hónap 1-tôl lehet igényelni, a megállapitott támogatások 1993-ban a hatályba lépést követô 4. hónap 1-tôl folyósithatók.
(2) Az 1993. január 1-tôl hatályon kivül helyezett 97/1991. (VII.23.) Korm.sz. rendelet alapján lakbértámogatásra jogosultak részére az (1) bekezdésbeli idôpontig a kormányrendelet szabályainak megfelelô esetekben és összegben un. átmeneti lakbértámogatás jár.
11. _
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
1. MELLÉKLET
A jogosultság és a támogatás összegének kiszámitása:
1.
a) Az elismert lakásfenntartási kiadások (K) összege a különbözö taglétszámu háztartások esetén e rendelet alkalmazása során a következô:
Háztartás tagjainak Elismert lakásfennatartási
száma (fô) kiadások havi összege (Ft)
(normatíva)
1 1400
2 1800
3 2200
4 2600
5 3000
6 3400
7- 3800
Minden további háztartástag után plusz 400 Ft.
b) A különbözô jövedelemmel rendelkezô, különbözô taglétszámu háztartások esetében a jövedelemnek az 1. táblázat szerinti hányadát kell számitásba venni a támogatás megitélése során.
Ennek megfelelôen a J*h szorzat összegét a háztartás összjövedelme és taglétszáma függvényében a 2. táblázat tartalmazza.
c) Támogatás:
«»«»
T = K - J*h, ahol
100 Ft T
2.
A számitás alapja
A rendeletben alkalmazott normatíva, valamint 1-2. táblázat a következô számítások alapján került kialakításra:
Elismert lakásfenntartási kiadások havi összege (K)
Háztartás tagjainak Elismert Elismert Normatíva
száma lakásnagyság kiadás
(fô) (nm) (Ft/nm) (Ft)
a) b) a) * b)
1 35 40 1400
2 45 40 1800
3 55 40 2200
4 65 40 2600
5 75 40 3000
6 85 40 3400
7- 95 40 3800
E számitási tényezôk (nm, Ft/nm) a támogatás kiszámitása során közvetlenül nem vehetôk figyelembe.
Lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad (h)
Öregségi nyugdij legkisebb összege = Öny,
Háztartás tagjai havi összjövedelme = J
(1) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdij legkisebb összegét, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad 10 %.
ha J/fô Öny, akkor h = 0.1
(2) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdij legkisebb összegének a háromszorosát, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad 35 %.
ha J/fô 3*Öny, akkor h = 0.35
(3) Amennyiben a háztartás tagjainak egy fôre jutó jövedelme az (1) és (2) bekezdés szerinti összeg közé esik, ugy a lakásfenntartásra fizetendô jövedelemhányad a következô képlet szerint növekszik a jövedelem függvényében:
0.35 - 0.1 0.35 - 0.1
h = ----------- * J/fô - ---------- * Öny + 0.1, vagyis
3*Öny - Öny 3*Öny - Öny
h = 0.00002 * J/fô - 0.025 , ahol 0.1 h 0.35
Öny J 3*Öny
2. MELLÉKLET
A feltételek igazolása:
A rendeletbeli feltételeket a következôk szerint kell igazolni:
(1) a háztartás tagjainak számát a személyi igazolvány bemutatásával, illetve az ĆNH igazolásával, valamint a saját háztartásban tartást és azt, hogy a nagykoru gyermek jövedelemmel nem rendelkezik, az igénylô és az eltartott büntetôjogi felelôsség mellett tett nyilatkozatával,
(2) elvált szülôknél a saját háztartásban tartást a kiskoru gyermek elhelyezésérôl szóló jogerôs itélet bemutatásával, illetve szükség esetén a szülôk büntetôjogi felelôsség terhe mellett tett nyilatkozatával,
(3) a háztartás tagjai összjövedelmének számitásához az igénylô és a háztartás tagjai büntetôjogi felelöséggel nyilatkoznak, hogy csak olyan személy után igényel támogatást a jogosult, aki után e rendelet szerinti támogatást más nem kapott, illetôleg ha kapott annak összegérôl nyilatkoznak,
(4) a havi jövedelmet
a havonta rendszeresen mérhetô jövedelmeknél az igénylést megelôzô 3 hónapra vonatkozóan
- munkáltatói jövedelemigazolással,
- elvált vagy különélô szülôknél a jogerôs birósági itélettel a gyermektartásdij megállapitásáról,
- nyugdijasnál a nyugdijszelvényekkel,
- valamint az igénylô és a háztartás tagjai büntetôjogi felelöséggel tett nyilatkozatával az egyéb rendszeres jövedelmekrôl,
a havonta rendszeresen nem mérhetô jövedelmeknél az igénylést megelôzô 12 hónapra vonatkozóan
- az igénylô és a háztartás tagjai büntetôjogi felelöséggel tett nyilatkozatával a nem rendszeres jövedelmekrôl,
(5) a nappali tagozaton tanulást és azt, hogy az intézmény folyósit-e ösztöndijat, ha igen, mennyit, iskolai igazolással,
(6) az önkormányzati rendszeres szociális segély és a munkanélküli járadék, a jövedelempótló támogatás folyósitását az errôl szóló határozat bemutatásával,
(7) a fizetendô lakbér összegét a bérleti szerzôdéssel, illetve a lakbér-kiközlô lappal, a közüzemi dijak havi összegét a közüzem által kiállitott számlával, igazolással.
(8) a kölcsöntartozás fennállását és havi összegét a tartozás jogosultja által kiállitott igazolással,
(9) a fizetési hátralék fennállását a tartozás jogosultja/i/, illetve a beszedéssel megbizott szervezet által kiállitott számla, igazolás csatolásával,
???????
(3) Aki még nem tudja igazolni az elôzô évi egy fôre jutó havi nettó jövedelmét, elôzetes nyilatkozatot tehet arról.
(4) Aki a (3) bekezdésben emlitett elôzetes nyilatkozatát fenntartja, az elôzô évi jövedelemadatok (adóbevallás, munkáltatói elszámolás stb.) alapján tesz végleges nyilatkozatot.
???
Indoklásba:
(3) Amennyiben az önkormányzat a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetnek folyósitja, indokolt a lebonyolitás költségeinek fedezésérôl, az esetleges kedvezményekrôl a feleknek megállapodni.
7. _
Indokolt a fizetési hátralékban lévô figyelmét - még a szolgáltatásból való kikapcsolást megelôzôen - felhivni arra, hogy forduljon az illetékes önkormányzathoz az e rendeletben szabályozott, vagy egyéb támogatás nyujtásának, feltételeinek megvizsgálása érdekében.
Ćlt.:
A 2.p. (6)-(10) bekezdésbeli normativától, kiadási körtôl a fôvárosi kerületi önkormányzatok "felfelé" rendeletükkel eltérhetnek.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
4. _
A 3. _-beli feltétel megléte esetén
a) támogatásra jogosultak az 5. _-beli személyek,
b) támogatás adható a 6. _-beli személyeknek,
c) fizetési hátralékban lévôk támogatása adható az 7. _-beli személyeknek.
5. _
A 3. _-beli személyek körében Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatásra jogosult az, aki
(1) a 70. életévét január 1-ével betöltötte, vagy
(2) munkaképességét 67 %-ban, vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, illetôleg sulyos testi fogyatékos, vagy
(3) a saját háztartásában három vagy több kiskoru vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkezô nagykoru gyermeket tart el
(4) egyedülálló és háztartásában kiskoru vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató és jövedelemmel nem rendelkezô nagykoru gyereket tart el,
(5) az Ftv. alapján munkanélküli járadékban részesül, vagy az Sztv. alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult.
(6) a háztartás tagjai összjövedelmének egy fôre jutó havi összege az öregségi nyugdij legkisebb összegénél alacsonyabb.
6. _
Az 5. _-beli személyeken tul Fôvárosi Kiegészitô Lakásfenntartási Támogatás állapitható meg azoknak, akiknél fennállnak a 3. _-beli feltételek és
(1) az 1990. évi CIV. tv. (Költségvetési Törvény) 65. _-a szerinti 15 %-os kamatozásu kölcsöntartozással rendelkeznek, illetve
(2) a kerületi önkormányzat által meghatározott - e rendeletben nem szabályozott - feltételeknek megfelelnek.
Értelmezô rendelkezések
háztartás
egy fôre jutó havi jövedelem - a támogatást megelôzô évi egy fôre jutó havi netto összjövedelem - netto összjövedelem
fôvárosban elismert lakásszükséglet
sulyos testi fogyatékos
munkanélküli
lakásfenntartás indokolt költségei
fizetendô közüzemi dijak indokolt mértékü havi összege
(a) lakbér,
(b) viz- és csatornahasználati dij,
(c) háztartási elektromos áram dij,
(d) háztartási gáz dij,
(e) távfütés-melegviz dij,
(f) egyéb fütés költsége,
(g) szemétszállitás
a vele egy lakásban élô közeli hozzátartozóival /Ptk. 685. _ b/ pontja/ együtt az elôzô évi egy fôre jutó havi netó jövedelme a létminimumot - 199O-ben a 43OO forintot - nem haladja meg.
1. _
/1/ E rendelet hatálya - a /2/ bekezdésben foglaltak kivételével - a 13/199O. /I.31/ MT rendelet alapján lakbéremeléssel érintett bérlakásra és bérlôjére, illetôleg jogcim nélkül lakó jóhiszemü használójára /továbbiakban együtt: bérlô/ terjed ki.
/2/ Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a/ az 1989. január 1-je után bérbeadott személyi tulajdonban levô lakásokra,
b/ a külállamok tulajdonában álló épületekben levô, továbbá a diplomáciai, illetôleg más személyes mentességet élvezô személyek által használt lakásokra,
c/ a diplomáciai testület tagjainak elhelyezése céljából a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda, illetôleg a menedékjogot élvezô külföldi állampolgárok elhelyezése céljából a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, továbbá a külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkezô alkalmazottainak elhelyezésére a Pénzintézeti Központ részére kiutalt állami lakásokra és mindezek bérlôire,
d/ az olyan lakásokra, amelyek szobaszáma a bérlô lakásigénye mértékének a lakások elosztásáról és a lakásbérletrôl szóló jogszabályban meghatározott felsô határát legalább egy lakószobával meghaladják,
e/ a nem szociális tanácsi bérlakásokra.
2. _ /1/ Az 199O. február 1-jén hatályba lépô lakbéremeléssel érintett állami tulajdonban álló lakás 3., 4. és 6. _-okban meghatározott bérlôje részére a lakbérrôl szóló jogszabályok szerint az 199O. január és február hónapokban fizetendô lakbérek különbözetének /a továbbiakban: lakbérkülönbözet/ megfizetéséhez támogatást kell, vagy kivételes támogatást lehet nyujtani. A személyi tulajdonban levô lakás bérlôje részére a lakbérkülönbözet megfizetéséhez kivételes támogatás nyujtható.
,A 7O. éven felüliek támogatása
3. _ /1/ Támogatás illeti meg azt a 7O. életévét betöltött bérlôt, aki 199O. február 1-jén nyugellátásra, baleseti nyugellátásra, illetôleg rendszeres szociális ellátásra /továbbiakban: nyugdijszerü ellátás/ jogosult, ha
a/ a lakás egyedüli lakója és a havi nyugdijszerü ellátása a létminimum háromszorosát, 199O. évben a 129OO forintot, vagy
b/ a lakásnak több lakója van, és a bérlô vagy a bérlôtársak, szolgálati lakások esetében a házastársak /továbbiakban együtt: bérlô/ egyike 7O éven belüli nyugdijas, és az állandóan együtt lakó - ideértve az 1. _ /2/ bekezdésének d/ pontja alkalmazásánál figyelembe vett - személyek 1989. évi nyugdijszerü ellátásának és nettó jövedelmének egy fôre jutó együttes összege a létminimum háromszorosát, 199O. évben a havi 129OO forintot nem haladja meg.
/2/ A támogatást az 199O. február 1-jén fennálló jogosultság alapján lehet igénybe venni.
/3/ A támogatás összege azonos az 199O. február 1-jét követôen ténylegesen fizetendô lakbérkülönbözet összegével.
Támogatás egyéb jogcimen
4. _ /1/ A 3. _ /3/ bekezdése szerinti támogatásban részesül 199O. február 1-jétôl az a lakásbérlô is, aki
a/ munkaképességét hatvanhét százalékban vagy annál nagyobb mértékben elvesztette, vagy
....... vagy akinek
c/.....
Kivételes támogatás
6. _ A 3. és 4. _-ok alapján támogatásra nem jogosult család, valamint annak a részére, aki személyi tulajdonban levô lakást bérel és a lakbérekrôl szóló jogszabály alapján korlátozott a lakbérének mértéke - rászorultsága esetén - a 3. _ /3/ bekezdésében meghatározott mértékig a szakigazgatási szerv kivételes támogatást állapithat meg.
szerint az 1991. évi XC tv. 3. _ 2O. pontjában foglaltakon tul, sulyos fogyatékos:
a/ a siket és nagyothalló,
b/ az értelmi fogyatékos,
c/ a veleszületett és szerzett szivbetegségében szenvedô a III-IV. funkcionális stádiumban,
d/ a vérképzôrendszer rosszindulatu betegségében szenvedô,
e/ a gégekanüllel élô,
f/ az ileo, illetve kolosztomás beteg,
g/ sulyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedô,
h/ a Malabszorpciós szindrómák közül:
ha/ a pankreászelégtelenség,
hb/ a posztgasztrektomiás szindróma,
hc/ a bél felszivó felületének jelentôs csökkenése vékonybél-rezekció,
hd/ a Whipple-betegség,
he/ a bélnyálkahártya gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációs ártalom, sprue,
hf/ mukoviszcidozis,
hg/ a kémiai vagy genetikai ártalma: diszacharidáz hiány, hipogammaglobulinémia, moniszacharid-malabszorpció,
hh/ az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. tipusu diabetes, Zollinger-Ellison szindróma, a hipoparatireoidizmus, Addison-kor, sebészeti, illetve konzervativ kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedô,
i/ aki a módositott 6/1971. /XI.3O./ EÜM rendelet 3. _-a szerint vaknak minôsül,
j/ aki az 53/1992. /III.21./ Korm. rendelet 1. számu melléklete szerint mozgássérültnek minôsül.
on: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztositott bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá esô bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegü munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselôi jogviszonyt, a fegyveres erôknél és a fegyveres testületeknél teljesitett hivatásos és továbbszolgáló szolgálati jogviszonyt kell érteni.
az, aki hajadon, nôtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van.
/2/ Az egyedülállóság szempontjából különélônek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha
a/ a házasság felbontása iránt birói eljárás van folyamatban, vagy
b/ birói itélet /birósági egyezség/ alapján házastársa részére tartásdijat, illetôleg gyermektartásdijat fizet, vagy házastársától tartásdijat kap.
/3/ Az egyedülállóság szempontjából különélônek kell tekinteni azt az élettársat is, aki birói itélet /birósági egyezség/ alapján a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdijat fizet, vagy élettársától ezen a cimen tartásdijat kap.
/4/ Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a
a/ férje sorkatonai szolgálatot teljesit,
b/ házastársa kórházi ápolásban részesül, külföldön tartózkodik,
c/ házastársa közép- vagy felsôfoku oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
d/ házastársa a háztartásukban levô gyermekrôl a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik,
e/ házastársa szigoritott javitó-nevelô munkát végez.
/5/ Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik a vakok személyi járadékában részesülnek vagy arra egyébként jogosultak.
/6/ Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is akinek a házastársa
a/ az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, illetôleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota elôreláthatóan hat hónapon át fennáll,
b/ nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási pénzellátásban részesül,
c/ kényszergyógykezelés alatt áll,
d/ elôzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt vagy munkaterápiás intézeti gyógykezelésre, illetve kényszergyógyitásra kötelezett alkoholista,
és a házastárs keresete, jövedelme - ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndijat - az a/, c/, d/ pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdij legkisebb összegét, a b/ pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi /85. _ /1/ bek./ a rokkantsági /118. _ /1/ bek./ a baleseti rokkantsági /24O. _ /1/ bek./ nyugdij legkisebb összegét nem haladja meg.
/7/ A /4/-/6/ bekezdés rendelkezéseit megfelelôen alkalmazni kell az élettársakra is.
Háztartás
A Ptk. 685. _ b/ pontjában felsorolt egy háztartásban élô közeli hozzátartozók és a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett más személyek közössége.
Ptk. 685. _ b/ pont közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér, továbbá a lakásbérleti jogviszony folytatása szempontjából az élettárs.
Hozzátartozó
Az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona, és testvére, valamint a testvér házastársa.
Megjegyzés: A lakásigény mértékének meghatározásánál olyan személyek is számitásba jöhetnek, akik a bérlôvel együtt költöznek, ugyanakkor nem tartoznak a közeli hozzátartozó, illetve a hozzátartozó fogalmi körébe.