J e g y z ő k ö n y v
A Fővárosi Közgyűlés 1996. augusztus 29-én (csütörtökön) az Újvárosháza Dísztermében (Bp.V. Váci utca 62-64.) megtartott üléséről.
J e l e n v a n n a k
dr.Ajkay Zoltán, Atkári János, Balczó Zoltán, dr.Bánk Judit, Bánsághi Tamás, Bihary Gábor, dr.Böhm András, Bubla Gyula, Cselovszki Zoltán, dr.Csúcs László, dr.Demszky Gábor, Dóci József, Egerfai József, Eltér István, dr.Endrédy István, dr.Farkas Péter, dr.Garamszegi Gábor, Gábor József, Geberle Erzsébet, dr.Gerő Gábor, Győri Péter, Gyuriczáné Németh Erzsébet, Hardi Róbert, Harrach Péter, Horváth László, Hőnigh Antal, Hubert Béla, dr.Juhos Katalin, Kardos Péter, Király László, Kollár György, Koronka Lajos, dr.Kupper András, Körmendy Ferenc, Madarász Aladár, Manninger Jenő, Marsi Péter Pál, Mitus Zsuzsanna, Mohosné dr.Bortlik Eszter, Moskovits Péter, dr.Pálfalviné Moór Marianna, dr.Pálinszki Antal, Péterffy Ágoston, Poór István, Rostás Ákos, Rusznák Imre, dr.Schiffer János, dr.Spira Veronika, Somlyódy Csaba, dr.Szabó János, Szabó Vilmos, Székely Gábor, dr.Szolnoki Andrea, Szőke László, dr.Takácsy Gyula, Tirts Tamás, Vajda Pál, dr.Vécsei Pál, Vég Gábor, dr.Weszelovszky Lajos Zoltán, Zupkó Gábor (62)
Tanácskozási joggal jelen vannak:
dr.Tiba Zsolt főjegyző, a Főpolgármesteri Hivatal aljegyzői, ügyosztályvezetői, a kerületi polgármesterek, a közüzemi vállalatok igazgatói, kerületi küldöttek, kisebbségi önkormányzatok képviselői.
ELNÖK: dr.Demszky Gábor
dr.Szolnoki Andrea
Atkári János
ELNÖK: Létszámellenôrzést tartunk. Megál-lapítom, hogy 50-en vagyunk jelen, a Fôvárosi Közgyűlés határozatképes.
Tisztelettel köszöntöm a képviselô hölgyeket és urakat, a sajtó képviselôit, közművállalataink vezetôit, ügyosztályvezetôinket és valamennyi meghívott vendégünket, s remélem, hogy a hathetes nyári szabadság után mindenki kreatív energiákkal telve tudja kezdeni az ôszi ülésszakunkat.
A június 27-ei ülésünkön Manninger Jenô képviselô úr a tervezett kórházi ágyszám-csökkentésekkel kapcsolatban kérdést tett fel Szolnoki Andreához. Marsi Péter Pál a Ráby Mátyás utcai általános iskola építése tárgyában tett fel kérdést Schiffer János részére, mindkét választ postáztuk a képviselôk részére.
A mai ülésre Horváth László képviselô úr tett fel kérdést a Balassa János Kórház helyzetével kapcsolatban. Marsi Péter Pál újabb kérdést tett fel a Ráby Mátyás utcai általános iskola építése tárgyában. A válaszadásokra az ebédszünet után kerül sor.
Felhívom a képviselôtársaim figyelmét, hogy a meghívóban a 16. sorszám alatt nem a Csepeli Textil, hanem a Csepel Műszaki SZKI és SZMK módosított felújítási programjának jóváhagyása szerepel, tehát itt egy névelírás történt.
Megkérdezem a testületet, hogy van-e képviselôtársaimnak a mai napirenddel kapcsolatban indítványa. Böhm András.
DR. BÖHM ANDRÁS (SZDSZ): A napirend-del kapcsolatban két témában van kérésem a Közgyűléshez. Az egyik, hogy személyi kérdésben szeretnénk kérni a Közgyűlés állásfoglalását egy bizottságot illetôen, kérem, hogy amennyiben a Közgyűlés ezzel egyetért, úgy ezt 1. napirend alatt tárgyalja. Ugyanakkor javaslatot teszek arra, hogy az eredetileg kiküldött napirendi javaslatok között 5. sorszámon szereplôt a Közgyűlés ma ne tárgyalja, ne vegye napirendjére.
ELNÖK: Szavazásra fogom feltenni mindkét indítványt. Gyôri Péter.
GYŐRI PÉTER, a Szociálpolitikai és Lakás-ügyi Bizottság elnöke: Szeretném kérni, hogy a 32/c. sorszám alatt a Közgyűlés vegye napirendre a civil szervezetek támogatására vonatkozó szociálpolitikai bizottsági javaslatot, amellyel elkészültünk, és amely a Közgyűlésen is kiosztásra kerül, ha napirendre veszi.
ELNÖK: Köszönöm. Székely Gábor
SZÉKELY GÁBOR, a Tulajdonosi Bizottság elnöke: Kérném, hogy a Közgyűlés vegye fel a Budapest, V., Károlyi Mihály utca 12. szám alatti ingatlan értékesítési ügyét. Ez egy szerzôdésmódosítási kérdés lenne, kiosztásra kerül, amennyiben a Közgyűlés hajlandó ezt felvenni. Javaslom, hogy a 10. napirendi pont körül, akkor, amikor lemennek a személyi, illetve rendeleti kérdések, tehát mondjuk 10. napirendi pontnak vegye fel.
ELNÖK: Köszönöm. Moskovits Péter
MOSKOVITS PÉTER, a Pénzügyi Bizottság elnöke: Azt szeretné kérni a pénzügyi bizottság, hogy a Vidám Színpad kht.-vé történô átalakítása című 6. napirendi pontot soroljuk át az interpellációk utáni elsô napirendként. Indoklásképpen azt szeretném elmondani, hogy tegnap délután, amikor a pénzügyi bizottság tárgyalta, még nem ismertük a kulturális bizottság és a tulajdonosi bizottság véleményét, ezért szeretnénk a délelôtti idôszakot arra felhasználni, hogy az álláspontunkat tisztázzuk.
ELNÖK: Köszönöm. Csúcs úr
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Tegnap a házbizottság áttekintette a napirendeket, és ennek keretében konszenzusra jutott a tekintetben, hogy a 19., 21. és 25. számú napirend kerüljön levételre. A indok részleteit nem mondom, de a levételrôl emlékezetem szerint egyezség született.
ELNÖK: Tehát a 19., a 21. és a 25.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): A 19., a 21. és a 25. napirend. Részletezem annyiban, hogy ebbôl a 21. és a 25. úgy került elfogadásra, hogy egy hónap múlva, tehát a szeptember végi Közgyűlés tárgyalja ezeket.
ELNÖK: Ezek közül a 19-est a fôjegyzô úr már visszavonta, tehát maradt a 21-es és a 25-ös, amelyben a házbizottság valóban egyetértett. Szavazásra fogom föltenni.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Egyetértett, és a magam részérôl is támogatom.
ELNÖK: A 19-est levette az elôterjesztô. Manninger úr
MANNINGER JENŐ (MDF): A 4/b, újrasza-vazással kapcsolatos SZMSZ-módosítási javaslatot, mint elôterjesztô, visszavonom. Ennek az az oka, hogy a közgyűlési pártok frakcióvezetôivel történt tanácskozás után egyrészt úgy látom, hogy nem nyerne többséget a módosítás, és célom pedig nem a vita, hanem a megoldás. Más részrôl pedig a frakcióvezetôk -többek között a szabaddemokraták és az MSZP frakcióvezetése is - jelezték, hogy készek a további tárgyalásokra. Ezért
visszavonom azzal, hogy a következô Közgyűlésre javaslom - a politikai egyeztetések után - napirendre venni. Ez lényegében megfelel a jogi bizottságban elhangzottaknak és az állásfoglalásának is.
ELNÖK: Köszönöm. Kupper András
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Ha min-den igaz, most fogják kiosztani az egészségügyi és a jogi bizottság által tárgyalt indítványt, amely szerint a Közgyűlés forduljon az Alkotmánybírósághoz. Kérem, hogy a Közgyűlés ezt önálló napirendi pontként, valahol az 5. és a 10. között tűzze napirendre, mindenképpen függetlenül a 31. napirendtôl, amely egy törvény módosítását kezdeményezi, hiszen az alkotmánybírósági beadvány ugyan e törvény jogsértô rendelkezései megszüntetését indítványozza. Nem tartom ésszerűnek egy törvénymódosítást és ugyanannak a törvénynek a megszüntetését egy napirendként tárgyalni.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselô úr nem vilá-gosan jelezte, hogy hányadikként javasolja. Azt mondta, hogy 5-10. Azt kérdezem: megfelel-e, hogy Székely úr javaslata, a Károlyi Mihály után tárgyaljuk, tehát 11.-ként. (Dr. Kupper András: Jó.) Vajda úr.
VAJDA PÁL fôpolgármester-helyettes: Ja-vaslom a XVIII. kerület, Pestszentlôrinc-Pestszentimre területén lévô Gloriett-lakótelep tulajdonrendezésének kérdését napirendre tűzni. Az indoklás, hogy a tulajdonrendezés csökkentheti azt a lakossági feszültséget, ami a lakótelepen élôk lakásmegvásárlási jogának hátráltatója.
ELNÖK: Egyetértek az indítvánnyal, de há-nyadik napirendként javasolja Vajda úr?
VAJDA PÁL fôpolgármester-helyettes: Ha a Közgyűlés leveszi a 19-est, annak a helyére.
ELNÖK: A 19. helyen. Ajkay úr.
DR. AJKAY ZOLTÁN (MSZP): Némileg csat-lakozva a bizottság elnökhelyettesének javaslatához, azt javaslom, hogy az alkotmánybírósági panasszal, illetve a törvényességi kérdéssel, ami az egészségügyi intézmények átalakítását érinti, a Közgyűlés az ebéd utáni 1. napirend keretében, tehát az interpellációk után foglalkozzon. Kérésem arra is vonatkozik, ha a tisztelt Közgyűlés úgy dönt, hogy két külön napirend, ahogy Kupper doktor javasolta, akkor ezeket egymás után tartsuk, tehát ne idôben elválasztva egymástól.
ELNÖK: Elfogadható-e ez Kupper úrnak, vagy külön szavaztassam? (Dr. Kupper András: Elfogadható.) Ebéd utáni 2., mivel 1. már volt egyszer, Moskovits úr javasolt valamit. Cselovszki úr.
CSELOVSZKI ZOLTÁN (Fidesz): Megköny-nyítve a helyzetet, én Székely úr elôtt, 9. napirendi pontként javasolnék egy pusztán technikai napirendi pontot fölvenni, ez a Műemléki Alap városképi pályázat elosztásával kapcsolatos. Itt egy alapítvány is pénzhez jut, ehhez közgyűlési döntés kell. (Közbeszólás: A 32.-nél.) A 32.-nél is jó, igen.
ELNÖK: Köszönöm. Pálinszky úr.
DR. PÁLINSZKI ANTAL (MSZP): Ahhoz kérem a támogatásukat, hogy a mai közgyűlés tűzze napirendjére az "Állásfoglalás a pedagógusok kötelezô óraszámának változásáról" című, oktatási bizottság által megtárgyalt és általam benyújtott elôterjesztést.
Indoklás: a téma a fôváros oktatásának sok ezer pedagógusát érinti. Az, hogy hol kerül sorra, nekem mindegy, csak ma kerüljön sorra.
ELNÖK: Például a 21-es helyén, mivel azt vissza fogjuk vonni. Ezzel lezártuk a napirenddel kapcsolatos vitát, és szavazni fogunk az indítványokról.
Böhm frakcióvezetô úr azt javasolta, hogy a Közgyűlés a személyi kérdések között elsô helyen tárgyaljon egy bizottsági elnökséggel kapcsolatos indítványt. Kérem a gép indítását és a javaslat elfogadását. Minôsített többség szükséges hozzá.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1176/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy első napirendi pontként
Főv.Kgy.h. megtárgyalja a "Javaslat bizottsági tag és elnök választására" című előterjesztést.
(43 igen, 9 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Böhm úr másik indítványa az volt, hogy a Fôvárosi Közgyűlés az 5. sorszámon szereplô napirendjét a mai ülésén ne tárgyalja. Támogatom.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1177/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy napirendjéről leveszi az
Főv.Kgy.h. "FSZKI további működésére és funkciójára vonatkozó javaslatok" című előterjesztést.
(35 igen, 5 tartózkodás, 11 ellenszavazat)
ELNÖK: Gyôri Péter azt javasolta a Közgyűlésnek, hogy 32/c. pont alatt a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos napirendet tárgyalja. Támogatom az indítványt. Minôsített többség szükséges.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1178/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy 32/c pontként napirendre
Főv.Kgy.h. veszi és megtárgyalja a "Civil szervezetek támogatása közszolgálati szerződések megkötésével" című előterjesztést.
(49 igen, 1 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
ELNÖK: Székely Gábor bizottsági elnök úr azt javasolta, hogy a Fôvárosi Közgyűlés a Károlyi Mihály utca 12. alatti ingatlanának a szerzôdését tárgyalja újra, és módosítsa a szerzôdési ajánlatát; 10. sorszám alatt tárgyaljuk ezt. Egyetértek az indítvánnyal.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1179/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy 10. pontként napirendre
Főv.Kgy.h. veszi és megtárgyalja a "Bp.V., Károlyi M.u.12.sz. alatti ingatlan értékesítése" című előterjesztést.
(46 igen, 5 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
ELNÖK: Moskovits bizottsági elnök úr azt javasolta, hogy a Fôvárosi Közgyűlés a 6. sorszámon szereplô napirendjét, amely a Vidám Színpad megszüntetésével és kht-vá történô átalakításával kapcsolatos, ebédszünet után, a kérdések és interpellációk elhangzása után tárgyalja. Egyetértek az indítvánnyal.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1180/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Vidám Szinpad megszün-
Főv.Kgy.h. tetése, közcélú tevékenységének KHT formában történő ellátása című előterjesz- tést az interpellációk után tárgyalja meg.
(51 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Szeretném jelezni, hogy a fôjegyzô úr a 19. sorszámon szereplô napirendi javaslatát visszavonta; hasonlóképpen visszavonta Manninger Jenô frakcióvezetô úr a 4/b. pont alatt szereplô napirendi javaslatát; és a 21. és a 25. napirendet is visszavonták az elôterjesztôk.
Azt javasolta Kupper képviselô úr, majd ezzel egyetértve mások is, hogy a Fôvárosi Közgyűlés ebéd után, tehát a kérdések, interpellációk elhangzása után 2. napirendként tárgyalja az egészségügyi ágystruktúra-átalakítással kapcsolatos alkotmánybírósági kifogást. Egyetértek az indítvánnyal.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1181/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy az "Indítvány az Alkotmány-
Főv.Kgy.h. bírósághoz" című előterjesztést napirendre veszi, és azt az interpellációk utáni második napirendi pontként megtárgyalja.
(50 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Elhangzott indítvány azzal kapcsolatban, hogy a Közgyűlés ugyanitt, ehhez soroltan, ez után tárgyalja a 31. sorszámon szereplô egészségügyi ágystruktúra-átalakítással kapcsolatos elôterjesztést. Egyetértek az indítvánnyal, hogy ezek együtt, egy helyen, egy csomagban szerepeljenek.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1182/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy az "1996. évi LXIII. tv.
Főv.Kgy.h. módosításának kezdeményezése" című előterjesztést közvetlenül az "Indítvány az Alkotmánybírósághoz" című napirend után tárgyalja meg.
(53 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Vajda úr azt javasolta, hogy a Gloriett-lakóteleppel kapcsolatos elôterjesztését a Közgyűlés tárgyalja meg 19. sorszámon, tehát a levett napirend helyén. Egyetértek az indítvánnyal. Minôsített többség szükséges a napirendre vételhez.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1183/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a "XVIII Pestlőrinc-
Főv.Kgy.h. Pestszentimre területén lévő Gloriett lakótelep tulajdonrendezése" című előterjesztést napirendre veszi, és azt az eredeti meghívó 19. sorszámú napirendje helyén tárgyalja meg.
(45 igen, 7 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Cselovszki úr azt javasolta, hogy 32/d. pont alatt a Fôvárosi Közgyűlés a Műemléki Alappal kapcsolatos elôterjesztését tárgyalja meg. Egyetértek az indítvánnyal.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1184/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a "Műemlékvédelmi Alap
Főv.Kgy.h. felosztására" vonatkozó előterjesztést napirendre veszi és a 32/d pont keretében tárgyalja meg.
(46 igen, 6 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Pálinszki bizottsági elnök úr azt javasolta, hogy a kötelezô óraszámokkal kapcsolatos elôterjesztést a Fôvárosi Közgyűlés 21. helyen tárgyalja meg, a levett napirend helyén. Egyetértek az indítvánnyal.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1185/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy az "Állásfoglalás a
Főv.Kgy.h. pedagógusok kötelező óraszámának változásáról című előterjesztést napirendjére veszi és azt a eredeti meghívó 21. sorszámú napirendje helyén tárgyalja meg.
(46 igen, 7 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Most azt kérem, hogy az imént módosított napirendünket a Fôvárosi Közgyűlés fogadja el.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1186/1996(VIII.29.) az ülés napirendjét az alábbiakban állapítja
Főv.Kgy.h. meg:
1.) Javaslat bizottsági tag cserére és elnök választására.
2.) Javaslat a 28/1992(X.1.) Főv.Kgy. rende-let módosítására és kiegészítésére, to-vábbá új kitüntetés és díj alapítására.
3.) Javaslat egyes önkormányzati rendele-tek módosítására.
4.) Javaslat Budapest egyes ingatlanai öve-zeti besorolásáról szóló 12/1994(IV.11.) sz. Főv. Kgy. rendelet módosítására.
5.) Javaslat az SZMSZ módosítására.
6/a A FŐKERT Rt. alapító okiratának módo-sítása.
6/b A Vidám Park Rt. alapító okiratának mó-dosítása.
7.) Fővárosi Oktatástechnológiai Központ és az Általános Iskola és Diákotthon (Bp. XII., Hegyhát u.35.) alapító okiratának módosítása.
8.) Észak-pesti Ingatlan és Térségfejlesztési Rt-be a társaságalapítók által javasolt igazgatósági és Felügyelő Bizottsági ta-gok elfogadása, javaslat a könyvvizsgáló kiválasztására.
9.) Budapest Főváros Önkormányzata és a Kőbányai Önkormányzat közötti megál-lapodás.
10) Bp.V., Károlyi M.u.12.sz. ingatlan érté-kesítése.
11) Javaslat a 6-os főút Szerémi úti építése és az 5-ös városi főforgalmi út közleke-dési beruházások felülvizsgálatára, és az engedélyokiratok módosítására.
12) Javaslat a Tivoli Mozi színházzá alakítás engedélyokirat módosítására.
13) Javaslat Budapest Főváros Önkormány-zata 1996. évi költségvetéséről szóló 7/1996(III.14.) Főv.Kgy. rendelet módosí-tására.
14) Javaslat a Fővárosi Állat- és Növénykert beruházási programjának jóváhagyására.
15) Javaslat a Bp.XI., Bánk bán u.8-10.sz. munkásszálló átalakítása idősek otthoná-vá, beruházási célokmány jóváhagyásá-ra.
16) Csepeli Műszaki SZKI felújítási enge-délyokirat módosítása.
17) Javaslat a Fővárosi Önkormányzat Vá-mosmikolai Idősek Otthona rekonstrukció bővítés beruházási program jóváhagyá-sára.
18) Javaslat a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Fővárosi Pályaválasztási Tanács-adó Bp.VIII., Vas u.8-10 sz. ingatlan mó-dosított felújítási program jóváhagyására.
19) Bp.XVIII. Pestlőrinc-Pestszentimre terü-letén lévő Gloriett lakótelep tulajdonren-dezése.
20) Szabó Istvánné tartozás elengedési kérelme.
21) A Vidám Színpad megszüntetése, köz-célú tevékenységének KHT formában történő ellátása.
22) Indítvány az Alkotmánybírósághoz.
23) Az 1996. évi LXIII. tv. módosításának kezdeményezése.
24) Állásfoglalás a pedagógusok kötelező óraszámának változásáról.
25) Javaslat a Fővárosi Kertészeti Rt. reor-ganizációjára, szervezeti átalakításra és privatizációjára.
26) A Fővárosi Kertészeti Rt. Könyvvizsgáló-jának díjazása.
27) Munkavállalói részvényvásárlási prog-ram. (Pharmafontana.)
28) A Dél-pesti Szennyvíztisztító telep bő-vítésének beruházási programja.
29) Közparkok automata öntözőhálózata-inak korszerűsítése, beruházási cél és egyszerűsített program módosítása.
30) Parkok, közterek, fasorok rekonstruk-ciója célokmányának módosítása és 1996. évi üteme engedélyokiratának elfogadása.
31) Budapesti Elektromos Művek Rt. által elkészített Villamosenergia Korlátozási Sorrend tervezetének véleményezése.
32) Útkarbantartáshoz, útellenőrzéshez szükséges gépek, járművek közlekedés-biztonsági műszerek, számítástechnikai eszközök beszerzési céljának jóváhagyá-sa, engedélyokirat kiadása.
33/a Alapítványi, egyesülési, társadalmi szervezeti támogatások a Kulturális alapból.
33/b A Fővárosi Idegenforgalmi Alapból társadalmi szervezetek támogatása.
33/c Civil szervezetek támogatása közszol-gáltatási szerződések megkötésével.
33/d Műemlékvédelmi Alap felosztása.
34) Egykori Csepeli Lenin-emlékmű újra-felállítása a Szoborpark Múzeumban.
35) Szervátius Tibor Millecentenáriumi em-lékmű felállítása.
(45 igen, 4 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 1./ pontja: Javaslat bizottsági tag és elnök választására
ELŐADÓ: dr.Böhm András
HOZZÁSZÓLÓK: dr.Tiba Zsolt, Manninger Jenő
ELŐADÓ: Kettôs javaslat, ugyanazt a bizottságot illetôen. A fôváros kulturális bizottságába tagként javasolja az SZDSZ-frakció Geberle Erzsébetet, és ezen bizottság elnökének Körmendy Ferencet. Amennyiben valaki kéri, természetesen külön szavazás lesz, egyértelmű; én a magam részérôl egyben teszem fel a javaslatot.
ELNÖK: Kéri-e valaki? Kérem szépen, hogy jelezze. (Manninger Jenô jelentkezik.) Manninger úr kéri a külön szavazást?
MANNINGER JENŐ (MDF): Nem.
ELNÖK: Nem, tévedés volt. Fôjegyzô úr.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném megkérdezni, miután szóban hangzik el a javaslat, hogy az érintett személy
hozzájárul-e a nyilvános tárgyaláshoz. Szerencsére jelen van. (Geberle Erzsébet és Körmendy Ferenc igent jeleznek.) Tehát igen.
ELNÖK: Igen, mindketten hozzájárultak. Manninger úr.
MANNINGER JENŐ (MDF): Viszont szeretném bejelenteni a tisztelt Közgyűlésnek, hogy továbbra is arra kérjük a frakcióvezetôket, hogy az ilyen jellegű személyi jelentéseket legalább a Közgyűlés elôtti reggel a többi párttal is - az egyetértés, konszenzus megteremtése végett - közöljék, legalábbis, ha igényt tartanak rá.
ELNÖK: Köszönöm. Kéri-e valaki a külön szavazást? (Senki sem jelentkezik.) Nem kéri senki. Egyben fölteszem szavazásra mindkét indítványt.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1187/1996(VIII.29.) a Kulturális Bizottság elnökének Körmendy
Főv.Kgy.h. Ferencet, tagjának Geberle Erzsébetet megválasztja.
(41 igen, 10 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 2./ pontja: Javaslat a 28/1992. (X.1.) Főv. Kgy. rendelet módosítására és kiegészítésére, továbbá új kitüntetés és díj alapítására.
ELŐADÓ: Cselovszki Zoltán
HOZZÁSZÓLÓK: Marsi Péter Pál, dr.Tiba Zsolt, Balczó Zoltán, Bánsághi Tamás, Rostás Ákos, Tirts Tamás
ELŐADÓ: Az egyeztetések szerint az A-, B-verzió együtt az, amit mindenki támogat, ebben van konszenzus. Az írásbeli elôterjesztést nem kívánom kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Nem tudom, gondolom, talán 9. sorszámmal kellett volna kiosztani a módosító indítványomat; nem lett kiosztva, de szerencsére nálam van az eredeti példány, amit persze majd odaadok.
Mielôtt a módosító indítványt beterjeszteném, szeretném hangsúlyozni, hogy a MIÉP képviselôcsoportja, annak minden tagja rendkívül fontosnak tartja egyrészt a fôvárosi Fôpolgármesteri Hivatalban kiemelkedôen magas szinvonalon dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését, másrészt a fôvárosi rendészeti szervek és fegyveres testületek hivatásos állományában dolgozók munkájának kiemelt elismerését. Ezt természetesen elismerjük, de mi nem tennénk különbséget, a Pro Urbe Budapest-díj és a Budapestért-díj mellé nem tennénk egy olyan megkülönböztetôt, ami a Fôváros Szolgálatáért-díjat illetné, tehát nem alapítanánk egy belterjes, házon belüli díjat. A fôvárosi Fôpolgármesteri Hivatalban kiemelkedôen dolgozók ugyanazon az úton, ahogy más személyek, illetve csoportok, szintén megkaphatják ezeket a díjakat; egyrészt nyilván rendkívüli jutalomban is részesülhetnek, amit talán a fôjegyzô úr is támogatna - ez a falon belül maradna -, másrészt éppen olyan módon elô lehet terjeszteni ôket a akár a Pro Urbe Budapest-díjra, akár a Budapestért-díjra, ha valóban kiemelkedôen dolgoznak.
Ezért a következô módosító indítványt javaslom D-változatnak elnevezve: három alpontja lenne, amit - miután nem került kiosztásra - szeretnék felolvasni. Az A-változat lényegében tartalmazza az eredeti elôterjesztés A-változatát, tehát: "A Pro Urbe Budapest-díjjal járó jutalom összegét 100 ezer forintról 250 ezer forintra, a Budapestért-díjjal járó jutalom összegét pedig 60 ezer forintról 120 ezer forintra növeli. Az emeléssel járó pénzjutalom fedezete a Fôvárosi Önkormányzat 1996. évi költségvetésében rendelkezésre áll." B.: "A Budapestért-díjnak legyen egy ruhán, illetve egyenruhán viselhetô, kitűzhetô változata, úgynevezett kisdíszítménye.". Ez is szerepel gyakorlatilag az eredeti A-változatban. C.: "Az adományozásra javasolatot tevôk között szerepeljen az is, hogy a fôvárosi kisebbségi önkormányzatok és a kerületi kisebbségi önkormányzatok képviselô-testületei is kezdeményezhessék a díjak adományozását.". Valójában ez is szerepel az eredeti változatban, csak azért fésültem így össze, hogy konzisztens legyen - nincs itt az Ajkay úr. D.: "Az évente adományozható Pro Urbe Budapest-díjak számát ötrôl hatra kell emelni, a Budapestért-díjak számát huszonötrôl harmincra kell emelni.". Ennyi az egész, köszönöm szépen, és most tisztelettel átadnám a módosító indítványomat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkönnyítené a helyzetünket, Marsi úr, ha ez kiosztásra kerülne, mert túl sok a kombinatorikai lehetôség a három változat különbözô módosításaival kapcsolatban. (Marsi Péter Pál: 9. sorszámmal kellett volna kiosztani...) Ha 9. sorszámmal most lehúznánk!? Biztatnám képviselôtársaimat, hogy amíg ez a szöveg, amelyet - azt hiszem - így, egyszeri felolvasásra nem lehetett talán világosan követni, kiosztásra kerül, addig szóljanak hozzá! Fôjegyzô úr.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném felhívni a figyelmüket a szokásos fôjegyzôi kiegészítésre, amely a napirendi
pontok részévé válik. Ennél a napirendi pontnál kifejezetten formai pontosítások történnek, egészen világosan megfogalmazva: az SZMSZ-be is beletesszük azt a szabályt, amit a díjazási rendeletünk tartalmaz, hogy bármelyik bizottság indítványozhatja ilyen díj adományozását. Ez tehát kifejezetten a koherenciatörekvés jegyében fogant iromány. A késôbbiekre nézve is felhívom a figyelmüket a fôjegyzôi kiegészítésre, amely a 21. sorszám alatt található.
ELNÖK: Köszönöm. Az elôterjesztôt is megkérném arra, nyilatkozzon az elôbb hallott módosító indítvánnyal kapcsolatban.
ELŐADÓ: Nagyon váratlanul ért a dolog, úgyhogy maradnék az eredetinél.
ELNÖK: Balczó úr.
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Mivel nem volt más jelentkezô, csak világosabbá tenném, illetve kiegészíteném a módosítást. A rendészeti tevékenységet folytatók külön díjazását támogatjuk, ezért szerepel a javaslatban a kitűzhetô változat, csupán nem kötjük meg, hogy öt ilyen legyen, hanem azt mondjuk: a megnövelt teljes szám alapján az adott évben lehet kevesebb vagy több, attól függôen, mennyire indokolt ennek a kitüntetésnek az átadása, ezért növeltük meg ezt a számot. A másik eltérés az, hogy a számnövelésben az is benne szerepel, hogy a megnövelt kontingensbôl a Fôpolgármesteri Hivatal erre érdemes dolgozói is kaphassanak Pro Urbe Budapest-díjat. Ehhez még azt tettük hozzá, hogy egyébként házon belül nyilvánvalóan egyéb lehetôségek is vannak e tevékenység elismerésére. A módosításnak röviden ez a tartalma az A-változathoz képest.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosítás szóban elhangzott, éppen ezekben a pillanatokban írásban is kiosztásra
kerül, az elôterjesztô nyilatkozata ezzel kapcsolatban elhangzott, miszerint ô az eredeti változatot támogatja. A D-változatot, amelyet Marsi Péter Pál képviselô úr jegyez - és most kiosztásra került - szavazásra teszem fel, jelezve: az elôterjesztô nem támogatta.
H a t á r o z a t
Fővárosi Közgyűlés
1188/1996(VIII.29.) nem fogadja el Marsi Péter Pál módosító
Főv.Kgy.h. indítványát.
(13 igen, 10 tartózkodás, 25 ellenszavazat)
ELNÖK: Az eredeti változatok közül elôször az A-változatot teszem fel szavazásra. (Bánsághi Tamás jelentkezésére:) Egy pillanat, szavazás elôtt szót kér még Bánsághi Tamás.
BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): A házbizottság tegnapi ülésén abban állapodtunk meg, hogy a C-változatról szavazzunk elôször, tehát C, B, A sorrendben kérem feltenni szavazásra.
ELNÖK: Akkor elôször a C-változatot teszem fel szavazásra, tiszteletben tartva a házbizottság szándékát. Az elôterjesztô nem ezt támogatja, az elfogadásához minôsített többség kell.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1189/1996(VIII.29.) nem fogadja el az előterjesztés C.
Főv.Kgy.h. változatában szereplő határozati javaslatokat, rendelet-tervezetet.
(2 igen, 17 tartózkodás, 28 ellenszavazat)
ELNÖK: A házbizottság kérésének megfelelôen most a B-változatot teszem fel szavazásra. Rendeletalkotásról van szó. Minôsített többség szükséges az elfogadásához. Az elôterjesztô nem ezt támogatja.
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Dehogynem, az elôterjesztô ezt támogatja.
ELNÖK: Egy pillanat! Állítsuk le a szava-zást, mert itt valami zavar van, félreértettem valamit. Kérem, hogy a B-változattal kapcsolatban nyilatkozzon az elôterjesztô.
ELŐADÓ: Ezt a változatot támogatom.
ELNÖK: Az elôterjesztô támogatja a B-változatot.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1190/1996(VIII.29.) nem fogadja el az előterjesztés B.
Főv.Kgy.h. változatában szereplő határozati javaslatokat, rendelet-tervezetet.
(25 igen, 16 tartózkodás, 4 ellenszavazat)
ELNÖK: Most arra kérek mindenkit - mivel minôsített többség szükséges az elfogadáshoz -, gondolja végig az álláspontját, és azt, hogy csak abban az esetben lesz rendelet, ha az A-változatot támogatja. Most tehát az A-változatot, valamint a határozati javaslatok 2. és 3. pontját együtt teszem fel szavazásra. Kérem az elfogadásukat.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1191/1996(VIII.29.) elfogadja az előterjesztés „A” változatát.
Főv.Kgy.h.
Határidő: azonnal
Felelős: dr. Demszky Gábor
(38 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 54/1996.( ) számú önkormányzati rendeletét a fővárosi kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló 28/1992.(X.1.) Főv. Kgy. rendelet kiegészítéséről és módosításáról az ülésen elhangzott kiegészítéssel.
Határidő: azonnal
Felelős: dr. Demszky Gábor
(38 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1192/1996(VIII.29.) felhatalmazza a Várostervezési és
Főv.Kgy.h. Városképvédelmi Bizottságot
a.)hogy a „”Budapestért” díj kis díszítménye megtervezésére zártkörű pályázatot
hirdessen és kiválassza a legmegfelelőbb és legkifejezőbb pályamunkát.
(38 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
TIRTS TAMÁS (FIDESZ): Az a legutóbbi két módosító indítvány, ami az asztalunkra került, sorszám nélkül van. Ha ez így folytatódik, nehéz lesz majd követni a vitát. Kérem ezért, ezután is azt kövessük, hogy a sorszámozás maradjon meg a módosító javaslatoknál.
ELNÖK: Kérem a Hivatal képviselôit, hogy a most kiosztott javaslatokat sorszámozva még egyszer osszák ki.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném megjegyezni a képviselô úrnak, hogy ezek nem módosító javaslatok, hanem új napirendek, amiket egyébként minden további nélkül lehet sorszámozni - ebben semmi probléma nincs -, csak új napirendek.
ELNÖK: Tehát kérem a Hivatalt, hogy újra osszuk ki ezeket sorszámozva.
A napirend 3./ pontja: Javaslat egyes önkor-mányzati rendeletek módosítására
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓK: Rostás Ákos, Balczó Zoltán, dr.Szabó János, Tirts Tamás, Manninger Jenő, dr.Csúcs László, Atkári János, dr.Juhos Katalin, Harrach Péter, dr.Schiffer János, dr.Szabó Lajos
ELNÖK: A napirenddel kapcsolatban szeretném megkérdezni az elôterjesztôt, hogy van-e szóbeli kiegészítenivalója, valamint szeretném ennél a napirendnél üdvözölni Szabó Lajos urat, a Közigazgatási Hivatal vezetôjét, aki munkatársaival együtt jelenlétével megtisztelte Közgyűlésünket. - Tiba úr.
ELŐADÓ: Önöknek viszonylag rövid idôn belül másodszor nyílt lehetôségük a kerékbilincs fôvárosi kérdéskörével foglalkozni. Nem szeretnék a múltra túl sok szót fecsérelni, ezért csak nagyon röviden idézném fel a legutóbbi hónapok eseményeit.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyeket valamikor az év elején, ha jól emlékszem, talán március vagy április hónapban a Közgyűlés - a Fôvárosi Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele ellenében, a jogi bizottság és a fôjegyzô véleményével is szemben - fenntartott, úgymond szentesített. Az Alkotmánybíróság döntésének lényegi vonalvezetése szerint nem jön létre területbérleti szerzôdés a parkolóhelyre beálló autós, illetôleg a parkolóhely tulajdonosa, a önkormányzat között. Nem megfelelô az a konstrukció, miszerint zálogjog keletkezne, illetôleg ilyet keletkeztethetne az
önkormányzat rendelete, és az ezt megtestesítô kerékbilincs éppen ezért alkotmányellenesnek bizonyult.
Az elmúlt két hónapban megpróbáltuk - ezt az igen komoly szellemi kihívást és alkotmánybírósági döntést elemezve - kidolgozni azt a rendszert, amiben a kerékbilincs - a mi véleményünk szerint - a Fôvárosi Önkormányzat rendeletének megfelelôen alkalmazható. Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon komoly szellemi tevékenységnek tekintjük az elmúlt idôszakot. Különbözô műhelyek, különbözô szellemi központok eltérô véleményt képviselnek. Szeretném rögzíteni azt, hogy a Fôvárosi Közigazgatási Hivatal - az önök részére is kiosztott levél szerint - nem tartja megfelelônek a rendeletet, álláspontja szerint az önkormányzatnak nincs felhatalmazása a kerékbilincs alkalmazásának bevezetésére. Ennek a gondolatmenetét, illetve annak bizonyos részeit önök korábban már megismerhették, ezért csak nagyon röviden szeretném felidézni, hogy e gondolatmenet szerint a rendôrségi törvényben meghatároztatik, hogy a kerékbilincs kizárólagosan milyen körben és kik által használható fel. Az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet is e gondolatmenet szerint kizárólagosan meghatározza, hogy mely szervek jogosultak kerékbilincs alkalmazására. S vannak még egyéb kérdések, hogy például a közterület-felügyelet - miután nem szerepel e rendeletben - e gondolatmenet szerint nem is ruházható fel ilyen jogosítvánnyal.
Nagyon röviden szeretném - hiszen önök ezt korábban már több fórumon is megismerték - az én elôterjesztésemben szereplô megközelítést, filozófiát ismertetni. Az Ötv. szerint a Fôvárosi Önkormányzat jogosult rendeletében szabályozni a közterületi rendet, a parkolási rendet és egyéb kérdéseket. A közterületi rend védelmének egyik kiemelt szerve - a jogszabályok szerint is - a közterület-felügyelet. A rend szabályozása keretébe tartozónak véljük annak a meghatározását, hogy a fôvárosban milyen módon lehessen parkolni. Eddig egyébként talán nincs is vita a különbözô szellemi műhelyek között.
Az én elôterjesztésem azon alapul, hogy a fôvárosban vannak olyan utak, olyan területek, amelyeket mindenki ismer, ahol nem lehet megállni, mert egyszerűen nincs parkolóhely. Ugyanakkor nyomós közérdek fűzôdik ahhoz, hogy a parkolóhelyeket bármely polgártársunk vagy mi magunk is igénybe vehessük, hiszen a központi területeken hivatalok, intézmények, kórházak vannak, ott vásárolni lehet, ügyeket kell intézni, és ezért igazságtalan az a rendszer, miszerint aki hamarabb elfoglalja a parkolóhelyet, az gyakorlatilag addig marad ott, ameddig kíván. Az élet, a civilizáció hozta ezt a kényszerhelyzetet, hiszen amíg nem voltak városok, nem voltak szűk utcák, nem volt nagy motorizáció, addig a gyepűn nyilván minden lónak volt megfelelô istrángtartó cölöp.
Én ezért abban az anyagban, abban a rendelettervezetben, amit elôterjesztettem, nem a díjfizetés kikényszerítésének, nem egy polgári jogi igény biztosítékának szántam, illetôleg fogalmazom meg a kerékbilincset, hanem a közterületi rend, a meghatározott várakozási idôtartam túllépésének az egyik következményeként.
Szeretném hangsúlyozni, hogy türelmi idôt vezettünk be a rendeletben, miszerint az idôtartamot túllépô autós nem rögtön, az elsô másodpercben hallja a kerékbilincs kattanását, hanem van egy húsz-harminc perces türelmi zóna, ami - ha a piros-sárga-zöld lámpát laikusan közelítjük meg - a sárga színnek felel meg, amikor igazából még nem illik elindulni, de már nem is illik átmenni a piroson. De semmiképpen nem szerettük volna azt, ha valaki bármilyen életszerű és a nagyvárosban elôfordulható esemény következtében néhány perccel túllépi az idôtartamot, akkor rögtön egy ilyen eszközzel találkozzon.
Azért azt hangsúlyozni szeretném, hogy a jogosulatlanul parkolóknak, akár továbbparkolóknak van egyéb szankciója - amit önök már jóval korábban elfogadtak -, anyagi szankciója: bírság, illetôleg emelt díjtétel, amire most nem térek ki, hiszen nem tárgya az elôterjesztésemnek.
Szeretném azt hangsúlyozni, hogy azokkal a pontosításokkal, amelyeket a mai fôjegyzôi kiegészítés is tartalmaz - s amelyek gyakorlatilag csak cizellálják és inkább a koherenciát célozzák, hogy minden egyes vesszô, legalábbis a szándékaink szerinti rendszerben, koherens legyen a többi szövegrésszel -, ezt a rendeletet tartom én magam egy olyan lehetséges vagy valószínűsíthetô megoldásnak, amely arra a kérdésre adható válasz, hogy lehet-e a mai jogszabályi környezetben a Fôvárosi Önkormányzatnak kerékbilincset bevezetnie, illetve az ô szerveinek ezt alkalmazni. Erre az a válaszom, hogy amennyiben lehet, akkor szerintem nagyon nagy valószínűséggel az elôterjesztett anyag alapján lehet.
Szeretném arra emlékeztetni önöket, ami már nem kizárólag jogi kérdés, hogy a Fôvárosi Önkormányzat megpróbálta a másik gondolati láncba is behelyezve megteremtetni - egy ismételt, illetve duplikált vagy másik módon is - a kerékbilincs bevezetésének lehetôségét. A rendôrségi törvény végrehajtására szolgáló kormányrendelet-tervezetben egészen hosszú ideig szerepelt erre valamiféle utalás; még az államtitkári értekezlet is elfogadta így. Egy újabb államtitkári értekezlet azonban, amely más ügyben tűzte napirendjére e kérdést, már kihúzta az adott passzust. Tehát a Fôvárosi Önkormányzat hosszú idôn keresztül úgy készült, hogy akkor más módon, de lesz kerékbilincs-alkalmazás a fôvárosban. Ezt követôen megállapodtunk a Budapesti Rendôr-fôkapitánysággal, hogy ôk felszerelnek kerékbilincset a nekünk fontos parkolóhelyeken. Ez az egyezség - amely rendkívül fontos gentleman's agreementnek számíthat szerintem mindenki elôtt - élt is talán néhány órát; a gyakorlatban azonban - és fôként nem jogi szempontból értékelhetôen - nem realizálódott, hiszen egy-két napon belül az Országos Rendôr-fôkapitányság kialakította azt az álláspontját, miszerint rendôrök nem helyezhetnek fel kerékbilincset ezen parkolókban. Nagyon fontos, hogy a rendôrség természetesen szerelhet és szerel fel kerékbilincset, de máshol, nem pedig a parkolókban.
Azzal szeretném zárni a kiegészítésemet, miközben azt kérem, hogy önök fogadják el az elôterjesztett szöveget, ne feledkezzenek meg arról sem, hogy itt eltérô szellemi műhelyeknek eltérô véleménye alakult ki a folyamatoknak most már a végén. Mindazonáltal azt gondolom, hogy mindenféleképpen nagyon nagy köszönetet kell mondani a Fôvárosi Önkormányzat és a hivatal részérôl a Közigazgatási Hivatalnak, hiszen a lefolytatott konzultációkban rendkívül sok segítséget kaptunk, és annak ellenére, hogy a végén más az álláspontunk, ezzel együtt részkérdésekben rendkívül sok támogatást és egyeztetést tudtunk ebben az ügyben a Fôvárosi Önkormányzat hasznára fordítani.
Szeretném megkérni az elnök urat, hogy amennyiben Szabó úr ismertetni kívánja a törvényességi véleményét, erre mint levezetô elnök adjon lehetôséget. Ez a jogi bizottság ülésén hangzott el - bár ki is osztottuk -, nem tudom, fenntartja-e ezt a kérését.
ELNÖK: Elôször a képviselôket kívánjuk meghallgatni, és utána természetesen, ha Szabó úr szólni kíván, megadom neki a szót. Rostás úr.
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Reggel a Napkel-tében néztem a fôjegyzô úr nyilatkozatát, és abban a rendre hivatkozott.
A rendnek csak igen kis területe a meglévô parkolók felhasználása. A rendhez sokkal nagyobb mértékben tartozik hozzá az, hogy a forgalmat akadályozó járművek tömegeit megfelelôen kordába szorítsák, megfelelôen kezeljék. Ennek ellenére a mai napig semmi nem történt az elszállító járművek beszerzése érdekében, amire pedig ma is élô ígérete van a Fôpolgármesteri Hivatalnak a rendôrség felé, s aminek a kiszolgálására a rendôrség létre is hozta a telepét a kocsik fogadására. Ez oda vezet, hogy ma is tömegesen, ezres nagyságrendben parkolnak járművek forgalmat
akadályozó módon. Ezekre a kerékbilincs eleve nem helyezhetô fel, hiszen nem lehet a forgalmat azzal még tovább akadályozni.
Itt tulajdonképpen, ha rendrôl beszélünk, ide tartozna az is, hogy végre eljussunk odáig, hogy - a magánszállítók lobbyzásának eredményeképpen - ne halogassuk egyre tovább, évrôl évre ezeknek a szállító járműveknek a beszerzését, hanem ennek a határozatnak tegyünk végre eleget, és történjen ezen a területen is valami. Ez szerintem sokkal súlyosabb és fontosabb probléma a közlekedés szempontjából, mint az a részkérdés, amit a jelenlegi elôterjesztés tartalmaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen Rostás úr észrevételét. Balczó úr.
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): A kerékbilincs alkalmazásával, ennek hasznával és fontosságával egyetértünk. Így Tiba úr elmondott érveit nem is kívánom megismételni.
Említette, hogy komoly szellemi műhely tevékenysége áll az elôterjesztés mögött. Valóban, laikusként elolvasva én is így tapasztaltam, hogy az a megoldás, amely a polgári jogi viszony keretei közül a kerékbilincs alkalmazását az államigazgatási jogi szankció keretei közé viszi, a közhatalmi funkciót ellátó képviselô-testület jogával élve egy kiváló megoldásnak tűnik. Mindaddig annak tűnt, ameddig nem volt itt alkalmam arra, hogy elolvassam a törvényességi felügyeletünket ellátó Közigazgatási Hivatal vezetôjének részletes és érdemi fenntartásait ezzel kapcsolatban, másrészt a saját jogi bizottságunknak azt az állásfoglalását, amely nem tartja ezt a tervezetet elfogadhatónak. Tehát laikusként bármennyire is kiváló megoldásnak tartottam ezt, úgy vélem, hogy képviselôként a jelen helyzetben nem azonos szinten lévô jogi szellemi műhelyeknek a versenyében kell döntenem, hanem a megalapozott kifogást és elvetést sajnos tudomásul kell vennem.
Miután ebben az ügyben egy más alapon született már egy rendeletünk, amely végül is nem állta ki az alkotmányosság próbáját, az az aggályom, hogy ha megint félre tesszük ezeket a már most megjelenô kifogásokat és újból rendeletet alkotunk, ezt nagy valószínűséggel újból elvetik vagy nyilvánvalóan a kifogás következtében nem lehet alkalmazni. Egy ilyen, a fôvárosi lakosság egy részének közérdeklôdésére számot tartó ügyben az egyébként hasznos kerékbilincs-alkalmazásnak egy újabb kudarca, úgy vélem, megnehezíti bármikori újabb alkalmazását. Ezért úgy gondolom, újabb egyeztetések után ezek szerint egy más jogi lehetôséget kellene találni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó János úr.
DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP): Úgy tűnik az elôzményekbôl, hogy a fôváros vezetése presztízsokokból elôre menekül újabb törvénysértések felé - ugyanis Szabó Lajos úr kitűnô beadványából egyértelműen ez állapítható meg. De ha ez nem lenne, ezt akkor is megállapíthatnánk, hiszen az önkormányzati törvény tételesen felsorolja azt, hogy mire van jogosítványa a fôvárosnak mint önkormányzatnak.
A sokat hivatkozott 63/A § h) pontja úgy rendelkezik, hogy "rendeletben szabályozza a fôváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét" - és nem rendjét, hangsúlyozom! De tovább is kell olvasni ezt a bekezdést: "a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását" - és nincs tovább, tisztelt fôvárosi vezetés! Nincs tovább!
A díjak megállapításánál befejezôdik a jogosítvány. Azért van ennek jelentôsége, mert a jogszabályokat úgy kell értelmezni, ahogy azt leírják. Kiterjesztôen nem lehet értelmezni ezt a jogszabály-helyet, tehát a díjak megállapításánál befejezôdik ez a hatáskör. Az igaz, hogy más alsóbbrendű jogszabályok ezt a bírságolási jogkört bevezetik, de az már egy más kérdés. Tehát a fôvárosnak csak arra van hatásköre, amit törvény vagy alsóbb
rendű jogszabályok lehetôvé tesznek. Az önkormányzati törvény azonban egyértelműen nem teszi lehetôvé azt, hogy ezen túlmenôen kiterjesztô jogértelmezéssel különféle kényszerítô eszközöket bevezessenek a fôvárosban.
Nagyon fontos az, hogy a polgári törvénykönyv minden tulajdonosnak elidegeníthetetlenné teszi a birtokláshoz való jogot. Enélkül tulajdonjog felett rendelkezni nem lehet. Ez olyan alapvetô részjogosultság, amelytôl megfosztani egy nagy értékű személygépkocsi tulajdonosát nem lehet, de még egy kis értékű, akár egy rossz Skoda tulajdonosát sem. Tehát itt az értéknek nincs különösebb jelentôsége.
Ilyenformán teljesen önkényes az az álláspont, amit a fôjegyzô úr kifejtett ma a tévé nyilvánossága elôtt. Egy szó megragadta a figyelmemet, mégpedig a prevenció elrettentés formájában történô alkalmazhatósága. Tisztelt fôjegyzô úr, rettegtünk már eleget! Úgy érzem, nem az a Fôvárosi Közgyűlés feladata, hogy rettegetést teremtsen a fôvárosban, olyan konfliktushelyzeteket hozzon létre, amelyek akár nyíltszíni verekedésbe torkollnak ilyen alkalmakkor. A parkolóóra bevezetése - amely nagyon kitűnô ötlet és jól működik - ugyancsak elég sok zavart okoz, mert nem kellô a polgárok informáltsága. Ezen a területen is még inkább kellene információt adni akár a televízió útján is, amely ennek jogszerű használatára szinte kioktatja az állampolgárokat. Kitűnô dolog ez a parkolóóra, elôször ennek a rendszeres használata, a gyakorlatban való problémamentes átvitele valósuljon meg, hagyjunk türelmi idôt ennek kialakítására, ne legyünk türelmetlenek, és fôleg presztízs okokból ne meneküljünk elôre újabb törvénysértések felé. Ettôl szeretném megóvni tisztelt képviselôtársaimat.
Mindenben azonosulok dr. Szabó Lajos úrnak ez irányban tett észrevételeivel, tehát több oldalról is törvénysértô lenne a Közgyűlésnek az a határozata, amely bevezetné a kerékbilincset, ezt a bilincset, amely hangulatfestô szóról borzasztó dolgok jutnak eszünkbe más vonatkozásban is, már az elnevezése is szörnyűség ilyen formában. Tehát nem hiszem azt,
hogy egy olyan SZDSZ-es vezetés, amely a szabad madarat tette a zászlajára, idônként bilincsbe burkolta volna alá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tirts Tamás úr
TIRTS TAMÁS (Fidesz): Nehéz ez után a jó szónoki fordulat után folytatni. A Fidesz frakciónak nincs határozott álláspontja abban a tekintetben, hogy egyértelműen fog szavazni. Ugyanis egyfelôl a kerékbilincs bevezetésével egyetértünk, tartalmilag fontosnak tartanánk, mindegy hogy milyen egyéb asszociációk jutnak egyes képviselôtársak eszébe, de több európai nagyvárosban sikerrel használják. Azt gondoljuk - ahogy fôjegyzô úr is elmondta -, hogy segítene a belvárosi forgalmi és parkolási gondokon.
Ugyanakkor a jogi álláspont - ahogyan elôttem többen kifejtették - erôsen kétséges. Fôjegyzô úr is csak azt mondta az elôbb - idézem -, hogy nagyon nagy valószínűséggel lehet e rendelet alapján ezt a kérdést szabályozni. Tehát úgy érezzük mind a jogi bizottság álláspontja, mind a Közigazgatási Hivatal véleménye alapján, hogy ez még nem a végleges verzió, végleges álláspont. Magyarán: miközben tartalmilag egyetértünk, úgy érezzük, hogy jogi pontatlanságok lehetnek. Emiatt a frakciónk egyértelműen nem tudja támogatni.
ELNÖK: Manninger úr
MANNINGER JENŐ (MDF): Az MDF képvi-selôcsoportjának természetesen van véleménye a kérdésrôl, határozott véleménye van, de politikai állásfoglalása nincs, mert - úgy érzem - ez nem politikai döntés kérdése. A várospolitikai feladat az lenne, hogy a parkolási helyzetet megoldjuk. Ezért nem nagyon tudom értékelni a fôjegyzô úrnak azt a mondatát, hogy értékeli az eltérô szellemi műhelyek munkáját. Azt hiszem,
nem ez a feladat, ezt korábban kellett volna megtenni, és a közigazgatásnak, mind a Belügyminisztériumnak, mind a város vezetésének, mind pedig fôjegyzô úrnak össze kellett volna hangolni a feladatait, hogy olyan elôterjesztések kerüljenek ide, amikben a képviselôknek nem jogi problémákat kell megoldani.
Minden esetre azt én is meg tudom erôsíteni, hogy a kerékbilincs sajnálatos módon bevált gyakorlat. Ezért ilyen értelemben a magunk részérôl elvileg nem ellenezzük, azzal együtt, hogy a jogsértô gyakorlatban a képviselôk többnyire nem kívánnak részt venni. Azt hiszem, ez teljesen érthetô. Többen kifejezték azt az elvárást, hogy a képviselôk remélhetôleg megszavazzák ezt. Szívesen tennénk, de amennyiben jogi problémák merülnek fel - azt hiszem -, több képviselô nem fogja megszavazni.
Annyit tennék még hozzá, hogy a legfontosabb kérdés természetesen nem ez lenne. A kerékbilincs bevezetésével kapcsolatban a legfontosabbnak én azt tartom, hogy talán azért is vált ki ellenérzéseket és azért is lehet a kerékbilinccsel szemben némileg hangulatot is teremteni, mert a fôváros csak bilincsel, de nem épít új parkolókat. Ha adnának is az autósoknak, akkor talán a közhangulat is olyan lenne, hogy jobban lehetne fizettetni és jobb lenne a fizetési morál is.
ELNÖK: Köszönöm. Csúcs úr.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Második alkalommal foglalkozunk a kerékbilincs ügyével közismerten azért, mert a törvényesség próbáját az eddigi lépések nem állták ki. Ebben nem is az a gond igazán, hogy törvényességi, mégpedig súlyos törvényességi problémák, aggályok merültek fel, hanem az, hogy köztudottan a fôváros lakosságának igen jelentôs részét irritáló megoldás született. Egyfelôl a kerékbilincs törvénytelen alkalmazása, másfelôl annak gyakorlati
végrehajtása során keletkeztek olyan anomáliák, amelyek elfogadhatatlanok.
Az elôterjesztéssel most megint válaszút elé érkeztünk, hogy találunk-e olyan megoldást, amely törvényes keretek között biztosítja a rendteremtést. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy maximálisan támogatjuk a rendteremtést, a rendteremtés érvényesítésének szankcióval való kikényszerítését, de csak és kizárólag törvényes keretek között. A válaszút pedig annyit jelent, hogy azt a megoldást favorizáljuk-e, ami több sebbôl vérzik, mert teljesen egyértelmű, világos jogi álláspontot fejtettek ki az elôttem szólók és ilyen álláspontot tartalmaz a Közigazgatási Hivatal vezetôjének szakmai, jogi véleménye is. De figyelmet érdemel az is, hogy a jogi bizottság is alaposan foglalkozott az üggyel, megtárgyalta és teljes mértékben elutasító álláspontra helyezkedett.
Nem kívánom elvenni a szót Szabó Lajos úrtól, a hivatal vezetôjétôl - minthogy nem is tartozik kompetenciámba -, azonban engedtessék meg, hogy a a döntéshozatal formálása érdekében két mondatot idézzek az elôterjesztésébôl. Az egyik: a jogalkotási törvénnyel összefüggésben exponálja, hogy a központilag már szabályozott társadalmi viszonyoknak a tervezett önkormányzati szabályozásra törvényes lehetôséget nem látott.
A másik: a kerékbilincs alkalmazására vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás megalkotására a Fôvárosi Közgyűlésnek nincs törvényes felhatalmazása. Ennek jogi részleteit egyébként az elôttem szóló Szabó János is kifejtette, hogy meddig terjed lényegében a taxációnak tekinthetô jogi felsorolás és felhatalmazás, és abban a kerékbilincs nem szerepel. Tehát ebbôl fakadóan óva intem a tisztelt Közgyűlést, hogy egy olyan döntést hozzon, ami egyfelôl minden bizonnyal nem fogja kiállni a törvényesség újabb próbáját, másfelôl szinte garantáltan újabb irritációt jelent a fôváros lakosságának jelentôs körét érintôen, több tízezer autóst érintôen. Ebben az állapotban, ebben a közhangulati helyzetben nem szabad felvállalni egy olyan döntéshozatalt, ami nem védhetô sem
törvényességi szempontból, sem a praktikus megfontolások okán, ezért annak elutasítását javaslom.
ELNÖK: Atkári Jánosnak adom meg a szót.
ATKÁRI JÁNOS fôpolgármester-helyettes: A kérdéskörnek csupán két vonatkozását szeretném érinteni. Egyrészt Csúcs László az iménti felszólalásában hivatkozott a közmegítélésre. Ezzel kapcsolatban idézném a Szonda Ipsos júliusban végzett felmérését, amely azt bizonyítja, hogy a fôvárosi lakosok fele kifejezetten támogatja a kerékbilincs alkalmazását, és a kifejezett elutasítók aránya 20 százalék.
A másik a kérdéskörnek egy mellékszála, annak a kérdéskörnek, amely - Szabó János képviselôtársam gondolatait továbbfűzve - az ezentúl kívánatos módon kerékbrossnak nevezendô eszköz használatával függ össze. Azért érintem ezt a szálat, mert Rostás Ákos képviselô úr hozzászólásában a saját ismereteimnek ellentmondó képet festett az elszállító kocsik beszerzésével kapcsolatos fôvárosi álláspontról. Az erre vonatkozó fôvárosi döntés, illetve elhatározás változatlanul érvényben van, a késlekedés oka az én ismereteim szerint az, hogy az elmúlt napokban született meg a rendôrségnek az a belsô szabályozása, amely ennek az alkalmazását praktikusan lehetôvé teszi. Ameddig egy ilyen jogérvényes belsô szabályozás nem születik meg, azt gondolom, rendkívüli kockázat lett volna beszerezni azokat a gépkocsikat, amelyeknek használatára nem kerülhet sor.
A beszerzéssel kapcsolatos tender elôkészítése megtörtént, és a tender kiírása szeptember elsô felében megtörténik.
ELNÖK: Köszönöm. Juhos Katalin.
DR. JUHOS KATALIN (Fidesz): A jogi bizottság állásfoglalását írásban megkapták, amely teljesen egyértelműen
azt mondja, hogy a jogi bizottság ezt a javaslatot, rendelettervezeteket elutasításra javasolja.
Azért nem írtunk mellé indokolást, mert az majdhogynem szó szerint, egészében megegyezik a Közigazgatási Hivatal vezetôjének, illetve az általuk adott indokolással. Méghozzá éppen úgy, hogy a tagok a jogi bizottságban külön-külön is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és ha szabad mondanom, akkor a különbözô szellemi műhelyek arra az álláspontra jutottak a jogi bizottságon belül is, hogy ez a javaslat törvénysértô és alkotmánysértô.
Nagyon rövid leszek, ezért nem is kívánok ezekre kitérni. Két dolgot szeretnék hozzáfűzni, talán a közérthetôség kedvéért, hiszen többen elmondták, hogy támogatják a parkolás rendjének ezt a szabályozását, hogy a kerékbilincs alkalmazására sor kerülhessen. Egyrészt álláspontunk szerint a mai napon is sor kerülhetne erre, azt, hogy a rendôrség vezetôjének belsô utasítása ma ezt nem teszi lehetôvé, nagyon sajnáljuk, bár meglenne rá a törvényes keretük.
Szeretnénk elmondani azt is, hogy a jogi bizottság már a legelsô kerékbilincsrôl szóló javaslat kapcsán is jelezte, hogy a fôvárosnak vagy a fôváros vezetésének a kormányhoz kellene fordulnia a kormányrendelet módosítása kapcsán, hiszen nagyon leegyszerűsítve tulajdonképpen egyetlenegy szó hiányzik abból a kormányrendeletbôl, amely ma a rendôrséget felhatalmazza a kerékbilincs használatára, hogy mindezt mondjuk az önkormányzatok vagy a Fôvárosi Önkormányzat is megtehesse.
Tehát úgy gondolom, hogy az a sok vita és az a sok szellemi tevékenység, amit ezzel kapcsolatban valóban lefolytattunk, már sokkal régebben elintézôdhetett volna egy csütörtöki kormányülésen. A példa, ami talán mindenki számára érthetôvé teszi, hogy miért annyira alkotmányellenes ez a dolog: az a kormányrendelet, amely felhatalmazza a rendôrséget a kerékbilincs használatára, az rendelkezik a lôfegyverhasználatról is. Számomra teljesen evidens, hogy amennyiben a lôfegyverhasználatról az
önkormányzatunk nem hozhat rendeletet, ugyanúgy nem hozhat a mai napon a kerékbilincsekrôl.
Tehát úgy gondolom, itt másfelé kellene elindulnia a fôjegyzô úrnak; egy törvénymódosítási felterjesztéssel kellene élni, és utána másnap megalkothatnánk a rendeletünket.
ELNÖK: Köszönöm. Harrach úr.
HARRACH PÉTER (KDNP): Ez a konkrét ügy számomra két általános problémát vet fel, és errôl szeretnék röviden szólni.
Ez is része annak a szabályozatlan jelenséghalmaznak, amivel az ember a budapesti közterületeken találkozik. Nem vagyok szigorúan rendpárti, de amellett, hogy tudom, hogy az életet kellemesebb korlátok és normák nélkül élni, sajnos, a társadalomban ezt nem tehetjük meg, szükség van ezekre a normákra és ezekre a korlátokra. ůgy érzem, hogy a városvezetés hosszú éveken keresztül figyelmen kívül hagyta ezt az alapvetô szabályt, és a városban kaotikus állapotok vannak nemcsak a parkolás területén, hanem sok más téren is, amit már néhányszor felvetettünk.
Ennek a jelenségnek az egyik oka a polgár laza vagy törvénysértô magatartása, amire viszont a másik ok: a hatalom gyengesége ad lehetôséget. Meg kell találni azt a formát, amikor a felelôs vezetés rendet teremt, de nem félelmet. A szabályozás és a kemény, már az emberi jogokat sértô megoldások között van egy olyan mezsgye, ami megtalálható és járható.
Tehát a rend és a biztonság megteremtésének ez a kis lépése feltétlenül szükséges, éppen ezért nem tehetjük kockára ezt a rendeletet azzal, hogy - ahogy azt a jogi bizottság és a Közigazgatási Hivatal is jelezte - újból fennforog a veszélye annak, hogy ezt ismét vissza kell vonnunk.
Tehát nekem is az a javaslatom, hogy egy jól elôkészített és a testület tekintélyét közvetve nem kockáztató, új elôterjesztés kerüljön a következô közgyűlés elé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csúcs László.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Csak röviden szeretnék Atkári János észrevételére reflektálni. Ritkán szoktuk félreérteni egymás hozzászólását, véleményét, most azonban azt hiszem, ez történt.
A Szonda Ipsos felmérése valóban igaz és megalapozott, de egy dolog - és azt hiszem, ez a lényege az egésznek - kimaradt a téma exponálásából, hogy a kerékbilincs törvényes alkalmazásával ért egyet és azt kívánja a fôváros lakossága, illetôleg az érintett autóstársadalom. A törvénytelen alkalmazása okozta a felháborodást, felzúdulást, és most ennek veszélye megint mindenképpen fennáll, ha nem több annál és nem következik be a tényleges valósága, hogy törvényességi szempontból nem állja meg a helyét ez a megoldási javaslat. Ez egy súlyos presztízsveszteséget jelentene egyfelôl a Közgyűlésnek, másfelôl pedig irritálnánk - mint ahogy mondottam - a fôváros lakosságának igen jelentôs részét.
Tehát ezért, ha már van olyan lehetôség, megoldás - amit egyébként a Közigazgatási Hivatal vezetôjének elôterjesztése is tartalmaz -, hogy milyen jogi keretek között lehet alkalmazni, akkor alkalmazzuk azt a megoldást, azt a törvényes keretet figyelembe véve, amely jogilag nem támadható, ugyanakkor a rendteremtés törvényes szankcionálási lehetôségét teremti meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer úr.
DR. SCHIFFER JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Én azt hiszem, itt mindenki egyetért egy alapkérdésben, hogy
rendet kellene terenteni a városban, és abban a kaotikus állapotban, amely kialakult és az ellenzék is itt megfogalmazott, elôre kell lépni.
Sajnos korlátozva vagyunk azokban az eszközökben, amelyekkel ezt el lehet érni. Hiába mondjuk azt, hogy igenis, jogkövetô magatartást kéne tanúsítaniuk a gépkocsivezetôknek, ezt nem teszik meg ráolvasással. Ezért nekünk mindig föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy igenis, késésben van a központi közigazgatás, nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket '93 óta, a rendôrségi törvény elfogadása óta megtehetett volna. Mindenki kritikus azzal szemben, ami kialakult nemcsak Budapesten, hanem minden nagyvárosban. Ugyanakkor a központi közigazgatás, a kormány nem adja meg azokat az eszközöket, amelyekkel el lehetne indítani azt a folyamatot, amely valami tisztább helyzetet eredményez.
Ezért én maximálisan egyetértek azzal a figyelemfelhívással, hogy ha kell, az Alkotmánybíróság elôtt derüljön ki mindig az, hogy mi próbálkozunk, de sajnos vannak olyan szervezetek, amelyek nem teszik meg azt a lépést, amivel valóban az abszolút, minden jogszabálynak megfelelô eljárásra kerülhessen sor. Ma erre van lehetôsége a Fôvárosi Közgyűlésnek. Azt hiszem, meg kell tenni, mert ha nem tesszük meg ezt a lépést, abban a percben tovább fog húzódni ez a helyzet és még kaotikusabb lesz az a helyzet, amelyet Harrach Péter úr is jellemzett.
ELNÖK: Köszönöm. Szabó Lajos urat kérdezem, kíván-e szólni. (Szabó Lajos: Igen.)Parancsoljon. Kérném szépen, hogy fáradjon ki ide a mikrofonhoz.
DR.SZABÓ LAJOS, a Fôvárosi Közigazga-tási Hivatal vezetője: Mindenekelôtt azt a véleményemet szeretném kifejezésre juttatni, hogy teljesen egyetértek a kerékbilincs alkalmazásával Budapesten, egyetértek a rendteremtéssel. Azonban az a véleményem,
hogy ezt csak a mai, hatályos jogi eszközök alkalmazásával lehet megoldani.
Azt hiszem, mindenki tudja: 1995. december 30-a óta Budapesten és az ország minden városában is kerékbilincs alkalmazható. Ehhez képest azonban egyedüli kifogásom az, hogy ugyan kétségtelen tény, hogy közhatalom gyakorlására feljogosított az önkormányzat, így a Fôvárosi Közgyűlés is, jóllehet tevékenysége igazi sine qua nonja az, hogy közszolgáltatásokat biztosítson, úgy vélem azonban, hogy közhatalom gyakorlására csak olyan keretek között van mód, amelyet az állam, a központi jogi szabályozás az önkormányzat számára megenged.
Az tehát a jogi álláspontom, hogy számos törvény - néhányat felsorolok: a rendôrségrôl szóló törvény, a közutakról, a közúti közlekedésrôl szóló törvény, a KRESZ, a szabálysértésekrôl szóló törvény, a szabálysértésekrôl szóló kormányrendelet, a rendôrségnek a kerékbilincs alkalmazására vonatkozó kormányrendelete - nagyon pontosan szabályozza egyébként a szabálytalan parkolás esetén alkalmazható szankciókat, ezzel egyebek között a kerékbilincs alkalmazását is.
Az a véleményem tehát, hogy az önkormányzat Közgyűlése nem alkalmazhat rendeletben olyan szankciót, amelyet számára törvény nem tesz lehetôvé. Nem önkormányzati ízlés dolga, hogy milyen fajta szankciókat vezet be. Az önkormányzat a rendeletében természetesen jogsértônek nyilváníthat egyfajta magatartást, ezek után azonban csak azt a szankciót alkalmazhatja, amelyet a szabálysértési törvény számára megenged. Ez pedig a bírságolás és az intézkedés tétele, amelynek részleteit a jogszabályok pontosan megoldják.
A másik kifogásom a rendelettel összefüggésben az, hogy a közterület-felügyelet számára ad államigazgatósági hatósági hatáskört. Szeretném jelezni, hogy a jogirodalom és a cizellált jogi ismeretek nagyon pontosan kifejezésre juttatták, hogy közterület-felügyelet államigazgatási hatáskört nem gyakorolhat. Egyetlen kivétellel van államigazgatási hatáskör
gyakorlására módja, ez pedig az, hogy helyszíni bírságolást alkalmazhat a közterület-felügyelô.
Szeretnék utalni arra, hogy miután Magyarországon a jelen pillanatban teljességgel szabályozott a kerékbilincs alkalmazásának a rendje, az a leghatározottabb álláspontom, hogy az országos rendôr-fôkapitány belsô utasítása a rendôrkapitányságok felé nem nullifikálhatja azokat a parlament által hozott törvényeket és kormány által hozott rendeleteket, amelyek a kerékbilincs lehetôségét igenis, nem tiltják meg a parkolókban sem. A kormányrendelet nem tesz különbséget a tekintetben, hogy milyen minôsítésű közterületen van mód kerékbilincs felszerelésére.
Ezek után végezetül szeretném fölvillantani a lehetôségeket, amelyeket a Fôvárosi Közgyűlés is alkalmazhat: alapdíjat szedhet, pótdíjat vethet ki, szabálysértési följelentést tehet. A közterület-felügyelô kettôezer forintig terjedô pénzbírsággal sújthatja a szabálytalanul parkolót, azt követôen szabálysértési feljelentést tehet a rendôrségen. A rendôrhatóság húszezer forintig terjedô pénzbírsággal sújthatja a szabálysértôt. A közterület-felügyeletnek lehetôsége van arra, hogy a kerékbilincs felszerelését kezdeményezze a rendôrhatóságnál. A rendôrség felszerelheti a kerékbilincset, beszedheti azt a pénzt, amelyet a kerékbilincs felszerelését követôen a jogsértô állampolgár befizet. Ezen kívül arra is van módja a közterület-felügyelônek, hogy indítványozza a szabálytalanul parkoló gépkocsi elszállítását.
Végezetül jelezni szeretném, hogy a rendôrségi törvény 9. §-a értelmében egyértelműen van lehetôség arra is, hogy együttműködési megállapodást kössön a Fôvárosi Közgyűlés - de ugyanígy az országban minden más közgyűlés is - a rendôrkapitánysággal. Azt gondolom, akár még a bevételek elosztásának az arányait is pontosan rögzíteni lehet egy-egy ilyen együttműködési megállapodásban.
Még egyszer szeretném tehát kifejezésre juttatni azt a véleményemet, hogy igenis, a rendteremtésre a fôvárosban igen nagy szükség van. Egyetértek
azzal, hogy a világvárosokhoz hasonlítják az itteni helyzetet, azonban a világvárosokban nyilvánvalóan más jogi megoldások vannak hatályban. Ehhez képest én pusztán azt kérem tisztelettel megfontolásra, hogy a kerékbilincset az abszolút törvényes, a ma rendelkezésre álló lehetôségekkel alkalmazzuk-e, vagy pedig egy másik, olyan párhuzamosan futó megoldást dolgozzunk ki, aminek a jogalkotási elvekkel ellentétes tézise van a jogalkotásról szóló törvényben. Ugyanis ugyanazt a jogviszonyt két jogszabályban, egymással párhuzamosan, ugyanolyan tartalommal szabályozni nem lehet. Az a véleményem tehát, hogy ez a szabályozási tartalom azonos azzal, amit a kormányrendelet a rendôrség számára megállapít. Számomra nem jelent a törvényességi kontroll alól fölmentést az, hogy a rendôrség egy ilyenfajta belsô körlevelet adott ki. A mai magyar hatályos jogszabályokat Budapesten is, de az ország összes kerékbilincs alkalmazására rászoruló városaiban alkalmazni kell.
ELNÖK: Köszönöm. A fôjegyzô urat kérném szépen zárszóra, a vitát lezárva.
ELŐADÓ: Szeretnék reflektálni néhány elhangzott, igen érdekes felvetésre. Ténykérdés, hogy én nem mondtam sem ma, sem máskor, hogy el kellene rettenteni a polgárokat. Én azt mondtam, hogy én rettegek attól, ha olyan parkolóba állok, ahol kerékbilincset alkalmaznak és nem viselkedem megfelelôen, akkor az én kocsimra kerékbilincset szerelnek fel. Én azt hiszem, retteghetek. Már csak azért is, mert a parkolóba, mint magánember, indokolt beállnom, de szerintem én mint közjogi méltóság is retteghetek attól, hogy az autómra a gépkocsi mozgását gátló eszközt (kerékbilincs) - én a hosszabb nevét is tudom használni - szerelnek fel.
Ugyancsak ténykérdés az, hogy az írott szöveg idézése a képviselô úr részérôl pontos volt, szövegszerű volt, de nem ért teljesen véget az a
bekezdés, mert ott volt utána az, hogy "szabályozza a közterület rendjét, a közterület használatát". Nem elhanyagolható szempont, hogy a rendelet ezen felhatalmazáson alapul, tehát indokolt, ha más nem, akkor én kiegészítsem ezen idézetet.
Szeretném rögzíteni, hogy amikor én azt mondom, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben, amennyiben Budapestnek van joga, lehetôsége kerékbilincs alkalmazására, akkor azt nagy valószínűséggel ezen elôterjesztett rendelet alapján teheti meg. Ez azért tartalmaz ilyen, óvatosnak is mondható fogalmazást, mert a magyar jogrendszernek az a lényege, hogy az alkotmányellenességet egy önkormányzat, egy fôjegyzô nem tudja deklaráltan pro avagy kontra értékelni, hanem azt tudja mondani erre, hogy egy fórum, a Magyar Alkotmánybíróság jogosult ilyen kérdések megítélésére. Hozzáteszem: ez más, mint az amerikai rendszer, ahol akár egyes bíróknak is van valamiféle nagyobb mozgásterük ilyen ügyben.
Szeretném azt is elmondani, hogy nem az a kérdés, lehet-e kimunkáltabb, kifinomultabb normaszöveget önök elé terjeszteni a kerékbilincs fôvárosi önkormányzati bevezetése tárgyában, hanem az a kérdés, elfogadják-e azt, hogy a kerékbilincset bevezetjük, mert ennek ez az egy szövege ismeretes, avagy azt fogadják-e el, hogy az önkormányzat nem vezet be - ha tetszik: nem vezethet be, egyes vélemények szerint - kerékbilincset.
Tehát azt kifejezetten tagadandónak tartom, hogy itt arról lenne szó, hogy még egy-két vesszôt vagy pontosvesszôt kell áttenni, avagy a fogalmazáson kell érdemben gondolkodni. Itt nagyon egyszerűen, feketén-fehéren merül fel a kérdés, hogy igen, mert ha akarjuk a kerékbilincset, akkor nincsen más szellemi műhelynek olyan terméke, amely ezt lehetôvé tenné, hanem akkor pontosan két pólus van: az egyik szerint lehet, a másik szerint nem lehet; én, ha nem tudnák, az elôzôbe tartozom.
Szeretném azt is rögzíteni - csak mellékesen -, hogy a kerékbilincsrôl szóló kormányrendeletnek nem tiszte és nem is szól a fegyverrôl, azt törvényi szinten rendezik. Valószínűleg erre gondolt a képviselô asszony is.
Szeretném azt is megjegyezni, hogy amikor a rendôrség megtagadta, pontosabban elzárkózott, és úgy tagadta meg az együttműködést a Fôvárosi Önkormányzattal a kerékbilincs felhelyezését illetôen, akkor kizárólagosan az az érv hangzott el - ha nem, akkor cáfoljon meg, aki esetleg jobban emlékezhet rá -, hogy a felügyelô minisztériummal is egyeztetett álláspontjuk szerint nekik nincs joguk oda kerékbilincset kihelyezni. Nem kérdés, hogy ez addig él, amíg ezt a véleményt felül nem bírálják, de eléggé kimunkált és kiforrott vélemény lehet, ha egyszer egy ezzel ellenkezô megállapodást igen erélyesen és hatékonyan annullált az illetô döntés.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni önök elôtt, hogy a kerékbilincs szükségessége egy szakmai, parkolási kérdés. Azt gondolom - és erre a magam részérôl tulajdonképpen támaszkodni is tudok -, hogy ha egyszer kell kerékbilincs, akkor más megoldást nem tudnak mutatni, mert nincsen az önkormányzat által alkalmazható kerékbilincsre más megoldás. Még egyszer rögzítem: a rendôrség nem hajlandó a parkolókban - méghozzá a saját jogi felfogása miatt - kerékbilincset alkalmazni, tehát akkor magunkra maradtunk. Azt gondolom, ha a tisztelt Közgyűlés nem olyan régen megszavazott egy olyan elôterjesztést, amely az én véleményem szerint sem volt helyes, akkor talán nem tiszteletlenség azt kérnem, hogy a kétkedôk legalább azt az esélyt adják meg egy szerintem nagyon komoly elemzés alapján összeállt rendelettervezetnek, hogy kiállhassa az idô igazi próbáját.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Fontos szavazás következik. Kérem a képviselôket, hogy foglalják el a helyüket; azok is, akik hátul, a padsorok mögött állnak. Szavazás következik. Kérem a Közgyűlést, hogy fogadja el a kerékbilincs alkalmazásával kapcsolatos rendelet-módosítást a fôjegyzôi kiegészítésekkel együtt, amelyek kiosztásra kerültek. Minôsített többség szükséges az elfogadáshoz.
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 55/1996(...) sz. önkormányzati rendeletét egyes önkormányzati rendeletek módosításáról, az ülésen elhangzott kiegé- szítések szerint.
(39 igen, 11 tartózkodás, 6 ellenszavazat)
(Az ülés vezetését dr.Szolnoki Andrea veszi át.)
A napirend 4./ pontja: Javaslat Budapest egyes ingatlanai övezeti besorolásáról szóló 12/1994-es fôvárosi közgyűlési rendelet módosítására
ELŐADÓ: dr.Demszky Gábor
HOZZÁSZÓLÓK: Bubla Gyula, Horváth László, Manninger Jenő, Marsi Péter Pál, dr.Csúcs László, dr.Pálfalviné Moór Marianna, Fiatal István
ELŐADÓ: Az V. kerületi Önkormányzat városfejlesztési, lakásépítési és közlekedési bizottsága megvitatta a részletes rendezési terv programját, és az elôttünk levô javasolt módosításról tájékoztatta a közös fôvárosi-kerületi munkabizottságot. Ezt követôen a kerületi képviselôtestület a július 16-i rendkívüli ülésén elfogadta a részletes rendezési terv programját. Ennek alapján dolgozta ki a Fôpolgármesteri Hivatal fôépítészi irodája az övezetmódosítási javaslatot, és terjesztem ezt a Fôvárosi Közgyűlés elé.
Az övezet-átsorolás az elsô lépése annak az eljárásnak, amely megteremti a Nemzeti Színház megvalósításának a jogi feltételeit, a részletes rendezési
terv kerületi jóváhagyása, a kormány és a tulajdonos Fôvárosi Önkormányzat közötti terület-átadásról szóló megállapodás megkötése, az építészeti tervpályázat kiírása, elbírálása és az ezt követô építési engedély megszerzése után. Azt gondolom, hogy ez egy jelentôs, várostörténeti jelentôségű pillanat.
A vázoltak szerint a területen a Nemzeti Színház épülete szabadon állóan, a zöldfelületi környezetbe ágyazottan fog megjelenni. A pontos elhelyezést, az építészeti kialakítást maga a tervpályázat fogja meghatározni. A pályázók lényeges feladata lesz a színház tágabb környezetének városépítészeti megfogalmazása is a Nemzeti Színház méltó elhelyezésével, környezetének megformálásával. Lehetséges és szükséges létrehozni a belváros egyik legjelentôsebb, mai állapotában városszerkezeti értelemben roncsolt térségének jövô századi arculatát. Amikor pedig a Nemzeti Színház elkészül majd, az nemcsak a magyar kultúra jeles napja lesz, hanem Budapest megújulásának az egyik fontos szakaszát is jelenti egyben. Kérem szépen, hogy a testület az övezet-átsorolási kérelmet támogassa szavazatával is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom. Bubla Gyula.
BUBLA GYULA, a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság elnöke: Nagyon röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy az elôttünk fekvô javaslat és a mögötte lévô háttérmunka, úgy gondolom, példaértékű. Úgy van kidolgozva a hatástanulmány, olyan szempontokat is figyelembe vesz, amelyekkel szeretném, ha a jövôben minden ilyen jellegű elôterjesztésnél, problémánál találkozhatnánk. Javaslom a tisztelt Közgyűlésnek, hogy fogadja el az elôterjesztést azzal a kitétellel - és a kitétel csak a jegyzôkönyv számára szól -, hogy ismeretes, hogy a térségben kerékpárút-hálózat van tervezve, és kérem szépen, a jövôben vegyék figyelembe, ne sérüljön ez az elképzelés. Valamint van egy
megjegyzés: a területen 30 méter magasságig lehet hivatalosan építkezni; talán nem lenne szerencsés kihasználni ezt a 30 métert. Úgy gondolom, ha az objektum valamivel kisebb lenne, akkor is szolgálná a nemzet ügyét. Kérem önöket, hogy fogadják el az elôterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth László.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Néhány szót a Nemzeti Színház elhelyezésével kapcsolatban.
Magánvéleményem nem egészen egyezik a Nemzeti Színház elhelyezésével kapcsolatosan, nevezetesen azzal, hogy a Nemzeti Színház ide az Erzsébet térre kerüljön. Ezt annak idején azzal is dokumentáltam, hogy a tervpályázatban magam is részt vettem, de én a Budai Várba helyeztem el a Nemzeti Színházat.
Ez már egy túlhaladott kérdés, a döntés megszületett; ha felépítésre kerül a Nemzeti Színház - és remélem, felépítésre kerül -, akkor minden bizonnyal itt, az Erzsébet téren kerül elhelyezésre. Egyébként is úgy érzem, azt, hogy a Nemzeti Színház hova kerüljön, nem elsôdlegesen a tisztelt Közgyűlés feladata eldönteni.
Egy gondolatot azonban szeretnék elmondani: ez a terület - mint ahogy az elôterjesztés mellékletében is szerepel - régóta elképzelt helye a Nemzeti Színház felépítésének, erre különbözô tervváltozatok születtek. A legutóbbi, máig érvényes tervpályázat gyôztese is ide helyezte a Nemzeti Színházat. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Színház egyszer végre itt elkészül, de elôfordulhat - mert az évszázados történelem azt mutatja, elôfordulhat -, hogy mégsem épül meg vagy esetleg nem itt épül meg. Ebben az esetben azonban nemkívánatosnak érzem, ha a Nemzeti Színház helyett ezen a telken más valami, esetlegesen kereskedelmi, idegenforgalmi célú vagy egyéb építkezés történik.
Éppen ezért volna egy módosító javaslatom, amelyet beterjesztenénk a tisztelt Közgyűlés elé, lényege nevezetesen az: amennyiben itt, ezen a területen mégsem kerül sor a Nemzeti Színház felépítésére, akkor ez a rész nyerje vissza eredeti övezeti besorolását és ott - lehetôleg minél intenzívebb, gazdagabb kialakításban - parkterület létesüljön.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger Jenô.
MANNINGER JENŐ (MDF): Konkrétan ezt a határozati javaslatot írásos formában is benyújtjuk. Itt tehát arról van szó: valóban vitatható a Nemzeti Színház elhelyezése, azzal együtt, hogy ezen a téren egy kiváló Nemzeti Színházat lehetne felépíteni - nem csak a társulatra, az építményre gondolok. Ilyen formában mi ezt nem ellenezzük, de mindenképpen fel szeretnénk hívni a figyelmet: ha valamilyen okból sajnálatos módon mégsem épülne meg a Nemzeti Színház, akkor ezen a helyen nem szabad építményt emelni. Nem akarok belemenni, a mellékelt hatástanulmányokból lehet látni, hogy bizonyos szempontból sokkal jobb lenne, ha itt bizony egy nagy, összefüggô zöldterület létesítésére kerülne sor.
Éppen ezért én is benyújtok egy kiegészítô határozati javaslatot, egyetértve Horváth Lászlóval, tehát: amennyiben mégsem kerülne sor itt a Nemzeti Színház felépítésére, akkor a Közgyűlés foglaljon állást, miszerint a területet visszasorolja 71-es övezetbe - ez nyilván egy késôbbi döntést igényel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a módosító javaslat írásban megjelenik, azt kérem szépen. Marsi Péter Pál.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Annak elôre-bocsátásával, hogy frakciónk minden egyes tagja teljes mellszélességgel
támogatja a Nemzeti Színház ezen a helyen történô felépítését, egy-két kérdést mégis feltennék a fôépítész úrnak, ha van alkalma válaszolni.
Az elôterjesztés indoklásának a végén olvasható a Fôépítészi Iroda véleménye, az, hogy az ingatlan teljes területe és ne csak a beépítésre szánt terület kerüljön átsorolásra 32-es övezetté. Ez a határozati javaslat ezt tartalmazza, vagy azt, ami egy kicsit hátrébb, a térképen szerepel - ott meg van osztva, mi kerül át 71-esbôl 32-esbe és mi marad 71-es övezet. Tudom, hogy az elôterjesztés elején, az indoklás 2. oldalának közepe tájékán ott van: egyébként a 32-es övezet 75 százalékát aktív zöldfelületként kell kialakítani, ez nyilván elôírás is, de ez biztos-e? Még egyszer kérdezem: a térkép szerinti, bekeretezett rész kerül át 71-es övezetbôl 32-esbe vagy pedig az egész, a 24_447. helyrajzi számú ingatlan teljes területe? Köszönöm szépen, és még egyszer mondom, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Csúcs László.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): A legna-gyobb elismerés hangján tudok szólni az elôterjesztésrôl, bennem egy pillanatig nem fogalmazódtak meg azok az aggodalmak, kételyek, amelyek az MDF módosító határozati javaslatából kiolvashatóak vagy kikövetkeztethetôek. ůgy gondolom, olyan konszenzus született egyfelôl a Nemzeti Színház felépítése, másfelôl a hely kijelölése ügyében, amit nem lenne szerencsés elbizonytalanítani, megkérdôjelezni: talán tényleg ott épül vagy máshol, mert ez a konszenzus per pillanat három lábon áll: egyfelôl egyezség született - köztudott, viharos körülmények között, de megszületett - a fôváros és az V. kerület között, másfelôl ebbe végül is becsatlakozott a kormány, tehát ez a hármas együttes vállalja a garanciát, hogy a Nemzeti Színház ott, az Erzsébet téren épül fel és felépül. Ezért mi a magunk részérôl természetszerűleg nem tudjuk támogatni az elbizonytalanítás sugallatát jelentô határozati javaslatot.
A másik dolog egy kicsit túlmutat az elôterjesztésen, de engedtessék meg, hogy egy-két mondat erejéig - elsôsorban a fôpolgármester úrnak - jelezzem ezt a gondot. A felépítésrôl köztudottan kormányhatározat született. Nincs a kezemben, de emlékezetem szerint a 2019. számú kormányhatározat foglalkozik a Nemzeti Színház felépítésével mint kiemelt beruházással. Ennek igen részletes lebontása szerepel ebben a határozati javaslatban, ami tulajdonképpen a Nemzeti Színház felépítésének ütemezését jelenti. Az ütemezésben, emlékezetem szerint a 2. pontban szerepel az a rendelkezés, hogy 1997-ben a beruházásra fordítható összeg nem haladhatja meg a 600 millió forintot. Köztudott, hogy itt 7-8, több milliárd forintos beruházásról van szó, de valószínűsíthetô: minimálisan is - ha az 500 férôhelyes megoldás valósul meg - legalább 7 milliárd forintos beruházás történik. Ezzel kapcsolatban, a '97-es indító helyzet ismeretében annak veszélyét látom, hogy sok évig fog elhúzódni a beruházás, ami a fôváros számára ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a kerület számára, hiszen a fôváros szívében lesz egy olyan elhúzódó építkezés, ami közlekedési, városképi és mindenféle szempontból is zavart okoz - nem utolsóként jelzem az idegenforgalmi szempontot.
Ezért a fôpolgármester úr figyelmébe ajánlom: jó lenne újra tárgyalásba venni azt a kormányhatározatot, vagy indítványozni annak újratárgyalását, hogy feszítettebb rendben, ütemben kezdôdjön és valósuljon meg a kiemelt beruházás kivitelezése, ne húzódjon el a 2000. éven túlra is, ami az említett okok miatt rendkívül zavart keltô lenne mind a kerület, mind a fôváros számára.
ELNÖK: Moór Marianna.
DR. PÁLFALVINÉ MOÓR MARIANNA (MSZP): Ehhez a vitához kapcsolódva szeretném elmondani, hogy a Nemzeti Színház egyetlen lehetséges helye véleményünk - színészek és
színházi emberek - szerint az Erzsébet tér lehet, az ugyanis közlekedési csomópontban van, könnyen megközelíthetô, ami nagyon lényeges, hiszen a színházba, a Nemzeti Színházba diákok, pedagógusok és nagyon sok kispénzű ember jár.
A Nemzeti Színház elsôsorban népszínház, tehát a Várba helyezésével semmiképpen nem érthetünk egyet, hiszen a Vár közlekedési szempontból amúgy is túlterhelt, minek következtében nem tudnak könnyen oda jutni a színház látogatói. Tehát ott halálra lenne ítélve a színház, félházakkal, mert nem jönne el a közönség. Az Erzsébet tér a legideálisabb és a legjobb hely. Olyan hányatott sorsa van ennek a színháznak évszázadok óta, hogy nagyon jó volna, ha ebben az évszázadban megépülne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger Jenô.
MANNINGER JENŐ (MDF): Csak a félreértések elkerülése végett kértem újra szót. A mi kiegészítô határozati javaslatunk semmiképpen sem az elbizonytalanítás szándékával és értelmében született, ezért nem is módosító, hanem kiegészítô határozati javaslat.
Nem kívánunk itt vitát nyitni arról, hogy hol lenne a legoptimálisabb helye a Nemzeti Színháznak. Másról van szó. Az a határozott véleményem, hogy ezen a téren nem szabad építményt építeni - kivétel lehet a Nemzeti Színház. Nemzeti Színházat igen! Tehát leszögezném, hogy igen - nem az elbizonytalanítás szempontjából. Éppen hogy erôsíti ezt a szándékot ez a kiegészítô határozati javaslat, hogy mindenki tudja, itt csak a Nemzeti Színházat lehet megépíteni. Csúcs Lászlóval ellentétben én már tapasztaltam azt, hogy bizonyos kormányzati ígéretek nem valósulnak meg. Tehát ha végül is finanszírozási nehézségek lépnének fel, még véletlenül se jusson eszébe senkinek, hogy itt esetleg majd valami mást lehet építeni,
mert a területet már átsorolták. Tehát nem lehet! Itt csak Nemzeti Színházat lehet építeni, és ehhez adja hozzájárulását a Közgyűlés. Tehát ennek az értelmében fogadható el a kiegészítô határozati javaslat.
De ha nem fogadja el a Közgyűlés - ezt már jegyzôkönyvben is megerôsítettük, és ezzel egyetértett a Közgyűlés -, a késôbbiekben, ha sajnálatos módon ide fajulna az ügy, erre is lehet hivatkozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitában többen nem jelentkeztek, ezért a vitát lezárom, és az elôterjesztônek adom meg a szót.
ELŐADÓ: Megkérdezem Fiala István kormánybiztos urat - aki meghívottként jelen van ennek a napirendnek a tárgyalásánál -, hogy kíván-e szólni, és különösképpen válaszolni Csúcs László felvetésére, amely szerint az övezeti átsorolás az ingatlanrész egészére vonatkozik vagy csak egy részére, és ezzel kapcsolatban a fôépítész úrnak is kérem a nyilatkozatát. Fiala úr! Kérem, ha kíván, az elhangzott felvetések közül másokra is válaszolhat.
FIALA ISTVÁN kormánybiztos: Nem ké-szültem arra, hogy ma hozzászólok ebben a vitában. Én hátul szerettem volna figyelni, amikor - reményeim szerint - a Közgyűlés elfogadja ezt a napirendet. Köszönöm, hogy a Közgyűlés ennyire hamar napirendjére tűzte az övezetmódosítási javaslatot.
Az V. kerületi önkormányzat képviselô-testületének a megszorító véleményét tartalmazza az a - talán a Fôvárosi Közgyűlés elôtt szokatlan - részletezés, ami az övezetmódosításhoz hozzátartozik. Nevezetesen, hogy a mintegy 10.400 négyzetméteres területbôl 5000 négyzetméter lehet beépíthetô, míg a maradék terület 75 százalékát zöldfelületként kell kialakítani.
Ami a 30 méteres épületmagasságot illeti, ez a Fôvárosi Önkormányzat erre a területre vonatkozó korábbi döntésének mintegy visszaidézése. Erre azért van szükség, mert a zsinórpadlás magassága minimálisan 22-24 méter lehet. Ha erre még bármi rákerül, akkor az közel kerülhet ehhez a bizonyos 30 méterhez. Tehát semmiképpen sem arra kell gondolni, hogy egy 30 méteres homlokzatmagasságú épületrôl van szó. Mindenesetre nem nem lenne célszerű további korlátozásokat bevezetni.
Ami a teljes területet, tehát a teljes, helyrajzi számmal jelölt telek, illetve a terület egy részét illeti: a térkép a telek két oldalán tartalmaz egy-egy sávot, amelyek a javaslat szerint közterületként kerülnének kialakításra. Ennek az az oka, hogy az egyik oldalon a kisföldalatti alagútja halad át a helyrajzi számmal jelölt telek széle alatt, a másik oldalon, a József Attila utcán pedig bizonyos közművek elhelyezése tenné szükségessé az itteni közterület kialakítását. Tehát a mintegy 10.400 négyzetméter terület kisebb, mint a helyrajzi számon jelzett telek területe. Azt gondolom, ez okozza ezt a félreérthetô megfogalmazást. Tehát az én ismereteim szerint az átsorolási javaslat a 10.400 négyzetméterre vonatkozik.
A kettô érdemben lényegében nem tér el egymástól. Ismételten utalnék a 75 százalékos zöldfelület kialakítására az 5000 négyzetméteren túlmenôen. A maradék 25 százalékot úgy tessék elképzelni, hogy ezek burkolt felületek lehetnek, amit a színház megközelítését szolgáló gyalogos burkolatok vélhetôen el fognak foglalni, tehát itt megint nem további építmények elhelyezésérôl van szó.
Végezetül szeretném megismételni azt, hogy nagyon jelentôs a Fôvárosi Közgyűlés mai döntése a színházberuházás elôkészítését illetôen, és még egyszer köszönöm azt a sürgôsséget, amivel a Fôvárosi Közgyűlés foglalkozott az üggyel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosító határozati javaslat szavazásával kezdjük a szavazást.
Elôször Manninger Jenô határozati javaslatáról fogunk szavazni, amely a következôképpen szól - mivel nem került kiosztásra, csak ô ideadta nekem, ezért felolvasom -: "A Fôvárosi Közgyűlés állást foglal, hogy amennyiben a 24.447-es helyrajzi számú ingatlanon az V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út-Deák tér-Erzsébet tér-József Attila utca által határolt területen a Nemzeti Színház építésére nem kerül sor, a tárgyi ingatlant 71-es övezetbe sorolja." Az elôterjesztô nem támogatja a határozati javaslatot.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1193/1996(VIII.29.) nem fogadja el Manninger Jenő módosító
Főv.Kgy.h. indítványát.
(21 igen, 19 tartózkodás, 15 ellenszavazat)
ELNÖK: Most pedig az eredeti határozati javaslatról fogunk szavazni, az önkormányzat rendeletét fogjuk megalkotni, amelyhez minôsített szavazattöbbség szükséges.
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 56/1996(...) sz. önkormányzati rendeletét a Budapest egyes ingatlanai övezeti besorolásáról szóló 12/1994(IV.11.) sz. Főv.Kgy. rendelet módosításáról.
(54 igen, 0 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
A napirend 5./ pontja: SZMSZ módosítás.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
ELŐADÓ: Nagyon röviden szeretném ismertetni a tisztelt Közgyűléssel, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény legutóbbi módosításai egyikében - bizonyos mértékben fegyelmi jogkört is módosítva - a korábbi szöveget újraszabályozta. Rögtön hozzáteszem, hogy önök, a Közgyűlés korábban - az idôpontra nem emlékszem pontosan - éltek a jogukkal, és az illetékes minisztériumhoz fordultak azért, hogy a közalkalmazottakkal - fôleg a vezetôjükkel - kapcsolatos fegyelmi jogkör az önkormányzati intézmények esetében rendezett legyen. Emlékezhetünk rá, hogy néhány fegyelmi - akár oktatási, akár egyéb ágazatban - azért ment olyan nyögvenyelôsen és minden egyes lépést ezerszer mérlegelve és vívódva, mert két törvény ellentmondott egymásnak: az Ötv. és a közalkalmazotti törvény.
Most - köszönhetôen a szaktárca, a minisztérium, a kormányzat elôterjesztésének, amit, azt hiszem, nem kis részben indukált az önök felterjesztése - a törvény nagyjából helyreteszi az önkormányzatoknál ezt a kérdést. Talán lehetett volna csiszolni rajta, de mindenféleképpen nagyságrenddel jobb a helyzet. Gyakorlatilag egészen apró eljárási kérdésekben lehet még gondolkodni, de valószínűleg arra is megadja a választ a magyar jogrendszer. Nyilván egy-két hónap vagy egy-két fegyelmi ügy tapasztalatai alapján tudjuk azt majd megmondani, találunk-e még valamilyen rést, de mindenképpen üdvözlendônek tartom, hogy az önkormányzat felterjesztését a parlament is támogatásáról biztosította.
Ha már egyszer a fegyelmi hatáskör a Közgyűléshez telepíttetett ezen intézmények esetében, indokoltnak látjuk - úgy emlékszem, a korábbi SZMSZ-módosításokban részt vevô valamennyi frakció vagy bizottság ezt indokoltnak tartotta -, hogy a lehetséges legnagyobb mértékben adjunk hatáskört a bizottságoknak. Éppen ezért a kinevezést is átruháztuk a
bizottságokra, és éppen ezért a fegyelmi jogkörben is valamilyen, a korábbi joghelyzetnek megfelelô fogalmazásban átadtunk jogosítványokat a bizottságoknak. Most csak az új törvényi környezet miatt kell a szöveget pontosítva, továbbra is a bizottságokra ruházni ezen hatásköröket.
Azt gondolom, ez egy technikai jellegű kérdés, amelynek az elvi részét önök talán már egy évvel ezelôtt is eldöntötték, s ezzel nem ellentétes, hanem ennek megfelelô az elôterjesztés.
Miután úgy látom, nincs jelen a jogi bizottság részérôl az alelnök, ezért tisztemnek érzem, hogy elmondjam: a jogi bizottságnak van egy kiegészítô anyaga 18. sorszámmal, amelynek az a lényege, hogy a Közgyűlés rendelkezzen most a fegyelmi kérdéskörben tartandó zárt ülés szükségességérôl, illetôleg körülményeirôl. Ezzel kapcsolatban egyértelműen nyilatkozom: ezt nem fogadom be. Mégpedig azért nem fogadom be, mert véleményem szerint a zárt ülésrôl - és erre utaltam az elején, hogy lehet még kisebb eljárási kérdésekrôl eltérôen gondolkodni - az Ötv. elég egyértelműen rendelkezik. Olyannyira egyértelműen, hogy a fegyelmi ügy nevesítve is van a törvény szövegében, miszerint zárt ülést kell tartani egyebek mellett fegyelmi ügyben - ezt még külön is említi, noha egyébként szerintem személyi ügynek is lehetne tekinteni -, amennyiben az érintett nem járul hozzá a nyílt üléshez. Ehhez képest nem hiszem, hogy indokolt lenne, sôt azt gondolom, koherenciazavarokhoz vezetne, ha én ezt az indítványt befogadnám. Azonban természetszerűen önök döntenek, én pusztán csak elôterjesztôként mondtam errôl véleményt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom. Kérdezem, ki kíván a vitában részt venni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezô nincs.
Szavazás következik. Elôször a jogi bizottság módosító indítványáról szavazunk, amely 013-as sorszámon jelent meg. (Közbeszólások: 18-as!)
Kétszer adták le, ezek szerint ugyanazzal a szöveggel. Errôl fogunk szavazni, minôsített többséget igényel. Az elôterjesztô nem támogatja.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1194/1996(VIII.29.) nem fogadja el a Jogi és Közigazgatási
Főv.Kgy.h. Bizottságnak a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992(III.26.) Főv.Kgy. rendelet módosítására vonatkozó indítványát.
(13 igen, 17 tartózkodás, 13 ellenszavazat)
ELNÖK: Most az eredetileg beterjesztett javaslatról szavazunk, amellyel a Közgyűlés rendeletet alkot. Minôsített többséget igényel.
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 57/1996(...) sz. önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992(III.26.) Főv.Kgy. rendelet módosításáról.
(46 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
(Az ülés vezetését dr. Demszky Gábor fôpolgármester veszi át.)
A napirend 6/a pontja: FŐKERT Rt. alapító okiratában TEÁOR módosítása.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELNÖK: Vitára senki sem jelentkezik, ezért nem nyitom meg. A határozati javaslatot szavazásra teszem fel. Minôsített többségű szavazás következik.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1195/1996(VIII.29.) elfogadja a FŐKERT Rt. alapító okiratának
Főv.Kgy.h. 3.sz. módosítását.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(45 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 6/b pontja: Vidám Park Rt. alapító okiratának módosítása.
ELŐADÓ: Atkári János
ELNÖK: Hozzászóló nincs. Szavazásra teszem fel az alapító okirat módosítását.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1196/1996(VIII.29.) a Budapesti Vidám Park Rt. legfőbb szervé-
Főv.Kgy.h. nek hatáskörében eljárva elfogadja a Társa- ság alapító okiratának - előterjesztéshez csatolt - módosítását.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 7./ pontja: Javaslat a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ és Általános Iskola és Diákotthon alapító okiratának módosítása.
ELŐADÓ: dr.Schiffer János
ELNÖK: Szavazásra teszem fel együttesen a határozati javaslatok 1-2-3-4. pontját. Egyben jelzem, hogy 16. sorszámmal kiosztásra került egy javítás, amely a szövegben egy zárójelben szereplô ingatlancímet javít. Ezzel a javítással együtt teszem fel szavazásra az eredeti határozati javaslat 1-2-3-4. pontját.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1197/1996(VIII.29.) a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ
Főv.Kgy.h. (VIII. Bródy S.u.14.) alapító okiratának 1. pontját 1/b pnttal a VIII., Puskin u.24. telep- hellyel, valamint a 7. pontját az ingatlan használati jogával - az 1.sz. melléklet szerinti alapító okirat módosítással - kiegészíti.
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1198/1996(VIII.29.) Az Általános iskola és Diákotthon (XII.,
Főv.Kgy.h. Hegyhát u.35.) alapító okirat 1/b pontjában szereplő XII., Laura u.24. telephelyet meg- szünteti, a 7. pontból ezen ingatlan haszná- latára vonatkozó rendelkezést törli.
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1199/1996(VIII.29.) A Bp.XII., kerületi 9356 hrsz. alatti ingatlan
Főv.Kgy.h. korlátozottan forgalomképes jellegét megszünteti.
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1200/1996(VIII.29) Felkéri a főpolgármestert, hogy az alapító
Főv.Kgy.h. okiratok módosítását adja ki.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
( A Fôvárosi Közgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját.Az ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv rögzíti)
(A Fővárosi Közgyűlés nyílt ülésen folytatja munkáját.)
A napirend 9./ pontja: Bp. V., Károlyi M. u.12. alatti ingatlan értékesítése.
ELŐADÓ: Székely Gábor
HOZZÁSZÓLÓK: Hubert Béla, Balczó Zoltán
ELŐADÓ: Ha valaki véletlenül szeretne beletekinteni, a 27-esként kiosztott anyagról beszélünk. A határozati javaslat egyértelműsíti azt, hogy egy ingatlan adásvételi szerzôdés, megállapodás aláírásáról van szó. Ez az elôzô megállapodás pontosítása, az alapvetô kérdések nem változnak benne. Úgy tűnik, hogy ezzel a belga fél egyetért, az itteni kihelyezett tagozattal, itteni képviselôivel egyeztette a Vagyonkezelô Központ. Meg kellene próbálni elfogadni ezt és akkor talán
valami lehetôség lenne arra, hogy valami történjen a Károlyi Mihály u. 12-ben. Ezért kérem a testületet, hogy fogadja el a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hubert Béla.
HUBERT BÉLA (SZDSZ): Egyrészt a szerzôdésben egy elírásra szeretném felhívni a figyelmet. A 3/2. pontban helytelenül szerepel a 4/9. pont. Helyette 4/8. pontot kellene írni, az hivatkozik a megfelelô bankgaranciára. Ezt mindenképpen javítani kell.
Emellett arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szerzôdés 6/1. pontjában elôírja, hogy a vagyonátruházási illetéket az eladó köteles megfizetni. Ugyanakkor a 6/6. pontjában azt írja, hogy a tulajdon-átszállás a bankgarancia megnyitásának igazolásával következik be. Ez viszont nem egyenlô a fizetés idôpontjával, sôt lehet, hogy még ezután elállásra kerül sor. Tekintettel arra, hogy a tulajdon-átszállás ugyan megnyílik a bankgarancia igazolásával, de a tényleges fizetés, a vételár kiegyenlítése nem, sôt ez alatt az idôszak alatt a másik félnek módja van a szerzôdéstôl elállni, tehát valamilyen lépést kellene tenni annak érdekében, hogy az illeték megfizetése alól valamilyen módon felmentést kérjünk. Erre a két dologra szeretném felhívni a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Balczó úr.
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Nem a tartalmi részhez szeretnék hozzászólni, hanem ha tetszik, ügyrendi jellegű a kérdésem. Mint képviselô tudomásul veszem, hogy bizonyos esetekben, amikor érthetô, hogy miért született késôn az elôterjesztés és miért fontos, itt kiosztott anyagokról döntünk. Lesz ilyen a mai nap folyamán. Ennél a napirendi pontnál viszont azt látom, hogy az aláírás augusztus 1-jén született meg véglegesen, a határozati javaslat dátuma augusztus 2-a. A
kérdésem úgy hangzik, hogy miért nem volt lehetôség ezek után e napirendhez tartozó anyagnak az SZMSZ szerinti eljuttatására, miért itt került kiosztásra.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem az elôterjesztôt, hogy válaszoljon a Balczó úr által feltett kérdésre.
ELŐADÓ: Azért, mert ezt az elôzô tulajdonosi bizottsági ülésen tudtuk megtárgyalni, ami kedden volt. Egyébként közben másik két kérdést egyeztettünk és azért nem tudtam erre figyelni. Tehát a tulajdonosi bizottság most tudott határozni arról, hogy az anyagot ide tudjuk hozni. Az anyag pedig augusztus 2-án készült, ez tagadhatatlan tény, vagy legalábbis az van a határozati javaslatra írva, de csak a mostani tulajdonosi bizottsági ülésre lett beterjesztve. A dátumot ki lehetett volna javítani a tulajdonosi bizottság ülésének idôpontjára, ebben teljesen igazad van.
A tartalmi kérdésekre visszatérve a 4/8. és 4/9-en is vita van. Mindkettôben szerepel ez a bizonyos bankgarancia. Én csak azért nem változtatnék rajta, mert ez van egyeztetve, és úgy gondolom, hogy a dolog magában véve nem lényegi kérdés.
Hubert úr másik kérdése, ami az illetékkel kapcsolatos, valóban lényegi kérdés. Azzal alapvetôen egyetértenék, csak a történet kétlehetôséges ügy. Az egyik az, hogy tényleg ki kell majd fizetnünk az illetéket, de esetleg majd kérelemmel fordulunk az illetékhivatalhoz, hogy ezt az illetéket függessze fel a perfektuálás végéig, amikor már az összeg is befolyik. De amennyiben nem adjuk birtokba ezt az épületet, akkor teljesen nyilvánvalóan arra kell számítani, hogy a vevô nem tud befektetôket szerezni és a projektbôl nem lesz semmi. Tehát én megértem, hogy ragaszkodik a tulajdonjog átszállásához, mert így tud további befektetôket szervezni. Azt hiszem tehát, hogy ezzel a dologgal nem tudunk mit kezdeni és csak így, ebben a
formában működhet. Nem tudom, Béla elfogadja-e a válaszomat, de ha nem fogadja el, akkor sincs más ötletem.
HUBERT BÉLA (SZDSZ): Én csak az illetékre tettem javaslatot, arra nem, hogy a szerzôdést ne kössük meg.
ELŐADÓ: Akkor egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom.
Minôsített többséget igénylô szavazás következik a megkötendô szerzôdés-tervezet jóváhagyásáról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1205/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Károlyi M.u. 12. alatti
Főv.Kgy.h. ingatlan (Ybl palota) értékesítésével kapcsolatos - CÉRIM Magyarország Kft-vel egyeztetett, 1996. VII.18-án készült - szerződés-tervezetet elfogadja.
Felhatalmazza a főpolgármestert a
szerződés aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(39 igen, 13 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
A napirend 10./ pontja: Állásfoglalás a pedagógusok kötelezô óraszámának változásáról.
ELŐADÓ: dr.Pálinszki Antal
ELNÖK: A vitát megnyitom. (Senki sem jelentkezik.) Jelzem, hogy senki nem jelentkezik szólásra. A határozati javaslatok 1. és 2. pontját, amelyeknek elfogadásához egyszerű többség szükséges, szavazásra teszem fel.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1206/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy 1996. szeptember 1-ével
Főv.Kgy.h. nem vezeti be a Fővárosi Önkormányzat nevelési- oktatási intézményeiben a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámának változásáról szóló rendelkezéseket
(49 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1207/1996(III.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy készíttesse
Főv.Kgy.h. el a kötelező óraszámváltozás bevezetésé- hez szükséges pénzügyi-, jogi- és gazdasá- gi felmérést, végeztesse el az érdekképvise- leti szervekkel az egyeztetést és ennek alapján terjesszen javaslatot a bevezetés időpontjára és módjára.
Határidő: 1996. december 15.
Felelős: dr.Demszky Gábor
(49 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 11./ pontja: Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapest Kôbánya Önkormányzata közötti megállapodás.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELŐADÓ: A hulladékgazdálkodással össze-függô feladatterv kapcsán többször is szóba került az Akna utcai rövid távú hulladéklerakó hely megnyitásának fontossága.
A kôbányai önkormányzattal az elôzetes tárgyalások nyomán egy ilyen megállapodás keretei között lehetett az ügyet nyugvópontra vinni. Kérem a tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására.
ELNÖK: Köszönöm. Kérném szépen a Közgyűlést, hogy foglaljon állást.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1208/1996(VIII.29.) jóváhagyja a csatolt véleményeltéréssel a
Főv.Kgy.h. Budapest Főváros Önkormányzata és a Kőbányai Önkormányzat közötti „Megálla- podás”-t, és felhatalmazza a főpolgármes- tert, és a főjegyzőt, a „Megállapodás” és a „Véleményeltérés”, illetve a kerületi egyet- értés esetén a „Véleményeltéréssel” egy- beszerkesztett „Megállapodás” aláírására.
Határidő: 15 nap
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(49 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1209/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy a Fővárosi Önkormányzat
Főv.Kgy.h. 1996. évi költségvetésében fejlesztési cél- tartalékon (Városgazdálkodási feladatok 4. pont X. ker. Önkormányzatának megállapo- dásból adódó kompenzációs költség) bizto- sított 100 mFt előirányzatot új „8141 Sze- mételhelyezés miatti kompenzáció a X., kerületi Önkormányzat részére” címre átcsoportosítja.
(49 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1210/1996(VIII.29.) Kötelezettséget vállal arra, hogy a „Megálla-
Főv.Kgy.h. podás”-ban foglaltak 1997. évi teljesítésé- hez az 1997. évi költségvetésében 100 mFt előirányzatot biztosít a Kőbányai Önkor- mányzat részére.
Határidő: az éves költségvetési rendelet
elfogadása
Felelős: dr. Demszky Gábor
(49 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 12./ pontja: Javaslat a 6. sz. fôút Szerémi úti építése és az 5. számú városi fôforgalmi út I. szakasza közlekedési beruházások felülvizsgálatára és az engedélyokiratok módosítására.
ELŐADÓ: Vajda Pál
HOZZÁSZÓLÓ: Manninger Jenő
ELŐADÓ: A 6. számú fôúttal összefüggô beruházás költségsorain megtakarítást sikerült elérni. Javaslatot teszünk, hogy e költségmegtakarítás átcsoportosításával gyorsítsuk fel az 5. számú fôút bevezetô szakasza I. szakaszának beruházását. Annál is inkább tesszük ezt, mert a '97. évi költségvetést kímélô módszernek fog ez minôsülni az adózási feltételrendszerbôl következôen. Kérjük a Közgyűlést a javaslat elfogadására.
ELNÖK: Köszönöm. Manninger Jenônek adom meg a szót.
MANNINGER JENŐ (MDF): Elôrebocsá-tom, hogy egyetértünk a javaslattal, csak megjegyezni kívánom, hogy örülni lehet annak, hogy végre egyszer megtakarítás történt és nem egy olyan beruházásiprogram-módosításról van szó, ahol több százmillió forintot kell pluszban megszavazni.
Korábban bizonyos képviselôk jelezték már, hogy nem egészen értik a 6. számú bevezetô út költségvetési sorait. Nem tudom, hogy ezzel van-e összefüggésben a felülvizsgálat vagy esetleg más vizsgálatokkal, vagy tényleg itt egész egyszerűen kiderült, hogy megváltozik a terv műszaki tartalma. Ezzel együtt az elôterjesztés és a módosítás teljesen racionális és csak üdvözölni lehet.
ELNÖK: Köszönöm. A határozati javaslato-kat szavazásra teszem fel, az elsôt és a másodikat együtt.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1211/1996(VIII.29.) elfogadja a 6. sz. főút Dombóvári út és Kité-
Főv.Kgy.h. rő út közötti szakaszának a Szerémi út nyomvonalán történő kiépítése közlekedési
beruházás teljes költségének 480,0 mFt-tal történő csökkentését és jóváhagyja a beru- házás 2. sz. módosított engedélyokiratát 3.568,3 mFt teljes költséggel.
Felhatalmazza a főpolgármester és főjegyző urakat a mellékletben szereplő engedélyokirat kiadására.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(51, igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1212/1996(VIII.29.) Úgy határoz, hogy a 6. sz. főút beruházás-
Főv.Kgy.h. nál felszabaduló 480,0 mFt-tal és a Fővárosi Önkormányzat ÁFA bevételének 120,0 mFt- tal történő megemelésével, összesen 600,0 mFt-tal megemeli az 5. sz. városi főforgalmi út I. szakasza (Könyves Kálmán körút - Ecseri út között) közlekedési beruházás 1996. évi ütemét, egyidejűleg az 1997. évi ütemet azonos összeggel csökkenti.
Felhatalmazza a főpolgármester és a főjegyző urakat a mellékletben szereplő engedélyokirat kiadására.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(51, igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 13./ pontja: A Tivoli Mozi színházzá alakítása a beruházói programjának módosítása.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓK: Horváth László, Manninger Jenő, Rostás Ákos, Marsi Péter Pál, Atkári János, dr.Schiffer János
ELNÖK: A vitát megnyitom. (Nincs jelentkezô.) A határozati javaslatok elsô és második pontját együtt teszem fel szavazásra. (Horváth László jelentkezik.) Elnézést kérek, késôn nyomta meg a gombot Horváth úr. Parancsoljon.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Ha korábban megtiszteltek figyelmükkel, akkor észrevehették azt, hogy már több ízben szóltam a fôváros beruházásaival kapcsolatban. Mivel most itt elôttünk, a 12. és a 18. határozati javaslat között - kivéve a 13. pontot - lényegében egy beruházási csomag van, ezért engedjék meg nekem, hogy magam is egy kicsit általánosságban szóljak a csomagról, és ezáltal a fôvárosi beruházások bizonyos jellegzetességeit egy picit érintsem.
Hat beruházás szerepel ebben a csomagban, ezeket megvizsgáltam egy kicsit számszerűleg, és néhány eredményt szeretnék önök elé tárni. Ezekben például közös jellemvonások:
A beruházások befejezései általában csúsznak egy-két évet. A Tivoli Mozinál '95-rôl '96-ra, a csepeli Műszaki Szakközépiskolánál '96-ról '97-re, a vámosmikolai Idôsek Otthonánál - ez ugyan egy speciális eset - '96-ról '98-ra, a Fôvárosi Pedagógiai Intézetnél '95-rôl '97-re.
Ha megnézzük a beruházásokról közölt táblázatokat, akkor is igen érdekes dolgokat tapasztalunk. Nevezetesen azt, hogy nemcsak csúsznak az idôk,
hanem ezzel párhuzamosan természetesen helyenként meghökkentôen emelkednek a beruházási költségek. A Tivoli Mozinál a 72 millió 115 millióra emelkedik, ami bizony 60 százalékos növekedés. A csepeli Műszaki Szakközépiskolánál a 118 millió 129-re, ez 10 százalék, ez még aránylag elég kicsi, de a vámosmikolai idôsek otthonánál - igaz, itt programváltozás is történt - 93-ról 227 millió forintra, vagy a Pedagógiai Intézetnél 87 millióról 130 millió forintra. Ez ugyan csak 50 százalékos növekedés, de ezek azért elgondolkoztató számok.
Azért ehhez csatlakoztatom azt az észrevételt is, hogy ezek bizony - úgy érzem - idônként vagy az eredeti becslésnél megalapozatlanok, vagy pedig indokolatlan többletköltségekrôl van szó. Mondanék két példát: a vámosmikolai Idôsek Otthonánál 6 millió forint/fôvel tervezik az új növekmény bekerülését. 6 millió forintért Budapesten ma is lehet egy kétszobás, 60 négyzetméteres lakást kapni. Ezzel szemben ez a 6 millió forint mindössze 7,5 négyzetmétert eredményez ebben a szociális otthonban. Nem tévedés - majd visszatérek erre konkrétan -, mert itt már az egyéb épületrészek: konyha, mosoda, étterem, stb. rendelkezésre állnak, tehát ez csak a lakórészre vonatkozik. Szerintem ez egy mérhetetlenül túltervezett szám. Ugyanakkor van alultervezés is, a visszavont Budai Gyermekkórháznál 85 ezer forint bekerülési négyzetméterrel számol az elôterjesztés; ez ma egy lakás ára, kizárt dolog, hogy ebbôl egy kórházat ki lehessen hozni.
A következô: igen nagy a szórás a tervezésben és a lebonyolításban is. Kigyűjtöttem, hogy a tervezés, illetve a lebonyolítás hány százalékot eredményez. Csak a szórást mondom el: a tervezésben 2,7 százaléktól 8,8 százalékig terjed az építésre vetített tervezési költség, amely az egyik esetben elég alacsony, de a másikban a 8,8 már indokolatlanul magas. A beruházásban ugyanez 1,9 és 3,6 százalék között van, ami szintén majdnem kétszeres, de emlékeztetnem kell képviselôtársaimat arra, hogy én már korábban szóvá tettem 16 százalékos beruházási részesedést is. Igaz,
akkor megtörtént az is, hogy másnap az igazgatómat felhívta az érintett beruházási vállalat vezetôje, hogy miért bántom én ôket itt, a Közgyűlésen.
Néha furcsa, indokolatlan dolgok is megjelennek ezekben a táblázatokban vagy legalábbis meg nem indokolt dolgok: nevezetesen az úgynevezett egyéb kiadások, amelyekrôl bizony nem lehet tudni, hogy micsodák. Ez a Tivoli Mozinál csak 3 millió, a Bánk utcai Idôsek Otthonánál 1 millió, de az Állatkertnél például 20 millió. Azért a 20 milliót már illene megindokolni, hogy mégis az micsoda.
Az ötödik a vesszôparipám: a zsűrizés. Az Állatkert-beruházásnál - ami egy óriási nagy beruházás és öröm, hogy lesz ebbôl valami - van egyedül közölve a zsűri összetétele, azonban ott az összetétel még véletlenül sem biztosítja azt, hogy egyetlenegy beruházáshoz értô szakember is jelen legyen a zsűriben.
Ugyanakkor például a Bánk utcai Idôsek Otthonánál vagy a vámosmikolai beruházásnál nincs is megnevezve a zsűri. Kérdezem: egyáltalán az elôterjesztésnek része-e ez? Ha része, akkor mért nincs benne? Ha nem része, akkor pedig ne is szerepeljen ez a rovat, nehogy véletlenül utólag kitöltve mégiscsak a Közgyűlés felelôsségévé lehessen tenni azt, hogy egy szakmailag hozzá nem értô zsűri jött létre és fogadott el esetleg olyan programot, amelyik meglehetôsen megalapozatlan.
A zsűrizésre vonatkozóan még a múlt Közgyűlésen kaptam fôjegyzô úrtól ígéretet, hogy ez a közeljövôben szabályozásra kerül. Nagyon remélem, hogy ez tényleg megoldódik. Ennyit általánosságban a kérdésrôl, és ezek nagyon megszívlelendô dolgok. Sok százmillióról van szó. Egy kicsit nagyobb rendet kellene a beruházásoknál betartani a fôvárosnál, mert én úgy érzem, hogy meglehetôsen ötletszerűek, elkapkodottak, megalapozatlanok a beruházási elôirányzatok.
Konkrétan a Tivoli Moziról, amelyet nem tudok elfogadásra javasolni, megmondom, hogy miért. Az eredeti beruházási program 72 millió forintot irányoz elô építésre, a módosított javaslat, amely elôttük van, 115 milliót. Az
indokolásban az van, hogy egy év csúszás van, és itt infláció van, valamint az, hogy elôre nem látható, részben életveszélyt elhárító munkák és szerkezeti megerôsítések 10 millió forintot elvittek. Ha azt számolom, hogy az infláció 30 százalék, és a 10 millió forintot, ami konkrétan meg is van nevezve, hozzáadom az eredeti összeghez, a 72-höz, akkor is csak 103 millió forint jön ki, nem 115. Akkor még ebbôl az elôterjesztésbôl hiányzik 10 millió forint, amely az eredetiben tartalékként szerepelt, és az új, módosított beruházási javaslatból pedig eltűnt.
Az ellenôrzô bizottságnak javasolom megvizsgálni ezt a beruházást. Addig is kérem, hogy a Közgyűlés ezt az elôterjesztést ne fogadja el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger úr.
MANNINGER JENŐ (MDF): Valóban, azt hiszem, a képviselôk mind a Közgyűlésen, mind a bizottságokban idônként kellemetlen helyzetbe kerülnek, mert folyamatosan nemes célok érdekében olyan módosító javaslatok kerülnek eléjük, hogy ilyen és ilyen beruházási programban ennyi és ennyi millió - 10 milliótól 100 millióig terjednek az összegek - módosítást kell jóváhagyni, és általában van valamilyen indoklás. Itt is például egy 10 millió forintos összegnél, a Tivoli Mozinál van egy indoklás, hogy a kivitelezési és az építési munkák megkezdése után vált ismertté, hogy bizonyos, korábban eltakart szerkezetek és alapozások megerôsítést, átalakítást tesznek szükségessé. Van ilyen. Tehát tényleg elképzelhetô, elôfordulhat ilyen helyzet, hogy menet közben derül ki, hogy módosítani kell a kivitelezésen, holott a gondos elôkészítés általában ezeket az eseteket csak kivételes helyzetekre redukálja.
Én nem ismerem ennek a konkrét hátterét. Elképzelhetô kivételesen, hogy ilyen megvalósul, és minden egyes esetben komoly szakértôi munkát igényel és vitát válthat ki.
Az azonban már nem tekinthetô olyan kivételesnek - ahogyan Horváth László elmondta -, hogy ehhez hasonló esetek rendre elôfordulnak. Mindenesetre meg kéne vizsgálni minden esetben, hogy műszakilag milyen módon indokoltak. Éppen ezért azt kell, hogy mondjam, továbbra is fenntartásaink vannak a beruházási programok elkészítésével és azok költségei megalapozottságával kapcsolatban. Avval együtt, hogy tudjuk, egyáltalán a közbeszerzés és a különbözô pályáztatási eljárások természetesen a piacra bízzák a végleges összegek eldöntését. Akik részt vesznek az építôiparban, pontosan tudják, hogy a kiírt keretösszegek nagymértékben befolyásolják a várható ajánlati árakat, és a szerzôdésmódosítások, idôpont-módosítások pedig végül is nagymértékben befolyásolják a teljes bekerülési összeget.
Tehát én azt javaslom, hogy evvel a kérdéssel foglalkozzon majd a Fôvárosi Közgyűlés, különösen a pénzügyi és a gazdasági bizottság. A késôbbiekben javaslatot fogunk tenni annak a problémának a megoldására, amit már bizottsági tagunk jelzett a bizottságban, hogy nem szerencsés, hogy a pénzügyi és a gazdasági bizottságban együtt van a jóváhagyás - például a különbözô zsűrikben is részt vesznek a bizottsági tagok, ami helyes - és az ellenôrzés is. Egyrészt nem szerencsés, ha ez a folyamat egy bizottságra hárul, egy kézen van. Másrészt egyébként nagyon egyszerű, más okokból sem szerencsés: ez a bizottság túlterhelt és szerintem nem tudja érdemben ellátni a beruházási program ellenôrzésének a feladatát. Azt javaslom, hogy ezzel foglalkozzon. Kérjük, hogy tételesen és nagyon részletesen indokolják meg az elôterjesztésekben is a beruházási programok módosítását.
ELNÖK: Köszönöm. Rostás úr.
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Az elôzô napi-rendek során volt egy átcsoportosítási lehetôség a Szerémi út kapcsán, ami azt mutatta, hogy azt a beruházást jól készítették elô és megfelelô
pályáztatás után bonyolították le. Ugyanakkor sajnos nem ez jellemzô a fôváros beruházásaira. Amíg a fôváros vezetése egyik oldalról a költségvetést igen alaposan elôkészíti, az adók kivetésénél a maximumot hajtja végre, például az iparűzési adóval, az 1,2 százalékkal szinte elviselhetetlen terheket ró a vállalkozókra, addig a másik oldalon egy pazarlás tapasztalható azzal, hogy a beruházások nincsenek kellôen elôkészítve. De ezt követôen még rosszabbul kerülnek megkötésre a szerzôdések, hiszen azért lehetséges egyáltalán ilyen, százalékosan is óriási beruházási költségnövekedés, mert a szerzôdések megkötésekor eleve annyi kiskapu marad nyitva, hogy lehetôvé válik a kivitelezôk részérôl ezeket a kiskapukat felhasználva a szerzôdéses összegek növelése.
Kétségtelen, hogy régi épületeknél elôfordulhatnak olyan dolgok, hogy eltakart részek feltárása során elôre nem látható újabb többletköltségek, pótmunkák merülnek föl, azonban én azt erôs kételkedéssel fogadom, hogy életveszély egy épületnél csak a feltárás után állapítható meg. Én magam - elég hosszú kivitelezôi gyakorlatom alatt - olyannal nem találkoztam, hogy életveszély a feltárások során került volna tudomásra.
Annak eldöntése, hogy valamely munka többlet- vagy pótmunka, igen komoly körültekintést igényel, hiszen a többletmunkáért pénz nem jár a kivitelezônek, az a saját problémája. Ugyanígy nem jár a kivitelezônek azért sem díjazás, ha saját hibájából csúszik a kivitelezések során. Sajnos azt is lehet tapasztalni, hogy az idôcsúszást minden esetben a kivitelezô javára bírálják el, holott ezt nem feltétlenül kellene elfogadni. Csak akkor illeti meg a kivitelezôt az inflációból eredô és egyéb többletköltség, ha a beruházó, jelen esetben a fôváros hibájából következik be a csúszás.
Éppen ezért én magam sem tudom megérteni, miért fordul elô folyamatosan, hogy sok-sok százalékkal növekedik. Itt nem olyan jelentôs az összeg, de ha százalékosan megnézzük, igen jelentôs százalékú a növekedés ennél a felújításnál. Nem tudom megérteni, hogy ilyen hatalmas százalékos növekedés mért fordul elô sorozatosan.
Én csak azt tudnám javasolni, hogy a jövôben a beruházásokat sokkal körültekintôbben készítsék elô. A fajlagos költségeket sokkal jobban nézzék meg, mert elképzelhetetlenül magas fajlagos költségek bukkannak elô. Az elôbb Horváth képviselô tényszerűen felsorolt néhány tételt, amikor azt is meg merem kockáztatni, hogy felelôtlenség volt annak a beruházásnak a megindítása ilyen költségszinten, amikor a költségszintnél lényegesen alacsonyabb árszínvonalon új létesítmények lettek volna vásárolhatók ugyanabból az összegbôl, sokkal nagyobb hatékonysággal.
Éppen ezért én úgy gondolom, ilyen elôkészítettség mellett frakciónk nem tudja támogatni ezt az elôterjesztést sem.
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Élvezettel hallgattam az elôttem hozzászólókat. A következôt szeretném mondani. A beruházásokkal kapcsolatos kritika - tehát a beruházások elôkészítetlenségérôl szóló kritika - gondolom, hogy 1995 elôttre szól, mert '96. január 1-jétôl működik egy beruházási és közbeszerzési ügyosztály, melynek munkáját bátorkodtam belülrôl vizsgálni. Egyelôre jól dolgoznak. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm. Atkári János.
ATKÁRI JÁNOS fôpolgármester-helyettes: A magam részérôl szeretném megköszönni a legutóbbi hozzászólásban foglaltakat, mert akkor nekem ezeket nem kell elmondanom.
A Rostás képviselô úr által elmondottakra annyiban reagálnék, hogy a magam részérôl sem lennék elégedett azzal a bonyolítási móddal, ahogyan ez a beruházás a kezdetektôl kezelve volt; de ennek az életveszély elemére szeretnék a magam ismeretei szerint röviden utalni. Ha egy sokemeletes
lakóházban felújítom a lakásomat mondjuk az ötödik emeleten, tehát meglévô épületben az épület egészének a szerkezetét semmi módon nem változtató beruházásba fogok, akkor nem kell okvetlenül feltárnom az alapokat, akár csak próbafúrásokkal. A színház esetében lényegében ez volt a helyzet. Kétségtelen, hogy az eredeti tervektôl és a beruházási okirattól eltérôen a színház némi terjeszkedést kívánt végrehajtani a pincében. Ennek kapcsán föltárták a háznak az alapjait, és kiderült, hogy a ház mint olyan, életveszélyes, függetlenül az egész beruházástól, mert sokkal rosszabb állapotban volt az alapozása, mint az ň utca esetében tapasztaltuk: laza salakfeltöltésen álltak a háznak az alapfalai, mindenféle alapozás nélkül. Tehát a költségtúllépésnek az adott sora ebbôl származik.
ELNÖK: Köszönöm. Schiffer János.
DR. SCHIFFER JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Az egyik megjegyzésem az lett volna, amit Atkári János is mondott, hogy olyan homokos alapozás volt; becsukhattuk volna a szemünket, de az lett volna, mint az ň utcában, hogy összeomlik a ház. Tehát itt a kerülettel közösen kerestük a megoldást, és ennek ez a következménye.
A másik: a terv elkészítése után el is indult ez a beruházás, a lakók utólag támadták meg, és akkor kellett áttervezést végrehajtani. Természetesen, ahogy Marsi Péter Pál úr is mondta, most van egy beruházási ügyosztály, és reméljük, hogy az ilyen típusú késôbbi lakossági vagy lakóproblémát is meg lehet majd oldani egy szakmailag megalapozottabb elôkészítéssel; de persze erre sincsen persze biztosíték.
A másik két kérdés, amit fölvetett képviselôtársunk - tehát a két iskola ügye - februárban már volt itt a Közgyűlés elôtt, és a Közgyűlés akkor ezekkel egyetértett. Tehát ott volt részletesebben indokolva, hogy miért van szükség
mind a csepeli, mind az FPI módosítására. Ez most tulajdonképpen a februári döntés végrehajtása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minôsített többséget igénylô szavazás következik a határozati javaslatok 1., 2. pontjáról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1213/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Tivoli Mozi színházzá alakítása
Főv.Kgy.h. beruházásának befejezéséhez szükséges 20,6 mFt-nak az 1996. évi költségvetésben a Fővárosi Levéltár elhelyezése I. ütemére tervezett 315,0 mFt-ból átcsoportosítással történő biztosítását.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(39 igen, 14 tartózkodás, 5 ellenszavazat)
1214/1996(VIII.29.) Jóváhagyja a Tivoli Mozi színházzá alakítás
Főv.Kgy.h. beruházás másodszor módosított engedély- okiratát és felkéri a főpolgármestert és a fő- jegyzőt az okirat melléklet szerinti tartalom- mal történő aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(39 igen, 14 tartózkodás, 5 ellenszavazat)
A napirend 14./ pontja: Javaslat Budapest Fôvárosi Önkormányzata 1996. évi költségvetéséséről szóló 7/1996(III.14.) Főv. Kgy. rendelet módosítása.
ELŐADÓ: Atkári János
HOZZÁSZÓLÓK: Tirts Tamás, dr.Endrédy István, dr.Böhm András, Marsi Péter Pál, Cselovszki Zoltán, Manninger Jenő, Zupkó Gábor
ELŐADÓ: 32-es sorszámmal kiegészítést adtam írásban az elôterjesztéshez. A 3-as sorszámmal kiosztott anyagot a 32-es sorszámú részben módosítja annak következtében, hogy az FSZKI-val kapcsolatos napirendet töröltük. Ezen túlmenôen szeretném röviden ismertetni a könyvvizsgáló jelentését a költségvetés-módosítási anyagról.
A Budapest Fôváros Önkormányzata '96. évi költségvetésérôl szóló 7/1996. III. 14. fôvárosi közgyűlési rendelet módosítására az 1996. augusztus 29-i közgyűlésre elôterjesztett javaslatot áttanulmányoztuk, észrevételt nem teszünk. Dr. Princz János ügyvezetô igazgató.
Végül csupán érintôleg jegyezném meg, hogy a költségvetés módosításában szerepel olyan tétel, amelyik talán öregbíti Manninger képviselô úr örömét a beruházási megtakarításokkal kapcsolatban. Ez olyan megtakarítás, amely egyébiránt vállalati körben megvalósuló fejlesztések esetében - itt a CSM-rôl van szó - sokkal nagyobb nagyságrendű, mint amekkora a mi költségvetésünkön átfut.
ELNÖK: Köszönöm. Tirts Tamásnak adom meg a szót.
TIRTS TAMÁS (Fidesz): Atkári úr korrektül jelezte, hogy volt egy módosító javaslata, és egy még jobbal módosította ezt a módosító javaslatot a 32-es sorszámon.
A problémám igazából csak az, hogy míg az eredeti módosítója, amit 3-as számon adott be, tulajdonképpen az FSZKI napirendi ponthoz kapcsolódott, tehát ha az 5-ös napirendi pontot megtárgyaltuk volna, ezt átvezette volna a költségvetésen. Azt gondolom, hogy természetesen módja van a Közgyűlésnek így önmagában is tárgyalni, de nem szerencsés az, ha egy napirendi pontot - ami természetesen nemcsak összegekrôl szólt volna, hanem igazából az FSZKI helyzetérôl - leveszünk az ülés tárgysorozatáról, ugyanakkor a fôpolgármester-helyettes úr az 5-ös napirend határozati javaslatait átemeli, lényegében kisebb módosítással a számszaki részt, és ezt a költségvetéshez beterjeszti. Úgy gondolom, hogy ezzel egy érdemi vitától fosztottuk meg magunkat, vagy legalábbis a Közgyűlést; nem hallottam ugyanis indoklást arra Böhm frakcióvezetô úrtól, hogy mikor térnénk erre vissza, vagy milyen formában gondolják ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, és Atkári úr sem jelezte az elôbb, hogy ez a 32-es módosító javaslat igazából mit takar. Természetesen módja van a város vezetésének ezt a problémát így megoldani, de még egyszer mondom, hogy ez az eljárás nem teljesen korrekt.
ELNÖK: Köszönöm. Endrédy István.
DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Magam is elôször a 32-es számon kiosztott kiegészítéshez kapcsolódnék. Az FSZKI helyzete lényegében a módosító javaslatban az 5-ös szám alatt elhelyezett megállapításban rejlik, még pedig egy átfogó szakmai felülvizsgálat elrendelését vagy októberi közgyűlés elé való hozatalát célozza meg.
Az elmaradt napirendi pont is és ez is indokolja, felveti azt, hogy a Közgyűlés valójában nincs tisztában azzal, milyen fajta szükségletek adódnak a hajléktalanok vagy a szociális gondozás területén. Én magam egy ilyen fajta adatsor vagy koncepció alapján tudom elhelyezni mindazt,
ami az FSZKI-val kapcsolatosan vagy egyáltalán ebben a kérdéskörben felmerül és mint jó válasz adható.
Tehát - és most térek rá arra, hogy itt bizonyos költségvetés érintô módosítások vannak - lehet, hogy ezek voltaképpen adósságrendezést, lehet, hogy fedezet nélkül beruházásba bevitt pénzek vagy számlák teljesítését jelentik, de nem biztos, hogy valós igényeket fednek, vagy ha valós igényeket fednek, akkor felvethetô a felelôsség, nem csak az FSZKI igazgatójának esetében, hanem más olyan tényezôk esetében is, akik ezt a kérdést és választ elôbb megfogalmazhatták volna, mint ahogy ez a helyzet kialakul, hogy tehát ilyen nagy összegek kerülnek kifizetésre, illetve elôször is módosításra, majd az FSZKI-n keresztül a fizetôképesség fenntartására.
A másik észrevételem és kérdésem: a befűzött anyag döntési javaslatának 3. pontjában az szerepel: a 7523. fôpolgármesteri keret cím elôirányzatából az alábbi alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása történik meg. Mik voltak a pályázat szempontjai, melyek voltak az elutasított alapítványok, illetve társadalmi szervezetek, hogy az itt felsoroltak kapják meg ezt a támogatást?
ELNÖK: Köszönöm. Böhm András.
DR. BÖHM ANDRÁS (SZDSZ): Tekintve, hogy személyesen megszólított és felvetette, miért nem került indokolásra a napirendi ponttal kapcsolatos javaslat, valamint mert kifogásolta azt is, miszerint nem folytatódik a költségvetés módosításával kapcsolatos fôpolgármester-helyettesi napirendi pont tárgyalása, tehát nem megy túl azon, mi lesz a jövôben, ezért egyrészt felhívom a figyelmét: az 5-össel jelzett pontban, a most kiegészítésként kiosztott javaslatban - amely ugyanúgy a fôpolgármester feladatává teszi a teljes körű, elsôsorban szakmai felülvizsgálatot - kifejezetten szerepel, hogy ugyanazt az októberi határozatot jelöli meg, mint ami az alap-elôterjesztésben szerepelt volna.
Magyarul: októberben kerülünk abba a helyzetbe, hogy az FSZKI működésének teljes körérôl áttekintése és véleménye legyen a Közgyűlésnek.
Miért kellett levenni? Azt gondolom, hasznos, ha a Közgyűlés vitát folytat le egy olyan horderejű kérdésrôl, amely egész Budapesten végighullámzott, biztos vagyok azonban abban: ez a vita hibás akkor, ha az azt lefolytatók nincsenek bizonyos adatok birtokában. Egyikünk elôtt sem vitás, hogy ezek az adatok - éppen a szakértôi véleményezések, különbözô hatósági vizsgálatok - nincsenek még meg, és pontosan ezt hivatott pótolni a két hónapra vonatkozó, most kiosztott indítvány elôírása. Tehát a Fôvárosi Közgyűlés októberben abban a helyzetben lesz, hogy az FSZKI-t mint olyat teljes egészében, mindenféle adat birtokában értékelje és döntsön az ügyben.
A másik, amiért lényegesnek tartottam, hogy a mai közgyűlésen ne folytassunk olyan vitát, amelynek kapcsán nem vagyunk alapvetô kérdések, adatok birtokában, az: kár lenne bárkinek felesleges sérelmeket okoznunk csak a vita kedvéért. Nem kívánok visszatérni a sajtópolémiára - azokról a mai nap folyamán nyilván lesz még szó -, de nem hiszem, hogy amikor egyikünk sincs minden adat birtokában, akkor a Közgyűlés légkörét, Budapest lakosságának hangulatát és a sajtót meg kell terhelnünk, sokkal helyesebb ezt a vitát bármilyen módon, hangnemben vagy éles érvek mentén egy közgyűlési napon lefolytatni.
Ami a tételes költségvetési kiegészítést illeti: itt egy dolog tény - és azt hiszem, ez nem vitatható vizsgálati eredmény -, hogy ilyen hiány mutatkozik az FSZKI költségvetésében a működéséhez képest. A fenntartónak két dolga van: vizsgálja, mitôl van ez, foglaljon állást, a jövôre nézve mi történjen, de az, hogy a költségvetési hiányt, tehát ha tetszik: a válságot menedzselje, az ugyanolyan tulajdonosi, fenntartói kötelezettség, és ez az elôterjesztés másról most nem szól. Októberben abban a helyzetben leszünk, hogy tanulságokat állapíthatunk meg és döntést hozhatunk a jövôre
nézve, és nagyon kérem, ne elôlegezzük meg az októberben esedékes vitát a mai közgyűlésen.
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Tisztelettel kérdezem: a döntési javaslat 3. pontjában fel van sorolva néhány alapítvány és társadalmi szervezet, köztük nevezetesen az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat Alapítvány 1 millió forinttal szerepel, aztán késôbb, a nem tudom hányadik napirendi pontnál - késô este lesz majd - az alapítványi támogatásoknál szintén szerepel majd ez a társaság, igaz, ott csak 600 ezer forinttal - ez összesen 1_600 ezer forint. A kérdésem tulajdonképpen rendkívül egyszerű: ennek az alapítványnak van-e köze az '56-os nemzetôrparancsnok, nevezetesen Király Béla személyéhez, van-e valamilyen kapcsolat közöttük - ez egy kérdés.
ELNÖK: Cselovszki úrnak adom meg a szót, aztán válaszolok Marsi úrnak.
CSELOVSZKI ZOLTÁN (FIDESZ): Böhm András érvelését szeretném elvi alapon megkérdôjelezni. Két dolgot nem értek. Miközben nem ez az az anyag, amelyben a lehetô leginkább elmélyedtem a közgyűlési elôterjesztések közül - ezt beismerem -, de azt nem értem: ha adatok hiányában terjeszt elô egy anyagot az elôterjesztô és utána módosításokkal kénytelen beismerni, hogy azt adatok hiányában tette, akkor miért terjesztette elô? Ez az egyik. A másik pedig: ha a fôváros egyik intézményérôl van szó, akkor melyek azok az adatok, amelyeket csak szakértôk tudnak kideríteni hosszas vizsgálatok után, miközben már voltak vizsgálatok. Szerintem kell annyira ismernünk a saját intézményeinket, hogy
ne kelljen hosszas vizsgálódásokat folytatni a vizsgálatok után annak érdekében, hogy képbe kerüljünk a saját intézményünkkel kapcsolatban.
ELNÖK: Atkári Jánosnak adom meg a szót.
ELŐADÓ: Az FSZKI-val kapcsolatban: egy költségvetés-módosítási rendelet tárgyalásakor nyilván nem is lenne ildomos belemenni a tartalmi vitába, ezért csak azt jelezném, hogy a 3. és a 32. sorszámmal kiosztott anyag nem csak abban tér el, hogy hiányzik egy napirendi pont, amelynek a relációjában az eredeti javaslat megfogalmazódott, hanem a szövegezésében is, és ez - legalábbis a magam álláspontja szerint - lényeges különbséget takar. Amennyiben az önkormányzat döntött volna az FSZKI-ról szóló napirendi pont kapcsán az FSZKI vonatkozásában, akkor az intézmény éves költségvetését módosító módon került volna módosításra az önkormányzat egész költségvetése - magyarul átvezette volna ezt a változást, ily módon egyfajta legitimációt adott volna annak, amilyen tartalommal az önkormányzat az intézményt működtetni szeretné.
Az elôterjesztés jelen formájában úgy szól, hogy elôrehozott támogatást kíván adni az intézménynek, nem módosítva annak éves költségvetését, ezzel teljes lehetôséget adva a Közgyűlésnek arra, hogy amikor a tartalmi kérdéseket vizsgálja, ahhoz igazítsa vagy ne igazítsa az intézmény éves költségvetését. Ennyiben tehát korrektnek tartom az elôterjesztést.
Ami a döntési javaslat 3. pontját illeti, általánosságban, a tartalmi kérdések vizsgálata nélkül - ez nem az én szerepem ebben az esetben -, ismételten utalnék arra: a fôpolgármesteri keret arra a célra elkülönített pénzösszeg, hogy a várost reprezentatívan képviselô fôpolgármester, akihez a legkülönbözôbb igények futnak be, valóban szuverén joggal dönthessen arról, melyeket részesíti elônyben és melyeket nem.
Tehát ilyen módon nem a szokásos pályázati keretben történik, de nem olyan módon, hogy ne lenne ellenôrizhetô az, hogy milyen célokra megy el a pénz. Azt gondolom, mindenki rendelkezésére állnak azok az anyagok, amelyek alapján a fôpolgármesteri döntés megszületik.
ELNÖK: Egy kérdés elhangzott itt a sorral kapcsolatban: az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat Alapítvánnyal, Király Bélával kapcsolatban. Valóban az ô nevéhez kapcsolódik az alapítvány létrehozása. Ez az alapítvány több tucat, Magyarország történetét bemutató kiadvány angol nyelvű kiadásában működött közre, illetve ezeket finanszírozta és finanszírozza most is. Ez az alapítvány azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy az ötkötetes Budapest történetének egy egykötetes rövidített változatát szeretnék angol nyelven elkészíteni. A kötet szerkesztésében Király Béla maga nem vesz részt, hanem olyanok vesznek részt, mint Gerô András és más várostörténészek. Ennek a kiadványnak a finanszírozására biztosítottam a saját keretembôl ezt az összeget. A kiadvány várhatóan az elkövetkezô évben elkészül, és a 125. évfordulóra, Budapest várostörténeti megemlékezésének az idôpontjára egy angol nyelvű várostörténeti bemutatását, prezentációját biztosítja a fôvárosnak. Marsi Péter Pálnak adom meg a szót.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Nem véletlenül kérdeztem, mert volt olyan gyanúm. Van néhány angol nyelvű Király Béla-kiadványom, de ezek még nem az alapítvány kiadásai, hanem a New York-i székhelyű társulatéi.
Végül is arra szeretnék utalni, hogy tavaly kértem igen tisztelt fôpolgármester úrtól - szintén a 3. pont utolsó sorára hivatkozva - a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete albertirsai kis üdülôházának a felépítésére annyit, amennyit tudott volna adni. Akkor azt mondta nekem, illetve azt írta, hogy frakciópénzbôl támogassuk. Tudvalevô, hogy építkezést
természetesen nincs lehetôség abból támogatni, még mozgássérültek számára sem.
Nekem ezért az lenne a módosító indítványom - s ha szóban megfelel, akkor így elmondom, mert rendkívül egyszerű -, hogy ám legyen a Budapest története angol nyelven, Király Béla által - aki egyébként mi nem nagyon kedvelünk - kiadva, legyen erre elôirányozva 500 ezer forint, a fennmaradó 500 ezer forint viszont kerüljön az utolsó sorba, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének támogatására a fôpolgármesteri keretbôl.
Nagyon örülnék, ha fôpolgármester úr ezzel egyetértene, különösen annak a fényében, hogy ugyanez az Atlanti Alapítvány a Tudományos és Közművelôdési Alapból is kap 600 ezer forintot.
ELNÖK: Tisztelt Képviselôtársam! Csak jelezni szeretném azt, hogy a fôváros a mozgássérülteket a két évvel ezelôtt elfogadott programjának megfelelôen számos formában támogatja. Egyebek között az elmúlt évtôl kezdve három fôvárosi, speciálisan kialakított autóbusz szállítja házhoz megrendelésre, ami jelentôs összegbe kerül, de amit a fôváros támogatásként biztosít a mozgássérültek részére.
Egyébként pedig eleget tettem a kérésének, és ezért van egy olyan költségvetési sor, ahol a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének támogatása külön szerepel. További kéréseirôl pedig folytassunk egyeztetéseket ebben az ügyben. - Manninger úr.
MANNINGER JENŐ (MDF): A magunk részérôl nem azt kívánjuk vitatni, hogy ki miért kap ennyi pénzt, hiszen valószínűleg többségében még sokkal többre volna szükség; de akkor tudnánk a jövôben nyugodt lelkiismerettel megszavazni ezeket a támogatásokat és egetérteni velük, ha szélesebb körű tájékoztatást kapnánk arról is, hogy - mondjuk - ki nem kapott pénzt. Mert akkor vethetô ez igazán össze, ha azt is látjuk, hogy kik mások - például zenészek, történészek -
nem kapnak pénzt, vagy esetleg olyan zenészek, akik mozgássérülteket támogatnának, és így tovább. Ha errôl legalább bizottsági szinten kaphatnánk részletes tájékoztatást, akkor jobban egyet tudnánk érteni az alapok, illetve a fôpolgármesteri keret felosztásával.
ELNÖK: Köszönöm. Zupkó Gábor.
ZUPKÓ GÁBOR (Fidesz): A költségvetési rendelet módosításához tényleg csak röviden szólnék hozzá. Már sok szó esett néhány kisebb tételrôl, de itt elosztásra kerül egy 1 milliárd forint fölötti tétel is: a Támogatási Alap.
Ehhez kapcsolódva szeretném megköszönni a Fôpolgármesteri Hivatal pénzügyeseinek a munkáját, akik átnézték azt az elemzô anyagot, amely a kerületi önkormányzatok és a Fôvárosi Önkormányzat feladatellátásának a költségeit elemzik. Ez egy rendkívül értékes munka, és úgy gondolom, bármelyik szakterületen nagyon jól tudják hasznosítani, hiszen összehasonlítja, hogy egy-egy feladatnál mennyibe kerül a különbözô közszolgáltatások ellátása, és költségtakarékossági lehetôségeket és tapasztalatokat mutat be a különbözô önkormányzatok részére. Szeretném megköszönni ezt a munkát!
Másrészt pedig csak megjegyzésként: a Közgyűlésben volt egy vita ennek a Támogatási Alapnak a mértékérôl akkor, amikor ezt az összeget a Közgyűlés alacsonyabb összegben határozta meg, mint az az eredeti javaslatban volt, azzal, hogy várhatóan elegendô lesz egy 40 százalékos mértékű támogatásra. Kiderült, hogy a kimutatható és létezô hiányt nagyjából 20 százalékos mértékben tudja lefedni. Csak visszautalva az akkori vitára mondom, hogy nagyjából az eredeti becslés volt helyes. Ezzel együtt úgy gondolom, segítséget nyújthat a Támogatási Alapból az a támogatás a kerületek részére, ahol a működési forráshiány valójában nem a saját gazdálkodásuk gyengesége miatt, hanem rossz anyagi és
költségvetési pozíciók miatt alakult ki. Nagyon jól látható - az elemzés is igazolja -, hogy a nagy intézményfenntartó kerületek vannak a legrosszabb helyzetben, mint a III. vagy a XIV. kerület. Tehát a támogatás valóban a közszolgáltatásokat ellátó oktatási és egészségügyi intézményekhez fog eljutni.
Még egyszer köszönve ezt a munkát fôvárosi és kerületi pénzügyeseknek, egy konkrét kérdésem van, ami lehet, hogy a tájékozatlanságomból adódik. Ebben a rendeletben szerepel IV/2. szám alatt a színházi sátor bontása, amiben költséget vállalunk. Úgy tudom, hogy ez a sátor eladásra kerül, vagy eladásra került. Miért kell a Fôvárosi Önkormányzatnak vagy akár a minisztériumnak a bontáshoz pénzt adnia, ha egyébként az értékesítés megtörténik? Milyen jogi kötelezettség alapján szükséges ez? Még egyszer mondom: tájékozatlan vagyok a kérdésben, ezért kérdezem.
ELNÖK: Köszönöm. Atkári úr.
ELŐADÓ: A legutolsó kérdésre válaszolva azt tudom mondani, hogy az eladással kapcsolatban éppen elég problémája van a Vígszínháznak és a minisztériumnak, amelyik nem a pozitív oldalon kíván jelentkezni, hanem a negatívon. A tehermegosztási vita részleteit pedig most nem kívánom elôadni, mivel - szerencsés módon - mi most ebben nem vagyunk benne. Tehát ez mint a bontás költségeit fedezô forrás nem jön számításba. A korrektséghez hozzátartozik, hogy annak idején egy olyan megállapodás született a minisztériumban, hogy a vígszínházi rekonstrukció idejére felállítandó sátrat mint költségtényezôt együttesen viseljük, és ennek az eltávolításánál majd - ami korábbra volt prognosztizálva - a fôváros viseli ezt a költséget. Mivel a költségvetés készítésénél ez mint konkrét igény még nem jelent meg, ezért nem vezettük át.
Amit Manninger úr javasolt a fôpolgármesteri kerettel kapcsolatban: azt gondolom, ami írásban beérkezett igény, arra vonatkozóan ez a tájékoztatási megkeresés teljesíthetô, de a dolog természeténél fogva az igények egy jelentôs része nem jut el az írásos formáig, mert a legkülönbözôbb fôvárosi vezetôket megkeresik anyagi igényekkel, és már egy olyan nyilatkozat is, hogy "kérem, tessék ezt beadni írásban", a dolog természetnél fogva biztatásnak értékelôdik a kérelmezô részérôl, amit szeretnénk elkerülni, mert annyira nyilvánvaló, hogy nem lehet majd teljesíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Minôsített többséget igénylô szavazás következik a határozati javaslatok 1-2-3. pontjáról együttesen.
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 58/1996.(.........) számú önkormányzati rendeletét Budapest Főváros Önkormányzata 1996. évi költségvetéséről szóló 7/1996.(III. 14.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról, az ülésen elhangzott kiegészítéssel.
(40 igen, 17 tartózkodás, 3 ellenszavazat)
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1215/1996(VIII.29.) felkéri a főpolgármestert, hogy levélben tájé-
Főv.Kgy.h. koztassa az érintett kerületi önkormányzatok polgármestereit a Támogatási Alapból tör-
tént részesedés mértékéről, összegéről, az utalás időpontjáról.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(40 igen, 17 tartózkodás, 3 ellenszavazat)
1216/1996(VIII.29.) Engedélyezi a „7523 Főpolgármesteri keret”
Főv.Kgy.h. cím előirányzatából az alábbi alapítványok és társadalmi szervezetek támogatását:
VIZUS Alapítvány 50 ezer Ft
Cserhát Művész kör 50 ezer Ft
Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási
Szolgálat Kht. 200 ezer Ft
Atlantisz Könyvkiadó 500 ezer Ft
Műegyetem Zenekar 200 ezer Ft
Történészhallgatók
Egyesülete 300 ezer Ft
Atlanti Kutató és Kiadó
Társulat Alapítvány 1.000 ezer Ft
Városvédő Egyesület 500 ezer Ft
Szabó Lívia 300 ezer Ft
Danubius Nemzeti Hajós
Egylet 600 ezer Ft
Csillaghegyi Kulturális
Egyesület 300 ezer Ft
Mozgássérültek Budapesti
Egyesülete 150 ezer Ft
Összesen: 4.150 ezer Ft
(40 igen, 17 tartózkodás, 3 ellenszavazat)
ELNÖK: 32. sorszámon kiosztásra került még két további határozati javaslat 4-5. sorszámmal, amelyek az FSZKI-val kapcsolatosak. Kérem, hogy a Közgyűlés ezekrôl külön szavazzon.
TIRTS TAMÁS (Fidesz): Az lett volna a javaslatom, hogy elôször a módosító javaslatról szavazzunk, és utána az 1-2-3. pontokról.
ELNÖK: Ez nem módosító javaslat, ez egy kiegészítés a határozati javaslatokhoz, és a határozati javaslatokat már elfogadta a Közgyűlés. Tehát a 4-5. pontokról szavazunk, amelyek 32. sorszámon kerültek kiosztásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1217/1996(VIII.29.) az FSZKI fizetőképességének fenntartása
Főv.Kgy.h. érdekében a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén engedélyezett 37.630 ezer Ft össze- gű előrehozott támogatáson felül további 23.584 ezer Ft összegű előrehozott támoga- tás átutalását engedélyezi. Egyidejűleg tudomásul veszi, hogy az intézmény részére 6.991 ezer Ft támogatás leutalása a költség- vetési rendelet felhatalmazása alapján már megtörtént, így a jelenlegi döntéssel enge- délyezett előrehozott támogatásból 16.593 ezer Ft utalható olyan ütemben, amellyel a fizetőképesség fenntartása biztosítható.
Határidő: szükség szerint, legkésőbb 1996. december 31.
Felelős: dr. Demszky Gábor
(44 igen, 5 tartózkodás, 10 ellenszavazat)
1218/1996(VIII.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy a Fővárosi
Főv.Kgy.h. Szociális Központ és Intézményeinél folyó átfogó szakmai felülvizsgálat megállapításai ismeretében a Közgyűlésre terjessze elő az intézmény további működésére és funkcióira vonatkozó javaslatát.
Határidő: a Fővárosi Közgyűlés 1996. októberi rendes ülése
Felelős: dr. Demszky Gábor
(44 igen, 5 tartózkodás, 10 ellenszavazat)
A napirend 15./ pontja: Fôvárosi Állat- és Növénykert részleges rekonstrukciója.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓK: Eltér István, Horváth László, Marsi Péter Pál, dr.Vécsei Pál, dr.Schiffer János
ELTÉR ISTVÁN (SZDSZ): Igazán örvendetes tény, hogy a Fôvárosi Állat- és Növénykert ilyen mennyiségű pénzt kap a rekonstrukciójához - azt hiszem, bôven rá is fér.
Az 1994-ben elfogadott program és rendezési terv szerint indult meg az építkezés, s ezzel kapcsolatban van azért néhány félelmem, hiszen nem egészen a jóváhagyott rendezési terv szerint folynak az építkezések. Ez az egyik dolog.
A másik az, hogy most elkészült négy épület áttervezésére az építési engedélyterv, illetve a kiviteli tenderdokumentáció, és igazából most lehet látni, mirôl is lesz szó tulajdonképpen. Az épületek áttervezése tulajdonképpen elfogadható, azonban az épületekhez tartozó állatkifutók olyan mértékben megnövekedtek, ami véleményem szerint egy kicsit felborítja az állatkert jelenlegi belsô térségét. A gyalogos felületek olyan mértékben fognak összeszűkülni - ez már most látszik egy-két rekonstrukció megvalósulása után -, hogy szerintem egy kicsit szűkös lesz a látogatók sétalehetôsége; közben az állatok élettere valójában nagyon megnövekszik, és szerintem ez az arány egy kicsit túlzott.
A másik gondom az, hogy egy ilyen volumenű - 1 milliárd fölötti - beruházásnál fontosnak tartanám, hogy legyen egy igazi beruházó is. Éppen ezért, mivel pénzügytechnikailag jobb, ha nincs külön beruházó, hanem az állatkert maga a beruházás lebonyolítója, legalább szükségesnek tartanám egy fôvárosi biztos kinevezését, aki végig felügyelné ezt a rekonstrukciót.
Szükségesnek tartom továbbá a négy építési engedélyterv felülvizsgálatát is.
ELNÖK: Kérem Eltér urat, írja le a javaslatait, hogy föl tudjam tenni szavazásra ôket. Horváth László.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Most azzal kell fenyegetnem tisztelt képviselôtársaimat, hogy az elkövetkezendô néhány napirendi pontnál gyakran fognak hallani engem. ěgérem azonban azt, hogy nagyon rövid leszek, hiszen az összefoglaló véleményemet már elmondtam.
Itt mindenekelôtt azt mondanám el, hogy örömmel támogatom ezt a határozati javaslatot, tehát a határozati javaslat egészével nincs semmi bajom. Bajom van azonban azzal, ami a vesszôparipám - és ismét elmondom, mert hátha egyszer meghallgatják -, hogy egy közel
egymilliárdos beruházásnál a beruházási programot vagy vállalkozói ajánlatot elbíráló zsűri tagjai: a kulturális, a pénzügyi bizottság, a kulturális ügyosztály, a Fôvárosi Állat- és Növénykert, a jogi, ellenôrzési ügyosztály - de egyetlenegy beruházásban járatos, gyakorlott szakember nincs benne! Kérem szépen, ezekre persze szükség van, és természetes, hogy az ô képviselôik részt vesznek ebben. De talán egy ilyen óriási beruházás eldöntéséhez nem ártana egy-két beruházási szakembert is alkalmazni! A Közgyűlésben jó néhány ilyen található, gyakorló beruházók, gyakorló vállalkozók.
Egy dolgot mondanék még: az elôterjesztett beruházási célokmányban szerepel egy olyan tétel, hogy "egyéb kiadás 20 millió forint". Egy ilyen nagyságrendnél lehet, hogy már illenék megnevezni azt, hogy az az "egyéb kiadás" micsoda.
(Az ülés vezetését Atkári János fôpolgármester-helyettes veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Amit Eltér képviselôtársunk mondott - mármint azt, hogy nevezzünk ki egy beruházási biztost -, rendkívül jónak tartom. Ha szavazásra kerül a sor - és egyáltalán a határozatijavaslat-sor -, ezt kéttagúvá bôvíteném. Az egyiket képviselné Horváth képviselôtársam az ellenzék oldaláról, a másikat pedig Eltér István képviselôtársam az SZDSZ oldaláról - ez nem lenne rossz.
Máskülönben az a megjegyzés, hogy itt elég sok különbözô szakmájú ember van... - ezzel kapcsolatban maradjunk abban, hogy a Fôvárosi Közgyűlés mindenképpen egy politikai döntéshozó szerv; valójában nem annyira érdekes, hogy kinek mi a szakmája.
ELNÖK: Bocsánat, nem kívánnék tartalmilag hozzászólni ehhez, de kérem majd a jogi véleményt Marsi Péter Pál javaslatával kapcsolatban. Vécsei Pál.
DR. VÉCSEI PÁL (SZDSZ): Igazából nem akartam e kérdéskörben felszólalni, de az elôttem felszólalók mégis erre késztettek.
Bizonyos értelemben maximálisan egyetértek Eltér úrral abban, hogy a Fôvárosi Ĺllat- és Növénykert jelentôs beruházása fokozott fôvárosi figyelmet igényel. Ez ügyben korábban is voltak személyes és a pénzügyi bizottság oldaláról megnyilvánuló kezdeményezéseim, fôként az elôzô, a Pálmaház-beruházás elsô szakaszának tanulságai alapján.
Bár én egyetértek a fôvárosi biztos kinevezésére irányuló javaslattal, de a megítélésnél figygelembe kell venni azt, hogy a körülményekben jelentôs változás történt, valóban új vezetése van az Állat- és Növénykertnek. Mivel a Pálmaház-beruházás második szakaszában a zsüriben benne voltam, van némi személyes tapasztalatom és ennek alapján úgy gondolom, hogy jelen pillanatban adott a kiemelt fôvárosi figyelem, másrészt maga az intézmény egyre határozottabban fel kíván készülni ezen feladatok megfelelô szintű ellátására.
Egyben reflektálnék az elhangzottakra. Az én megítélésem szerint amellett, hogy laikusok részt vettek az eddigi zsürikben, igen nagy számban szakemberek is jelen voltak, csak ilyen értelemben nem voltak nevesítve. Nem tudom, hogy Kollár György mire utalt, itt én nem magamra gondoltam. Ugyanakkor azt lehet mondani egyikünkre-másikunkra, akik néha-néha a fôvárost szokták képviselni ezekben zsürikben, mert különbözô szerepekbôl fakadóan ezt gyakorolták, azért sok mindenre felkészültek és talán megfelelô szinten javasolták.
Eltér úrhoz kapcsolódóan még annyit, hogy a magam részérôl korábban azért tiltakoztam az ellen a határozat ellen, ami olyan mereven vonta meg a határokat a fôvárosi Vidám Park privatizációja kapcsán az Állat- és Növénykert között, mert úgy gondoltam, hogy ezt a kérdést, a határok megvonását majd akkor kell tisztázni, amikor kellôképpen feltárt az Állatkert területigénye. Azt gondolom, nyilván Eltér úr is egyetért azzal, hogy nemcsak az embereknek kell élettér az állatkertben, hanem az állatoknak is. Eddigi ismereteink alapján azt gondolom, hogy nem ennyire egydimenziós az álláspontja és adott esetben ezt revidiálni tudja. Ez csak egy általános intelem. Nagyon helyes, ha határozottan képviseljük az állatkert mellett a Vidám Park érdekeit is, de az állatkertrôl nem kellene megfeledkezni.
Azt gondolom, hogy Marsi úr viccnek szánta azt a javaslatát, hogy két képviselô fôvárosi biztost nevezzenek ki. Azt gondolom, hogy az eddig futó javaslatok kifejezetten beruházási szakemberekre vonatkoztak ilyen esetekben. Úgyhogy én ezt így értelmezem, de egyébként nyilván jópofa. Azt gondolom, hogy támogatnunk kellene ezt az elôterjesztést és már az eddigiekben is - úgy gondolom - jelentôs elôrelépések mutatkoztak és ez a beruházás némileg garancia arra, hogy tényleg egy modernebb és színvonalasabb fôvárosi állatkert valósuljon meg.
ELNÖK: Schiffer Jánosnak adom meg a szót.
DR. SCHIFFER JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Egyetértek Eltér úr javaslataival már csak azért is, mert a Pálmaháznál is ezt a gyakorlatot alkalmaztuk, tehát megbíztunk valakit. Fel is gyorsította a már nagyon régóta húzódó beruházást, hogy egy felelôst bíztunk meg azzal, hogy kézben tartsa. Tehát ezt ki lehet terjeszteni és meg kell vizsgálni, hogy kit lehet az újabb induló beruházásokkal biztosként vagy
biztos-féle funkcióval megbízni, hogy összefogottan és gyorsan menjen a beruházás.
Másrészt azzal, hogy felülvizsgáljuk a beruházást, egyet lehet érteni, de az elôterjesztést most jóvá kell hagyni, mert így indulhat el a dolog. A két dolog nem zárja ki egymást.
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Természetesen nem viccnek szántam, csak abban tévedtem, hogy a fôvárosi képviselô közjogi értelemben nem lehet biztos. Arra gondoltam és úgy értelmeztem eleinte Eltér képviselôtársam szavait, hogy a fôvárosi Közgyűlés fokozottan figyelje ezt az építkezést és beruházást, hogy ne forduljon elô az, ami korábban elhangzott egy-két napirendi pontnál, például a Tivoli Mozi stb esetében, ezért egy képviselôkbôl álló ad hoc bizottságot hozzunk létre. Ezt az ötletemet egyébként visszavonom, mert Eltér képviselôtársammal konzultáltam, ô hivatalnokot gondolt a fôváros részérôl delegálni az építkezéshez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiba úr mint elôterjesztô kíván-e reflektálni?
ELŐADÓ: Egyetértek azzal, hogy vizsgáljuk felül a beruházás különbözô dokumentációit. Azt gondolom, hogy ez talán még eleve indokoltnak is mondható, tehát annyira nem állok ellen és befogadom. Azt szeretném kérni az elôterjesztô képviselô úrtól, hogy az 1. pontjában ne az szerepeljen, hogy a beruházás lebonyolításához fôvárosi biztos kinevezése szükséges. A "biztos" szó munkajogi értelemben más kategória, amihez a testületnek - hogy úgy mondjam - nincs kompetenciája, mert ezt más jogszabályban máshogy rendezte ez a testület. Ehelyett azt
mondja, hogy a lebonyolítást összefogó személy munkája szükséges. Hozzáteszem, hogy tulajdonképpen ugyanarról beszélünk, csak legfeljebb a rang, a sarzsi más, de egyébként azt hiszem, hogy ez a szó a lényegét kifejezi. Ha ezt ön is elfogadja, akkor így kérem feltenni szavazásra, hacsak nincs valakinek ellenvéleménye.
ELNÖK: Tehát az elôterjesztô befogadta a módosító indítványokat az elhangzott formában és ezekkel együtt tenném fel a határozati javaslatot szavazásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1219/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Fővárosi Állat- és Növénykert
Főv.Kgy.h. részleges rekonstrukciójának egyszerűsített beruházási programját, az ülésen elhangzott és az előterjesztő által befogadott módosító javaslatokkal.
Felhatalmazza a főpolgármestert és a főjegyzőt a beruházási engedélyokirat - mellékletben szereplő tartalommal történő - aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(53 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1220/1996(VIII.29.) Elrendeli a beruházás különböző dokumen-
Főv.Kgy.h. tációinak vizsgálatát, valamint úgy dönt, hogy a beruházás lebonyolításához, a
lebonyolítást összefogó személy munkája szükséges.
(53 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 16./ pontja: Javaslat a XI., Bánk bán utcai munkásszálló átalakítása idôsek otthonává, beruházási célokmány jóváhagyására.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓK: Rostás Ákos, Horváth László, dr.Endrédy István, Győri Péter, dr.Szolnoki Andrea
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Ismét egy beruházás elôkészítése tulajdonképpen a célokmány elfogadása. Egy viszonylag nagy munkáról van szó, viszonylag nagy összegrôl. Ennek ellenére alapvetô műszaki paraméterek sem ismerhetôk meg az elôttünk fekvô anyagból. Nem biztos, hogy a Közgyűlés minden tagja ismeri azt az épületet, amirôl szó van. De aki ismeri is, akármeddig olvassa az elôttünk fekvô anyagot, azt sem tudja meg, hogy milyen szintű lesz az idôsek otthona. Tehát például olyan alapvetô kérdésekre nem ad választ az elôterjesztés, hogy netán megmarad a jelenlegi munkásszállási épületfelosztás és a felújítás után is távolsági WC-k fognak üzemelni, vagy milyen szociális kiszolgálás lesz. Tehát azt a minimális szintet - ami gondolom, elvárható ma már -, hogy legalább zuhanyfülkék kerüljenek a szobákhoz, ezt a beruházási célokmány nem tartalmazza. Nem lehet megtudni azt, hogy a teljes beruházás összterülete négyzetméterben mennyi. Éppen emiatt azt sem lehet tudni, hogy vajon alacsony, normális vagy eltúlzott-e ez a 2,4 millió/fôs fajlagos beruházási költség. Ha azt nézzük, hogy ennek az épületnek biztosan a korából adódóan a teljes
épületgépészeti felújítására van szükség és feltehetôen itt-ott szerkezeti javításokra is, akkor is kérdôjeles. Fôleg azért kérdôjeles a beruházás, mert egyszerűen nem ad választ alapvetô kérdésekre ez az elôttünk lévô anyag a szöveges részében sem. Tehát nem lehet tudni, hogy a kétágyas szobák félkomfortos kivitelben lesznek-e és távolsági közműellátással vagy normális, jelenlegi követelményeknek megfelelô és nem lehet tudni azt sem, hogy a közösségi létesítmények mik lesznek ebben az épületben. Alapvetô volna, hogy ha eddig az írásos anyagból nem derült ki, a döntéshez legalább itt most szóban tájékoztatást kaphasson a képviselôtestület.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Lászlónak adom meg a szót.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Miután kifogásaim jó részét elôttem Rostás képviselôtársam elmondta, csak két nagyon rövid megjegyzést. Az egyik: az igazán szokatlan, hogy a lebonyolítás összegére az elôirányzat magasabb mint a tervezésre elôirányzott összeg, 4,9,. illetve 3,6, az ilyen arány egészen ritka, mondhatnám, hogy nem igen szokott elôfordulni.
A másik pedig, ha most itt van a fôjegyzô úr, akkor kérdezem, hogy az elôterjesztésnek része-e a vállalkozói ajánlatot elbíráló zsűri összetétele vagy nem. Ha igen, akkor miért nem szerepel, ha nem, akkor miért szerepel?
ELNÖK: Köszönöm. Endrédy István képviselô úr
DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Az elôterjesztôtôl szeretném megkérdezni azt, hogy amikor ez elkészül, akkor mi is lesz a bejutás módja? Ezt nem személyes érintettség okán kérdezem,
de próbáltam utánajárni és falakba ütköztem. Egyszerűen kíváncsi vagyok arra, hogyha valaki arra gondol, hogy szociális otthonba akar jutni, akkor mi a módja ennek? Tehát nem ismertetést, hanem egy nagyon rövid választ kérek rá, hogy az illetékesek kidolgozták-e azt, hogy amikor ez elkészül, mi lesz a bejutás módja.
ELNÖK: Szolnoki Andrea fog válaszolni erre a kérdésre. Gyôri Péternek adom meg a szót még Szolnoki Andrea válasza elôtt. Gyôri úr.
GYŐRI PÉTER, a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke: Én egyrészt tájékoztatnám a Közgyűlést, hogy a szakbizottság magával a beruházási céllal egyetért, de legalább azt a kiegészítést kérném az elôterjesztôtôl, hogy az úgynevezett várható működési költségre vonatkozó becsült számot igényelte a bizottság, ezért az erre és a többi kérdésre adott választ is kérnénk a beruházási ügyosztálytól vagy az elôterjesztôtôl.
ELNÖK: Elôször Szolnoki Andreának adom meg a szót, utána pedig az elôterjesztô Tiba Zsoltnak.
DR. SZOLNOKI ANDREA fôpolgármester-helyettes: Ha a Bánk bán utcában kész lesz a szociális otthon, akkor oda ugyanolyan módon kerülhetnek be a magyar állampolgárok, mint egyéb fôvárosi szociális otthonba, amelynek pillanatnyilag ma a szociális törvény által szabályozott módja van. A kerületek szociális ügyosztályainál kell bejelenteni az igényt, ha valaki szociális otthonba kíván vonulni, a szociális ügyosztály kimegy, felméri a helyzetet, a jelenlegi lakáskörülményeket, és ezek után kiad egy beutaló határozatot.
A beutaló határozatot abba az intézménybe adja ki, amelyet az igénybe vevô igényel. Tehát felkerül a Bánk bán utca is a szociális otthonok listájára, és ha valaki a Bánk bán utcában akar elhelyezni egy idôs beteget, akkor ezt a beutaló határozatot elküldi a Bánk bán utcai szociális otthon igazgatójának és a Bánk bán utcai szociális otthon igazgatója értesíti a gondozottat, a gondozásra várót vagy az idôsotthonba kívánkozót, hogy mikor kerül sorra, mikor tudja ôt fogadni a szociális otthon.
Tehát pillanatnyilag ez a menetrend ma is, és ha a Bánk bán utcában lesz 120 férôhely, azzal növekszik a fôvárosi idôsek otthonába bejutók száma is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiba Zsoltnak adom meg a szót.
ELŐADÓ: Szeretnék válaszolni néhány kérdésre, illetôleg hozzáfűzni néhány szót az elhangzottakhoz.
Elôször is azzal kezdem, hogy a Közgyűlés tagjai már találkozhattak a Bánk bán utcai beruházás céljával, terveivel, hiszen annak idején nem véletlenül vettük el avagy nem adtuk oda - nevezzük így - a korábbi kezelô, tulajdonos vállalatnak, akkor is azért vettük el, hogy ezt szociális célokra használhassuk. De hogy konkrétan válaszoljak, ez a tervek szerint egy úgynevezett nem emelt szintű ellátást nyújtó intézmény lesz, tehát mondjuk: normális vagy fapados, bárhogy nevezhetjük. De hangsúlyozom azt is, hogy tulajdonképpen ez még változhat, mert önök most egy beruházásról, egy célról döntenek, aminek a konkrét programját nagyon nagy mozgástérrel a beruházási program elfogadásakor, az engedélyokmány elfogadásakor lehet és kell meghatározni. Tehát ehhez képest én most azt mondom, hogy nem emelt szintű, és önök mondhatják azt, hogy olyan beruházási terveket fogadjunk el - de nem most, hanem a következô fordulóban -, amilyeneket önök jónak látnak.
Gyôri Péter úr vagy a bizottsága kérdésére, hogy a működési költség hogyan alakul, azt tudom mondani, hogy a működtetést végzô, avagy azt felügyelô ágazat, tehát a szociálpolitikai ügyosztály, de itt nyilván nem az ügyosztályra vonatkozik a kérdés, hanem hogy a szakterület olyan 60 millió körüli nagyságrendben - nyilvánvalóan csak becsülve az összeg - gondolja a működtetés éves összegét. Hadd tegyem hozzá, hogy nyilván csak az elsô éves összegre gondolja ezt, mert ez minden évben a maga automatizmusával emelkedhet. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez becslés, és igazából most a beruházóknak ez nem jelent azért olyan komoly irányítást, nyilvánvalóan inkább önöknek, hogy ezt a késôbbiekben "teherként" kell kezelni a költségvetések során.
Nem tudom, hogy a válaszaimat elfogadhatónak tartják-e, remélem, hogy igen, mert akkor köszönöm szépen. (Horváth László: Még a zsűrivel kapcsolatban nem kaptam választ!) Igen, a zsűri nagyon fontos. A zsűri azért nincs kitöltve, mert ugyan ez egy nyomtatvány - amiben szerepel -, amibôl úgy fogjuk kihúzni, hogy majd egy jogszabályt alkotunk és egy jogszabály mellékleteként lesz bevezetve. Tehát nem olyan egyszerű, hogy holnaptól kezdve lefestem a zsűrit, de a zsűri egyértelműen a közbeszerzési törvény, az annak a végrehajtására kiadott fôvárosi önkormányzati rendelet alapján kerül összeállításra.
Mi belsô szabályozást is készítettünk, ami persze megfelelt minden magasabb szintű szabályozásnak. Ennek az a lényege, hogy minden ilyen zsűrinek - ami nem zsűri, hanem szakmai bizottság, mert a bírálóbizottság az új terminológia - mindig tagja az illetékes bizottság, ez egyértelműen a szociálpolitikai bizottság képviselôje, tagja a pénzügyi bizottság képviselôje, tagjai hivatali munkatársak, nyilván szakterület szerint, és elvileg tagja lehet - ezt most nem tudom megmondani a konkrét esetben - rendkívül nagy szakértelemmel bíró egyéb személy is, és egyébként meghívást kap a Közbeszerzési Tanács, amivel persze úgy tud élni, ahogy éppen tud.
Tehát ez a teljesen normális menet, amiben úgy tudom, már több fordulóban sikerült a bizottságok kijelölt tagjainak részt vállalniuk, más beruházásoknál, nem ennél természetesen. Tehát ilyen lesz a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rostás úr még egyszer, bár már ilyenkor le szoktuk zárni a vitát.
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Kénytelen vagyok, mert nem kaptam választ. Három konkrét kérdésem volt. Az egyik a beruházás össznégyzetmétere, a másik nem az, hogy emelt szintű-e vagy nem, hanem hogy a szobákhoz fog-e tartozni mosdási, zuhanyozási lehetôség, a harmadik kérdésem, hogy milyen közösségi létesítmények lesznek. Nekem nem mond semmit az, hogy emelt szintű vagy nem, tudniillik szerintem ebben az épületben emelt szintet a valóságban nem is lehet kialakítani.
ELNÖK: Tiba úr.
ELŐADÓ: Akkor szeretném még egyszer rögzíteni, hogy a beruházási program arra van, hogy megmondja, hogy lesz-e mosdási lehetôség és milyen az egyes helyeken, tudniillik az a lényege a kettôs beruházási döntésnek, hogy akkor kezdôdjön meg egy nagyon konkrét kidolgozás, amikor a célt már elfogadták. Lehetne úgy is dönteni a beruházásokról, hogy egy ütemben döntünk, ez sokszor indokolt is, amikor a célt, a programot és az engedélyokmányt egy döntéssel fogadjuk el. Akkor persze minden egyes kérdésére tételes, olvasható választ talált volna, de az igazi szabályozás szerint elôször a célt hozzuk be és utána kezdôdik az engedélyokirat elôkészítése. Addig egyébként érdemi munka nem kezdôdhet, csak olyan, amire a célokmány jogosít - elôkészítés, tervezés, tenderkiírások -, és milliók, tízmilliók, százmilliók elköltése nem fenyegetô.
ELNÖK: Szavazni fogunk egy célokmányról, beruházási célokmányról, amely a XI. kerület Bánk bán utcai munkásszálló idôsek otthonává történô átalakításáról szól. Egyszerű többség szükséges az elfogadáshoz.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1221/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Bp.XI., Bánk bán u.12-20 sz.
Főv.Kgy.h. alatti munkásszálló idősek otthonává alakítás beruházási célját.
Felhatalmazza a főpolgármestert és a főjegyzőt a beruházási célokmány - mellékletben szereplő tartalommal történő - aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(42 igen, 7 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 17./ pontja: Csepeli Műszaki Szakközépiskola és SZMK módosított felújítási programjának jóváhagyása.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
ELŐADÓ: Ez technikai jellegű kérdés. A költségvetésben már el van döntve a pénz, azonban indokolt a beruházási okmányt idomítani a költségvetéshez. Egyébként ez nemhogy indokolt, hanem szükséges is. Idôeltolódást indokolt rögzíteni, ha egyszer a pénzt más ütemben kapja a beruházás, mint amit egy rövidebb befejezés
indokolttá tett volna, akkor értelemszerűen - már csak ennek okán is - tovább tart az építkezés. Tehát hangsúlyozom, hogy újdonságot nem lehet felfedezni az elôterjesztésben, hanem inkább harmóniát a korábbi döntésekkel.
ELNÖK: Szavazásra teszem fel a határozati javaslatot. Egyszerű többség szükséges a határozat elfogadásához.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1222/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Csepeli Műszaki Szakközép-
Főv.Kgy.h. iskola és Szakmunkásképző módosított felújítási programját. Felhatalmazza a főpolgármestert a mellékelt 1.sz. módosított engedélyokirat aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 18./ pontja: Javaslat a Fővárosi Önkormányzat Vámosmikola, Ipolysági u.11.sz. alatt lévő Idôsek Otthona beruházási célokmányának módosítása.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓK: Győri Péter, Horváth László, Atkári János, Marsi Péter Pál,
GYŐRI PÉTER (SZDSZ): Ugyanarra kérem a fôjegyzô urat, mint az elôzô szociális otthonnál. Tehát a bizottság kéri, hogy a várható becsült működési költséget is szerepeltessük az alapító okiratban, bár az elôterjesztésben van egy szám erre vonatkozóan. Eddig is felmerültek kérdések a beruházásra vonatkozóan, úgyhogy jó lenne, ha az elôterjesztô válaszolna ezekre.
ELNÖK: Köszönöm. Horváth úr.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Röviden megintcsak azt mondom el, amit egyszer már elmondtam, de most még egyszer hangsúlyozottan elmondom. Mennyiségi fejlesztésre 6 millió forint/fô van adva, ez 7,5 négyzetmétert jelent az elôterjesztés szerint is. Ez rendkívül nagy összeg. Egyébként nem az a bajom, hogy ekkora összeget elôirányzunk, hanem az a baj, hogy ezt a várható kivitelezô vagy kivitelezôk is meg fogják tudni, holtbiztos, hogy megtudják, és akkor ilyen ajánlatot fognak adni. Ezért nem jó túltervezni a beruházásokat.
ELNÖK: Köszönöm. Atkári János
ATKÁRI JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Elnézést kérek az elôterjesztôtôl, hogy ezen elôterjesztés kapcsán kell tennem egy általános megjegyzést, ez nem okvetlenül az ô hibája. Arról van szó - és egyetértek a javaslatával, hogy szerepeltessük a majdani működtetési költségekre vonatkozó becslést -, hogy különösen, ami a szociális ágazatot illeti, a képviselôk is nagyon könnyen rábólintanak az ilyen jellegű feladatbôvítésekre, hiszen adunk valamit olyan területen, ahol az igény igen nagy.
Elnézést, hogy egy ilyen alapszintű igazságot kell mondanom: tudomásul kell vennünk, hogy azzal a gesztussal, amikor adunk, egyszersmind
elveszünk. Elveszünk a többi szociális intézmény működési lehetôségének javításából vagy akár szinten tartásából, és elveszünk az összes többi fôvárosi feladat teljesítésének színvonalából. Ezzel nem kívánom semmi módon megkérdôjelezni ezeket a döntéseket, csak azt szeretném, ha mindenki annak tudatában döntene, hogy igenis ugyanazzal a gesztussal el is veszünk, és nagyon fontos, hogy helyesen határozzuk meg azokat a prioritásokat, amelyek ilyen fejlesztési döntéseket befolyásolnak.
Vámosmikola esetében azért mondom ezt inkább, mint egy másik esetében, mert engem is zavar ez a rendkívül nagy beruházási költség, és nem látom azokat a számításokat, amelyek a majdani fajlagos működési költségek viszonyítását feltárnák.
ELNÖK: Köszönöm. Marsi Péter Pál
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Korábban is szólhattam volna. A beruházás ráfordításáról és azok forrásairól szeretném kérdezni tisztelt fôpolgármester urat, illetve fôjegyzô urat, aki az elôterjesztô. Az 1996-os oszlopban építésre van 73 millió forint. Tavaly még nem építettek semmit, hozzáteszem: nem is terveztek semmit, csak telket vettek esetleg. Tehát kereken 73 millió forint építésre. Ugyanakkor valamikor nyilván elkezdôdött a tervezés - vagy még nem, ez egy kérdés -, arra van 8 millió. Tehát, ha az építési munkát nézzük, még négy hónap van az év végéig, szilveszterig, nyilván 73 millió forint építési munkát el kell végezni.
'97-ben, jövôre tervezésre 50 százalékkal több, 12 millió van. Viszont az építési munkák még kevesebbek, mint az idén ebben a négy hónapban. Majd persze nagyon beindulnak az építési munkák, legalábbis '98-ban majdnem 92 millió forint ez, tervezésre viszont semmi. A lebonyolítási összeg egyre nô.
Mint ahogy Atkári fôpolgármester-helyettes úr mondta, én is csak általánosságban mondom, hogy akár a pénzügyi vezetésnek, akár a
beruházásokért felelôs vezetésnek el kell gondolkodnia azon, hogy az év eleji költségvetési vita sorainak megszavazásakor, majd késôbb a beruházási célokmányok vitájakor, amikor még tulajdonképpen nincs is megtervezve és már pénzt szavazunk meg; majd késôbb a közbeszerzési törvény teljesítésénél ez annyira nincs összhangban - két héttel ezelôtt nyilatkoztam is az ůj Magyarországban valamit, nem annyira érdekes -, hogy a fôvárosi beruházások rendjét, valamint a beruházások és a költségvetés kapcsolatát hamarosan felül kell bírálnunk, de keményen.
ELNÖK: Tiba úr szeretne szólni.
ELŐADÓ: Azt hiszem, még egy hónapunk van arra, hogy átgondoljuk a számokat. Ugyan az önkormányzat már megvette a telket, el kell helyeznünk az adott személyeket, de akkor azt kérem a Közgyűléstôl, hogy napolja el ezt a napirendet a szeptember végi ülésére. Mert ha ilyen igazi szakértôi műhelyekben merül fel kérdés, válaszoljuk azt meg, illetôleg akár alakítsuk az anyagot annak megfelelôen. Szavazás kell róla.
ELNÖK: Ügyrendi indítvány hangzott el a napirend tárgyalásának elnapolásával kapcsolatban. Az elôterjesztô tette az indítványt. Támogatom az indítványt, kérem a Közgyűlést, hogy a szeptember végi ülésén tárgyalja újra ezt a napirendet.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1223/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a napirend tárgyalását a
Főv.Kgy.h. szeptemberi ülésére elnapolja.
(42 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 19./ pontja: Javaslat a Fôvárosi Pedagógiai Intézet és Pályaválasztási Tanácsadó Bp.VIII., Vas u.8-10. sz. ingatlan módosított felújítási programjának jóváhagyására.
ELŐADÓ: dr.Tiba Zsolt
HOZZÁSZÓLÓ: Horváth László
ELNÖK: Hozzászóló sincs. A határozati javaslatot szavazásra teszem fel. (Horváth László szólásra jelentkezik.) Bocsánat, elnézést, Horváth úr! Késôn nyomta meg a gombot.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Elnézést, csak nagyon felgyorsulnak az események és egy pillanatig vártam, hogy Tiba úr nyilatkozzon.
Volna egy észrevételem. Itt arról szól a történet, hogy az eredeti beruházási javaslat elcsúszott, mert '95. év végéig tervezték elvégezni a felújítási munkákat. Ez áthúzódik '97-re, többek között ezért is növekednek a költségek. Csakhogy - meg kell jegyeznem - a felújítás engedélyokiratának 1995. évi korszerűsítésében már '97 szeptemberi befejezés van. Ugyanakkor viszont az az engedélyokirat még 114 millió forinttal számolt. Tehát ott még elég volt a '97-es befejezésre a 114 millió forint. Most ugyanazt kapjuk indokul, hogy azért nem elég, mert ennyire elhúzódott a beruházás. Ez nekem egy kicsit furcsa.
ELNÖK: Köszönöm. Tiba úr.
ELŐADÓ: Nincs kiegészítenivalóm.
ELNÖK: Szavazásra teszem fel az indítványt. Egyszerű többséget igénylô szavazás következik.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1224/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Fővárosi Pedagógiai Intézet és
Főv.Kgy.h. Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó módosított felújítási programját.
Felhatalmazza a főpolgármestert a melléklet 1.sz. módosított engedélyokirat aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(39 igen, 6 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Most a 19. sorszámon a Budai Területi Gyermekkórház elôterjesztés helyett a Gloriett-lakótelep következne. Azonban azt kérte a XVIII. kerület polgármestere, hogy részt vehessen a vitában. Azt javaslom, délutánra napoljuk el.
Ezt az indítványomat mindjárt szavazásra teszem fel: annak érdekében, hogy meghallgathassuk a kerület álláspontját, kérem a vita délutánra történô elhalasztását.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1225/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Gloriett lakóteleppel
Főv.Kgy.h. kapcsolatos napirend megtárgyalását délutánra, későbbi időpontra elhalasztja.
(46 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
(A Fővárosi Közgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját. Az ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv rögzíti.)
(A Főváros Közgyűlés nyílt ülésen folytatja munkáját.)
(S z ü n e t u t á n )
Képviselői kérdések, interpellációk
ELNÖK: Megállapítom a Fővárosi Közgyűlés határozatképességét (37 fő). Akkor megadnám Ajkay Zoltánnak a szót, aki elôször szót kért.
DR. AJKAY ZOLTÁN (SZDSZ): Lezajlott a jubileumi nyári olimpia, amelyen alkalmam volt részt venni. Szeretném, ha a Közgyűlés is örömét fejezné ki afölött, hogy a hét magyar aranyérmes közül hat "darab" fôvárosi akadt: az egyetlen Amerikában élôn kívül a többiek kivétel nélkül fôvárosiak. Ezzel úgy, ahogyan évtizedek óta, a városok nem hivatalos olimpiai versenyében Budapest most is az elsô három között végzett a világon. Azt hiszem, ez egy elég ritka adottság, hogy ennyi kiváló sportolót adunk a világnak, és külön öröm az, amit ki is osztottunk a képviselôk között, hogy a fôváros hivatalos sportegyesülete, a BSE is két bronzérmest - Imre Géza párbajtôrvívót és Zala György kenust - adott a magyar sportnak. Külön meg szeretném köszönni a város vezetésének, hogy anyagiakban is, jutalomban is, fogadás formájában is gondolt erre a sikerre, és javaslom a Közgyűlésnek, hogy az aranyérmeseknek fejezze ki gratulációját abban a formában is, mint Közgyűlés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy a BSE két érmet szerzett sportolóját a saját keretembôl szeretném megjutalmazni, a BSE elnökével egyetértve.
A kérdések következnek. Manninger Jenô képviselô úr kérdést tett fel az egészségügyi ágyszámcsökkentéssel kapcsolatban. A kérdésre Szolnoki Andrea válaszolt. Manninger úr.
MANNINGER JENŐ (MDF): A mai napirenden azt hiszem, tárgyalni fogjuk ezt a témát, ezért erre nem térnék ki, a kérdést ez ügyben tárgytalannak tekintem.
ELNÖK: A Ráby Mátyás utcai Általános Iskola építésével kapcsolatban Marsi Péter Pál képviselô úr - sokadszor - kérdést intézett Schiffer János fôpolgármester-helyetteshez. Parancsoljon, képviselô úr.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Szívesen megvárnám elôbb a fôpolgármester-helyettes úr válaszát szóban - gondolom, nem tart sokáig -, és akkor reflektálnék rá.
ELNÖK: Schiffer úr.
DR. SCHIFFER JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Megosztom a felelôsséget és a válaszadást a fôjegyzô úrral, tudniillik a beruházások a fôjegyzô úrhoz tartoznak.
Szeretném megvilágosítani azt a helyzetet, ami kialakult a Ráby Mátyás utcai Általános Iskola kapcsán. Itt fölmerült már a délelôtti napirendek kapcsán is, hogy a beruházások alaposabb és a költséghez alkalmazkodó elôkészítésére lenne szükség. Ezért amikor kiderült, hogy a Ráby Mátyás utcai Általános Iskola felújítására eredetileg tervezett 200 millió forint körüli keret nem elég, a pénzügyi vezetés és a pénzügyi bizottság részérôl felmerült, keressen az oktatási terület más megoldást, esetleg tegyen javaslatot valamilyen intézmény bôvítésére. A kulturális, oktatási,
gyermekvédelmi ágazat végignézte, milyen intézményei vannak, amelyek kiüresednek és átalakíthatók, vagy amelyek kisebb költséggel bôvíthetôk.
Egy ilyen volt, amire részletes vizsgálatot készítettünk, hogy megoldható-e. A vizsgálat lezárult, a javaslatot megküldtük minden érdekeltnek, tehát magának a Ráby Mátyás utcai Általános Iskolának is, tantestületének, szülôi munkaközösségének, anyaintézményének és az oktatási ügyosztálynak is.
Egy olyan vélemény alakult ki a végén, hogy olyan javaslatot fog majd tenni a fôjegyzô úr szeptemberben, hogy maradjon az eredeti helyen való felújítás, amelyik persze 100 millióval többe fog kerülni, mint az eredeti koncepció. Tehát amikor a kérdés az, hogy egy építész döntésére kerül-e sor: nem, az építész javaslatot tett, és a javaslata alapján a beruházási ügyosztály és az oktatási ügyosztály kialakította a végleges javaslatot, amelyre szeptember folyamán a fôjegyzô úr fog elôterjesztést tenni a Közgyűlés részére. Azt hiszem, nem árt, ha minél szélesebb körben próbáljuk egyeztetni a javaslatokat, leírjuk a véleményeket, és a vélemények alapján lehet dönteni. Itt most erre került sor. Tehát hasznosnak találom azt, ha több szempontból vizsgálnak egy megvalósítási lehetôséget, és aztán a több szempontból összehozott adatok alapján lehet megfelelô döntést hozni. Ezt szolgálta ez az eljárás.
ELNÖK: Köszönöm. Fôjegyzô úr kiegészíti.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Bár Schiffer úr elvette e kérdésben az én kenyerem javát, azonban meg tudom erôsíteni azt, hogy a helyszín egyértelműen az eredeti helyszín marad. Jóllehet, felmerült közben az ismert okok folytán annak a kérdése, hogy van-e más, jobb helyszín. Azt gondolom, hogy elviekben nem baj, ha megvizsgálunk egy másik szóba jöhetô lehetôséget, mert ha ez most olcsóbb lenne mondjuk 100 millióval, akkor elképzelhetô, hogy dícsérnénk azt, aki felvetette - nem tudom, ki vetette föl a szakemberek közül -, hogy nézzük
meg az adott üresedô ingatlant. Szeretném hozzátenni azt, hogy az iskolaszék, az iskolaigazgató véleményét is kikértem, akik szintén azt a megoldást kérik, amelyet mind Schiffer úr, mind én elég komolyan valószínűsítünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Marsi Péter Pálnak adom meg a szót.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Köszönöm szépen a fôjegyzô úr korábban levélben megküldött válaszát; a tôle megszokott egyértelműséggel válaszolt két oldalon keresztül. Tulajdonképpen egy tényleírás történt, amit az elôbb csak megerôsített.
Az oktatásért felelôs fôpolgármester-helyettes úrnak feltett mai kérdésemre, ami ki lett osztva mindenkinek, választ kaptam. Örömmel nyugtázom és köszönöm a válaszát; ezt vártam egyébiránt, hogy végül is nem az olcsóság és nem az építészeti megoldás lehetôsége, hanem az oktatási szakma - ami az oktatási ügyosztályon van, és a fôpolgármester-helyettes úr felügyeli -, a komoly szakmai munka - tehát amit az oktatás-szakmai munka elôzött meg - gyôzött; bár ez ugyan pénzbe kerül, még azt sem mondanám, hogy többe, csak ahhoz képest többe, ami az elôirányzat volt - az volt rossz. Amibe kerül, az pontosan annyiba kerül, az ki lesz fizetve. Nyilvánvaló, hogy ez nem az a pénz, amit ellenôrizhetetlenül másra lehet használni.
ELNÖK: Köszönöm. Továbbmegyünk. A következô kérdést Horváth László képviselô úr intézte hozzám a Balassa János kórházban uralkodó állapotokkal kapcsolatban. Erre az SZMSZ által biztosított lehetôséggel élve 15 napon belül kívánok válaszolni. ěrásban tette fel a képviselô úr a kérdést.
Manninger képviselô úr a Nyírô Gyula Kórház patológia- és kazánház-felújításával kapcsolatban három kérdést tett fel hozzám. A fôjegyzô úr, mint
a beruházásért felelôs ügyosztályt felügyelô fôjegyzô, kíván válaszolni erre a három kérdésre írásban, ugyancsak 15 napon belül.
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): A fôpolgármester úr ígéretét, miszerint a feltett kérdésemre majd írásban kapom meg a választ, köszönettel elfogadom. A választól függetlenül is lenne azonban egy kérésem a fôpolgármester úrhoz, nevezetesen: a fôpolgármester úr - tisztségébôl fakadóan - nagyon sokszor nyit meg, avat fel, látogat meg intézményeket, ezek általában örömteli dolgok. Hadd hívjam el most egy olyan helyre, ahol nem biztos, hogy örömteli dolgokkal találkozik, de lehet, hogy mégis az intézmény javára szolgál, ha a fôpolgármester úr közelrôl látja a helyzetet. Szeretném megkérni arra, hogy ha ideje engedi, látogasson el valamikor a Balassa Kórházba, nagyon szívesen elkísérem.
ELNÖK: Visszautasíthatatlan a kérés, természetesen elmegyünk a képviselô úrral. A fôjegyzô úr kíván még szólni.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném tájékoztatni önöket az alábbiakról: bô fél éve van lehetôségem behatóbban is foglalkozni a fôvárosi információs rendszerrel. Ennek a terhét sikerült részben megosztanom az elmúlt napokban a tulajdonosi bizottsággal. Önöket és egyúttal a jelen lévô közmű rt-k, társaságok vezetését ez úton is szeretném tájékoztatni, hogy az alapító okiratok megfelelô pontja alapján a tulajdonosi bizottság mint az önkormányzat részérôl az alapítói jogok gyakorlására kijelölt, rendeletben meghatározott szervezet, valamennyi döntési jogot magához vonta a cégeken belül az alábbi kérdésekben: a cégek, szervezetek tulajdonában, illetve használatában lévô távközlési, kép, hang, adat, elektronikus jel továbbítására alkalmas infrastruktúrára, illetve ennek befogadására, vezetésére alkalmas építményre, bármilyen
létesítményre, eszközre vonatkozó valamennyi szerzôdéses kötelezettségvállalás megkötésére. Értelemszerűen valamennyi e tárgyban születendô döntésre - mondta ki a bizottság - fôjegyzôi elôterjesztés alapján kerül sor.
Azért tartottam indokoltnak ezt bejelenteni, mert bizonyos értelemben eltérünk a megszokott gyakorlattól, és bár a jogszabályok keretei között maradunk, de azt gondolom, a talán fel sem fogható nagyságrendű vagyon, ami a város kezében van - a város szerves részeként értelmezve a város cégeit is -, mindenképpen indokolja, hogy közös terveinket közösen tudjuk megvalósítani.
(Dr. Szolnoki Andrea átveszi az ülés vezetését.)
A napirend 21./ pontja: Vidám Színpad megszüntetése közcélú tevékenységének KHT formába történô ellátása.
ELŐADÓ: dr.Schiffer János
HOZZÁSZÓLÓK: dr.Csúcs László, Körmendy Ferenc, Moskovits Péter
ELNÖK: A vitát megnyitom. Elôször az elôterjesztônek adom meg a szót.
ELŐADÓ: Elôször is szeretném tájékoztatni a tisztelt Közgyűlést, hogy a 10. számon kiosztott pontosítást visszavonom, mert a késôbbi módosítások kapcsán arra nem lesz szükség.
El szeretném mondani a tisztelt Közgyűlésnek, hogy egy új utat próbálunk lassacskán - immár harmadik nekirugaszkodásra - megvalósítani: a színházi intézményi hálózat átalakításánál nemcsak sima, hanem olyan közhasznú
társaság létrehozását szeretnénk elérni, amelyben jobban megjelenik a külsô tôke, megjelennek a külsô források, hogy azon tipusú színházaknál, intézményeknél, ahol mód és szükség is van külsô források bevonására és a város költségvetésének tehermentesítésére, ott arra lehetôség nyíljon. Mivel ez egy teljesen új út, ilyen típusú közhasznú társaságot még nem hoztunk létre, ezért nagyon sok vélemény ütközik, és nem mindig azonos idôpontban - ezért van az, hogy a különbözô bizottságok véleményei vagy kioltják egymást, vagy nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz.
Ezért a kiosztásra került 33. számú módosító javaslatot, amely a pénzügyi bizottság tegnapi vitája alapján került kialakításra, a magam részérôl elfogadhatónak tartom. Lényege az, hogy a város döntsön arról: a Vidám Színpad esetében elindítja a közhasznú társasági formává való átalakítás folyamatát, de magát a pályázat kiírását a tulajdonosi bizottságnak adja át azzal, hogy az - a kulturális bizottság véleményének kikérésével - szeptember 15-éig fogalmazódjon meg. A vitában ugyanis felmerült az, hogy szükség van a 43 millió forint maximális biztosítására, vagy lehet olyan pályázatot kiírni, amely alacsonyabb szinten jelentette meg ezt; a pénzügyi bizottsági vitában felmerült, hogy nem kellene-e nyílt teret adni annak, hogy tôkebevonásra kerüljön sor, és ezzel egy más formáció jöjjön létre - tehát nagyon sok olyan gazdasági megoldás merült fel, amit maga a kulturális terület igazából nem tudott megfogalmazni, és tulajdonképpen még a gazdasági terület sem adta meg az igazi válaszokat. Én magam tehát egyetértek azzal, hogy ne most, a Közgyűlés írja ki a pályázatot, hanem bízza meg a tulajdonosi bizottságot: a kht. vezetésére szeptember 15-éig kerüljön kiírásra a pályázat.
Ehhez kapcsolódik a többi módosítás és a módosító indítványban magára az elôterjesztésre vonatkozó javaslat is, hogy az elôterjesztésbôl maradjanak ki azok a mondatok, amelyek már meghatározzák a tulajdoni arány kialakítását. Én tehát - zárva bevezetômet - azt kérném: a Közgyűlés ezzel a módosító javaslattal fogadja el az átalakítás elindítását, amelynek
elsô üteme, hogy pályázat kerül kiírásra, és a pályázat, annak elfogadása alapján kerül vissza a Közgyűlés elé magának a kht-nak a közvetlen megalakítása.
ELNÖK: A vitában Csúcs László jelentkezett.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Mint az elôterjesztô, a helyettes fôpolgármester úr elôbbi expozéjából is kiderült, számos nyitott, rendezésre váró kérdés volt és maradt a Vidám Színpad kht-vá történô átalakítása ügyében. Éppen ezért a fôpolgármester-helyettes úr - ha jól értettem - befogadta a pénzügyi bizottság javaslatát, de ez nem változtat azon, hogy változatlanul nyitott, megválaszolatlan maradt a pályáztatással, a gazdálkodással, a pénzügyi feltételekkel összefüggô kérdés, amely körül tegnap a kulturális bizottság is tipródott és amire, legalábbis a kérdések többségét tekintve - legnagyobb sajnálatomra - megnyugtató megoldást nem találtunk, választ nem kaptunk, mert az elôterjesztô vagy képviselôje sajnos nem vett részt a kulturális bizottság ülésén.
Ezt komoly gondnak tartom, különösen olyan szempontból, hogy igazán még nincs tapasztalatunk a kht. átalakítása ügyében, és ennek nem is annyira szervezeti, jogi értelemben történô átalakítása tekintetében nincs tapasztalatunk, hanem nem tudjuk még azt, hogy a kht. működése milyen meglepetéseket tartogat az önkormányzat számára, és milyen konkrét feladatokat, hiszen - ha nem tévedek - ez a harmadik ilyen kísérlet, hogy költségvetési szervezeti jogállásból a színház kht.-vá való átalakítása történik. Úgy tudom, legutóbb a Szabad Tér Színház ilyen értelmű átalakítása történt meg. De errôl - nyilván az idô rövidsége miatt - semmiféle tapasztalattal nem rendelkezünk.
A gondok közepette az egyik megszívlelendô dolog, hogy az elôterjesztést tehát feltehetôen azokra a működési, pénzügyi, gazdálkodási kérdésekre és lehetôségekre is kibontva kellene kimunkálni, amelyek eloszlatják azokat a kételyeket, aggályokat, amelyek igencsak szép számban tornyosultak a tegnapi kulturális bizottsági megbeszélés, vita keretében.
Jómagam egy kérdést szeretnék most hangsúlyozottan exponálni, annak fenntartásával, vagy legalábbis reményében, hogy a kulturális bizottság más tagja is szót kér és elmondja gondját, véleményét, választ várva az átalakítás módját illetôen.
Az egyik konkrét gondom a határozati javaslat 1. pontjához kapcsolódik, amelyik a költségvetési szervként működô Vidám Színpad jogutód nélküli megszüntetésérôl rendelkezik, ami - ismereteim szerint - jogszabályi akadályba nem ütközik, ellenben ez is felvet bizonyos gazdálkodási, pénzügyi kérdéseket, amelyeket tovább kell gondolni. Nevezetesen: legjobb tudomásom szerint ha jogutód nélkül szünteti meg a Vidám Színpadot a Közgyűlés, akkor a vállalt kötelezettségek értelemszerűen áthárulnak, háramlanak a fenntartó önkormányzatra, azaz a Fôvárosi Önkormányzatra.
Ez pedig praktikusan annyit jelent, hogy a feladatvállalás változatlansága mellett - hiszen színházi tevékenység ellátása történik most is a Vidám Színpad keretében, és holnap is, amikor más szervezeti keretek között, nagyobb gazdálkodási szabadsággal, de színházi feladatot lát el - hármas kedvezményben részesül. Az egyik, hogy a kötelmek alól mentesülve az önkormányzat vállalja magára a költségvetési kötelezettségeit, és ezáltal tehát a kht. mentesíti a kötelmekért való helytállás alól; a másik, hogy az elôterjesztés szerint - ami most vita tárgyát képezheti - 43 millió forint támogatásban, és plusz ehhez egy inflációt pótló kiegészítô támogatásban részesül.
Az a kérdésem, ha a feladatvállalás változatlan, akkor kell-e, indokolt-e, hogy minden kötelemért az önkormányzat álljon helyt, szemben azzal a variációval, hogy - megítélésem szerint - annak sincs jogi akadálya, hogy a
kht. jogutódként járjon el a költségvetési szerv vállalt kötelezettségei teljesítése tekintetében.
Összességében tehát, miközben...
ELNÖK: Kicsit nagyobb figyelmet és csendet kérek a teremben
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Miközben azzal maximálisan egyetértünk, hogy nagyobb gazdálkodási mozgást, szabadságot, lehetôséget indokolt teremteni a színházak számára is azzal, hogy a költségvetési szervezeti jogállásból fakadó gúzsbakötöttségbôl kilépve kht.-ként működjenek - tehát ezzel az elvvel, koncepcióval és jogi lehetôséggel egyetértük -, de ennek kimunkáltsága nem nélkülözhetô, és nem nélkülözi az a vállalás, amit a pénzügyi bizottság tett, hogy a tulajdonosi bizottság megfelelôen elôkészített pályázatban pontosítsa, tisztázza azokat a nyitott kérdéseket, amelyeket most csak nagyon érintôlegesen jeleztem, de ami nagyon élesen jelentkezett a kulturális bizottság tegnapi ülésén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Körmendy Ferencé a szó.
KÖRMENDY FERENC (SZDSZ): Csúcs képviselô úr fontos kérdéseket érintett, elsôsorban abból a szempontból, hogy egy új problémaköteg kezd kialakulni nálunk a kulturális ágazatban, a vállalkozási formák megjelenésébôl adódó problémaköteg. Valóban három példa van már arra - két megvalósult döntés után vagyunk, egy pedig most döntésre váró példa -, hogy kulturális tevékenységek, egykori kulturális intézmények társasági formába mennek át.
A gondot elsôsorban az okozza, hogy a kulturális bizottság felhatalmazása, szakképzettsége szerint kevésbé járatos azokban a jogi és közgazdasági kérdésekben, amelyek ráadásul egy ilyen új vállalkozási formának - mint amilyen a közhasznú társaság - az alapjait érintenék, hiszen az országban is kevés tapasztalat van arra, hogy a közhasznú társaságok a valóságban hogyan működnek. Úgy érzem, hogy ezt a problémát a társbizottságok - a tulajdonosi és a pénzügyi bizottság - segítségével megszületett módosító indítvány - amit a fôpolgármester-helyettes úr befogadott - részben áthidalja, tehát segít nekünk abban, hogy a kulturális bizottság azzal foglalkozzon, ami a dolga, tehát elsôsorban tevékenységek kulturális tartalmával, irányával.
A tegnapi bizottsági ülésen nem is volt vita tárgya ez. Tehát a Vidám Színpad tevékenységi köre, konkrétabban pedig a közszolgáltatási szerzôdésben körvonalazott tartalmak semmilyen kritikát nem kaptak a bizottság ülésén. Az aggályaink valóban ilyenek voltak.
Tehát én is várom fôjegyzô úr válaszát a tekintetben például, hogy az eddigi két kht. létrehozásakor hogy alakítottuk át például a Szabad Tér Színházat kht.-vá, jogutóddal vagy jogutód nélkül. Amikor létrehoztuk a Budapesti Fesztivál Központot, annak nem volt elôdintézménye, mert egy tevékenységet kiszerveztünk a Szabad Tér Színház alól. Tehát mennyire lehet precedens- értékűnek venni a Szabad Tér Kht. létrehozásával kapcsolatos döntést, ez érinti a határozati javaslat 1. pontját. Azaz valóban tisztázandó, hogy kik viselik a terheket, kik viszik tovább a kötelezettségeket.
Mindazonáltal a leginkább problematikus részek a pénzügyi gazdálkodási határozati javaslatoknál jelentkeztek. Úgy gondolom, az a tény, hogy a határozati javaslatok sorából a két problematikus pont kikerült - tehát amelyik arról rendelkeznék itt ma, most, szeptember felé araszolván, hogy mennyi költségvetési támogatást ad a fôváros a létrehozandó kht.-nak, illetve hogy milyen tulajdoni viszonyok közepette jöjjön létre a kht. -,
ezekben a döntéseket a szükséges egyeztetések és vizsgálódások után meg tudjuk hozni jóval késôbb - mondjuk egy novemberi Közgyűlésen.
A leglényegesebb az, hogy a fôváros elviekben foglaljon állást a tekintetben, hogy létre kívánja-e hozni a kht.-t január 1-jétôl, amelynek vezetésére pályázatot ír ki. ůgy gondolom, hogy az így megmaradt határozati javaslatsor az 1. pont kivételével már nem tartalmazza azokat a problémákat, amelyek egyébként az elôterjesztésben benne voltak.
ELNÖK: Moskovits Péter úré a szó.
MOSKOVITS PÉTER, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A 33. számú módosító indítványról valójában csak igen röviden szólnék, a formális kötelezettségnek eleget téve, hiszen képviselôtársaim errôl már szóltak.
A módosító indítványok gyakorlatilag azt célozzák, hogy a kulturális vezetés szakmai szempontjait nem megkérdôjelezve és nem torzítva bizonyos, általunk racionálisnak vélt gazdasági szempontok is érvényesülhessenek. Ezért egy kicsit lazítanak a határozati javaslatok, és a pályázati kiírás a tulajdonosi bizottság hatáskörébe kerülve, néhány nap gondolkodási idôt ad az illetékeseknek arra, hogy megfelelôen végig tudják gondolni az elôterjesztésben itt-ott fellelhetô - nem túl nagy - ellentmondások feloldási lehetôségeit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Kérdezem az elôterjesztôt, kíván-e élni a végszó jogával.
ELŐADÓ: Igen, köszönöm szépen.
Egy kérdés merült föl, ami lényeges, hogy ez a jogutód nélküli megszűnés már korábban is felmerült. Ez egyrészt valóban gazdasági kérdés és nem más, másrészt pedig vannak törvényi elôírások, amelyeket sajnos be kell
tartanunk. Egy ilyen törvényi elôírás az, hogy költségvetési intézmény nem alakulhat át gazdálkodó intézménnyé, meg kell szüntetni, és létre kell hozni. Ezt követtük a Szabad Térnél is; sajnos nincs más megoldás.
Az, amit Csúcs úr mondott, nyilvánvalóan teljesen igaz, ez a dolog gazdasági oldala. Ha voltak olyan elkötelezettségei a Vidám Színpadnak, amelyek ebbôl a szempontból hátrányosak lennének, azok az önkormányzatra hárulnának. De mivel itt egy egylépcsôs átalakulásról van szó, ilyen veszélyt itt sem érzek - ugyanúgy, mint ahogy ez a Szabad Térnél sem következett be -, azért sem, mert ezt végigvizsgálta az önkormányzatnak az a területe, amely a Vidám Színpad gazdálkodásával foglalkozott.
A 33. számú módosító javaslattal a polémiában fölmerült kérdésekre választ kaphatnak. Kérem tehát, hogy a 15 napos pályázati kiírással legyenek szívesek ezt elfogadni.
ELNÖK: Szavazni fogunk. Megkérdezem közben, kívánja-e valaki, hogy a határozati javaslatokról 1-tôl 9-ig, illetve a pénzügyi bizottság által beterjesztett és az elôterjesztô által befogadott módosító javaslatokról külön-külön szavazzunk. (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs ilyen kérés, úgy egyetlenegy szavazás következik.
Fölhívom a figyelmet, hogy a 033-as lapon megjelent módosító indítványt befogadta az elôterjesztô.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1227/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Vidám Színpadot (Buda-
Főv.Kgy.h. pest, 1065 Révay u. 18.), mint a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott költségvetési
intézményt 1996. december 31-i hatállyal jogutód nélkül megszünteti.
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1228/1996(VIII.29.) A megszüntetett költségvetési intézmény
Főv.Kgy.h. igazgatójával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása érdekében az SzMSz 5. sz. mel- léklete értelmében átruházott hatáskörben döntésre jogosult Kulturális Bizottságtól a hatáskört eseti jelleggel magához vonja.
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1229/1996(VIII.29.) Bodrogi Gyulának a Vidám Színpad igazga-
Főv.Kgy.h. tójának vezetői megbízását - a színházak önkormányzati költségvetési intézményként való megszüntetése miatt- 1996. december 31-i hatállyal visszavonja.
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1230/1996(VIII.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy az intéz-
Főv.Kgy.h. mény megszüntetésével, illetve az igazgató- ra vonatkozó munkáltatói jogkör gyakorlása során szükséges intézkedéseket tegye meg.
Határidő: 1996. december 31.
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
a Fővárosi Közgyűlés
megalkotja 59/1996.(...) sz. önkormányzati rendeletét a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992.(III.26.) Főv. Kgy. sz. rendelet módosításáról (1. sz. melléklet).
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1231/1996(VIII.29.) kinyilvánítja azon szándékát, hogy 1997.
Főv.Kgy.h. január 1-től megalapítja a Vidám Színpad Közhasznú Társaságot az előterjesztésben foglalt elvek szerint
Határidő: az ügyvezetői pályázat elbírálását és az ügyvezetői nyilatkozat beszerzését követően
Felelős: dr. Demszky Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1232/1996(VIII.29.) A Kht. ügyvezetésére a Tulajdonosi Bizott-
Főv.Kgy.h. ság - a Kulturális Bizottság véleményének kikérése mellett - pályázatot ír ki.
Határidő: 1996. szeptember 15.
Felelős: Székely Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1233/1996(VIII.29.) Kifejezi azon szándékát, hogy a megalakuló
Főv.Kgy.h. Vidám Színpad Kht-val közszolgáltatási szerződést kíván kötni.
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1234/1996(VIII.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy a költségve-
Főv.Kgy.h. tési intézmény megszüntetésével, a Vidám Színpad Kht. megalapításával és a közszol- gáltatási szerződésből eredő kötelezettsé- gekkel kapcsolatban a költségvetési rende- let módosítására vonatkozó javaslatot ter- jessze a Közgyűlés elé.
Határidő: 1996. november 30.
Felelős: Dr. Demszky Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1235/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy 1997. január 1-jétől kezdő-
Főv.Kgy.h. dően jelenleg a Vidám Színpad intézmény kezelésében lévő fővárosi önkormányzati lakásokat a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből kivonja és azokat a forgalom- képes vagyonkörbe sorolja. Felkéri a főpol- gármestert a lakások hasznosításával kap- csolatos lépések megtételére.
Határidő: folyamatos, illetve legkésőbb 1997. december 31.
Felelős: dr. Demszky Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
1236/1996(VIII.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy a János-he-
Főv.Kgy.h. gyi Erzsébet kilátó további hasznosításához szükséges intézkedéseket tegye meg.
Határidő: 1997. január 1-től folyamatos
Felelős: dr. Demszky Gábor
(42 igen, 8 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
A napirend 22./ pontja: Indítvány az Alkotmánybírósághoz.
ELŐADÓ: dr.Gerô Gábor
HOZZÁSZÓLÓK: dr.Kupper András, dr.Böhm András, dr.Csúcs László, Rostás Ákos, Manninger Jenő, dr.Endrédy István, dr.Ajkay Zoltán, dr.Tiba Zsolt, Marsi Péter Pál, Madarász Aladár, Vörösné Bánk Judit, Bánsághi Tamás
ELŐADÓ: Az egészségügyi és sportbizottság elôször augusztus 8-án foglalkozott az egészségügyi ellátás kapacitását szabályozó törvénybôl adódó feladatokkal. Akkor már ismert volt a bizottság elôtt a népjóléti miniszternek az ellátási minimumokról szóló rendelete.
A bizottság akkor elsô lépésként megfogalmazott egy elôterjesztést, amelynek a lényege a Horn Gyula miniszterelnök úrnak írandó levélben benne van. A levél végén javaslom a következô változtatásokat:
Az 1. pont maradhat.
A 2. pontban ne írjuk a 900-1500 ágyat, hanem azt, hogy a fôvárosi és Pest megyei fenntartókra kirótt, törvényben elôírt kapacitáscsökkentést mérsékeljék - szám nélkül.
Van egy 3. pont is, hogy a törvény mellékletében szereplô képletet töröljék el.
Ezen a bizottsági ülésen határoztunk úgy, hogy egy háromtagú ad hoc bizottságot hozunk létre, amely a törvény és a minimumrendelet alkotmányossági panaszát, illetve alkotmányjogi kérdéseit megvitatja. Az ad hoc bizottság javaslata alapján készült a másik elôterjesztés az alkotmányossági panaszról és az alkotmánybírósági beadványról.
Ennyit szerettem volna részben mint módosítást javasolni a levélhez, részben tájékoztatást, kiegészítést adni az elôterjesztésekhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fölhívom tisztelt képviselôtársaim figyelmét, hogy a napirenden pillanatnyilag az Alkotmánybírósághoz való fordulás van. A törvénymódosítást külön napirend keretében fogjuk tárgyalni ez után a napirend után.
Most tehát az alkotmánybírósági beadvánnyal kapcsolatban kérem a felszólalókat. Kupper Andrásé a szó.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Onnan folytatom, ahol elnök úr abbahagyta. Egy ad hoc bizottság tehát megvizsgálta, hogy a törvény mennyiben alkotmánysértô, és egy többpontos javaslatot tett le a bizottság elé.
Az észrevételezés egyben magában foglalta azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz többféle formában lehet fordulni. Lehet alkotmányjogi panasszal élni; ez számunkra a legfontosabb jelen pillanatban, mert az alkotmányjogi panasz egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság a beérkezô indítványokat súlyozza, sorrendbe teszi, és az alkotmányjogi panaszokat elôbbre veszi a kiértékelés szempontjából. Lehet hatásköri
problémák miatt fordulni az Alkotmánybírósághoz; illetve más alkotmányellenesnek ítélt passzusok miatt utólagos vizsgálatot kérni az Alkotmánybíróságtól. Az eredeti anyagban, amit ez az ad hoc bizottság összeállított, a végén néhány határozati javaslat is szerepel, amelyet az egészségügyi bizottság egyhangúlag fogadott el. Ugyanezt a határozati javaslatot látta néhány nappal késôbb a jogi bizottság is, amely szintén egyhangú szavazással döntött arról, hogy az ad hoc bizottság által elkészített anyag alapján kell elkészítenie a hivatalnak az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges indítványt.
Szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét bizottság egyhangúlag fogadta el ezt az indítványt, az Alkotmánybírósághoz való fordulást. Elsôsorban azért, mert önkormányzati jogot sért ez a törvény; nem pártpolitikai szempontok miatt, hanem messze e fölött járva találta mind az egészségügyi, mind a jogi bizottság alkotmánysértônek ezt a törvényt. Sérti a törvény az önkormányzati autonómiát, a tulajdonosi érdekeket.
Ugyanakkor azonban azt gondolom, hogy az a határozati javaslat, amely merôben új javaslat - ahhoz képest is, amit az egészségügyi bizottság, és ahhoz képest is, amit a jogi bizottság fogadott el -, módosításra szorul. Ugyanis az elénk került határozati javaslat már mellékeli az alkotmánybírósági beadványt is, és én azt gondolom, ez lényegesen kevesebbet tartalmaz, mint amit valójában az ad hoc bizottság alkotmánysértônek talált.
Van néhány formai hiba is benne, amit mindenképpen módosítani kellene. Ez az alkotmánybírósági beadvány mindenképpen csak egy alkotmánybírósági beadvány, jóllehet mi felvetettük annak lehetôségét, hogy többet is be lehetne adni. Még egyszer mondom: önkormányzati jogok sérelme, hatásköri összeférhetetlenség, alkotmányjogi panasz - ezek mind külön beadvány tárgyát képezhetik, hiszen számunkra az a fontos érdek, hogy ezt az Alkotmánybíróság érdemben bírálja el. Bármelyiket utasítja vissza, még mindig lehetôség van arra, hogy a másik alkotmányjogi panasz
sikerrel fusson be, és ráadásul - mondom még egyszer - ezek különféle beadványok tárgyát képezhetik, míg az Alkotmánybírósághoz fordulásban csak az Alkotmánybíróságról szóló törvény 1.§ b) pontja, tehát az utólagos alkotmánybírósági elbírálás szerepel, jóllehet, ismétlem, nagyon fontos alkotmányjogi panasszal is élni kívánunk.
Ezért módosító indítványként szeretném az ad hoc bizottság eredeti határozati javaslatait felolvasni, hozzátéve, hogy ez az a határozati javaslatsor, amit az egészségügyi bizottság egyhangúlag elfogadott. Engedje meg elnök asszony, hogy felolvassam ezeket a javaslatokat:
"A fôvárosi önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul a LXIII. számú törvény és a 19/1996-os népjóléti miniszteri rendelet alkotmányosságát érintô kérdésekben, kérve a sérelmezett jogszabályok alkotmánysértô rendelkezéseinek megsemmisítését."
2. pont: "A fôvárosi önkormányzat az Alkotmánybíróságtól külön kéri az önkormányzat jogainak védelmét a fenti jogszabályokban elôírt okokból támadt hatásköri összeütközések miatt."
3. pont: "A fôvárosi önkormányzat a törvény és a miniszteri rendelet végrehajtásának azonnali megkezdési kötelezettsége miatt panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz az alkotmányellenes jogszabályok alkalmazási kötelezettsége miatt."
Ha kell, ezt módosító indítványként terjesztem be, de ezek - hangsúlyozom még egyszer - az egészségügyi bizottság által elsôként elfogadott határozati javaslatok. Azt gondolom, nem sokban térünk el, ha az eredeti, kiosztásra került indítványból kivesszük a mellékletet és arra kérjük a hivatalt, hogy az általam módosító javaslatként benyújtott határozati javaslatnak megfelelôen átdolgozza az Alkotmánybírósághoz beadni kívánt indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper úr, kérem majd a módosító javaslatokat, hogy feltehessem szavazásra. Böhm András
DR. BÖHM ANDRÁS (SZDSZ): Az egészségügyi bizottságban valóban elég nagy munka folyt, és meglepô volt, hogy a bizottság ülései során egy olyan kényes kérdésben, mint a Budapesten megteendô egészségügyi reformlépések, olyan szakmai együttgondolkodás alakult ki, aminek során nem derült ki, hogy bármely képviselô vagy képviselôcsoport pártszempontokat követett volna. Nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek akár a kormány politikáját támadták volna direktben, hanem mindenki azt tartotta szem elôtt, hogy a budapesti képviselôknek figyelemmel kell kísérniük azt, hogy Budapest lakosságára egy jogszabály hogyan hat.
Lehet, hogy ez a jogszabály hibás. Többünknek az volt a véleménye, hogy az. Nem szégyen természetesen, ha bármely ország bármely parlamentje olyan törvényt vagy egyéb jogszabályt alkot, amely alkotmányossági kontrollra szorul és ne adj' isten az Alkotmánybíróság valamely hibát állapít meg. Én magam is részt vettem ennek a jogszabály-halmaznak - mondhatom azt - szakmai szempontú megvizsgálásában, és én azt gondoltam, hogy Kupper András egészségügyi bizottsági alelnökkel dolgozom együtt. Természetesen - bár András biztosan tudja - nem akarom ôt bántani, és meg sem fordult a fejemben, hogy Böhm András SZDSZ-es képviselô ül le tárgyalni egy anyag elkészítésérôl Kupper András Fideszes képviselôvel.
Ezt követôen az egészségügyi bizottságban valóban kialakult - ahogy Kupper András mondta - egy teljes konszenzus abban, hogy egyöntetűen azt indítványozza, a Közgyűlés vizsgálja meg, hogy ennek a jogszabálynak a felülvizsgálata indokolt-e vagy sem.
Mi történt ezután? Engedjenek meg egy rövid idézetet a Magyar Távirati Iroda tegnapi napról kiadott jelentésébôl három párt sajtótájékoztatójáról. A Fidesz, az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt tartott sajtótájékoztatót. A sajtótájékoztató elsô fele ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nem akarom
igénybe venni a képviselôtársak figyelmét, azt, ami fontos és ami miatt szót kértem, felolvasom szó szerint.
Ez így szól: "1996. augusztus 28. szerda. Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a tervezett drasztikus kórházi ágyszámcsökkentés megakadályozása érdekében. A sajtótájékoztatón elhangzott, az MDF a Közgyűléshez fordul a fôvárosi kórházi ágyszámcsökkentés megakadályozása érdekében." Hadd mondjam el, ahhoz, hogy a Közgyűlésen milyen napirend van, az MDF képviselôcsoportnak nagyon kevés köze van. Hadd mondjam el azt is, hogy ha a három ellenzéki párt felfogásom és értékelésem szerint önreklámozás miatt szükségesnek tartotta ezt elmondani, de az Alkotmánybírósághoz fordul, az számomra azért is megnyugtató, mert végül is valaki kérni fogja az Alkotmánybíróságtól a jogszabály felülvizsgálatát. Tartok azonban attól - még egyszer hadd mondjam -, hogy ez az önreklámozó módon tartott sajtótájékoztató, ami távol áll az igazságtól és a történtektôl, sikeresen szétverhet egy teljesen politikamentes közgyűlési együttműködést. Nem tudom másként felfogni ezt az ellenzéki magatartást, csak mint amit ilyennek szánnak. Ha valaki valakitôl el akar határolódni, azt lehet. A lényeg, hogy amennyiben aggályok vannak, legyen aki az Alkotmánybírósághoz fordul, amit nekünk értékelnünk kell, az az, hogy ez az elhatárolódást vagy ezt a nem egészen korrekt ellenzéki magatartást hogy kell felfognunk. Ahhoz, hogy ezt értékeljük és egymás között megvitassuk, én kérem, hogy frakciószünetet szíveskedjék engedélyezni elnök asszony.
ELNÖK: A frakciószünetet elrendelem. Hány perces frakciószünetet kérnek?
DR. BÖHM ANDRÁS (SZDSZ): Harminc perc
ELNÖK: Harminc perces frakciószünetet rendelek el. Ez annyit jelent, hogy háromnegyed négykor folytatjuk a munkát. Kérem, hogy háromnegyed négykor mindenki legyen itt.
(S z ü n e t u t á n )
ELNÖK: Folytassuk a munkát. Kérdezem, ki kíván még a vitában részt venni. Dr. Csúcs László jelentkezett. Megadom a szót Csúcs László úrnak.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Rendkívül nagy jelentôségűnek tartom Böhm András úr expozéját, az elôbb elhangzottakat szakmai, morális és politikai szempontból egyaránt. Szakmai szempontból köztudott, hogy itt a kórházak léte, nemléte, megmentése forog kockán. Morális szempontból egy felfokozott felelôssége van a Fôvárosi Közgyűlésnek ez ügyben, hogy becsatlakozik-e olyan törvényi szempontból aggályos döntések végrehajtásába, amelyek eredményeként több mint ötezerrel csökkenne a kórházi ágyak száma, ezzel az ellátási és egyéb gondok halmozottan jelentkeznének. Politikai szempontból is rendkívüli jelentôségűnek tartom Böhm úr expozéját, hiszen indult egy olyan akció, amiben talán példátlan módon - de a legjobb értelemben példátlan módon - teljes egység látszott kibontakozni a Fôvárosi Közgyűlés valamennyi képviselôje, frakciója között párthovatartozásra tekintet nélkül.
Úgy látom, hogy ezt az egységet bontotta meg ez a bizonyos sajtónyilatkozat, amit rendkívül sajnálatosnak tartok. De ehhez hozzá kell fűznöm, hogy szeretném pontosítani Böhm úr nyilatkozatát, amikor arról szólt mondandója közepén és végén, hogy az ellenzék nyilatkozott így, hogy ettôl a MIÉP-frakció teljes mértékben elhatárolja magát, ezzel a
sajtónyilatkozattal, amit az MDF, a KDNP és a Fidesz adott ebben az ügyben, messzemenôen nem ért egyet, azt a leghatározottabban elutasítja.
Ebben az összefüggésben tudjuk értékelni, értelmezni és támogatni azt a törekvést, ami kibontakozni látszott az egység megteremtése jegyében, azért, hogy elkerüljük a fôvárosi kórházak leépítését, pusztító tönkretételét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rostás Ákos.
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Ha itt körülnézek, úgy gondolom, hogy valami oka van annak, hogy ebben a közgyűlési félkaréjban így ülnek az egyes pártok frakciói, ahogy ülnek. Tudom, hogy csupán egy cikket idézett Böhm úr és abból olvasott fel részletet, tehát nem a saját véleménye volt az ellenzék ilyen megfogalmazása, azonban nem elôször fordul elô az, hogy a sajtóban egy, kettô, esetenként három párt nyilatkozata úgy jelenik meg, mint az ellenzék nyilatkozata.
A kisgazda frakció úgy gondolja, hogy az eddigiek során, a legkeményebb politikai vitákban is mindig olyan magatartást tanúsított, ami az ügyeket lehetôleg igyekezett elôrevinni, és törekedtünk arra, hogy a politikai tisztességen a részünkrôl soha ne essen csorba. Tehát bármilyen megállapodásunk volt, akár a házbizottságban, akár más szinten, azt minden esetben megtartottuk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy eleve visszautasítandó az, hogy három párt nyilatkozatát egységes ellenzéki nyilatkozatként hozza le a sajtó. Ezt nem Böhm úrnak rovom fel, hanem annak, aki ezt a cikket ilyen formában írta meg, mint egységes ellenzéki nyilatkozatot.
Jelen esetben az egészségügy szempontjából sokkal fontosabbnak tartom a célt, mint azt, hogy a saját pártunknak egy-egy sajtónyilatkozatot, reklámot biztosítsunk, ezért a mi pártunk nem is nyilatkozott ebben az ügyben az elmúlt hetekben a sajtón keresztül.
Én magam úgy gondolom, hogy az, hogy a Közgyűlés, mint egységes egész fordul az Alkotmánybírósághoz, sokkal fontosabb, sokkal nagyobb jelentôségű és sokkal lényegesebb, mint az, hogy egy vagy két párt a saját gondolataiként adja elô a közös gondolatokat. Éppen ezért azt kérem, hogy az elôzmények ellenére az eredeti egységes elôterjesztés kerüljön elfogadásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger Jenô.
MANNINGER JENŐ (MDF): Enyhén szólva udvariatlannak tartom, hogy nem kaphattam szót Böhm András frakcióvezetô hozzászólása után. Tudnék keményebben is fogalmazni, mert azt egy minimális feltételnek tartottam volna, hogy mielôtt valaki valakirôl beszél, megkérdezi, hogy mit is mondott, mert ahhoz azért nem kell túlságosan nagy politikai gyakorlat, hogy talán ami az újságban vagy egy MTI-hírben le vagyon írva, az nem biztos, hogy úgy hangzott el. Tehát azt hiszem, az a minimális korrektség lett volna, ha megkérdezzük a másikat, hogy valóban megfelel-e az ott leírt annak, ami elhangzott.
Nagyon furcsállom, hogy ezek után nem én kaptam szót, hanem egyéb ellenzéki pártok, amelyek nem ismerik ezt az ügyet és nem voltak ott a sajtótájékoztatón.
Tehát megmondom ôszintén, nem is egészen értem ezt a problémát. A problémát abban látom, hogy talán nincs egy olyan elôterjesztés elôttünk, ami - ahogy hallottam - egyértelműen megfelelô lenne és vitatkozni lehetne róla tovább. De ezt az ügyet nem értem.
Kezemben van a sajtónyilatkozatunk, és ha mondjuk egy Magyar Nemzetet megnézünk, akkor ott ez jelent meg. Mert nekem az MTI-vel kapcsolatban - nem ilyen ügyekbôl kifolyólag - már van némi gyakorlatom, hogy nem egészen az jelenik meg, amit mi leadunk. Ezért sok esetben még külön
sajtóanyagot eljuttatunk a sajtóhoz. Szeretném fölolvasni csak a leglényegesebb részét, szó szerint az jelent meg, hogy "az MDF bejelentette, támogatja, hogy a Fôvárosi Közgyűlés az Alkotmánybírósághoz forduljon a fôvárosi kórházi ágyszámcsökkentés megakadályozása érdekében. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy amennyiben a Közgyűlés nem fogadja el az egészségügyi bizottság javaslatát, az MDF a többi ellenzéki párttal együtt akkor is az Alkotmánybírósághoz fordul." Nem kívánom tovább olvasgatni ezt a sajtónyilatkozatot, hajlandó vagyok külön megtárgyalni, mert nem érzem úgy, hogy vádlottként bizonygatni kellene, hogy mi mit mondtunk. Tehát szó sem volt errôl.
Arról van szó, és azt továbbra is állítom - és azért szerepel itt, hogy a többi ellenzéki párttal együtt, mert ilyen jellegű nyilatkozatok voltak -, hogy amennyiben esetleg a Közgyűlés nem fogadná el az egészségügyi bizottság javaslatát, akkor mi külön is megtesszük a javaslatunkat. Ebben semmiféle kisajátítást nem érzek. Annál is inkább, mert több ellenzéki párt, így az MDF is, nem az önkormányzati frakciója, hanem pártszinten parlamenti képviselôk és szakemberek már júliusban nyilatkoztak ez ügyben, és kinyilvánították ezt a véleményüket. Tehát nyilvánvaló, hogy ezt így tovább folytattuk volna. Tehát mint ahogy ez itt egészen pontosan szerepel, az egészségügyi bizottság javaslatáról van szó. És hogy mi vélelmeztük, esetleg a bizottság javaslatát nem fogadja el a Közgyűlés, azért olyan már elôfordult a Közgyűlésben, hogy egyhangú bizottság javaslatot esetleg egy kabinetülés vagy más ülés után nem fogadott el a Közgyűlés.
Egyszerűen nem is értem ezt a gyakorlatot, és azt kérem, ha egymás nyilatkozataiból próbálunk idézni, akkor - ha már a másik jelen van a közgyűlési teremben vagy annak környékén - kérdezzük meg, hogy ez a nyilatkozat egy adott újságban megjelenik-e, mert nem az MDF van olyan helyzetben, hogy mondjuk az MTI híreit befolyásolja és átírja, mint ahogy ez a korábbi években elôfordult.
ELNÖK: Endrédy István.
DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Két problémáról szeretnék beszélni. Az elsô, ami fölött valóban idôztünk, ez a bizonyos '96. évi LXIII. törvény és a minimumrendelet, valamint a sajtópolémia.
Elôször is, hogy ez a törvény és a minimumrendelet rossz, az elsôsorban nem az ellenzék számlájára írandó, és hogy az a hétpárti együttműködés, ami kialakult, ennek a rossz helyzetnek a következménye, efelett kellene elidôzni és ennek a feloldását megkeresni.
Szeretném külön szóvá tenni, hogy ez a bizonyos miniszteri minimumrendelet bennem legalábbis egy tíz-húsz évvel ezelôtti gyakorlatot idéz fel, amikor az önkormányzatok számára új feladatot emel be, amihez voltaképpen ilyen közvetlen áttételben semmi köze nincsen.
Szeretnék arról szólni, amit Manninger frakcióvezetô úr már idézett. A hárompárti sajtótájékoztatóról és általában a sajtótájékoztatókról megjelent anyagok - hogy finom legyek, de egyértelmű - nem mindig, sôt döntô többségében nem tükrözik az ott elhangzottakat, tisztelet a sajtó azon képviselôinek, akik precízen idézik. Nekünk, ellenzéknek nincs módunk arra, hogy amit mondjuk reggel tízkor leadtunk, azt délután fél háromkor áttekintsük és hozzátegyük a megjegyzéseket és másnap a sajtóban úgy jelenjen meg. Nincs módunk megnézni, hogy a sajtó végeredményben mit jelentet meg, errôl eddig soha, semmiféle módon és helyzetben nem beszéltünk, és feleslegesnek is tartom voltaképpen, de a labdát gurítom tovább. Egy minimumhelyzet lett volna, hogy nagyon tisztelt Bôhm frakcióvezetô úr megkérdezi, hogy valójában mi is hangzott el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ajkay Zoltáné a szó.
DR. AJKAY ZOLTÁN (MSZP): Úgy gondolom, valóban egy rendkívül nagy fontosságú kérdést tárgyalunk ma. Nagy fontosságú mindenekelôtt a város honpolgárai szempontjából, hiszen az ô fekvôbeteg-ellátásukról van szó. Rendkívül nagy fontosságú az egészségügyben dolgozók számára, hiszen a munkahelyeikrôl van szó. És úgy gondolom, a frakciószünet is azt mutatta, hogy fontos nekünk, akiknek együtt kell dolgoznunk ezen a városházán a frakciók egymás közötti kapcsolata miatt.
Ezért úgy gondolom, valóban meg kellene próbálni bizonyos pontokon egy olyan egységes álláspontot kialakítani, ami talán a jövôbeni egymáshoz való viszonyulásunkban is fontos lehet. Talán elmondtam már egy vitában egyszer: szerencsés helyzetben vagyok - Rostás Ĺkos mondta azt, hogy a hely, ahol ül a képviselô-testületben, nagyon sok dolgot eldönt vagy nem dönt el, hiszen pártokat képviselünk -, én azon a széken ültem négy évig, ahol ô s csaknem abban a szerepkörben. Tehát ellenzék voltam, úgyhogy talán bizonyos értelemben két oldalról is látom a dolgokat.
ůgy gondolom, elôször azzal kellene foglalkozni: vajon azzal a ténnyel, hogy az országban nyomasztó forráshiány van a humán szférában, mint társadalmi és gazdasági kényszerrel hogyan foglalkozhatunk és hogyan politizálhatunk. Ez nyilvánvalóan eltér az ellenzéki pártok esetében, de én is találok egy pár olyan kapaszkodót, amiben nyilván közösen kellene valamiféle, akár fellépést is eszközölni. Hiszen a közelmúltban láttak napvilágot elsôsorban Orosz Éva számításai, amelyek az egészségügynek a GDP-bôl való részesedését a nyolcvanas évek végének 7 százalék körüli szintjérôl jelenleg már csak 5 százalékra becsülik. És akkor azt kell mondani, hogy ez nem egy évnek vagy két évnek az eredménye, hanem hat vagy hét évnek, és akkor nagyon sokunkat terhel ezért nyilvánvaló felelôsség, ha ezt lehet úgy felvetni, hogy ezeket a szűkös forrásokat hogyan kell ágazatok között elosztani. És akkor azt gondolom: önmagában
azzal a ténnyel, hogy a keveset kell elosztani rendkívül fontos ágazatok között, nem lenne szabad egy bizonyos ponton túl úgy politizálni, hogy: "de semmiféle intézmény megszüntetésébe nem egyezünk bele, de ha megszüntetnek, akkor kivonulunk." Hiszen nekünk inkább arról kell dönteni, hogy ebben a nagyon rossz helyzetben milyen szükségintézkedéseket lehet foganatosítani.
Ugyanakkor azért, hogy a központi kosárból minél nagyobb arányban részesedjünk, fôvárosi képviselôként valamennyiünknek mindent el kell hogy kövessünk. És ebben az idôszakban, amikor a jövô évi költségvetés periódusában vagyunk, akkor két dolgot is meg kell néznünk. Az egyik, hogy milyen politikai eszközökkel tudunk nagyobbat kapni a központi kalapból. A másik, ami számunkra, az egészségügyben dolgozók számára legalább annyira hátrányos, hogy a fôváros költségvetésén belül is évrôl évre csökken az egészségügyre fordított pénz. Tehát akkor, amikor azokat a döntéseket hozzuk meg, hogy a saját költségvetésünk hogyan oszlik meg, majd gondoljunk arra, hogy az állami költségvetésben is ezt kifogásoltuk, amit mi tulajdonképpen minden évben itt a Közgyűlésben is megismétlünk.
A másik kérdés az, hogy vajon ezt a bizonyos ágymegszüntetést, aminek elôtte állunk, milyennek ítéljük politikailag és milyennek szakmailag. Én szakmai felelôsségem tudatában azt kell, hogy mondjam: szükségesnek tartom, és nemcsak szükséges rossznak, hanem ott, ahol kell, ott szükséges jónak is. Évtizedek óta mondjuk - én körülbelül 15 éve -, hogy túl sok az ágy a magyar egészségügyben. Ezen belül a fôvárosban is valóban van egy ágyfelesleg. Az már egy más kérdés, ha az országra megállapítok egy ágymegszüntetési kontingenst, abból a fôvárost mennyire terhelem.
És akkor következik a második kérdés, amiben egyetértés lehet a frakciók között, hogy a mostani jogszabály túlzó mértékben terheli a fôvárost. Ez abból a koncepcióból indul ki, hogy rá kell szoktatni a vidéki lakosokat, hogy ne a fôvárosba jöjjenek ellátásra, itt lehet teremteni egy hiányállapotot, és
akkor gyakorlatilag majd inkább fog menni a saját kórházába, a saját városában.
Mi a vita elôkészítésében is - és szakmailag ezt tartom döntônek -, ameddig nem volt meg a törvény, valamennyien, minden fórumon elmondtuk ezt. A pártunkon belül is, a parlamentben is, ahol csak tehettük, Szolnoki Andrea, Gerô Gábor és én is. Tehát amikor most azt mondjuk, hogy szakmailag ez a törvény hibás, akkor csak azt ismételjük el, amit az elôkészítési idôszakban is elmondtunk.
És most következik az, ami miatt Böhm András kérte ezt a bizonyos idôt, hogy vajon ez mennyire válhat és milyen szinten politikai kérdéssé. Egy vonatkozásban kell hogy csatlakozzam az ô tiltakozásához: nekem kiváltképpen az okozott nagyon rossz szájízt, hogy néhány sajtónyilatkozatba és közleménybe is belekerült az, hogy a két koalíciós frakcióvezetô is megszavazta a bizottság javaslatát. Tudniillik azt szeretném hangsúlyozni, hogy ott egyikünk sem frakcióvezetôként szerepel. Bennünket a Közgyűlés szakemberként vagy bizottsági tagként választott oda, és ami miatt ettôl el kell, hogy határolódjak: nagyon köszönöm Kupper Andrisnak, hogy idejött ma, nem ennek a napirendnek, hanem az egész Közgyűlésnek az elején és elnézést kérte azért, hogy ez a két nómenklatúra bekerült. Ez azonban azon nem enyhít, hogy én is egyetértek avval, hogy vannak olyan tények ebben a körben, amivel nem szabad politizálni. Mi szakmai döntést hoztunk, amikor azt mondtuk, hogy a törvény módosítását mindenképpen, s ha szükséges, akkor az Alkotmánybírósághoz is el kell juttatni javaslatainkat.
Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy szakmai bizottság átlépte a saját szerepkörét, némileg politikai színezetű döntést hoz, akkor ezt továbbpolitizálásra felhasználni valóban nemcsak káros, hanem a fôváros érdekeinek is árthat, nagyon sok formában, nagyon sok ponton. A mi munkánkat - akik pártban dolgoznak, azt hiszem, nem kell hogy mondjam a jelen lévô párttag képviselôknek - helyenként teljesen ellehetetleníti.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper András.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Most, így végighallgatva az összes frakció szóvivôjének hozzászólását, abban bízom, hogy túl vagyunk ezeken a nyilatkozattételeken, és nekünk tényleg azon kell gondolkozni, hogyan fordulhat a Közgyűlés teljes egésze pártfrakcióktól függetlenül az Alkotmánybírósághoz.
Elsôsorban azt szeretném kérdezni, hogy kell-e kötnünk magunkat a 26. sorszámmal megjelent alkotmánybírósági indítvány szövegéhez? Ugyanis azt gondolom, lényegesen megnehezíti a dolgunkat ez az indítvány, más pontok alapján halad, mint amiket az egészségügy, illetve a jogi bizottság tárgyalt és elfogadott. Ennek a szövegnek a módosítása sokkal nagyobb igénybevételt jelentene a Közgyűlés számára, mintha arra adhatna a Közgyűlés ma felhatalmazást a hivatalnak, hogy az ad hoc bizottság által elkészített anyagot formailag és tartalmilag igazítsa hozzá egy alkotmányjogi beadványhoz szükséges követelményekhez?
ELNÖK: Befejezte?
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Igen. Tehát az a kérdés - és akkor még egyszer megnyomom a jelentkezés gombot, mert a válasz után szeretném folytatni : muszáj ebbôl az anyagból kiindulni? Szerintem mondatról mondatra kellene a változtatásokat beletenni.
ELNÖK: A fôjegyzô úr válaszol.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Álláspontom szerint a törvény szabályai szerint az önkormányzat testületétôl - most a Közgyűlésrôl van szó - nem átruházható az a hatáskör, hogy az
önkormányzat az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze. Azt hiszem, ez a pontos törvényi szöveg. Ez persze sok mindent jelenthet. Én a következôt tudom mondani:
Egyfelôl, ha önök bizonyos, nagyon szűk keretek között megfogalmaznak irányelveket vagy általános ellentmondásokat és azt mondják, az a döntés, hogy ezeket egy csokorba szedbe fogalmazódjon meg egy beadvány az Alkotmánybírósághoz, akkor én azzal a következôk miatt nem nagyon fogok tudni mit kezdeni: a Magyar Alkotmánybírósághoz fordulni nemcsak a kellô alázat miatt, hanem egyszerűen a dolog lényege miatt rendkívül nehéz úgy, hogy nem minden lényegi fordulatot az indítványtevô vagy az arra jogosultsággal bíró szervezet határoz meg. Ettôl persze ezt meg lehet próbálni, azonban aggályosnak tartom ezt, minimumként kell hangsúlyozom azt, ha a Közgyűlés nem egy nagyon-nagyon enyhe mértékben korrigálandó szöveget fogad el legrosszabb esetben is, ami igazából énszerintem egyáltalán nem kívánatos.
Szerintem az a kívánatos állapot, ha a Közgyűlés egy lehetôség szerint szó szerint meghatározott szöveget fogad el, bár a korrektség kedvéért jeleznem kell, hogy ilyen pozitív jogi szabályozás persze nincsen, hanem önmagában egy sor szól errôl, amit az elején idéztem. De a gyakorlatban nem nagyon fogunk tudni vele mit kezdeni, és én magam nem nagyon hiszem, hogy egy alkotmánybírósági beadványt szabadna ilyen körülmények között megfogalmazni. A technikáról beszélek, nem a tartalomról.
Éppen ezért maximálisan azt tudnám elképzelni, hogy itt tételesen fogalmazódjanak meg az ellentmondások. Nem tudom, várhat-e az ügy egy hónapot. Nyilván nem várhat, mert akkor nem kellett volna egy nap alatt összehozni, ez nem is kérdés. Ideális állapotnak azt tartom, ha a szöveg a testület által teljes mértékben ismert és elfogadott. Ehhez képest minden elmozdulás, annak arányában, hogy mennyire kell elmozdulni, teszi egyre aggályosabbá az én szememben az ügyet.
Szeretném azonban megjegyezni, hogy egyáltalán nem kell a kiosztott anyagból kiindulni, ez nagyon fontos. Egyáltalán semmi kötöttség nincsen. Az anyagot egyébként, amit a Közgyűlésnek a mai napon kiosztottak, szakértôk készítették. Lehetséges, hogy rosszul készítették, lehetséges, hogy egy, másfél nap alatt még nagyobb szakértôk sem tudnak jobbat készíteni. Az anyagnak lehetnek hiányosságai, tehát lehet, hogy ez egy rossz anyag. Már csak azért sem érdemes kizárólag abból kiindulni.
Az is fontos, hogy azért adtam én ki szakértôknek, hivatali szakértôkkel azért készíttettem egy másik anyagot, mert az én véleményem szerint az alapanyag sem volt formai és egyéb szempontokból teljes mértékben alkalmas arra, hogy úgy, ahogy van, az Alkotmánybírósághoz beadjuk.
Ezért azt gondoltam, talán megkönnyítem az egészségügyi bizottság, a Közgyűlés életét azzal, ha képzett, erre trenírozott személyek által valamit megpróbálunk kihozni az anyagból.
Az elsô anyag nyilvánvalóan nagyon fontos tartalmi ügyekre hívta fel a figyelmet. Tehát azt is mondhatom, hogy a Közgyűlésnek joga van azt az anyagot szó szerint elfogadni és elküldeni az Alkotmánybírósághoz, amit önök elôször - nem tudom, hányan - a bizottság részérôl készítettek, vagy akár most egy másik szöveget joga van elfogadni. Senki nem kérdôjelezheti meg, hogy az önkormányzat mit fogad el. Én a saját szemüvegemen át valahogy úgy éreztem, hogy hátrányos lenne az önkormányzatnak azzal az anyaggal úgy az Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy azt már kész indítványnak és kész logikai láncolatnak kezelje, hiszen ott több megközelítés valóban párhuzamosan futott avagy versengett, ez nyilván megítélés kérdése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger Jenô úré a szó.
MANNINGER JENŐ (MDF): Nagyon szívesen szólnék hozzá az anyag szakmai részéhez, de ha- csak nem muszáj, nem kívánok egészségügyi szakkérdésekkel foglalkozni; úgy érzem, ezt elsôsorban az egészségügyi bizottságban kell megtenni. Sajnos elnézést sincs miért kérnem, tehát a kimért politizálás szerintem nem nagyon lenne célravezetô, ha itt egymást kioktatnánk, hogy ki milyen pártban, milyen ellenzékként, kormányzóként, hogyan viselte el, hogy bizonyos kérdésekbôl politikai kérdések lettek, mert akkor itt nagyon sok idôre visszamenve nemcsak ebben a teremben is, más teremben is a példákat hosszasan lehetne sorolgatni.
Tehát az adott kérdés ilyen értelemben szerintem úgy politikai kérdés, hogy amennyiben itt nem történik a szakértôk szerint - akármelyik pártnak a szakértôi szerint - megfelelô megoldás, akkor természetesen azt mondom, hogy az MDF-frakció akár a saját nevében, akár egyeztetve a többi párttal meg fogja bízni a szakembereit, hogy dolgozza ki a megfelelô megoldást. Ettôl nem fogunk tágítani, és szerintem ez nem is lehet probléma, úgyhogy nem egészen értem ezt a fenyegetést. Ha itt az egészségügyi bizottságban dolgozó képviselôk és szakemberek találnak egy olyan megoldást, ami megfelelônek ítélhetô, és egy olyan elôterjesztés születik, akkor azt természetesen támogatni fogjuk, és akkor örülünk, hogy az összes, hogy úgy mondjam, a Közgyűlésben szereplô párt együtt meg tudott állapodni.
ELNÖK: Csúcs Lászlóé a szó.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Úgy gondolom, hogy az alkotmánybírósági elôterjesztés célját, tartalmát tekintve megfelel annak, amire készült, tehát azokat az alkotmányossági aggályokat megfelelôen exponálja, amelyekben az Alkotmánybíróságnak kell majd állást foglalnia. Ez egy színtiszta szakmai kérdés, nem politikai kérdés. Ebben a szakmai kérdésben megfelelô elôkészítés történt. ňva intem a
tisztelt Közgyűlést attól, hogy most rögtönözve szövegpontosításokat, módosításokat, kiegészítéseket fabrikáljunk az alkotmánybírósági elôterjesztésbe, mert ez megítélésem szerint az anyag tartalmi részét, átütô erejét várhatóan nem fogja erôsíteni, sôt ellenkezôleg: komoly veszélyeket rejt magában.
A magunk részérôl tehát ezt az alkotmánybírósági elôterjesztést támogatjuk, már csak azért is, mert van egy bizonyos idôtényezô is. Ha mi idôben nem lépünk, közben megindulnak azok a mechanizmusok, amelyek visszafordíthatatlan folyamatot, azaz leépülést, leépítést és annak elsô állomásaként elôkészítését indítják el. Tehát elemi érdekünk az, hogy ha lehetne talán szebb, jobb alkotmánybírósági elôterjesztést csinálni, akkor is indítsuk el ezzel az alkotmánybírósági elôterjesztéssel aggályaink ismertetését, exponálását, hogy idôben tudjon dönteni az Alkotmánybíróság.
Mindezekhez szeretném hozzátenni, hogy volt az ügynek egy kemény politikai vetülete, sajtónyilatkozattal együtt, de azt hiszem, hogy azon túljutottunk már, mondhatni népies megfogalmazásban, mint kántor a boros hordón, átestünk. Most már azt javasolnám, hogy a dolog szakmai részével úgy foglalkozzunk, hogy a Közgyűlés egésze pártállásra, hovatartozásra való tekintet nélkül foglaljon állást, azaz támogassa azt az alkotmánybírósági indítványt, ami igyekszik menteni a menthetôt a fôváros lakossága érdekében, és nyilván az egészségügyi szféra közvetlen oltalmazására.
ELNÖK: Kupper András következik.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Megpróbálom onnan folytatni, ahol Csúcs László képviselôtársam abbahagyta.
Induljunk ki abból, hogy van egy szövegtervezetünk, amelyet csak nagyon pontos jogi ellentmondások fölmutatásával és csak nagyon csekély mértékben kívánunk pontosítani.
Hadd kezdjem mindjárt az alkotmánybírósági beadvány elsô mondatával. Szeretném, ha úgy szólna az elsô mondat, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § B), D), E) és F) pontja alapján indítványozzuk az egészségügyi ellátás... stb, stb. Ez azt jelenti - részben utalva arra, amit Csúcs László mondott -, hogy sürget az idô. Ugyanis a B) pont nem jogosítja föl, az nem az alkotmányossági panaszt határozza meg, az az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára vonatkozik, és ha azt akarjuk, hogy ezt gyorsan vizsgálja meg az Alkotmánybíróság, akkor nekünk mindenképpen az alkotmányjogi panasz formulával kell élnünk, ami a B-tôl eltérô passzusokban szerepel az Alkotmánybíróságról szóló törvényben.
Szeretném, ha még mindig az 1. §-nál, a szöveg (1) bekezdésénél maradva pontosan meghatároznánk az utolsó sorokban, hogy a népjóléti miniszteri rendelet mely paragrafusára hivatkozunk, mert elég kellemetlen helyzetbe kerül az Alkotmánybíróság, amikor csak az alkotmánybírósági beadvány utolsó sorai között találja meg, hogy a népjóléti rendelet mely passzusait tartjuk alkotmánysértônek. Tehát a népjóléti miniszteri rendelet 2. § (6) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát kérjük. Ennek értelmében már késôbb hivatkozhat a szöveg a népjóléti miniszteri rendeletben megjelölt rendelkezésekre.
Ha nem fárasztom a tisztelt fôjegyzô urat, akkor folytatnám. A 2. oldal (2) bekezdése úgy kezdôdik, hogy: "Az idézett alkotmányos rendelkezésbôl következik..." Nem, nem abból következik, hogy a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alapjog biztosítása olyan állami feladat, tehát azt gondolom, hogy ezt az elsô fél mondatot el kellene hagyni, és a továbbiakban megállja a szöveg a helyét. Tehát a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alapjog biztosítása olyan állami feladat, amelyet
az állam központi szervei és a helyi önkormányzati szervek rendszere révén valósít meg. Ez önmagában igaz, de ez nem az Alkotmányban van rögzítve.
A következô bekezdésben kérem szépen a módosítását a második sornak. "Ebbôl következik, hogy az egészségügyi ellátási kötelezettség megosztása - innen következik a módosítás - az intézményfenntartók és finanszírozók között..." Ez egyébként egybevág az idézett törvény szóhasználatával, de nagyon nehezen tudom értelmezni az "állami önkormányzatok" és a "szakmai önkormányzatok" terminológiát.
A bekezdés végére pedig kérem a következô beszúrását. Tehát: "Nincs összhangban az Alkotmány, valamint az önkormányzati törvény 8., illetve 63/A § n) bekezdésével." Ezt kérem a végére még beletenni.
Ha lapozunk még egyet, akkor az alkotmánybírósági beadvány 3. oldal 2. pontjának második, az "Ebbôl következôen" kezdetű bekezdésében...
ELNÖK: Tisztelt Közgyűlés! Egy pici figyelmet kérek szépen.
DR. KUPPER ANDRÁS (FIDESZ): Tehát a következô pontosítást szeretném tenni, benne van, csak szeretném, ha pontosan idéznék a jogszabályhelyet: "Ebbôl következôen a már jelzett hatáskör megosztása az OEP-vel és a MEP-pel, valamint a törvény 2-9. §-aiban szabályozott alkufolyamat...". Elég bizonytalan az a meghatározás, hogy "2. és további paragrafusai", nevezetesen a 2-9. §-ig szabályozza a törvény azt a bizonyos alkufolyamatot, amelyre hivatkozik az anyag.
Van egy bekezdés gondolatjelben, ami, úgy látom, az ad hoc bizottság által készített eredeti szövegbôl került átemelésre, de sajnos pontatlanul, ezt is szeretném pontosítani. Ugyanezen bekezdésben a gondolatjelek közötti szöveget a következôképpen kérem módosítani: "... - különös figyelemmel a törvényben szabályozott folyamat azon esetére, ha az egyeztetô fórumokon nem születik megállapodás - ellátási hiányt idézhet elô...", s a többi.
S végül ugyanezen bekezdés utolsó sorához a következô a módosításom: "Ez utóbbi viszont alapvetôen sérti az egészségügyi ellátás területén az állampolgári jogot - tehát önmagában állampolgári jogot sért -, valamint az állampolgári jogegyenlôség és arányosság elvét.". Ide tehát az "állampolgári jog" kifejezés beszúrását kérem.
Az ezt követô, a "Másfelôl", illetve a "Megjegyezzük" kezdetű bekezdések nem a törvényhez, hanem a népjóléti miniszteri rendelethez fűznek alkotmányossági észrevételt, ezért kérem, ezek önálló pontként szerepeljenek - kár összemosni a törvény és a népjóléti miniszteri rendelet alkotmányossági hibáit.
Csak jelezni szeretném, illetve örülnék, ha az elôterjesztô végül módosítaná azt, hogy "A hatásköri bizonytalanságokat is elôidézô alkufolyamat...", ez önmagában, azt gondolom..., ismerve a törvényt és az ad hoc bizottság anyagát, sejtem, mire gondol itt az elôterjesztô, de azt hiszem, ez egy elég pongyola megfogalmazás, ezt kellene még pontosítani.
ELNÖK: Kupper képviselô úr, elég sok módosító javaslatot tett az anyaghoz; hogy szavazni tudjunk róla, sajnos írásban kell ezeket kérnem öntôl. Marsi Péter Pál úr következik.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Nem tudom, hogy kezdjem. Van az egészségügyi és sport bizottságnak egy beadványa, illetve van egy, Gerô Gábor által jegyzett elôterjesztés, van egy módosítóindítvány-halmaz, amit Kupper képviselôtársam most adott elô, és ha mindehhez hozzáveszem a fôjegyzô úr korábbi szavait, akkor azt mondom: ha egy rossz alkotmánybírósági beadványt szeretnék csinálni - amit formai okok miatt az Alkotmánybíróság kapásból elutasít, mert tárgyalhatatlan a számára -, akkor pontosan ilyet csinálnék. Hajszálra ezt csinálnám! Rendkívül csodálkozom, ha ez az egészségügyi bizottság által kiküldött ad hoc bizottság munkájának eredménye, tudom, ott voltam, ezért
nem értem. Annak az ad hoc bizottságnak legjobb tudomásom szerint Kupper képviselôtársam is tagja volt, ezeket az ötleteit miért nem ott építette bele az elôterjesztésbe? Ennyit bevezetésképpen.
Ez az alkotmánybírósági beadvány és annak hatása olyan súlyú a fôváros egészségügyi ellátása, sôt, az egész fôváros életében, hogy azt javaslom az igen tisztelt elôterjesztônek: egyrészt vonja vissza ezt a javaslatát, a második javaslatom - mert a június 29-i közgyűlésünkön volt már erre példa, ennél sokkal kisebb horderejű kérdések kapcsán -, hogy jövô csütörtökre rendeljen el egy rendkívüli közgyűlést, és egy olyan elôterjesztést hozzon ide, amely elôször is nemcsak a Fôvárosi Közgyűlés tagjai számára, hanem az Alkotmánybíróság számára is emészthetô és hatásos. Egy összefésült, tisztességes, kimunkált, minden oldalról megvitatott alkotmánybírósági beadványra lenne szükség. Nem tudom, amennyiben kifutunk az idôbôl, akkor sajnálom ezt a javaslatomat, de azt hiszem - mondom még egyszer -, ha ennél kisebb ügyek megértek egy rendkívüli ülést, akkor ez igazán megéri. Mondjuk, talán keddre is össze lehetne hívni, nem tudom, érdemes lenne visszaszámolni.
ELNÖK: Madarász Aladár
MADARÁSZ ALADÁR (SZDSZ): Ritka pillanatnak érzem, amikor egyetértek a MIÉP egyik igen tisztelt képviselôje által tett javaslattal, de ebben a pillanatban - legalábbis az én gyatra felfogóképességem számára - eléggé homályos, hogy mi ez az elôterjesztés, mely pontokon mit mond ahhoz képest, hogy milyen horderejű és jelentôségű ügyrôl van szó, illetve milyen fontosságú és presztízsű testülethez szándékozik ezzel fordulni a Fôvárosi Közgyűlés. Egyetlen pontos megfogalmazás - amirôl szavazni kellene a következô pillanatokban - sem látható írásban, úgyhogy valóban meggondolandó az, hogy ennek megalapozottabb és komolyabb formát szükséges adni.
ELNÖK: Kupper Andrásé a szó.
DR. KUPPER ANDRÁS (FIDESZ): Megfogalmazom ügyrendi indítványként azt, amit Marsi Péter Pál képviselôtársam felvetett, tehát: a Közgyűlés kapjon egy hét szünetet, és a következô hét csütörtökére, egy rendkívüli közgyűlésre önálló napirendi pontként kerüljön be az alkotmánybírósági beadvány. Arra az esetre, ha ez a javaslat nem kapná meg a szükséges többséget, rögtön felvetnék egy másik ügyrendi indítványt: amennyiben ez a javaslat nem kapja meg a többséget, akkor - természetesen azért, hogy meg tudjak felelni a fôpolgármester-helyettes asszony kérésének -, húsz perc frakciószünetet fogunk kérni, hogy írásban is leadhassuk módosításainkat az eredeti anyaghoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi javaslat érkezett, az, hogy egy hét múlva, jövô csütörtökön foglalkozzunk megint ezzel a dologgal, egy újabb, elôkészített anyaggal. Errôl fogunk szavazni, Bánk Judité a szó.
VÖRÖSNÉ BÁNK JUDIT (MSZP): Szeretném, ha egy picit pontosítanánk, mirôl is szavazunk most. Tudniillik ha valóban ügyrendi szavazás következik most, akkor számomra az az elsô számú kérdés, hogy a Közgyűlés kíván-e alkotmányossági panasszal fordulni ebben az ügyben az Alkotmánybírósághoz. Ha erre nézve megszületik a döntés, akkor látom értelmét annak, hogy a Marsi Péter Pál által felvetett javaslatot támogassuk vagy ne támogassuk, tudniillik a pontosítás megtételének akkor van értelme, ha eldöntöttük, miszerint ez a dolog támogatottságot élvez a Közgyűlésben. Úgy gondolom, a kérdést így kellene feltenni szavazásra.
ELNÖK: Kupper úr ügyrendi javaslatáról kell - vita nélkül - szavaznunk, úgyhogy az ô indítványát teszem fel kérdésként.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1237/1996/VIII.29.) nem fogadja el dr.Kupper András arra
Főv.Kgy.h. vonatkozó indítványát, hogy következô hét csütörtökére egy rendkívüli közgyűlésre önálló napirendi pontként kerüljön be az alkotmánybírósági beadvány.
(13 igen, 25 tartózkodás, 16 ellenszavazat)
ELNÖK: Kérdezem, Kupper úr igényli-e a húsz perc szünetet.
DR. KUPPER ANDRÁS (FIDESZ): Frakció-szünetet csak a frakcióvezetô kérhet!
ELNÖK: Akkor a frakcióvezetôtôl kérdezem.
TIRTS TAMÁS (FIDESZ): Igen, kérjük a szünetet.
ELNÖK: A frakcióvezetô a Fidesz nevében húsz perc szünetet kér. A húsz perc szünetet elrendelem, ez annyit jelent, hogy pontban öt órakor találkozunk megint.
( s z ü n e t u t á n )
ELNÖK: dr.Szolnoki Andrea
ELNÖK: Folytatjuk a Fôvárosi Közgyűlés ülését. Bánsághi Tamás ügyrendi kérdésben kér szót.
BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): Ügyrendi javaslatot szeretnék tenni és kérem, hogy a Közgyűlés szavazzon róla. Az az ügyrendi javaslatom, hogy ennek a napirendnek a tárgyalását most függesszük fel, és a következô napirend megvitatása és szavazása után folytassuk.
Szerintem lenne annak jelentôsége, hogy lássuk, a Közgyűlés kíván-e a kormányhoz fordulni azért, hogy pontosabban tudjunk vitatkozni errôl a napirendrôl.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi kérdésben szavazunk, a jelenlegi napirend felfüggesztésérôl és a következô napirend tárgyalásáról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1238/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a napirend tárgyalását
Főv.Kgy.h. felfüggeszti és arról az 1996. évi LXIII tv. módosításának kezdeményezése című napirend után dönt.
(54 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 23./ pontja: 1996. évi LXIII. törvény módosításának kezdeményezése.
ELŐADÓ: dr.Gerő Gábor
HOZZÁSZÓLÓK: dr.Csúcs László, dr.Kupper András, dr.Böhm András, dr.Endrédy István, dr.Szabó János, Marsi Péter Pál, dr.Demszky Gábor, dr.Tiba Zsolt, Moskovits Péter
ELŐADÓ: A következô módosító javaslatom lenne szöveg szerint. A 2. pont úgy szólna, hogy "A Pest megyei és fôvárosi kórházakat fenntartókra a törvényben elôírt ágyszámcsökkentés kisebb mértékű legyen". A 3. pont pedig úgy, hogy "A képletet a törvény mellékletébôl töröljék".
ELNÖK: Ez a 3-as pont?
ELŐADÓ: Igen, 3. pont. Tehát legyen egy harmadik pont, mely szerint "A képletet a törvény mellékletébôl töröljék". Ez az egészségügyi bizottság elfogadott határozata.
ELNÖK: Megnyitom a vitát. Csúcs László úr jelentkezett.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Már a házbizottsági vitában is jeleztem ama igényemet, ami teljesülni nem látszik, hogy ha törvénymódosítási javaslatról van szó, amit a kormány elé óhajtunk terjeszteni, akkor célszerű, kívánatos, hogy a törvény konkrét szövegének megjelölésével jelezzük, hogy szöveg helyébe a következô szöveg
elfogadását javasoljuk. Ez egyértelmű, világos beszéd. Ezzel szemben a határozati javaslat tág keretek között hagy értelmezési lehetôséget, hogy tulajdonképpen az elôterjesztônek mi a szándéka. Ez esetben pedig nem szabad értelmezésnek helyet hagyni, hanem konkrétan meg kell fogalmazni, hogy a Fôvárosi Közgyűlés mit akar.
Ezt a gondot csak felerôsíti az, amit most a Gerô úr mondott, hogy a 2. pont szerint - ha jól értettem, bár törvénymódosítást ilyen fülhallásra bízni rendkívül szerencsétlen dolog - kisebb mértékben kelljen végrehajtani az ágyszámcsökkentést. Mihez képest? Mennyi a kisebb, mennyi a nagyobb? Az eredeti elôterjesztésben van 900-1500 ágy. Nem tudom, hogy errôl van-e szó. De ha errôl van szó, az is aggályos, mert itt nagyságrendi eltérés van. Nem mindegy, hogy 900, annak pénzügyi vonzata, annak egészségügyi dolgozókat érintô vonzata - a többit nem akarom részletezni -, vagy 1500.
Tehát ilyen laza, tág keretek, határok közötti -tól -ig meghatározás megítélésem szerint nem is törvénymódosítási javaslat, de a tartalmi kérdést is vitássá, vagy legalábbis aggályossá teszi. Ezért változatlanul szeretném azt kérni, hogy konkrét törvénymódosítási szövegjavaslattal tiszteljük meg a kormányt, hogy az adott törvényi szöveg helyett mely szöveg elfogadását kérjük, javasoljuk, hogy terjessze a parlament elé.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy tartalmilag nem értünk egyet a módosítási javaslattal. Maximálisan támogatjuk, de az elhangzott észrevételek figyelembevételével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper Andrásé a szó.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Nem akarom megismételni ugyanazt, amit Csúcs képviselôtársam elmondott. Én már a bizottsági ülésen is aggályosnak találtam, hogy nem pontos szövegmódosítást kezdeményezünk, de tekintettel arra, hogy a fôjegyzô
úrnak az volt az észrevétele, hogy az Alkotmánybírósághoz pontos szöveggel kell fordulni, most még furcsábbnak tartom, hogy a törvénymódosítást nem pontos szöveggel kell megejtenünk.
A másik formai észrevételem az, hogy miért a miniszterelnökhöz fordulunk, ha mi magunk nyújtunk be törvénymódosítást. Azt gondolom, ha ez a Fôvárosi Önkormányzaté, akkor nekünk nem a kormányhoz, hanem a házelnökhöz kell fordulni; de mondom, ebben is - mint a jogban általában - egy kicsit bizonytalan vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Böhm Andrásé a szó.
DR. BÖHM ANDRÁS (SZDSZ): Érdemben teljesen egyetértek azzal, amit Csúcs úr mondott, de ôt magát kell emlékeztetnem az elôbbi vitánál elhangzott mondataira: vigyázzunk, mert ha elkezdünk fogalmazni, szövegezni - mint az elôzô napirend kapcsán -, akkor félô, hogy nem tudunk kilábalni a dologból és nem tudunk elôbbre lépni.
Arra tennék tehát indítványt - és ez nem egy kész, végleges indítvány, mert a fôjegyzô úr véleményét is kérem, és természetesen valamennyi képviselô véleményét, hogy ez számukra kezelhetô-e -, hogy a határozati javaslat szövegét a Fôvárosi Közgyűlés úgy fogadja el, hogy kérje föl a fôpolgármester urat: a határozati javaslat szellemében forduljon a kormányhoz törvénymódosítást kérve. Még az is megengedhetô, sôt kívánatos, hogy a levél elkészülte elôtt ennek valamilyen informális vagy akár itt nevesített egyeztetése történjék meg. Tehát a határozati javaslat szellemével kell hogy a Közgyűlés egyetértsen, és tulajdonképpen annyi módosítással, hogy nem a mellékelten csatolt levél a bizonyos levél, hanem akkor az lehet a törvény szövegének egy korrektebb kiigazítása. Ez szerencsére itt működik, szemben az elôzôvel, ami egy sokkal kuszább jogi
helyzet; én például azt már nem tudom áttekinteni - ezt töredelmesen bevallom -, ami az elôzô napirendnél van.
Annyit szeretnék még mondani, hogy ennek a javaslatnak igazi, komoly sürgôssége van. És elnézést, én nem akarok az elôzô napirendre visszatérni, de a levegôben maradt Csúcs úrnak egy megjegyzése, hogy itt beindulnak bizonyos mechanizmusok, és ezért nem lehet késlekedni. Ezek a mechanizmusok beindulnak az alkotmánybírósági panaszoktól függetlenül; tudjuk, hogy az országban számtalan ilyen panasz fog az Alkotmánybírósághoz érkezni. Az igazi sürgôssége és lépési lehetôsége ennek van: tehát a megfelelô formális és informális lehetôségek kihasználása, hogy igenis, ahogyan az egyik újság azt a címet hozta, hogy "Budapest harcol a kórházaiért", hát ezen a csatornán keresztül is harcoljon Budapest a kórházaiért. És ez valóban sürgôs, mert szeptemberben elindul az alkufolyamat, decemberben zár - mondja a törvény -, és mi éppen ezt a határidôt próbáljuk kitolni.
Ez az igazán lényeges kérdés, ami a Fôvárosi Közgyűlés elôtt van.
ELNÖK: Endrédy István
DR. ENDRÉDY ISTVÁN (KDNP): Böhm frakcióvezetô úrral egyetértve nem ismétlem mindazt, amit elmondott, hanem folytatom a sort.
Valóban, a törvénymódosítást minél elôbb kezdeményezni kell. Egy kiegészítést tennék, hogy az ágyszámcsökkentés hatásvizsgálatát is érdemes volna felvállalni és elvégezni, mert azt azért érdemes lenne vizsgálni, hogy egy ekkora mértékű - akkora, amekkora - ágyszámcsökkentésnek mi is lesz a hatása.
Annak okán, hogy a 25. számon kiosztásra került a miniszterelnök úrhoz szóló levél - tudva, hogy nem mi fogjuk ezt szövegezni és aláírni, de ez egy lehetôség, hogy szóvá tegyem -, elmondom, hogy miniszterelnök úr egy
politikus, számára semmit nem fog mondani alulról a 3. sorban az Fdem vagy az Fszoc... Ezeket vagy pontosan kell jelölni, hogy a rendelettervezet mely mellékletébôl valók, vagy el kell hagyni.
Az pedig ennek a rendkívül fontos levélnek a súlyát zilálja szét, hogy ugyanitt, alulról a 4. sorban elkezdôdik egy zárójel, ami nem végzôdik be sehol; a másik oldalon úgy kezdôdik az elsô sor, hogy "a fentiekre figyelemm el..." - nincsenek "fentiek". A levél súlyát tehát maga a mondatszerkezet is befolyásolja. Kérem, ezt a fôpolgármester úr vegye majd figyelembe, amikor véglegesíti a levelet.
ELNÖK: Szabó János úré a szó.
DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP): Kérem, hogy a 2. pont határozott formában kerüljön megfogalmazásra.
Tehát maradjunk a 900 ágynál, abban a szellemben kerüljön ez megfogalmazásra. A házbizottság a végleges szöveget tekintse át és ezek után úgy kerüljön benyújtásra.
ELNÖK: Ez módosító javaslat volt? (Dr. Szabó János: Igen.) Akkor kérem írásban benyújtani, hogy tudjak szavaztatni róla. Marsi Péter Pál úr.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Azt szeretném tisztázni, amit Gerô képviselôtársam mondott. A határozati javaslat 2. pontjánál, ugye, azt a kiegészítést tette, hogy a fôváros és Pest megye? Jól értettem? Mert a törvényben is így együtt szerepel.
ELNÖK: Igen. Elfogytak a hozzászólók. Gerô Gáboré a szó!
ELŐADÓ: A hozzászólásokat megköszönve lenne két megjegyzésem. Az egyik az, hogy egy javítást elfelejtettem mondani, elnézést kérek. "A fentiekre figyelemmel a Fôvárosi Közgyűlés kéri T. miniszterelnök urat", tehát nyilván így fog megjelenni, hogy mind a három pont nem érinti a törvény normaszövegét. Tehát az egyik egy határidô-módosítás, ami az átmeneti rendelkezések 1.§-ában szerepel, de nem normaszöveget jelent. A 2.: a törvényben elôírt ágyszám ugyancsak a mellékletben szerepel, tehát nem normaszöveg. A képlet ugyancsak nem a törvény normaszövegében, hanem a 2. számú mellékletében szerepel. Lehet, hogy az pontosabb, hogy a törvényben elôírt - zárójel - 3. számú mellékletben szereplô ágyszám-csökkentésnél kisebb mértékű legyen, vagy a képlet - ugyancsak zárójelben - a 2. számú mellékletbôl törölve legyen. De a törvény paragrafusait ezek a módosítások nem érintik, tehát ezért normaszöveget, úgy gondolom, elég nehéz lenne megfogalmazni, de e módosítások megfogalmazásával én is azt szeretném, ha ez a levél minél elôbb elküldésre kerülne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Demszky Gábor szeretne szólni.
DR. DEMSZKY GÁBOR fôpolgármester: Azt gondolom, hogy ha levelet írunk, akkor néhány peremfeltételt, fôbb üzenetet is kellene tisztázni határozati formában. Az 1. ponttal egyetértek. Azt javaslom a Közgyűlésnek, mivel a 2. pont ilyen módon rendkívül általános és nehezen értelmezhetô a kisebb mértékű ágyszám-csökkentés, hogy olyan módon módosítsa ezt, hogy a fôváros és Pest megye ágyszám-csökkentését olyan módon kell végrehajtani, hogy a reform ne veszélyeztesse a fôvárosi egészségügyi ellátás biztonságát, ugyanakkor tegye lehetôvé a fôvárosi és Pest megyei kórházak megfelelô szintű finanszírozását. Ezzel egy tartalmi követelményt mondtunk ki, amely
természetesen ebben a formában a törvénybe nem kerül be, ugyanakkor mégis a levél értékelhetô üzenete, azon kívül, hogy a határidôt módosítjuk és a képletet pedig a mellékletbôl elhagyjuk.
ELNÖK: Kérdezem Gerô Gábort, hogy ezt befogadja-e. Ugyanis akkor nem kell külön módosítóként javasolni. Ez lesz a 2. pont. Csúcs László úr.
DR. CSÚCS LÁSZLÓ (MIÉP): Mielôtt valami fatális formai, jogi tévedésbe esnénk, szeretném jelezni Gerô úrnak, hogy a törvény elválaszthatatlan, szerves részét képezi az átmeneti rendelkezés, a törvényhez kapcsolódó melléklet, a törvény függeléke. Tehát ha bármely, a törvényhez tartozó rész megváltoztatásra kerül - márpedig arról van szó, hogy meg kell változtatni -, az normaszöveg-módosítást jelent. Az indítványom arra irányult pontosan a viták, félreértések elkerülése érdekében, hogy a most hatályos normaszöveg helyében feltüntetjük, hogy mi a hatályos, kérjük ennek a normaszövegnek az elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fôjegyzô úr kér szót.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném a saját magam számára is összefoglalni, hogy a jegyzôkönyvbe mi kerülhet be az eddigiek alapján. A határozat körülbelül úgy szólna, hogy a Közgyűlés felterjesztési jogával élve kezdeményezi a Magyar Köztársaság kormányánál a törvény módosítását - kettôspont -, az 1. pont az elôterjesztés, 2. pont a fôpolgármester által elmondottak, a 3. pont pedig a Gerô úr által elmondottak. Itt van vége és felelôs - mondjuk - a fôpolgármester, a határidô 15 nap, gondolom, ez tartható. Így el van felejtve az elôterjesztéshez csatolt nem tudom, milyen számú levél, mert akkor nincs
vita. Tudniillik önök közül néhányan a levélhez szóltak hozzá, mások nem, de akkor ne legyen levél és így egyértelmű az üzenet.
ELNÖK: Tehát röviden összefoglalva a három határozati javaslatot teszem fel szavazásra és ennek a három határozati javaslatnak az elfogadása esetén születik majd meg az a levél, amelyet Horn miniszterelnöknek fog a fôvárosi Közgyűlés nevében Demszky Gábor írni. És nem ez a levél, ami most itt van, ez a lényege. Tehát egyben teszem fel a három határozati javaslatot, amit részben bekötve látnak, részben Demszky Gábor... (Dr. Szabó János: De kerüljön házbizottság elé!) Házbizottság elé módosító javaslatként a levél? Úgyis ezt fogja tartalmazni, ez lesz benne! Ennyire azért meg lehet bízni a fôpolgármesterben, hogy ha meghatározunk három határozati javaslatot, akkor azt írja bele! Ez lesz benne! Errôl fogunk szavazni.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1239/1996(VIII.29.) felterjesztési jogával élve kezdeményezi a
Főv.Kgy.h. Magyar Köztársaság Kormányánál az 1996. évi LXIII. tv. módosítását:
- a kapacitás lekötései megállapodások alapján az OEP és a MEP 1996. december 31-i határidőt 1997. július 30-ra módosítsa.
- a főváros és Pest megye ágyszámcsökken tését oly módon kell végrehajtani, hogy a reform ne veszélyeztesse a főváros egészségügyi ellátás biztonságát, ugyanakkor tegye lehetővé a fővárosi és pest megyei kórházak megfelelő szintű finanszírozását.
- a törvény 2.sz. mellékletéből a képlet kerüljön törlésre.
Határidő: a felterjesztésre 15 nap
Felelős: dr.Demszky Gábor
(52 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
ELNÖK: Most visszatérünk az elôzô alkotmánybírósági beadvánnyal kapcsolatos határozati javaslatok megszavazására. Megérkezett Kupper úr tollából a módosítójavaslat-sor, melyet - úgy hallottam - Gerô Gábor bizottsági elnök úr befogadott. Tehát nem kell róla szavaznunk. Kupper úr kíván szólni?
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Kiegészítésként annyit szeretnék hozzátenni, hogy természetesen ezek a kipontozott részek azt jelzik, hogy ott az eredeti szöveg marad. Nagyjából a módosított bekezdéseket próbáltam valamennyire újrafogalmazni, illetve annyi került átszámozásra, hogy az eredeti 2. pontot kettébontottam törvényre, illetve népjóléti miniszteri rendeletre. Ezért szerepel egy ponttal több.
ELNÖK: Gerô Gábor úr úgy tájékoztatott, hogy nem fogadja be ezt a módosító javaslatot. Tehát szavaznunk kell róla, valamint fenntartja-e Kupper úr, hogy az ad hoc bizottság által hozott határozati javaslatokról is szavazzunk. Az én megítélésem szerint nem szükséges akkor, ha errôl a mostani összeállításról szavazunk. Kupper úr.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): A fôjegyzô úrra hivatkozva, mivel ô azt mondta, hogy annak alapján nem lehet, illetve azt mondta, hogy nekünk konkrét szövegrôl kell szavaznunk, ezért
elfogadom ezt az állítást és eltekintek az eredeti határozatsorról való szavazástól.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gerô Gábor
ELŐADÓ: Röviden szeretném megindokolni, mert elolvastam az anyagot. Elég nehezen kezelhetô így, elég sok minden változott a sorban is. Ezért azt hiszem, tisztább dolog, ha szavaz róla a Közgyűlés.
ELNÖK: Tehát szavazni fogunk. Moskovits Péter.
MOSKOVITS PÉTER (MSZP): A következôt szeretném kérni, feltételezhetôen azért, mert az egészségügyhöz nem igazán értek. Összefoglalnánk, hogy mi mivel van szinkronban és mi mit üt ki, mert elôttem - meg kell mondjam nagyon ôszintén - kicsit kaotikus.
ELNÖK: Kupper András.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Moskovits Péter úr szavait és Gerô elnök úr elzárkózását a befogadásra nézve én úgy értelmezem, hogy elmondanám akár pontról pontra, hogy mi az, ami módosult. A tisztelt képviselôk nyilván azért zárkóznak el vagy azért fogadják fenntartással ezt az új szöveget, mert hiszen most kapták meg, nyilván nem tudnak felelôsséggel dönteni arról, hogy ez mennyiben változott az egyébként délelôtt kiosztott elôterjesztéshez képest.
Akkor engedjék meg, hogy pontról pontra elmondjam. Kezemben tartom az eredeti elôterjesztést, amely úgy kezdôdik, hogy "Tisztelt Alkotmánybíróság!". Itt annyi történt, hogy az elsô sorban az 1. § b) pontja mellé kiegészítésként bekerült a d), e), f) pont, amelyek az alkotmányossági
aggályok több formáját jelzik. Annyi került még be az (1) bekezdésbe, hogy a népjóléti minisztériumi rendelet paragrafusát számmal megjelöltem, tehát 2. § (6) bekezdés. ůgy gondolom, eddig ezek védhetô és talán Gerô elnök úr számára is követhetô változtatások voltak.
Az eredeti elôterjesztés következô oldalán a (2) bekezdésbôl törlésre került az "idézett alkotmányos rendelkezésbôl következik, hogy" szövegrész, és önmagában áll az a mondat: "a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alapjog biztosítása olyan állami feladatok..." stb., stb. Ez egy önálló mondat.
A következô bekezdésbôl, amely úgy kezdôdik, hogy "ebbôl következik", a második sorban úgy folytatódik a szöveg, hogy "megosztása az intézményi fenntartók és finanszírozók között." Jogszabályi hivatkozási hely a folytatása. "Nincs összhangban az alkotmány idézett rendelkezésében foglaltakkal és az önkormányzati törvény - ide ez a kiegészítés kerül be - 8., illetve 63/a. § m) pontjával". Ez a kis bekezdés kerül be ide.
A következô oldalon, az eredeti elôterjesztés 3. oldalán az "ebbôl következô" bekezdésbe a "2. és további paragrafusában szabályozott" helyébe konkrétan nevesítem: "2-9. §-ában". Csak ennyi a változás, illetve a gondolatjel közé szorult szöveg helyébe a következô változtatás lépne: "különös figyelemmel a törvényben szabályozott folyamat azon eseteire, ha az egyeztetô fórumokon nem születik megállapodás." Magyarázatként hadd fűzzem hozzá, hogy ebben az esetben ugyanis a törvény nem nevesíti az ellátási kötelezettséget, azt, hogy ki köteles az ellátási kötelezettséget teljesíteni, ezért fogalmaztam így. Illetve az utolsó sorba, utolsó mondatba bekerült: "az állampolgári jogot, valamint az állampolgári jogegyenlôséget", stb., stb.
Az ezt követô bekezdés, amely úgy kezdôdik, hogy "másfelôl", egy önálló pontba kerül, hiszen innentôl kezdve az eredeti szöveg a népjóléti minisztériumi rendeletre vonatkozik. Ez az új szövegben egy önálló 3. ponttal kerül megnevezésre, és itt tényleg van egy kis változás. A változás
lényege, hogy ide bevettem azt a szöveget, amelyet az ad hoc bizottság fogalmazott meg. Ezt megint hadd indokoljam meg egy kicsit részletesebben.
A beadvány ugyan itt arra kíván célozni, hogy az új minôségen való szolgáltatás új feladatot jelent, és az új feladat ellátásához állami költségvetési forrást kell biztosítani. Ezt írja egyébként tartalmában is az eredeti beadvány, de nem derült ki belôle. Ezért magyarázatként belevettem a következô szöveget. Tehát a módosításban a következô szöveg szerepel. "Az egészségügyi ellátási kötelezettség meghatározása a meglévô gazdasági-társadalmi környezetre tekintettel történt meg, beleértve a műszaki szakmai feltételrendszert, amelyre tekintettel a Fôvárosi Önkormányzat általános ellátási kötelezettsége meghatározásra kerül. A népjóléti minisztériumi rendelet olyan alapvetôen új minôségi feltételeket támaszt az ellátással szemben, amely az egészségügyi ellátást végzô intézményeket fenntartó önkormányzat részére új feladatot jelent. A rendelet az ellátás általános kötelezettségével szemben egy megváltozott színvonalú betegellátás kötelezettségét határozza meg."
Tartalmában tehát ez teljesen ugyanaz, mint az eredeti szöveg, de e nélkül az ad hoc bizottság által megfogalmazott bekezdés nélkül érthetetlen a beadvány, ezért kellett ezt ide betennem. S innen tulajdonképpen az eredeti folytatódik: "amennyiben a helyi önkormányzat számára új feladat kerül meghatározásra, az egészségügyi ellátás biztosításának anyagi, pénzügyi feltételeirôl az állam köteles gondoskodni, megjegyezzük, hogy...", és folytatódik az eredeti szöveg. A továbbiakban pedig csak átszámozásra került a szöveg.
Ismételten kérem elnök urat, hogy legyen szíves befogadni ezt a módosítást, amely szerintem valamennyit javít rajta, de tartalmában semmiképp sem változtat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Moskovits urat kérdezem, hogy tiszta-e a kép ezek után. (Moskovits Péter: Teljesen.)
Köszönöm szépen. Errôl fogunk szavazni, mert Gerô úr változatlanul nem jelezte, hogy befogadja a 037-tel jelzett szöveget, és mivel módosító javaslatként jelentkezik. Fôjegyzô úr kért szót.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Nem szeretnék magam is komolytalanságba bonyolódni. Csak szeretném megjegyezni, jóllehet értelemszerűen nem tudom áttekinteni a módosító anyagot, hiszen valóban most merült fel, de valóban körülbelül ilyesmire gondoltam, a formáját tekintve, mint megoldásra, hogy a Közgyűlés összerakhassa a szöveget. Azonban egyetlenegy pontot meg tudok ragadni a jelenlegi felkészültségi körülményeim között is.
Az alkotmányjogi panasz véleményem szerint - s csak csendben mondom és csak egyszer - nem erre az esetre való, mert emlékeim szerint alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek alkotmányellenes jogszabály alkalmazásából származik hátránya. Méghozzá mintha a jogszabály azt mondaná, hogy a jogerôs határozat kiadását követô 60 napon belül, illetôleg ki kell merítenie úgymond a jogorvoslatot, avagy nem lehet kimerítetlen jogorvoslatot az adott ügyben a jogrendszer által biztosítottnak vélni.
Nem tudom megragadni az összes pontot, ebben az egy pontban ilyen emlékeim vannak. Most eléggé gyorsan beszélek, egyébként szünetben ezt üzentem, de lehet, hogy nem elég jól, tehát az alkotmányjogi panaszra utaló pont - nem tudom, hogy a b) vagy a d) pont, ezt az alapanyagból gyorsan meg lehet tudni - elég látványosan nem ide való, fenntartva a tévedés jogát.
ELNÖK: Kupper András.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Én sem akarok komolytalan lenni, de ezek komoly fölvetések, és megpróbálok a helyzethez illô komolysággal válaszolni rájuk. Az alkotmányjogi panasz a d) pont. (Dr. Tiba Zsolt: így van.) Köszönöm. A törvény augusztus 1-jével emelkedett jogerôre, azért ez a kapkodás, ez a sietség, hogy ahhoz képest ne csússzunk ki a 60 napból. Kétségtelen, hogy az alkotmányjogi panasz esetében van egy olyan passzus, hogy hogyan szerezhetünk védelmet egy törvénnyel szemben magunk számára, mint önkormányzat számára, de akkor hadd idézzem az alkotmány 43. § (2) bekezdését: "az önkormányzat hatáskörének gyakorlása védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat." Tehát van egy ilyen passzus is. Nem tudom, hogy ez mennyire elégséges ahhoz, hogy alkotmányjogi panasszal éljünk, de az alkotmányjogi panasznak megvan az az elônye - és részben ez magyarázza a sietségünket s azt, hogy ez ma itt van -, hogy ezt az Alkotmánybíróság a beérkezett indítványok között elôre sorolja és elôbb bírálja el.
ELNÖK: Befejezte a képviselô úr?
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha megengedik, tisztelt képviselôtársaim, szavazni fogunk. Kupper András 037. számon megjelent módosító javaslatát teszem föl elôször szavazásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1240/1996(VIII.29.) nem fogadja el dr.Kupper András módosító
Főv.Kgy.h. indítványát.
(12 igen, 35 tartózkodás, 3 ellenszavazat)
ELNÖK: Most az eredeti határozati javaslatról szavazunk, a 025. számon megjelent, Gerô Gábor által jegyzett határozati javaslatról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1241/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy nem fordul az 1996. évi
Főv.Kgy.h. LXIII. tv. és a 19/1996(VII.26.) NM rendelet alkotmányosságát érintő kérdésekben az Alkotmánybírósághoz.
(15 igen, 32 tartózkodás, 3 ellenszavazat)
A napirend 24./ pontja: XVIII., Pestszent-lôrinc-Pestszentimre területén lévô Gloriett-lakótelep tulajdonrendezése.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELŐADÓ: 34. sorszámon ki lett osztva a XVIII. kerületi önkormányzat szakmai képviseletével egyeztetett emlékeztetô, illetve a 30. sorszámon benyújtott elôterjesztéshez a polgármester úr levele, illetve az azzal kapcsolatos vélemények. A probléma lényege a következô, hogy a jelen elôterjesztés a Pestszentlôrinc-Pestszentimre önkormányzatával nem generális tulajdonrendezési megállapodás. A tulajdonrendezés tárgya a Gloriett-lakótelepnek csak azon része, ahol vitás önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok vannak. A vita abból származik, hogy az önkormányzati törvény 107.§ (2) bekezdése a véfós ingatlanokat a Fôvárosi Önkormányzat irányába adja rendelkezésbe, a '91-es XXXIII-as törvény pedig a kezelô irányába, tehát a kerület irányába adja.
Eddig a kerületekkel generális megállapodás keretei között a lakóingatlanok rendezése a telekingatlanok rendezésével és a közterületekkel együttesen történt meg. Ugyanakkor a '93-ban elfogadott lakástörvény az önkormányzati tulajdonban lévô bérlakások bérlôi számára - amennyiben ezek a lakóingatlanok '90 elôtt állami tulajdonban voltak - vételi jogot biztosít. Idestova harmadik éve a Gloriett-lakótelepen élô lakók vételi jogukkal élni nem tudnak. Ez jelentôs feszültséget okoz.
Ezért gondoltuk az emlékeztetô szerint, hogy a nem vitás ingatlanok tekintetében - ami tartalmazza a lakóingatlanokat - az ingatlanrendezést elôterjesztjük.
A polgármester úr levele mellékleteként beadott megjegyzések valamennyijét be tudom fogadni, kivételt képez a 2. sorszámon beadott megjegyzés, ami további ingatlanokat csatolna a megállapodás tárgyához. Szeretném jelezni, hogy ezek olyan ingatlanok, amelyeknek egy jelentôs részét a Fôvárosi Önkormányzat szándéka szerint át fogja adni a kerületi önkormányzatnak, de ezek olyan területen vannak, ahol nem véfós ingatlanról van szó, hanem adásvétel tárgyát képezô ingatlanról, és szerzôdéses keretek között a közutak még nem épültek meg.
Nyilván a Gloriett-lakótelepet érintô közutak esetén - amelyik tömegközlekedéssel érintett utat jelent - ennek átadását sem kívánjuk megejteni, hiszen a tömegközlekedéssel érintett utak fenntartási kötelezettsége törvény által a Fôvárosi Önkormányzatra szabott. Ezért kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a 2. sorszámon beadott módosító javaslattól eltekintve, a többi befogadott javaslattal együtt a határozati javaslatot fogadja el. Reményeink szerint a kerületi önkormányzat szintén el fogja fogadni az indokolt érvelés elfogadása után.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom. (Nincs jelentkezô.) Úgy látszik, hogy senki nem kíván szólni a vitában. A vitát lezárom és a határozati javaslatok következnek. A határozati
javaslatokról együtt fogunk szavazni, azokkal együtt, amelyeket befogadott a fôpolgármester-helyettes úr.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1242/1996(VIII.29.) megköti a XVIII. kerületi Önkormányzattal
Főv.Kgy.h. egyes XVIII. kerületi ingatlanok önkormány- zatok közötti tulajdonrendezéséről" című előterjesztés mellékletét képező megállapo- dást, az előterjesztő által befogadott módosítással.
Felhatalmazza a főpolgármestert a megálla- podás aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 25./ pontja: Javaslat a Fôvárosi Kertészeti Rt. reorganizációjára, szervezeti átalakítására és privatizációjára.
ELŐADÓ: Székely Gábor
HOZZÁSZÓLÓ: Bubla Gyula,
BUBLA GYULA, a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság elnöke: Csak nagyon röviden szeretném a Közgyűlés figyelmét egy pillanatra kérni. 24. sorszámmal van kiosztva a napirendi pontokhoz egy módosító indítvány, amely így hangzik: "A környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy a határozati javaslat 2/3. bekezdését a tulajdonosi bizottság
egyeztetésével jogosult jelölni." Ezt egészítse ki a környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottsággal is, mint szakbizottsággal. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy fontolja meg a javaslatot és döntsön errôl.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Megkérdezem az elôterjesztô Székely Gábort, hogy befogadja-e Bubla Gyula elnök úr módosító javaslatát.
ELŐADÓ: Nem fogadom be, minthogy nem is tudom, mert bizottsági határozatról van szó, de egyébként szeretném, ha a dolgot külön szavaznánk. Egyébként nem tartom logikusnak azt, hogy az üzleti vállalkozással kapcsolatos, merthogy egy üzleti kérdésrôl van szó, a bizottság más bizottsággal megosztottan döntsön.
Egyébként így a döntés, minthogy egy viszonylag gyors döntésrôl van szó, nagyon elhúzódik, és nem szakmai kérdésrôl, hanem üzleti kérdésrôl van szó. Ezért úgy gondolom, hogy szavazzunk külön, és arra kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a bizottság módosító indítványát ne szavazza meg.
ELNÖK: Bubla Gyula elnök úr módosító javaslatát teszem fel elôször, amely a 24. lapon jelent meg. Az elôterjesztô nem támogatja.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1243/1996(VIII.29.) nem fogadja el a Környezetvédelmi és
Főv.Kgy.h. Városüzemeltetési Bizottság módosító javaslatát.
(9 igen, 13 tartózkodás, 22 ellenszavazat)
ELNÖK: Most az eredeti határozati javaslatokról fogunk szavazni az 1-4-ig bezárólag együtt.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1244/1996(VIII.29.) elfogadja a Fővárosi Kertészeti Részvény-
Főv.Kgy.h. társaságra vonatkozó - az előterjesztés mellékleteként csatolt - javaslatot a Társa- ság reorganizációjáról, szervezeti átalakítá- sáról és privatizációjáról.
(35 igen, 8 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
1245/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy a koncepció végrehajtása
Főv.Kgy.h. során a következő elvek érvényesítésével kell eljárni:
- az új korlátolt felelősségű társaságok meg- alapítására a FŐKERT Rt. üzletrész több- ségének biztosítása mellett kerüljön sor. A FŐKERT Rt. többségi tulajdoni hányadát mindaddig fenn kell tartani, ameddig az új társaságok az általuk bérelt eszközöket és készleteket teljes egészében nem vásárol- ják meg. Ezt követően kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy az egyes társaságokban a további üzletrész átruházás célszerű-e.
- amennyiben a FŐKERT RT. az új társasá- gok hitelezőjévé válik, a kölcsön nyújtására minimálisan a mindenkori jegybanki alap- kamat felszámítása mellett kerüljön sor.
- Felügyelő Bizottság kötelező létrehozása esetén (Gt. 34.§. (2) bek.) a FŐKERT Rt. a felügyelő bizottság legalább egy tagját a Tulajdonosi Bizottság egyetértésével jogo- sult jelölni.
- a Tulajdonosi Bizottság évente két ízben először 1997. február 28-ig tekintse át az új társaságok alapításának és működésének aktuális helyzetét. A FŐKERT (Holding) Rt. közszolgálati divíziójának működése során beszerzéseinél (áru és/vagy szolgáltatás, vásárlás) a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény megfelelő előírásainak alkalmazásával köteles eljárni.
(35 igen, 8 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
1246/1996(VIII.29.) Felkéri a Tulajdonosi Bizottságot, hogy a
Főv.Kgy.h. Társaság Igazgatósága előterjesztésben tárgyalja meg a
Faiskola Kft., Kerttervező Kft., Műszaki Kft., Kereskedelmi Kft., Parkfenntartó Kft., Parképítő Kft., megalapítását.
Határidő: 1997. december 31.
Felelős: Tulajdonosi Bizottság
(35 igen, 8 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
1247/1996(VIII.29.) Felkéri a Tulajdonosi Bizottságot, hogy a
Főv.Kgy.h. FŐKERT (Holding) Rt. új szervezeti rend- szerben történő működését követő első üzleti év végéig - a Társaság Igazgatósága
előterjesztésében - tekintse át, hogy a Köz- szolgálati divízió hosszabb távú működésé- re a holding szervezeti keretében változat- lan formában kerüljön sor, vagy a közszol- gáltatás részleges vagy teljes privatiziáció- jának feltételei megteremthetők.
Határidő: 1997. december 15.
Felelős: Tulajdonosi Bizottság
(35 igen, 8 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
A napirend 26./ pontja: Fôvárosi Kertészeti Rt. könyvvizsgálójának díjazása.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELNÖK: A vitát megnyitom. (Nincs jelentkezô.) A vitát lezárom. Szavazunk a határozati javaslatról, mely egypontos.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1248/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Fővárosi Kertészeti Rt.
Főv.Kgy.h. eddigi könyvvizsgáló cégének a díjazását 1996. június 1-től 70.000 Ft+ÁFA/hó összegben állapítja meg.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(41 igen, 4 tartózkodás, 0ellenszavazat)
A napirend 27./ pontja: Munkavállalói Részvényvásárlási Program a Pharmafontana Rt.-nél.
ELŐADÓ: Atkári János
HOZZÁSZÓLÓK: Székely Gábor, Hubert Béla, dr.Tiba Zsolt
SZÉKELY GÁBOR (SZDSZ): Bizottsági határozatokat kell elôterjesztenem. Egyrészt tájékoztatni szeretném a tisztelt Közgyűlést, hogy a bizottság a határozati javaslat 1. pontjáról 5 igen, 3 nem, 3 tartózkodással nem hozott határozatot. A 2. és 3. pontot 10 igen, 1 tartózkodással támogatta.
Ezen kívül a bizottság módosító javaslatként elôterjeszti, hogy a részvény adásvételi szerzôdés 7/b módosítására elfogadtuk a Pharmafontana Gyógyszerészeti Rt. központi üzemi tanácsa módosító javaslatát, ami a következôképpen hangzik: "A jelen szerzôdésben foglalt utolsó részletfizetés esedékessége napján, illetve a vételár-hátralék vevô által megfizetésekor szűnik meg."
Ez pedig azt jelenti, hogy a társaságot megilletô vételi jog a vevô munkaviszonya megszűnése napján nyílik meg. Ezt követôen ezt módosítanánk.
ELNÖK: Kérném szépen, tisztelt bizottsági elnök úr, ha a módosító javaslatot írásban is beadná, megköszönném, mert ez eddig nem történt meg.Hubert Béla úré a szó.
HUBERT BÉLA (SZDSZ): 11. sorszámmal elôttünk van a Pharmafontana vezérigazgatójának, illetve a központi üzemi
tanács elnökének a javaslata, amelyik egy sor kérdést tartalmaz. Ezekrôl szeretnék röviden véleményt mondani. Elôször a vezérigazgató úr javaslatait mondanám.
Az 1. pont a részletfizetés menetének szabályozó rendelkezését kívánja módosítani úgy, hogy "az elsô részletet az adásvételi szerzôdés aláírását követô 8 napon belül, de legkésôbb '96. október 15-én kell megfizetni". Kimaradt belôle, hogy "vagy a részvényelosztáskor". Ez szerintem elfogadható, és ezzel összefüggésben a 3. pont elsô bekezdése is lényegében ugyanezt tartalmazza, nem a rendeleti részben, hanem a szerzôdésben. Tehát ezt én elfogadhatónak tartom. Október 15. a végsô határidô. Ez lényegében azt a feltételt tartalmazza, hogy a részvény kinyomtatásával esetleg késlekedjen-e. De nyilván rövid ez a határidô, ennek nincs jelentôsége.
A 2. pont a rendelkezésben azt javasolja, hogy a vételi jog egy évig illesse meg a társaságot abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a Pharmafontanánál megszűnik.
Ugyanezzel foglalkozik a 3. pont 7/b elsô szakaszára hivatkozó pontja is. Én a magam részérôl ezzel nem értek egyet és nem javaslom, bár vannak az országban olyan munkavállalói részvényvásárlási programok, amelyek ezt tartalmazzák. A magam részérôl ezt nem javaslom. Tehát a dolgozó megtarthassa részvényét, illetve csak akkor nyíljon meg a társaság elôvásárlási joga, ha ô azt el kívánja adni.
A 2. oldalon: "a vételi jog gyakorlásakor a társaság által fizetendô vételár részvény névértékével egyezzék meg." Szerintem ez is egy lehetséges megoldás, a magam részérôl egyetértenék azzal, ha ezt nem fogadnánk el, és a mindenkori piaci értékén adhatná el a vételi jog gyakorlásakor a dolgozó a részvényt a társaságnak.
A 3. elsô két pontjáról már szóltam.
A 7/b harmadik és negyedik bekezdésével kapcsolatban vezérigazgató úr javasolja, hogy a vételi jog gyakorlására más szabályozásokat vezessen be,
mint amit az elôterjesztés tartalmaz. Ebbôl az elsôvel a magam részérôl nem értek egyet, míg a másodikkal, ahol ez csak egy formai javítás a szövegen, egyetértek - tehát a 7/b 3. pont második bekezdésével.
Hasonló problémákkal foglalkozik a központi üzemi tanács beadványa is. Ebbôl az 1. pontban, amely a jegyzés idôszakában nyugdíjasként foglalkoztatottakat is bevonná ebbe a körbe, ha a nyugdíjukat megelôzôen teljes munkaidôben a Pharmafontanánál dolgoztak, ezt elfogadhatónak tartom és elfogadásra javasolom.
A 2. pontban, hogy a munkavállaló megbízása alapján a részletfizetés teljesíthetô legyen levonás útján is, lényegében tartalmazza egyébként is a javaslat, de negyedévenként vonná le. Ez havi levonást is lehetôvé kíván tenni, nyilván praktikus okokból. Ezt szintén befogadásra javaslom.
A 3. pontban pedig az adásvételi szerzôdésbe való átírását kéri ezeknek az elveknek. Természetszerűleg ezzel is egyetértek.
A 4. pont, amely "a társaságot megilletô vételi joga a vevô munkaviszonya megszűnése napján nyílik meg", ezzel a javaslatával nem értek egyet, illetve "megszűnik viszont a hátralék vevô általi megfizetésekor". Attól függ, ha a vezérigazgató úrnak a 2. javaslatát elfogadjuk, azzal ez ellentmondásba is kerül, tehát formailag sem lehetséges, de egyébként sem javasolom ennek a külön megfogalmazását.
Végül a 2. oldalon a vételi jog gyakorlásának megfogalmazásával kapcsolatban a szöveg egyszerűsítését javasolja. A magam részérôl ezzel sem értek egyet, mert szerintem egyértelmű és használható a szöveg eredeti formában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A fôjegyzô úr kért szót.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sem a vezérigazgató úr, sem az üzemi tanács
elnöke nem jogosult önmagától benyújtani ezt az indítványt, ezt valakinek föl kell vállalnia ahhoz, hogy ezekrôl szavazni lehessen. Nyilván egy képviselônek lehet ezt fölvállalni. Akkor van értelme azt mondani, hogy melyik pontot támogatjuk vagy nem támogatjuk, ha szavazás is lesz róla.
ELNÖK: Hubert Béla.
HUBERT BÉLA (SZDSZ): Azokra a pontokra vonatkozóan, amelyekre az egyetértésemet fejeztem ki - tehát a vezérigazgató úr levelének az 1. pontja és az utolsó pontja, tehát a 3. pont két bekezdésével kapcsolatban - képviselôi javaslatként befogadásra javaslom. Hasonlóképpen az üzemi tanács részérôl érkezett javaslat 1., 2. és 3. pontját befogadásra javasolom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az elôterjesztôt, hogy befogadja-e a javaslatokat.
ELŐADÓ: Hubert Béla javaslatának minden pontjával egyetértek, korábban konzultáltam errôl. Befogadom, mint módosító indítványt.
ELNÖK: És a tulajdonosi bizottság javaslatait?
ELŐADÓ: Nem.
ELNÖK: Akkor arról szavaznunk kell. Most fogunk szavazni a módosító javaslatokról, nevezetesen a tulajdonosi bizottság módosító javaslatáról. A részletfizetéshez kapcsolódó részvény adásvételi szerzôdés 2/b pont módosításra, illetve pontosításra szorul. A második mondat módosuljon a következôre: "A társaságot megilletô vételi
jog a vevô munkaviszonya megszűnése napján nyílik meg, azt követôen a jelen szerzôdésben foglalt utolsó részletfizetés esedékessége napján, illetve a vételárhátralék vevô általi megfizetéskor szűnik meg." Így szól a módosító javaslat a tulajdonosi bizottság részérôl. Ezt teszem föl szavazásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1249/1996(VIII.29.) a részletfizetéshez kapcsolódó Részvény
Főv.Kgy.h. adás-vételi szerződés 7./ pont második mondatát módosítja a következőkre: A társaságot megilletô vételi jog a vevô munkaviszonya megszűnése napján nyílik meg, azt követôen a jelen szerzôdésben foglalt utolsó részletfizetés esedékessége napján, illetve a vételárhátralék vevô általi megfizetéskor szűnik meg.
(32 igen, 12 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
ELNÖK: Kérdezem Székely Gábort, hogy van-e valami még a tulajdonosi bizottság... (Székely Gábor: Nincsen.) Nincsen. Az eredeti határozati javaslatról szavazunk 1-4-ig.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1250/1996(VIII.29.) módosítva 1169/1995(IX.28.) Főv.Kgy. sz.
Főv.Kgy.h. határozatát úgy dönt, hogy a Pharmafon- tana Gyógyszerészeti Rt. alaptőkéjének 15 %-át meg nem haladó mértékben a Fővárosi
Önkormányzat tulajdonában lévő részvé- nyekből részvényeket értékesítésre kínál fel - a vonatkozó szabályzatban részletezett módon - a Társaság mindazon munkavál- lalói részére, akiket a jegyzési időszak megkezdésekor a Társaság foglalkoztat.
(45 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1251/1996(VIII.29.) Jóváhagyja az előterjesztéshez csatolt
Főv.Kgy.h. szabályzatot - az ülésen elhangzott és az előterjesztő által befogadott módosításokkal - a Pharmafontana Rt. részvényeinek munkavállalói tulajdonszerzés keretében történő forgalomba hozataláról, a részvétel feltételeiről.
(45 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1252/1996(VIII.29.) Megköti a munkavállalói részvényvásárlási
Főv.Kgy.h. program lebonyolítására vonatkozó - az elő- terjesztéshez csatolt - megbízási szerződést a Pharmafontana Gyógyszerészeti Rész- vénytársasággal. Felkéri a főpolgármestert a szerződés aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(45 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1253/1996(VIII.29.) A jegyzési időszak lezárását követően
Főv.Kgy.h. egyenként megköti a részvényt jegyző munkavállalókkal a csatolt részvény adás- vételi és óvadéki letéti szerződést.
Határidő: 1996. november 31.
Felelős: dr.Demszky Gábor
(45 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 28./ pontja: Dél-pesti szennyvíz-tisztító telep bôvítésének beruházási programja.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELNÖK: A vitát megnyitom. (Senki sem jelentkezik.) A vitát lezárom. A határozati javaslat 1-6. pontját teszem föl szavazásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1254/1996(VIII.29.) jóváhagyja a Bp.XXIII., Dél-pesti szennyvíz-
Főv.Kgy.h. tisztító telep bővitése I-II. ütem beruházási programját az előterjesztés szerint és felkéri a főpolgármestert a főjegyző ellenjegyzése mellett a 2.sz. alatt mellékelt engedélyokirat aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1255/1996(VIII.29.) Felkéri a főpolgármestert, hogy az 1996. évi
Főv.Kgy.h. fővárosi költségvetési rendeletnek - az elő- terjesztésben foglalt pénzeszközátvétel miatt szükségessé váló - módosító javaslatát a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén terjessze elő.
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1256/1996(VIII.29.) Felhatalmazza a főpolgármestert arra, hogy
Főv.Kgy.h. a KHVM részéről már aláírt és megküldött támogatási szerződést, továbbá az ehhez tartozó Beruházási Finanszírozási Alapok- mányt írja alá a főjegyző ellenjegyzése mellett.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1257/1996(VIII.29.) Megbízza az FCSM Rt-t, hogy a Magyar
Főv.Kgy.h. Államkincstárral a Fővárosi Önkormányzat nevében a finanszírozási szerződést készítse elő és írja alá.
Határidő: a beruházás finanszírozási alap- okmány aláírását követően azon- nal
Felelős értesítésért: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1258/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy ha a Világbanki kölcsön
Főv.Kgy.h. felvétele 1997-98-99. években valamely okból meghiúsulna, a kieső forrást az FCSM Rt-től átvett pénzeszközökből kell biztosítani.
Határidő: az éves terv készítések időpontja
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1259/1996(VIII.29.) Egyetért azzal, hogy a Dél-pesti szennyvíz-
Főv.Kgy.h. tisztító telep bővítéséhez a PHARE támoga- tást a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venni, a támogatás elbírálásának elhú- zódása azonban nem akadályozhatja meg a beruházás jóváhagyott ütemezés szerinti végrehajtását.
Határidő: tájékoztatásra: 1997. I.negyedév
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 29./ pontja: Közparkok automata öntözôhálózatainak korszerűsítése, beruházási cél- és egyszerűsített beruházási program módosítása.
ELŐADÓ: Bubla Gyula
ELŐADÓ: A tisztelt képviselôtestülettel szeretném megosztani észrevételeimet. 35-ös számmal jelent meg két
módosítás, ami azt jelenti, hogy a fôösszegek ugyan nem módosulnak, de a beltartalma az eredeti bekötötthöz képest némileg változott. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg betervezett összeghez képest valamivel több áll rendelkezésünkre, de mondom, a fôösszegek nem változtak, és így egy helyszín helyett két helyszínnel lehet megoldani ezt az öntözôhálózat-korszerűsítést. ěgy végül is szerepelne az eredeti helyszín, ami az elôterjesztésben van, és maradna még egy kis pénz a Városliget öntözésére. Ezzel a kiegészítéssel szeretném kérni a tisztelt Közgyűlés állásfoglalását és a módosítás elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom. (Senki sem jelentkezik.) A vitában senki nem jelentkezett. A vitát lezárom. Szavazni fogunk a határozati javaslatról. A 035-ön megjelent, részletezô adatok címen a Bubla Gyula saját beterjesztését javította ki, tehát ennek tudatában kérem szavazni.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1260/1996(VIII.29.) jóváhagyja a közparkok automata öntöző
Főv.Kgy.h. hálózatainak korszerűsítése módosított beruházási célt és az egyszerűsített beruhá- zási programját. Felhatalmazza a főpolgár- mestert a főjegyző ellenjegyzése mellett a módosított beruházási célokmánynak és módosított engedélyokiratának a melléklet- ben szereplő tartalommal történő aláírására.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(48 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 30./ pontja: Parkok, közterek, fasorok rekonstrukciója célokmányának módosítása és '96. évi engedélyokiratának elfogadása.
ELŐADÓ: Bubla Gyula
HOZZÁSZÓLÓK: Horváth László, Atkári János
ELŐADÓ: Annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy 1992 óta van elôttünk a Vigadó tér terve, amit különbözô okok miatt nem sikerült megvalósítani. Eredetileg grandiózusabb tervek lettek volna, de egyszerűen be kellett látni, hogy jelen szituációban ez a 14 millió forint áll rendelkezésünkre, és úgy gondolom, ha elfogadjuk ezt a módosított célokmányt az Erzsébet tér mintájára - annullálva természetesen az e tárgyban született elôzôeket -, akkor a Vigadó tér nagyon méltón fog kinézni Budapest hírnevéhez. Kérem önöket, hogy fogadják el a módosított programot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth László
HORVÁTH LÁSZLÓ (MDF): Lehet, hogy a kérdésem költôi, de azért mégis megkérdezem az elôterjesztôt vagy talán inkább Atkári fôpolgármester-helyettes urat: miért olyan kirívóan alacsony az idei pénzösszeg a tavalyihoz, jövô évihez, stb-hez képest? Ugyanis ez egy nagyon fontos dolog, Budapest közparkjai katasztrofális állapotban vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bubla úr kíván-e válaszolni?
ELŐADÓ: Úgy gondolom, hogy ennyit hagyott jóvá a tisztelt Közgyűlés. Merem remélni, hogy a következô évi költségvetési vitában lényegesen több hangot tudunk adni e területnek, és úgy gondolom, Atkári úr is hajlandó lesz majd segíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Atkári úr kíván-e kiegészítést tenni?
ATKÁRI JÁNOS fôpolgármester-helyettes: Elnézést a tiszteletlenségért, nem tekintettem egészen komoly kérdésnek. Hosszú ideig tartana a válasz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Szavazni fogunk a határozati javaslatokról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1261/1996(VIII.29.) jóváhagyja a parkok, közterek, fasorok re-
Főv.Kgy.h. konstrukciója 3.sz. módosított beruházási célját. Felhatalmazza a főpolgármestert a főjegyző ellenjegyzése mellett a 3.sz. mó- dosított beruházási célokmánynak a mel- lékletben szereplő tartalommal történő aláírására.
(45 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1262/1996(VIII.29.) Jóváhagyja a parkok, közterek, fasorok re-
Főv.Kgy.h. konstrukciója 1996. évi beruházási prog- ramját és felhatalmazza a főpolgármestert a
főjegyző ellenjegyzése mellett a beruházás engedélyokiratnak (V. Vigadó tér) a mellék- letben szereplő tartalommal történő aláírá- sára.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(45 igen, 1 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 31./ pontja: Budapesti Elek-tromos Művek Rt. által elkészített villamosenergia-korlátozási sorrend tervezetének véleményezése.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELŐADÓ: Kiegészítést nem kívánok tenni, ugyanakkor jelzem, hogy ha bárkinek szakmai kérdése van az elôterjesztéssel kapcsolatban, körünkben üdvözölhetjük az Elektromos Művek kiváló szakembereit, akik részletesen tudnak választ adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, a vitában ki kíván részt venni. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, senki. Szavazni fogunk a határozati javaslatról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1263/1996(VIII.29.) a Villamosenergia Korlátozási Sorrend
Főv.Kgy.h. Budapesti Elektromos Művek Rt. által összeállított tervezetét elfogadja.
(44 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 32./ pontja: Útkarbantartáshoz, útellenôrzéshez szükséges gépek, járművek, közlekedésbiztonsági műszerek, számítástechnikai eszközök beszerzési céljának jóváhagyása, engedélyokirat kiadása.
ELŐADÓ: Vajda Pál
ELNÖK: Kérdezem, kíván-e valaki a vitában részt venni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Szavazni fogunk a határozati javaslatról, mind a kettôrôl együtt.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1264/1996(VIII.29.) jóváhagyja az útkarbantartáshoz, útellenőr-
Főv.Kgy.h. zéshez szükséges gépek, műszerek számí- tástechnikai eszközök beszerzésének beru- házási célját és egyszerűsített programját.
Felhatalmazza a főpolgármestert - a főjegy- ző ellenjegyzése mellett - a beruházás cél- okmányának és engedélyokiratának aláí- rására.
(47 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1265/1996(VIII.29.) Jóváhagyja, hogy a beruházó a Fővárosi
Főv.Kgy.h. Közterület-fenntartó Részvénytársaság legyen.
Határidő: azonnal
Felelős: dr.Demszky Gábor
(47 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 33/a pontja: Alapítványi, egyesületi, társadalmi szervezeti támogatások a Kulturális Alapból.
ELŐADÓ: Ritterné Vajta Mária
ELNÖK: Kíván-e kiegészítést tenni valaki? (Senki sem jelentkezik.) A vitában kíván-e valaki részt venni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. A határozati javaslatról szavazni fogunk.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1266/1996(VIII.29.) a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizott-
Főv.Kgy.h. sága 150/1996(VI.20.) sz. határozata alap- ján a Kulturális Alap 1996. évi kerete terhére az alapítványok, egyesületek és társadalmi szervezetek támogatásának átutalásához a következő felosztás szerint 630 eFt összeg- ben járul hozzá:
Tudományos és Közművelődési Alap
Atlanti Kutató és Kiadó Társulat - Alapítvány 600 eFt
Zenei Alap
Musica Nostra Alapítvány 30 eFt
összesen: 630 eFt
(44 igen, 2 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
A napirend 33/b. pontja: Fôvárosi Idegenforgalmi Alapból társadalmi szervezetek támogatása.
ELŐADÓ: Rusznák Imre
ELNÖK: Kíván-e valaki a vitában részt venni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Szavazni fogunk a határozati javaslatról.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1267/1996(VIII.29.) engedélyezi a "8201 Fővárosi
Főv.Kgy.h. Idegenforgalmi Alap"-ból
- a Collegium Hungaricum 1.000 eFt
- Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége 500 eFt
összegű támogatásának átutalását.
Határidő: azonnal
Felelős: Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottság elnöke
(44 igen, 2 tartózkodás, 1 ellenszavazat)
A napirend 35./ pontja: Civil szervezetek támogatása
ELŐADÓ: Győri Péter
HOZZÁSZÓLÓK: Rostás Ákos, Marsi Péter Pál, dr.Tiba Zsolt, Poór István
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Módosító indítványként azt kérjük, hogy a 79. pontnál javasolt támogatási összeget a 81. pontban szereplô Dawn Alapítvány kapja meg. Amennyiben a módosító indítványunk nem nyerne elfogadást, akkor viszont a 79. pontot kiemelve, külön kérjük szavazni. A 79. pont a Magyarországi Krisnatudatú Hívôk Közössége budapesti temploma, mentálhigiénés központ és ingyenkonyha kialakítása, berendezése, fenntartása, ezt javaslom törölni. Helyette támogatni javaslom a Dawn Alapítványt, az alapítvány átmeneti otthonának bôvítését irodahelyiséggel, tárolóval és felszerelés vásárlását.
ELNÖK: Ez hányas? Az egyik, a 79. pont, ahonnan átcsoportosít a...?
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): A 81-esre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Marsi Péter Pál úr kíván szólni a vitában.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Tisztelettel kérdezem - nem tudom, kitôl, mert a szociális bizottság nem, de valaki csak illetékes a civil szervezetek kapcsán -, hogy hol a többi civil szervezet, mert korábban, három hónappal ezelôtt - azt hiszem - három alapítvány elôleget kapott, természetesen azzal, hogy majd pályázik, ez volt az ígéret. Több civil szervezetet nem látok, csak szociális indíttatásút, alapút; hol van a többi? Nem tudom, kinek tegyem fel a kérdést.
ELNÖK: A bizottsági elnök úr az elôterjesztô, úgyhogy gondolom, neki. Tiba úr jelentkezett.
DR. TIBA ZSOLT fôjegyzô: Az én véleményem szerint ahhoz van joguk, hogy a 79-es tételt ne hagyják jóvá,
de szerintem arra csak áttételesen, avagy több döntést követôen van joguk önöknek arra, hogy a Rostás úr által kért egyéb szervezetnek pénzt adjanak. A következôk miatt gondolom ezt: az alapok felett döntési jogkörrel a bizottság bír, azonban amennyiben azt alapítvány vagy társadalmi szervezet kapja, akkor ahhoz a Közgyűlés engedélye kell. Ehhez képest elôször az önkormányzatnak minôsített többséggel, eseti jelleggel magához kell vonnia azt a jogkört, hogy egy nem tudom milyen alap felett rendelkezik, és utána egyszerű többséggel be lehet emelni az újat. A régit, a 79-est persze egyszerű többséggel is ki lehet húzni, ez két dolog.
ELNÖK: Rostás Ákos
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): Természetesen elfogadom a fôjegyzô úr szakmai hozzászólását, és akkor javaslom kivenni az elôterjesztésbôl a 79-est.
ELNÖK: Külön fogom szavaztatni a 79-est. A bizottsági elnök úr kíván élni a zárszó jogával?
ELŐADÓ: Igen, természetesen, válaszolnék, hisz kérdés hangzott el, hogy hol a többi civil szervezet. Mindjárt megkeresem, hányas számú mellékletben van..., az elôterjesztés 3. számú mellékletében szerepel az idei költségvetésben jóváhagyott 54 millió forint ágazatközi felosztása, és az ebbôl az ágazatközi felosztásból kijött részösszegek, illetve a pályázatkiírási lehetôség a különbözô bizottságokat illeti. Ebbôl a szociális bizottságra ez a bizonyos 16,2 millió forint jutott, és mi kiírtunk egy pályázatot - minden ágazati bizottság a saját ágazata vonatkozásában írja ki a pályázatot -, úgyhogy itt jószerével csak szociális célú szervezetek vannak, de a 4. számú mellékletben ott van a pályázati kiírás is. Tulajdonképpen gépelési okok miatt abban a helyzetben vannak a
képviselôk, hogy láthatják az összes pályázót, az összeset bemutatjuk, és azoknál, akiket a bizottság nem javasolt támogatásban részesíteni, ott nulla összeg szerepel.
A másik kérdés az volt, hogy hol van az a három civil szervezet, amely az év során már támogatási elôlegben részesült. Ez a három civil szervezet is nyújtott be pályázatot, szerepelnek a listán, errôl a három - és ezen kívül még egy - szervezet kapcsán a bizottság az elôterjesztésben foglaltakat mondta ki, tehát hogy további támogatásban nem részesíti ôket, ezzel kapcsolatban jelezzük: kisebbségi vélemény is volt. Ha a kérdés arra vonatkozott, hogy adtak-e be pályázatot a már elôlegben részesült szervezetek, akkor a válasz az, hogy igen, szerepelnek a listán, beadtak pályázatot, de ebben a döntési körben a bizottság nulla forint támogatást ítélt nekik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Marsi Péter Pál
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Köszönöm Gyôri képviselôtársam szavait. A második dolgot tulajdonképpen csak megemlítettem, nem kérdeztem valójában. Az a 16 millió forint, amit a szociális bizottság kapott, összesen körülbelül már 26 millió, ha jól emlékszem, mert korábban három alapítvány körülbelül 10 millió forintot kapott - azt hiszem - elôlegképpen, és akkor ön ígéretet tett, hogy ezek pályáznak. Ez azonban rendben van, ezt nem firtatom. Én csak azt firtatom, hogy a többi ágazat alá tartozó civil szervezet egyáltalán tud-e errôl, megkapta-e a pályázati lapot, pályázott-e, benyújtotta-e pályázatát, ha igen, akkor mikor kerülnek a Közgyűlés elé, mert legközelebb szeptemberben lesz közgyűlés, amikor ezt el kell fogadni, és akkor már csak mindössze három hónapjuk marad a pénz elköltésére, holott év eleje óta várják a pénzt, reménykednek abban, hogy egyáltalán kapnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyôri Péter úré a szó.
ELŐADÓ: Tulajdonképpen azért szólok, mert nálunk sok ilyen ügy van. Azt hiszem, valami félreértés van. Szerencsésebbnek tartanám, ha a civil szervezetekkel kapcsolatos összegekre vonatkozó közgyűlési határozatot ki-ki megnézné, tehát nem azt, ami a vitában elhangzik, hanem azt, hogy milyen döntéseket hozott a Közgyűlés.
Most egy picit improvizálok, mert úgy érzem, a másik oldalon is ezt teszik. Egyrészt a fôjegyzô úrnak mondanám, hogy az, amirôl szó van, nem alap, ez egész egyszerűen csak ágazati bizottságokhoz szervezett összeg, más, mint az alapok. Ez az egyik. A másik, hogy ma már az úgynevezett Demszky-kerettel kapcsolatban is elhangzott egy pályázati tipusú kérdés. Legjobb információim szerint a Demszky-keretre semmilyen pályázati kiírási határozata nincs a Közgyűlésnek. Lehet - én valóban akceptálom is -, hogy többeknek az a véleménye, úgy látják, jobb lenne pályázatot kiírni.
A harmadik: az én információim szerint erre az 54 millió forintra, illetve ennek az ágazati bizottságokra lebontott összegeire nézve nincs olyan közgyűlési határozat, amely szerint pályázatot kellene rá kiírni, ez tehát egy félreértés. Bár az erre vonatkozó vitában ez többször elhangzott, a jóváhagyott közgyűlési határozat ilyet nem mond ki. Az kétségtelenül tény, hogy a szociális bizottság, ha úgy tetszik, némileg hagyományaihoz is híven, ha úgy tetszik, az összeg nagysága miatt is, a szabad bejelentkezés okán is - tehát hogy jelentkezhessenek a pályázók -, pályázati formában gondolta megszólítani és megmérni ezt a kört. ůgyhogy erre én ezt tudom válaszolni - de ezt részben egy kicsit a többi bizottsági elnök asszony és úr nevében is mondom -: nem kötelezô ezekre az adott esetben 1-2 millió forintos összegekre pályázatot kiírni.
Annak pedig, hogy errôl a pályázatról ki és hogyan szerezhetett tudomást, abszolút szokásai vannak. Ezt itt nem szerepeltetjük, fejbôl sem tudom, de egy országos napilapban és a budapesti újságban is mindig megjelentetjük a pályázatunkat, és olyan kritika még nem érte - legalábbis az elmúlt egy-két évben - a mi bizottságunkat, hogy nem a nagy nyilvánosság elôtt jelentettük volna meg ezeket a pályázatokat. Ráadásul nagyon sok szervezetnek, amely kéri, év közben hozzánk fordul, feljegyezzük a címét és elküldjük nekik a pályázati kiírást, nehogy véletlenül elkerülje a figyelmüket ez a lehetôség.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Marsi Péter Pál úré a szó.
MARSI PÉTER PÁL (MIÉP): Elnézést kérek, úgy látszik, nem fogalmazok eléggé világosan. Én pontosan tudom, mirôl beszélek. 1995-ben 18 civil szervezet kötött közszolgáltatási szerzôdést. Ezeket a civil szervezeteket a szociális bizottság civil szervezetek albizottsága tartotta kézben. Ezen 18 civil szervezet között nemcsak szociális alapon szervezôdô alapítványok vagy egyéb szervezetek voltak, hanem más egyebek is.
Példaképpen megemlítem a Barcsay Alapítványt, amely - korábban már többször is említettem - általános iskolás gyermekek rajzképzésével és sok egyéb mással foglalkozik magas színvonalon. Valamikor januárban vagy februárban - amikor még nem volt kész ez a pályázati űrlap - 500 ezer forintra igényt, mert hiszen tavaly is kaptak 500 ezer forintot, ami éppen a fűtésre és a világításra volt elég.
Ismétlem, én nem a szociális bizottság által kezelt, elosztott és megszavazott pénzekrôl beszélek. Én arról beszélek, hogy van a költségvetési rendeletünkben egy sor: a közszolgáltatási szerzôdést kötô civil szervezetek támogatása kereken 54 millió forint. Majd késôbb,
valamikor májusban elkészült egy doktori disszertáció, ez a bizonyos pályázati űrlap. Ennek az volt a neve, hogy pályázati űrlap, több oldalas volt. Ehhez hozzáfűztem egy-két dolgot, és akkor említettem, hogy akkor rendben van, örülök, hogy megvan, de a pályázatot szíveskedjenek minél elôbb kiírni. Ezek szerint nincs kiírva a pályázat. Úgy megy, hogy "te öreg, van itt pár millió forint, pályázd már meg". Ez így nem egészen nyílt és nem egészen nyilvános.
A következô Közgyűlésen viszont pont Gyôri képviselôtársam, bizottsági elnök úr elôhozott három szociális indíttatású alapítványt, amelyek körülbelül 10 millió forintot vagy lehet, hogy még többet is elvittek az 54 millió forintból. Tehát a teljes összegnek körülbelül a 20 százalékát azzal, hogy természetesen majd megpályázzák. (Gyôri Péter: Nem így volt!) Tessék szíves megnézni a közgyűlési jegyzôkönyvet! Akkor is kértem, hogy a pályázatot minél elôbb írják ki, hogy a többi is tudja. Most itt vagyunk augusztus végén, és a többi alapítvány, amely esetleg joggal pályázna - beleértve a Barcsay Alapítványt, amely egyébként beadta a pályázatát, de nem tudom pontosan, hogy hova, lehet, hogy az oktatási, de lehet, hogy a szociálpolitikai ügyosztályra -, meglepve tapasztaltam, hogy nincs benne. De természetes, hogy nincs benne, mert ez szociális indittatású alapítvány. Rendben van a dolog. Egyrészt megnyugodtam, másrészt mégsem nyugodtam meg, mert szeptember végéig semmiképpen nem kapnak pénzt, vagy még utána sem.
Ami meg a délelôtt elhangzott fôpolgármesteri keretet illeti: az nem pályázati dolog volt. Én kértem a fôpolgármester urat, ha van lehetôség rá, a budapesti mozgássérülteknek adjon valamennyi pénzt az említett kis üdülôjükre. De hát nem ragozom tovább ezt a kérdést, mert ez egész más, ez nem ide tartozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyôri Péter úré a szó.
ELŐADÓ: Több képviselôtársam nyomást gyakorol rám, hogy ne válaszoljak Marsi képviselô úrnak. Én viszont nagyon szeretném, ha Marsi képviselô úr kérdéseire megnyugtató választ kapna. Lehet, hogy most nem fárasztanám a Közgyűlést, hanem amit lehet, majd Közgyűlésen kívül megbeszélünk, átbeszélünk, és ha még mindig maradnak kérdések, akkor azokra a Közgyűlés nyilvánossága elôtt én, vagy a civil szervezetek albizottságának vagy más bizottságnak az elnöke válaszol. De nem értenék egyet azzal, hogy ezek a kérdések bent maradjanak.
Biztos csak egy példa volt, de praktikusan maradjunk a Barcsay Alapítványnál. Azért mondom ezt a példát, mert nekünk is gondot okoz. Tavaly ezek a pályázatok a civil szervezeti albizottságnál csapódtak le - most nagyon csúnyán mondtam -, amely a szociális bizottság albizottsága volt. Ez nagyon összekutyulta a dolgokat. Az idén - ez van a 3. számú mellékletben, mert errôl viszont már volt közgyűlési döntés - a bizottságok között felosztásra került. Például a Barcsay Alapítvány és több más alapítvány sem tudta ezt. Jogos, hogy nem tudta, mert fogalma sem lehet arról, hogy itt a házon belül hogy sakkozzák át a bizottságok egymás között, valamint a Közgyűlés ezeket az összegeket.
Ezért mi ilyenkor azt tudjuk csinálni - és például ebben az esetben is ezt tettük, de más esetekben is -, hogy amikor hozzánk a tavalyi példa, eljárás alapján beküldenek egy kérvényt, vagy telefonon megkérdeznek minket, hogy most hol tudnak támogatási kérvényt benyújtani, akkor mi ennek a tájékoztatásnak az alapján felvilágosítjuk ôket - mert nem tudunk mást tenni -, hogy például a Barcsay Alapítvány tavalyi kerete az idén át van csoportosítva az oktatási bizottsághoz. Tehát forduljanak az oktatási bizottsághoz és érdeklôdjenek, hogy ott írnak-e ki pályázatot, mikor írnak ki pályázatot, nem írnak ki pályázatot, hogyan fognak támogatásban részesülni.
Tehát én osztom Marsi képviselôtársam nyugtalanságát ez ügyben, hogy nehéz a civil szervezeteknek tájékozódni, de azért megpróbálunk minden
segítséget megadni abban, hogy el tudjanak tájékozódni ebben a kissé kaotikus önkormányzati rendszerben.
ELNÖK: A vitát lezárom. Elôször módosító indítványról fogunk szavazni, nevezetesen a 79. sorszámmal jelzettet külön teszem fel szavazásra.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1268/1996(VIII.29.) nem fogadja el a Magyarországi Krisna
Főv.Kgy.h. Tudatú Hívők közössége Budapesti Temp- lom - Ételt az Életért program - pályázó által mentálhigienes központ és ingyenkonyha kialakítása berendezése és fenntartása - pályázati programra javasolt 700 eFt összeget.
(16 igen, 6 tartózkodás, 17 ellenszavazat)
ELNÖK: Most az egészrôl együtt teszem fel szavazásra az eredetit, természetesen a 79-es kivételével.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1269/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy - a Fővárosi Önkormányzat
Főv.Kgy.h. 1996. évi költségvetésében a 8327 címen szereplő tervezett előirányzatból - az előter- jesztés 1.sz. mellékletének megfelelően a pályázókat nyertesnek nyilvánítja és a megjelölt pályázati célra és a javasolt összeggel támogatásban részesíti.
(44 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1270/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy - a Fővárosi Önkormányzat
Főv.Kgy.h. 1996. évi költségvetésében a 8327 címen szereplő tervezett előirányzatból - a Buda- pest Bank Budapestért Alapítványt 15 mFt- al támogatja.
(44 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
1271/1996(VIII.29.) Úgy dönt, hogy a támogatás folyósítása az
Főv.Kgy.h. előterjesztés 2.sz. mellékletében lévő köz- szolgáltatási szerződés megkötése útján történik. A szerződés aláírására Győri Pétert, a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnökét hatalmazza fel.
Határidő: azonnal
Felelős: Győri Péter
(44 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
Pályázó | Pályázati program | Javasolt összeg (eFt) |
| Nappali ellátás értelmileg és halmozottan sérült fiatalok számára | 200 |
| Kosárlabda-csapataink versenymezzel történő felszerelése | 0 |
| Jelnyelvi tolmács működése | 100 |
| A rendszertelenül és alultáplált gyermekek és felnőttek étkeztetése | 500 |
| „Gyermekorvosi Szolgálat” folyamatosságának a biztosítása | 0 |
| Szociális Mentő Bázis, a 24 órás folyamatos rendben működő Szoc. Mentő, a téli krizis időszakban naponta 17-23 óra között üzemelő Segélyszolgálat működési feltételeinek biztosítása | 0 |
| 1 főállású munkabére, helyiség bérleti díja és berendezése | 0 |
| Értelmi sérültek rehabilitációs egészséges életmód programja-inak videó felvételéhez és le-játszásához szükséges eszközök | 0 |
| A békásmegyeri krízis helyzetben lévő fiatalok felkutatása, életve-zetésének rendezése új tanácsadó és gondozó iroda létesítésével | 0 |
| A krízis intervenciós szolg. mellett egy utógondozó lakásotthont létrehozása hajléktalanságtól és munkanélküliségtől fenyegetett fiatalok számára | 1 000 |
| Elsősorban a lakásprivatizáció során alakult társasházak közös képviselőinek, továbbá a lakás-szövetkezeti vezetők képzése, az épületek műszaki állagfelvételével összefüggő adatbázis és informá-ciós rendszer előkészítése, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztése, az épületfenntartással és a főváros üzemeltetési, szolgáltatási feladatai végrehajtásával kapcsolatos folyamatos együttműködés kialakítása | 1 000 |
| Szociális Tanácsadó Szolgálat működtetésének folytatása | 500 |
| Hajlékt.szállás működ.hajlékt.rehab.átkép. foglalk.társad.reintegráció,hajlékt.eü. alapellát. | 0 |
| Hajléktalanok részére átmeneti szálláshelyek működtetése, haj-léktalanok rehabilitációja, átkép-zése, foglalkoztatása, társadalmi reintegráció, kiléptető lakás mü-ködtetése | 0 |
| Szociális és karitatív jellegű, pre-venciós-habilitációs célú, komplex pedagógiai-gyógypedagógiai-pszichológiai tevékenységrend-szere működtetése | 280 |
| A nyugdíjasok életminőségének biztosításához szükséges szerve-zett érdekképviselet keretében a tagok és tagszervezetek segítése a felzárkózáshoz | 460 |
| Krízis helyzetbe került fiatal leány-anyák és kisgyermekeik támogatása | 800 |
| A LAÉT XVI., Szervezet működte-rése | 0 |
| A Bp-i Vöröskereszt által működtetett Damjanich utcai ingyenkonyha és nappali melegedő bútorzatának felújítása | 320 |
| TOP Writer TW-150 elektr. irógép + tartozékok + bélyegző | 0 |
| CANON másológép és tartozékai, CANON B-100 normálpapiros telefax készülék+üzembehelyezés | 0 |
| Szomszédsági kapcsolatokon ke-resztűl a helyi szolidaritást, a köl-csönös segítésnyújtást adó net-work továbbfejlesztése Bp. slum-mosodó kerületének lakótelepén | 800 |
| Nehéz szociális helyzetben élő emberek segítése | 0 |
| Az Egyesület új iroda helyiségének bebútorozása. Támogatók felkutatása miatti telefon, fax, postaköltségekhez való havi 5.000 Ft-tal való hozzájárulás | 0 |
| Az Ápolóház működésének rész-beni fedezése, a betegszobák fel-újítása | 800 |
| A nagycsaládosok klubhelyiségé-nek bérleti díja, kisbuszának fenn-tartása és hírlapjának rendszeres megjelenése | 150 |
| Escom Basic 5x86/133; 54O MB; 1.44 számítógép és tartozékai be-szerzése | 0 |
| Adatgyűjtés feltételeinek biztosí-tása a „HÉRA” és „HÁLÓZAT” Alapítványoknak. Minden szociális indokkal hozzánk forduló jogszerű támogatása, feltételeinek megteremtése | 1 300 |
| Aukció rendezése a felnőtt korban megvakultak Életmód-házáért | 300 |
| Az otthonukból valamilyen okból kikerült hátrányos helyzetűvé vált, krízishelyzetben lévő anyák és gyermekeik oltalma, rehabilitációja | 400 |
| A „Hálózat” és „Héra” Alapítvány működtetése és szociálisan rá-szorultak segítése feltételeinek biztosítása | 0 |
| Az otthonukból valamilyen okból kikerült, hátrányos helyzetűvé vált, krízishelyzetben lévő anyák és gyermekeik jobb ellátása | 0 |
| Számítógépes oktató műhely fenntartása halmozottan sérült gyermekek és fiatalok részére | 0 |
| Egy komplex, a szociális szerve-zetek fejlesztését elősegítő szol-gáltatásrendszer jogi, szakmai és technikai segítségnyújtással | 0 |
| 250-300 VIII., gyerek, felnőtt to-vábbi szabadidős tevékenységéhez 1 db talajtakaró szőnyeg | 0 |
| „Hangos térképek” készítése Bp. főbb közlekedési csomópontjairól vak emberek számára | 90 |
| Munkanélküliek mentális gondo-zása tréning pályakezdő munka-nélküli fiataloknak | 800 |
| A nyugdíjasok és az időskorúak érdekeinek feltárása megfogalma-zása és képviselete. A főv. és a kerületi önk. döntéseinek, intézke-déseinek, tevékenységeinek be-folyásolása és segítése a hatékony érdekérvényesítés megvaló-sításához. | 0 |
| Munkanélküli értelmiségiek segí-tése az újra elhelyezkedésben, illetve személyiségi, egészségügyi problémáinak megoldásának elő-segítésében | 0 |
| Működésének elején, induló tá-mogatás | 0 |
| A főváros honvédségi nyugdíjasai részére közérzet javító rendezvé-nyek szervezése | 0 |
| Szoc.pol. feladatokkal, tájékozta-tókkal kapcsolatos anyagok sok-szorosítása | 200 |
| Káp.megyer rászorultjainak támog. ingye-nes mosodával jav.szolg. életvez.tanácsad | 300 |
| Kommunikációs, képzési tréning, vezetői hatékonyság, team építés eü. dolgozóknak és vezetőknek | 0 |
| Az iroda bérlemény megvásárlása | 900 |
| Szociálisan rászoruló emberek foglalkoztatása közhasznú munkában | 0 |
| Rehabilitációs és mentálhigiénés programok végzéséhez állandó hely megvásárlása | 0 |
| Házi szociális segítőszolgálat | 0 |
| Fiú Otthon, Lány Otthon, Mamás Otthon működési költségei | 0 |
| Családsegítő Szolgálathoz számí-tógép beszerzés | 0 |
| LO.MO. Mosó-Szárító helyiség ki-alakítása. Gellért u-i épület külső tatarozása. | 0 |
| Szociális otthonokban lakó moz-gássérültek idős emberek, halmo-zottan sérültek önálló életvitelét segítő alapítványi szállító szolgálat működtetésének támogatása | 600 |
| Szociális otthonokban élők által létrehozott komplex kommunikációs rendszer működtetésének tá-mogatása | 500 |
| Nonprofit Pénzügyi menedzser-képzés szociális területen tevé-kenykedő nonprofit szervezetek részére | 0 |
| Budapesten élő különböző fogya-tékossági csoportba tartozó em-berek esélyegyenlőségét akadá-lyozó diszkrimináció feltárása, mérése, értékelése, az általánosítható problémák továbbvitele a döntéshozók és nyilvánosság felé | 0 |
| Az Információs-tanácsadó Iroda tevékenységével segítség nyújtása bármely fogyatékossági csoportba tartozó egyénnek, a segítő szakmában dolgozóknak, különbőző civil és állami szervezeteknek | 0 |
| A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű, megváltozott munkaké-pességű és fogyatékos emberek számára komplex munkaközvetítői szolgáltatás biztosítása | 0 |
| Személyi Segítő Szolgálat meg-valósítása, amelynek feladata az otthonukban élő súlyosan fogya-tékos emberek gondozása, ápolá-sa, személyi segítése, a rehabili-tációhoz, rekreációhoz történő hozzájutás lehetőségének megte-remtése | 0 |
| Adatbank létrehozása és felhasz-nálói hálózat építése a pszichiátriát használók és szervezeteik részére | 0 |
| Krónikus Pszichiátriai betegeket összefogó önsegítő egyesület fej-lesztése | 0 |
| Szociális tanácsadó és jogsegély-szolgálat hátrányos helyzetű, munkanélküli VIII., lakosok részére | 500 |
| Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek felzárkóztató tanfolyami képzése | 0 |
| Díjtalan pszichológiai tanácsadás a fővárosban élő veszélyeztetett serdülőknek és fiataloknak men-tálhigiénés prevenció céljából | 0 |
| A büntetésvégrehajtó intézetekből szabadult budapesti cigány fiatalok társadalomba való beilleszkedését, önálló életvitelük megvalósítását elősegítő utógondozás be-vezetése | 500 |
| A Szövetség működését biztosító helyiségek felújítása | 0 |
| Szülőkkel való zsúfolt együttlakás miatt albérletbe kényszerült(ne) gyerekes házaspárok első lakáshoz segítése | 0 |
| A szociális intézményekben dol-gozók mentális képzése | 0 |
| A hazai szegények természetbeni és pénzbeli segélyezése | 0 |
| A csomagmegőrző - hajléktalanok részére - végleges helyének kia-lakítása a Kürt u. 4. sz. alatti in-gatlanban | 0 |
| Újtipusú ellátás II. lépcsőjének kialakítása (Lakásotthon-hálózat) +telefonos tanácsadás kialakítása | 0 |
| A Menhely Alapítvány HGK Szociális Szolgáltató Iroda egyes tevékenységeinek fejlesztése(utazási utalvány, jogsegélyszolgálat) | 0 |
| Hajléktalanok szociális otthonának létrehozása a meglevő ellá-tórenszer fejlesztésével | 0 |
| Utcai szociális munka kialakítása, információs szolgálat és központ megalapozása | 600 |
| Középsúlyos értelmi és halmozott-tan sérült fiatalok napköziotthonos foglalkoztatása, munkalehetősé-gük, sportolásuk, üdültetésük biz-tosítása, átmeneti szállással egy-bekötve. Családsegítő, tanácsadó központ működtetése. | 400 |
| A NANE Egyesület hiánypótló, szociális tevékenységének támo-gatása; működés fenntarthatósá-gának segítése a telefon-bérleti díj és bérköltség 50 %-os támo-gatásával | 400 |
| Hátrányos helyzetben vagy negatív környezetben lévő beteg, sérült gyermekek számára vidám gyermekfoglalkozások rendezése a hospitalizációs ártalmak enyhí-tésére (Működés) | 0 |
| - „ - (Módszertani) | 0 |
| Hajléktalanok, kisnyugdíjasok és más rászorulók mentálhigiénés terápiája ingyen étkeztetéssel egybekötve | 0 |
| A mentálhigiénés központ és in-gyenkonyha kialakítása, berende-zése, fenntartása | 700 |
| Állami gondozásból kikerült értel-mi fogyatékos nők szociális lakó-közösségének otthonának fűtés, melegvíz ellátása | 200 |
| Az Alapítvány átmeneti otthonának bővítése irodahelyiséggel és tárolóval + felszerelés vásárlása | 0 |
| Értelm.sér. fiatalok célzott felkész.a társad. beilleszk.,a társad. toleranciájának javítása | 300 |
| Az időskori aktivitás fenntartását elősegítő foglalkoztatás-terápiás tréning idősek klubjaiban dolgozó szociális gondozónők számára | 300 |
| Családos krízisszálló lakóinak lakáshoz juttatása | 0 |
Összesen: | 15 500 |
(44 igen, 3 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
POÓR ISTVÁN (MSZP): Azt hiszem, többekben - így bennem is - a 79. pont szavazásánál némi félreértések adódtak, ugyanis mi úgy értelmeztük - de lehetséges, hogy ez egyszerűen a saját hibánk volt -, hogy a módosító javaslat az volt, hogy ne kapjon a 79-es, és az elnök asszony ezt tette fel szavazásra. Mi ennek az alapján szavaztunk. De ha az elnök asszony máshogy értelmezte, akkor én ezen oknál fogva tisztelettel új szavazást kérek, mert én és még néhányan... (Tirts Tamás: Ne kérjünk már mindig új szavazást, kedves képviselôtársam! - Szabó János: Elôbb kellett volna jelezni, ha értelmezési probléma van.) Ha az ember már akkor nyomja be a gombot, az általában nem szokott jelezni.
Magyarán ez történt, én ezt máshogy értelmeztem, és itt a környékemen mások is voltak, akik így értelmezték, ezért új szavazást kérek. Ez ügyrendi kérdés.
ELNÖK: Most mindenki ügyrendi kérdésben kér szót, így Somlyódi, Ajkay, Rostás, Spira Veronika kér ügyrendben szót.
Ügyrendi kérdésben újraszavazást kért a képviselô úr. Ezt megszavaztatom, mert ügyrendi kérdésben kért újraszavazást. Kérem, hogy tessék szavazni. Aki az újraszavazás mellett szavaz, az az "igen" gombot nyomja meg.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1272/1996(VIII.29) úgy dönt, hogy újra kíván szavazni a Civil
Főv.Kgy.h. szervezetek támogatása köszolgáltatási szerződések megkötésével című napirend 1.sz. melléklete 79. pontjáról.
(32 igen, 3 tartózkodás, 10 ellenszavazat)
ELNÖK: Újra fogunk szavazni a módosító javaslatról, amely úgy szól, hogy a 79-est külön szavazni kérte Rostás Ákos. Nem arról van szó, hogy nem megszavazni, hanem arról, hogy külön tegyem fel szavazásra a 79-es sorszámút.
Tehát aki azt akarja, hogy a 79-es is benne legyen a határozati sorban, az az igent nyomja meg. A 79-esrôl külön szavazunk. Aki "igen"-t nyom, a 79-est is támogatja.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1273/1996(VIII.29.) nem fogadja el, hogy a 79. sorszámú
Főv.Kgy.h. pályázó a határozatban szerepeljen.
(22 igen, 6 tartózkodás, 16 ellenszavazat)
A napirend 34./ pontja: Csepeli Lenin-szobor újraállítása.
ELŐADÓ: Vég Gábor
HOZZÁSZÓLÓK: Rostás Ákos, Somlyódy Csaba
ROSTÁS ÁKOS (FKGP): A Csepel Művek fôbejárata elôtt egy világhírűvé vált kéregetô szobor állt húsz éven keresztül, melyet néha elláttak zsíros kenyérrel egyes áremelések idején. Ez a szobor most kitűnô helyen, egy száraz pincében pihen, ahol az idôjárás viszontagságainak nincs kitéve. Én szeretném, ha ott is maradna. Annál is inkább, mert ebbôl az elôterjesztésbôl sem derül ki az, hogy például az újrafelállítással járó költségeket a Fôvárosi Közgyűlés kívánja-e viselni, hiszen e szobor alakjának a tanai ennek az országnak igen sokba kerültek. Tehát túlzottnak tartom azt, hogy akár egy fillért is költsünk erre a továbbiakban.
Szeretném tehát megtudni, hogy amennyiben megszavazza ezt a Közgyűlés, ki fogja viselni a költségeket, milyen forrásból fogják áthelyezni ezt a szobrot - erre szeretnék választ kapni. És vajon milyen művészeti értéket képvisel egy olyan szobor, amit eredetileg olyan kiváló minôségben adományozott a hatalmas Szovjetunió hazánknak, hogy a szobrot a felállítása után öt hónappal le kellett bontani? Újraöntötték a mintát, és ez tulajdonképpen egy helyi, csepeli öntészeti munka; nem is ismeri senki, hogy ezt ki alkotta valaha.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vég Gábor úré a szó.
ELŐADÓ: Rostás úrnak szeretnék válaszolni, mert ezt még az én elnökségem alatt tárgyalta a kulturális bizottság.
Ha a Hôsök terén akarnák felállítani, én sem szavaznám meg. De olyan helyen akarják, ahol szerintem az ôt megilletô helyre kerül, abba a szoborparkba, amelyet szintén a fôváros hozott létre. Költségvonzata egyébként ennek az újrafelállításnak nincs a fôváros számára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Somlyódy Csaba
SOMLYÓDY CSABA (MSZP): Azt hiszem, egy ilyen jellegű aktus, mint ennek a bizonyos szobornak az újrafelállítása - és nem akármelyik Lenin-szoborról van szó, hanem azt hiszem, Rostás úr hozzászólásából is kiviláglott, hogy ennek a szobornak azért néha némi jelentôsége volt a magyar fordulatok idején -, ha Budapest fôváros ennek az egész eseménynek egy történelmi mementót vagy ilyen helyet létesített, gondolom, ez nem azzal a céllal történt, hogy az ott lévôket népszerűsítse - és gondolom, ebben talán Rostás úrral is egyet tudunk érteni -, hanem éppen ellenkezôleg - és itt számos nemzetközi példát lehetne felsorolni. Azt hiszem, ennek politikai jelentôséget úgy tulajdonítani, ahogyan esetleg Rostás úr szavaiból értettem volna, hogy netalántán a régi rendszer visszaállításának egyik alapkövét rakjuk most vissza ezzel a szoborparkba helyezéssel, ez, azt hiszem, minimálisan is megkérdôjelezhetô.
Azt hiszem, pontosan a tisztelt szemben ülô kollégák részérôl lett volna elvárható, hogy ennek a szobornak a szoborparkba helyezését minél elôbb kezdeményezzék és forszírozzák. Így nekünk jutott osztályrészül, hogy ezt a szobrot ebbe a szoborparkba vigyük át. Azt javaslom, pontosan azért, mert ez szóbeszéd tárgya volt annak idején és egyéb jelentôsége is volt - hiszen
errôl a szoborról mindenki tudott -, ott a helye ebben a szoborparkban, nem pedig egy pincében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Szavazni fogunk. A határozati javaslat egy pontból áll, és egyszerű többséget igényel az elfogadása.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1274/1996(VIII.29.) hozzájárul az egykori csepeli Lenin-emlék-
Főv.Kgy.h. műnek a Szoborpark Múzeumban történő újrafelállításához Eleőd Ákos építés-tervező feltételei szerint.
(37 igen, 6 tartózkodás, 2 ellenszavazat)
A napirend 35./ pontja: Szervátiusz Tibor millecentenáriumi emlékművének felállítása.
ELŐADÓ: Vég Gábor
ELNÖK: Kérdezem, ki kíván a vitában hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Senki. A Fôvárosi Közgyűlés egy határozati javaslatról szavaz.
H a t á r o z a t
a Fővárosi Közgyűlés
1275/1996(VIII.29.) úgy dönt, hogy a Kőbányai Önkormányzat
Főv.Kgy.h. saját költségvállalásával felállíthatja a X.ker. Szt. László tér - Pataki Művelődési Központ - Kőbányai Mozi - Kőrösi Csoma Sándor út által határolt ligetben Szervátiusz Tibor: Kőbányai Millecentenáriumi Emlékművét.
Határidő: 1996. december 31.
Felelős: a Kulturális Bizottság elnöke
(42 igen, 0 tartózkodás, 0 ellenszavazat)
Kelt a Fővárosi Közgyűlés 1996. augusztus 29-i ülésén.
(: dr. Tiba Zsolt :) (: dr.Demszky Gábor :)
főjegyző főpolgármester