Tárgy: Javaslat a kerületi önkormányzatok által igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatásról
(Rendeletalkotás)
Egyeztetve:
- Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságaival
- a Kerületi Küldöttek Kollégiumával
- kerületi polgármesterekkel
- kerületi önkormányzatok szakbizottságaival
Tisztelt Közgyűlés !
A Fővárosi Közgyűlés 1996. január 25.-i ülésén rendeletet alkotott a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 1996. évi megosztásáról és ehhez kapcsolódóan a 19/1996 (I.25.) sz. határozatában előírta a szociális ellátórendszerek fejlesztésének támogatását biztosító fővárosi támogatási rendelet tervezet kidolgozását.
A forrásmegosztás a Költségvetési törvény előírásai szerint elismeri az egyenlőtlenségeket. A kerületek gyakorlata továbbá azt célozza, hogy az arányos források az ellátott lakosság kedvező, vagy kedvezőtlen szociális mutatóit kövessék. A főváros területén működő önkormányzatok szociálpolitikai tevékenysége általában két tényező kényes egyensúlyán nyugszik:
- érzékeny a lakossági terhek változásaira,
- érzékeny saját költségvetésének korlátaira.
A Szociális törvény alapján biztosított kötelező ellátások - úgymint: a pénzbeni és természetbeni ellátások, illetve a kerületekben az intézményi keretekben zajló alapellátás, valamint a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátások - költségeihez a normatív támogatások rendszere hozzájárulást biztosít. Amellett, hogy három év távlatában a normatív támogatások rendszere nominál értékében növekedést mutat, a kerületek szakigazgatási szerveinek véleménye alapján mind a segélyezési, mind pedig az intézményi ellátások azonos szinten való biztosítása egyre nagyobb terheket ró az önkormányzatokra.
Így például a kerületi szakigazgatási vezetők becslése szerint az intézményi normatíva - intézménytípustól függően és kerületenként változóan - a valós költségek mintegy 55 - 70 %-át fedezi; a teljes költségek fedezetéhez szükséges összeget a kerületek saját forrásból egészítik ki. Az önkormányzatok Budapesten 1994-ben közel 300 ezer esetben [1] nyújtottak segélyt, ami 22%-kal több, mint az 1993-ban regisztrált esetszám. Tekintettel, hogy a szociális ágazat adatgyűjtési mechanizmusa fővárosi szinten nincs kiépülve, 1995-re minimálisan annyi becsülhető, hogy az ellátások lakossági igénybevétele iránti kereslet nem csökkent, hanem folyamatosan növekszik, a fentihez hasonló, átlagosan éves 15-25%-os ütemben. Így, a szociális ágazatban rendelkezésre álló és statisztikailag feldolgozott adatok csupán illusztrálni tudják egy-egy esztendő szociális kibocsátásait. A kerületi önkormányzatok csak segélyezésre (pénzbeni és természetbeni ellátásokra) 1994.-ben 3.412 millió Ft-ot fordítottak. Az alapellátás intézményeit 55.024 fő vette igénybe és erre 5.374 millió Ft-ot költöttek. Ezek a költségek képezik a kerületi önkormányzatok tényleges és közvetlen szociális kiadásait, 1994-ben. Az alapellátás intézményei a többször módosított 1993. évi III. tv. szerint :
- gyermekek napközbeni ellátása
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- nappali ellátást nyújtó intézmények
A Fővárosi Önkormányzat szakosított intézményeire 1994-ben 2.091 millió Ft fenntartási és 886 millió fejlesztési kiadás jutott. A normatív támogatás a szakosított ellátások költségének 77,9%-át biztosította 1994-ben.
Az önkormányzatok növekvő szociálpolitikai kiadásainak ismerete mellett a különböző társadalomstatisztikai kutatások (KSH feldolgozás, TÁRKI Magyar Háztartáspanel) alapján köztudott, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a lakosság életszínvonala, nőtt a szegénységben élők, illetve az átmeneti időre elemi anyagi gondokkal küzdők száma, jelentősen megnőtt mind az egyéni háztartásokra, mind a szolgáltató intézményekre háruló teher. Összességében: az önkormányzati szociálpolitikai kibocsátások abszolút mértéke nincs érdemi kihatással a széles lakossági rétegek életszínvonalának alakulására, legfeljebb egyes célzott rétegek társadalmi jövedelmeiben jut jelentősebb szerephez.
A Fővárosban működő önkormányzatok a régi és az új szociális problémákra csak részben és egymástól is igen eltérő módon tudtak reagálni. Ennek következtében a fővárosi önkormányzatok szociális ellátó rendszerének jelenlegi állapotáról röviden elmondható, hogy
- az nagy területi egyenlőtlenségeket mutat,
- a Szociális törvényben előírt természetbeni alapellátó és szakellátó intézmények hálózata hiányos, ezen hálózatok kiteljesítése és egyben szakmai fejlesztése indokolt,
- egyes speciális csoportok (pl.: sérült emberek) ellátását szolgáló intézményhálózat alulfejlett,
- a szolgáltató szervezetek közötti kapcsolatrendszer nem kielégítő,
- a pénzbeni ellátások szabályzása, célzottsága, eljárásai ma még elmaradnak a kor kívánalmaitól.
Az itt felsorolt hiányosságok feloldásának megkezdése érdekében döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés - a kerületi önkormányzatokkal, s azok szakmai szerveivel egyetértésben, - hogy létrehozza a Szolidaritási Alapot.
Tisztelt Közgyűlés !
A fentiek alapján javaslom, hogy a Fővárosi Közgyűlés alkosson rendeletet a Fővárosi Szolidaritási Alap szociális ellátás fejlesztésére szolgáló támogatási rendszer feltételeire és a pályázati eljárás rendjére vonatkozóan.
A Szolidaritási Alap ennek megfelelően a Főváros területén működő kerületi önkormányzatok szociális fejlesztéseinek összehangolására, a fejlesztések megalapozására szolgál. E fejlesztések költséghatékony, a szükségleteknek megfelelő, egyrészt a Szociális törvényben meghatározott típusú, másrészt új ellátás-típusok kialakítására szolgálnak. A fejlesztések fő irányai:
A) a már meglévő ellátások továbbfejlesztése,
(Pl.: családsegítő központ, gondozási központ, házi gondozás, szociális étkeztetés, ellátásban dolgozók továbbképzése, lakossági kapcsolatok korszerűsítése stb.)
B) új típusú ellátások létesítése,
(Pl.: hajléktalanok nappali melegedője, fogyatékosok napközbeni ellátása, rehabilitációja, habilitációja, home - care, új pénzbeni támogatási formák, működő szervezetek egyéb kezdeményezései stb.)
C) olyan új ellátások kialakítása, melyek össz-fővárosi jelentőségűek, egynél több kerületre kiterjedő ellátást jelenthetnek.
(Pl.: átmeneti szálláshelyek, éjjeli menedékhely, albérlők háza hajléktalanok részére, krízislakások kialakítása, eljárási rendszerfejlesztés, közösen működtetett intézmények, projektek kialakítása stb.)
Ezek alapján a Szolidaritási Alapot 3 blokkra - három célcsoportra - lehet osztani, amelyeknek arányát a fix összegű alapon belül pontosan ki kell jelölni. A jelenlegi ellátások ismeretében a három célcsoport között célszerű olyan felosztást eszközölni, ahol a több kerületre kiterjedő problémákra reagáló ellátásoknak prioritást lehet adni az alábbiak szerint:
A. célcsoport A Szociális törvényben előírt alapellátási forma kialakítása, továbbfejlesztése
A Szolidaritási Alap pénzeszközeinek 30 %-a
B. célcsoport Új ellátási formák, eljárások kezdeményezése, kialakítása
A Szolidaritási Alap pénzeszközeinek 30 %-a
C. célcsoport Több önkormányzat területére kiterjedő szociális szolgáltatások kialakítása
A Szolidaritási Alap pénzeszközeinek 40 %-a
A pályázati eljárás, illetve döntés során figyelemmel kell lenni arra, hogy
- a helyi önkormányzatok és a szakmai szervezetek előzetesen véleményt nyilváníthassanak a konkrét pályázati célokra és feltételekre vonatkozóan,
- a helyi önkormányzatok költséghatékony, korszerű ellátórendszer fejlesztésben, saját források megfelelő biztosításában legyenek érdekeltek,
- a pályázat lehetőség szerint mind a pénzbeni, mind a természetbeni ellátási formák megújítására terjedjen ki,
- ösztönözze a fővárosi szociális szolgáltatások szakmai színvonalának emelését
Biztosítani szükséges a szolidaritás elvének érvényesülését úgy is, hogy elsősorban azon kerületek számára nyíljon mód pályázat benyújtására és elnyerésére, ahol a lakosság szociális összetétele rosszabb, mint a fővárosi átlag. Ennek megállapítására alkalmasak azok az állapot - mutatók, amelyeket a mindenkori Költségvetési törvény a települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó számításánál figyelembe vesz
Ezek az 1996. évben:
- inaktív korúaknak,
- regisztrált munkanélkülieknek,
- személyi jövedelemadót fizetőknek, az évi adóbevallások összesítése
szerinti, - 20-30 éves korcsoportba (11 éves idôszak) tartozó állandó népességnek
a részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.
Ugyanígy szabályozni szükséges, hogy a Szolidaritási Alap általában nem a szociális ellátások működési költségeinek kiegészítésére, hanem sokkal inkább az innovációra és fejlesztésre szolgál. Ezzel együtt lehetővé kell tenni, hogy a Szolidaritási Alapból elnyert egyszeri támogatással kialakított, korábban nem létező új ellátás működési költségeihez az ellátás kialakításának évében a támogatás egy kisebb hányada rendelkezésre álljon, tekintettel arra, hogy az nem volt tervezhető a kerület tárgyévi költségvetésében.
Határozati javaslat:
1. / A Fővárosi Közgyűlés megalkotja a .................../1996 ( ) sz. rendeletét a kerületi önkormányzatok által igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatásról.
Budapest, 1996. április 2.
Győri Péter
Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság
elnöke
A rendelet megalkotásához minősített többség szükséges.
Láttam:
dr. Tiba Zsolt
Főjegyző
[1] A számadat folyósítási aktust, határozatok számát, nem pedig a segélyben részesültek számát jelöli.