MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
DR. HORN GYULA
MINISZTERELNÖK ÚR
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Budapest Fôváros Önkormányzatának Közgyülése áttekintette a lakásügy területén elôtte álló jogszabályalkotási feladatokat. Megállapította, hogy a feladatok ellátásához szükséges jogszabályi rendelkezések nem teljesen egyértelmľek. A Közgyülés erre tekintettel a helyi önkormányzatokról szóló módosított 199O. évi LXV. tv. 1O1. paragrafusában foglalt jogával élve
felterjesztéssel
fordul a Kormányhoz és javasolja, hogy a Kormány nyujtson be törvényjavaslatot a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenitésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Lakástörvény), illetve
a helyi önkormányzatokról szóló 199O. évi LXV. tv. módosításáról szóló 1994. évi LXIII. tv. (továbbiakban: módosított Öt.) egyes rendelkezéseinek módosítása iránt, egyidejüleg jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kér.
A rendeletalkotási jog értelmezése
A helyi önkormányzatokról szóló 199O. évi LXV. tv. módosításáról szóló 1994. évi LXIII. tv. (továbbiakban: módosított Öt.) 63/A. paragrafus b/ pontja határozza meg, hogy a Fôvárosi Önkormányzat feladat-, és hatásköre különösen:
- ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében ... létrehozza az önkormányzati túlajdonu lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveirôl, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás... feltételeit.
A Fôvárosi Közgyülés e felhatalmazással élve rendeletben kiván dönteni a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveirôl, amely rendelet hatálya a fôváros illetékességi területén kiterjed a fôvárosi kerületi önkormányzatokra, valamint az állampolgárok jogaira és kötelezettségeire. Közgyülési határozati formában a döntés nem felelne meg a Jogalkotásról szóló módosított 1987. évi XI. tv. 1O. paragrafusában foglaltaknak.
A rendeletalkotási hatáskört azonban csak következtetni tudjuk a módosított Öt. 63. paragrafus (2) bekezdésébôl, mivel a 63/A. paragrafus b/ pontjában rendeletalkotásról szóló konkrét jogszabályi felhatalmazás nem szerepel. (Ugyanitt például a h/ pontban a parkolási övezetek meghatározásánál kifejezett rendeletalkotási jogkör van kimondva.)
Ennek megfelelôen javasoljuk a módosított Öt. és a módosított Lakástörvény összehangolt módosítását, pontosítását.
A Lakástörvény és a módosított Öt. egyes rendelkezéseinek értelmezése
Mint ismeretes a módosított Öt. a helyi önkormányzati képviselôk 1994. évi választásának napján lépett hatályba, akkor amikor a Lakástörvény, valamint A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szociális Törvény) rendelkezései már hatályban voltak.
A Fôvárosi Közgyülésnek a módosított Öt. 63. paragrafus (1) bekezdése alapján a lakbérmegállapítás elveirôl dönteni a lakbér mértékét befolyásoló tényezôk törvényi szabályozása után van lehetôsége.
A Lakástörvény 34. paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy a lakbér mértékét a lakás alapvetô jellemzôi, igy különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minôsége, a lakóépület állapota és településen, illetôleg a lakóépületen belüli fekvése alapján kell meghatározni.
E rendelkezést összevetve a módosított Öt. 63. paragrafus (1) bekezdésével az következik, hogy a lakbér mértékét részben a lakásnak a településen belüli fekvése határozza meg. A fôvárosban viszont a módosított Öt. 63. paragrafus (1) bekezdése alapján településen mind a kerületi, mind a fôvárosi önkormányzatot kell érteni.
Felterjesztésünket többek között az is indokolja, hogy szeretnénk egyértelmľvé tenni azt, hogy a hatályos jogszabályokat nem lépjük túl akkor, amikor azokból azt a következtetést vonjuk le, hogy a lakbér mértéke nem függhet kizárólag attól, hogy a lakás, illetve az épület egy adott kerületen belül helyezkedik el, mert úgyanakkor a fôváros mint települési önkormányzat területébe is beletartozik, úgyszintén nem hagyható figyelmen kívül a kerületben, mint településen belüli fekvés sem.
A lakbérmegállapítás elveinek meghatározásánál a módosított Lakástörvény 2. paragrafus (2) bekezdésében és 34. paragrafus (2) bekezdésében foglaltakat érvényesitjük, és élve hatáskörünkkel döntünk mindazon elvi kérdésekrôl, amelyek a lakbér mértékét a törvény rendelkezéseinek keretei között konkrétan befolyásolják.
Egyes törvényhelyek módosításának, kiegészítésének kezdeményezése
Lakástörvény kiegészítése
A jogszabályok összhangját a jogbiztonságot követve a módosított Öt. rendelkezéseivel megegyezôen javasoljuk a Lakástörvénynek a helyi önkormányzatok rendeletalkotására jogosító rendelkezéseit, valamint a 86. paragrafus (1) és (2) bekezdéseiben foglalt hatásköri rendelkezéseit módosítani, kiegésziteni.
Konkrétan a Lakástörvény nem tartalmazza, hogy a fôvárosi kerületi önkormányzatoknak a lakbérrôl, valamint a támogatásról szóló rendeleteit a Fôvárosi Közgyülésnek a lakbér, valamint a lakásfenntartási támogatás megállapítása elveirôl, és a létrehozott lakbérövezetekrôl szóló rendelete alapján kell megalkotniuk, - esetleg, ahol van már ilyen rendelet - újraalkotniuk.
Lakbértámogatás - lakásfenntartási támogatás
A módosított Öt. 63/A. paragrafus b/ pontja lakásfenntartási támogatás elveirôl szól, a módosított Lakástörvény 34. paragrafus (3) bekezdése lakbértámogatás megállapítását írja elô, míg a Szociális Törvény 38. paragrafus (1) bekezdése lakásfenntartási támogatásról rendelkezik.
Ćlláspontunk szerint nincs meg a kellô összhang a hivatkozott jogszabályok tartalma és a szabályozás szintje között sem:
A Lakástörvény 86. paragrafus (1) bekezdésében nem jelenik meg a Fôvárosi Közgyülés rendeletalkotási joga, igy amikor a fôvárosi kerületi önkormányzatok a lakbértámogatás mértékérôl döntenek rendeletükben - a Lakástörvény 3. paragrafus (1) bekezdése alapján - akkor esetleg nem tudják érvényesiteni a Fôvárosi Közgyülésnek a lakásfenntartási támogatás elveirôl szóló rendeletét, a Lakástörvény lakbértámogatásra vonatkozó "e törvény keretei között" megfogalmazása miatt.
A Lakástörvény 34. paragrafus (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlôk vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani.
A Szociális Törvény rendelkezéseibôl nem egyértelmľ, hogy az ajánlás-e, vagy kogens szabályozás. Elôírt tartalma viszont több súlyos problémát is felvet, melyek miatt a rendelkezés módosításra szorulna (a figyelembe veendô tényezôk köre, a 35 %-os szint stb.).
Ćlláspontunk szerint a lakásfenntartási támogatás megfelelô formában magában foglalja a lakbértámogatást is, így amikor a Fôvárosi Közgyülés a lakásfenntartási támogatás elveirôl dönt, egyidejüleg elvi szinten az annak részét képezô lakbértámogatásról is rendelkezik.
Önkormányzati lakáshoz jutás - bérbeadás
A Lakástörvény 86. paragrafus (1) bekezdés a/ pontja szerint "a Fôvárosi Közgyülés ... rendeletben határozza meg a kerületi önkormányzatok túlajdonában lévô lakások bérbeadása során érvényesitendô szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeket".
A módosított Öt. 63/A. paragrafus b/ pontja szerint a Fôvárosi Közgyülés az önkormányzati lakáshoz jutás feltételeit szabályozza.
E két törvényi rendelkezés között nincs összhang, javasoljuk a Lakástörvény 86. paragrafus (1) bekezdés a/ pontjának a módosított Öt.-nek megfelelô kiegészitését.
A legnagyobb horderejü és legsúlyosabb kérdés, mely felterjesztésünket indokolja, hogy megítélésünk szerint a jogszabályok alapján nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy meddig tart a Fôvárosi Közgyülés és hol kezdôdik a kerületi önkormányzatok képviselô testületei hatásköre a lakbérek és támogatások szabályozása, megállapítása terén.
Ez a jogbizonytalanság mellett - melyet jobb szeretnénk kizárni e fontos szabályozási tárgyak esetében - azzal a tényleges társadalmi és várospolitikai veszéllyel is jár, hogy a fôvároson, mint településen belül 24 különféle (önálló települési szintü) lakbérrendszer, lakbérszint, valamint támogatási rendszer jön létre. Ez olyan egyedülálló ellentmondásokhoz vezethet - információink szerint már a legközelebbi jövôben -, hogy a városon belül a rosszabb épületállományú, szegényebb kerületek lakbérszintje lényegesen magasabban alakulhat, mint a jobb épületállományú, kevésbé szegény kerületekben.
Ennek harmonizálására, kezelésére ma, ha egyáltalán, akkor csak bizonytalan jogi szabályozási eszközök állnak rendelkezésre, s a kapcsolódó pénzügyi-szabályozási eszközök is bizonytalanok.
Ezért kérnénk a törvények sürgôs felülvizsgálatát, úgy, hogy a tartalmi lakáspolitikai és várospolitikai feszültségek kezelhetôek legyenek.
Budapest, 1995. június
Üdvözlettel:
Dr. Demszky Gábor