A fővárosi szociálpolitikai koncepcióról
A területért felelős Főpolgármester - helyettes javaslatot tett a fővárosi Frakciók vezetőinek az egységes fővárosi szociálpolitikai koncepció kialakítására és felkérte a frakciókat, hogy fejtsék ki véleményüket a koncepció kialakításának tartalmi és módszerbeli elemeiről. A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság, a Főpolgármester - helyettesi Iroda és a Regionális Forrásközpont szakértők és a kerületi önkormányzatok bevonásával javaslatot készít a Koncepció elemeire, amely 1996. decemberében a Főváros Közgyűlése napirendre tűzi a Szociálpolitikai Koncepció javaslatát. Ennek keretében:
- A forrásmegosztás során - a kerületek ismert javaslatai alapján - "Szolidaritási Alap" jön létre 300 m.Ft összegben, amelynek segítségével a fővárosi szociális ellátások intenzív fejlesztése kezdődhet meg. Ezáltal a lakosság összetételének és a nyújtott szolgáltatások arányának megfelelően az ellátó rendszer "finomabban reagálhat" a szükségletekre és "jobban célozhat" a rászorulókra. Hatékonyabb és költségkímélőbb, korszerűbb szociális ellátások jöhetnek létre úgy, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyetértésben a kerületekkel, preferál bizonyos fejlesztési irányokat az alapellátásban és ehhez többlettámogatás rendelnek. Pl: hajléktalan ellátás intézményeinek bővítése, étkeztetés, családsegítés, házi gondozás, stb.
- Fővárosi méretekben megteremthető a kerületi és fővárosi önkormányzatok, a civil szervezetek, a szakemberek közötti szervezett együttműködés egy "Fővárosi Szociális kerekasztal"-lal, ahol mind a terhek elosztása, mind az ellátási feladatok optimális megosztása, közös szociális tervezés, adatgyűjtés lehetővé válik.
- Az egységes fővárosi szociálpolitikai adatbázis kialakítása biztosíthatja mind az erőforrások, mind a sztenderd minőségmérés objektív feltételeit. A koncepciót szükséglet - oldalról megalapozza a két-és többgyermekes családok egészségügyi és szociális állapotának felmérése, több, mint 10 ezer háztartásra kiterjedően.
- Átgondolható az eddig a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott, de alapellátás-jellegű szolgáltatást nyújtó intézmények intézményfenntartó társulás formájában való, egy, vagy több kerülettel való közös fenntartása.
- Az egészségügy szerkezetváltásával párhuzamosan lehetőség van a szociális ellátórendszer kereteinek tágítására, akár új intézmény- és ellátás típusok kialakítására, mint pl. ápoló otthonok, home care. Indokolt a bölcsődei ellátás támogatási rendszerének áttekintése.
- A szakosított intézmények szervezeti átalakítása (KHT-vá, közhasznú alapítvánnyá) olyan többletforrásokat jelenthet, amelyek segítségével az intézmények nagyobb részének folyó fenntartási gondjai megoldhatóak, de legalább helyzetük stabilan kézben tartható és így nem vezet elviselhetetlen finanszírozási problémákhoz.
- A szakosított intézmények részbeni privatizációjával olyan források biztosíthatóak, amellyel minőségi férőhelybővítés, korszerűsítés érhető el. A közeljövőben sor kerülhet az első néhány intézmény átalakítására (Dózsa Gy. úti Idősek Otthona, Benczúr utcai és Gárdonyi G. úti Idősek Otthona, Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona)
- A Fővárosi Önkormányzat és a civil szervezetek, egyházak, karitatív szervezetek közötti együttműködés egységes, normákkal, minőségi követelményekkel (akár szerződési kódexszel) szabályzott mederben szabályozható, ahol mód nyílik az erőforrások közös, hatékonyabb kihasználására.
- Kialakulhat a szakosított ellátásokat igénybe vevő polgárok és a szolgáltatók között egy olyan ellátási szerződéses rendszer, amely korrekt, tervezhetővé teszi az ellátásokat és kiszámíthatóvá a költségeket.
- Megkezdődhet az ellátások teljesítmény-mérése és garantálhatóak ellátási minimumok, megcélozhatóak kívánatos és elérendő ellátási sztenderdek. Ennek eredményeként minden ellátott, gondozott számára
