"B" változat - módosított
(tervezet)
BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK....../1995.(......). SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN ÁLLÓ LAKÁSOK LAKBÉRÖVEZETEIRŐL, A LAKBÉR-MEGÁLLAPÍTÁS ÉS A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS ELVEIRŐL, VALAMINT A LAKÁSÉPÍTÉS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL
A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990 évi LXV. tv. (továbbiakban: Törvény) 63/A. §. B.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Fővárosi Közgyűlés a következő rendeletet alkotja:
A RENDELET HATÁLYA
1. §.
(1) A rendelet I. fejezetének hatálya a Fővárosi Önkormányzat, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló minden lakásra kiterjed, beleértve a szobabérlők házában lévő lakrészeket, a nyugdijasházi lakásokat és a szükséglakásokat is (továbbiakban: önkormányzati lakás).
(2) A rendelet II. fejezetének hatálya a Budapest területén fekvő lakások és önkormányzati lakások (továbbiakban: lakás) magyar állampolgárságú, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy a magyar hatóságok által menekültként elismert természetes személy tulajdonosaira, haszonélvezőire, bérlőire, albérlőire és jogcím nélküli használóira terjed ki.
(3) A rendelet III. fejezetének hatálya kiterjed Budapest területén lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
I. fejezet
A LAKBÉRMEGÁLLAPÍTÁS ELVEI
2. §.
(1) A tulajdonos önkormányzatok a lakbér meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell vegyék, hogy az önkormányzati lakás bérbeadásából származó bevétel fedezze a bérlakásként hasznosított önkormányzati lakás üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos kiadásaikat. A lakbérbevételnek nem kell fedeznie azokat a kiadásokat, amelyek az önkormányzati lakás üresen tartásából, illetve az önkormányzati lakásnak a bérbeadás előtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba helyezéséből adódnak.
(2) Az önkormányzati lakás bérbeadásából származó lakbérbevételnek fedeznie kell a tulajdonosnak a lakás-felújítási alap képzésével kapcsolatos kiadásait is, de nem kell fedezetet nyújtania a tulajdonos által az önkormányzati lakás, valamint az azokat magukba foglaló épületek felújítására fordított - a felújítási alapot meghaladó mértékű - kiadásokra.
(3) A tulajdonos önkormányzat a lakbérmegállapítás során eltérő lakbér mértékeket alkalmazhat, ha az önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződést a bérlővel
a./ jelen rendelet hatálybalépése előtt, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatása alapján köti meg, vagy
b./ jelen rendelet hatálybelépése után köti meg és a bérbeadás a módosított 35/1993.(XI.15.) Főv. Kgy. rend. alapján történik, vagy
c./ jelen rendelet hatálybalépése után köti meg és a lakbért az önkormányzati lakás piaci értékéhez kapcsolódó díjként állapítja meg.
(4) A 2. § (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott lakbérnek - amennyiben az önkormányzati lakás társasházban található és a bérleti szerződés a 2. § (3) bek. a./ pontja alapján jön létre - lehetőleg igazodnia kell a hasonló jellemzőkkel rendelkező lakás tulajdonosa által fizetendő közös költséghez.
(5) A 2. §. (3) a./ pontja alapján kötött bérleti szerződésben megállapított lakbér önköltség típusú, azaz az önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos kiadásokat fedezi.
(6) A 2. §. (3) b./ pontja alapján kötött bérleti szerződésben megállapított lakbér önköltség típusú, amelyet az önkormányzati lakás övezeti besorolása és komfort fokozata alapján módosítani kell.
(7) A 2. §. (3) c./ pontja alapján kötött bérleti szerződésben megállapított lakbér az adott önkormányzati lakás piaci értékéhez kapcsolódó díj.
(8) A tulajdonos önkormányzat a lakbérmegállapítás során az alanyi vételi joggal nem érintett önkormányzati lakások bérlőire helyi rendeletében a bérlők számára kedvezőbb lakbérfizetési szabályokat alkalmazhat.
(9) Ha a tulajdonos önkormányzat a lakbér mértékének meghatározása során a 2. §. (3) bek-ben foglaltak szerint jár el, a lakbér megállapításánál a bérlők szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetét nem kell figyelembe venni, annak érvényesítését a lakásfenntartási támogatás keretében kell elvégezni.
(10) Amennyiben a bérbeadás a 2. §. (3) bek. c./ pontja alapján történik, a bérlő nem részesülhet lakásfenntartási támogatásban.
3. §.
(1) A tulajdonos önkormányzat által meghatározott lakbér tartalmazza:
a./ az önkormányzati lakás használatáért fizetett alaplakbért, és
b./ a bérbeadó által az üzemeltetéssel összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért járó díjat.
(2) Az önkormányzati lakás használatáért fizetett alaplakbér ellenében a bérbeadó köteles gondoskodni:
a./ az épület karbantartásáról,
b./ az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,
c./ a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(3) A bérbeadó által nyújtott szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a./ a vízellátás és csatorna használat (szennyvíz elszállítás) biztosítása,
b./ felvonó használatának biztosítása,
c./ kapunyitás,
d./ központi fűtés és melegvízellátás,
e./ a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
f./ a rádió és televízió adók vételének biztosítása.
(4) A tulajdonos önkormányzat a bérlővel a 3. §. (1) bek. alapján meghatározott lakbért, mint a bérlő által fizetendő lakbért írásban közli.
(5) A tulajdonos önkormányzat és a bérlők közötti megállapodás rögzíti az üzemeltetés körén kívüli, a bérbeadó által nyújtott egyéb szolgáltatásokért járó díjakat.
(6) A tulajdonos önkormányzat - ha a 2. §. (3) a./ pontja alapján bérbe adott önkormányzati lakásra megállapított lakbér a korábbi bérleti szerződésben meghatározott lakbért 100 %-kal meghaladja - az új lakbért csak fokozatosan vezetheti be. A fokozatosság ütemét, mértékét helyi rendeletben kell meghatározni úgy, hogy az új lakbér 1998. december 31-ig érje el az adott lakás üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos kiadásokat.
A LAKBÉRÖVEZETEK LÉTREHOZÁSA
4. §.
(1) Az önkormányzati lakások - az ingatlanok piaci értékbeli eltéréseit meghatározó - településen belüli fekvésük alapján lakbérövezetekbe tartoznak.
(2) Az önkormányzati lakásokat elhelyezkedésük szerint a következő lakbérövezetekbe kell besorolni:
a./ I. lakbérövezet: I., II., V. és XII. kerület
b./ II. lakbérövezet: III., XI., XIII. és XIV. kerület,
c./ III. lakbérövezet: VI., VII., VIII., IX., és X. kerület,
d./ IV. lakbérövezet: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerület.
(3) A 2. §. (3) b./ pontja alapján bérbe adott önkormányzati lakás önköltség típusú lakbérét figyelembevéve az önkormányzati lakás kerületen, mint településen belüli fekvését, valamint az épületen belüli elhelyezkedését, továbbá az önkormányzati lakás komfortfokozatát:
a./ az I. lakbérövezet esetén 30-50 % között,
b./ a II. lakbérövezet esetén 25-45 % között,
c./ a III. lakbérövezet esetén 20-40 % között,
d./ a IV. lakbérövezet esetén 15-35 % között
lehet növelni.
(4) A 4. §. (3) bek. alapján meghatározott lakbér mértéke az azonos jellegü, komfortfokozatu lakások esetében nem lehet alacsonyabb
a./ az I. lakbérövezetben, mint a II. lakbérövezetben,
b./ a II. lakbérövezetben, mint a III. lakbérövezetben, valamint
c./ a III. lakbérövezetben, mint a IV. lakbérövezetben.
A TULAJDONOS ÖNKORMÁNYZAT ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS KIADÁSAINAK TÁMOGATÁSA
5. §.
(1) A fővárosi forrásmegosztás során támogatásban részesülnek azok a tulajdonos önkormányzatok, amelyeknek az önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos kiadásait az önkormányzati lakások bérbeadásából származó lakbérbevételek nem fedezik. A támogatás fedezetét a szociális normatíva II. elnevezésű, a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetésében rögzítésre kerülő támogatáson keresztül kell biztosítani.
(2) Támogatásra különösen akkor jogosult a tulajdonos önkormányzat, ha a 2. § (3) bek. a./ pontja alapján bérbeadott önkormányzati lakásra megállapított lakbért a 3. § (6) bekezdése alapján fokozatosan kellett bevezetnie, illetve az önkormányzati lakásaival összefüggésben a felújítási alapot meghaladó mértékű kiadásai keletkeztek.
(3) A szociális normatíva II. meghatározásánál alkalmazni kell a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás biztosítása során előirt szabályokat.
(A 6. §. elmaradt)
II. fejezet
A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS
6. §.
(1) Lakásfenntartási támogatásra (továbbiakban: támogatás) jogosult az a család - tekintettel a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv.-ben foglaltakra - amelynek
a./ a tényleges lakásfenntartási kiadásai meghaladják az elismert lakásfenntartási kiadásait és az elismert lakásfenntartási kiadásai meghaladják a család összjövedelmének 35 %-át,
b./ az elismert lakásfenntartási kiadásai meghaladják a tényleges lakásfenntartásai kiadásait és a tényleges lakásfenntartási kiadásai meghaladják a család összjövedelmének 35 %-át.
(2) Az elismert lakásfenntartási kiadásokat az elismert lakás nagyság és az elismert fogyasztás 1 m2 lakásterületre jutó költségének szorzata adja meg.
(3) Az elismert lakás nagyság 1 fő esetén 30 m2, és minden további 1 fő esetén 10 m2-rel növekszik.
(4) Az elismert fogyasztás 1 m2 lakásterületre jutó költségét a helyi önkormányzat, a kerületi sajátosságok figyelembevételével, helyi rendeletében, lakás típusonként határozza meg.
(5) A nyújtható támogatás
a./ a 6. §. (1) a./ pontjában a család összjövedelme 35 %-ának és az elismert lakás fenntartási kiadásnak a különbsége,
b./ a 6. §. (1) b./ pontjában a család összjövedelme 35 %-ának és a tényleges lakásfenntartási kiadásnak a különbsége.
7. §.
(1) A helyi rendeletben az elismert fogyasztás 1 m2 lakásterületre jutó költségének meghatározásánál figyelembevehető költségek különösen:
a./ fizetendő lakbér és albérleti díj,
b./ gáz-, villanyáram-, víz- és csatornadíj,
c./ melegvíz, távfűtési díj,
d./ tüzelő költségek,
e./ szemétszállítás díja,
f./ a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete.
(2) Nem önkormányzati lakásoknál a ténylegesen fizetendő lakbérből legfeljebb az azonos lakbérövezetbe tartozó önkormányzati lakás lakbérének megfelelő összeg vehető figyelembe.
8. §.
(1) Társbérlet esetén a társbérlők által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadások vehetők figyelembe.
(2) Nem részesülhet támogatásban az a család, amelynek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik.
(3) A támogatást egy család csak egy jogcímen veheti igénybe.
9. §. (Fejezet cime elmaradt)
(1) A támogatást a kérelmező a lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi önkormányzattól igényelheti, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző fél évre vonatkozó lakásfenntartási kiadásai befizetésének igazolását.
(2) A jogosultság megállapításának feltétele: a kérelmező és a vele közös háztartásban élők írásbeli
a./ nyilatkozata az összjövedelmükről és arról, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, amely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné, valamint, hogy más önkormányzattól nem kapnak ilyen támogatást,
b./ felhatalmazása, hogy a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztassa,
c./ igazolása a tényleges fenntartási kiadásokról.
10. §.
(1) A támogatást folyósító önkormányzat dönt arról, hogy a támogatást pénzbeli, vagy természetbeli formában nyújtja-e, illetve a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások fedezetét biztosító összeget a beszedő jogosult szervezetnek folyósítja-e.
(2) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónaptól 12 hónapon keresztül lehet folyósítani. A támogatást havonta, vagy negyedévente előre kell folyósítani.
(3) A támogatási idő eltelte után a támogatás ismételten igényelhető, ha a család jövedelmi, vagyoni viszonyai azt változatlanul indokolják.
III. fejezet
A LAKÁSÉPÍTÉS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
11. §.
(1) A fiatal házasok első lakáshoz jutásával kapcsolatban adott támogatásban (a továbbiakban fiatal házasok támogatása) részesülhetnek azok a fiatal házasok, akiknek lakó, vagy tartózkodási helyük Budapesten van és a 12. §-ban meghatározott lakás építésével, vásárlásával méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni.
(2) E rendelet szempontjából fiatal házasnak az a házaspár tekintendő, akiknél a támogatás odaítélése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35-ik életévét.
12. §.
A fiatal házasok támogatása nyújtható:
a./ magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését),
b./ értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához,
c./ magánszemélyektől történő lakás vásárlásához,
d./ az önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban, forgalmi értéken kerül eladásra.
13. §.
(1) Nem részesülhetnek a fiatal házasok támogatásában azok, akik külön-külön, vagy együttesen lakás tulajdonnal, tulajdoni részilletőséggel rendelkeznek, vagy bérleti, vagy bérlőtársi jogviszonyban állnak.
(2) A fiatal házasok támogatásában azok részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai megfelelnek a módosított 35/1993.(XI.15.) Főv. Kgy. rend. 2. §. a./, b./ és c./ pontjában előírt feltételeknek.
(3) A fiatal házasok számára nyújtható támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő.
14. §.
(1) A fiatal házasok támogatása iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be.
(2) Ha a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az épitkezés, vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be. Ebben az esetben a lakó, vagy tartózkodási szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kerületi önkormányzatok helyi rendeletet alkothatnak, amelyben a fiatal házasok támogatása odaítélésének egyéb szabályait megállapíthatják.
LAKÁSÉPÍTÉS HELYI TÁMOGATÁSA
15. §.
Lakás építési helyi támogatásban (továbbiakban: helyi támogatás) részesülhet az egyedül álló személy és a lakásigényét együttköltözéssel megoldó család (továbbiakban együtt: család), ha a családnak lakó, vagy tartózkodási helye Budapesten van.
16. §.
Helyi támogatás nyújtható:
a./ magánszemély tulajdonában lévő lakás építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, valamint emeletráépítés, tetőtérbeépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez, felújításához, vagy
b./ a lakás tulajdonjogának magánszemély általi megszerzéséhez, ha arra vásárlás és lakás tulajdoni hányadának megszerzése útján kerül sor, beleértve az önkormányzatok által üresen, piaci áron történő önkormányzati lakás értékesítését is.
17. §.
(1) A helyi támogatás kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés költsége, illetve a vételár 20 %-áig terjedhet, amelyet legfeljebb 15 év alatt kell visszafizetni.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó, vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy van - vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható.
(3) Helyi támogatás akkor nyújtható, ha a család készpénz megtakarítása eléri az építési-, felújítási költség, illetve a vételár 20 %-át, amelyet az igényléskor hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(4) A készpénz megtakarításba az alapítványi-, az állami-, a munkáltatói támogatás, a fiatal házasok támogatása és a pénzintézeti hitel nem számítható be.
(5) A 16. §-ban meghatározott feltételek alapján helyi támogatás egy családnak egy esetben nyújtható.
18. §.
(1) A helyi támogatás iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be.
(2) Ha a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az épitkezés, vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be. Ebben az esetben a lakó, vagy tartózkodási szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kerületi önkormányzatok helyi rendeletet alkothatnak, amelyben a helyi támogatása odaítélésének egyéb szabályait megállapíthatják.
IV. fejezet
VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
19. §.
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra a támogatás nyújtásakor hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(3) A Fővárosi Közgyűlés a Törvény 65/A. §. (2) bek. alapján felhatalmazza a tulajdonos önkormányzatokat, hogy jelen rendeletben foglaltak érvényesítése érdekében alkossanak helyi rendeletet, jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított 120 napon belül.
(A (4) és (5) bek. elmaradt)
Dr. Tiba Zsolt Dr. Demszky Gábor
főjegyző főpolgármester
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-nak b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotja meg az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló rendeletet.
Budapest Főváros Közgyűlésének jogalkotói hatásköre nem lépheti át a törvényi felhatalmazás kereteit. A rendeletben csak a szabályozási tárgykörök keret jellegű, rendszer szempontú jogi szabályozására van lehetőség, az egyes témakörök részletes, jelen rendelettel összhangban lévő szabályait, a tulajdonos önkormányzatok állapítják meg rendeleteikben.
Jelen rendelet egy átfogó, fővárosi önkormányzati rendelet, amely a lakásgazdálkodás különböző területeire vonatkozó szabályozást egy rendeletben foglalja össze.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelet egyes fejezeteinek hatálya, a szabályozási tárgykörök különbségeire figyelemmel eltérő. A rendeletnek a lakbérövezetekre és a lakbérmegállapítás elveire vonatkozó I. fejezetének hatálya az önkormányzati tulajdonban álló lakásokra terjed ki. A rendeletnek a lakásfenntartási támogatásról szóló II. fejezetének hatálya valamennyi Budapest főváros területén található önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonban lévő lakás magyar állampolgársággal rendelkező, bevándorolt, illetve menekült státusú tulajdonosaira, haszonélvezőire, bérlőire, albérlőire és jogcím nélküli használóira terjed ki. A rendelet III. fejezetének hatálya, amely a lakásépítés támogatásának rendszerével foglalkozik, a magyar állampolgárokra, bevándorolt, vagy menekült jogállású személyekre terjed ki, ha Budapest területén lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.
A 2.§-hoz
A lakbérmegállapítás elveinek meghatározásánál rögzíti, hogy figyelembe kell venni miszerint a lakbér fedezetet kell nyújtson az önkormányzati lakás üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos kiadásokra. A lakbérbevételnek a lakás-felújítási alap képzését csak olyan mértékben kell fedeznie, amilyen mértékben azt a társasházakban meghatározott közös költség is tartalmazza. Lehetővé teszi a tulajdonos önkormányzatok számára eltérő bérlakás szektorok kialakítását. Figyelembe veendő elvként rögzíti, hogy a jelen rendelet hatályba lépése előtt, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatása alapján megkötött bérleti szerződések esetében, ha az önkormányzati lakás társasházban található, a lakbérnek lehetőleg igazodnia kell a hasonló jellemzőkkel rendelkező lakás tulajdonosa által fizetendő közös költséghez. A rendelet hatálybalépése után a szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbérét azok övezeti besorolása, kerületen belüli fekvése, épületen belüli elhelyezkedése, komfort fokozata és a lakóépület felújítottsága figyelembevételével növelni lehet.
A 3. §-hoz
A tulajdonos önkormányzat által meghatározott lakbér a lakás használatáért járó díj mellett, csak az üzemeltetéssel összefüggő bérbeadói szolgáltatásokért járó díjat tartalmazza. Az egyéb szolgáltatások díját a felek külön megállapodásban rendezik. Rögzíti, hogy ha az új lakbér a jelen rendelet hatálybalépése előtt, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatása alapján megkötött bérleti szerződés esetén a korábbi bérleti szerződésben meghatározott lakbért 100 %-kal meghaladja, azt csak fokozatosan lehet bevezetni.
A 4. §-hoz
A lakbérövezetek kialakítása az önkormányzati lakásoknak a piaci értékbeli eltéréseit meghatározó településen belüli fekvésük alapján történik. A lakbérövezeteket, mint az önkormányzati lakások lakbérét befolyásoló tényezőt csak jelen rendelet hatálybalépése után megkötött olyan bérleti szerződéseknél kell alkalmazni, ahol a bérbeadás a módosított 35/1993.(XI.15.) Főv. Kgy. rend. előírásai alapján történik.
Az 5. §-hoz
A rendelet meghatározza, hogy a fővárosi forrásmegosztás (kerületközi finanszírozással) során támogatásban részesülnek azok a tulajdonos önkormányzatok, amelyek az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos kiadásaikat a lakbérbevételükből fedezni nem képesek. A támogatást a Fővárosi Önkormányzat a tárgyévi költségvetésben meghatározásra kerülő "szociális normatíva II." elnevezésű támogatási forma segítségével biztosítja, meghatározva, hogy különösen mikor jogosult a támogatásra a tulajdonos önkormányzat.
A 6. §-hoz
A lakásfenntartási támogatási jogosultság megállapításánál alapegység a család, amelynél mind a tényleges, mind az elismert lakásfenntartási kiadásokat figyelembe kell venni, viszonyítva azokat a család összjövedelméhez. A rendelet elismert lakásfenntartási kiadásokat (Ek) határoz meg, amelynek számítási módja:
Ek = EL x Ef
azaz, az elismert lakásnagyság (EL) és az elismert fogyasztás 1 m2 lakásterületre jutó költségének (Ef) szorzata. Az Ef meghatározásnál a rendelet lehetőséget biztosit arra, hogy azt a helyi önkormányzatok a helyi sajátosságok figyelembevételével határozzák meg. A rendelet rögzíti a család összjövedelme, az elismert, illetve a tényleges lakásfenntartási kiadás függvényében a nyújtható támogatás nagyságát.
A 7. §-hoz
A rendelet az elismert fogyasztás 1 m2 lakásterületre jutó költségének meghatározásánál figyelembevehető költségekre vonatkozóan ad felsorolást, nem zárva ki, hogy a helyi rendelet egyéb tényezőket is alkalmazzon.
A 8. §-hoz
A rendelet előírja, hogy a társbérlők által használt lakás esetében a kiadások milyen módon vehetők figyelembe, illetve, hogy mely család nem részesülhet támogatásban.
A 9-10. §-hoz
A rendelet meghatározza a támogatás igénylésének eljárási rendjét felsorolva a támogatás igényléséhez szükséges iratokat. A rendelet lehetőséget biztosit a folyósító önkormányzatok részére, hogy határozzanak a támogatás pénzbeni, vagy természetbeni formájáról és arról, hogy a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadásokat beszedni jogosult szervezetnek folyósítják-e. A támogatás 1 évig nyújtható, és ismételten igényelhető.
A 11. §-hoz
Fiatal házasok támogatását csak az a fiatal házas veheti igénybe, akinek lakó, vagy tartózkodási helye Budapesten van.
A 12-14. §-hoz
A rendelet felsorolja a fiatal házasok támogatásának felhasználási lehetőségeit, a támogathatók körét és rendelkezik az illetékesség sorrendjéről.
A 15-18. §-hoz
A rendelet meghatározza, hogy ki részesülhet lakásépítés helyi támogatásában, illetve milyen lakásépítési forma esetén vehető az igénybe. A helyi támogatás általános formája kamatmentes kölcsön, de a rendeletben szabályozott rendkívüli méltánylást érdemlő esetben vissza nem térítendő formában is nyújtható. A rendelet kizárja a helyi támogatás többszöri igénybevételének lehetőségét, és szabályozza az illetékességet is.
A 19. §-hoz
A vegyes- és hatálybaléptető rendelkezések a hatálybalépésére vonatkozóan, illetve a rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra vonatkozóan tartalmaznak előírásokat. A rendelet rögzíti, hogy a tulajdonos önkormányzatoknak a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül meg kell alkotniuk a helyi rendeleteiket.