Szám: Gy.P/0832/1995.
Tárgy: Ivóvíz és csatornahasz nálati díjak módosítására vonatkozó vélemény
Atkári János
főpolgármester-helyettes
részére
Helyben
Tisztelt Atkári János!
A Fővárosi Közgyűlés 1995. októberében nem tárgyalta az un. víz- és csatornadíj emeléseket, további bizottsági és szakértői egyeztetések szükségessége miatt. Mivel az eredeti előterjesztési periódushoz hasonlóan most sincs információm arról, hogy ilyen szakértői vizsgálatok intenzíven folynának, ezért is, de általában is kifejteném a mostani díjemelésekre vonatkozó általános konkrétabb véleményemet.
Általában
Álláspontom szerint a jelenlegi beterjesztett díjemelési javaslatok mértéke nem fogadható el, mert
- a termelés és fogyasztás teljes vertikumában továbbnöveli (a szemétdíj, BKV utazási költségek növekedések mellett) a költség - és bérinflációt egyaránt - akkor, amikor az antiinflációs politika meghatározóan fontos kérdés;
- a díjemelések nélkül is csökkenő reálbérek mellett továbbnöveli a lakosságra háruló terheket olyan szolgáltatási körben, mely elől kitérni (helyettesíteni) a fogyasztó nem képes;
- a díjemelések tervezettnél jóval szerényebb mértéke esetén sem kerülne veszélybe a szolgáltatók működőképessége, nem ennek megőrzése az, ami a javasolt döntések meghozatalát alátámasztaná;
- a javaslat nem veszi figyelembe, hogy a város talán minden más szektorában is hasonló, vagy még nagyobb mértékü elmaradt fejlesztések halmozódtak fel a felvázolható és érvekkel alátámasztható igényekhez képest. Mégis - akár hosszabb perióduson keresztül is - az alapvető működőképesség fenntartását kell előtérbe he
- lyeznünk az ország gazdasági helyzete miatt. Az inflációt követő díjemelésekkel és a korábbinál nagyságrendileg nagyobb amortizációs összegekkel lehetőség nyílt a távfűtő, víz, csatorna szolgáltatás színvonalának megőrzésére, szerény fejlődésére. A szemétszállítási díj is hasonló célt szolgál ("amortizáció pótló hányaddal"), az ilyen célú BKV-hiteleket is megfizethetjük, s egyéb infrastrukturális hitelek terhe is azért nyomja az önkormányzat költségvetését, mert a működés mellett a fejlesztés terén is voltak/vannak céljaink.
Ennél több fejlesztés terhét közvetlenül, vagy közvetve ráterhelni a lakosságra, a többi elmaradt lakossági szolgáltatásra megítélésem szerint nem lehet, nem szabad.
- a Fővárosi Önkormányzathoz közvetlenül tartozó szolgáltatások körén belül sem indokolt a vállalati érdekérvényesítés hatására ilyen aránytalanságok előidézése, de a fővárosban vannak más önkormányzati szolgáltatások is (bölcsőde, óvoda, általános iskola stb.), melyek nem fejlesztési, hanem prímér működési gondokkal küszködnek, s ezért próbálnak a lakosságtól kiegészítő forráshoz jutni. Elkerülhetetlen, hogy a lakások és lakóépületek prímér fenntartása, működtetése érdekében emelkedjenek a lakbérek, közösköltségek. E lehetőség elvonása fővárosi önkormányzati fejlesztések érdekében a házak működőképességének elvonását jelenti. És akkor hol van még a karbantartás, elmaradt felújítás;
- a fővárosi háztartások működőképessége is igen komoly veszélybe került, igen sokan már át is estek ezen a határon, sajnos nem látom indokoltnak ilyen körülmények között a bármily jószándéku, és objektíve szükséges önkormányzati fejlesztések erőltetését;
- az egész mára kialakult tényleges díj-megállapítási mechanizmusra rányomja a bélyegét, hogy alapvetően a számbavehető igényekből indul ki (A, B, C stb. variánsok), nem pedig a minimális szükségletek és lehetőségek oldaláról építkezik;
- továbbra sincs nyoma sajnos a javaslatokban annak, hogy milyen (valóban) független szakértők, szervezetek vizsgálták felül az egyes nem csak fejlesztési, de karbantartási csomagokat, költségrovatokat, inflációs szorzókat stb.
Ennek és az erre vonatkozó "megrendelő-szolgáltató" alku hiányának a következményei milliárdokban mérhetők az előterjesztésekben.
A konkrét díjakról
A Fővárosi Közgyűlés 1995. február 2-án 24,6O Ft/m3-ről 39,3O Ft/m3-re emelte az ivóvízdíjat (ez mintegy 6O %-os emelés volt). Most a tervezett II. variáció szerint ez emelkedve 47,2O Ft/m3-re (plusz 2O %, vagyis 1996/1994. összehasonlításában az emelkedés 192 %, mintegy kétszeres). Plusz megnövekedett ÁFA. Az előterjesztés szerinti korrekció (vagyis a karbantartási költségek megemelése és a csepeli amortizáció érvényesítése) nélkül a megemelt díj 43,38 Ft/m3 lenne (cca. 1O %).
Reális vízdíjjavaslat érdekében teendő lépések:
- a Csepeli Vízkezelőmű amortizációjának és plusz költségeinek a felülvizsgálata, valóban mintegy 4OO mFt plusz bevétel szükséges-e 1996-ban emiatt. Meggyőződésem, hogy korántsem.
- a karbantartási terv felülvizsgálata nem a vágyak, hanem a minimális lehetőségek tükrében;
- a korrekció nélküli javaslat inflációs szorzóinak felülvizsgálata, nem túlzottak-e a fajlagos inflációs indexek. Figyelembevéve az 1995. eleji emelés igen bőkezű inflációs indexeit is.
- a korrekció nélküli több mint 2 md Ft összegű amortizáció pontos felhasználásának a rögzítése, szintén figyelembe véve a korábbi előterjesztéseket.
Az önkormányzati felülvizsgálat célja megítélésem szerint, hogy a mai viszonyok között a lehető legalacsonyabb vízdíj tétel kerüljön kialakításra, mely figyelembe veszi a korábbi emelés tartalmát, céljait, a további volumencsökkenést és a ténylegesen, szerkezetében is elismerhető költséginflációt (volumencsökkentést és hatékonyságjavulást is feltételezve). A többi tényező "túltervezését" a minimális szükségletekre kell lefaragni.
*
A csatornahasználati díjat a Fővárosi Közgyűlés ezév február 2-án 2O Ft/m3-ről 38 Ft/m3-re emelte (ez 9O %-os emelést jelent). Most a tervezet II. variációja szerint ez emelkedne 5O Ft/m3-re (ez plusz 31,6 %, vagyis 1996/1994. összehasonlításában az emelkedés pontosan 25O %, két és félszeres). Plusz megnövekedett ÁFA-teher. A jelenlegi 8,9O Ft/m3-es un. fejlesztési díjhányad megtartása esetén - vagyis, ha nem emeljük 15 Ft/m3-re ezt a tételt - az új díj 43,9O Ft/m3 lenne (15,5 %). Csak az Északpesti felvezetés finanszírozása esetén a díj ezutóbbihoz képest kb. O,2O Ft/m3-rel magasabb lenne, 44,1O Ft/m3.
Reális csatornahasználati díjjavaslat érdekében a vízdíjhoz hasonló lépéseket kellene tenni:
- az un. fejlesztési terv további radikális felülvizsgálata nem a vágyak, hanem a minimális lehetőségek tükrében;
- a jelenlegi amortizációs kulcsok és vagyonértékelés szisztematikus felülvizsgálata;
- a fejlesztési hányadon kívüli tételek költséginflációs szorzóinak felülvizsgálata, nem túlzottak-e a fajlagos indexek. Figyelembe véve az 1995. eleje indexálást is.
- a 2,6 md Ft-nyi amortizáció pontos felhasználásának a rögzítése, figyelembe véve a korábbi előterjesztéseket és a legfontosabb fejlesztési, korszerűsítési igényeket.
A felülvizsgálat célja, hogy a mai viszonyok között a lehető legalacsonyabb csatornahasználati díj kerüljön kialakításra, mely figyelembe veszi továbbra is a korábbi emelés tartalmát, feladatait, a volumencsökkenést és a - volumencsökkenést és hatékonyságjavítást így feltételező - tényleges és elismerhető költséginflációt. Minden "túltervezett" fillért le kell faragni a javaslatból.
A felülvizsgálatokat megelőzően a vízdíj legfeljebb 1O %-os a csatornahasználati díj legfeljebb 15,5 %-os emelése fogadható el.
Budapest, 1995. november 3.
Tisztelettel:
Győri Péter
Kapják:
Dr. Demszky Gábor
Vajda Pál
Böhm András
Dr. Ajkay Zoltán
Péterffy Ágoston