A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonokra vonatkozó

egyes döntések, valamint a

Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt fejlesztési, beruházási és feladat-ellátási előterjesztések

Tartalom

Tartalom        

javaslat a szakosított szociális intézmények működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokra        

Intézményhálózat osztályba sorolása és az osztályokhoz tartozó intézmények  mai állapota        

I. Változatlan férőhellyel, a jelenlegi kialakításban működő intézetek        

II. Folyamatban lévő fejlesztések (az 1994.-i osztályba sorolás szerint)        

III. Rekonstrukcióra szoruló intézetek        

IV. Bizonytalan helyzetű intézetek, az egyház által visszaigényelt ingatlanok        

V. Értékesíthető ingatlanok        

VI. Új intézmények        

A minimumokhoz szükséges rekonstrukciós igények becslése        

A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthoni intézményhálózat minimum feltételei kialakításának  tervjavaslata        

A rekonstrukciós igények értékelése és alternatívái        

Intézmények, amelyek körében van lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során        

Intézmények, amelyek körében nincs lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során        

A programok értékelése        

1. JAVASLAT A SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI ÉS FELADAT-ELLÁTÁSI PROGRAMJÁRA..............................................17

A humán infrastruktúra helyzete        

Eredmények és kudarcok        

Az intézményrendszer „humanizálása”        

A fizikai környezet fejlesztése, az intézményi szakmai minimumok helyzete        

Új intézmények és ellátás-típusok kialakítása        

A szak-és alapellátás kapcsolata        

A szükségletek        

A szociális otthoni modell tartalmi változásai        

Az új modellnek megfelelő térítési díjak        

Javaslat a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonok továbbműködtetésére        

Jogszabályok szerinti üzemeltetés, a Budapesti Szociális Chartában foglalt szakmai keretek szerint        

A humán infrastruktúra fejlesztése, a korábbi prioritások szerint        

A szociális otthonok rekonstrukciójának közép-hosszú távú programja        

A program forrásai és keretei        

A szociális otthonok rekonstrukciója és kiváltása        

A rekonstrukciós program alatti átmeneti időszak és a működési kiadások        

1. sz. Melléklet: ..........................................................................................................................................

2. sz. Melléklet: ..........................................................................................................................................

3.sz. Melléklet: Az előterjesztésben megjelölt programok egy lehetséges ütemezése        

A Fővárosi Önkormányzat szociális otthonok működési feltételeit, beruházási programjait  érintő, hatályban lévő egyes határozatai.        

Intézmény-racionalizáció 1. 1997. június 26.-i döntések        

Intézmény-racionalizáció 2. 1997. szeptember 25.-i döntések        

Rekonstrukció, 1. ütem (10 program - 1997. június 26.-i döntések)        

Rekonstrukció, 2. ütem (1997. december 18.-i döntések)        

Egyeztetve:         a Fővárosi Közgyűlés

                állandó bizottságaival

Tisztelt Közgyűlés!

A Budapesti Szociális Chartáról szóló előterjesztés tárgyában hozott 805/1997 (V.29.) Főv Kgy. határozattal Budapest  Főváros Közgyűlése felkérte a Főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést a Közgyűlés számára a szakosított szociális intézmények működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokról

Jelen előterjesztés alternatívák bemutatásával  tesz eleget a Fővárosi Közgyűlés határozatának, úgy, hogy végrehajtásával a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szociális otthonok egy részének műszaki-technikai mutatói ezek után megfelelnek a működési engedélyek kiadásához szükséges feltételeknek. Az előterjesztésnek nem tárgya a férőhelyek bővítése, erre vonatkozóan 1997 december 31-ig konkrét javaslat készül. Ugyanígy: a jelen előterjesztésben tárgyalt de nem feltárható, második intézményi csoport vonatkozásában új előterjesztés készítése indokolt, szeptember 30.-ig. Ezen előterjesztés ugyancsak nem tér ki a hajléktalan ellátásra, illetve egyéb bentlakásos formákra - kizárólag a szociális otthonok minimum feltételeinek megteremtését tűzi ki célul.

1. Előzmények, helyzetértékelés

E program elkészítését az indokolja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI.7.) Kormányrendelet a szociális otthonok végleges működési engedélyeit  a humán és tárgyi infrastrukturális feltételek meglétéhez köti. A végleges működési engedélyek megszerzésének határideje: 1999. december 31. E feltételek az intézmények (telephelyek) többsége esetében nem állnak fenn. Az 1994. évi Rekonstrukciós Program  ugyan e feltételeke megteremtését tűzte ki célul - a férőhelyek visszapótlásával - de az 1993. évi  árszínvonalon. Ezt az azóta megtörtént beruházások, változások tükrében aktualizálni kell. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szakosított szociális ellátásokra az elmúlt időszakban számos, hatást gyakorló új körülmények (jogszabályi változások, az egészségügy átalakítása, a Budapesti Szociális Charta elkészülte és folyó munkálatai, stb.)  merültek fel,  illetve a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettsége az 1993. évi III. tv. alapján változott, egyes ellátások esetében pedig kifejezetten bővült.

1994-ben elkészült a szociális otthonok rekonstrukciós programja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés a 659/1994. (VI.23.) Főv. Kgy. számú határozatával elfogadott. A programhoz - amelynek „A” változata 1993 évi árakon 21.252, a „B” változata pedig 19.882 millió Ft-os beruházási összeget irányoz elő - költségvetési kötelezettségvállalás akkor nem társult.

A program  a szociális otthonokat felmérte és osztályba sorolta annak megfelelően, hogy mely intézmény milyen jellegű és mekkora mértékű rekonstrukcióra szorul. A Program az akkori szociális otthoni kapacitás 71,6%-át  jelölte rekonstrukcióra szorulónak, (III. osztály) illetve 16,9%-át javasolta értékesíteni, tekintettel az  igen magas működési költségekre és az ingatlanok állapotára. 815 férőhely - a kapacitás 20,3%-a - volt "bizonytalan" helyzetben, mivel hat intézményt az egyházak visszaigényeltek. Ugyanitt a Program a VI. osztályban a kieső intézményi férőhelyek visszapótlására és a tényleges szükségletek kielégítésére 1020 új férőhely (5 intézmény) megépítését tartotta szükségesnek.

Budapest Főváros Közgyűlése a szociális otthonok rekonstrukciós programját 1996. január 25.-i határozatával  módosította annyiban, amennyiben úgy döntött, hogy

• a kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonának kastély épületét,
• a Dózsa Gy. úti Idősek Otthona Dózsa Gy. úti és Benczúr utcai épületét, és a
• Fő utcai Idősek Otthona Gárdonyi G. úti épületét

készpénzes értékesítés helyett más, szociális otthonnak jelenleg is helyt adó ingatlanon új férőhelyek megépítésével kell kiváltani az ingatlanok hasznosításával, ahol a beruházás ellenértékeként a megjelölt ingatlanok  szolgáljanak. A Közgyűlés határozatának megfelelően a programra a tenderkiírás elkészült és a beruházások 1997-ben megkezdődhetnek. Mivel e  program célja elsődlegesen a működési költségek csökkentése és nem a férőhelyek fejlesztése, eredményeként lényeges férőhelybővüléssel nem lehet számolni.

Az elmúlt évek fejlesztéseinek  eredményeként közel 500 új szociális otthoni férőhely jött létre. E programok a Rekonstrukciós Program II. osztályába sorolt (akkoriban: „Folyamatban lévő fejlesztések” osztálya) kereteiben valósultak meg. Céljuk nem elsősorban a meglévő hálózat felújítása, hanem a férőhelyek számának növelése volt. Az elmúlt évek során megvalósult fejlesztések, beruházások ütemét alapul véve a Szociális Otthonok Rekonstrukciós Programja az eredeti elgondolások szerint legkevesebb 15 év alatt hajtható végre.

A szociális otthonok férőhelyfejlesztései 1994 óta

Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat 29 szociális intézményt működtet és tart fenn. A 29 intézményből 26 a szociális otthon, ahol 51 telephelyen összesen 6.736 férőhely működik, ebből 613 férőhely emelt szintű elhelyezést biztosít  (az összes férőhely 9,1%-ka) Ebből 10 otthon a fővárosban (a férőhelyek 44,8%-a), 16 intézmény vidéken, a férőhelyek 55,2%-a) található. Időseket 16 otthonban gondoznak, (4.220, az összes férőhelyek 62,65 %-a), a   pszichiátriai betegek elhelyezése 4 otthonban történik. (1235, 18,33%). Értelmi fogyatékosokat 6 intézményben (1281, az összes férőhelyek 19,02%-a) látnak el. Az intézményi elhelyezésre  várakozók száma az 1996. december 31-i állapot szerint: időskorúak otthonaira 1.777 fő, a pszichiátriai betegek otthonaira 251, az értelmi fogyatékosok otthonaira 42 fő . Az összes várakozók száma tehát 2.070 fő. A várakozási idő 1-2 hónaptól, esetenként több évig is terjed, attól függően, hogy az elhelyezést kérő melyik otthonba szeretne kerülni. A fővárostól távoli, zsúfolt régi épületekben való elhelyezésre kevesebbet kell várni.

1. Intézményhálózat osztályba sorolása és az osztályokhoz tartozó intézmények  mai állapota

A Fővárosi Szociális Otthonok rekonstrukciós programjának elkészítéséhez előzetesként az intézmények osztályba sorolása készült el. ^[1]

Az osztályozás során az alábbi szempontok lettek figyelembe véve:

- az épületek műszaki állapota,

- a gondozottak elhelyezési körülményei,

- a feladat ellátására való alkalmasság,

- fejlesztési, valamint korszerűsítési lehetőség,

- tulajdoni kérdés.

1. I. Változatlan férőhellyel, a jelenlegi kialakításban működő intézetek

Azok az intézetek, amelyek a közelmúltban létesültek vagy azok, amelyek rekonstrukciója megtörtént és megfelelnek a korszerű követelményeknek. Összesen nyolc intézmény, illetve ingatlan.

Ezen intézmények körében jelentős rekonstrukció nem történt.

1. II. Folyamatban lévő fejlesztések (az 1994.-i osztályba sorolás szerint)

Négy intézet rekonstrukcióra került, melynek kapcsán alapvetően egy és kétágyas szobákkal minőségi és mennyiségi férőhely fejlesztés történt, valamint korszerű ellátó részlegek (konyha, mosoda, stb.) kerültek kialakításra. Ezek a XI. Kamaraerdei út l6.,  XX. Virág Benedek u. 36., Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65., és a XVII. Pesti út 117. sz. alatti  intézmények

A Program II. osztályába sorolt fejlesztések kivétel nélkül megvalósultak.

1. III. Rekonstrukcióra szoruló intézetek

A zsúfoltság és az alacsony komfortfokozat jellemző erre a kategóriára (kivéve a Gergely utcai intézetet), valamint az épületek műszaki állapota és a korszerűtlenség is szükségessé teszi a rekonstrukciót. Ott, ahol a telek beépíthetősége, valamint építészetileg alapterület növelése lehetséges, a rekonstrukcióból származó férőhely csökkentést a visszapótlást - részben vagy egészben -, a helyszínen kell megoldani. Együttesen 22 intézmény, illetve ingatlan érintett a III. csoportban.

A rekonstrukcióra szoruló intézmények és részlegek javarészt az 1994-es állapotok szerint működnek, többségük ma is rekonstrukcióra szorul. A fenti ingatlanok közül a megkezdett ingatlan hasznosítási programban érintett: a mártonhegyi úti (az értékesítésre kerülő Gárdonyi G. úti ingatlan visszapótlására) és  a Táncsics M. u. 2-4.,. Pálya u. 27. sz . alatti  részlegek (a Dózsa Gy. úti és a Benczúr utcai részlegek visszapótlására). A vámosmikolai, az erdőkertesi és a tordasi intézményekre kész beruházási programokkal a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik, melyeknek célja elsősorban férőhely fejlesztés.

1. IV. Bizonytalan helyzetű intézetek, az egyház által visszaigényelt ingatlanok

Az ingatlanok átadása esetében teljes körű visszapótlás válik szükségessé. Amennyiben az ingatlanok használata nem változik, az épületek rekonstrukcióját el kell végezni az épületek korszerűsítése, a zsúfo1tság és az alacsony komfortfokozat megszüntetése érdekében.

Egyes döntések megszülettek, tényleges átadásra még nem került sor. Ide sorolható az időközben a lengyel közösség által visszaigényelt Óhegy u. 11.  ingatlan is.

1. V. Értékesíthető ingatlanok

Szociális otthoni feladatok ellátására még inkább alkalmatlan intézmények, illetve ingatlanok. E kategóriára is jellemző a zsúfoltság, korszerűtlenség és az alacsony komfortfokozat. Az értékesítésből származó bevétel ráfordításával korszerű intézetek létesítését lehet megvalósítani. Ezek: II. Gárdonyi G. u. 4.,  XII. Bürök u. 27., VII. Dózsa Gy. u. 82/a.,  VI. Benczúr u. 46., Visegrád, Mogyoróhegy u. - Visegrád, Fő u., Kéthely

E szociális ingatlanok hasznosítási programjáról  a Fővárosi Közgyűlés a 659/1994. (VI.23.) Főv. Kgy sz. határozata módosításáról  szóló 106/1996. (I.25.) Főv. Kgy. számú határozata rendelkezik. Ennek értelmében a Budapest, II. Gárdonyi G. u. 4., a Budapest, VII. Dózsa Gy. u. 82/a., Budapest, VI. Benczúr u. 46. és a kéthelyi szociális otthoni ingatlanok értékesítésére nem készpénz ellenében úgy kerülhet sor, hogy a ma is e célra szolgáló, bővíthető új telephelyeken, vállalkozói tőke bevonásával, új építményekért cserébe kell ezen ingatlanok tulajdonjogát átadni. A pályázati tender az ingatlanok hasznosítására elkészült. Az ingatlanhasznosítási pályázatok kiírásra jogértelmezési kérdések miatt (közbeszerzési eljárásban, vagy más pályázati úton történjen az értékestés) nem került sor. Az értékesítésre kijelölt és megnevezett ingatlanok semmilyen felújításban nem részesültek, erőteljesen amortizálódtak.

1. VI. Új intézmények

A  rekonstrukcióból és az értékesítésből származó férőhely csökkenés visszapótlásához szükséges, valamint új mennyiségi férőhely fejlesztés részére létesítendő új intézmények férőhelyszámát a Rekonstrukciós Program 1020-ban határozta meg.

4. db új 200 férőhelyes intézet       800 fh.

1. db új 220 férőhelyes intézet       220 fh.

___________________________________

5     új intézet                             1020 fh.

E program még nem indult el. A mai fejlesztések a II. osztály eredményei

1. A minimumokhoz szükséges rekonstrukciós igények becslése

Az intézményhálózat ahhoz, hogy 1999 végéig végleges működési engedélyt kaphasson, mind infrastrukturális, mind személyzeti fejlesztésre szorul. 1997-ben várhatóan valamennyi intézmény megkapja az ideiglenes működési engedélyt, ezek elbírálására várhatóan 1997 II. félévében sor kerül. A Rekonstrukciós Program folytatása esetén a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségeire tekintettel kell lenni. Ehhez egységesen kell szemlélni a rekonstrukció elmaradása esetén kieső férőhelyek visszapótlásának alternatíváit is.

A tartós bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások döntő többségének fenntartása (kialakítása) a továbbiakban is fővárosi önkormányzati feladatként várható. A Budapesti Szociális Minimum kapcsán külön megvizsgálandó, hogy az ellátások közül mely típusokat és milyen mértékben kell / lehet közszolgáltatási szerződés, és mely kört saját fenntartású, önkormányzati intézmény kereteiben működtetni.

A jogszabály(ok) alapján a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségének nagyságrendje, a kapacitások férőhelyek számára lebontott pontos becslése nem lehetséges. A jogszabályok ugyanis nem írják elő: mekkora az az intézményi kapacitás, amellyel az Önkormányzat a kötelezettségeinek még eleget tesz, s mekkora az, amely már annak nem felel meg. A Sztv. kizárólag azt írja elő, hogy a fővárosi (megyei) önkormányzat(ok) milyen típusú tartós, bentlakásos intézmények fenntartásáról kötelesek gondoskodni. (Sztv. 86.-88. §)

A Sztv. alapján nyújtott ellátások közül ma a Fővárosban hiányzik (hiányuk igen nagy ellátási deficitet jelent!):

• a  rehabilitációs intézmények közül a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye és a fogyatékosok rehabilitációs intézménye,
• az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül az időskorúak  és a fogyatékosok gondozóháza

Összességében: a férőhely vesztéssel együtt járó visszapótlás - vagy a későbbiek során megtervezhető fejlesztések -  körében feltétlenül számításba kell venni a szenvedélybetegek  (alkohol, drog) rehabilitációs és foglalkoztató intézetének, a fogyatékosok rehabilitációs intézetének (lakásotthon jellegű) a kialakítását, illetve a már működő intézmények bázisán egy-egy kisebb kapacitás kialakításával időskorúak és fogyatékosok átmeneti otthonának létrehozását a közeljövőben.

A minimum feltételeken jelen esetben elsősorban az ingatlani infrastruktúra, az egy főre jutó alapterület, légtér, kiszolgáló és egyéb helyiségek, a szakszemélyzet foglalkoztatásához szükséges helyiségek meglétét kell érteni és ezt - az ennek megteremtéséhez szükséges rekonstrukciós igényeket - kell vizsgálni.

A minimum-feltételek kialakításának prioritásai:

1. azok az intézmények, amelyek körében van lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során és
2. ez a lehetőség gazdaságos
3. ez a lehetőség kevésbé gazdaságos, de szakmailag indokolt

Ezekre a programokra - elfogadás esetén - terveket és beruházási célokmányokat lehet készíteni. A programoknak lehetőleg 1999 december 31-ig be kell fejeződni.

1. azok az intézmények, amelyek körében nincs lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során

Ezen programok következtében a szükséges férőhely veszteségek visszapótlására - a szakmailag indokolt férőhely fejlesztésekre - 1997 szeptember 30-ig külön előterjesztést kell készíteni.

1. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthoni intézményhálózat minimum feltételei kialakításának  tervjavaslata

A szociális otthonok működési engedélyekhez szükséges rekonstrukciója 1997. évi  költségei a jelenlegi becslések alapján ^[2]

Idősek szociális otthonai

Pszichiátriai betegek otthonai 

Értelmi fogyatékosok otthonai 

Eddig elfogadott fejlesztési programok, rekonstrukciós tartalommal

• Csökkentve a két címzett támogatással és a NM pályázat összegével (Tordas:973,7 m Ft   Ráday u.: 105,0 m Ft )

1. A rekonstrukciós igények értékelése és alternatívái

A rekonstrukciós igények értékelése során figyelembe vett szempontok:

• az ismertté vált program teljesíti-e a 2/1994 (I.30.) NM r.-ben foglalt előírásokat?
• van-e lehetőség visszapótlásra?
• a megnevezett intézmény (részleg) tulajdonjoga rendezett-e, áll-e egyházi visszaigénylés alatt?
• az 1994. évi Rekonstrukciós Program az adott intézményt (telephelyet) mely osztályba sorolta - indokolt-e annak átsorolása más osztályba?
• van-e az intézményen (telephelyen) már megkezdett program, amely az 1994. évi Rekonstrukciós Programon alapul?
• milyen szakirányú ellátást biztosít az adott intézmény?
• a Fővárostól az adott intézmény (telephely) milyen távolságra van, miként megközelíthető?
• az intézményi szakmai program korszerűsége, innovatív jellege hogy minősíthető?
• az intézményi kapacitások kisese esetén van-e realitása a kapacitás visszapótlásának, mi módon és költségen?
• van-e hasonló (méretében, szakmai tartalmában megfeleltethető) más - pl. piaci, karitatív, stb. -  ellátás az adott kapacitás pótlására?
• mekkora a teljes körű rekonstrukció valós és fajlagos költsége?
• az adott intézményi kapacitás kiesése milyen mértékben és összetételben „rendezi át” a szociális otthonok szakmai szerkezetét?

1. Intézmények, amelyek körében van lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során

A felsorolás egyben a beruházások fontossági sorrendjét is megjelöli. Az első 5 program (Mártonhegyi u. 53-57., Pálya u. 27.,Georgina u. 32.,Táncsics M. u. 2-4., Kéthely) a megkezdett ingatlan hasznosítási program miatt szükséges - itt a régi (a jelenlegi) ingatlanok teljes kiváltása megtörténik, a minimumfeltételekhez szükséges rekonstrukció nem szükséges. Az értékesítendő intézmények (telephelyek) esetében a férőhelyek visszapótlásának költségei a Fővárosi Önkormányzat számára nem jelentkeznek, illetve azok fedezeteként az értékesített ingatlanok szolgálnak. A további sorrendet a visszapótolható férőhelyek száma, a férőhelyvesztés mértéke és a visszapótlás költségei együttesen határozzák meg. A bizonytalan helyzetű intézmények (egyházi visszaigénylés alatt álló) rekonstrukciójára vonatkozóan a későbbiek során külön terv készül. (lásd alább)

1. Intézmények, amelyek körében nincs lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során

Az alábbi programok következtében szükséges férőhely veszteségek visszapótlására - a szakmailag indokolt férőhely fejlesztésekre - 1997 szeptember 30-ig külön előterjesztést kell készíteni.

A programok felsorolása nem sorrend, azt a tárgyban készülő előterjesztés határozza meg, figyelemmel a Fővárosi Önkormányzat négy éves fejlesztési programjára, illetve a már megkezdett beruházásokra. (Bp. IX. Knézits u. 14., Bp. XI. Bánk bán u. 12-20., Bp.XVIII.Ráday Gedeon u.3., Tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthona, Vámosmikola, együttesen 545 férőhely)

Megkezdett, illetve folyó fejlesztési programok

Feladat        Férőhely        Változás        Új fh.        Progn.költség, m Ft

1. Bp. IX. Knézits u. 14. Idősek Otthona                 -          50        50        195,0

2. Bp. XI. Bánk bán u. 12-20. Idősek Otthona                 -        120        120        289,4

3. Bp.XVIII.Ráday Gedeon u.3. Pszich. Betegek O.   -         140        140        (NM pályázatból 105,0)

4. Tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthona              140        190        330        1.498,1 (ebből címzett 973,7)

5. Vámosmikolai Idősek Otthona bővítése               105        45        150        450,0

Összesen               245        545        790        2. 432,5 ^[7]

1. A programok értékelése

A  „2.1.1. Intézmények, amelyek körében van lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során” program:

1. Az 1994.-i Rekonstrukciós Program módosításához (106/1996. (I.25.) Főv. Kgy. számú határozat) kapcsolódó elgondolások értelmében, illetve a Fő utcai Idősek Szociális Otthona egyházi visszaadása miatt a Mártonhegyi úti, a Táncsics u.-i, Pálya u.-i és a Georgina ú.-i  rekonstrukció elkerülhetetlen, hiszen az ingatlanok hasznosítása (Gárdonyi G. u., Dózsa Gy. u., Benczúr u.) ezen intézmények üres ingatlanain lévő új létesítmények felépítésével jár együtt. Ezek - mint új intézmények - megfelelnek majd a műszaki-jogi feltételeknek, működési engedély megszerzése biztosítható. A kéthelyi intézet megkezdett értékesítését (kiváltását) be kell fejezni. A négy ingatlan megkezdett hasznosítása közbeszerzési eljárásának lefolytatása költségeihez mintegy 70 millió Ft biztosítása szükséges (tervezés, meghirdetés) E megkezdett programok esetében a kieső férőhelyek visszapótlására az értékesítésre kerülő ingatlanok nyújtanak fedezetet. A megjelölt rekonstrukciós igény a „megmaradó” intézmények minimum feltételeinek biztosítására, illetve az áttelepülés feltételeinek megteremtésére szolgálnak. Az a) pont együttes költsége legfeljebb: 1.111 m Ft  (Rekonstrukció: 1041 m Ft, közbeszerzési eljárás: 70 m Ft)

1. A Máriapócs - Baktalórántházi program a máriapócsi Pszichiátriai betegek Szociális Otthona egyházi átadása miatt Baktalórántházán a végleges működési engedély megszerzéséhez szükséges. Költsége: 75,5 m Ft

1. A budapesti és a fővárostól 100 km-es körzetben fekvő intézmények rekonstrukciója a vonatkozó jogszabály (1993. évi III. tv.)  és a kialakult beutalási rend, a jogosultak igényei, az intézményhálózat szakmai összetétele ismeretében ésszerű. Ide tartoznak: Gergely u. 85.,  Polgárdi-Ipartelepek, Rózsa u. 67., Sümeg-Darvastó. Együttes költsége: 2.776 m Ft   (Rekonstrukció: 1.036 m Ft, visszapótlás: 1.740 m Ft)

E program alternatívája, hogy  a sümeg-darvastói otthonban csak a szükséges minimális rekonstrukció történik meg, a Félúton Ház program  lezárul. A megtakarítás 140 millió Ft, 400 millió Ft rekonstrukció mellett. Ugyanígy: amennyiben a férőhelyek visszapótlása elmarad, ezen, elsődleges prioritással megjelölt programok költségei további 1.600 m Ft-tal csökkenthetőek. Ebben az esetben azzal kell számolni, hogy a férőhelyek visszapótlásának lehetőségeit a későbbiek során elkészítendő előterjesztés mutatja be.

A fentebb (a) - c) pontok) megjelölt intézmények rekonstrukciós költség-igénye visszapótlásokkal együtt 1997. évi áron a fentiek alapján mindösszesen 3.962,5 millió Ft, ami a Fővárosi Önkormányzat költségvetését (más forrás hiányában) terhelné meg 1999-ig.  Ebből a visszapótlás költsége 1.740 m Ft, illetve a közbeszerzési eljárásé 70 m Ft. Azaz a minimum előírásoknak való megfeleltetés rekonstrukciós költsége a 2.1.1. pontban feltárt, elsődlegesen fontos intézményi körben 2.152,5 A költségek a pontos programok kidolgozásával, tervek elkészítésével legfeljebb 20%-kal csökkenhetnek, de semmiképp nem nőnek.

Összes férőhely vesztés:  298. Visszapótlási lehetőség: 331. A programok 33 effektív férőhely bővüléssel járnak.

A „2.1.2.Intézmények, amelyek körében nincs lehetőség férőhely visszapótlásra, vagy fejlesztésre a rekonstrukció során” program:

A jogszabályi kötelezettségből eredő rekonstrukciók ezen (második) csoportjának költségei 3.730 m Ft-ra becsülhetők, 1997. évi árakon. Az összes férőhely vesztés: 586, visszapótlási lehetőséget az erre a csoportra kidolgozandó javaslatnak kell rögzítenie.

A jelzett rekonstrukciós csomag több megoldási lehetőség együttes alkalmazásával kezelhető. Különböző jellegű együttműködési formák dolgozandóak ki a települési önkormányzatokkal, a civil- és egyházi szervezetekkel, a piaci szereplőkkel, továbbá a szociális otthoni rendszer egyensúlyának biztosításához figyelembe kell venni a folyamatban lévő új fejlesztéseket. (lásd: 11. oldal)

Az erre vonatkozó előkészítő munkát haladéktalanul megkezdve a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság 1997 szeptember 30.-ig javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé. Ebben, illetve a férőhely bővítési programban kell kitérni a bizonytalan tulajdoni helyzetű intézményekkel kapcsolatos alternatívákra is. (Fő utca, Zugligeti út, Óhegy u. 11., Zsira)

Tisztelt Közgyűlés!

Fentiek alapján javaslom, hogy a Mártonhegyi u. 53-57., Pálya u. 27., Georgina u. 32., Táncsics M. u. 2-4., Kéthely, Polgárdi-Ipartelepek, Máriapócs-Baktalórántháza, Rózsa u. 67., Gergely u. 85., és a Sümeg-Darvastói szociális otthonok (az intézmények első csoportja) esetében az otthonok működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházások 1998-1999 között történjenek meg, a férőhelyek visszapótlásával, illetve a már megkezdett ingatlan-hasznosítási programban érintett intézmények és telephelyek rekonstrukciójára kerüljön sor. Az ingatlanok rekonstrukciója legfeljebb 2.152,5 m Ft, a férőhelyek visszapótlása legfeljebb 1.740 m Ft felhasználása mellett történjen meg. Ezen beruházások forrása Budapest Főváros Önkormányzata 1998. - 1999. évi költségvetése.  

A megkezdett ingatlan hasznosítási program közbeszerzési eljárásban valósuljon meg. Ennek forrását, 70 millió Ft-ot az 1997. évi  Intézményracionalizációs céltartalékából biztosítani kell. A közbeszerzési eljáráshoz szükséges előkészítő, tervező munkákat azonnal meg kell kezdeni úgy, hogy a pályázatok kiírására és eredményhirdetésére lehetőleg még tárgyévben sor kerüljön. A közbeszerzési eljárás végrehajtására szolgáló 70 millió Ft átcsoportosítására  Budapest Főváros Önkormányzata 1997. évi költségvetéséről szóló 8/1997. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet módosításával jelen Közgyűlésen külön előterjesztés tesz javaslatot.

Javaslom, hogy az első csoportba nem sorolt szociális otthonok működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokra készüljön előterjesztés, legkésőbb 1997 szeptember 30.-ig. Ez az előterjesztés vegye figyelembe a már megkezdett beruházások férőhely fejlesztéseit, mint visszapótlási lehetőséget.

Határozati javaslat: ^[8]

Budapest Főváros Közgyűlése

1./ egyetért az intézményhálózat részleges rekonstrukciójával a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Fő utca 41.  Budapest  Mártonhegyi u. 53-57. szám alatti telephelye, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Budapest, Dózsa Gy. u. 82/b telephelyei: Budapest, Pálya u. 27., Budapest, Georgina u. 32., Budapest, Táncsics M. u. 2-4.; a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Polgárdi-Ipartelepek, a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Máriapócs-Baktalórántháza, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Rózsa u. 67., a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Gergely u. 85., és a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Sümeg-Darvastó szociális otthonok esetében, valamint a férőhelyek visszapótlásával.  A működési engedélyekhez kapcsolódó beruházások költsége 1997. évi folyó áron legfeljebb  2.152,5  millió Ft, a férőhely visszapótlások költsége 1997. évi folyó áron legfeljebb 1.740 m Ft lehet 1998 - 1999 -ben. Ezzel egyidejűleg módosítja a 659./1994 (VI.23.) Főv.Kgy. számú határozatával megalkotott, a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő szociális otthonok rekonstrukciós programját.

Felelős: dr. Demszky Gábor Főpolgármester

Határidő: azonnal

2./ felkéri a Főpolgármestert, hogy a Budapest  Fővárosi Önkormányzata 1998. évi költségvetéséről szóló rendelet elkészítése során e rekonstrukciós program kiadásait tervezze.

Felelős: dr. Demszky Gábor Főpolgármester

Határidő: Budapest  Fővárosi Önkormányzata 1998. évi költségvetéséről szóló rendelet előterjesztése

3./ az ingatlan hasznosítási program közbeszerzési eljárása költségeire 70 m Ft-ot biztosít 1997. évre az 9105 Intézményracionalizációs céltartalék terhére.

4./ felkéri a Főpolgármestert, hogy az elfogadott programnak megfelelő beruházási okmányokat készítse  elő

Felelős: dr. Demszky Gábor Főpolgármester

Határidő: folyamatos

5./ felkéri a Főpolgármestert, hogy az elfogadott programnak megfelelő szerződéseket készítse elő és terjessze a Közgyűlés elé

Felelős: dr. Demszky Gábor Főpolgármester

Határidő: folyamatos

6./ Felkéri a Főpolgármestert, hogy a határozati javaslat 1. pontjában nem szereplő szociális otthonok működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokra készítsen előterjesztést.

Felelős: dr. Demszky Gábor

Határidő: 1997 szeptember 30.

Határozathozatal módja: egyszerű többség - a 3. határozati javaslat esetében minősített többség.

Budapest, 1997. június 11.

Dr. Szolnoki Andrea    

Láttam:

dr. Tiba Zsolt

Főjegyző

Ikt.sz.: 80 - 353/2/1997

Egyeztetve:         a Fővárosi Közgyűlés

                állandó bizottságaival

Tisztelt Közgyűlés!

Budapest  Főváros Közgyűlése a Budapesti Szociális Chartáról és a Fővárosi Önkormányzat szociálpolitikai cselekvési programjairól alkotott határozatai között a 804/1997 (V.29.) Főv Kgy. határozattal felkérte a Főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést a szakosított szociális intézmények hosszú távú fejlesztési programjára, illetve a 805/1997 (V.29.) Főv Kgy. határozattal arra, hogy készítsen előterjesztést a Közgyűlés számára a szakosított szociális intézmények működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokról.

A szociális otthonok működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokról a Közgyűlés 1997 június 26.-i ülésén, a 928-933/1997 (VI.26.) Főv.Kgy határozatokkal döntést hozott. E döntés értelmében 1998-1999 között 8 intézményben (10 telephelyen) 2.152,5 m Ft  mértékben kerül sor teljes körű rekonstrukcióra, illetve az ennek következtében megszűnő 298 férőhely visszapótlására a nevezett intézményekben, 1.740 m Ft  felhasználásával.

A Fővárosi Közgyűlés az 1997. évben az ágazatra vonatkozó és elfogadott intézmény-racionalizációs programok keretein belül 1997. szeptember 25,-i ülésén a 1256/97 (IX.25) Főv. Kgy. sz. határozattal 1998. évre 852,3, az 1999. évre 391,7 ezer Ft fedezetet biztosított, illetve szociális intézményben engedélyezett olyan racionalizációs programokat, beruházásokat, amelyek egyfelől működési költség eredmény produkálásával, másfelől a vonatkozó minimum-feltételeknek való megfeleltetéssel érdemi és meghatározó korszerűsítési változásokat hoz a szociális otthonok életében. Ezen programok kidolgozása korábban úgy történt meg, hogy jelen hosszú távú feladat-ellátási koncepcióval a racionalizációs projektek összehangolásra kerültek. Így az előterjesztés kereteiben e programok csupán felsorolásra kerülnek, mint a további fejlesztések előzményei, illetve a programok által érintett intézmények esetében (általában) ezen előterjesztés nem tartalmaz új javaslatokat.

Jelen előterjesztés a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szakosított szociális intézményeinek a Közgyűlés korábbi döntéseivel nem érintett fejlesztésére, illetve a Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozó, szakosított szociális ellátórendszer közép-és hosszú távú feladat-ellátási programjára tesz javaslatot. Az előterjesztés célja tehát, hogy teljesítve a Közgyűlés felkérését, közép-hosszú távra jelölje ki a Fővárosi Önkormányzat által biztosított szakosított szociális ellátások - és ezen belül a szociális otthonok - jövőjét. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott hajléktalan szálláshelyek, a hajléktalan gondozás kérdéskörét és feladat-ellátási programját egy külön e tárgyban készülő előterjesztés tárja a Tisztelt Közgyűlés elé.

Az előterjesztés kidolgozása során a szakmai tervezéshez meghatározó volt

• a Fővárosi Közgyűlés 659/1994. (VI.23.) Főv. Kgy sz. határozatával elfogadott (többször módosított) rekonstrukciós program,
• a többször módosított 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) előírásai,
• a 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről,
• valamint a 2/1994. (I.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

1. A humán infrastruktúra helyzete

A Fővárosi Szociális Otthoni hálózat kialakításából következően az intézetek többsége korszerűtlen és elavult, zsúfoltak és komfortfokozatuk alacsony. Az épületek többsége eredetileg nem szociális otthoni feladatok ellátására létesült. Átalakításuk a feladatok ellátására legtöbb esetben nem történt meg. A rászorultak elhelyezésének igénye növekedett, a feladat a férőhelyek növelése volt, minőségi követelmények hiányában létrejöttek a zsúfolt, alacsony komfortfokozatú, korszerűtlen intézetek. Az intézményhálózat legidősebb épülete a csákánydoroszlói kastély 1580-ban épült, 413 éves. A 47 intézetből illetve telephelyből 22 főépület (gondozotti épület) 100 évesnél idősebb. Az épületállomány átlagos életkora 107 év. A jelenleg működő szociális otthonok nagyobb hányada (27 intézet, illetve telephely) az 1950-1960-as években létesültek különböző típusú épületekből - kastély, rendház, laktanya, stb. -, korszerűtlen kialakítással és korszerűtlen technikai felszereltséggel. Az épületek műszaki állapota azóta is csak romlott.

Az évek során kisebb korszerűsítések  történtek az intézetekben, amit az élet megkövetelt, de átfogó, teljes körű rekonstrukció nagyon kevés intézetnél történt. Ugyanis egy-egy rekonstrukció  -  zsúfoltság miatt  - alapterület növelés nélkül 50-60 %-os férőhely csökkenést eredményez, ugyanis az időközben megszületett előírások, rendeletek szerint az építésügyi hatóságnak ragaszkodnia kell az előírások, betartásához, a korszerű intézet kialakításához. Tehát az intézethálózat rekonstrukcióját követnie, vagy még inkább megelőznie kell  a férőhelyek fejlesztésének, hogy a gondozottak elhelyezése biztosítva legyen.

A korszerűtlen kialakítás következtében a gondozottak elhelyezési körülményei sok kívánnivalót hagynak maguk után. A szociális otthonok kialakítására vonatkozóan az MSz.-04.206/2-81. szociális otthonok tervezési előírásai a meghatározóak. Sajnos a legtöbb intézet kialakítása messze elmarad a tervezési előírásoktól, melynek kárát a gondozottak szenvedik.

A tervezési előírások általános otthon létesítésére 1 és 2 ágyas szobákat ír elő (betegotthonnál 4 ágyast is). Az egy főre jutó alapterületre vonatkozó szabályzás nem egyértelmű, mivel az MSZ-04.206/2-81 szabvány 7,5 m²-t, a 2/1994 (I.30.) NM rendelet 6-8 m²-t határoz meg egy főre. Az intézményekben előfordul 1 és 2 ágyas szoba is, de jellemző a 4-5 ágyas szobák, nem ritka a 8, esetleg 10 ágyas szoba sem. Az egy férőhelyre eső lakószoba alapterület átlag 6,35 m2, ami elfogadható lenne, de részleteiben ez sokkal kedvezőtlenebb.

Az utóbbi években épült vagy korszerűsítve lett 13 intézet, ahol az egy férőhelyre eső lakószoba alapterület átlaga 13,84 m2. Ezen intézményekre jellemző, hogy nemcsak a szobák alapterülete megfelelő, hanem egyéb vonatkozásban is megfelelnek a korszerű követelményeknek.

A többi működő 32 intézményben (telephelyen) az egy férőhelyre eső lakószoba alapterület 4,51 m2, nagymértékű a zsúfoltság. Hiányoznak a megfelelő közösségi helyiségek, társalgók, foglalkoztatók, kicsik az ebédlők, kevés a szociális helyiség, illetve berendezés. Az emeletes épületekben nincsenek felvonók, konyhájuk, mosodájuk nem kielégítő vagy például mosoda nincs is. Az intézetek rekonstrukciója feltétlen szükséges. Vannak épületek, amelyek még rekonstrukcióval sem alkalmasak szociális otthonnak, azokat érdemes lenne értékesíteni és helyettük korszerű szociális otthont létesíteni.

Az egyházi ingatlanok visszaadása esetében az ott lévő férőhely biztosítását a férőhelyek kiváltásával szükséges megvalósítani.

A Fővárosi Közgyűlés 1994-ben fogadta el a 659/1994. (VI.23.) Főv. Kgy sz. határozatával a szociális otthonok Rekonstrukciós Programját. Az azóta eltelt időszakban a rekonstrukciós programnak csak egyes elemei tudtak megvalósulni. 1990 és 1996 között az alábbi lényeges programok valósultak meg.

1. Eredmények és kudarcok

Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat 29 szociális intézményt működtet és tart fenn. A 29 intézményből 26 a szociális otthon, ahol 47 telephelyen összesen 6.736 férőhely működik, ebből 613 férőhely emelt szintű elhelyezést biztosít  (az összes férőhely 9,1%-ka) Ebből 10 otthon a fővárosban (a férőhelyek 44,8%-a), 16 intézmény vidéken, a férőhelyek 55,2%-a) található. Időseket 16 otthonban gondoznak, (4.220, az összes férőhelyek 62,65 %-a), a   pszichiátriai betegek elhelyezése 4 otthonban történik. (1235, 18,33%). Értelmi fogyatékosokat 6 intézményben (1281, az összes férőhelyek 19,02%-a) látnak el. Az intézményi elhelyezésre  várakozók száma az 1997. szeptember 30-i állapot szerint: időskorúak otthonaira 2.081 fő, a pszichiátriai betegek otthonaira 363, az értelmi fogyatékosok otthonaira 52 fő . Az összes várakozók száma tehát 2.496 fő. A várakozási idő 1-2 hónaptól, esetenként több évig is terjed, attól függően, hogy az elhelyezést kérő melyik otthonba szeretne kerülni. A fővárostól távoli, zsúfolt régi épületekben való elhelyezésre kevesebbet kell várni.

1. Az intézményrendszer „humanizálása”

A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonok intézményhálózata az elmúlt időszakban elsősorban a nyújtott ellátások belső szakmai tartalmát tekintve fejlődött. Kialakult a szakmai felügyelet úgynevezett szupervíziós rendszere, kiépült az intézmények mentálhigiénés ellátása a megfelelő személyi háttérrel. Az érvényes szervezeti-működési szabályzatok és házirendek valamennyi intézményben garantálják a jogszerű és szakmai ellátást, az intézmények nyitottságát és a gondozottak emberi-polgári szabadságjogait.

Az egyes ellátási területeken megjelentek a kis létszámú lakóotthonok, elsősorban a fogyatékosok intézetei kitagolásával. Sümeg-Darvastón, Kéthelyen és Zsirán ezek az elsősorban  szakmai tartalmú programok igen sikeresek és nem utolsó sorban lakhatóbb, az előírásoknak megfelelő infrastruktúrát biztosítanak. E programok ésszerű folytatása, kiszélesítése az idősek és pszichiátriai betegek ellátására, illetve fővárosi, Főváros környéki kiterjesztése mindenképp kívánatos.

A hálózat szakmai felügyeletének, szakbizottsági kontrolljának feltételei adottak, jól működnek. A szociális otthonok és a Fővárosi Közgyűlés képviselői a választott intézményi fórumokban való részvétellel személyes és napi tapasztalatokat szereznek az intézetek életéről, eredményeiről és problémáiról. A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság, illetve tagjai az intézményeket rendszeresen látogatják, ismerik, részt vesznek a szakmai programok kialakításában. Az intézményi szervezeti-működési szabályzatok, házirendek szakbizottsági kontrollja kiépült, jól működik.  

A szakmai tevékenység hiányosságai közé tartozik, illetve azt nehezíti, hogy tartósan alacsony a vonatkozó miniszteri rendelettel előírt szakmai álláshelyek feltöltöttsége, amellyel alacsony illetmény-színvonal társul. Különösen egyes budapesti és nyugat-magyarországi intézményeket jellemez a szakmai létszám hiánya.

Az intézményhálózat fizikai állapota - a másutt kifejtett elemzésnek megfelelően - igen rossz. Emiatt magasabbak az intézményfenntartás költségei, amelynek fő tényezői az energetikai és gyógyászati-, gyógyszer költségek. Az intézményhálózat energetikai rendszerei rekonstrukcióját tekintve viszonylag kedvező helyzetet teremtettek az eredményes és folyó intézmény-

racionalizációs programok. Ezek várhatóan költségcsökkentő tényezői lesznek a szociális otthonoknak. Árnyalja a képet, hogy - különösen a régi kastély-otthonokban - igen nagy problémákat jelent a betegek mozgatása, szükséges gondozása és ápolása, az e célra alkalmatlan épületek műszaki körülményei miatt. Az intézmények zsúfoltságára, közösségi és szociális helyiségekkel, foglalkoztatókkal való ellátottsága hiányosságaira fentebb már utalás történt.

1. A fizikai környezet fejlesztése, az intézményi szakmai minimumok helyzete

1993-ban megtörtént az intézményhálózat teljes körű felmérése és ez alapján döntött a Közgyűlés a Rekonstrukciós Programról. E Program korszerűségét, érvényességét és előremutató jellegét az bizonyítja, hogy az abban foglalt célkitűzések, előirányzatok teljes mértékben harmonizálnak a csak a Program elfogadása után megjelenő, a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I.30.) NM rendeletben foglalt előírásokkal.

A Fővárosi Önkormányzat a Rekonstrukciós Program folyamatos aktualizálásával, az egészségügyi és szociális ellátás intézményi és szervezeti, valamint lakossági változásaival összhangban döntött a további ágazati fejlesztésekről és beruházásokról. Ennek következtében új férőhelyek jöttek létre, illetve a meglévő intézményhálózat egyes elemeinek rekonstrukciója,  komfortosítása megkezdődött.

A szociális otthonok működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokról a Fővárosi Közgyűlés döntéseket hozott. E döntések következményeként érdemi javulásra viszont csak az 1998-99-es években lehet számítani. E folyamatot egészítik ki a tárgyban ugyancsak elfogadott intézmény-racionalizációs programok, hasonlóképpen 1998-99-es kivitelezéssel és megvalósítással.

E programok mindenképp kiegészítésre szorulnak a jelen előterjesztésben feltárt alternatívák mentén, tekintettel, hogy a korábban elfogadott programok nem fedik le a szociális otthon - hálózat egészét. Ugyancsak indokolja a program folytatását az időközben megjelent 161/1996. (XI.7.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről, mivel az abban foglalt előírások elmulasztása szélsőséges esetben egyes intézmények működési engedélyei elvesztésével járhat együtt. Ez azt is jelentheti, hogy az adott, úgynevezett „minimum-feltételeket” nem teljesítő intézmény eleshet az állami normatív hozzájárulástól, esetleg annak egy részétől.

1. Új intézmények és ellátás-típusok kialakítása

A Szociális törvényben is előírt, a budapesti lakosság szükségleteihez jobban igazodó új ellátási típusokat biztosító intézmények létrehozása a Rekonstrukciós Programban, illetve az azóta elkészült fejlesztési elgondolásokban folyamatosan helyt kapott.

A Sztv. alapján nyújtott ellátások közül ma a Fővárosban hiányzik (hiányuk igen nagy ellátási deficitet jelent!):

• a  rehabilitációs intézmények közül a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye és a fogyatékosok rehabilitációs intézménye,
• az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül az időskorúak  és a fogyatékosok gondozóháza

Ez  alapján  a férőhely bővítések körében feltétlenül számításba kell venni a szenvedélybetegek  (alkohol, drog) rehabilitációs és foglalkoztató intézetének, a fogyatékosok rehabilitációs intézetének (lakásotthon jellegű) a kialakítását, illetve a már működő intézmények bázisán egy-egy kisebb kapacitás kialakításával időskorúak és fogyatékosok átmeneti otthonának létrehozását a közeljövőben.

Ezen új profilú intézmények kialakítására jelen előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. E részprogram semmiképp nem azonos a férőhelyek fejlesztésének programjával, mivel az előírt és kívánatos szakmai feladatokat csak az úgynevezett „tiszta profilú”, az adott ellátást önállóan biztosítani képes intézménytípusban lehet megvalósítani.

A Fővárosi Önkormányzat a megkezdett, illetve folyó ágazati beruházásaival tett lépéseket a férőhely fejlesztés irányában, az alábbiak szerint.

1996-97-ben megkezdett, folyó, valamint előkészítés alatti fejlesztési programok

Feladat        Férőhely        Változás        Új fh.        Progn.költség, m Ft

1. Bp. IX. Knézits u. 14. Idősek Otthona                 -          50        50        195,0

2. Bp. XI. Bánk bán u. 12-20. Idősek Otthona                 -        120        120        289,4

3. Bp.XVIII.Ráday Gedeon u.3. Pszich. Betegek O.   -         140        140        (NM pályázatból 105,0)

4. Tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthona              140        190        330        1.498,1 (ebből címzett 973,7)

5. Vámosmikolai Idősek Otthona bővítése _              105        45        150        450,0 (címzett támogatássa    

Összesen               245        545        790        2. 432,5 ^[9]

A jövőben kívánatos a fejlesztéseket olyan szakmai tartalommal kiegészíteni, amelyek révén az intézmények kitagolása (kis létszámú lakóotthonok, „Félúton Házak”) és a minimum feltételeknek megfelelő színvonalat biztosítani tudó férőhelyek jöhetnek létre.

1. A szak-és alapellátás kapcsolata

A demokratikus önkormányzatiság kezdeteinek (1990-1991) valamennyi szakmai erő által támogatott elvei közötti célkitűzések egyikeként  fogalmazódott meg  a szak-és alapellátás tartalmi kapcsolatának megteremtése. A két szintű budapesti önkormányzás sajnos tovább élezte e kapcsolatokat, nehezítette a kapcsolatok elmélyítését. Az átjárhatóság biztosításának sikertelensége már csak azért is problematikus, mivel tudjuk, hogy a szükségletekre reagálni képes ellátások egyrészt humánusabbak, másrészt költséghatékonyabbak az alapellátás kereteiben, olyan ellátási formákkal, amelyek révén a rászoruló polgár otthonában kaphat segítséget, nem pedig egy viszonylag elidegenedettebb, intézeti környezetben. Természetesen ehhez szükség volna az egyes ellátás típusok egymást kiegészítő kiváltásának megteremésére, például a házi gondozás, az otthonápolás, a házi szakápolás rendszereinek kiépítésére, megerősítésére.

A kerületi hálózat alapjai ugyan mára kialakultak, de elsősorban anyagi támogatás hiányában a kerületi önkormányzatok e rendszerek fejlesztését, a szükségletekre való reagáló-képességük fenntartását, a kapacitások bővítését saját erőből nem tudják folytatni. Egyes, kifejezetten a kerületi önkormányzatok erőforrásaira támaszkodó alapellátások, annak intézményi kapacitásai az elmúlt évtizedben nem hogy fejlődni tudtak volna, de még inkább visszaszorultak. (lásd alább: Idősek egyes alapellátásainak alakulása Budapesten ) Ennek fő oka az lehet, hogy a házi segítségnyújtás keretében számos szakfeladatot kell megoldani - így például igazodva a Főváros egyes kerületei lakossága néha szélsőségesen különböző, rossz szociális helyzetéhez, az étkeztetést, a személyi segítést, szociális gondozást, adminisztrációs és jogsegély szolgáltatást, stb. E szerteágazó ellátásokat az alapellátás intézményhálózatán belül még nem tudták legalább részben átvállalni a civil szervezetek, holott igen nagy tartalék van (például az önsegítés eszközeivel) a harmadik szektorban, az önkormányzatok egyes feladatai kiszerződésében, de például az ágazatok közötti együttműködésben is, épp a személyi segítés, gondoskodás terén. Így például ma nem egy helyen párhuzamos rendszerek léteznek: a házi szociális gondozás és az otthonápolás elkülönülten működik, mind személyi, mind tárgyi feltételeit tekintve, nemkülönben szakmai tartalmait és finanszírozását (normatív támogatás - OEP pályázati /!/ finanszírozás) illetően. Emiatt a fenntartás működési költségeinek biztonsága alacsony fokú, ráadásul az igen alacsony bérekkel rendkívül nehéz munkát végző gondozói hálózat már kimerítette a személyi tartalékait.

Az alapellátáson belüli párhuzamosságok oldásához, a kapacitások növeléséhez, új módszerek kialakításához a Fővárosi Szolidaritási Alap nyújtott és a továbbiakban is nyújthat érdemi támogatást. A Szolidaritási Alapon belül - esetleg a vonatkozó rendelet módosításával és új pályázati célcsoport megjelölésével - érdemesnek látszik 80 - 120 millió Ft mértékig, több éves program keretében biztosítani annak lehetőségét, hogy a házi segítségnyújtás (házi gondozás) kapacitása legalább az 1990. évi szintre beálljon.

Idősek egyes alapellátásainak alakulása Budapesten

(idősorok, Forrás: KSH)

Az 1997-ben elfogadott Budapesti Szociális Charta és a hozzá kapcsolódó Cselekvési Program  hosszú távon, több lépcsős egyeztetési mechanizmusok révén vezethet csak változásokhoz a szakosított- és alapellátások közelítése, átjárhatósága és egymás kölcsönös kiválthatósága érdekében. Elsődleges cél lehet a kerületi önkormányzatok által fenntartott házi gondozási, étkeztetési, házi ápolási hálózat támogatása, a gondozási központok kerületi hálózatának, a családsegítés rendszerének erősítése. Ez a folyamat várhatóan azt eredményezheti, hogy a gondozásra szorulók nagyobb része otthonában lesz majd ellátható, s nem lesz szüksége tartós bentlakásos intézményi ellátásra.

1. A szükségletek

A demográfiai folyamatok alakulása ismert. Ennek fő összetevője a fővárosi lakosság elöregedése, illetve kiegészítő jelensége a lakosság egészségi állapotának változása - egyes lakossági csoportokban: romlása.

Lakosság megoszlása korcsoportonként és kerületenként Budapesten

(1996 január 1-jei állapot, forrás: KSH)

Ennek következtében a szociális otthonokba érkező beutaltak körében a fekvőbetegek száma nő, az otthonok (amelyek ápolási - gondozási feladatokat látnak el) lakóinak több, mint 50%-a ápolásra szorul.

E demográfiai folyamatok, morbiditási jelenségek mellett az ellátó intézményrendszer átalakulása zajlik, amely magában foglalja egyebek közt a társadalombiztosítás, a nyugellátás, a fekvőbeteg ellátás, de a gyermek-és ifjúságvédelmi ellátás reformját is. A reform, mint folyamat, azzal jár, hogy megnő annak a veszélye, hogy egyes, nagy szegénységi kockázatokat viselő csoportok (közük az idősek, betegek, fogyatékosok) nem jutnak (időben, megfelelő módon) hozzá a számukra szükséges ellátásokhoz. A reform társadalompolitikai következménye továbbá, hogy a változások veszteségei, nehézségei okán előálló szociális feszültségek a szociális ellátó rendszerekre további ellátási szükségleteket terhelnek rá. Például, ha csökken és átalakul a kórházi kapacitás, a szociális indikációval addig ott ápolt betegeket a szociális otthonokban és/vagy a házi gondozás kereteiben kell a továbbiakban ellátni, miközben ezek a többlet kapacitások a szociális szektorban még nem állnak rendelkezésre.

Mindezzel párhuzamosan a fővárosban és országszerte egyre csökken a családok eltartó képessége. Kialakult az úgynevezett posztmodern családmodell, ahol a családok jellemzően több háztartásra szakadnak és a generációk közötti kötelékek oldódnak.

A lakásviszonyok ugyan évtizedek távlatában javultak (a második világháborút követő átalakulásra utalunk) de a lakások mintegy 20%-ában a gondoskodás (a lakhatás) feltételei kifejezetten rosszak. A kicsi alapterületű, kevés helyiségből álló, leromlott infrastruktúrájú, komfort nélküli lakásokban az idős és beteg emberek otthoni ellátása szinte lehetetlenné vált.  

Ezen tényezők mérlegelése arra enged következtetni, hogy a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonok továbbműködtetésével kapcsolatos különféle kapacitás-, és ellátás-tervezési számítások, adatok kialakítása során világossá vált (egyrészt a lakossági szükségletek ismeretében, másrészt a nem önkormányzati non-profit és for-profit szándékok tudtával), hogy a budapesti rászoruló és ellátásra jogosult lakosság száma növekedni fog. Erre a Fővárosi Önkormányzat ellátó rendszereinek reagálása lehet a férőhelyek számának bővítése, a férőhelyek minőségének átalakításával. Ezzel egyidejűleg át kell gondolni, hogy a szociális otthonokban élő gondozottak elsősorban milyen lakossági körökből fognak kikerülni a jövőben.

1. A szociális otthoni modell tartalmi változásai

A tartós bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások döntő többségének fenntartása (kialakítása) a továbbiakban is fővárosi önkormányzati feladatként várható. Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) változásai ezt kiegészítik azzal, hogy a hajléktalan ellátás intézményi feladatait a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladatául állítják. Ennek kapcsán külön megvizsgálandó, hogy az ellátások közül mely típusokat és milyen mértékben kell / lehet közszolgáltatási szerződés, és mely kört saját fenntartású, önkormányzati intézmény kereteiben működtetni.

Tartalmilag az 1993. évi III. tv. 67. § (1) alapján a szociális otthonokba az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek kerülhetnek be. Esetükben kell napi legalább háromszori étkeztetéséről, ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, valamint egészségügyi ellátásáról  az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodni. Ugyanezen jogszabály 68. § (1)-ben foglaltak szerint az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

Ezzel szemben minden intézményben az a jellemző, hogy zömében kifejezetten a maguk ellátására nem képes és többségében (tartalmában inkább krónikus) ápolásra szoruló betegek kerülnek a szociális otthonba. Ezen beutaltak ráadásul vagy egészségügyi, vagy szociális indikációval, de majd kivétel nélkül sürgősséggel kérik szociális otthoni elhelyezésüket. Ez a jelenség azt vetíti előre, hogy egyre nagyobb szükség lesz a ma még nem létező - sem a Szociális törvényben, sem az egészségügyi jogrendben formálisan meg nem alapított, le nem írt - ápoló szociális otthonra.

A valós szükségletek alapján kialakítható tehát a szakosított szociális ellátás olyan hármas modellje, amelyben:

• krónikus beteg, otthonában nem ápolható, de kórházi ápolásra nem szoruló polgárok ellátást kell megoldani

Ennek adekvát modellje az ápoló otthon, amely a mai állapotoktól eltérően nagyobbrészt szakápolási feladatokat lát el, s kisebb részt végez szociális gondozást.

• aki otthonában nem ellátható, s ezért szorul intézeti elhelyezésre (nem betegsége, hanem fogyatékossága, dezorientáltsága, dementáltsága, 24 órás felügyelet szükségessége, stb. miatt szorul ellátásra)

Ezen rászoruló polgárokat a mai értelembe vett szociális otthonban kell gondozni, amely profilját tekintve lehet idősek, fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek otthona        

• önmaga ellátására képes, otthonában ellátható, de szociális, vagy egészségügyi indikáció miatt gondozni szükséges

Ezen polgárok számára ideális az otthoni gondozás és házi ápolás.

Ebből következik, hogy a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézmények, a Fővárosi Önkormányzat által nyújtott, illetve az alapellátásban (például a Szolidaritási Alap révén támogatott) biztosított ellátások profilját ilyen tartalommal szükséges közép távon átalakítani. Ez felveti a beutalási rend és eljárás átalakításának igényét, illetve a Szociális törvény, valamint az ellátásokhoz kapcsolódó állami normatív hozzájárulás mai rendjének kisebb, ilyen tartalmú átalakításának szükségességét is.

1. Az új modellnek megfelelő térítési díjak

A szociális otthonokban a fenntartó intézményi térítési díjat állapít meg, ami szerint a gondozottak személyi térítési díjat fizetnek. E térítési díjakból egyre növekvő mértékű bevételek származnak a szociális otthonokban.

Jogszabály (Sztv. 114. § - 119. §) előírja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének  80%-át a tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Jelenleg ez a korlát a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonokban mintegy 65-72%-os szinten került beállításra, indokolt tehát a térítési díjak a jogszabály szerinti keretekhez való hozzáigazítása. Indokolt ez különösen akkor, ha a rekonstrukciót követően, az új szociális intézményekben az ellátottak magasabb színvonalú, vagy jobb körülmények között nyújtott szakellátásban részesülnek. E térítési díj emelése - tekintettel, hogy a Sztv. külön rendelkezik a jövedelemmel nem rendelkező, vagy alacsony jövedelmű polgárok ellátásáról, miszerint a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik;  - nem jelenti azt, hogy a díjfizetésre nem képes rászorultak kikerülnek az ellátásból. A lakók jövedelemkülönbségeire tehát a térítési díj megállapítása a jövőben is tekintettel tud lenni. Ez a módszer biztosítja az ellátásra szoruló polgárok egyenlőtlenségeinek mérését, s a jobb jövedelmi helyzetűektől a magasabb személyi térítési díjak beszedését.

Az intézményi ellátást ma is és a jövőben is eltérő szakmai profilú, változatos többletszolgáltatásokat nyújtó (tehát nem egyforma, nem azonos otthonokból álló) intézményhálózatban biztosítjuk. Van intézmény, ahol egy-kétágyas szobákban, van, ahol magas komfortfokozatú (lakrész, lakás) környezetben biztosítható a szolgáltatás, illetve a kialakításra kerülő ápoló ott-

honokban a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalma különböző. Így ezen intézményi különbségek mérésére kívánatos bevezetni mindenütt az egyszeri térítési díjat, amit ma csak az emelt szintű, az átlagot meghaladó elhelyezést nyújtó szociális otthonokban gyakorlunk. Ez az egyszeri térítési díj szélsőséges esetben akár „0” is lehet, ám ez a módszer képes az intézményhálózat egyes otthonai különbségeinek mérésére.

A gondozottak térítési díj-terheinek mérséklését a Sztv. ma is biztosítja, amikor megállapítja a tartásra köteles személyek díjfizetési kötelezettségét, illetve a személyi térítési díjat az intézményi térítési díjban maximálja. (Sztv. 115. § 2. bek.) E gyakorlattal ma intézményeink nem élnek.  Ugyanúgy nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy ha az intézményi térítési díjat az ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni, a fenntartó a személyi térítési díjat az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme figyelembevételével állapítja meg. Erre a jövőben az intézményi menedzsmentnek, illetve a díjakat megállapító Fővárosi Önkormányzatnak nagyobb figyelmet kell fordítania, mivel évente igen jelentős térítési díjbevételtől esnek el szociális otthonaink.  

Mindezekre figyelemmel az intézményhálózat rekonstrukciójával párhuzamosan, önálló közgyűlési előterjesztés keretében kívánatos kidolgozni a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonokban fizetendő térítési díjak új rendszerét. Ezen térítési díj-rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni az ellátásban részesülők és a tartásra kötelezhető személyek vagyoni-jövedelmi helyzetére és az intézmény által biztosított ellátások differenciáltságára, színvonalára is.

Összefoglalva: a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonok továbbműködtetésének  programja nem merül ki az intézményhálózat fejlesztésének, vagy rekonstrukciójának programjában, hanem ahhoz számos fenntartói, tulajdonosi döntés társul, illetőleg a hálózat átalakításával párhuzamosan e döntéseknek külön előterjesztések formájában meg kell születniük. Jelen előterjesztésnek a továbbműködtetésre vonatkozó 2. fejezetében a fenti elveknek megfelelő programok és részelemek integráns részeit képezik.

1. Javaslat a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonok továbbműködtetésére

1. Jogszabályok szerinti üzemeltetés, a Budapesti Szociális Chartában foglalt szakmai keretek szerint

A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettsége egyrészt az intézmények fenntartásával, másrészt az intézményekben folyó szakmai munka szabályozott, szakfeladatokra bontott és  költségvetési finanszírozás útján történő támogatással  valósul meg a jövőben is. A Fővárosi Önkormányzat  jogszabály alapján (Sztv.) ezen kötelezettségeit nem csak saját tulajdonú intézmény működtetésével, hanem szerződéses keretekben is elláthatja.

Jogszabály rendelkezik (161/1996. /XI. 7./ Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről) a szociális intézmények fogalmáról, létesítési feltételeiről, működésének engedélyeztetéséről, a működés tartalmi feltételeiről, és az ehhez alapvetően szükséges szakmai program tartalmáról. Ugyanígy jogszabály rendelkezik (2/1994. /I. 30./ NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) az ilyen jellegű intézményekben folyó munka kvalifikációs, ellátási-normatív-, és infrastrukturális feltételeiről. Ezen keretek és előírások betartása a hálózat korszerűsítésének jövőbeni prioritásait határozzák meg. Így: e tárgyban fogadhatóak el intézmény-racionalizációs pályázatok, az  intézmények éves költségvetésének tervezése során elsősorban ezen feladatokhoz társítható felújítási, fejlesztési kiadás.

A működtetés kereteit az érvényben lévő jogszabályok alapján kell a Fővárosi Önkormányzatnak  meghatároznia, ahol a szakmaiság további, fővárosi sajátosságú feltételeit (például: szerződéses keretek, a szakemberek kvalifikációja, az intézmények Szervezeti Működési Szabályzata elbírálásának szempontjai, stb.) a Budapesti Szociális Chartában megfogalmazott elvek biztosítják.

1. A humán infrastruktúra fejlesztése, a korábbi prioritások szerint

Az intézményhálózat keletkezésének, helyzetének fenti értékelése alapján megállapított és a korábbi esztendőkben meghatározott prioritásokat középtávon is fenn kell tartani. Így biztosítani kell:

• a célcsoportok szükségleteinek megfelelő szakellátást

Ez jelenti az intézményhálózat mai felosztásának (idősek - értelmi fogyatékosok - pszichiátriai betegek) fenntartását, illetve ezen belül a rehabilitáció és a foglalkoztatás intézményeinek kialakítását, megerősítését.

• a nagy létszámú intézmények kitagolásának folytatását

Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy az egy intézményen belül ellátottak létszáma az optimális arányokat ne haladja meg, illetve biztosítani kell (nem csak az értelmi fogyatékosok otthonaiban, ahol erre korszerű, jó példák vannak) a kitagolt (lakóotthonos, „Félúton Ház”-jellegű) kis létszámú intézmények térnyerését a hálózatban.

• a hiányzó intézmény-, illetve ellátás típusok kialakítását

Ki kell alakítani a ma hiányzó rehabilitációs intézményeket, így különösen a szenvedélybetegek és a fogyatékosok rehabilitáló otthonait. Meg kell kezdeni az ugyancsak hiányzó átmeneti elhelyezést biztosító otthon(ok) kialakítását. Arra kell törekedni, hogy a szociális otthonok ne egy életút végállomásai, „egyirányú utcák” legyenek, hanem az egyén mentális, szociális és egészségi állapotához igazított habilitációs és rehabilitációs tevékenység révén lehetőség nyíljon a társadalmi visszailleszkedésre, a családokhoz való visszatérésre, illetve az önálló életvitelre.

• a szakmai létszám emelését, az otthonokban ma tapasztalható fizikai állapotok javítását, a  zsúfoltság csökkentését

A fejlesztési programok, beruházások során nem csak a tárgyi, hanem a humán infrastruktúra fejlesztését is elő kell irányozni. Ezen belül két feladat megjelölése kívánatos: a ma hiányzó szakmai létszám pótlása, illetve a  normatívákhoz igazodó férőhely-lakó - szakemberlétszám - viszonyok beállítása. Ugyanekkor be kell állítani az intézményekben engedélyezhető normatív férőhely-számokat is. Ennek érdekében megengedettek az úgynevezett „férőhely-vesztéshez ”  vezető lépések is, ha azok korszerűsítéssel társulnak.

• az ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését, különös tekintettel az egyházak által visszaigényelt intézményekre

Az ismert egyházi szándékok alapján azzal kell számolni, hogy funkcióval (feladattal) az egyházak nem kívánják tovább működtetni a szociális otthonokat. Ezért azok teljes körű kiváltása kívánatos középtávon úgy, hogy a ma ilyen otthonokban élő lakók, betegek érdekei ne sérüljenek. Azaz: az intézmények egyházi átadását megelőzően kell megteremteni a gondozottak elhelyezésének feltételeit más, új létesítményekben. Ennek forrása javarészt az egyházi ingatlanokért járó állami kártalanítás, amely nem járhat együtt távoli, vidéki, vagy funkcióra alkalmatlan ingatlanok átvételével. Törekedni kell ezért a készpénzbeni kártalanításra a Fővárosi Önkormányzat  - Kormány közötti megállapodás során. E prioritás alapján való tervezés, a szakigazgatási feladatok ellátása szakszerűségének biztosítása érdekében mindenképp szükséges a kártalanítás mértékének és ütemezésének pontos ismerete.

• a távoli, 100 km-en túli intézmények fővárosi, vagy Budapest környéki kiváltását

A Sztv. az ellátottak lakhelyén 100 km-en túl nem engedélyezi új intézmény kialakítását. Ez a kötelezettség,  együtt az ellátás során a családi kapcsolattartásban szerzett tapasztalatokkal azt sugallja, hogy a több évtizeddel korábban vidéken, határ mentén, régi kastélyokban, kúriákban, laktanyában kialakított intézményhálózatot legalább a fővárosi agglomeráció területén kell visszapótolni, s az ilyen szociális otthonokat hosszú távon fel kell számolni. Ez alól kivételt csak különös szakmai indokkal, vagy kifejezetten az ellátás problémamentességének indokával kívánatos biztosítani.  

Ezen fejlesztési lépések a korábban elfogadott Rekonstrukciós Program alapján kis részben megtörténtek, illetve a Fővárosi Közgyűlés döntésével (928/1997 (VI.26. Főv. Kgy. hat)) 1998-1999 között megtörténnek. Ezen programok (lásd: 1.sz. Melléklet) 1.267 férőhelyet érintenek nyolc szociális otthonban,  298 férőhely vesztésével, emellett  331 férőhely visszapótlásával. A programok összes költsége - a Közgyűlés korábbi döntése alapján -  2.152,5 m Ft a rekonstrukcióra és 1.740 m Ft a férőhelyek visszapótlására.

E programok közé nem tartozó intézmények továbbműködtetést átfogó rekonstrukcióval, a fent bemutatott prioritások betartásával kívánatos biztosítani.

1. A szociális otthonok rekonstrukciójának közép-hosszú távú programja

1. A program forrásai és keretei

Az intézményi rekonstrukciónak három fő eleme lehetséges:

1. a 100 km-en túli intézmények kiváltása,
2. az egyházi ingatlanok kiváltása,
3. új típusú ellátások kialakítása.

Forrás oldalról ezen rekonstrukciós beruházásoknál az első esetben 2000-2001 évi indítással címzett támogatásokra kell alapozni, arányos Fővárosi Önkormányzati forrás biztosításával, a címzett támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján. A címzett támogatások igénylésénél külön egyeztetés szükséges a Kormánnyal a tekintetben, hogy a támogatás kiváltásra is, és ne csak új férőhelyek létesítésére legyen igénybe vehető. Ezen körbe tartozó programoknál a megszűnő (kiváltandó) intézmények kivétel nélkül értékesíthetőek, s az értékesítés során keletkező bevételek a forrásokat bővítik, ágazaton belül. Erről a Fővárosi Közgyűlésnek külön döntenie szükséges.

A második esetben (az egyházi ingatlanok kiváltása) az egyházi ingatlanok kiváltására vonatkozó, a Kormánnyal kötött hosszú távú megállapodásra alapozva forrásként a kártalanításul kapott összegre kell támaszkodni. Külön vizsgálandó, hogy az érintett intézmények kiváltásának költségeit megelőlegezve a Fővárosi Önkormányzat milyen mértékben tudja ezen intézmények kapacitásait legalább részben kiváltani, még a kártalanítás összegéhez való hozzájutás előtt. Különösen előnyben kell részesíteni a fogyatékosok szociális otthonai kiváltását e részprogram keretein belül.

Az új típusú intézmények kialakításának forrása a Fővárosi Önkormányzat költségvetése, illetve lehetőség szerint címzett támogatások.

A kiváltást biztosító ingatlanokról a Fővárosi Önkormányzat ingatlanvagyonának terhére kell gondoskodni, illetve meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a már meglévő, ma is szociális otthonként működő intézmények területén bővítéssel lehetséges-e új férőhelyek kialakítása.

Preferálni kell azokat a megoldásokat - amennyiben erre alkalmas (pl. volt egészségügyi) ingatlanok előtalálhatóak- , hogy a Budapesten szociális otthont létesíteni, kialakítani szándékozó karitatív, non-profit illetve for-profit szervezetek  (e célra kialakított, közszolgáltatási szerződési keretben) ingatlanhoz juthassanak, ezzel is csökkentve a Fővárosi Önkormányzatra nehezedő ellátási és beruházási terheket. Az ilyen megoldások során azokat a szándékokat kell támogatni, amelynek révén a budapesti polgárok számára elérhető árú és megfelelő szakmai színvonalú ellátások jönnek létre. E programra külön közgyűlési előterjesztés keretében kívánatos visszatérni, az erre mozgósítható ingatlan források feltárást, illetve a külső szervezetek szándékai részletes feltérképezését követően.

1. A szociális otthonok rekonstrukciója és kiváltása

Az alábbiakban az intézményhálózat átalakítási programjának bemutatása oly módon történik meg, hogy részletezésre csak a korábbi döntésekkel nem érintett szociális otthonok esetében kerül sor. A programok során bemutatásra kerülnek:

• az  intézmény típusok
• a tulajdonviszonyok és az intézmény 100 km-en túli távolsága
• a jelenlegi férőhelyek száma
• a lehetséges normatív férőhelyek száma
• a program javasolt tartalma (kiváltás, értékesítés, összevonás, kitagolás, stb.)
• utalás a korábbi döntésekre
• és a program (reálértéken indexált) várható költsége

A programokban külön jelölésre kerültek azok az ingatlanok, ahol új döntés szükséges.

A kimutatásokban és táblákban a hivatalosan prognosztizált inflációs rátákkal indexált költségek találhatóak, amelyek maximált összegek; az egyes programok bruttó bekerülési költsége ennél magasabb nem lehet. E prognózisok (Kormány megállapodás és a visszapótlás forrásaként beszámított, értékesítésből származó bevételek realizálásának hiányában) az intézményi férőhelyek és kieső szolgáltatások (konyhák, mosodák, adminisztratív részlegek, raktár, kommunális helyiségek, stb.) teljes visszapótlást képesek bemutatni, amelyet természetesen különféle források (így: Kormánytól származó, értékesítésből származó, címzett támogatásból származó, stb.) csökkenthetnek.

A relatíve magas bekerülési költségek - melyek nem egyszer „családi házas” beruházási költségeket jeleznek -, azt a szakmai érvrendszert támasztják alá, miszerint a kitagolás program révén lakásotthonos, félúton-házas fejlesztési irányok kívánatosak, amelyek segítségével az itt prognosztizált költségek optimalizálhatóak, amelyre az egyes beruházások dokumentációjában kell visszatérni.

Egyes programokat a 3. sz. Mellékletben jelzett időbeni ütemezésnél korábban volna kívánatos megkezdeni, mivel az áttelepüléssel, vagy teljes rekonstrukcióval járó beruházások azt kívánnák meg, hogy a jelenleg elhelyezett lakók életvitele zavarmentes legyen és hogy egyes ellátások (különösen a fogyatékos ellátások) kapacitás-részesedései ne csökkenjenek átmenetileg sem. Ezzel szemben a Fővárosi Önkormányzat négy éves fejlesztési forrásai jelen szakaszban ezt nem teszik lehetővé a programok korábbi megkezdését. Így ezen előterjesztés a rendelkezésre álló forrásokra van nagyobb tekintettel.

A szociális otthonok rekonstrukciója és kiváltása

A fent bemutatott programok a Fővárosi Önkormányzat költségvetését terhelő, várható beruházási kiadásai becslését megnehezíti az a tény, hogy részben a Kormánnyal kötött megállapodásra alapuló, egyházi ingatlanért járó kártalanításból, részben ingatlanok értékesítéséből származó bevételből, illetve címzett támogatási forrásból származó pénzeszközökből állnak. A fenti táblázatban szereplő becslések a beruházási programok terjedelme és tartalma (férőhely, feladat) alapján folyamatosan indexált összegek, s a programok teljes bekerülési költségeit tárják fel.

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételeket kizárólag hozzávetőleges becsléssel lehet megállapítani, tekintettel, hogy jelen időszakban érvényes értékbecslések nem állnak rendelkezésre. A becslést nehezíti, hogy nem ismert: lakottan, vagy üresen, funkcióval, vagy anélkül, s hány év múlva, milyen állapotban értékesíthetőek az otthonok (cím szerint: a Budapest, XII. Bürök u. 27., az 5701 Gyula, Vértanuk útja 1-5.,  a 9700 Szombathely, Bogáti u. 72. sz., a  6422 Tompa, Szabadföld u. 47.,  a 9734 Peresznye ). A rendelkezésre álló értékbecslések adataiból (férőhely, alapterület, állapot, fekvés) mechanikusan becsülve az öt ingatlan mintegy 1,4 - 1,5 milliárd Ft értéket képviselhet.

A programok időbeni ütemezése  általában 2000 - 2001 évi kezdéssel és ennek megfelelő 2004 évi befejezéssel számol, (lásd: 3. sz. Melléklet) amelynek kivitelezése ugyan lehetséges, de a fentebb jelzett várható problémákat veti fel. A beruházások bonyolultsága, szigorú egymásra épültsége feltehetően minden eddiginél összehangoltabb és koncentrált figyelemmel járó beruházási tevékenységet igényel majd.

A programok eredményeként:

• nem marad 100 km-en túli idős szociális otthon,
• 100 km-en túl megszűnik és kiváltásra kerül két pszichiátriai és három fogyatékos otthon,
• megoldódik valamennyi egyházi ingatlan probléma, valamennyi egyház visszakapja az általa visszaigényelt ingatlant,
• kialakulnak a rehabilitációs otthonok és egy átmeneti otthon,
• valamennyi szociális otthon meg fog felelni a minimum-követelményeknek,
• jelentős férőhely veszteség nélkül valamennyi szociális otthonban megszűnik a zsúfoltság és európai színvonalú intézményhálózat jön létre,
• a hálózatban minden ellátás-típusban megjelennek a kis létszámú, családias lakóotthonok,
• a beruházási kiadások forrás szerinti megosztásával (ingatlan eladásból származó bevétel, egyházi ingatlanért járó kártalanítás, címzett támogatások) a Fővárosi Önkormányzat költségvetésére nehezedő nyomás optimalizálható.

1. A rekonstrukciós program alatti átmeneti időszak és a működési kiadások

A rekonstrukció programja a korábbi döntések alapján  1998-ban és 1999-ben, jelen, új programok értelmében 2000-2004 között zajlik majd. Ez idő alatt olyan átmeneti időszakkal kell szembe nézni, amely a beruházások mellett egyéb szakmai kérdéseket is felvet. Ilyen egyebek közt az intézményekben dolgozó szakemberek létszámának kötelező pótlása, a megszűnő intézmények humánpolitikai problémáinak kezelése (dolgozók áthelyezése, elbocsátása, végkielégítése, stb.) az új létesítmények első beszerzései, az új típusú intézmények szervezeti-működési szabályainak, ellátási protokolljainak kialakítása, stb. Ezért célszerűnek látszik egy olyan „Intézkedési terv” kialakítás és elkészítése, amelynek alapján ezen - döntően szakmai - kérdésekre az átmenet időszaka alatt a Fővárosi Önkormányzat  megfelelő megoldásokat, válaszokat fogalmazhat meg.

Az intézményhálózat finanszírozásában épp az átmenet időszakában jelenik meg az úgynevezett „0 bázisú finanszírozás”. Tekintettel, hogy a kiváltási programmal létszámcsökkentés alatt álló intézményekre, vagy a feltöltés alatt álló új létesítményekre ez jelentős kihatással lesz, külön meg kell vizsgálni az intézmények átmenet alatti működési kiadásait és bevételeit - a finanszírozás feltételeit.

1. Intézményi bevételek és kiadások

Középtávon a Fővárosi Önkormányzatnak azzal kell számolnia, hogy a jelenlegi állami normatív hozzájárulás rendszere és összege érdemben nem változik. Ez ma az idősek és pszichiátriai betegek szociális otthonaiban  246.900 Ft/év/fő, a fogyatékosok otthonaiban 337.300  Ft/év/fő. Az egy-egy intézményt érintő kiváltási illetve rekonstrukciós programok időszakában az intézményben felvételi zárlat elrendelése szükséges, illetve az intézmény normatív férőhelyeinek szabályzását úgy kell végrehajtani, hogy a kiváltó létesítmény kapacitásával a kiváltandó férőhelyek száma megegyezzen. Ennek megfelelően az egyes intézmények az átmeneti időszakban évenként csökkenő férőhely-szám alapján arányosan kevesebb állami normatív hozzájárulást vehetnek igénybe.

A térítési díjak növekedésének várható eredménye (lásd: 2. sz. Melléklet) a működési kiadások csak részbeni kompenzálására elégséges, bár ezek helyenként ma is meghaladják az intézményi bevételek 30%-át.

Ha a fent jelzett térítési díj emelést is figyelembe vesszük, azzal számolhatunk, hogy az átmenet ideje alatt:

• a szociális otthonok csökkenő férőhely számával arányosan kevesebb állami normatív hozzájárulást kapnak
• egyéni mértékében ugyan növekvő, de a létszámcsökkenés miatt érdemben nem változó személyi térítési díjbevételre tesznek szert

Eközben az intézményi kiadások többsége (különösen az állandó költségek) nem csökkennek, pl. az ingatlan működtetésével kapcsolatos üzemeltetési kiadások, fűtés, világítás, közüzemi díjak, stb. Ugyanígy - különös tekintettel a ma fennálló szakmai létszámhiányra - a bérköltségek sem csökkennek érdemben. Ehhez társul az intézmények kiváltása idején a személyzeti lépésekhez társuló többlet bérkiadás. (felmentési időre járó, illetve végkielégítési kiadások)

Azaz: csökkenő bevételek mellett azonos kiadásokkal kell számolni a rekonstrukció és a kiváltás programjai által érintett szociális otthonokban, ami átmeneti jelleggel (az átköltözésig, illetve a rekonstrukciós programok befejezéséig) a Fővárosi Önkormányzat által biztosított működési költség támogatás növekedését vonja maga után. Az erre vonatkozó modell számításokat a 2. sz. Melléklet tartalmazza.

A szociális otthonok átmeneti finanszírozására vonatkozóan a programok megkezdését közvetlenül megelőzően külön közgyűlési előterjesztést szükséges készíteni.

Tisztelt Közgyűlés!

Fentiek alapján javaslom, hogy

• kerüljön sor az egyházi tulajdonban lévő szociális otthoni ingatlanok átadására, a Kormánnyal kötött, a kártalanításról szóló megállapodást követően. Ezen intézmények (Zalaapáti, Deák F. u. 3., Bucsuszentlászló, Arany J. u. 17., Zsira, Rákóczi F. u. 12.) átadásáért járó kártalanítás szolgáljon - a szociális ágazaton belül - az intézményi férőhelyek budapesti, vagy Budapest - közeli visszapótlására. Ehhez kapcsolódóan készüljön tanulmányterv és szakmai program egy, mintegy 130 - 200 férőhelyes, kitagolásos módszerrel létrehozott pszichiátriai otthon kialakítására 2001-től, illetve mintegy 200 - 300 férőhelyes, „Félúton Házas”, lakásotthonokkal vegyes értelmi fogyatékosok szociális otthona kialakítására. Ez utóbbi terv kialakítása során legyen megvizsgálva annak lehetősége, hogy az új intézmény milyen módon telepíthető a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő alkalmas, budapesti, vagy Budapest - közeli ingatlanra.

• kerüljön sor a 100 km-en túli szociális otthonok közül a gyulai, a szombathelyi, tompai és peresznyei szociális otthonok értékesítésére és kapacitásainak kiváltására, legalább a normatív férőhelyek erejéig. Tanulmányterv és szakmai program készítésével vizsgálandó a kitagolás lehetősége és az, hogy az új intézmény(ek) a jelenlegi erdőkertesi, gödöllői és visegrádi intézmény helyén visszapótolhatóak-e. Ezen programok forrásaként az értékesítésből származó bevételt a szociális ágazaton belül kell felhasználni. További forrásként lépéseket kell tenni címzett állami támogatás érdekében.

• kerüljön sor az erdőkertesi és a gödöllői intézményi ingatlanokon a gyulai szociális otthoni férőhelyek visszapótlására

• kerüljön sor a visegrádi Idősek Szociális Otthona területén a szombathelyi férőhelyek visszapótlásra. Ennek keretében - két lépcsőben - a Visegrádi Gyógyintézet területén rehabilitációs otthoni formában a jelenlegi visegrádi férőhelyek visszapótlása történik, melynek forrása részben az értékesítésből (Gyula, Szombathely) származó bevétel a szociális ágazaton belül, részben címzett állami támogatás, részben a Fővárosi Önkormányzat költségvetése. Második lépcsőben a szombathelyi férőhelyek visszapótlása történhet a mai visegrádi intézet helyén.

• a Kormánnyal történő, az egyházi ingatlanok átadásáról szóló megállapodást követően, a 433/1997 (03.27.) Főv. Kgy. számú határozat egyidejű módosításával készüljön tanulmányterv és szakmai program a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő vagy szerződéses keretben megvalósítandó drog-és szenvedélybetegek rehabilitációs szociális otthona kialakításának budapesti vagy Főváros közeli lehetőségeiről, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő alkalmas ingatlanon, amely elsősorban alkohol és drogbetegek számára nyújt rehabilitációs gondozást. E terven belül vizsgálandó az az alternatíva, mely szerint a mai (a pomázi intézettel kötött) közszolgáltatási szerződés kereteiben a feladat ellátható-e.

• a kiváltási és rekonstrukciós programokat megelőzően készüljön előterjesztés a szociális otthonokban alkalmazott térítési díjak megállapítása elveiről, illetve ezen elvek a gyakorlatnak megfelelő alkalmazásáról
• a szakmai és a szerződéses keretek kialakításával és a lehetséges vagyoni eszközök feltárását követően, pályázati úton, az erre alkalmas, szociális gondozási tevékenységet folytató hazai non-profit és for-profit szervezetek a Fővárosi Önkormányzat erre alkalmas ingatlanvagyonának határozatlan idejű tartós használatba adásával vehessenek részt a fővárosi lakosság által elérhető és megfizethető tartós bentlakásos ellátást nyújtó férőhelyek kialakításában, illetve ellátásában

• történjenek meg a kiváltást, ingatlanrendezést nem igénylő intézményi rekonstrukciós programok a X., Halom u. 31.,  XI., Rupphegyi u. 7.,  XIX., Mészáros L. u. 26. alatti idősek szociális otthonaiban, legfeljebb 1.475,0 m Ft felhasználásával, lehetőség szerint 1999 évi kezdéssel, legkésőbb 2000. évi kezdéssel. A intézmény-racionalizációra benyújtott pályázat keretében kerüljön sor rekonstrukcióra a Budapest  IV., Baross u. 100. Idősek Szociális Otthonában.

• történjen meg a kiváltást, ingatlanrendezést nem igénylő intézményi rekonstrukciós program a 9971 Szentgotthárd, Hunyadi u. 29 sz. alatti pszichiátriai betegek otthonában, 1998 évi kezdéssel, az intézmény-racionalizációra benyújtott pályázat keretében.

• történjen meg a kiváltást, ingatlanrendezést nem igénylő, 2463 Tordas, Sajnovics tér 5. sz. alatti Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthonának címzett támogatás mellet tervezett intézményi rekonstrukciója

A beruházási programokra készüljön célokmány, illetve ezek beruházási kiadásait a Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletei a programok megkezdésének megfelelő ütemezéssel jelenítsék meg.

• A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság készítse el szakmai javaslatait  a szociális otthonok szakmai kvalifikációs feltételeire, a gondozási sztenderdekre - a már korábban e tárgyban született közgyűlési döntéseknek megfelelően, illetve alakítsa ki állásfoglalását az intézményi térítési díjakról

• A Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság készítse el szakmai javaslatait e programmal párhuzamosan - a Budapesti Szociális Charta elveinek megfelelően - a rászorultak ellátásának kitagolt, lakásotthon jellegű kis-intézményekben való ellátásának feltételeire vonatkozóan.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést a fenti előterjesztésben szereplő határozati javaslatok elfogadására!

Határozati javaslat^[21]

Budapest  Főváros Közgyűlése úgy dönt, hogy

1./ elfogadja a  szakosított szociális intézmények hosszú távú fejlesztési és feladat-ellátási programját és 1999. évi kezdéssel megkezdi a kiváltást, ingatlanrendezést nem igénylő intézményi rekonstrukciós programokat a  Budapest, X., Halom u. 31.,  XI., Rupphegyi u. 7.,  XIX., Mészáros L. u. 26. alatti idősek szociális otthonaiban, legfeljebb 1.475,0 m Ft, illetve címzett támogatást nyújt be a 2463 Tordas, Sajnovics tér 5. sz. alatti Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthonának intézményi rekonstrukciójára. Ezen programok érdekében felkéri a Főpolgármestert, hogy a szükséges okiratokat terjessze a Közgyűlés elé. Ezen beruházási kiadásokat a Fővárosi Önkormányzat aktuális költségvetési rendeletei a programok megkezdésének megfelelő ütemezéssel jelenítsék meg. A Budapest  IV., Baross u. 100. Idősek Szociális Otthonában és a 9971 Szentgotthárd, Hunyadi u. 29 sz. alatti pszichiátriai betegek otthonában a minimum feltételeknek megfelelő rekonstrukcióra az 1998. évben benyújtott intézmény-racionalizációs pályázat keretén belül kerül sor.

Felelős: Főpolgármester

Határidő: 1998. december 31., illetve a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséről szóló tárgyévi rendelet

2./ meg kell kezdeni az egyházi tulajdonban lévő szociális otthoni férőhelyek kiváltását, mihelyt megállapodással zárulnak a kártalanítás összegéről és ütemezéséről a Kormánnyal folytatandó tárgyalások  a Zalaapáti, Deák F. u. 3., Bucsuszentlászló, Arany J. u. 17., Zsira, Rákóczi F. u. 12. sz. alatti ingatlanok ügyében.

Felelős: Főpolgármester

Határidő: 1998. december 31.

3./ az egyházi ingatlanokért kapott kártalanítás kizárólag a jelen programban rögzített fejlesztési tételek Fővárosi Önkormányzati költségvetési tételeinek csökkentésére használható fel

Felelős: Főpolgármester

Határidő: folyamatos

4./ kerüljön sor a 100 km-en túli szociális otthonok közül a gyulai, a szombathelyi, a tompai és a peresznyei idősek szociális otthonának értékesítésére és kapacitásainak kiváltására, legfeljebb az 1997. évi tényleges férőhelyek számával megegyező mértékben, 2001. évi kezdéssel. A 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. u. 62. sz. alatti Idősek Szociális Otthonához tartozó  erdőkertesi és a  2025 Visegrád, Mogyoróhegy u. 10. sz. alatti Idősek Szociális Otthona területén kerüljön sor az értékesített szociális otthoni ingatlanok férőhelyeinek visszapótlására, a 2025 Visegrád, Mogyoróhegy u. 10. sz. alatti Idősek Szociális Otthona férőhelyei a Visegrádi Gyógyintézet területén, rehabilitációs szociális otthonként kerüljenek visszapótlásra. Az értékesítésből származó bevételek  kizárólag a jelen programban rögzített fejlesztési tételek Fővárosi Önkormányzati költségvetési tételeinek csökkentésére használhatóak fel

Felelős: Főpolgármester

Határidő: folyamatos

5./ módosítja a 433/1997 (03.27.) Főv. Kgy. számú határozatát az alábbiak szerint: felkéri a Főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést és szakmai programot drog-és szenvedélybetegek rehabilitációs szociális otthona kialakításának budapesti vagy Főváros közeli lehetőségeiről, feltárva a  megvalósítás alternatíváit is.

Felelős: Főpolgármester

Határidő: 1998. június  30.

6./ felkéri a Főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést annak lehetőségéről, hogy az erre alkalmas, szociális gondozási tevékenységet folytató hazai non-profit és for-profit szervezetek a Fővárosi Önkormányzat erre alkalmas ingatlanvagyonának határozatlan idejű tartós használatba adásával vehessenek részt a fővárosi lakosság által elérhető és megfizethető tartós bentlakásos ellátást nyújtó férőhelyek kialakításában, illetve ellátásában

Felelős: Főpolgármester

Határidő: 1998. június  30.

7./ felkéri a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságot, hogy készítse el szakmai javaslatait  a szociális otthonok szakmai kvalifikációs feltételeire, a gondozási sztenderdekre, illetve alakítsa ki állásfoglalását az intézményi térítési díjakról, valamint - a Budapesti Szociális Charta elveinek megfelelően - a rászorultak ellátásának kitagolt, lakásotthon jellegű kis-intézményekben való ellátásának feltételeire vonatkozóan

Felelős: Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke

Határidő: 1998. június 30.

8./ felkéri a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságot, hogy állapítsa meg a budapesti lakosok szociális otthoni ellátását vállaló szervezetekkel szemben támasztott szakmai követelményeket, illetve alakítsa ki álláspontját a szervezetekkel kötendő szerződés tartalmára.

Felelős: Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke

Határidő: 1998. június 30.

9./ felkéri a Tulajdonosi Bizottságot, hogy állapítsa meg a budapesti lakosok szociális otthoni ellátását vállaló szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, alakítsa ki álláspontját a szervezetekkel kötendő szerződés tartalmára, illetve tegye meg a szükséges lépéseket az alkalmas ingatlanok  használatba adása érdekében.

Felelős: Tulajdonosi Bizottság elnöke

Határidő: 1998. június 30.

Az 1.számú határozati javaslathoz minősített, a további határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

Budapest, 1997. november 24.

dr. Szolnoki Andrea

Láttam:

dr. Tiba Zsolt

Főjegyző

1. 1. sz. Melléklet: A Fővárosi Közgyűlés korábbi döntései alapján (928/1997 (VI.26.) Főv. Kgy.) 1998-1999 között végrehajtandó intézményi programok.

1. 2. sz. Melléklet:  Modellszámítások az intézmények átmeneti időszakra szóló működési költségeiről

1. 3.sz. Melléklet: Az előterjesztésben megjelölt programok egy lehetséges ütemezése

Alkalmazott indexek 1998 - 2004 között: 14, 12, 10, 9, 9,  9,  9%

1. A Fővárosi Önkormányzat szociális otthonok működési feltételeit, beruházási programjait  érintő, hatályban lévő egyes határozatai.

Forrás: Fővárosi Közgyűlések jegyzőkönyvei

1. Intézmény-racionalizáció 1. 1997. június 26.-i döntések

942/1997.(VI.26.)        Az intézményracionalizálási

Főv.Kgy.h.        céltartalékból a nem- OEP         finanszírozású körben az alábbiakban         meghatározott éves szintű megtakarítás         mellett az alábbi feladatokra biztosít         támogatást,

Fejlesztés:

        Főv.Egy.-Csecs.otthon                 XII.Rege u.1-4. alatti kazántel     18.420         1.842

                                                          gázüzemre tört. átalakítása

        Margitszigeti Atlétikai Centrum        Riasztó rendszer telepítés                 2.300         1.314

        Margitszigeti Atlétikai Centrum Pályavilágítás korszerűsítése                   245           270

Felújítás

           Margitszigeti Atlétikai

                Centrum                    Tenisz telep téliesítés                                11. 800                  1.850

        (40 igen, 2 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

943/1997.(VI.26.)        Úgy dönt, hogy az ideiglenes

Főv.Kgy.h.        pénzeszközök átadása  és visszapótlási kötelezettsége érdekében az OEP finanszírozású egészségügyi intézményekkel megállapodást kell kötni.

        Határidő: a közgyűlés döntését                                        követően azonnal

        Felelős:  dr. Demszky Gábor         

        (40 igen, 2 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

944/1997.(VI.26.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy a

Főv.Kgy.h.        szükséges beruházási és felújítási         okmányokat készíttesse el.

        Határidő:  1997 szeptember 30.

        Felelős:   dr. Demszky Gábor

        (40 igen, 2 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

1. Intézmény-racionalizáció 2. 1997. szeptember 25.-i döntések

        H a t á r o z a t

        a Fővárosi Közgyűlés

1254/1997(IX.25.)        úgy dönt, hogy  az intézményracionalizálási

Főv.Kgy.h.        céltartalékból a Fővárosi Önkormányzat 1997. évi költségvetési rendeletének 5.§.(5) bekezdés c/ pontja alapján meghatározott éves szintű megtakarítás mellett 1997. évben támogatást biztosít az alábbi  szociális feladatokra:

        - fejlesztési céltartalékon:

        felújítási feladaton:

        (50 igen, 4 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

1255/1997(IX.25.)        úgy dönt, hogy az intézményracionalizálási         

Főv.Kgy.h.        céltartalékból a Fővárosi Önkormányzat                 1997.évi költségvetési rendeletének 5. §. (5)         bekezdés d/ pontja alapján - a szociális  otthonok szakmai minimum feltételei  megteremtésére vonatkozóan - 1997. évi előirányzatként támogatást biztosít az alábbiak szerint:

                                a/ fejlesztési feladaton:

Szakmai minimum feltételek megteremtésére vonatkozó tervezések, előkészítése   156,800

        b/ fejlesztési céltartalékon:

        c/ felújítási feladaton:

        d/ működési támogatásként az         intézményi         költségvetésekben dologi  előirányzatként  egyszeri

        jelleggel:

        (50 igen, 4 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

1256/1997(IX.25.)        Egyetért a szakosított szociális feladatok

Főv.Kgy.h.        legkésőbb 1999. december 31-ig történő         megvalósításával, amelyekhez kötelezettséget vállal a Fővárosi Önkormányzat az 1998. évi költségvetésében 852.300  eFt, az 1999. évi költségvetésében 391.700 eFt  fedezet biztosítására.

                        Határidő: 1997. november 30.

                                           Felelős: Dr. Demszky Gábor         

        (50 igen, 4 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

1. Rekonstrukció, 1. ütem (10 program - 1997. június 26.-i döntések)

        H a t á r o z a t

        a Fővárosi Közgyűlés

928/1997.(VI.26.)        egyetért az intézményhálózat részleges

Főv.Kgy.h.        rekonstrukciójával a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Fő utca 41. Budapest Mártonhegyi u. 53-57. szám alatti telephelye; a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona         Budapest, Dózsa Gy. u. 82/b.

telephelyei: Budapest, Pálya u. 27. ,         Budapest, Georgina u. 32., Budapest, Táncsics M. u. 2-4.; a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely; a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona         Polgárdi-Ipartelepek; a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai         Betegek Otthona         Máriapócs-Baktalóránt-háza; a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Rózsa u. 67.; a Fővárosi Önkormányzat Idősek  Otthona Gergely  u. 85., és a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Sümeg-Darvastó szociális         otthonok esetében, valamint a férőhelyek  visszapótlásával. A működési engedélyekhez kapcsolódó beruházások költsége 1997. évi folyó áron legfeljebb         2.152,5 millió Ft, a férőhely visszapótlások költsége 1997. évi         folyó áron         legfeljebb 1.740 m Ft lehet 1998 - 1999-ben. Ezzel egyidejűleg módosítja a 659/1994.(VI.23.)         Főv. Kgy. számú határozatával megalkotott, a Fővárosi         Önkormányzat fenntartásában         működő szociális otthonok         rekonstrukciós programját.

        Határidő: azonnal

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (43 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

929/1997.(VI.26.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy  a

Főv.Kgy.h.        Budapest Főváros Önkormányzata         1998. évi költségvetéséről szóló rendelet elkészítése során e rekonstrukciós program kiadásait tervezze.

        Határidő:  Budapest Főváros  Önkormányzata         1998. évi költségvetéséről         szóló rendelet         előterjesztése

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (43 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

930/1997.(VI.26.)        Az ingatlan hasznosítási program

Főv.Kgy.h.        közbeszerzési eljárása költségeire 70 m         Ft-ot biztosít 1997. évre az 9105         Intézményracionalizációs céltartalék         terhére.

931/1997.(VI.26.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy az

Főv.Kgy.h.        elfogadott programnak megfelelő         beruházási okmányokat készítse elő.

        Határidő: folyamatos

        Felelős: dr.Demszky Gábor

        (43 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

932/1997.(VI.26.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy az

Főv.Kgy.h.        elfogadott programnak megfelelő         szerződéseket készítse elő és terjessze a         Közgyűlés elé.

        Határidő: folyamatos

        Felelős: dr.Demszky Gábor

        (43 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

933/1997.(VI.26.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy a

Főv.Kgy.h.        határozati javaslat 1. pontjában nem         szereplő szociális otthonok működési         engedélyei feltételeinek         jogszabály         szerinti biztosításához szükséges  beruházásokra készítsen előterjesztést.

        Határidő: 1997. szeptember 30.

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (43 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)

1. Rekonstrukció, 2. ütem (1997. december 18.-i döntések)

        H a t á r o z a t

        a Fővárosi Közgyűlés

1776/1997(XII.18.)        elfogadja a szakosított szociális

Főv.Kgy.h.        intézmények hosszú távú fejlesztési és         feladat-ellátási programját és 1999. évi  kezdéssel megkezdi a kiváltást,         ingatlanrendezést nem igénylő intézményi rekonstrukciós programokat a Budapest X.         Halom u. 31., XI. Rupphegyi u. 7., XIX. Mészáros L. u. 26. alatti idősek szociális         otthonaiban, legfeljebb 1.475,0 mFt,         illetve         címzett támogatást nyújt be a 2463 Tordas,         Sajnovics tér 5. sz. alatti Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthonának intézményi rekonstrukciójára. Ezen programok érdekében         felkéri  a főpolgármestert, hogy a szükséges okiratokat terjessze a Közgyűlés elé. Ezen         beruházási kiadásokat a Fővárosi Önkormányzat aktuális költségvetési rendeletei a         programok megkezdésének megfelelő ütemezéssel jelenítsék meg. A Budapest IV.         Baross u. 100. Idősek Szociális Otthonában és a 9971 Szentgotthárd, Hunyadi u.29. sz.         alatti pszichiátriai betegek otthonában minimum feltételeknek megfelelő rekonstrukcióra az 1998. évben benyújtott intézményracionalizációs pályázat keretén belül         kerül sor.

        Határidő: 1998. december 31., illetve a         Fővárosi         Önkormányzat költségvetéséről         szóló tárgyévi ren-        delet

        Felelős: dr.Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1777/1997(XII.18.)        Meg kell kezdeni az egyházi tulajdonban

Főv.Kgy.h.        lévő szociális otthoni férőhelyek kiváltását,         mihelyt megállapodással zárulnak a kártalanítás összegéről és ütemezéséről a Kor-        mánnyal folytatandó tárgyalások a Zalaapáti, Deák F. u. 3., Búcsúszentlászló, Arany J.u. 17., Zsira Rákóczi F. u. 12. sz. alatti ingatlanok ügyében, illetve 1998. évi tervezéssel az 1999. évtől meg kell kezdeni az értelmi fogyatékosok Búcsúszentlászló, Arany J. u.17., a Zsira, Rákóczi u. 12. és a 9734 Peresznye alatti szociális otthonok kiváltására szolgáló beruházási programokat, legalább a normatív férőhelyek erejéig.

        Határidő: 1998. december 31.

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1778/1997(XII.18.)        Az egyházi ingatlanokért kapott kártalanítás

Főv.Kgy.h.        kizárólag a jelen programban rögzített fejlesztési tételekre használható fel.

        Határidő: folyamatos

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1779/1997(XII.18.)        Kerüljön sor a 100 km-en túli szociális

Főv.Kgy.h.        otthonok közül a gyulai, a szombathelyi, a tompai és a peresznyei idősek szociális otthonának értékesítésére és kapacitásainak         kiváltására, legfeljebb az  1997.évi tényleges férőhelyek számával megegyező mértékben,         2001. évi ezdéssel. A 2100 Gödöllő, Dózsa Gy.u.62.sz. alatti Idősek Szociális Otthonához tartozó erdőkertesi és a 2025 Visegrád, Mogyoróhegy u. 10. sz. alatti Idősek Szociális Otthona területén kerüljön sor az értékesített szociális otthoni ingatlanok férőhelyeinek visszapótlására,  a 2025 Visegrád, Mogyoróhegy u. 10. sz. alatti Idősek Szociális Otthona férőhelyei a Visegrádi Gyógyintézet területén, rehabilitációs szociális otthonként kerüljenek visszapótlásra. Az értékesítésből származó bevételek kizárólag a jelen programban rögzített         fejlesztési tételek Fővárosi Önkormányzati költségvetési tételeire használhatók fel.

        Határidő: folyamatos

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1780/1997(XII.18.)        Módosítja a 433/1997.(III.27.) Főv. Kgy.

Főv.Kgy.h.        számú határozatát az alábbiak szerint:         felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen előterjesztést és szakmai programot drog-         és szenvedélybetegek, valamint a pszichiátriai betegek és értelmi         fogyatékosok rehabilitációs szociális         otthona kialakításának budapesti vagy főváros közeli lehetőségeiről, feltárva a megvalósítás alternatíváit is. E javaslat alapján a szükséges tervezési munkát         1998-        ban, a beruházási programot 1999-ben meg kell kezdeni, illetve a javaslatban         meghatározott beruházási         kiadásokat és annak ütemezését az előterjesztés 3. sz. mellékletében át kell vezetni.

        Határidő: 1998. június 30.

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1781/1997(XII.18.)        Felkéri a főpolgármestert, hogy készítsen

Főv.Kgy.h.        előterjesztést annak lehetőségéről, hogy         az erre alkalmas, szociális gondozási tevékenységet folytató hazai non-profit és for-profit szervezetek  a Fővárosi Önkormányzat erre alkalmas ingatlanvagyonának használatba adásával vehessenek részt a fővárosi lakosság által elérhető és megfizethető tartós bentlakásos ellátást nyújtó férőhelyek kialakításában, illetve ellátásában.

        Határidő: 1998. június 30.

        Felelős: dr. Demszky Gábor

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1782/1997(XII.18.)        Felkéri a Szociálpolitikai és Lakásügyi

Főv.Kgy.h.        Bizottságot, hogy készítse el szakmai         javaslatait a szociális otthonok kvalifikációs feltételeire, a gondozási         sztenderdekre, illetve alakítsa ki állásfoglalását az intézményi térítési díjakról, valamint -  a Budapesti Szociális Charta elveinek megfelelően - a rászorultak ellátásának kitagolt, lakásotthon jellegű kis-        intézményekben való ellátásának feltételeire vonatkozóan.

        Határidő: 1998. június 30.

        Felelős: Szociálpolitikai és Lakásügyi                                          Bizottság elnöke

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1783/1997(XII.18.)        Felkéri a Szociálpolitikai és Lakásügyi

Főv.Kgy.h.        Bizottságot, hogy állapítsa meg a         budapesti lakosok szociális otthoni ellátását vállaló szervezetekkel szemben         támasztott szakmai követelményeket, illetve alakítsa ki álláspontját a szervezetekkel         kötendő szerződés tartalmára.

        Határidő: 1998. június 30.

        Felelős: Szociálpolitikai és Lakásügyi                                          Bizottság elnöke

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)        

1784/1997(XII.18.)        Felkéri a Tulajdonosi Bizottságot, hogy

Főv.Kgy.h.        állapítsa meg a budapesti lakosok szociális otthoni ellátását vállaló szervezetekkel szemben támasztott         követelményeket, alakítsa ki álláspontját a szervezetekkel kötendő szerződés tartalmára, illetve tegye meg a szükséges lépéseket az alkalmas ingatlanok használatba adása érdekében.

        Határidő: 1998. június 30.

        Felelős:   Tulajdonosi Bizottság elnöke

        (46 igen, 11 tartózkodás, 1 ellenszavazat)

[1]         Lásd a  659/1994. (VI.23.) Főv. Kgy. számú határozat

[2]         A *-al jelölt esetekben van beruházási célokmány és tételes költségvetés

[3]          A ki nem mutatott költségek egyrészt más, alternatív program (ingatlan értékesítés) miatt nem jelentkeznek, másrészt az intézmény állapota megfelel a vonatkozó előírásoknak, ráfordítást nem igényel.

[4]         Ha funkcióval veszi át az egyház, úgy a férőhelyek továbbra is a budapestiek ellátását szolgálják.

[5]         Ebből: 973,7 m Ft Tordas, címzett támogatás

[6]         Az értékesítési programok esetében a visszapótlás mértékét a kapcsolódó konkrét program, az áttelepülés lebonyolításának módja (a tenderkiírás eredménye) befolyásolja.

[7]         Címzett támogatással együtt

[8]         Az érvényes határozatokat lásd: 52. oldal

[9]         Címzett támogatással együtt

[10]         Ápoló otthonná alakítására tanulmányterv készül

[11]         A megfeleltetésre intézmény-racionalizációs terv készül

[12]         Erdőkertesen és Gödöllőn lehetséges a részbeni visszapótlás

[13]         Részbeni visszapótlás a „régi” visegrádi intézmény helyén lehetséges

[14]         A Visegrádi Gyógyintézet területén rehabilitációs otthon keretében részbeni visszapótlás történik.

[15]         Kiváltása Budapesten, kitagolt, lakóotthonos módszerrel, kis intézményi központtal. Alternatívája: a  gondozottak a Ráday G. utcába kerülnek áthelyezésre. Az ingatlan értékesítésre kerül. A vételár és a zalaapáti intézmény egyházi kártalanítása összegén valósul meg a két intézmény (117+127=244) normatív férőhelyeinek visszapótlása Budapesten vagy környékén. A visszapótlás módszere: lakóotthonok, kisebb központtal.

[16]         A tompai programmal összefüggő kiváltással.

[17]         A tordasi új férőhelyek terhére a lakók áthelyezhetőek.

[18]         Az új létesítmények megépítését követően értékesítendő kastély eladási ára a megjelölt intézmények kiváltásának egyik forrása.

[19]         A megkezdett bővítési programmal kialakuló intézmény (200 új férőhely) rehabilitációs feladatot kap. A régi épület ezen a költségen felújításra kerül. Tordas részt vállal a kiváltásra kerülő intézmények lakóinak átvételéből.

[20]         Az egyházzal tárgyalás folyik a részbeni feladattal történő átadásról. Feladat-arányos kártalanításra igényt kell tartani. Visszapótlásának forrása lehet még  a bucsuszentlászlóért kapott kártalanítás, a kéthelyi kastély árbevétele. Kiváltása érinti a peresznyei részleget, ami központ nélkül marad. Kiváltásával együtt a peresznyei kapacitást is át kell helyezni.

[21]         Határozatokat lásd: 55. oldal

[22]         Az értékesítési programok esetében a visszapótlás mértékét a kapcsolódó konkrét program, az áttelepülés lebonyolításának módja (a tenderkiírás eredménye) befolyásolja.

[23]         Ápoló otthonná alakítására tanulmányterv készül

[24]         Kiváltása Budapesten, kitagolt, lakóotthonos módszerrel, kis intézményi központtal, 1420,0 m Ft Alternatívája: a  gondozottak a Ráday G. utcába kerülnek áthelyezésre. Az ingatlan értékesítésre kerül. A vételár és a zalaapáti intézmény egyházi kártalanítása összegén valósul meg a két intézmény (117+127=244) normatív férőhelyeinek visszapótlása Budapesten vagy környékén. A visszapótlás módszere: lakóotthonok, kisebb központtal.

[25]         A tompai programmal összefüggő kiváltással.

[26]         A Sümeg-Darvastón felépülő 80 új férőhely terhére a lakók áthelyezhetőek.

[27]         A megkezdett bővítési programmal kialakuló intézmény (200 új férőhely) rehabilitációs feladatot kap. A régi épület felújításra kerül. Tordas részt vállal a kiváltásra kerülő intézmények lakóinak átvételéből.

[28]         Az egyházzal tárgyalás folyik a részbeni feladattal történő átadásról. Feladat-arányos kártalanításra igényt kell tartani. Visszapótlásának forrása lehet még  a bucsuszentlászlóért kapott kártalanítás, a kéthelyi kastély árbevétele. Kiváltása érinti a peresznyei részleget, ami központ nélkül marad. Kiváltásával együtt a peresznyei kapacitást is át kell helyezni.