HÁLÓZAT - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány
JEGYZŐKÖNYV
Készült: 1999. május 17-én a Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány székhelyén (1117 Budapest, Budafoki út 107-109.), az Alapítvány rendkívüli kuratóriumi ülésén.
Jelen vannak: Győri Péter a kuratórium elnöke
Csorba Zoltán kurátor
Reszler Béla kurátor
Boros Vince kurátor
dr. Vécsei Pál kurátor
Szatai Jánosné kurátor
Gráber György kurátor
Tamás Tímea kurátor
Jelinek Gábor alapító
Kozsa Pál alapító
Jegyzőkönyvvezető: Tamás Tímea
Győri Péter úr üdvözölte a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére Kozsa Beatrix távolléte okán Tamás Tímeát kérte fel.
Tamás Tímea tájékoztatta jelenlévő kurátorokat, hogy Schultz Andrásné az ülésen nem tud részt venni, azonban írásbeli javaslatát az Alapítványi Iroda részére eljutatta.
Győri Péter felkérte a kurátorokat, hogy a kiosztott javaslatokat olvassák át, majd javasolta, hogy elsőként a Kozsa Pál által felterjesztett anyag kerüljön megtárgyalásra, a Kuratórium azt követően párhuzamosan vitassa meg az ő, illetve a Schultz Andrásné anyagát, tekintve, hogy azok sok hasonló felvetést tartalmaznak. Elmondta, hogy szerinte mindenképpen időszerű volt egy rendkívüli ülés összehívása, melyen sor kerülhet az ülések során felvetődő kérdések megtárgyalására és az eddigi támogatási rendszer hatékonyságának megvitatására, új javaslatok felvetésére. Kérte a kurátorokat, hogy a vita során az egyes megnyitott kérdéseket próbálják meg lezárni, azaz amiben lehet, hozzon döntést a Kuratórium.
Ezt követően sor került a Kozsa Pál által felterjesztett javaslat megvitatására.
Boros Vince egyetért a javaslatban foglalt elgondolással és a 2. oldal 3. bekezdését illetően elmondta, hogy szerinte mindenképpen fel kellene venni a kapcsolatot a kerületi önkormányzatok szociális szervezeteivel, akiket ismertetnénk a jelenlegi rendszerről és felkérnénk őket, hogy vegyenek részt a támogatásban, pl. az önrészbe segítsenek be. Sajnálja, hogy az ELMÜ Rt. és a Fővárosi Gázművek Rt. kimaradt az Alapítványból. Elmondta, hogy a LAÉT nagyon nagy erőfeszítéseket tesz, hogy helyt tudjon állni és fenn tudjon maradni, de anyagi helyzetük annyira leromlott, hogy segítségre lenne szükségük. Elképzelhetőnek tartja például, hogy az Alapítvány meghatározott és szigorúan ellenőrzött feltételek mellett nyújtson anyagi támogatást a LAÉT működésének fenntartásához.
Jelenlévő kurátorok nem tartják elképzelhetőnek, hogy a LAÉT működési költségeihez az Alapítvány bármilyen anyagi forrással hozzájáruljon.
Győri Péter a Boros Vince hozzászólását illetően elmondta, hogy ő is szorgalmazza az önkormányzatok bevonását a támogatási rendszerbe és javasolta, hogy erre az általa felterjesztett anyag megvitatásánál térjenek ki. Visszatérve Kozsa Pál anyagára kérdezte, hogy milyen régi hátralékokra „húzódna rá” ez a rendszer, mert szerinte „friss” hátralékok esetén rontaná a fizetési mérleget.
Kozsa Pál nem tudja, hogy hol legyen a határ, a közművek azt várják a Díjbeszedő Rt-től, hogy néhány hónap eltelte után a cég már tegyen lépéseket a hátralék behajtása érdekében. Elmondta, hogy próbaképpen a Díjbeszedő Rt. száz darab megállapodás tervezetet már kiküldött, de tapasztalatokról beszámolni még nem tud, mert eddig csupán egy páran jelentkeztek.
Dr. Vécsei Pál magyarázatot kért, mert egyáltalán nem érti a Díjbeszedő Rt. ajánlatát.
Kozsa Pál elmondta, hogy az ajánlat lényege, hogy a hátralékos vállalja, hogy a tárgyhavi számlát annak bizonyos százalékával (5-10%) növelten egyenlíti ki, mely százalékot a Díjbeszedő Rt. a hátralék kiegyenlítésére fordítja, cserébe a Díjbeszedő Rt. a behajtási eljárást nem indítja és késedelmi kamatot nem számít fel. Amennyiben az adós egyetlen egyszer is a növelt értékű számla kiegyenlítését elmulasztja, úgy ezen kedvezménytől örökre elesik.
Dr. Vécsei Pál megkérdezte, hogy a Díjbeszedő Rt-n kívül kinek érdeke a fenti ajánlat.
Kozsa Pál elmondta, hogy az ajánlat egy hihetetlenül hosszú részletfizetési megállapodás kamat nélkül, ami mindenképpen nagyon kedvező az adós szempontjából. Elmondta továbbá, hogy a Díjbeszedő Rt. elképzelése szerint az adós esetleg támogatást kérhet különböző szociális szervezetektől is, akik azt olyan formában ítélik meg, hogy vállalják az adós által havonként vállalt részfizetés összegének megfelelő vagy annál nagyobb értékű hátralék kiegyenlítését. Kellő támogatás elnyerése esetén a törlesztési idő lerövidül. A szolgáltató cégeknek szintén érdeke a vázolt javaslat megvalósítása, ugyanis így nem nőne a tárgyhavi hátralék.
Dr. Vécsei Pál kérdezte, hogy a rendszert illetően mi a feladata az Alapítványnak.
Kozsa Pál válaszában elmondta, hogy például az Alapítvány is hozzátehet az adós tárgyhavi számlájához bizonyos százalékot.
Győri Péter szerint meg kell nézni, hogy a javasolt támogatási forma mennyire hozható össze az Alapítvány eddigi támogatási rendszerével, esetleg párhuzamosan működtethető-e mindkettő.
Jelinek Gábor fentiekhez hozzátette, hogy a Díjbeszedő Rt. javaslata azon fogyasztói körön segítene, akik átmenetileg kerültek nehéz helyzetbe, egy ideig nem tudták fizetni a számlát, most már tudják, viszont a hátralék kiegyenlítéséhez mindenképpen segítségre van szükségük.
Reszler Béla szerint Kozsa Pál javaslata nem érinti a szolgáltatókat, mert szerinte a közművek a saját követelési körükbe tartozó fogyasztóknak nem adják meg ezt a kedvezményt, ők maximum egy éves futamidőt adnak. Szerinte a rendszer csak a Díjbeszedő Rt. által faktorált hátralékra vonatkozhat.
Kozsa Pál elmondta, hogy szándéka szerint a közműveket is szerette volna „megmozgatni”, nem érti, hogy a közművek miért tesznek ilyen különbséget a Db. Rt által megvásárolt, és a saját hátralék között, hisz a szóban forgó felajánlással megakadályozható további hátralék felhalmozódása.
Csorba Zoltán hozzátette, hogy a Fővárosi Vízművek Rt. is csupán 6-10 esetleg 12 hónapos futamidejű részletfizetési kedvezményt nyújt.
Dr. Vécsei Pál elmondta, hogy nincsenek elvi kifogásai, de el kell azon gondolkodni, hogy ha ezt a rendszert a Díjbeszedő Rt. meghirdeti, milyen magatartást vált ki a különböző rétegekből. Úgy gondolja le kellene vezetni, hogy ez mennyi pénzt kíván az Alapítványtól, hányan fognak ezzel élni.
Kozsa Pál válaszában kifejtette, hogy képtelenség számszerűsíteni a Vécsei úr által kért adatokat, de a 100 darab kísérletképpen kiküldött levélre érkező visszajelzésekből már lehet következtetéseket levonni.
Győri Péter szerint a Díjbeszedő Rt. javaslata egyfelől nagyon jó, másfelől nagyon szigorú. Szerinte túlzott elvárás, hogy a tárgyhavi számlát a törlesztőrészlettel együtt mindenkor ki kell fizetni, ő ebben nem igazán hisz. Kérdés továbbá, hogy az Alapítvány hogyan szállna be ebbe a rendszerbe.
Kozsa Pál elmondta, hogy ő úgy gondolta, hogyha valakinek van például egy 10.000.Ft-os számlája, fizet 11.000,-Ft-ot, melyből 1.000.-Ft fordítódna a hátralékra és kéri, hogy az Alapítvány utaljon ugyanennyit hozzá.
Csorba Zoltán szerint a Díjbeszedő Rt. javaslata támogatható, de végig kell gondolni különböző eseteket, mert például ha valakinek mellékvízmérője volt, viszont szerződését nemfizetés miatt felmondták, a saját számlája minimális összegű, tehát a 10% értelmetlenné válik.
Kozsa Pál elmondta, hogy a javaslat teljes mélységű kidolgozása még folyamatban van, az elképzelés szerint például a Csorba úr által említett esetben az adós egy havi fix összeget fizetne pluszban.
Szatai Jánosné konkrétabban szeretné tudni, hogy hol kapcsolódik bele az ügybe az Alapítvány, módosítani kell-e az alapító okiratot.
Dr. Vécsei Pál szerint többféle konstrukcióban kellene gondolkodni, nem lehet előre számolni, jó, hogy most van pénz, de ki tudja, holnap lesz-e. Kérdés továbbá, hogy milyen kötelezettségeket kell vállalnia az Alapítványnak.
Kozsa Pál elmondta, hogy tulajdonképpen lehet előre számolni, hisz egy ilyen szerződés esetén az Alapítvány már látja, hogy milyen összeget kell az abban meghatározott futamidőre biztosítani. Így kivédhető a rendelkezésre álló keret túllépése.
Győri Péter kérte Kozsa Páltól, hogy a Kuratóriumot tájékoztassa, amikor a rendszer meghirdetésre kerül, annak érdekében, hogy a Kuratórium meg tudja hozni a megfelelő döntést.
Kozsa Pál megígérte, hogy az említett 100 levélnek a tapasztalatait a szeptemberi ülésre behozza, előtte a Díjbeszedő Rt. más lépést nem tesz.
Ezt követően sor került a FŐTÁV Rt. és a Győri Péter által felterjesztett javaslatok megvitatására.
Kozsa Pál kérte, hogy a soron következő ülésen vizsgáltathassa meg, hogy a FŐTÁV Rt. javaslatában kért kimutatások hogyan készíthetők el, milyen számítástechnikai háttér szükséges hozzá, illetve milyen költségráfordítást igényel, mit tud teljesíteni az Iroda.
Győri Péter az általa felterjesztett anyag második oldal harmadik és negyedik bekezdésének megfelelően kéri, hogy az Alapítványi Iroda időről időre összesítse a lakbérhátralékok támogatására kifizetett összegeket, illetve összesítse vagyonkezelő szervezetenként a megítélt krízistámogatások számát és forintösszegét.
A FŐTÁV Rt. felterjesztésének III. pontjára, illetve saját javaslatának utolsó bekezdésére hivatkozva Győri Péter javasolta, hogy készüljön írásos anyag a szabad pénzeszközök lekötési rendjéről, melyben nevesíteni kell, hogy kik vegyenek részt a lekötések véleményezésében (pl. közüzemi vállalatok képviselői, külső szakértő).
Dr. Vécsei Pál változatlanul fenntartotta azon, a korábbi üléseken már többször elhangzott véleményét, mely szerint a lekötések intézését egy szakcégre kell bízni.
Győri Péter szerint kérdés, hogy ha nagyon rövid az idő a bróker ajánlata és a válaszadási határidő között, hogyan teljesíthető, hogy a közművek képviselői is lássák az ajánlatot. Javasolja, hogy a júliusi ülésre készüljön el az Alapítvány befektetési szabályzata, melyet talán érdemes lenne egy szakcégre bízni.
81/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy az 1999. júliusi ülésre készüljön el az Alapítvány befektetési szabályzata.
A FŐTÁV Rt. az általa felterjesztett anyag II. pontjában kérte az Alapítvány működéséről kiadott tájékoztatóban a krízistámogatás fogalmának pontosítását, mivel az említett tájékoztató szerint krízistámogatás lakbérhátralékra kérhető, holott a lakbérhez minden esetben járulékos díjak (víz-, csatorna és szemét) is kapcsolódnak és a vagyonkezelő szervezetek az együttes hátralékra mondják fel a lakásbérleti jogviszonyt.
82/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal az Alapítvány működéséről kiadott tájékoztató II. pontjában a krízistámogatás megfogalmazását a következőképp pontosítja: „... akinek a lakbér és járulékos díjai (víz-, csatorna és szemét) nemfizetése miatt a lakásbérleti jogviszonya felmondását kezdeményezték...”.
A FŐTÁV Rt. javaslatának harmadik oldal első bekezdésében kérte, hogy a krízis támogatáshoz időnként kapcsolódó távhőszolgáltatási hátralékkiegyenlítő kérelem legyen külön kezelve és külön elbírálva a krízis támogatástól és így a hátralékost a támogatás megítélése után egyrészt nem fenyegeti a kilakoltatás, másrészt az önrész kifizetése mellett a távhőhátralékát is rendezné.
Tamás Tímea szerint ezen javaslattal a FŐTÁV Rt. azt a, az utóbbi üléseken kialakult gyakorlat szerinti helyzetet kívánja elkerülni, amikor egy 250.000,-Ft-ot meghaladó összetett (krízis és hátralékkiegyenlítő) kérelem esetén, amennyiben a krízis rész egymagában meghaladja a 250.000,-Ft-ot, a kérelmezők elestek a távhőhátralékra önrész vállalása mellett adható támogatástól.
Szatai Jánosné szintén fentiek szerint értelmezte a javaslatot.
Győri Péter szerint a javaslatban olyan esetről van szó, mikor valaki krízis támogatásban részesült, s két hónap múlva jut eszébe, hogy önrész vállalása mellett a távhő hátralékra is kérhetett volna hátralékkiegyenlító támogatást.
Mivel a kurátorok nem jutottak dűlőre a javaslat olvasatát illetően Tamás Tímea javasolta, hogy a kérdésben most ne döntsön a Kuratórium, hanem várja meg, amíg a FŐTÁV Rt. képviselője személyesen is részt tud venni az ülésen.
Győri Péter szerint a Kuratórium minden érdeksérelem nélkül hozhat egy olyan - egyéként a gyakorlatban már működő, de írásban nem lefektetett- határozatot, mely értelmében ha valaki összetett kérelmet ad be, annak krízisrésze 100%-ig is támogatható, míg a távhőre a szokásos önrész vállalásával kaphat támogatást.
83/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 7 igen és 1 nem szavazattal úgy dönt, hogy ha valaki összetett kérelmet ad be, annak krízisrésze 100%-ig is támogatható, míg a távhőre a szokásos önrész vállalásával kaphat támogatást.
Győri Péter javasolta, hogy a Kuratórium tegye fel vitára azt a kérdést is, hogy mi legyen az eljárás, ha valaki különböző időpontban egymástól különböző díjfajtákra nyújt be kérelmet.
Kozsa Pál szerint egyféle megoldást jelentene, ha az Alapítvány maximálná a háromévente adható összeget, s amennyiben a maximált összegbe belefér, egy kérelmező több alkalommal is nyújthat be három éven belül kérelmet.
Dr. Vécsei Pál szerint nem jó az embereknek egy olyan érzést biztosítani, hogy van valamilyen összegű járandóságuk, ő ezért nem szokta támogatni a 250.000,-Ft-os értékhatárt sem.
Csorba Zoltán javasolta, hogy ha például valaki krízis támogatást kap és egy-két hónapon belül más díjfajtára is akar támogatást kérni, az Alapítvány fogadja az arra vonatkozó kérelmet.
Gráber György ezt azzal pontosítaná, hogy a másodszorra beérkezett kérelem kizárólag az első kérelemben feltüntetett hátralékidőszakkal azonos időszak hátralékát tartalmazhatja.
84/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 6 igen 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással megerősíti, hogy egy személynek három éven belül egyszer nyújt támogatást és csak abban az esetben fogadja ugyanazon kérelmező másodszorra beérkezett igénylését, ha az a megelőző kérelem hátralékidőszakával megegyező, egyéb díjfajtára vonatkozó hátralékot tartalmaz.
Ezt követően sor került a FŐTÁV Rt. javaslat harmadik oldal harmadik bekezdésének megvitatására, melyben a FŐTÁV Rt. javasolja a krízistámogatás felső határát a jelenlegi 20%-ról 10%-ra módosítani.
Tamás Tímea ennek kapcsán ismertette, hogy az eddig összesen elfogadott támogatásból hány forint vonatkozik lakbérre, melynek alapján kurátorok megállapították, hogy a lakbérre elfogadott támogatás bőven belefér a megszavazott össz támogatás 20%-ába.
A kurátorok többsége nem tartja indokoltnak ezen százalék csökkentését, mert a véleményük szerint a lakbérre megszavazott támogatások a kamatbevételekből is messzemenően fedezhetők.
Tamás Tímea kérte, hogy a Kuratórium pontosítsa, hogy a 20%-ot milyen időintervallumra vonatkozóan ellenőrizze az Iroda.
A kurátorok álláspontja szerint mindenkor kumuláltan kell ellenőrizni a 20%-ot.
Győri Péter javasolta, hogy a százalék nagyságát illetően döntsön a Kuratórium.
85/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal továbbra is egyetért azzal, hogy a lakbérre megítélt támogatás összege nem haladhatja meg az összesen elfogadott támogatás 20%-át.
Ezt követően Győri Péter kérte, hogy a Kuratórium szavazzon arról, hogy az Alapítvány csak akkor nyújt krízistámogatást, ha a vagyonkezelő szervezet írásban nyilatkozik a felmondás visszavonásáról.
86/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy csak abban az esetben nyújt kríziztámogatást, ha a vagyonkezelő írásban nyilatkozik a lakásbérleti jogviszony felmondásának visszavonásáról.
Győri Péter javasolta, hogy az általa felterjesztett anyag második oldal hatodik bekezdésének értelmében a Kuratórium hozzon határozatot arról, hogy az összetett kérelmek (krízis és hátralékkiegyenlítő) vonatkozásában a nem teljes támogatási összeg odaítélése esetén a támogatás elsősorban a lakhatást közvetlenül veszélyeztető elmaradások kiegyenlítésére fordítódjon és csak a fennmaradó összeg forduljon az egyéb elmaradásokra.
87/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy összetett kérelmek esetén, amennyiben nem a teljes igényelt támogatás került megszavazásra a támogatás elsősorban a lakhatást közvetlenül veszélyeztető elmaradások kiegyenlítésére fordítódjon és csak a fennmaradó összeg forduljon az egyéb elmaradásokra
Győri Péter javasolta továbbá, hogy a Kuratórium hozzon határozatot arról, a gyakorlatban egy idő óta már alkalmazott megkötésről, hogy az adható támogatás maximum értéke 250.000.-Ft és ettől a Kuratórium csak rendkívül esetben térhet el.
88/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 7 igen szavazattal és 1 tartózkodással úgy dönt, hogy az adható támogatás maximum értéke 250.000.-Ft, és ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni.
Győri Péter és dr. Vécsei Pál javasolta egy likviditási terv készítését.
Kozsa Pál szerint az Alapítvány esetében a likviditási terv elkészítése nehezen megoldható, hisz nem lehet előre tudni, hogy hány ember fog kérelemmel fordulni az Alapítványhoz és hogy hány ember nem fogja igénybe venni a megszavazott támogatást.
Ezt követően sor került a FŐTÁV Rt. anyag első oldal harmadik bekezdésének megtárgyalására, mely szerint kérdés, hogy lakáscseréhez igénybe vehető-e a támogatás, ugyanis úgy tűnik, hogy sok esetben a támogatást követően lakáscsere jön létre.
Győri Péter javasolta, hogy az Alapítvány kérje meg a Sziszifusz Alapítványt, hogy készítsen egy tájékoztatót, mely tartalmazza, hogy lakáscsere esetén az arra rászorulók hogyan kapcsolódhatnak be az Alapítvány támogatási rendszerébe.
Dr. Vécsei Pál szerint az Alapítványnak nem az az alapelképzelése, hogy a lakásmobilitásokat finanszírozza.
Kozsa Pál megkérdezte, hogyan hozható össze az Alapítvány a lakáscserékkel.
Győri Péter elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a támogatást sok esetben lakáscseréhez veszik igénybe a kérelmezők és előfordult olyan eset is, hogy a csere sürgőssége miatt a kérelmező a teljes hátralékot kiegyenlítette és utólag kérte a megszavazott támogatás készpénzben történő kifizetését. Itt tisztázni szükséges, hogy az Alapítvány támogatást közvetlenül készpénzben nem ad, de ha a számlázó szervezet részére átutalt összeg a hátralék időközbeni megfizetése miatt túlfizetésként mutatkozik, a számlázó szervezet azt készpénzben kifizetheti.
Kérdés továbbá, hogy magántulajdonú lakások esetén, ha a támogatás összege meghaladja a 100.000,-Ft-ot ne éljen-e az Alapítvány a jelzálogjog bejegyzésével.
Kozsa Pál elmondta, hogy mint az Alapítványi Iroda vezetője ennek a bonyolítását nem vállalja, ehhez ügyvéd kell és költségek merülnek fel.
Győri Péter ettől függetlenül kéri, hogy az Iroda vizsgálja a jelzálogjog bejegyzésének lehetőségét.
Kozsa Pál kifejtette, hogy a saját javaslatában ugyanezt leírta, de ott mint Díjbeszedő Rt. járna el, melynek ehhez minden feltétele adott.
Dr. Vécsei Pál javasolta a visszterhes támogatás lehetőségének kidolgozását. Szerinte nem állhat meg ott a dolog, hogy az Alapítványi Iroda bizonyos kérdéseket nem tud megoldani, felvállalni. Az Alapítvány képes megfizetni bizonyos szolgáltatásokat, szerinte igenis egy alapítványnak kell legyenek költségei.
Kozsa Pál elmondta, hogy az alapítók továbbra is azt szeretnék, ha az Alapítvány nulla költséggel működne és minden fillér támogatásra fordítódna.
Győri Péter az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbi határozati javaslatokat tette.
I. Kerüljön kidolgozásra a visszterhes támogatás lehetősége
II. Erre a Kuratórium az Alapítványi Irodát kéri fel
III. Erre a Kuratórium egy szakértő céget kér fel
Győri Péter kérte a kurátorokat, hogy szavazzanak.
89/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 2 igen, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással elutasítja a visszterhes támogatás kidolgozásának szükségességét.
A II. és III. határozati javaslatokat fenti határozatból adódóan értelemszerűen nem kellett szavazásra bocsátani.
Csorba Zoltán elmondta, hogy ő személy szerint tart a lakáscserés dolgoktól, nem akarja, hogy az Alapítványt összehozzák bármiféle lakásüzérkedéssel.
Dr. Vécsei Pál szerint azért ezt később újra meg kellene beszélni.
Győri Péter a FŐTÁV anyag második oldal negyedik bekezdését, illetve saját anyagának utolsó oldal utolsó előtti bekezdésére utalva javasolja, hogy a júliusi ülésre az Iroda foglalja össze az ezen bekezdések által említett problémák kezelésére vonatkozó határozati javaslatot.
90/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal felkéri az Alapítványi Irodát, hogy a júliusi ülésre állítson össze határozati javaslatot, a lejárt kérelmek, a saját rész befizetésének határidő hosszabbítása, a hat hónap alatt keletkezett újabb hátralék problémájának kezelését illetően.
Ezt követően Győri Péter kérte a Kuratóriumot, hogy döntsön arról, hogy az általa felterjesztett anyag első oldalán felsorolt kiegészítő adatok kerüljenek rá az igénylőlapra.
91/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy az igénylőlap az alábbi nyilatkozatokkal egészüljön ki.
- A kérelmező a Hálózat Alapítvány tájékoztatóját ismeri
- A fővárosi díjkompenzációs rendszer feltételeit ismeri, adott évi kompenzációt kért-e vagy sem
- A kerületi önkormányzat lakásfenntartási támogatási rendszerének feltételeit ismeri, ilyen támogatást kért-e, kapott-e
- A Sziszifusz Alapítvány ingyenes tanácsadó szolgálatát ismeri (csak a 100.000,-Ft feletti támogatási igény esetén.)
Ezután Győri Péter kérte, hogy a Kuratórium fontolja meg, hogy a 100.000,-Ft feletti támogatási igénynél részletesebb környezettanulmány elkészítését kérje-e a szociális szervezettől.
Dr. Vécsei Pál szerint egy független szervezetet kellene megbízni, hogy egyes esetekben ellenőrizhessék a kérelmező rászorultságának valódiságát.
Kozsa Pál szerint ehhez az Alapítványnak az adatvédelem miatt nincs joga.
Dr. Vécsei Pál nem értett egyet Kozsa Pál véleményével.
Tamás Tímea elmondta, hogy a LAÉT által felterjesztett kérelmeket illetően vannak aggályai, úgy érzi, hogy a kérelmezők rászorultsága nincs eléggé vizsgálva.
Győri Péter visszatérve eredeti javaslatára határozati javaslatként felteszi, hogy a 250.000,-Ft feletti támogatási igénnyel beérkező kérelmeknél az Alapítvány kérjen részletes környezettanulmányt. Dr. Vécsei Pál javaslatát illetően, technikailag nem tudja elképzelni, hogy kit kérhetne fel az Alapítvány egy szociális szervezet kontrollálására.
92/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy a 250.000,-Ft-ot meghaladó támogatási igénnyel beérkezett kérelmeknél részletes környezettanulmányt elvégzését kéri a beküldő szociális szervezettől.
Dr. Vécsei Pál fenntartja, hogy a rendszerbe be kell vinni az ellenőrzés lehetőségét, azaz szükségesnek látja, hogy időnként a szociális szervezetek javaslatának megalapozottsága egy alapítvány által megbízott szervezet révén ellenőrzésre kerüljön.
Győri Péter javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy milyen szervezetet bízhatna meg ezzel a feladattal az Alapítvány. Ezt követően az általa felterjesztett anyag első oldal utolsó bekezdésére tért rá, mely szerint meggondolandó, hogy az Alapítvány ne ajánljon-e fel komolyabb anyagi forrásokat azon kerületi önkormányzatok részére (természetesen hátralékos fogyasztók támogatása céljából), amely önkormányzatok kiveszik a helyi rendeletükből azt a megkötést, hogy nem nyújtanak lakásfenntartási támogatást a hátralékos kérelmezőknek.
Dr. Vécsei Pál szerint ez nem jó ötlet, nem érti, miért adna az Alapítvány az önkormányzatoknak bármilyen céllal pénzt.
Tamás Tímea szerint is amiért az egyes önkormányzatoknak néhány szempontból nem megfelelő a lakásfenntartási támogatási rendszere, azt nem az Alapítványnak kellene pénzügyi forrásokkal változtatásokra ösztönöznie.
Dr. Vécsei Pál elmondta, hogy fentieken túl, úgy érzi, hogy az önkormányzatoknak történő anyagi források biztosítása ellenőrizhetetlenné teszi azok nyomon követését, az Alapítvány nem fogja tudni kézben tartani a támogatások ellenőrzését.
Ezt követően Győri Péter az általa felterjesztett anyag 2. oldal utolsó bekezdésére tért rá, mely szerint kérdés, hogy a Kuratórium nem akar-e egy olyan döntést hozni, mely szerint az Alapítvány - igen alapos szakmai és technikai előkészítést követően - a következő évre meghirdetne egy olyan nagyobb hátralékrendezési akciót, mely az önkormányzatok részvételét is ösztönözné. Kérdezi a kurátorokat, hogy szerintük érdemes-e ebben a kérdésben valami komolyabb szakmai előkészítést elkezdeni.
Dr. Vécsei Pál véleménye szerint azért nem olyan gazdag az Alapítvány, hogy ilyen nagyszabású hátralékrendezési akcióba belefogjon.
A kurátorok szerint elképzelhető valamilyen, az önkormányzatokat támogatásra ösztönző támogatási rendszer kidolgozása, de konkrét elképzelése senkinek nincs.
Csorba Zoltán a Fővárosi Vízművek Rt. álláspontját képviselve javasolja, hogy jövőre a kompenzációs forrás ne növekedjen, mert szerintük túl sok pénz megmarad. Úgy gondolja, hogy a kompenzációs keretet az igényeknek megfelelően kellene megállapítani.
Győri Péter ezzel nem ért egyet, szerinte nem a rendelkezésre álló összeg csökkentése a cél, hanem egy olyan hatékony támogatási rendszer kidolgozása, mely az eddigieknél nagyobb hatásfokkal eredményezi a hátralékok és a hátralékos ügyfelek csökkenését.
Kozsa Pál az eddig elhangzottakhoz hozzászólva úgy véli, hogy néhány dolgot időnként sem a közüzemek, sem a fővárosi képviselők nem vesznek figyelembe. Úgy érzi a Díjbeszedő Rt. bebizonyította, hogy ugyanolyan közüzem mint a többi, az nem lehet szempont, hogy a cég által megvásárolt hátralék nem a közüzemeké. Szerinte, ha a Főváros úgy érzi, hogy ellenőrizni kell az Alapítványt, fordítson rá anyagiakat és bízzon meg szakcéget, ha kell, de az alapítók kérése továbbra is az, hogy az Alapítvány pénze kizárólag támogatásra fordítódjék.
Dr. Vécsei Pál szerint ez az álláspont teljesen tarthatatlan és irracionális. A Kuratórium csak azt akarja, hogy az Alapítvány még minőségibb, színvonalasabb legyen, de erre ráfordítás kell.
Kozsa Pál elmondta, hogy álláspontjukhoz azért ragaszkodnak, mert nem akarják, hogy az Alapítvány úgy járjon, mint az Energia Alapítvány, hogy 2,-Ft költséggel juttatott el 1,-Ft-ot az érintettekhez.
Dr. Vécsei Pál fenntartja, hogy az Alapítványnak pénzügyi tanácsadóra van szüksége, véleménye szerint csak véletlen, hogy a Postabank-botránykor nem úszott el a pénz.
Kozsa Pál ezzel mind egyetért, de szerinte a Fővárosnak kellene állnia a pénzügyi tanácsadó alkalmazásának költségét.
Dr. Vécsei Pál szerint működési finanszírozási források mindenhol vannak, az lenne a természetes, ha az Alapítványnál is így lenne. Úgy érzi a Kuratóriumnak nagyobb szabadságra és mozgástérre van szüksége, az alapítók indokolatlan korlátok betartását kérik.
Győri Péter végezetül elmondta, hogy úgy gondolja egy pár kérdésben azért sikerült most dűlőre jutni, de szükséges az elhangzottakon tovább gondolkodni és egy másik rendkívüli ülés alkalmával a le nem zárt kérdésekre visszatérni.
Mivel több hozzászólás és kérdés nem volt, Győri Péter a kuratóriumi ülést bezárta, és a jegyzőkönyvet hitelesítőként aláírta.
………………………………………. ……………………………………….
jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyvvezető
Fekete Gyula 1615 órakor távozott az ülésről
JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT
a Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány
1999. május 17-i
rendkívüli kuratóriumi üléséről
Győri Péter kérte Kozsa Páltól, hogy a Kuratóriumot tájékoztassa, amikor az új rendszer meghirdetésre kerül, annak érdekében, hogy a Kuratórium meg tudja hozni a megfelelő döntést.
Kozsa Pál kérte, hogy a soron következő ülésig vizsgáltathassa meg, hogy a FŐTÁV Rt. javaslatában kért kimutatások hogyan készíthetők el, milyen számítástechnikai háttér szükséges hozzá, illetve milyen költségráfordítást igényel, mit tud teljesíteni az Iroda.
Győri Péter kéri, hogy az Alapítványi Iroda időről időre összesítse a lakbérhátralékok támogatására kifizetett összegeket, illetve összesítse vagyonkezelő szervezetenként a megítélt krízistámogatások számát és forintösszegét.
81/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy az 1999. júliusi ülésre készüljön el az Alapítvány befektetési szabályzata.
82/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal az Alapítvány működéséről kiadott tájékoztató II. pontjában a krízistámogatás megfogalmazását a következőképp pontosítja: „... akinek a lakbér és járulékos díjai (víz-, csatorna és szemét) nemfizetése miatt a lakásbérleti jogviszonya felmondását kezdeményezték...”.
83/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 7 igen és 1 nem szavazattal úgy dönt, hogy ha valaki összetett kérelmet ad be, annak krízisrésze 100%-ig is támogatható, míg a távhőre a szokásos önrész vállalásával kaphat támogatást.
Mivel a kurátorok nem jutottak dűlőre a javaslat olvasatát illetően Tamás Tímea javasolta, hogy a kérdésben most ne döntsön a Kuratórium, hanem várja meg, amíg a FŐTÁV Rt. képviselője személyesen is részt tud venni az ülésen.
84/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 6 igen 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással megerősíti, hogy egy személynek három éven belül egyszer nyújt támogatást és csak abban az esetben fogadja ugyanazon kérelmező másodszorra beérkezett igénylését, ha az a megelőző kérelem hátralékidőszakával megegyező, egyéb díjfajtára vonatkozó hátralékot tartalmaz.
85/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal továbbra is egyetért azzal, hogy a lakbérre megítélt támogatás összege nem haladhatja meg az összesen elfogadott támogatás 20%-át.
A kurátorok álláspontja szerint mindenkor kumuláltan kell ellenőrizni a 20%-ot.
86/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy csak abban az esetben nyújt krízistámogatást, ha a vagyonkezelő írásban nyilatkozik a lakásbérleti jogviszony felmondásának visszavonásáról.
87/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy összetett kérelmek esetén, amennyiben nem a teljes igényelt támogatás került megszavazásra a támogatás elsősorban a lakhatást közvetlenül veszélyeztető elmaradások kiegyenlítésére fordítódjon és csak a fennmaradó összeg forduljon az egyéb elmaradásokra
88/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 7 igen szavazattal és 1 tartózkodással úgy dönt, hogy az adható támogatás maximum értéke 250.000.-Ft, és ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni.
Győri Péter kéri, hogy az Iroda vizsgálja a jelzálogjog bejegyzésének lehetőségét.
Kozsa Pál kifejtette, hogy a saját javaslatában ugyanezt leírta, de ott mint Díjbeszedő Rt. járna el, melynek ehhez minden feltétele adott.
Dr. Vécsei Pál javasolta a visszterhes támogatás lehetőségének kidolgozását.
89/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 2 igen, 4 nem szavazattal és 2 tartózkodással elutasítja a visszterhes támogatás kidolgozásának szükségességét.
90/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal felkéri az Alapítványi Irodát, hogy a júliusi ülésre állítson össze határozati javaslatot, a lejárt kérelmek, a saját rész befizetésének határidő hosszabbítása, a hat hónap alatt keletkezett újabb hátralék problémájának kezelését illetően.
91/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy az igénylőlap az alábbi nyilatkozatokkal egészüljön ki.
- A kérelmező a Hálózat Alapítvány tájékoztatóját ismeri
- A fővárosi díjkompenzációs rendszer feltételeit ismeri, adott évi kompenzációt kért-e vagy sem
- A kerületi önkormányzat lakásfenntartási támogatási rendszerének feltételeit ismeri, ilyen támogatást kért-e, kapott-e
- A Sziszifusz Alapítvány ingyenes tanácsadó szolgálatát ismeri (csak a 100.000,-Ft feletti támogatási igény esetén.)
92/1999. sz. Határozat
A Kuratórium 8 igen szavazattal úgy dönt, hogy a 250.000,-Ft-ot meghaladó támogatási igénnyel beérkezett kérelmeknél részletes környezettanulmányt elvégzését kéri a beküldő szociális szervezettől.
Győri Péter szerint kérdés, hogy a Kuratórium nem akar-e egy olyan döntést hozni, mely szerint az Alapítvány - igen alapos szakmai és technikai előkészítést követően - a következő évre meghirdetne egy olyan nagyobb hátralékrendezési akciót, mely az önkormányzatok részvételét is ösztönözné. Kérdezi a kurátorokat, hogy szerintük érdemes-e ebben a kérdésben valami komolyabb szakmai előkészítést elkezdeni.
Dr. Vécsei Pál véleménye szerint azért nem olyan gazdag az Alapítvány, hogy ilyen nagyszabású hátralékrendezési akcióba belefogjon.
A kurátorok szerint elképzelhető valamilyen, az önkormányzatokat támogatásra ösztönző támogatási rendszer kidolgozása, de konkrét elképzelése senkinek nincs.
l999. május 17. Kuratóriumi ülés