A Fővárosi Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács
ÜGYRENDJE
A Fővárosi Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács a fővárosi területén élő hajléktalan emberek ellátására létesült szervezetek, intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat képviseleti rendszerben működő érdekegyeztető szerve.
A Konzultatív Tanács tagjai
Állandó tagok
A Konzultatív Tanács két oldala:
- Szolgáltatási oldal:
A főváros területén hajléktalanellátással foglalkozó szervezetek.
A szervezetek közvetlenül, egy delegáltjuk révén vesznek részt a Konzultatív Tanács munkájában. Valamennyi résztvevő szervezet tanácskozási, véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Szavazati jogát az oldal megválasztott képviselői útján gyakorolja /10-ek tanácsa/.
- Fővárosi Önkormányzati oldal:
A Fővárosi Önkormányzat Szociális és Lakásügyi Bizottságának képviselője
A Főpolgármesteri Hivatal Szociális Ügyosztályának képviselője
A Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási Ügyosztályának képviselője
A Főpolgármester helyettes hajléktalanügyi referense
A Főpolgármesteri Hivatal Gyerekvédelmi ügyosztályának képviselője
A Konzultatív Tanács állandó meghívottjai:
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /ÁNTSZ/ képviselője
A Népjóléti Minisztérium képviselője
A Fővárosi Közigazgatási Hivatal képviselője
A Fővárosi GYIVI képviselője
A Családsegítő Szolgálatok Budapesti Egyesületének képviselője
A Fővárosi Szociális Központ és Intézményei képviselője
A HAJSZOLT Egyesület képviselője
Meghívottak
A napirendi pontokban érintett külső személyek, szervezetek, ügyosztályok, hatóságok stb. képviselői, adott esetben a sajtó munkatársai.
Ügykörök
A Konzultatív Tanács tevékenységi körébe tartoznak:
A fővárosban tartózkodó hajléktalan emberek ellátását érintő stratégiák, törvények, döntések, határozatok, rendelet-tervezetek, jogszabály-, és jogszabály módosító javaslatok kezdeményezése, megvitatása, véleményezése, egyeztetése.
- A Fővárosi Önkormányzat illetve a Népjóléti Minisztérium köteles a Konzultatív Tanács összehívását kezdeményezni, a Konzultatív Tanács pedig kötelező jelleggel tárgyal a következő esetekben:
- a fővárosi hajléktalanügy finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben
- fővárosi költségvetés hajléktalanellátást érintő részei kapcsán
- pályázati irányok meghatározása kapcsán
- a hajléktalanügyet is érintő jogszabály előkészítés kapcsán
Az Igazgatási oldal kötelezettséget vállal arra, hogy a Konzultatív Tanácson történt egyeztetés eredményét ismerteti a döntéshozókkal.
- A Konzultatív Tanács ügykörébe tartozik még az ellátási hiánypontok vagy többletek feltérképezése, ellátási stratégiákra, fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatok előterjesztése, véleményezése, egyeztetése, szakfelügyeleti, szakértői rendszer kidolgozásának kezdeményezése.
Ad hoc bizottságok
A Konzultatív Tanács munkája hatékonyabb ellátása érdekében ad hoc bizottságokat hozhat létre. Az ad hoc bizottságok létrehozásáról és összetételéről a Konzultatív Tanács dönt. Az ad hoc bizottságokban mind a két oldal delegál tagokat. Az ad hoc bizottságok létrehozása különösen a kötelezően tárgyalt témák esetében indokolt az előkészítési fázisban.
Működés
Ülések időrendje:
A Konzultatív Tanács rendes üléseit negyedévenként tartja.
Az ügykörök 1.pontjában felsorolt témákban a Konzultatív Tanács kötelező jelleggel soron kívüli üléseket tart.
Rendkívüli ülést a Konzultatív Tanács bármely oldala részéről a tagok minimum egyharmada kezdeményezheti, írásban, a napirendi javaslat megjelölésével. Ekkor 10 napon belül össze kell hívni az ülést.
Az ülések időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szervezetek képviselői az ülés előtt másfél órával az ülés helyiségébe bejussanak /íly módon lehetőségük nyíljon az oldal aktuális egyeztetéseire/.
Szervezés:
A Konzultatív Tanács szervezését és üléseinek előkészítését a Hajléktalan Szolgálatok Tagjainak Országos Egyesülete /mint a hajléktalanellátás területén működő szakmai szervezet/ látja el.
A HAJSZOLT gondoskodik a Konzultatív Tanács helyszínéről, a napirendi javaslatok, emlékeztetők és az elkészített előterjesztések, szakmai anyagok megfelelő időben a Konzultatív Tanács tagjaihoz történő eljuttatásáról.
A meghívók és előterjesztések, illetve szakmai anyagok kiküldését úgy kell intézni, hogy azokat legalább három nappal a Konzultatív Tanács ülése előtt a tagok megkapják.
A Konzultatív Tanács üléseiről készült emlékeztetőket az ülés után 8 nappal meg kell küldeni a Konzultatív Tanács tagjainak.
A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a tárgyalásokon az emlékeztetőkből és a vitaanyagokból álló archív anyag kéznél legyen.
A szervezés technikai feltételeit /postaköltségek, telefon, fénymásolás, irodaszerek/ a Fővárosi Önkormányzati oldal biztosítja.
Levezetés, napirend:
A Konzultatív Tanács üléseit levezető elnök vezeti. A levezető elnököt a két oldal felváltva adja, fél éves időtartamokban váltják egymást. Az év első félévében a szolgáltatási oldal, a második félévben az igazgatási oldal jelöl levezető elnököt.
A Konzultatív Tanács napirend szerint tárgyalja az ügyeket. A napirend elfogadásakor meg kell határozni azokat a napirendi pontokat, ahol a Konzultatív Tanács szavazással döntést fog hozni.
Napirendre vonatkozó javaslatokat a szervezeteknek az ülést megelőzően 3 nappal kell kézhez kapniuk.
A Konzultatív Tanács üléseiről írásos emlékeztető készül, melyet a két oldal egy-egy kijelölt képviselője állít össze.
A Konzultatív Tanács ülésein bármely oldal készíthet hang illetve videofelvételt.
Szavazás, határozatképesség
A Konzultatív Tanács ülésein törekszik a konszenzusra.
A Konzultatív Tanács tagja a főváros területén működő valamennyi hajléktalanellátó szervezet.
Ők a szolgáltatási oldalt alkotva véleményezési, tárgyalási joggal rendelkeznek.
Szavazati joggal a szolgáltatási oldal által kijelölt 10 képviselő /10-ek tanácsa/ rendelkezik.
A szolgáltatási oldal a szavazati joggal felruházott képviselőit egy évre választja.
A Konzultatív Tanács oldalanként szavaz. Mindegyik oldalnak egy szavazata van. Az egyes oldalt alkotó képviselők kétharmados többséggel döntik el az oldal szavazatát.
A Konzultatív Tanács ülése akkor határozatképes, ha mindkét oldal szavazati joggal bíró tagjainak fele jelen van.
Fenti ügyrend akkor módosítható, ha jelen van mindkét oldal 2/3-a.