1999.01.01. hatályos szöveg!
50/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet
az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről1
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Törvény) 63/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Fővárosi Közgyűlés a következő rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet I. fejezetének hatálya a Fővárosi Önkormányzat, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló minden lakásra kiterjed, beleértve a szobabérlők házában lévő lakrészeket, a nyugdíjasházak lakásait és a szükséglakásokat is (továbbiakban: önkormányzati lakások).
(2)2 A rendelet II. fejezetének hatálya a Budapest területén fekvő lakások és önkormányzati lakások (továbbiakban: lakások) az Európai Unió tagállamaiban állampolgársággal rendelkező, valamint letelepedési engedéllyel, vagy állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező külföldi természetes személy tulajdonosaira, haszonélvezőire, bérlőire és albérlőire terjed ki.
(3)3 A rendelet III. fejezetének hatálya kiterjed a Budapest területén lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező Európai Unió tagállamainak állampolgáraira, valamint letelepedési engedéllyel vagy állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező külföldi személyekre.
I. FEJEZET
A lakbérmegállapítás elvei
2. §4 (1) A tulajdonos önkormányzatoknak a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venniük a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 34-35. §-okban foglaltakat úgy, hogy a tulajdonukban lévő önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevétel fedezze legalább a bérlakásként hasznosított önkormányzati lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ráfordításaikat. A lakbérbevételnek a 2. § (2) bekezdés c) pontja kivételével nem kell fedeznie azokat a ráfordításokat, amelyek az önkormányzati lakások üresen tartásából, az elmaradt felújítások elvégzéséből, illetve az önkormányzati lakásoknak a bérbeadás előtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba helyezéséből adódnak.
(2) A tulajdonos önkormányzatoknak a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venniük azt, hogy különböző lakbérmértékeket határozhatnak meg aszerint, hogy a tulajdonukban lévő önkormányzati lakásra a bérleti szerződést a bérlővel:
a) lakásbérleti jogviszony folytatása alapján köti meg,
b) jelen rendelet hatálybalépése után köti meg és a bérbeadás a módosított 35/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rendelet szerint ún. szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembevétele alapján történik,
c) úgy kötötte vagy köti meg, hogy a lakbért költségalapon, az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának fedezéséhez szükséges összegben állapítja meg, vagy
d) nem szociális jelleggel úgy köti meg, hogy a mindenkori piaci lakbérhez közelítő, de azt el nem érő lakbért állapít meg.
(3) A tulajdonos önkormányzatoknak a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venniük a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvének figyelembevétele azt jelenti, hogy a bérbe adott önkormányzati lakások lakbérét évente legfeljebb egyszer, mértékét évente legfeljebb 25%-kal lehet növelni. A fokozatosság konkrét ütemét, mértékét helyi rendeletben kell meghatározni.
(4) A tulajdonos önkormányzatoknak a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venniük azt, hogy differenciált lakbérmértékeket alkalmazzanak a Lakástörvényben, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően.
(5) A tulajdonos önkormányzatoknak a lakbérek meghatározásánál - mint alapelvet - figyelembe kell venniük azt, hogy a lakások támogatása helyett a lakók támogatása valósuljon meg a lakásfenntartási és a lakbértámogatás keretében.
3. § (1)5 Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét az önkormányzati lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.
(2)6 A lakbér mértékét a lakás komfortfokozatának figyelembevételével kell meghatározni. Az eltérő lakbérmérték meghatározásánál úgy kell eljárni, hogy a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező komfortos lakás lakbéréhez képest a növelő-csökkentő tényezőkkel ugyancsak nem rendelkező lakbér mértéke
a) összkomfortos lakás esetén attól legfeljebb 25%-kal térhet el,
b) félkomfortos lakás esetén annak legfeljebb 65%-a,
c) komfort nélküli lakás esetén annak legfeljebb 50%-a,
d) szükséglakás esetén annak legfeljebb 40%-a
lehet.
(3)7 A 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakbér mértékét a lakóépület állapotára tekintettel csökkenteni lehet:
a) ha az épület 15-25 év között épült, vagy részesült teljes felújításban, legfeljebb 10%-kal,
b) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban, legfeljebb 20%-kal.
(4)8 A 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakbér mértékét a lakóépület fővároson belüli fekvése alapján
a) I. lakbérövezet esetén legfeljebb 20%-kal,
b) II. lakbérövezet esetén legfeljebb 15%-kal,
c) III. lakbérövezet esetén legfeljebb 10%-kal,
d) IV. lakbérövezet esetén legfeljebb 5%-kal lehet növelni.
A lakbérövezeti besorolást az 5. § tartalmazza.
(5) A 3. § (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kialakított lakbér mértékét a tulajdonos önkormányzatok helyi rendeleteikben egyéb növelő és csökkentő tényezők alkalmazásával határozhatják meg.
(6)9
4. §10
5. §11 Budapest területén az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezetek a következők:
a) I. lakbérövezet: I., II., V. és XII. kerület,
b) II. lakbérövezet: III., XI., XIII. és XIV. kerület,
c) III. lakbérövezet: VI., VII., VIII., IX. és X. kerület,
d) IV. lakbérövezet: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerület.
6. §12
II. FEJEZET13
A lakásfenntartási támogatás elvei14
7. § A lakásfenntartási támogatás megállapításának szabályait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései határozzák meg.
8. §15 (1) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) A 10. § (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, a szobabérlők házában lévő lakrészeket és a szükséglakást.
(3) Társbérlet esetén a társbérlők által kizárólagosan használt helyiségekre és a közös helyiségekre részarányosan jutó kiadások vehetők figyelembe.
(4) Nem részesülhet önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatásban az a család, amelynek lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával stb.) összefüggésben jövedelme képződik.
9. §16 (1) A támogatást a kérelmező az állandó lakcíme, illetve a tartózkodási helye szerint illetékes kerületi önkormányzattól igényelheti, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző, legfeljebb egy évre vonatkozó lakásfenntartási kiadásai befizetésének igazolását.
(2) A jogosultság megállapításának feltétele: a kérelmező és a vele közös háztartásban élők által benyújtott
a) igazolás az összjövedelmükről és nyilatkozatuk arról, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, amely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné, valamint, hogy más önkormányzattól nem kapnak ilyen támogatást,
b) felhatalmazás, miszerint a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezetek az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztassák,
c) igazolás a tényleges lakásfenntartási kiadásokról.
10. §17 (1) A támogatást folyósító önkormányzat dönt arról, hogy a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások fedezetének beszedésére felhatalmazott szervezeteknek, vagy a jogosult részére folyósítja azzal, hogy az önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál.
(2) Az önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében a támogatás iránti kérelem benyújtásának lehetőségét az önkormányzat évente legalább két alkalommal köteles biztosítani a rendelete szerint.
III. FEJEZET
A lakásépítés támogatásának rendszere
A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása
11. §18 (1) A fiatal házasok első lakáshoz jutásával kapcsolatban adott támogatásban (a továbbiakban: fiatal házasok támogatása) részesülhetnek azok a fiatal házasok, akiknek lakó- vagy tartózkodási helyük Budapesten van, és a 14. §-ban meghatározott lakás építésével, vásárlásával méltányolható lakásigényük kielégítése céljából kívánnak első lakáshoz jutni.
(2)19 E rendelet szempontjából fiatal házasnak az a házaspár tekinthető, akiknél a támogatás biztosítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
12. §20 A fiatal házasok támogatása nyújtható:
a) magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését),
b) értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához,
c) magánszemélyektől történő lakás vásárlásához,
d) az önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban forgalmi értéken kerül eladásra.
13. §21 (1) Nem részesülhetnek a fiatal házasok támogatásában azok, akik külön-külön vagy együttesen beköltözhető lakástulajdonnal rendelkeznek. A kerületi önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy a lakástulajdont mely esetekben tekinti beköltözhetőnek.
(2) A fiatal házasok támogatásában azok részesülhetnek, akiknek szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai megfelelnek a módosított 35/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rend. 2. § a), b) és c) pontjában előírt feltételeknek.
(3) A fiatal házasok számára nyújtható támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő.
14. §22 (1) A fiatal házasok támogatása iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be.
(2) Ha a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az építkezés, vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be. Ebben az esetben a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kerületi önkormányzatok helyi rendeletet alkothatnak, amelyben a fiatal házasok támogatása odaítélésének egyéb szabályait megállapíthatják.
Lakásépítés helyi támogatása
15. §23 Lakásépítési helyi támogatásban (továbbiakban: helyi támogatás) részesülhet az egyedülálló személy és a lakásigényét együttköltözéssel megoldó család (továbbiakban együtt: család), ha a családnak lakó- vagy tartózkodási helye Budapesten van.
16. §24 Helyi támogatás nyújtható:
a) magánszemély tulajdonában lévő lakás építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, valamint emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez, felújításához vagy
b) a lakás tulajdonjogának magánszemély általi megszerzéséhez, ha arra vásárlás és lakás tulajdoni hányadának megszerzése útján kerül sor, beleértve az önkormányzatok által üresen, forgalmi áron történő önkormányzati lakás értékesítését is.
17. §25 (1) A helyi támogatás kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, mértéke az építkezés költsége, illetve a vételár 20%-áig terjedhet, amelyet legfeljebb 15 év alatt kell visszafizetni.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha a családban önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személy van - vissza nem térítendő helyi támogatás is nyújtható.
(3) Helyi támogatás akkor nyújtható, ha a család készpénz-megtakarítása eléri az építési-, felújítási költség, illetve a vételár 20%-át, amelyet az igényléskor hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(4)26 A készpénz-megtakarításba a fiatal házasok támogatása nem számítható be.
(5)27
18. §28 (1) A helyi támogatás iránti igényüket a kérelmezők elsődlegesen a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be.
(2) Ha a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes kerületi önkormányzat nem részesítette a kérelmezőket támogatásban, kérelmüket az építkezés vagy a vásárlás helye szerint illetékes kerületi önkormányzathoz nyújthatják be. Ebben az esetben a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kerületi önkormányzattól igazolást kell csatolni arra vonatkozóan, hogy támogatásban nem részesültek.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kerületi önkormányzatok helyi rendeletet alkothatnak, amelyben a helyi támogatás odaítélésének egyéb szabályait megállapíthatják.
IV. FEJEZET
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
19. §29 (1) Ez a rendelet a 21. § (3) bekezdés kivételével 1996. január 1-jén lép hatályba. A 21. § (3) bekezdés a rendelet kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra a támogatás nyújtásakor hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadóak.
(3) A Fővárosi Közgyűlés a Törvény 65/A. § (2) bekezdés alapján felhatalmazza a tulajdonos önkormányzatokat, hogy jelen rendeletben foglaltak érvényesítése érdekében alkossanak helyi rendeletet.