1999. évi állapot!
35/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rendelet
a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételekről1
A Fővárosi Közgyűlés A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. XXIV. tv. 10. § (3) bek. p) pontjában lévő felhatalmazás alapján A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. tv. (továbbiakban: Lakástörvény) 86. § (1) bek. a) pontja keretei között az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: önkormányzati lakások) terjed ki.
Önkormányzati lakás bérbeadásának szociális, jövedelmi és vagyoni feltételei
2. § Önkormányzati lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:
a) a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása és
b) mind a bérlő családja, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét és
c) a bérlő családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja és
d) a bérlő a bérbeadást megelőző 5 éven belül:
- nem mondott le önkormányzati lakása bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy
- a lakását a magánforgalomban nem cserélte el kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra, vagy
- beköltözhető ingatlanát nem idegenítette el.
3. § Önkormányzati lakás annak a személynek is bérbeadható, aki nem felel meg a 2. § a) pontjában foglalt feltételeknek, ha
a)
b)
c) az építésügyi, illetve egészségügyi hatóság szerint romos, műszakilag elavult, vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban él, vagy
d) - a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba, vagy
- a lakásban együttlakó önálló család részére nem biztosított a külön szoba, vagy
- a családban az egy főre jutó lakóterület nem haladja meg a hat négyzetmétert.
4. § (1) A 2. és 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyek körén belül figyelembe kell venni, ha a családban egy eltartóra több eltartott jut.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő szükséglakás hajléktalan személynek adható bérbe.
5. § (1) Az önkormányzati lakás a 2-3. §-ban rögzített feltételekkel nem rendelkező személyeknek is bérbeadható.
a) ha az önkormányzati lakás havi lakbére az e rendelet hatálybalépésekori lakbérét 100%-kal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja, illetve az e rendelet hatálybalépése után az önkormányzat tulajdonába kerülő lakásoknál a lakbér a hasonló, azonos szobaszámú és komfortfokozatú önkormányzati lakások lakbérét ilyen mértékben meghaladja.
b) ha a lakás bérbeadása a Lakástörvény szerint:
- a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján, vagy
- átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére, vagy
- cserelakás biztosításaként, vagy
- megüresedett társbérleti lakrészben maradó társbérlő részére, vagy
- bérleti jogviszony folytatásának elismerése alapján, vagy
- szociális intézményből, illetve nyugdíjasházból kiköltöző személy részére, vagy
- a lakást létesítő személy részére
történik.
c) ha a Lakástörvény 29. §-a vagy a Fővárosi Közgyűlés 36/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rendelete szerint történik a bérbeadás.
(2) A Lakástörvény 23. § (3)-(4) bekezdése, 26. § (6) bekezdése, 74. § (2) bekezdése, 75. § (2) bekezdés b) pontja, 85. § (1) bekezdése és 95. § (9) bekezdésében szabályozott esetekben, ha a bérbeadandó lakás:
a) a bérelt (használt) lakásnál nagyobb szobaszámú,
vagy
b) annál 12 m2-rel nagyobb alapterületű,
akkor az önkormányzati bérlakás az e rendelet szerinti szociális, jövedelmi, vagyoni feltételekkel rendelkezőknek adható bérbe.
Záró rendelkezések
6. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) a közeli hozzátartozó, a család, a jövedelem, a vagyon, a hajléktalan, a tartásra köteles és -képes személy fogalma alatt az 1993. évi III. tv. (Szociális Tv.) 4. §-ban foglaltakat kell figyelembe venni,
b) eltartott: A családban élő kiskorú, és az is, aki a lakáskörülmények vagy egyéb, a szülőknek fel nem róható okból került állami gondoskodásba, nevelőotthonba, illetve neveli rokon vagy más személy, továbbá a nappali tagozaton továbbtanuló 25 évnél nem idősebb nagykorú, valamint a tartásra szoruló nagykorú közeli hozzátartozó.
c) a vagyoni, jövedelmi feltételek vizsgálata során a Szociális Tv.-beli eljárások az irányadók.
(3) A Lakástörvényben foglalt kivételekkel e rendelet hatálybalépéséig indult bírósági, valamint a lakásügyi hatósági I. fokú eljárásban és az ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati (felülvizsgálati) kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén e rendelet hatálybalépése után is az I. fokú eljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.