ALAPÍTVÁNY A DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT
ALAPÍTÓ OKIRAT
Budapest
1995. március
Magyarországon a jövedelmek erőteljes polarizálódása figyelhető meg. Kialakult egy olyan réteg, amely jelentősen meggazdagodott, ezzel egyidejűleg létszámában sajnos lényegesen gyarapodott az a réteg is, mely alacsony jövedelemmel rendelkezik. Az elmúlt néhány év, de különösen a közelmúlt drasztikus áremelkedései jelentős számú fogyasztót hoztak olyan helyzetbe (pld.: munkanélküliek, nagycsaládosok), hogy - önhibájukon kívül - nem képesek az alapvető emberi jogok közé sorolható civilizált lakhatást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítésére. Ez a, valószínűleg egyre bővülő kör jelenti azt a réteget, amelyet az Alapítványnak támogatnia kell, mert semmilyen más forrásból nem látszik számukra biztosítottnak olyan többletjövedelem megszerzése, melynek segítségével anyagi helyzetüket rendezni tudják.
1. Az Alapítvány neve: ALAPÍTVÁNY A DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT
2. Az Alapítvány székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 107-109.
3. Alapítók:
Kozsa Pál (1194 Budapest, Csíky u. 43.)
Jelinek Gábor (1136 Budapest, Pannónia u. 22.)
Verő András (1071 Budapest, Városligeti fasor 31.)
4. Az Alapítvány célja
A cél az önhibájukon kívül rászorulók részére - a rászorulók egyedi kérése alapján - egyszeri támogatás nyújtása olyan, az emberi jogok közé sorolható civilizált lakhatást biztosító díjak kifizetésének elősegítése, amelyet a fogyasztó szociális helyzetéből adódóan nem képes kiegyenlíteni. A szociálisan rászorulók körébe tartoznak azok a fogyasztók, akiknek lakásmegtartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel tudják biztosítani.
Az Alapítvány, céljának elérése érdekében
a./ a kölcsönösség alapján kapcsolatot tart és együttműködik hasonló célú alapítványokkal és mindazon szervezetekkel, amelyek az alapítványi célhoz hasonló szociális feladatokkal foglalkoznak, legyenek azok akár belföldiek, akár külföldiek vagy nemzetközi szervezetek,
b./ minden lehetősége szerinti módon gondoskodik az Alapítvány vagyonának gyarapításáról, ideértve a céljával összeegyeztethető, ahhoz is kapcsolódó vállalkozási tevékenységet, illetve gazdálkodó szervezet létrehozását is,
c./ a feladatai ellátásához szükséges szervezeteket létrehozza és működteti,
d./ egyéb, a cél megvalósításához szükséges feladatokat lát el.
5. Az Alapítvány vagyona és gazdálkodása
Alapítók által az alapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon 120.00,-Ft, azaz Egyszázhúszezer forint, amely teljes egészében készpénzből áll.
Kozsa Pál alapító 40.000,-Ft összegben,
Jelinek Gábor alapító 40.000,-Ft összegben,
Verő András alapító 40.000,-Ft összegben.
Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bármikor csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért és azt anyagilag vagy bármely más módon támogatni kívánja.
Az Alapítvány csatlakozást nem utasíthat vissza.
Az Alapítvány induló vagyonát növelik:
- az Alapítványhoz csatlakozók befizetései és egyéb vagyoni hozzájárulásai,
- az Alapítvány részére járó kamat, elért nyereség, részesedés, osztalék és árfolyamnyereség,
- az állami költségvetésből és egyéb állami forrásokból az Alapítvány céljára befizetett összeg.
Az Alapítvány céljára közvetlenül fel nem használható természetbeni adományt, vagyonjuttatásokat (pl., ingatlan, stb.) lehetőleg úgy kell hasznosítani, hogy azoknak a fenntartás vagy működtetés költségein felüli hozama az Alapítvány céljaira felhasználható legyen. Ha ilyen hasznosítás nem lehetséges vagy a hasznosítás magas költségei miatt a hozam az adomány vagy vagyonjuttatás forgalmi értékének alapulvételével a jegybanki alapkamat mértékét nem éri el, az adomány vagy vagyonjuttatás a forgalmi értékkel egyenlő ellenérték fejében értékesíthető.
Az Alapítvány céljainak elérésére az Alapítvány vagyona és annak hozadékai szolgálnak.
Az Alapítók és az Alapítványhoz csatlakozók az Alapítvány részére történő befizetéseiket és egyéb vagyoni hozzájárulásukat nem követelhetik vissza.
A későbbi csatlakozók a támogatás nyújtásának tényével nem válnak alapítókká.
Az alapítványi vagyon, annak minden növekménye és hozadéka csak az Alapítvány céljaira, illetve az Alapítvány működtetésére használható fel.
Az alapítványi vagyonon belül elkülöníthetők külön célalapok, amelyek felhasználása a meghatározott célfeladatra korlátozódik.
Az Alapítvány vagyonából kell fedezni az Alapítvány kezelésével, működtetésével kapcsolatban felmerült minden ráfordítást és kiadást is. A Kuratórium köteles a tőle minden ésszerűen elvárható és megkívánható intézkedést megtenni az alapítványi vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében.
Az Alapítók és a Kuratórium tagjai minden tőlük telhető intézkedést megtesznek azért, hogy az alapítványi célok elérése érdekében felmerült szükséges kiadásokat ellensúlyozzák, az Alapítvány folyamatos működéséhez szükséges fedezetet előteremtsék.
6. Az alapítványi vagyon felhasználási módja
Az alapítványi támogatásban - eseti kérelmük alapján - az állami szociális rendszer, illetve az önkormányzat által a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabály szerint rászorulók részesülhetnek. A Kuratórium indokolt, méltánylást érdemlő esetben, ettől kivételesen eltérhet. Az alapítványi támogatás három évenként egyszer nyújtható egy személynek, illetve egy családnak hátralékos díjak megfizetésére. A támogatás nyújtásának előfeltétele a szociális rászorultságon túlmenően, hogy a támogatást igénylő személy rendelkezzen a hátralékos díjak részletekben történő megfizetésére vonatkozó engedéllyel, megállapodással és a Kuratórium a részére a támogatást ítélje meg.
Az Alapítvány a részletfizetési megállapodással rendelkező rászorult helyett a hátralékos díjak kamatait és/vagy a hátralékos díjakat megfizeti azzal a feltétellel, hogy a támogatás ideje alatt a felmerülő díjakat folyamatosan fizeti. Amennyiben a támogatásban részesülő a folyamatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Alapítvány a támogatását megvonja.
7. Az Alapítványt harmadik személyekkel szemben a cégjegyzés szabályai szerint jegyezhetik:
- a Kuratórium elnöke és egy kuratóriumi tag együttesen,
- két kuratóriumi tag együttesen.
Alapító vagy az alapítókkal érdekeltségi viszonyban álló kuratóriumi tag a bankszámla felett még együttes aláírással sem rendelkezhet.
8. Az Alapítvány szervei
8.1. Kuratórium
Az Alapítvány legfőbb szerve a Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók kérik fel és jelölik ki.
A Kuratórium létszáma legalább 3 és legfeljebb 9 fő. Haláleset, lemondás, visszahívás vagy a Kuratórium munkájában legalább fél éve folyamatosan részt nem vevő kurátor esetében vagy ha a Kuratórium létszáma 3 fő alá csökken, két hónapon belül új tagot (tagokat) kell kijelölni.
A Kuratórium tagjait olyan természetes vagy jogi személyekből kell kijelölni, akik az alapítványi cél megvalósítását személyes, lelkiismereti ügyüknek tekintik.
Alapítók kijelölése alapján az első Kuratórium elnöke és tagjai:
Elnök:
név: Győri Péter
lakcím: 1072 Budapest, Dob u. 16. V. ép.
Tagok:
név: Kozsa Pál
lakcím: 1194 Budapest, Csíky u. 43.
név: Tamás Tímea
lakcím: 1182 Budapest, Somlókert u. 1/c
név: Tamás Lajosné
lakcím: 1039 Budapest, Kabor u. 2. I/4.
név: Dr. Hegyesiné Orsós Éva
lakcím: 1066 Budapest, Teréz krt. 6.
A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása 3 éves időtartamra szól, amely egyízben újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható.
Az Alapítók a Kuratórium bármely tagját, elnökét mandátumuk lejárta előtt visszahívhatják, amennyiben a kurátor az alapítványi cél megvalósításában nem működik aktívan közre, a Kuratórium munkájában legalább 6 hónapja nem vesz részt vagy az alapítványi cél megvalósítását más módon veszélyezteti.
A Kuratórium hatásköre
a./ gondoskodik az Alapítvány - céljainak megfelelő - működéséről,
b./ gondoskodik az alapítványi vagyon lehetőség szerinti gyarapításáról, biztosítja annak leggondosabb kezelését,
c./ kidolgozza az Alapítók egyetértésével az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát,
d./ dönt az Alapítvány éves tervéről,
e./ felhatalmazza a Kuratórium elnökét az Alapítvány alkalmazottai feletti munkáltatói jogok gyakorlására,
f./ megállapítja saját ügyrendjét a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapító Okirat keretei között,
g./ dönt az alapítványi célokban megfogalmazott segítségre szoruló támogatottak köréről, személyéről, a támogatás formájáról és mértékéről,
h./ dönt minden olyan kérdésben, amelyet saját hatáskörébe von.
A Kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze.
Ülésein az Alapító - amennyiben nem tag - elhatározása szerint tárgyalási, javaslattételi joggal részt vehet.
A Kuratórium határozatképes, ha létszámának 2/3-a jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2/3-os minősített döntés szükséges az a./, c./ és f./ pontokban foglalt döntésekhez. Az egyszerű vagy 2/3-os minősített többségű szavazati arányt a Kuratórium betöltött teljes létszámához kell viszonyítani.
A Kuratórium minden évben köteles írásban tájékoztatni az Alapítókat a Kuratórium munkájáról, az alapítványi vagyon alapítványi céloknak megfelelő kezeléséről és felhasználásáról. A beszámoló főbb adatait az Alapítók jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni.
A kurátorok tisztségüket
díjazás nélkül látják el, de tisztségük ellátásával kapcsolatban közvetlenül felmerült kiadásokat részükre az Alapítvány megtéríti a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint.
8.2. Az Alapítvány képviselője a Kuratórium mindenkori elnöke. Az Alapítók kijelölése alapján a Kuratórium első képviselője
név: Győri Péter
lakcím: 1072 Budapest, Dob u. 16. V. ép.
8.3. Alapítványi Iroda
Az Alapítvány kezelésével adminisztratív és gazdálkodási feladatokat a Kuratórium elnökének irányítása alatt álló Alapítványi Iroda (továbbiakban: Iroda) látja el.
Az Iroda gondoskodik a kuratóriumi ülések előkészítéséről, a Kuratórium határozatainak és egyéb döntéseinek végrehajtásáról, ellátja az Alapítvány és szervezetei bér- és munkaügyi, pénzügyi, számviteli adminisztrációját, és mindazokat az igazgatási és jogi képviseleti feladatokat, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat az Irodára ruház.
9. Az Alapítvány időtartama
Alapítók az Alapítványt határozatlan időre hozzák létre.
10. Az Alapítvány megszűnik, ha célja megvalósíthatatlanná válik és a Bíróság megszünteti. Az Alapítvány megszűnésének esetén vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó részét az Alapítvány eredeti céljának megfelelő alapítványi célokra kell felhasználni.
Alapítók tudomásul veszik, hogy az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Budapest, 1995. március
Kozsa Pál Jelinek Gábor Verő András
alapító alapító alapító
Előttünk, mint tanúk előtt:
név: ..........................................
lakcím: .....................................
név: ........................................
lakcím: ...................................
ALAPÍTVÁNY A DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT
ALAPÍTÓ OKIRAT
I. sz. MÓDOSÍTÁS
Budapest
1995. november
Az „ALAPÍTVÁNY A DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT” nevű, a Fővárosi Bíróság nyilvántartásába 5664. sorszám alatt nyilvántartott Alapítvány alulírott Alapítói az Alapítvány működésének tapasztalatai alapján az alapítványi cél változatlanul hagyása mellett a támogatandók körét jelen Alapító Okirat Módosításunkkal bővíteni kívánjuk és ennek érdekében az Alapító Okirat szükség szerint módosul az alábbiak szerint:
1. Az Alapító Okirat 1. pontja helyébe lép:
Alapítvány neve:
„HÁLÓZAT - BUDAPESTI DÍJFIZETŐKÉRT ÉS DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT
ALAPÍTVÁNY
2. Az Alapító Okirat 4. pontja (1) bekezdése a kiegészítést követően az alábbi szövegre módosul:
Az Alapítvány célja:
A cél az önhibájukon kívül rászorulók részére - a rászorulók egyedi kérése alapján - egyszeri vagy folyamatos támogatás nyújtása olyan, az emberi jogok közé sorolható civilizált lakhatást biztosító díjak kifizetésének elősegítése, amelyet a fogyasztó szociális helyzetéből adódóan nem képes kiegyenlíteni. A szociálisan rászorulók körébe tartoznak azok a fogyasztók, akiknek lakásmegtartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel tudják biztosítani.
3. Az Alapító Okirat 6. pontja a kiegészítést követően az alábbi szövegre módosul:
Az alapítványi vagyon felhasználási módja:
Az alapítványi támogatásban - kérelmük alapján - az állami szociális rendszer, illetve az önkormányzat által a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabály szerint rászorulók részesülhetnek. A Kuratórium indokolt, méltánylást érdemlő esetben, ettől kivételesen eltérhet. Az alapítványi támogatás 3 évenként egyszer nyújtható egy személynek, illetve egy családnak hátralékos díjak megfizetésére. Az eseti támogatás nyújtásának előfeltétele a szociális rászorultságon túlmenően, hogy a támogatást igénylő személy rendelkezzen a hátralékos díjak részletekben történő megfizetésére vonatkozó engedéllyel, megállapodással és a Kuratórium részére a támogatást ítélje meg.
Az Alapítvány a részletfizetési megállapodással rendelkező rászorult helyett a hátralékos díjak kamatait és/vagy a hátralékos díjakat megfizeti azzal a feltétellel, hogy a támogatás ideje alatt a felmerülő díjakat folyamatosan fizeti. A folyamatos támogatásnak (díjkompenzáció) is feltétele az adott időszakra vonatkozó díjak megfizetése.
Amennyiben a támogatásban részesülő a folyamatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Alapítvány a támogatását megvonja.
4. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában a Kuratórium létszáma az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium létszáma legalább 3 fő és legfeljebb 23 fő.
Az Alapító Okirat egyéb, jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.
Budapest, 1995. november
Kozsa Pál Jelinek Gábor Verő András
alapító alapító alapító
Előttünk, mint tanúk előtt:
név: ..........................................
lakcím: .....................................
név: ........................................
lakcím: ...................................
ALAPÍTVÁNY A DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT
ALAPÍTÓ OKIRAT
2. sz. MÓDOSÍTÁS
Budapest
1998. május
Alapító Okirat
2. sz. módosítása
A HÁLÓZAT - BUDAPESTI DÍJFIZETŐKÉRT ÉS DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT ALAPÍTVÁNY”- melyet a Fővárosi Bíróság 5664. sorszám alatt vet nyilvántartásba - Alapító Okirata a hatályba lépett 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire tekintettel az alábbiak szerint módosul.
1. Az Alapító Okirat 4. pontja 1. bekezdése kiegészül és kiegészítést követően az alábbiak szerint módosul:
Az Alapítvány célja:
Az alapvető célkitűzés szociális tevékenység ellátása, a rászorult családok megsegítése, továbbá a hátrányos helyzetben élők társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. Ennek keretében az önhibájukon kívül rászorulók részére - a rászorulók egyedi kérése alapján - egyszeri vagy folyamatos támogatás nyújtása, olyan, az emberi jogok közé sorolható, civilizált lakhatást biztosító díjak kifizetésének elősegítése, amelyet a fogyasztó a szociális helyzetéből adódóan nem képes kiegyenlíteni. A szociálisan rászorulók körébe tartoznak azok a fogyasztók, akiknek lakásmegtartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel tudják biztosítani.
2. Az Alapító Okirat 4. pont b.) alpontja kiegészül és a kiegészítést követően az alábbiak szerint módosul:
b.) minden lehetősége szerinti módon gondoskodik az Alapítvány vagyonának gyarapításáról, ideértve a céljával összeegyeztethető, ahhoz kapcsolódó, azokat nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységek, illetve gazdálkodó szervezet létrehozását is, azonban a vállalkozásból eredő eredményét nem osztja fel, az kizárólag a 4. pontban meghatározott céljainak megvalósítására használja fel.
3. Az Alapító Okirat 5. pontja az alábbi bekezdéssel egészül ki:
Az Alapítvány politikamentes, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában a Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása 3 éves időtartamra szól, mely meghosszabbítható.
5. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában a Kuratórium hatáskörének c.) pontja kiegészül és a kiegészítést követően az alábbiak szerint módosul:
c.) kidolgozza az Alapítók egyetértésével az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyben rendelkezni kell
- a Kuratórium döntéseinek nyilvántartási rendjéről és a döntések érintettjeivel való közlés módjáról,
- az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,
- a működés, a szolgáltatás igénybevétele módjának és a beszámolói közléseknek a nyilvánosságáról.
6. Az Alapító Okirat 8. 1. pontjában a Kuratórium hatásköre az alábbi d.) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eddig d.)-h.)-ig pontok e.)-i.) pontokra módosulnak.
d.) elkészíti és elfogadja az Alapítvány közhasznúsági jelentését.
7. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában a Kuratórium összehívására vonatkozó rendelkezése kiegészül és a kiegészítést követően az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze, az ülést megelőző 7 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, továbbá az írásbeli előterjesztéseket mellékelni kell.
A Kuratóriumot az elnöknek 8 napon belül össze kell hívni:
- ha a Kuratórium legalább két tagja kéri a napirend megjelölésével,
- ha az Alapítók vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség, illetve bíróság kéri.
Ülésein az Alapítók - amennyiben nem tagok - elhatározásuk szerint tárgyalási, javaslattételi joggal, az ellenőrző bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.
A Kuratórium ülései nyilvánosak, a tagok szavazata alapján azonban az elnök elrendelheti zárt ülés tartását.
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A Kuratórium elnöke és tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítványt, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is be kívánnak tölteni.
Közhasznú szervezet megszűntét követő két évig - nem lehet a Kuratórium elnöke vagy tagja az a személy - aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
8. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában aminősített döntéssel kapcsolatos rendelkezés az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium határozatképes, ha létszámának 2/3-a jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt 2/3-os minősített döntés szükséges az a.), c.), d.) és g.) pontokban foglalt döntésekhez. Az egyszerű vagy 2/3-os minősített többségű szavazati arányt a Kuratórium betöltött teljes létszámához kell viszonyítani.
9. Az Alapító Okirat 8.1. pontjában a Kuratórium tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezése kiegészül és a kiegészítést követően az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium minden évben köteles írásban tájékoztatni az Alapítókat a Kuratórium munkájáról, az alapítványi vagyon alapítványi céloknak megfelelő kezeléséről és felhasználásáról. A beszámoló főbb adatait az Alapítók jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni.
Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a Kuratórium elnöke köteles elkészíttetni az Alapítvány közhasznúsági jelentését, melynek elfogadása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
A Kuratóriumnak biztosítani kell, hogy a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthessen, illetve abból saját költségére másolatot készíthessen.
10. Az Alapító Okirat 8. pontja az alábbi 8.4. ponttal egészül ki:
8.4. Az Alapítvány felügyelő szerve
Az Alapítók a Kuratórium tevékenységének ellenőrzésére három tagú felügyelő szervet - Ellenőrző Bizottságot - hoznak létre. A Bizottság tajgainak nevét és lakcímét az Alapító Okirathoz mellékelt okirat tartalmazza.
Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja nem lehet az a személy, aki
- a Kuratórium elnöke vagy tagja,
- az Alapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- aki az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és
- az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a Kuratórium elnökétől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérhet, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Bizottság tagja a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal vehet részt. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése szükségessé teszi a Kuratórium döntését,
- ha a Kuratórium elnökének felelősségét megalapozó tény merül fel.
A Kuratórium ülését az ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni, e határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
Ha a Kuratórium a törvényes működése helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget.
Az Alapító Okirat egyéb, jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.
Budapest, 1998. május
Kozsa Pál Jelinek Gábor Verő András
alapító alapító alapító
Előttünk, mint tanúk előtt:
név: ..........................................
lakcím: .....................................
név: ........................................
lakcím: ...................................
HÁLÓZAT - BUDAPESTI DÍJFIZETŐKÉRT ÉS
DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT ALAPÍTVÁNY
ALAPÍTÓ OKIRAT
3. SZ. MÓDOSÍTÁSA
Budapest, 1999. november
Alapító Okirat
3. sz. módosítása
A Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány - melyet a Fővárosi Bíróság 2664 sorszám vett nyilvántartásba - Alapító Okirata az alábbiak szerint módosul:
- Az Alapító Okirat 4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
Az Alapítvány célja, egyben közhasznú tevékenységei:
- szociális tevékenység, családsegítés,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
- Az Alapító Okirat 5. pontja 9. bekezdése az alábbiakkal egészül ki és módosul:
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Alapítvány a vagyonát, a gazdálkodása során elért eredményét, növekményét és hozadékát nem osztja fel, azt jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységeire fordítja.
Amennyiben az Alapítvány a későbbiekben - az Alapító Okirat ezirányú módosításával - vállalkozási tevékenységet is folytat, ezt csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végezhet.
- Az Alapító Okirat 8.1. pontja 2. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium létszáma 12 fő. Haláleset, lemondás, a kijelölés visszavonása, vagy ha a Kuratórium létszáma 3 fő alá csökkent két hónapon belül új tagot (tagokat) kell kijelölni.
- Az Alapító Okirat 8.1. pontja 4. és 5. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Az Alapítók kijelölése alapján a kuratórium elnökének, tagjainak nevét és lakcímét az Alapító Okirat 2. sz. függeléke tartalmazza.
A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása határozatlan időtartamra szól. - Az Alapító Okirat 8.1 pontjának 6. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Az Alapítók a Kuratórium bármely tagjának, elnökének kijelölését visszavonhatják, amennyiben a kurátor az alapítványi cél megvalósítását veszélyezteti. - Az Alapító Okirat 8.1. pontjának 7. bekezdés d.) és i.) pontja az alábbiak szerint módosul.
d.) elkészíti és elfogadja az Alapítvány közhasznúsági jelentését és az éves beszámolót.
- dönt minden olyan kérdésben, amelyet saját hatáskörébe von, kivéve az Alapító jogát érintő kérdéseket.
- Az Alapító Okirat 8.1. pontjának 11. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium ülései nyilvánosak, a tagok szavazata alapján azonban az elnök elrendelheti zárt ülés tartását a személyiségi jogokat és az adatvédelmi rendelkezéseket érintő esetekben.
- Az Alapító Okirat 8.1. pontjának 12-13-14. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a.) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek megjelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
- Az Alapító Okiratának 8.1 pontjának 15. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A Kuratórium határozatképes, ha létszámának több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2/3-os minősített döntés szükséges az a.), c.), d.) és g.) pontokban foglalt döntésekhez. Az egyszerű vagy 2/3-os minősített többségű szavazati arányt a Kuratórium ülésén jelenlévő tagok létszámához kell viszonyítani.
- Az Alapító Okirat 8.4 pontja 1. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Az Alapítók a Kuratórium tevékenységének ellenőrzésére három tagú felügyelő szervet - Ellenőrző Bizottságot - hoznak létre. A Bizottság tagjainak nevét és lakcímét az Alapító Okirat 1. sz. függeléke tartalmazza
- Az Alapító Okirat 8.4 pontja 2. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a.) a vezető szerv elnöke, vagy tagja,
b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás - illetve
d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
- Az Alapító Okirat 9. pontjának 2. bekezdése első mondata az alábbiak szerint módosul:
Az Alapítvány megszűnik a Ptk. 74./E-F. §-ában meghatározott esetekben
Az Alapító Okirat egyéb jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályosak.
Budapest, 1999. november
...................................... ...................................... ......................................
Kozsa Pál Jelinek Gábor Verő András
alapító alapító alapító
Előttünk, mint tanúk előtt:
név: ..................................
lakcím: ..................................
név: ..................................
lakcím: ..................................
HÁLÓZAT - BUDAPESTI DÍJFIZETŐKÉRT ÉS DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT ALAPÍTVÁNY
ALAPÍTÓ OKIRAT
az 1999. novemberig végrehajtott módosításokkal egységes szerkezetben
(dőlt betűvel kiemelve a 3. sz. módosítás szövege)
Budapest
Magyarországon a jövedelmek erőteljes polarizálódása figyelhető meg. Kialakult egy olyan réteg, amely jelentősen meggazdagodott, ezzel egyidejűleg létszámában sajnos lényegesen gyarapodott az a réteg is, mely alacsony jövedelemmel rendelkezik. Az elmúlt néhány év, de különösen a közelmúlt drasztikus áremelkedései jelentős számú fogyasztót hoztak olyan helyzetbe (pld.: munkanélküliek, nagycsaládosok), hogy - önhibájukon kívül - nem képesek az alapvető emberi jogok közé sorolható civilizált lakhatást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítésére. Ez a, valószínűleg egyre bővülő kör jelenti azt a réteget, amelyet az Alapítványnak támogatnia kell, mert semmilyen más forrásból nem látszik számukra biztosítottnak olyan többletjövedelem megszerzése, melynek segítségével anyagi helyzetüket rendezni tudják.
- Az Alapítvány neve: „HÁLÓZAT - BUDAPESTI DÍJFIZETŐKÉRT ÉS
DÍJHÁTRALÉKOSOKÉRT ALAPÍTVÁNY
2. Az Alapítvány székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 107-109.
3. Alapítók: Kozsa Pál (1194 Budapest, Csíky u. 43.)
Jelinek Gábor (1136 Budapest, Pannónia u. 22.)
Verő András (1071 Budapest, Városligeti fasor 31.)
4. Az Alapítvány célja, egyben közhasznú tevékenységei
- szociális tevékenység, családsegítés,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
Az alapvető célkitűzés szociális tevékenység ellátása, a rászorult családok megsegítése, továbbá a hátrányos helyzetben élők társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. Ennek keretében az önhibájukon kívül rászorulók részére - a rászorulók egyedi kérése alapján - egyszeri vagy folyamatos támogatás nyújtása, olyan, az emberi jogok közé sorolható, civilizált lakhatást biztosító díjak kifizetésének elősegítése, amelyet a fogyasztó a szociális helyzetéből adódóan nem képes kiegyenlíteni. A szociálisan rászorulók körébe tartoznak azok a fogyasztók, akiknek lakásmegtartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel tudják biztosítani.
Az Alapítvány, céljának elérése érdekében
a.) a kölcsönösség alapján kapcsolatot tart és együttműködik hasonló célú alapítványokkal és mindazon szervezetekkel, amelyek az alapítványi célhoz hasonló szociális feladatokkal foglalkoznak, legyenek azok akár belföldiek, akár külföldiek vagy nemzetközi szervezetek,
b.) minden lehetősége szerinti módon gondoskodik az Alapítvány vagyonának gyarapításáról, ideértve a céljával összeegyeztethető, ahhoz kapcsolódó, azokat nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységek, illetve gazdálkodó szervezet létrehozását is, azonban a vállalkozásból eredő eredményét nem osztja fel, az kizárólag a 4. pontban meghatározott céljainak megvalósítására használja fel.
c.) a feladatai ellátásához szükséges szervezeteket létrehozza és működteti,
d.) egyéb, a cél megvalósításához szükséges feladatokat lát el.
5. Az Alapítvány vagyona és gazdálkodása
Alapítók által az alapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon 120.000,-Ft, azaz Egyszázhúszezer forint, amely teljes egészében készpénzből áll.
Kozsa Pál alapító 40.000,-Ft összegben,
Jelinek Gábor alapító 40.000,-Ft összegben,
Verő András alapító 40.000,-Ft összegben.
Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bármikor csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért és azt anyagilag vagy bármely más módon támogatni kívánja.
Az Alapítvány csatlakozást nem utasíthat vissza.
Az Alapítvány induló vagyonát növelik:
- az Alapítványhoz csatlakozók befizetései és egyéb vagyoni hozzájárulásai,
- az Alapítvány részére járó kamat, elért nyereség, részesedés, osztalék és árfolyamnyereség,
- az állami költségvetésből és egyéb állami forrásokból az Alapítvány céljára befizetett összeg.
Az Alapítvány céljára közvetlenül fel nem használható természetbeni adományt, vagyonjuttatásokat (pl., ingatlan, stb.) lehetőleg úgy kell hasznosítani, hogy azoknak a fenntartás vagy működtetés költségein felüli hozama az Alapítvány céljaira felhasználható legyen. Ha ilyen hasznosítás nem lehetséges vagy a hasznosítás magas költségei miatt a hozam az adomány vagy vagyonjuttatás forgalmi értékének alapulvételével a jegybanki alapkamat mértékét nem éri el, az adomány vagy vagyonjuttatás a forgalmi értékkel egyenlő ellenérték fejében értékesíthető.
Az Alapítvány céljainak elérésére az Alapítvány vagyona és annak hozadékai szolgálnak.
Az Alapítók és az Alapítványhoz csatlakozók az Alapítvány részére történő befizetéseiket és egyéb vagyoni hozzájárulásukat nem követelhetik vissza.
A későbbi csatlakozók a támogatás nyújtásának tényével nem válnak alapítókká.
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Alapítvány a vagyonát, a gazdálkodása során elért eredményét, növekményét és hozadékát nem osztja fel, azt jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységeire fordítja.
Amennyiben az Alapítvány a későbbiekben - az Alapító Okirat ezirányú módosításával - vállalkozási tevékenységet is folytat, ezt csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végezhet.
Az alapítványi vagyonon belül elkülöníthetők külön célalapok, amelyek felhasználása a meghatározott célfeladatra korlátozódik.
Az Alapítvány vagyonából kell fedezni az Alapítvány kezelésével, működtetésével kapcsolatban felmerült minden ráfordítást és kiadást is. A Kuratórium köteles a tőle minden ésszerűen elvárható és megkívánható intézkedést megtenni az alapítványi vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében.
Az Alapítók és a Kuratórium tagjai minden tőlük telhető intézkedést megtesznek azért, hogy az alapítványi célok elérése érdekében felmerült szükséges kiadásokat ellensúlyozzák, az Alapítvány folyamatos működéséhez szükséges fedezetet előteremtsék.
Az Alapítvány politikamentes, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. Az alapítványi vagyon felhasználási módja
Az alapítványi támogatásban - kérelmük alapján - az állami szociális rendszer, illetve az önkormányzat által a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabály szerint rászorulók részesülhetnek. A Kuratórium indokolt, méltánylást érdemlő esetben, ettől kivételesen eltérhet. Az alapítványi támogatás 3 évenként egyszer nyújtható egy személynek, illetve egy családnak hátralékos díjak megfizetésére. Az eseti támogatás nyújtásának előfeltétele a szociális rászorultságon túlmenően, hogy a támogatást igénylő személy rendelkezzen a hátralékos díjak részletekben történő megfizetésére vonatkozó engedéllyel, megállapodással és a Kuratórium részére a támogatást ítélje meg.
Az Alapítvány a részletfizetési megállapodással rendelkező rászorult helyett a hátralékos díjak kamatait és/vagy a hátralékos díjakat megfizeti azzal a feltétellel, hogy a támogatás ideje alatt a felmerülő díjakat folyamatosan fizeti. A folyamatos támogatásnak (díjkompenzáció) is feltétele az adott időszakra vonatkozó díjak megfizetése.
Amennyiben a támogatásban részesülő a folyamatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az Alapítvány a támogatását megvonja.
7. Az Alapítványt harmadik személyekkel szemben a cégjegyzés szabályai szerint jegyezhetik:
- a Kuratórium elnöke és egy kuratóriumi tag együttesen,
- két kuratóriumi tag együttesen.
Alapító vagy az alapítókkal érdekeltségi viszonyban álló kuratóriumi tag a bankszámla felett még együttes aláírással sem rendelkezhet.
8. Az Alapítvány szervei
8.1. Kuratórium
Az Alapítvány legfőbb szerve a Kuratórium. A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók kérik fel és jelölik ki.
A Kuratórium létszáma 12 fő. Haláleset, lemondás, a kijelölés visszavonása, vagy ha a Kuratórium létszáma 3 fő alá csökken, két hónapon belül új tagot (tagokat) kell kijelölni.
A Kuratórium tagjait olyan természetes vagy jogi személyekből kell kijelölni, akik az alapítványi cél megvalósítását személyes, lelkiismereti ügyüknek tekintik.
Alapítók kijelölése alapján a Kuratórium elnökének, tagjainak nevét és lakcímét az Alapító Okirat 2. sz. függeléke tartalmazza.
A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása határozatlan időtartamra szól.
Az Alapítók a Kuratórium bármely tagjának, elnökének kijelölését visszavonhatják, amennyiben a kurátor az alapítványi cél megvalósítását veszélyezteti.
A Kuratórium hatásköre
a.) gondoskodik az Alapítvány - céljainak megfelelő - működéséről,
b.) gondoskodik az alapítványi vagyon lehetőség szerinti gyarapításáról, biztosítja annak leggondosabb kezelését,
c.) kidolgozza az Alapítók egyetértésével az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyben rendelkezni kell
- a Kuratórium döntéseinek nyilvántartási rendjéről és a döntések érintettjeivel való közlés módjáról,
- az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,
- a működés, a szolgáltatás igénybevétele módjának és a beszámolói közléseknek a nyilvánosságáról.
d.) elkészíti és elfogadja az Alapítvány közhasznúsági jelentését és az éves beszámolót,
e.) dönt az Alapítvány éves tervéről,
f.) felhatalmazza a Kuratórium elnökét az Alapítvány alkalmazottai feletti munkáltatói jogok gyakorlására,
g.) megállapítja saját ügyrendjét a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapító Okirat keretei között,
h.) dönt az alapítványi célokban megfogalmazott segítségre szoruló támogatottak köréről, személyéről, a támogatás formájáról és mértékéről,
i.) dönt minden olyan kérdésben, amelyet saját hatáskörébe von, kivéve az Alapító jogát érintő kérdéseket.
A Kuratórium szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Kuratórium ülését az elnök hívja össze, az ülést megelőző 7 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, továbbá az írásbeli előterjesztéseket mellékelni kell.
A Kuratóriumot az elnöknek 8 napon belül össze kell hívni:
- ha a Kuratórium legalább két tagja kéri a napirend megjelölésével,
- ha az Alapítók vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség, illetve bíróság kéri.
Ülésein az Alapítók - amennyiben nem tagok - elhatározásuk szerint tárgyalási, javaslattételi joggal, az Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.
A Kuratórium ülései nyilvánosak, a tagok szavazata alapján azonban az elnök elrendelheti zárt ülés tartását a személyiségi jogokat és az adatvédelmi rendelkezéseket érintő esetekben.
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a.) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek megjelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Kuratórium határozatképes, ha létszámának több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2/3-os minősített döntés szükséges az a.), c.), d.) és g.) pontokban foglalt döntésekhez. Az egyszerű vagy 2/3-os minősített többségű szavazati arányt a Kuratórium ülésén jelenlévő tagok létszámához kell viszonyítani.
A Kuratórium minden évben köteles írásban tájékoztatni az Alapítókat a Kuratórium munkájáról, az alapítványi vagyon alapítványi céloknak megfelelő kezeléséről és felhasználásáról. A beszámoló főbb adatait az Alapítók jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni.
Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a Kuratórium elnöke köteles elkészíttetni az Alapítvány közhasznúsági jelentését, melynek elfogadása a Kuratórium hatáskörébe tartozik.
A Kuratóriumnak biztosítani kell, hogy a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthessen, illetve abból saját költségére másolatot készíthessen.
A kurátorok tisztségüket díjazás nélkül látják el, de tisztségük ellátásával kapcsolatban közvetlenül felmerült kiadásokat részükre az Alapítvány megtéríti a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint.
8.2. Az Alapítvány képviselője a Kuratórium mindenkori elnöke. Az Alapítók kijelölése alapján a Kuratórium első képviselője
név: Győri Péter
lakcím: 1072 Budapest, Dob u. 16. V. ép.
8.3. Alapítványi Iroda
Az Alapítvány kezelésével kapcsolatos adminisztratív és gazdálkodási feladatokat a Kuratórium elnökének irányítása alatt álló Alapítványi Iroda (továbbiakban: Iroda) látja el.
Az Iroda gondoskodik a kuratóriumi ülések előkészítéséről, a Kuratórium határozatainak és egyéb döntéseinek végrehajtásáról, ellátja az Alapítvány és szervezetei bér- és munkaügyi, pénzügyi, számviteli adminisztrációját, és mindazokat az igazgatási és jogi képviseleti feladatokat, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat az Irodára ruház.
8.4. Az Alapítvány felügyelő szerve
Az Alapítók a Kuratórium tevékenységének ellenőrzésére három tagú felügyelő szervet - Ellenőrző Bizottságot - hoznak létre. A Bizottság tagjainak nevét és lakcímét az Alapító Okirat 1. sz. függeléke tartalmazza.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a.) a vezető szerv elnöke, vagy tagja,
b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás -, illetve
d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a Kuratórium elnökétől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérhet, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Bizottság tagja a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal vehet részt. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése szükségessé teszi a Kuratórium döntését,
- ha a Kuratórium elnökének felelősségét megalapozó tény merül fel.
A Kuratórium ülését az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni, e határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
Ha a Kuratórium a törvényes működése helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes ügyészséget.
9. Az Alapítvány időtartama
Alapítók az Alapítványt határozatlan időre hozzák létre.
Az Alapítvány megszűnik a Ptk. 74/E-F. §-ában meghatározott esetekben.
Az Alapítvány megszűnésének esetén vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó részét az Alapítvány eredeti céljának megfelelő alapítványi célokra kell felhasználni.
Alapítók tudomásul veszik, hogy az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Budapest, 1999. november
...................................... ...................................... ......................................
Kozsa Pál Jelinek Gábor Verő András
alapító alapító alapító
Előttünk, mint tanúk előtt:
név: ..........................................
lakcím: ..........................................
név: ........................................
lakcím: ........................................