Budapest Főváros Közgyűlésének ...../1995.(.......)
számú rendelete
a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok
tulajdonában lévő bérlakások lakbére megállapításának elveiről, a lakbérövezetekről, valamint a lakásfenntartási támogatás elveiről és a lakásépítési támogatás rendszeréről.
A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Törvény) 63/A. §. b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján a Fővárosi Közgyűlés a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. §.
A rendelet célja, hogy Budapesten az önkormányzati lakások lakbérének megállapítását a Törvényben kapott felhatalmazás alapján egységes elvek alapján szabályozza a lakbérmegállapitás elveit és létrehozza a fővároson belüli lakbérövezeteket, továbbá, hogy döntsön a lakásfenntartási támogatás elveiről és meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét.
A rendelet hatálya
2. §.
(1) A rendelet I. fejezetének hatálya a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonban álló minden lakásra kiterjed, beleértve a szobabérlők házában lévő lakrészeket a nyugdijasházi lakásokat és a szükséglakásokat is (továbbiakban: önkormányzati lakás).
(2) A rendelet II. fejezetének hatálya a Budapest területén fekvő lakások és önkormányzati lakások (továbbiakban: lakás) magyar állampolgárságú, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy a magyar hatóságok által menekültként elismert természetes személy tulajdonosaira, haszonélvezőire, bérlőire, albérlőire terjed ki.
(3) A rendelet III. fejezetének hatálya kiterjed Budapest területén lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
I. FEJEZET
A lakbérmegállapítás alapja
3. §.
(1) A lakbér az önkormányzati lakás használatáért és az ennek keretében nyújtott bérbeadói szolgáltatásokért járó díj.
(2) A lakbérbevételek településen belüli összege legfeljebb a bérbeadói kötelezettségek teljesítése körében az önkormányzati lakások, lakóépületek fenntartására, azon belül is üzemeltetésére ténylegesen ráfordított, lakásokra és az önkormányzati lakásokhoz tartozó helyiségekre jutó kiadások településen belüli összegével lehet azonos.
(3) Az I. lakbérövezetbe sorolt, összkomfortos, 15 éven belül épült, vagy teljes felújításban részesült épületben lévő, növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező önkormányzati lakásnál a (2) bekezdés szerint számított összeg XX Ft/m2/hó.
Az összeg kiszámítását az 1.sz. melléklet tartalmazza.
Lakbérövezetek
4. §.
(1) Budapesten az önkormányzati lakások - településen belüli fekvésük szerint - a lakóingatlanok piaci értékbeli eltérései alapján meghatározott lakbérövezetbe tartoznak.
(2) Az önkormányzati lakások lakbérövezet szerinti besorolása:
I., II., V., XII. kerületbeli önkormányzati lakások I. lakbérövezet,
III., XI., XIII., XIV. kerületbeli önkormányzati lakások II. lakbérövezet,
VI., VII., VIII., IX., X.,kerületbeli önkormányzati lakások III. lakbérövezet,
IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII.
kerületbeli önkormányzati lakások IV. lakbérövezet.
(3) Az összkomfortos, 15 éven belül épült, vagy teljes felújításban részesült épületben lévő, növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező önkormányzati lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy a lakbér a 3. §. (3) bekezdésbeli összeg
-100-95 %-a az I. lakbérövezetbeli,
- 94-90 %-a a II. lakbérövezetbeli,
- 89-85 %-a a III. lakbérövezetbeli,
- 84-80-%-a a IV. lakbérövezetbeli önkormányzati lakások esetén.
(4) Az 5-7. §-beli tényezők szerint azonos jellemzőkkel rendelkező önkormányzati lakások lakbére - az egyéb csökkentő-növelő tényezők nélkül - az egyes lakbérövezeteken belül legfeljebb 20 %-kal térhet el egymástól.
Komfortfokozat
5. §.
(1) Az önkormányzati lakások lakbérének meghatározásánál figyelembe kell venni az önkormányzati lakás komfortfokozatát. A komfortfokozatba történő besorolás ismérveit az 1993. évi LXXVIII. tv. 2. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A lakbérövezetbe besorolt és 15 éven belül épült, vagy teljes felújításban részesült épületben lévő, növelő és csökkentő tényezőkkel nem rendelkező önkormányzati lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy a lakbér a 4. §-beli összeg
- 70 %-a, ha az önkormányzati lakás komfortos,
- 40 %-a, ha az önkormányzati lakás félkomfortos,
- 30 %-a, ha az önkormányzati lakás komfort nélküli,
- 20 %-a, szükséglakás esetén.
Épület állapota
6. §.
(1) Az önkormányzati lakások lakbérének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az épület mikor épült, vagy részesült teljes felújításban.
A teljes felújítás meghatározását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A lakbérövezetbe besorolt és meghatározott komfortfokozatú önkormányzati lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy a lakbér az 5. §-beli összeg
- 100 %-a, ha az épület 15 éven belül épült, vagy részesült teljes felújításban,
- 90 %-a, ha az épület 15-25 év között épült, vagy részesült teljes felújításban,
- 80 %-a, ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban.
Növelő-csökkentő tényezők
7. §.
A lakbérövezet, komfortfokozat és az épület állapota figyelembe vételével - a 4-6. §. alapján - megállapított lakbér a rendelet 3. melléklete szerinti tényezők megléte esetén nő, illetve csökken együttesen legfeljebb plusz 5, mínusz 10 %-kal.
8. §.
(1) A tulajdonos önkormányzat az e rendelet 4-7. §-ban rögzített elvek szerinti lakbért - helyi rendeletében meghatározott mértékben - egyéb növelő és csökkentő tényezők megléte esetén együttesen további legfeljebb plusz 10, mínusz 10 %-kal módosíthatja.
E rendelet 4. melléklete tartalmazza a - az önkormányzati lakás kerületen belüli fekvése mellett - különösen figyelembe vehető növelő-csökkentő tényezőket.
Lakbérmegállapítás egyéb szabályai
9. §.
(1) A 3. §. (2) bek-ben javasolt, a lakbér megállapítás alapjául szolgáló - a fővárosi önkormányzati lakások fenntartási, azon belül üzemeltetési költsége alapján az 1.sz. melléklet szerint számított - összeget a Fővárosi Közgyűlés évente felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
(2) Az önkormányzati lakás havi lakbérének összege a hasznos lakásalapterület számításba vehető m2-ének és a tulajdonos önkormányzat rendelete alapján megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 X Ft/m2).
(3) A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint - forintra kerekítve kell megállapítani.
(4) A lakbér megállapításánál az e rendelet 5. melléklete szerinti lakásalapterület vehető számításba.
(5) A lakbért módosítani kell, ha az önkormányzati lakás alapterületében, komfortfokozatában, az épület állapotában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(6) Ha a bérlő az önkormányzati lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy az önkormányzati lakás alapterülete, komfortfokozata, a növelő, vagy csökkentő tényezők megléte megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
(7) A lakbér kiközlésénél jelen rendelet 6. mellékletében rögzített formanyomtatványt kell alkalmazni. A lakbér kiközlésénél fel kell tüntetni a lakbéren felül megfizetendő "Közös helyiségek közüzemi díjai" átalány összegét, valamint a lakbéren kívül, de azzal egyidőben megfizetendő szerződés szerinti összegeket.
(8) Az önkormányzati lakás bérlőjét jelen rendelet kihirdetésétől számított xx napon belül írásban tájékoztatni kell az új lakbér összegéről és közölni kell vele azokat a tényeket, amelyek alapján lakbérét megállapították.
(9) A lakás bérlője egy ízben észrevételt tehet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a lakbér nem felel meg a jogszabályok előírásainak. Amennyiben a tulajdonos önkormányzat az észrevételben foglaltakkal egyetért, a lakbért 15 napon belül módosítja, és erről értesíti az önkormányzati lakás bérlőjét. Ha a tulajdonos önkormányzat az észrevételt nem, vagy csak részben fogadja el, erről haladéktalanul értesíteni köteles az önkormányzati lakás bérlőjét.
Vegyes rendelkezések
10. §.
(1) Ha a 3-7. §. és a 11. §-beli elvek szerint kialakított lakbérek nem nyújtanak
fedezetet a 3. §. (2) bekezdésbeli kiadásokra, úgy az ennek megfelelő korrekciót a Fővárosi Közgyűlés "Fővárosi és kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról" szóló rendeletében kell érvényesíteni.
(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az 1996. január 1-e elôtt megkötött bérleti szerződések esetében.
(3) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a 12. §. kivételével az 1995. december 31-e után, a 35/1993. (XI.15.) Főv. Kgy. rend. szerinti un. szociális helyzet alapján kötött bérleti szerződések esetében.
(4) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az 1995. december 31-e után megkötött, a (2) bekezdés által nem érintett bérleti szerződések esetében az önkormányzati lakás induló lakbérének meghatározásakor, ha a lakás ezt megelőzően épült.
(5) E rendelet rendelkezéseitôl eltérően, legfeljebb az önkormányzati lakás tényleges bekerülési költségének megtérülése alapján lehet megállapítani a lakbért, ha az önkormányzati lakás 1995. december 31-e után épült.
(6) Lakáscsere útján létrejött bérleti szerződés esetén A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenitésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módositott 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: LTV) 29. §. (6) bek-beli rendelkezése az irányadó.
(7) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan, önkormányzati lakások esetében is, ahol más szervezet rendelkezik bérlőkijelölési joggal - kivéve, ha törvény, vagy megállapodás eltérő feltételek meghatározására a bérlőkijelölésre jogosultat felhatalmazza.
(8) Az LTV 45. §. szerinti alanyi vételi joggal nem érintett, és elővásárlásra nem kijelölt önkormányzati lakások esetén a kerületi önkormányzat rendeletében e rendelkezésein túli lakbérmérséklést is alkalmazhat.
11. §.
(1) A lakbérek megállapítására vonatkozó helyi rendelet-tervezetet véleményezésre meg kell küldeni az adott lakbérövezetbe tartozó kerületi önkormányzatoknak a 4. §. (4) bek. érvényesítése érdekében.
(2) A helyi rendelet kihirdetését követően, annak hatálybalépése napjától számított 60 napon belül közölni kell a bérlővel új lakbérének a mértékét.
(3) Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat, illetve a kerületi önkormányzat tulajdonában a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított 120 napon túl kerül lakás, úgy új önkormányzati lakás esetén a használatbavételi engedély kiállításától számított 30 napon belül, egyéb esetben a tulajdonba kerüléstől számított 8 napon belül el kell végezni a lakbér megállapítását.
Átmeneti rendelkezések
12. §.
(1) Amennyiben az 1995. december 31-én fennálló lakásbérleti jogviszonnyal
rendelkező személy önkormányzati lakásának lakbére jelen rendelet és a tulajdonos önkormányzat rendelete értelmében 100 %-nál nagyobb mértékben növekszik, úgy az érintettet átmeneti lakbérengedmény illeti meg.
(2) Az átmeneti lakbérengedmény: az önkormányzati lakás rendeletek szerinti lakbérének és
- az önkormányzati lakás 1995. december 31-i lakbére 100 %-kal növelt összegének a különbsége az 1996. január 1.-1996. december 31. közötti időszakban,
- az önkormányzati lakás 1995. december 31-i lakbére 150 %-kal növelt összegének a különbsége az 1997. január 1.-1997. december 31. közötti időszakban,
- az önkormányzati lakás 1995. december 31-i lakbére 200 %-kal növelt összegének a különbsége az 1998. január 1.-1998. december 31. közötti időszakban,
- az önkormányzati lakás 1995. december 31-i lakbére 250 %-kal növelt összegének a különbsége az 1999. január 1.-1999. december 31. közötti időszakban,
(3) A bérlő által ténylegesen fizetendő lakbér az önkormányzati lakás rendeletek szerinti lakbérének és az átmeneti lakbérengedménynek a különbségével azonos.
II. FEJEZET
A lakásfenntartási támogatás
A támogatás nyújtásának feltételei
13. §.
(1) Lakásfenntartási támogatásra (továbbiakban: támogatás) jogosult az a család, amelynél az elismert lakásfenntartási kiadások összege meghaladja a család havi összes jövedelmének e rendeletben meghatározott hányadát.
(2) A támogatás (T) azzal az összeggel azonos, amennyivel a család havi összes jövedelmének (J) az e rendeletben meghatározott hányadát (J*h) az elismert lakásfenntartási kiadások havi összege (K) meghaladja:
T = K - J*h
(3) A támogatás mértékének kiszámítási módját a rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Nem jár támogatás abban az esetben, ha a (2) bek. szerinti különbözet összege nem éri el a havi 400 Ft-ot.
14. §.
(1) A tényleges és elismert lakásfenntartási kiadások körébe a következők tartoznak:
a) fizetendő lakbér és albérleti dij,
b) gáz-, villanyáram-, víz-, csatornadíj,
c) melegvíz-, távfűtési díj,
d) tüzelő költségek,
e) szemétszállítás díja,
f) lakáscélu pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete.
(2) A b)-d) pontoknál csak az igénylő családja által lakott lakáson, illetve lakrészen belüli költségeket lehet figyelembe venni.
(3) Nem önkormányzati lakásoknál a ténylegesen fizetendő lakbérből legfeljebb az azonos lakbérövezetbe tartozó, azonos komfortfokozatú önkormányzati lakás lakbérének megfelelő összeg vehető figyelembe.
15. § .
(1) Az elismert lakásfenntartási kiadások (K) összege a különböző taglétszámú családok esetén e rendelet alkalmazása során a következő:
Család tagjainak Elismert lakásfenntartási
száma (fő) kiadások havi összege (Ft)
(normatíva)
1 1.400
2 1.800 |
3 2.200 |
4 2.600 |
Minden további családtag után plusz 400 Ft. |
(2) A támogatás megállapítása során a tényleges lakásfenntartási kiadásokat kell alapul venni, ha azok összege alacsonyabb az (1) bek-beli összegnél, egyéb esetben a számítás alapja az (1) bek-beli összeg.
16. §.
(1) Társbérlet esetén a társbérlő által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadások vehetők számításba.
(2) A támogatás egy lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg.
(3) A (2) bek. alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, a szobabérlők házában lévő lakrészt és a szükséglakást.
Támogatáshoz kapcsolódó hátralékkiegyenlítô segély
17. §.
(1) Az az igénylő, illetve támogatásban részesülő, aki a havi lakásfenntartási kiadásokat tekintve fizetési elmaradással rendelkezik a támogatás folyósítása mellett kérheti az Sztv. szerint nyújtható hátralékkiegyenlítő átmeneti segély megállapítását.
(2) A támogatással egyidejűleg nyújtható hátralékkiegyenlítő segély
a) egy összegben, vagy legfeljebb 12 havi részletekben,
b) vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő segélyként,
c) pénzbeli, vagy természetbeli formában folyósítható.
(3) A támogatást megállapító önkormányzat a hátralékkiegyenlítő segély folyósítását olyan megállapodás megkötéséhez kötheti, amely az önkormányzat, a fizetésre kötelezett és a beszedésre jogosult, illetve szolgáltató szervezet között jön létre a hátralék kiegyenlítésére - a folyósítás módjára, a fizetendő összeg nagyságára, az esetleges engedményekre, késedelmi kamatra, a részletfizetés konkrét feltételeire, a szolgáltatásba való visszakapcsolás költségének fedezésére - vonatkozóan.
18. §.
(1) A támogatást az igénylő - az igénylőlap, jövedelemnyilatkozat, egyéb szükséges igazolások és nyilatkozatok benyújtásával - a lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi önkormányzattól igényelheti. Bérlő-, tulajdonostársak esetén az igénylőlapot a bérlő-, tulajdonostársnak is alá kell írnia.
(2) A jogosultság megállapításának feltétele az igénylő és a vele közös háztartásban élő felnőttkorú személyek írásbeli
a) nyilatkozata, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, amely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné, valamint, hogy más önkormányzattól nem kértek és kaptak ilyen támogatást,
b) felhatalmazása, hogy
- az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az igénylő és a vele közös háztartásban élők személyi jövedelemadójának alapját a támogatást megállapító önkormányzattal közölheti,
- az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a háztartás nagyságáról az önkormányzatot tájékoztathatja,
- a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztathatja,
c) igazolása a tényleges lakásfenntartási kiadásokról és jövedelmekről jövedelemigazolás és -nyilatkozat benyújtásával.
(3) A jövedelemszámításnál az irányadó időszak - az Sztv. 10. § -ának megfelelően - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az igénylést megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmeknél az igénylést megelőző 12 hónap. A lakásfenntartási kiadások számbavételénél az irányadó időszak az igénylést megelőző 3 hónap.
(4) A támogatást megállapító jogosult az igénylőlapban és nyilatkozatokban foglaltakat ellenőrizni. Amennyiben a jövedelemszámítás és a támogatás időszakára vonatkozó utólagos APEH-igazolás az igazolások és nyilatkozatok szerintinél magasabb jövedelmet mutat, a jogosulatlan igénybevétel szabályai az irányadók.
19. §.
(1) A támogatást folyósító önkormányzat dönt arról, hogy azt pénzbeli, vagy természetbeli formában nyújtja-e, illetve a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadást beszedni jogosult szervezetnek folyósítja-e.
(2) A támogatás a támogatás megállapítását követő hónaptól jár 12 hónapon keresztül. A támogatást havonta, vagy negyedévente előre kell folyósítani.
(3) Amennyiben a támogatásban már részesülő a 12 hónap lejártát megelőző 30 napon belül nyilatkozik - a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat mellékelve - a támogatás feltételeinek meglétéről, úgy az önkormányzat, a feltételek fennállását felülvizsgálva a támogatást újabb 12 hónapon keresztül továbbfolyósítja. Ellenkező esetben a támogatás a 12 hónap lejártával megszűnik.
A támogatás megszűnése, jogosulatlan igénybevétel
20. §.
(1) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról - különösen a családban élők számának változásáról, a család havi összjövedelmének több mint 20 %-os módosulásáról, a lakó, vagy tartózkodási hely változásáról - 15 napon belül köteles értesíteni a támogatást megállapító önkormányzatot.
(2) A jogosultság feltételeinek megléte esetén az önkormányzat a változásoknak megfelelően megállapítja a támogatás új összegét.
(3) A támogatásra jogosultság megszűnik
a) jelen rendeletben meghatározott feltételek megszűnésekor,
b) ha a támogatásban részesülô a 3. §. (2) bekezdésbeli lakásfenntartási kiadásokat tekintve összesen legalább három havi fizetési elmaradással rendelkezik - kivéve, ha ez a lakásfenntartási kiadást beszedni jogosult szervezetnek róható fel.
(4) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul felvett összeget a Sztv. 17.§. (2)-(3) bek-nek megfelelően meg kell téríteni. A jogosulatlan igénybevevőnek támogatás a támogatás megszűnésétől számított 12 hónapon belül nem állapítható meg.
III. FEJEZET
A lakásépítés támogatásának rendszere
A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása
21. §.
(1) A fiatal házasok első lakáshoz jutásával kapcsolatban adott támogatásban (a továbbiakban fiatal házasok támogatása) részesülhetnek azok a fiatal házasok, akiknek lakó, vagy tartózkodási helyük Budapesten van és a 22. §-ban meghatározott lakás építésével, vásárlásával méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni.
(2) E rendelet szempontjából fiatal házasnak az a házaspár tekintendő, akiknél a támogatás odaitélése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35-ik életévét.
22. §.
A fiatal házasok támogatása nyújtható:
a./ magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését),
b./ értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához,
c./ magánszemélyektől történő lakás vásárlásához,
d./ az önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához, kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban, forgalmi értéken kerül eladásra.
23. §.
(1) Nem részesülhetnek a fiatal házasok támogatásában azok, akik külön-külön, vagy együttesen lakás tulajdonnal, tulajdoni részilletőséggel rendelkeznek, vagy bérleti, vagy bérlőtársi jogviszonyban állnak.
(2) A fiatal házasok támogatásában azok részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai megfelelnek a módosított 35/1993.(XI.15.) Főv. Kgy. rend. 2. §. a./, b./ és c./ pontjában előírt feltételeknek.
(3) A fiatal házasok számára nyújtható támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő.
24. §.
(1) A fiatal házasok támogatása iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyujthatják be.
(2) Ha a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesitette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az épitkezés, vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyujthatják be. Ebben az esetben a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kerületi önkormányzatok helyi rendeletet alkothatnak, amelyben a fiatal házasok támogatása odaítélésének egyéb szabályait megállapíthatják.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra a támogatás nyújtásakor hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
Lakásépítés helyi támogatása
25. §.
Lakás építési helyi támogatásban (továbbiakban: helyi támogatás) részesülhet az egyedül álló személy és a lakásigényét együttköltözéssel megoldó család (továbbiakban együtt: család), ha a családnak lakó, vagy tartózkodási helye Budapesten van.
26. §.
Helyi támogatás nyújtható:
a./ magánszemély tulajdonában lévő lakás építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, valamint emeletráépítés, tetőtérbeépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez, felújításához, vagy
b./ lakás tulajdonjogának magánszemély általi megszerzéséhez, ha arra vásárlás és lakás tulajdoni hányadának megszerzése útján kerül sor, beleértve az önkormányzatok által üresen, piaci áron történő önkormányzati lakás értékesítését is.
27. §.
(1) A helyi támogatás kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés költsége, vagy a vételár 20 %-áig terjedhet, amelyet legfeljebb 15 év alatt kell visszafizetni.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó, vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy van - vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható.
(3) Helyi támogatás akkor nyújtható, ha a család készpénz megtakarítása eléri az építési, felújítási költség, illetve a vételár 20 %-át, amelyet az igényléskor hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(4) A készpénz megtakarításba az alapítványi-, az állami-, a munkáltatói támogatás, a fiatal házasok támogatása és a pénzintézeti hitel nem számítható be.
(5) A 26. §-ban meghatározott feltételek alapján helyi támogatás egy családnak egy esetben nyújtható.
28. §.
(1) A helyi támogatás iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyujthatják be.
(2) Ha a lakó, vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesitette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az épitkezés, vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyujthatják be. Ebben az esetben a lakó, vagy tartózkodási hely szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra a támogatás nyújtásakor hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
IV. fejezet
Hatálybaléptető rendelkezések
29. §.
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A Fővárosi Közgyűlés a Törvény 65/A. §. (2) bek. alapján felhatalmazza a tulajdonos önkormányzatokat, hogy jelen rendelet végrehajtása érdekében alkossanak helyi rendeletet, jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított 120 napon belül.
Dr. Tiba Zsolt Dr. Demszky Gábor
főjegyző főpolgármester
1.sz. melléklet a ......./1995. (........) Főv. Kgy. rendelethez
A melléklet számításai a fővárosi kerületi önkormányzatok által szolgáltatott "Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról 1995. január 1." és a "Jelentés az 1994. évi ingatlankezelési és ingatlanközvetítési tevékenységrôl" hivatalos KSH adatok alapján készültek.
Az első táblasorozat (A-D tábla) azt mutatja, hogy különböző összfővárosi költségeket alapul véve - az önkormányzati lakások övezetek és komfortfokozat szerinti tényleges megoszlása mellett - az adott költségeket milyen lakbérek fedeznék. (Mekkora lenne a csökkentő-növelő tényezők nélküli I. övezetbeli, összkomfortos lakás, illetve a többi lakás lakbére.) A rendeletben a C tábla szerinti 38 Ft/m2/hó összeg szerepeltetését javasoljuk. Ekkor a hivatalosan jelentett "tiszta" üzemeltetési költségeknek a lakásokra (ezzel arányosan a lakóépületekre) jutó részét fedezné összfővárosi szinten a lakbérbevétel, úgy, hogy nem tartalmazza a lakbér mellett külön beszedett víz-, csatorna díjat.
A 22 kerületet bemutató, másik táblázat TÁJÉKOZTATÓ jelleggel azt a mutatja, hogy egy egészében többszörös, de lépcsőzetesen végrehajtott lakbéremelés esetén, ha 1996-ban 100 %-os lakbéremelés lenne érvényesítve, a fenti adatok alapján mekkora lakbérbevétel lenne kalkulálható kerületenként. Ha a másik oldalon minimálisan szükséges fenntartási kiadásként elismerjük a fővárosi társasházak un. közös költségeinek átlagát, a bérlők által külön fizetett víz-, csatorna díjjal, különszolgáltatások díjával (pl. lift díj) nettósítva - ez a táblázatban szereplő 30, illetve 35 Ft/m2 -, akkor ez milyen korrekciókat igényelne az un. forrásmegosztás során. E nyers számítás tovább finomítható többek között a kerületek épületállománya avultságának, karbantartási, felújítási igényének figyelembevételével.
A táblázatokban szereplő, illetve egyéb adatok még frissebb változatának összegyűjtése folyamatban van, ezekkel, ha szükség van rá, pontosíthatók a jelenlegi számítások.
2.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
Teljes felújítás fogalmának meghatározása
A teljes felújítás időszakonként szükségessé váló, az építmény egészére, illetőleg egy, vagy több főszerkezetére kiterjedő általános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát - megközelítően, vagy teljesen - visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az épület egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével, vagy az eredetitől eltérő kialakításával - növeli.
3.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
Növelő tényezők:
1) A lakás havi lakbére legfeljebb 5 %-kal növekszik az olyan egy-, vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar- vagy kertterület tartozik.
2) Az udvarnak, illetőleg kertnek az építési övezetre megállapított egy építési telek nagyságát meghaladó része után a bérlőnek külön díjat kell fizetnie; e díj mértékét a felek szabad megállapodása határozza meg.
Csökkentő tényezők:
1) A lakás havi lakbére együttesen legfeljebb 10 %-kal csökken, ha a lakás
a/ alagsorban - a lakószobák padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt - van;
b/ három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I.emeletén van és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;
c/ országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy
lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára néz;
d/ felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;
e/ a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha helyett főzőfülke, főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó (mosdó-) fülke van;
f/ nem rendelkezik közlekedő helyiséggel.
4.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
Helyi rendeletben - a lakás kerületen belüli fekvése mellett - különösen figyelembe vehető növelő tényezők:
- a lakás közbenső elhelyezkedésű, felette, alatta, mellette helyiségek vannak,
- a lakás zárt, fűtött közlekedőkből nyílik,
- a lakás dupla komfortos,
- a lakáshoz fokozott légzárású ablakok tartoznak,
- a lakás műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű, illetőleg helyi védelem
alatt álló épületben található,
- a lakás olyan épületben van, amelyhez parkosított, pihenésre, gyermekek
tartózkodására alkalmas udvar tartozik,
- a lakás olyan épületben van, amelynek udvara, vagy egyéb helyisége gépkocsik parkolására alkalmas,
- a lakás legfeljebb négy lakásos épületben található,
- az épületben lift működik.
Helyi rendeletben - a lakás kerületen belüli fekvése mellett - különösen figyelembe vehető csökkentő tényezők:
- az épület panelos vagy blokkos szerkezetű,
- a szobák belső magassága 3,8 méter fölött van,
- a lakásban a lakóhelyiség nem rendelkezik melegpadlóburkolattal,
- a falak hőszigetelő képessége legfeljebb a hőtechnikai minimumnak felel meg,
- a falazat nedves, szigetelése nem megfelelő,
- egészségre ártalmas fagomba fertőzés,
- a lakás feletti födémrész hőszigetelő képessége a hőtechnikai minimumnak nem felel meg,
- a lakás legalább egy helyisége aládúcolt,
- a lakás vályogfalú épületben van,
- a lakás szélső lakás, vagy a legfelső szinten van.
5.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
1) A lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:
a/ egyszobás lakásnál 50 m2
b/ kétszobás lakásnál 80 m2
c/ háromszobás lakásnál 100 m2
d/ négyszobás lakásnál 120 m2
2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.
3) Ha a lakásban félszoba is van, a megállapított felső határokat félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.
4) Társbérleti jogviszony esetén a társbérleti lakásrészek alapterületét együttesen kell figyelembe venni. Ha az a lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbözettel a társbérlők által közösen használt területet kell csökkenteni.
5) A nem szociális jelleggel bérbeadott lakás lakbérét a lakás teljes alapterületének a figyelembevételével lehet megállapítani.
6) A társbérleti lakásrészt az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, azonban legalább komfort nélkülinek kell tekinteni.
6.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
Lakbérközlési lap
1. Név .................................................. ...................................................................részére
........kerület.........................utca (út, tér, park) ......házszám ...... fszt., emelet ...... ajtó.
2. hrsz.: ................................................
3. Az ingatlan tulajdonosa: .................................................................................................
4. A lakás szobaszáma: Szoba ......... Félszoba .......(db)
5. A használati jogcím .......................................................................................................
a/ bérlő
b/ bérlőtárs
c/ társbérlő
d/ jogcím nélküli lakáshasználó
I. Az új lakbér kiszámítása
1. A lakás hasznos alapterülete .....................(m2)
2. Az alapterület felső határa ...................(m2)
3. A lakbér kiszámításánál figyelembevett
lakásalapterület összesen ...................(m2)
(Ebből: társbérlet esetén)
a/ kizárólagos használatú ..................(m2)
b/ közös használatú ...................(m2)
4) A lakás lakbérövezet szerinti besorolása: (I.,II.,III,IV) ...................... .....lakbérövezet
5) A lakás tényleges komfortfokozata (összkomfortos, komfortos, félkomfortos stb.)
.................................
6) Az épület avultsága:
(15 éven belül épült, vagy részesült teljes felújításban,
15-25 év között épült, vagy részesült teljes felújításban,
25 éven belül nem részesült teljes felújításban):
...................................
7) A lakás lakbérövezetnek, komfortfokozatnak , az épület avultságának megfelelô havi alaplakbérének a mértéke
.......................(Ft/m2)
8) A Főv. Kgy. rendelet szerinti módosító tényezők:
a/ növelés (ok) .............................................................. ...........(%)
.............................................................. ...........(%)
.............................................................. ...........(%)
.............................................................. ...........(%)
b/ csökkentés (ok) .. ........................................................... ...........(%)
............................................................... ...........(%)
............................................................... ...........(%)
............................................................... ...........(%)
9) Módosító tényező mindösszesen
.............................................................. ..........(Ft)
10) A kerületi önkormányzat rendelete szerinti módosító tényezők:
a/ növelés (ok) ............................................................... ...........(%)
............................................................... ...........(%)
............................................................... ...........(%)
................................................................ ...........(%)
b/ csökkentés (ok) ................................................................ ...........(%)
................................................................. ...........(%)
................................................................. ...........(%)
................................................................. ...........(%)
11) Módosító tényező mindösszesen
................................................................. ..........(Ft)
12) A módosító tényezőkkel számított havi alaplakbér mértéke .......(Ft/m2)
14) A közös helyiségek egy hónapra jutó közüzemi díja .......(Ft/m2)
15) A lakás új lakbére (1996. január 1-tôl)
.........m2 x..........Ft/m2 ..........(Ft)
16) A lakás korábbi lakbére ..........(Ft)
17) A lakbérkülönbözet összege (az előző két pont különbsége) ..........(Ft)
18) A lakbérből adott átmeneti engedmény összege ..........(Ft)
19) A lakbér 1996. január 1.- 1997. január 1. napja közötti időben fizetendő összege:
..........(Ft)
20) Fizetendő vízdíj: ..........(Ft)
21) Fizetendő csatornadíj: ..........(Ft)
22) Közüzemi díjak ÁFA-ja: ..........(Ft)
23) Bérbeadó-bérlő megállapodása szerinti lakbércsökkentés/növelés összege:
ok: ..................................................... . ..........(Ft)
24) Fizetendő havi összeg összesen: ..........(Ft)
II. Az új lakbér megfizetésének részletezése
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dátum Új alaplakbér (+)Szolgáltatások (-)Átmeneti Bérlő által
díja engedmény fizetendő
lakbér
------------------------------------------------------------------------------------------------------
a. b. c. d. e.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
1996. január 1-től
1996. december 31-ig
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
1997. január 1-től
1997. december 31-ig
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
1998. január 1-től
1998. december 31-ig
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
1999. január 1-től
1999. december 31-ig
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
III. Lakbérbeszámítás
A lakbérközlés időpontjában a még fennálló bérbeszámítás összege: .................(Ft)
Megjegyzések:
Budapest 199 . ...................
...........................................
bérbeadó
A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges "Igénylő lap" kiadva.
P.H.
.....................................................
aláírás
Az "Igénylő lapot" átvettem: .......................................... ...........................................
aláírás szem.szám.
7.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Főv. Kgy. rendelethez
A jogosultság és a támogatás összegének kiszámítása:
1.
a) Az elismert lakásfenntartási kiadások (K) összege a különböző taglétszámú családok esetén e rendelet alkalmazása során a következő:
Család tagjainak Elismert lakásfenntartási
száma (fő) kiadások havi összege (Ft)
(normatíva)
1 1400
2 1800
3 2200
4 2600
Minden további családtag után plusz 400 Ft.
b) A különböző jövedelemmel rendelkező, különböző taglétszámú családok esetében a jövedelemnek az előző táblázat szerinti hányadát kell számításba venni a támogatás megítélése során.
Ennek megfelelően a J*h szorzat összegét a család összjövedelme és taglétszáma függvényében a 2. pontban lévő táblázat tartalmazza.
c) Támogatás:
T = K - J*h, ahol
400 Ft < T
2.
A számítás alapja
A rendeletben alkalmazott normatíva, valamint 1-2.pontban lévő táblázatok a következő számítások alapján kerültek kialakításra:
Elismert lakásfenntartási kiadások havi összege (K)
Család tagjainak Elismert Elismert Normatíva
száma lakásnagyság kiadás
(fő) (m2) (Ft/m2) (Ft)
a) b) a) * b)
1 35 40 1400
2 45 40 1800
3 55 40 2200
4 65 40 2600
E számítási tényezők (m2, Ft/m2) a támogatás kiszámítása során közvetlenül nem vehetők figyelembe.
Lakásfenntartásra fizetendő jövedelemhányad (h)
Öregségi nyugdíj legkisebb összege = Öny,
Család tagjai havi összjövedelme = J
(1) Amennyiben a család tagjainak egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, úgy a lakásfenntartásra fizetendő jövedelemhányad 10 %.
ha J/fő < Öny, akkor h = 0.1
(2) Amennyiben a család tagjainak egy főre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a háromszorosát, úgy a lakásfenntartásra fizetendő jövedelemhányad 35 %.
ha J/fô > 3*Öny, akkor h = 0.35
(3) Amennyiben a család tagjainak egy főre jutó jövedelme az (1) és (2) bekezdés szerinti összeg közé esik, úgy a lakásfenntartásra fizetendő jövedelemhányad a következő képlet szerint növekszik a jövedelem függvényében:
0.35 - 0.1 0.35 - 0.1
h = -------------- * J/fô - --------------- * Öny + 0.1, vagyis
3*Öny - Öny 3*Öny - Öny
h = 0.00002 * J/fô - 0.025 , ahol 0.1 < h < 0.35
Öny < J < 3*Öny
Indokolás
Általános indokolás
Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-nak b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotja meg az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló rendeletet.
Budapest Főváros Közgyűlésének jogalkotói hatásköre nem lépheti át a törvényi felhatalmazás kereteit. A rendeletben csak a szabályozási tárgykörök keret jellegű, rendszer szempontú jogi szabályozására van lehetőség, az egyes témakörök részletes, jelen rendelettel összhangban lévő szabályait, a tulajdonos önkormányzatok állapítják meg rendeleteikben.
Jelen rendelet egy átfogó, fővárosi önkormányzati rendelet, amely a lakásgazdálkodás különböző területeire vonatkozó szabályozást egy rendeletben foglalja össze.
Részletes idokolás
Az 1.§-hoz
A rendelet célját fogalmazza meg, miszerint a rendelet alkotás célja a törvényi felhatalmazás alapján egységes elvek alkalmazása az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérmegállapítási elveinek, a lakbérövezetek létrehozásának, a lakásfenntartási és lakásépítés támogatás rendszerének szabályozásánál.
A 2. §-hoz
.
A rendelet egyes fejezeteinek hatálya, a szabályozási tárgykörök különbségeire figyelemmel eltérő. A rendeletnek a lakbérövezetekre és a lakbérmegállapítás elveire vonatkozó I. fejezetének hatálya az önkormányzati tulajdonban álló lakásokra terjed ki. A rendeletnek a lakásfenntartás támogatásáról szóló II. fejezetének hatálya valamennyi Budapest főváros területén található önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonban lévő lakás magyar állampolgársággal rendelkező, bevándorolt, illetve menekült státusú tulajdonosaira, haszonélvezőire, bérlőire, albérlőire és jogcím nélküli használóira terjed ki. A rendelet III. fejezetének hatálya, amely a lakásépítés támogatásának rendszerével foglalkozik, a magyar állampolgárokra, bevándorolt, vagy menekült jogállású személyekre terjed ki, ha Budapest területén lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.
A 3. §-hoz
Rögzíti, hogy a lakbér az önkormányzati lakás használatáért és az ennek keretében nyújtott bérbeadói szolgáltatásokért járó díj. Meghatározza, hogy a lakbérbevételeknek összfővárosi szinten kell fedezniük a lakások fenntartásával , azon belül az üzemeltetésükkel kapcsolatos kiadásokat. A lakbérmegállapítás során a kiinduló pontot képező lakásra vonatkozóan az 1. sz. mellékletben ad számítási módszert.
A 4. §-hoz
A lakbérövezetek kialakítása az önkormányzati lakásoknak a piaci értékbeli eltéréseit meghatározó településen belüli fekvésük alapján történik. Az 1. sz. melléklet szerinti számítási módszerrel meghatározott kiindulási összeget a lakbérövezetek figyelembevételével meghatározott %-kal kell csökkenteni.
Az 5. §-hoz
A lakások komfortfokozatának figyelembevételéhez a lakbérövezetbe sorolt lakások lakbérének megállapítására további csökkentő %-ot határoz meg.
A 6. §-hoz
Az épület állapotának figyelembevételéhez a lakbérövezetbe sorolt és meghatározott komfortfokozatú lakások lakbérének megállapítására további csökkentő %-ot határoz meg.
A 7. §-hoz
Növelő és csökkentő tényezőket határoz meg, amelyek együttesen legfeljebb plusz 5, mínusz 10 %-kal módosíthatják a lakbérövezet, a komfortfokozat és az épület állapota figyelembevételével megállapított lakbért.
A 8. §-hoz
Lehetővé teszi, hogy a tulajdonos önkormányzat helyi rendeletében meghatározott mértékben egyéb növelő és csökkentő tényezőket is figyelembe vegyen, amelyek együttesen további plusz-mínusz 10 %-kal módosíthatják a megállapított lakbért.
A 9. §-hoz
A lakbérmegállapítási eljárás szabályaira vonatkozóan tartalmaz előírásokat, rögzítve, hogy az 1. sz. melléklet alapján számított összeget a Fővárosi Közgyűlés évente felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. Iránymutatást ad a lakbér kiközlésénél alkalmazandó formanyomtatványra vonatkozóan.
A 10. §-hoz
Rögzíti, hogy ha a rendeletben megfogalmazott alapelvek alapján meghatározott lakbérek nem nyújtanak fedezetet az önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos kiadásokra, úgy a Fővárosi Közgyűlés a forrásmegosztás során (kerületközi finanszírozással) korrekciót hajt végre. Előírja, hogy a rendeletben foglaltakat a bérleti szerződés létrejöttének időpontjára, illetve a bérbeadás jogcímére figyelemmel hogyan kell alkalmazni.
A 11. §-hoz
Az azonos lakbérövezetbe tartozó tulajdonos önkormányzatok részére együttműködést ír elő kimondva, hogy a rendelet-tervezeteket véleményezésre meg kell küldeniük egymásnak. Előírást tartalmaz a lakbérnek a bérlő részére történő közlési időpontjára, valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő lakás lakbérének maghatározási időpontjára vonatkozóan.
A 12. §-hoz
Meghatározza az átmeneti lakbérengedmény nyújtásának feltételét, valamint annak mértékét.
A 13. §-hoz
Meghatározza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételét, valamint a nyújtható támogatás nagyságát és annak számítási módját.
A 14. §-hoz
Felsorolja, hogy a tényleges és elismert lakásfenntartási kiadások körébe különösen milyen kiadások tartoznak. Iránymutatást ad a nem önkormányzati lakásoknál a ténylegesen fizetendő lakbér figyelembevételére.
A 15. §-hoz
Meghatározza az elismert lakásfenntartási kiadások összegét a család tagjainak száma függvényében.
A 16. §-hoz
Speciális esetekre (társbérlet, albérlet) ad szabályozást, illetve rögzíti, hogy támogatás egy lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg.
A 17. §-hoz
Szabályozza a hátralékkiegyenlítő segély nyújtásának feltételeit.
A 18. §-hoz
A lakásfenntartási támogatás, illetve a hátralékkiegyenlítő segély igénylésével kapcsolatos eljárási rendet rögzíti, felsorolva a jogosultság megállapításának feltétele szempontjából bekérhető igazolásokat és nyilatkozatokat. Meghatározza a jövedelemszámításánál az irányadó időszakot.
A 19. §-hoz
A lakásfenntartási támogatás, illetve a hátralékkiegyenlítő segély folyósításával kapcsolatosan tartalmaz előírásokat. A folyósító önkormányzatot felhatalmazza arra, hogy maga határozza meg a támogatás nyújtásának formáját.
A 20. §-hoz
A támogatás megszűnésére, a jogosulatlan igénybevétel esetére vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Rögzíti, hogy a támogatásban részesülő 15 napon belül köteles értesíteni a támogatást megállapító önkormányzatot a jogosultság feltételit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról. Kimondja, hogy a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni.
A 21. §-hoz
A fiatal házasok első lakáshoz jutási támogatását csak az a fiatal házas veheti igénybe, akinek lakó, vagy tartózkodási helye Budapesten van.
A 22-24. §-hoz
A rendelet taxatíve állapítja meg a fiatal házasok támogatásának felhasználási lehetőségeit, figyelembevéve az önkormányzatok gazdasági lehetőségeit, valamint a lakásépítés, vásárlás költségeit. Meghatározza a nyújtható támogatás maximális mértékét is.
A 25-28. §-hoz
A rendelet meghatározza, hogy ki részesülhet lakásépítés helyi támogatásában, illetve milyen lakásépítési megoldáshoz vehető igénybe, valamint a támogatás maximális mértékét. A helyi támogatás általános formája kamatmentes kölcsön, de a rendeletben szabályozott rendkívüli méltánylást esetben vissza nem térítendő formában is nyújtható. A rendelet kizárja a helyi támogatás többszöri igénybevételének lehetőségét, és szabályozza az illetékességet is.
A 29. §-hoz
A hatálybalépésre, illetve a rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A rendelet rögzíti, hogy a tulajdonos önkormányzatoknak a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül meg kell alkotniuk a helyi rendeleteiket.