ÁLLÁSFOGLALÁS
a „Budapest fõváros közgyûlésének .... sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteirõl, a lakbér-megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveirõl, valamint a lakásépítés támogatásának rendszerérõl” c. rendelettervezetekrõl
A rendelettervezet "A" változata a Fõvárosi Közgyûlés határozatainak megfelelõen készült el, azon belül pedig a lakbér a 618/1995 (V.25.) hat. szerinti fõvárosi önfinanszírozás szintje elvének megfelelõen.
A rendelettervezet "B" változatának az önfinanszírozás szintje vonatkozásában a Fõv. Kgy. 616/1995 (V.25.) határozatának kellene megfelelnie, de a tervezet az önfinanszírozás szintjét a kerületi önkormányzat helyett lakás illetve lakóház szintjén fogalmazta meg, mely lehetõséget a Fõv. Kgy. 614/1995 (V.25.) határozatában 80 %-os többséggel elvetette. Tekintettel arra, hogy a lakbérmegállapítás egyik legsarkalatosabb elvérõl van szó, ki kell jelenteni, hogy a "B" változat I. fejezete ellentétes a Közgyûlés szándékával. Komoly és sajnálatos hibának tartjuk, hogy a "B" változat ebben a formában nyilvános egyeztetésre meg lett küldve minden kerületi önkormányzatnak.
A vonatkozó törvények összhangjának hiányából fakadó jogi bizonytalanság miatt a tervezetek törvényességileg aggályos részeit a mellékelt változtatások szerint javasoljuk átfogalmazni. Ezekben az egyeztetések során elhangzott - érdekvédelmi szervezetektõl, és a kerületi önkormányzatoktól kapott - véleményeket, és más jogi észrevételeket is figyelembe vettünk. A "B" változatra vonatkozó javaslatainkban pótoltuk a Fõv. Kgy. 616/1995 (V.25.) határozatának megfelelõ lakbérmegállapítási elv rendeleti megfogalmazását, a kerületek felé kiküldött anyagnak a szükséges minimális mértékû megváltoztatásával. Egyben a Lakástörvénnyel ellentétes elõirások kijavítására teszünk egységes javaslatot.
Konkrét módositó javaslatok, bizottsági álláspont
„A” változatra vonatkozóan:
3. par. (3). bek. végét módositani javasoljuk a következõk szerint:
„... a (2) bekezdés szerint számitott összeg XX Ft/m2/hó.” szöveg helyett:
„.... a (2) bekezdés szerint számitott összegre a Kerületi Küldöttek Kollégiuma tesz évente javaslatot.”
Elhagyni javasoljuk a:
9. par. egészét (eljárási szabályok),
1o. par. (6) és (7) bekezdését,
11. par. (2) bekezdését,
13. par. (4) bekezdését.
A paragrafusok és bekezdések számozása ennek megfelelõen módosul.
Pontositási javaslatok:
1o. par. (3) bek.: hivatkozás 11. paragrafusra helyett: 12. par
14. par. (1) bek. a) pontjának kiegészitése:
„a) fizetendõ lakbér, albérleti dij, közös költség”
15. par. (1) bek.-beli táblázatnál:
„Elismert lakásfenntartási kiadások havi összegének minimuma (Ft)”
.
A bizottság a fenti módositásokkal együtt az „A” változat közgyûlési elfogadását támogatja.
„B” változatra vonatkozóan:
A bizottság a „B” változat közgyûlési elfogadását a beterjesztett formában nem támogatja.
A bizottság az alábbi és egységes szerkezetben is közreadott módositási javaslatok átvezetését tartja szükségesnek a „B” változat esetében:
2. § (1) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 2.§ (1) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
„2. §.(1) A tulajdonos önkormányzatok a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell vegyék A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenitésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módositott 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Lakástörvény) 35. §. (2) bek-ben foglaltakat úgy, hogy az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevétel fedezze a bérlakásként hasznosított önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos közvetlen költségeket. A lakbérbevételnek nem kell fedeznie azokat a kiadásokat, amelyek az önkormányzati lakások üresen tartásából, illetve az önkormányzati lakásoknak a bérbeadás előtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba helyezéséből adódnak."
Indoklás:
A rendelet alapelvként fogalmazza meg a kerületi önkormányzatok számára, hogy a lakbérek szintjét olymódon határozzák meg, hogy az azokból származó bevételek fedezzék (ne haladják meg) a konkrétan lakásokhoz kapcsolódó kiadásokat a kerület egészét tekintve (non profit, kerületi önfinanszirozó rendszer). A kerületi lakbérrendszer egészének, az egyes lakások lakbérét is figyelembe véve követnie kell a Lakástörvény azon előirását, mely a lakás minőségi jellemzőitől teszi függővé az egyes lakások lakbérét.
A módositás indoklása:
A rendelet nem az egyes lakások „önfinanszirozását” kell, hogy elõirja, hanem az önkormányzati lakások összességének bevételei kell, hogy fedezetet nyújtsanak a kiadásokhoz, pontosabban a lakásokkal kapcsolatban felmerülõ közvetlen költségekhez. A törvényeknek megfelelõen ezt a kerületi szintû önfinanszirozási elvet kell a kerületeknek rendeletalkotásuk során - differenciáló szempontként -összeegyeztetni a Lakástörvény lakbérmértékekre vonatkozó elõirásaival.
2. § (2) bekezdés
Javasoljuk az alábbi 2. § (2) bekezdésnek az elhagyását a rendeletbõl:
(2) Az önkormányzati lakás bérbeadásából származó lakbérbevételnek fedeznie kell a tulajdonosnak a lakás-felújítási alap képzésével kapcsolatos kiadásait is, de nem kell fedezetet nyújtania a tulajdonos által az önkormányzati lakás, valamint az azokat magukba foglaló épületek felújítására fordított - a felújítási alapot meghaladó mértékû - kiadásokra.
A módositás indoklása:
Az (1) bekezdés elégséges iránymutatást ad, amikor az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás költségét emliti. Az ingatlanokból származó egyéb, jelentõs bevételek nyújthatnak csak, az önkormányzat döntésének függvényében fedezetet az ezeken tuli kiadásokra. Az egyes lakások szintjén ez az elõirás - szintén a Lakástörvény hivatkozott passzusa miatt - nem vezethetõ be.
2. § (3) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 2. § (3) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
2. § (3) A tulajdonos önkormányzat a lakbérmegállapítás során különböző lakbér mértékeket határozhat meg, ha az önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződést a bérlővel
A módositás indoklása:
A pontosabb értelmezés miatti stiláris módositás: az "eltérő" kifejezésnél felvetették, hogy "mitől eltérő?", másrészt az önkormányzat rendeletében nem lakbért "alkalmaz", hanem meghatároz.
2. § (4) bekezdés
Javasoljuk az alábbi 2. § (4) bekezdésnek az elhagyását a rendeletbõl:
(4) A 2. § (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott lakbérnek - amennyiben az önkormányzati lakás társasházban található és a bérleti szerzõdés a 2. § (3) bek. a./ pontja alapján jön létre - lehetõleg igazodnia kell a hasonló jellemzõkkel rendelkezõ lakás tulajdonosa által fizetendõ közös költséghez.
A módositás indoklása:
A bekezdés ellentmond a Lakástörvény lakbérekre vonatkozó előirásának, ezért ajánlásként megfogalmazva is zavar keletkezhet a kerületi rendeletalkotás során.
2. § (5) és (6) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 2. § (5) és (6) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
2. § (4) A 2. § (3) a./ és b./ pontja alapján meghatározott lakbérek a 2. § (1) bek. szerinti, önköltség tipusuak.
Indoklás:
A rendelet egymástól eltérő tipusu lakbéreket szabályoz. A két lakbér-tipus az önkormányzati lakások esetében: un. önfinanszirozó, illetve un. piaci lakbérek.
A bérbeadás módjától függően, az eddig bérbeadott lakások, illetve a rendelet után, de szociális szempontok alapján bérbeadott lakások bérlői esetében az önfinanszirozó tipusu lakbér, mig a rendelet után kötött egyéb bérleti szerződések esetében az un. piaci lakbér érvényesithető.
A módositás indoklása:
Nem indokolt eltérő szempontokat figyelembe venni a "régi" bérletek és az "új" szociális szempontu bérletek kialakitása esetében. Az egyszerüsitéssel áttekinthetőbbé válik a rendelet.
2. § (8) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 2. § (8) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
2. §. (6) A tulajdonos önkormányzat a lakbérmegállapítás során az alanyi vételi joggal nem érintett önkormányzati lakások bérlőire helyi rendeletében a bérlők számára kedvezőbb lakbérfizetési szabályokat határozhat meg.
A módositás indoklása:
Stiláris módositás, lásd a 2. (3) bekezdés módositásának indoklását.
2. § (10) bekezdés
Javasoljuk az alábbi 2. § (1O) bekezdésnek az elhagyását a rendeletbõl:
(10) Amennyiben a bérbeadás a 2. §. (3) bek. c./ pontja alapján történik, a bérlõ nem részesülhet lakásfenntartási támogatásban.
A módositás indoklása:
A rendelet II. fejezete foglalkozik ezzel a kérdéssel. Eszerint a lakástulajdonosok, illetve a nem önkormányzati lakások bérlői egyaránt részesülhetnek támogatásban. Emiatt ez a csoport sem zárható ki e lehetőségből.
3. § (1), (2) és (3) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 3. § (1), (2) és (3) bekezdését az alábbi, módositott formában fogadja el:
3. §.
(1) Az önkormányzati lakás lakbérének a mértékét a lakás alapvető jellemzői, igy különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyujtott külön szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati lakás bérlője által fizetendő dij tartalmazza:
a./ az önkormányzati lakás használatáért fizetendő lakbért, és
b./ a bérbeadó által az üzemeltetéssel összefüggésben nyújtott és szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díját.
(3) Az önkormányzati lakás használatáért fizetett lakbér ellenében a bérbeadó köteles gondoskodni különösen:
a./ az épület karbantartásáról,
b./ az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,
c./ a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(4) A 3. § (2) bek. a./ pontja szerinti lakbért alacsonyabb komfortfokozat esetén alacsonyabb szinten kell meghatározni, a következők szerint:
Az önkormányzati lakás lakbére a 2. §. (4) bek. és a 3. §. (5) bek. szerint azonos kategóriába tartozó és egyéb növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbérének:
- 70 %-a, ha az önkormányzati lakás komfortos,
- 40 %-a, ha az önkormányzati lakás félkomfortos,
- 30 %-a, ha az önkormányzati lakás komfort nélküli,
- 20 %a szükséglakás esetén.
A komfortfokozatba történő besorolás ismérveit a Lakástörvény 2. sz. melléklete tartalmazza.
(5) A 3. §. (2) bek. a./ pontja szerinti lakbér meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az épület mikor épült, vagy részesült teljes felujitásban, a következők szerint:
Az önkormányzati lakás növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakbére a 3. §. (4) bek. szerinti összeg:
- 100 %-a, ha az épület 15 éven belül épült, vagy részesült teljes felujitásban,
- 90 %-a, ha az épület 15-25 év között épült, vagy részesült teljes felujitásban,
- 80 %-a, ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felujitásban.
A teljes felujitás meghatározását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(6) A bérlő köteles megtériteni a bérbeadó által nyujtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás diját, ezek körébe tartozik különösen:
a./ a vízellátás és csatorna használat (szennyvíz elszállítás) biztosítása,
b./ felvonó használatának biztosítása,
c./ kapunyitás,
d./ központi fűtés és melegvízellátás,
e./ a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
f./ a rádió és televízió adók vételének biztosítása.
Indoklás:
A rendelet a kerületi szintü önfinanszirozáson és az eltérő tipusu lakbéreken, mint alapelveken kivül iránymutatást ad arra is, hogy a kerületen belül az egyes lakbérek konkrét mértéke - mely független az egyébként szerződés szerint megfizetendő un. külön szolgáltatások dijától - a Lakástörvényben előirtak mentén kell, hogy differenciáltan kialakitásra kerüljenek. Egységes szabályt ad a komfortfokozat és épület állapota szerinti eltérések mértékére - mint kerületi fekvéstől független tényezőkre -, ezzel is biztositva, hogy az önálló kerületi szabályozás valóban az önkormányzaton belüli sajátosságokat juttathassa érvényre.
A módositás indoklása:
A tervezet a 3.p.(3) bekezdésében azokat a szolgáltatásokat sorolja fel - a 3.p. (1) bek. b) pontja szerint mint az un. alaplakbéren kivüli, de a lakbér egészén belül, annak részeként megfizetendõ szolgáltatásokat - amelyek a Lakástörvény elõirása szerint un. külön szolgáltatások, s egyértelmüen nem részei a lakbérnek. Ezért a vonatkozó elõirásokat a Lakástörvénybeli elõirásokhoz kell igazitani. A módositási javaslat a Lakástörvény vonatkozó szakaszából kiindulva - azt az egységes eljárás menetének érdekében idézve -, az egyes lakbérek mértékét meghatározó differenciáló tényezõk közül kiemeli a komfortfokozat és az épület épitési éve, felújitottsága tényezõket, mint kerületi fekvéstõl független tényezõket és több kerületre egységes arányokat szabályoz ezek között. A helyi sajátosságokat tükrözõ egyéb, Lakástörvénynek megfelelõ tényezõ szabályozását a kerületi rendeleteknek kell tartalmazniuk.
3. § (4) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 3. § (4) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
4. §. (1) A tulajdonos önkormányzat, illetve a bérbeadó a bérlővel az általa fizetendő lakbért, illetve a szerződés keretében nyujtott külön szolgáltatások diját írásban közli.
A módositás indoklása:
Pontositás, a jogszabályok szerint a lakbért az önkormányzatnak, a külön szolgáltatások diját a bérbeadónak kell közölnie. Új paragrafus nyitását javasoljuk a jobb áttekinthetőség érdekében, tekintve, hogy e bekezdések más tipusu szabályozási feladatra vonatkoznak.
3. § (5) bekezdés
Javasoljuk az alábbi 3. § (5) bekezdésnek az elhagyását a rendeletbõl:
(5) A tulajdonos önkormányzat és a bérlõk közötti megállapodás rögzíti az üzemeltetés körén kívüli, a bérbeadó által nyújtott egyéb szolgáltatásokért járó díjakat.
A módositás indoklása:
A bekezdés pontatlan átalakitása a Lakástörvény egy bekezdésének, ezért zavart kelthet az alkalmazók körében. Nem indokolt szerepeltetni.
3. § (6) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 3. § (6) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
4. §. (2) A tulajdonos önkormányzat - ha a 2. §. (3) a./ pontja alapján bérbe adott önkormányzati lakásra megállapított lakbér a korábbi bérleti szerződésben meghatározott lakbért 100 %-kal meghaladja - az új lakbért csak fokozatosan vezetheti be.
(3) A fokozatosság ütemét, mértékét helyi rendeletben kell meghatározni úgy, hogy az új lakbérek összege 1998. december 31-ig érje el a 2. §. (1) bek-nek megfelelő szintet.
A módositás indoklása:
Az eredeti bekezdést az áttekinthetőség érdekében két bekezdésre javasoljuk megbontani. Tartalmi különbség is van a két mondat között. Az első mondat szerinti fokozatosságnak azt kell szabályoznia, hogy az egyes lakás lakbére egy ütemben legfeljebb 1oo %-kal emelkedjen (s nem a tervezet szerinti "átlagosan"), mig a második mondat szerinti fokozatosság ad iránymutatást arra, hogy a kerületben lévő lakásokból származó bevételek összessége ilymódon mikorra érje el a tényleges önfinanszirozó szintet (s nem a tervezet szerinti "adott lakás" lesz önfinanszirozó).
4. § (3) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 4. § /3/ bekezdés elsõ mondatát az alábbi módosítással fogadja el:
5. § (3) A 2. §. (3) a./ és b./ pontja alapján bérbe adott önkormányzati lakás önköltség típusú lakbérét :
Indoklás:
A rendelet a kerületi szinten önfinanszirozó lakbérrenszernek és a kerületeken belül az egyes lakások lakbére mértékének kialakitásakor figyelembe veendő főbb tényezőknek mint alapelveknek a meghatározásán túl, a jogszabályi előirásoknak megfelelően meghatározza az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó un. lakbér övezeteket. Megadja azt a módot, ahogy a lakások lakbérövezetbe tartozását a lakbérek meghatározása során figyelembe kell venni.
A módositás indoklása:
A rendelet szerint meghatározott lakbér övezetek - melyek igen mértéktartó, kis lakbérkülönbséget irnak elõ az egyes övezetek között - korlátozása az. un. szociális szempontok alapján a jövõben bérbeadott lakásokra nem indokolt, ez a megmaradó önkormányzati bérlakások esetében is érvényesithetõ.
4. § kiegészitése
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 4. §-t a következő (4) bekezdéssel egészitse ki:
5. §. (4) Az 5. §. (3) bek. alapján meghatározott lakbér mértéke az azonos jellegű, komfortfokozatu lakások esetében nem lehet alacsonyabb
a./ az I. lakbérövezetben, mint a II. lakbérövezetben,
b./ a II. lakbérövezetben, mint a III. lakbérövezetben,
c./ a III. lakbérövezetben, mint a IV. lakbérövezetben.
A módositás indoklása:
A javasolt elõirás - feltételezve, hogy a fõvárosi kerületi önkormányzatok tájékoztatják egymást az általuk meghatározott lakbérekrõl - a megfogalmazott szabályozási elvvel ellentétes esetleges gyakorlatnak szabhat korlátot.
6. §
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 6. §-t az alábbi, módositott formában fogadja el:
7. §.
(1) Lakásfenntartási támogatásra (továbbiakban: támogatás) jogosult az a család, amelynél az elismert lakásfenntartási kiadások összege meghaladja a család havi összes jövedelmének e rendeletben meghatározott hányadát.
(2) A támogatás (T) azzal az összeggel azonos, amennyivel a család havi összes jövedelmének (J) az e rendeletben meghatározott hányadát (J*h) az elismert lakásfenntartási kiadások havi összege (K) meghaladja:
T = K - J*h
(3) A támogatás mértékének kiszámítási módját a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Nem jár támogatás abban az esetben, ha a (2) bek. szerinti különbözet összege nem éri el a kerület helyi rendeletében meghatározott mértéket.
A módositás indoklása:
A tervezet szerinti fix 35 %-os költség/jövedelem hányad hozzájutási feltételként szabását - mely arányt a Szociális Törvény iránymutatásként tartalmaz - javasoljuk a „mozgó hányad” alkalmazásával feloldani, annak érdekében, hogy csökkenjen a jövedelemigazolással együttjáró „bevallási hiba”, illetve a támogatáshoz lehetõleg a valóban alacsony jövedelmüek jussanak hozzá. A tervezet szerinti elõirásokkal a rászorultak kiszorulnak e támogatásból és a 35 %-os határ körüliek jövedelemeltitkolása jelentõsen torzitaná a rendszert.
7. § (1) bekezdés
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 7. § (1) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el:
8. §.
(1) A tényleges és elismert lakásfenntartási kiadások körébe tartoznak:
a./ fizetendő lakbér, közös költség és albérleti díj,
b./ gáz-, villanyáram-, víz- és csatornadíj,
c./ melegvíz, távfűtési díj,
d./ tüzelő költségek,
e./ kéményseprés és szemétszállítás díja,
f./ a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete.
A módositás indoklása:
A közgyûlés határozatának is megfelelõen indokolt a lakásukat már megvásároltakra is kiterjeszteni - a közös költségek figyelembe vételével - a támogatást, bár igy kétségtelenül csökken az egyes kapható támogatások havi összege.
7. § (2) és kiegészités
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 7. § (2) bekezdését az alábbi, módositott formában fogadja el és a paragrafust az alábbi bekezdéssel egészitse ki:
(2) A b./-d./ pontoknál csak az igénylő családja által lakott lakáson, illetve lakrészen belüli költségeket lehet figyelembe venni.
(3) Nem önkormányzati lakásoknál a tényelegesen fizetendő lakbérből, illetve a közös költségből legfeljebb az azonos lakbérövezetbe tartozó, azonos komfortfokozatu önkormányzati lakás lakbérének megfelelő összeg vehető figyelembe, kivéve a Lakástörvény szerinti un. kényszerbérleteket.
A módositás indoklása:
A kiegészités részben pontositás, részben indokolt, hogy a magánbérletek esetében a figyelembe vehetõ kiadások mértékének határt szabjunk. A támogatás ne másoknak jusson. A kényszerbérlõk egészen sajátos helyzete indokolja, hogy a kerületi önkormányzat esetenként nagyobb támogatást is meghatározhasson.
Új 9. §
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés új, 9. §-sal egészitse ki a rendeletet:
9. §.
(1) Az elismert lakásfenntartási kiadások (K) összegét a kerületi önkormányzat helyi rendeletében határozza meg.
(2) A támogatás megállapitása során a tényleges lakásfenntartási kiadásokat kell alapul venni, ha azok összege alacsonyabb az (1) bek-beli összegnél, egyéb esetben a számitás alapja az (1) bek-beli összeg.
A módositás indoklása:
A javasolt paragrafus az elõzõ javaslatok technikai következménye, meghatározza, hogy mely testület dönt a további paraméterekrõl.
8. § (3) bekezdés és kiegészités
Javasoljuk, hogy a Közgyûlés a 8. § (3) bekezdést az alábbi, módositott formában fogadja el és egészitse ki a paragrafust új bekezdéssel:
10. §.
(1) Társbérlet esetén a társbérlők által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadások vehetők figyelembe.
(2) A támogatás egy lakás esetén csak egy jogosultnak állapitható meg.
(3) A (2) bek. alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős birói határozattal megosztott lakás lakrészeit, a szobabérlők házában lévő lakrészeket és a szükséglakást.
(4) Nem részesülhet támogatásban az a család, amelynek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik.
A módositás indoklása:
Pontositás, mivel a támogatás alapja a lakáshoz, mint egységhez kötõdõ kiadások részleges fedezése, nem indokolt egy lakás esetében többszöri támogatást nyujtani.
9. § (1) bekezdés
Javasoljuk az alábbi 9. § (1) bekezdés második tagmondatának az elhagyását a rendeletbõl:
(1) A támogatást a kérelmezõ a lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi önkormányzattól igényelheti, mellékelve a kérelem benyújtását megelõzõ fél évre vonatkozó lakásfenntartási kiadásai befizetésének igazolását.
A módositás indoklása:
Az elõirás megtartása esetén automatikusan kizáródnának azok, akik bármely okból nem tudják felmutatni a szükséges igazolásokat, igy a támogatás lehetõségének kizárása esetleg továbbra is konzerválná az éppen elkerülni kivánt helyzeteket.
A B változatra vonatkozó módositásoknak megfelelõ rendelet-melléklet
1.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Fõv. Kgy. rendelethez
Teljes felújítás fogalmának meghatározása
A teljes felújítás idõszakonként szükségessé váló, az építmény egészére, illetõleg egy, vagy több fõszerkezetére kiterjedõ általános javítás, amely az építmény eredeti mûszaki állapotát - megközelítõen, vagy teljesen - visszaállítja, illetõleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az épület egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével, vagy az eredetitõl eltérõ kialakításával - növeli.
2.sz. melléklet a ........./1995.(.......) Fõv. Kgy. rendelethez
A támogatás összegének kiszámítása:
T = K - J*h, ahol
T = a támogatás összege,
K = az elismert lakásfenntartási kiadások kerületi helyi rendeletben meghatározott összege,
h = lakásfenntartásra fizetendõ jövedelemhányad,
J = család tagjai havi összjövedelme.
(1) Amennyiben a család tagjainak egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, úgy a lakásfenntartásra fizetendõ jövedelemhányad 10 %.
(ha J/fõ < Öny, akkor h = 0.1), ahol
Öny = öregségi nyugdij legkissebb összege.
(2) Amennyiben a család tagjainak egy fõre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a háromszorosát, úgy a lakásfenntartásra fizetendõ jövedelemhányad 35 %.
(ha J/fô > 3*Öny, akkor h = 0.35)
(3) Amennyiben a család tagjainak egy fõre jutó jövedelme az (1) és (2) bekezdés szerinti összeg közé esik, úgy a lakásfenntartásra fizetendõ jövedelemhányad a következõ képlet szerint növekszik a jövedelem függvényében:
0.35 - 0.1 0.35 - 0.1
h = -------------- * J/fô - --------------- * Öny + 0.1, vagyis
3*Öny - Öny 3*Öny - Öny
h = 0.00002 * J/fô - 0.025 ,
ahol 0.1 < h < 0.35 és Öny < J < 3*Öny