Szám: Gy. P/1500 /2/2000 Tárgy: Javaslat a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltéte leiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló módosított 46/1997.(VIII.13) Főv.Kgy.
rendelet módosítására.
Egyeztetésre megküldve
a Fővárosi Közgyűlés valamennyi
Állandó Bizottságának
T i s z t e l t K ö z g y ű l é s !
A Fővárosi Közgyűlés "A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv." (továbbiakban: Lakástörvény) 63. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján 1994-ben megalkotta a Fővárosi Városrehabilitációs Keret kerületi önkormányzatok részére történő juttatásának feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló rendeletét.
A korábbi előzmények nélküli rendeletet (támogatási formát) az évenkénti pályázatok tapasztalatai alapján folyamatosan korrigáltuk, javitottuk, a lehetőségekhez igazitottuk. A végrehajtást elősegitő "technikai" kiigazitásokon túl, jelentős módositásnak tekinthetjük azt, amikor
- differenciált támogatási arányokat állapitottunk meg annak függvényében, hogy a lakóépület-felújitás akcióterületen, illetve ún. súlyponti területen belül történik-e meg
- kiterjesztettük a támogatást (a forrás kibővitésével párhuzamosan) a nem-önkormányzati tulajdonban lévő társasházakra is
- kiterjesztettük a támogatást azokra a társasházakra is, amelyek lakásprivatizációs bevételt be-nem-fizető kerületben fekszenek
- megemeltük a nyújtható támogatási arányokat, illetve a nyújtható kamatmentes kölcsön megitélését függetlenitettük a kerületi támogatás folyósitásától
- kiterjesztettük a támogatást a rehabilitációs munkálatok szélesebb körére (lakóépületen, közvetlen közműveken túl közterületekre, komplex fejlesztési projektekre is)
A Fővárosi Városrehabilitációs Keret a folyamatos kiigazitásokkal együtt eddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, várospolitikai célokat.
A kerületi önkormányzati városrész-megújitási programok újraindulásán túl (Középső-, majd Belső-Ferencváros, Belső-Józsefváros, Belső-Erzsébetváros, Belváros-Lipótváros, Kőbánya-Ligettelek, Várlejtő) évről-évre egyre nagyobb számban veszik igénybe e támogatási lehetőséget a budapesti társasházak az elmaradt felújitások pótlására.
A jelenlegi szabályozás szerint a társasházak vissza-nem-téritendő támogatást kaphatnak akkor és olyan arányban, amikor és amilyen arányban a kerületi önkormányzat is nyújt ilyen támogatást, illetve ezen felül öt év alatt visszatéritendő kamatmentes kölcsönt kaphatnak, akár a felújitás összköltsége erejéig. A támogatási rendszer a városrehabilitáció prioritásain túl (akció, illetve súlyponti területek) figyelembe veszi és ösztönzi a kerületi támogatási formák kialakitását, fenntartását.
Az elmúlt évek pályázatainak tapasztalatai, illetve a beérkezett társasházi és érdekképviseleti vélemények azonban rámutattak arra, hogy jelenlegi formájában a Fővárosi Városrehabilitációs Keret szabályozása még nem tudja kezelni azt a problémát, mely a budapesti társasházakban élők rendkivül differenciált jövedelmi viszonyaiból adódik. A volt tanácsi bérlakások bérlőiből tulajdonossá lett lakók körében igen gyakran élnek olyan idős egyedülálló személyek, vagy családok, akik anyagi helyzetük miatt nem képesek részt vállalni az elmaradt felújitások pótlását célzó munkálatokban. Ennek következtében ezek a társasházak nem tudnak részt venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keret pályázatain, mely egy idő után részben a források indokolatlan újraelosztását eredményezi, részben az érintett társasházas épületek leromlásához vezet, miközben a többi társasháznál sikerül megállitani e leromlási folyamatot.
Ezért indokolt a jelenleg már működő támogatási rendszer olyan irányú módositása, mely lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt azon társasházas közösségek számára is, ahol további tehervállalásra nem képes tulajdonosok is élnek. Javaslatunk szerint ez úgy oldható meg, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat visszatéritendő kamatmentes kölcsönt nyújt a társasháznak, a szociálisan rászorult lakóknak-tulajdonosoknak e kölcsön visszafizetésében egyáltalán nem,vagy csupán 50 %-ban kellene a jövöben részt vállalniuk. Az ilyen lakók tulajdoni hányada arányában a megitélt kölcsön vissza-nem téritendő támogatásként funkcionálna. Ezzel elérhetővé válik, hogy az ilyen társasházas közösségek is igénybe tudják venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből nyújtható támogatást.
Javaslatunk megfogalmazásánál - a szociális rászorultság meghatározásánál - figyelemmel voltunk a magasabb szintű jogszabályokra, elsősorban "A szociális igazgatásról és a szociális eljárásról szóló többször módosított 1993. évi III. tv."-ben (továbbiakban: Szociális Törvény) foglaltakat vettük figyelembe.
Szempontnak tekintettük, hogy a rászorultság megállapítása minél kisebb adminisztrációs teherrel járjon a jogosultak részére, igazolások, iratok beszerzésére csak a legszükségesebb mértékben kerüljön sor. Ezért a jogosultsági feltételek megállapítása ráépül a már működő támogatási/segélyezési rendszerekre, kapcsolódik a Szociális Törvény, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok szociális rendeleteinek az előírásaihoz. Ezek a támogatási formák (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány stb.) jogilag szabályozottak és a fővárosi kerületi önkományzatok döntésein, határozatain alapulnak, amelyeket a meglévő szabályok szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) is megelőz.
A tervezetben lévő jövedelemhatár meghatározása ráépül a mindenkori hatályos társadalombiztosítási törvényre és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére. A szociális ágazatban ez a viszonyítási alap, amelyet a magasabb szintű jogszabályok, a végrehajtási rendeletek, az önkormányzatok rendeletei is alkalmaznak.
Javaslatunk megfogalmazásánál figyelemmel voltunk arra is, hogy a társasház közgyűlésének határozata hatalmazza fel a közös képviselőt a pályázat benyújtására (a tervezet 2. számú melléklete tartalmazza a társasházi közgyűlési határozat mintát, amelyet kérünk csatolni a pályázathoz) és ugyanennek a társasházi fórumnak kell döntenie arról is, hogy a tulajdonosok egyetértenek azzal, hogy az arra jogosult tulajdonostársaknak nem kell, vagy csak 50 %-ban kell a kamatmentes kölcsönt visszafizetni a Fővárosi Önkormányzat részére. Nem arról van tehát szó, hogy a többi tulajdonostárs fizet a rászorultak helyett, hanem arról, hogy a tervezet szerint jogosultak közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsönt, vagy annak 50 %-át nem kell visszafizetni.
A tervezett előírásoknál arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy garanciát kapjunk arra, hogy azt támogatjuk, aki a lakásban bent lakik (azt nem hasznosítja) és legalább a kamatmentes kölcsön visszafizetésének lejárati időpontjáig azt nem adja el. Ha a jogosult, aki "vissza nem fizetendő kamatmentes kölcsönben" részesül a lakást 5 éven belül eladja, elcseréli, a kamatmentes kölcsön összegét vissza kell fizetnie.
Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra nyújtandó vissza nem térítendő támogatásoknál szintén garanciát építettünk be a rendeletbe arra az esetre, ha az önkormányzat tulajdonából kikerül az ingatlan.
Összefoglalva: a tervezet módosításokkal biztosítva látjuk a fővárosban lévő lakóépületek további leromlásának a lehetőségeinkhez képest történő megakadályozását. A szociális szempontból hátrányos helyzetben lévőkre figyelemmel nyújtható kedvezmények biztosításával, garanciák beépítésével a rendszer működtethető.
Mindezek alapján a következő döntési javaslatot terjesztjük a Tisztelt Közgyűlés elé:
D ö n t é s i j a v a s l a t:
A Fővárosi Közgyűlés
megalkotja ...../2000. (....) sz. önkormányzati rendeletét a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló 46/1997. (VIII.13.) Főv.Kgy. rendelet módosításáról.
A rendelet alkotáshoz minősített többség szükséges.
Budapest, 2000.
Győri Péter
Láttam:
Dr. Tiba Zsolt
főjegyző
47/1999. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet
a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló 46/1997. (VIII. 13.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról
A Fővárosi Közgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) 63. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint hivatkozva a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16 § (1) bek. 63/A. § a) és b) pontjaiban foglaltakra, összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993 évi III. tv.-ben foglaltakkal az alábbi rendeletet alkotja.
1. § A Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló 46/1997. (VIII. 13.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: R.)
A R. 2 § kiegészül (9) bekezdéssel.
(9) bekezdés:
A R. 2 § (5) bekezdésében lévő kamatmentes kölcsönt nem kell visszafizetnie annak a társasházas lakóépületben lévő lakásban lakó tulajdonosnak, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy részére, vagy a vele életvitelszerűen együttlakó[1] közeli hozzátartozójának az illetékes kerületi önkormányzat a R. 10 § (5) bekezdésében szabályozott pályázat benyújtásának időpontjáig
- rendszeres gyermekvédelmi támogatást, vagy
- gyermeknevelési támogatást, vagy
- időskorúak járadékát, vagy
- rendszeres szociális segélyt, vagy
- munkanélküliek jövedelempótló támogatását, vagy
- lakásfenntartási támogatást állapított meg, vagy
- közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy
- igazoltan közhasznú munkát végez, vagy
- aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a vele életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozó(k)[2] jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres netto jövedelme az e rendelet 10. § (5) bekezdésében szabályozott pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában a hatályos társadalombiztosításról szóló tv.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
2 § A R. 2 § kiegészül (10) bekezdéssel.
(10) bekezdés:
A R. 2 § (5) bekezdésében lévő kamatmentes kölcsön 50 %-át nem kell visszafizetnie annak a társasházas lakóépületben lévő lakásban lakó tulajdonosnak, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a vele életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozó(k)[3] jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres netto jövedelme az e rendelet 10. § (5) bekezdésében szabályozott pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában a hatályos társadalombiztosításról szóló tv.-ben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeresét nem haladja meg.
3 §. A R. 2 § kiegészül (11) bekezdéssel
(11) bekezdés:
A társasház közgyűlése e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalommal határozattal dönt arról, hogy a közös képviselőt a pályázat benyújtására, és a Fővárosi Önkormányzattal létrejövő megállapodás megkötésére felhatalmazza azzal a feltétellel, hogy a kamatmentes kölcsön, vagy annak 50 %-a tulajdoni hányad alapján reá jutó összegét az e rendelet alapján arra jogosult tulajdonostársaknak nem kell visszafizetni.
4 §. A R. 2 § kiegészül (12) bekezdéssel
12) bekezdés:
E rendelet 5 § (4) bekezdésében lévő rendelkezés biztosítására a támogatással felújított önkormányzati épületre (lakásra) a támogatás nyújtásáról szóló megállapodás megkötésétől számított 5 évre elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a Fővárosi Önkormányzat javára.
5 §. A R. 2 § kiegészül (13) bekezdéssel
(13) bekezdés:
E rendelet 2 § (9) és (10) bekezdése alapján a kamatmentes kölcsön vagy annak 50 %-a visszafizetésére nem köteles tulajdonostársak albetétben lévő társasházi lakására a kamatmentes kölcsön nyújtásáról szóló megállapodás megkötésétől számított 5 évre elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a Fővárosi Önkormányzat javára.
6. § A R. 10. § (6) bekezdése a./ pontja kiegészül utolsó francia bekezdéssel
a./:
- e rendelet 5. § (4) bekezdésében lévő rendelkezés alapján az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a támogatással felújított önkormányzati épületre (lakásra) a támogatás nyújtásáról szóló megállapodás megkötésétől számított 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom legyen bejegyeztetve a Fővárosi Önkormányzat javára.
7. § A R. 10. § (6) bekezdése c./ ponttal kiegészül:
c./ társasházas lakóépületek által a R. 2. § (11) bekezdés alapján benyújtott pályázatok esetében:
- a közgyűlési határozatot, amely tartalmazza, hogy a társasházi közösség azzal a feltétellel nyújtja be a pályázatot, hogy e rendelet 2. § (9) bekezdés szerint jogosult tulajdonostársaknak nem kell a kamatmentes kölcsönt visszafizetni
- a közgyűlési határozatot, amely tartalmazza, hogy a társasházi közösség azzal a feltétellel nyújtja be a pályázatot, hogy e rendelet 2. § (10) bekezdés szerint jogosult - tulajdonostársaknak nem kell a kamatmentes kölcsön 50 % -át visszafizetni
-a tulajdonostársak és a velük életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozókra vonatkozó az illetékes fővárosi kerületi önkormányzat határozatát, annak igazolása céljából, hogy a családban van olyan személy, akinek e rendelet 2. § (9) bekezdés szerinti valamelyik szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátást biztosították
-a tulajdonostársak és a velük életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozókra vonatkozó igazolást az e rendelet 2. § ( 9) bekezdés szerinti közgyógyellátási igazolványról, valamint a közhasznú munkavégzésről.
- e rendelet 2. § (9) és (10) bekezdésében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy annak 1,5-szeresét meg nem haladó jövedelemmel rendelkező család esetén a jogosult tulajdonostársak és a velük életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók rendszeres és nem rendszeres jövedelméről szóló igazolásait, nyilatkozatait
- e rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése alapján jogosult tulajdonostársak nyilatkozatát, amelyben hozzájárulnak ahhoz, hogy az albetétben lévő társasházi lakásukra, a R. 12. § (1) bekezdésében szabályozott megállapodás megötésétől számított 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésre kerüljön a Fővárosi Önkormányzat javára.
8. § A R. Értelmező rendelkezések 13. §-a kiegészül (8) bekezdéssel:
(8) bekezdés:
a./ E rendelet alkalmazásában használt fogalmak: jövedelem, család, közeli hozzátartozó alatt azt kell érteni, amit a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. ( Szociális Tv.) meghatároz
b./ Az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához, e rendelet 10. § (5) bekezdése alapján benyújtott pályázatot megelőző 3 havi nettó jövedelem átlagát kell igazolni, e rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyomtatványon.
c./ Közgyűlési határozat alatt a társasházról szóló 1977. évi CLVII tv. 22. §-ban foglalt határozatot kell érteni, amely egyidejűleg tartalmazza az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat is.
9. § A R. 11. §-a (7) (8) és (9) bekezdésekkel kiegészül:
11. § (7) bekezdés:
Ha a tulajdonostárs vagy a vele életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozója jövedelméről a R. 10. § (6) bek. c./ alapján kiállított nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz, a kamatmentes kölcsönt, vagy annak 50 %-át a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal egyösszegben vissza kell fizetni a Fővárosi Önkormányzat részére.
11. § (8) bekezdés:
Amennyiben a R. 2. § (9) vagy (10) bekezdése alapján jogosult tulajdonos a lakását a Fővárosi Önkormányzat és a nyertes pályázó között a R. 12. § (1) bekezdésben szabályozott megállapodás létrejöttétől számított 5 éven belül el akarja idegeníteni, a kamatmentes kölcsönt egyösszegben vissza kell fizetni. Ezt követően kerül sor az elidegenítési és terhelési tilalom Földhivatali bejegyzésének töröltetésére.
10. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Tiba Zsolt Dr. Demszky Gábor
főjegyző főpolgármester
1. MELLÉKLET
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
A) Személyi adatok
1. | A KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylő neve: | ||
(Leánykori név:) | |||
2. | A KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylő bejelentett lakóhelyének címe: | ||
3. | A KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylő tartózkodási helyének címe: | ||
4. | Ha a KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: | ||
5. | A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe: | ||
6. | A KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylővel egy lakásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók száma: ............. fő. | ||
7. | A 6. pontban szereplő közeli hozzátartozók neve: | ||
a) | |||
b) | |||
c) | |||
d) | |||
e) | |||
f) | |||
g) | |||
B) Jövedelmi adatok
Forintban
A jövedelmek típusai | Kérelmező | Közeli hozzátartozók jövedelme | Összesen | |||||||||||||||
jövedelme | a) | b) | c) | d) | e) | f) | g) | |||||||||||
1. | Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz | |||||||||||||||||
2. | Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem | |||||||||||||||||
3. | Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem | |||||||||||||||||
4. | Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások | |||||||||||||||||
5. | A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) | |||||||||||||||||
6. | Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, jövedelempótló támogatások stb.) | |||||||||||||||||
7. | Föld bérbeadásából származó jövedelem | |||||||||||||||||
8. | Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) | |||||||||||||||||
9. | Összes bruttó jövedelem | |||||||||||||||||
10. | Személyi jövedelemadó vagy előleg összege | |||||||||||||||||
11. | Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege | |||||||||||||||||
12. | Munkavállalói járulék összege | |||||||||||||||||
13. | A család havi nettó jövedelme összesen [9-(10+11+12)] | |||||||||||||||||
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ............................... Ft/hó.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti.
Dátum: ...........................
...........................................................
az ellátást igénylő,
vagy törvényes képviselőjének aláírása
...........................................................
cselekvőképes hozzátartozók aláírása
KITÖLTÉSI UTASÍTÁS
1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni.
2. Közeli hozzátartozó a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő.
3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.
4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a R. 10 § (5) BEK-BEN LÉVŐ PÁLYÁZAT benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.
5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a R. 10 § (5) BEK. LÉVŐ PÁLYÁZATbenyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.
6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.
7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.
8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha a KAMATMENTES KÖLCSÖNT igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.
2. sz. MELLÉKLET
Közgyűlési határozat - *minta
az 1977. évi CLVII. Törvény 22. § alapján
A Budapest, ..... kerület, ........... utca/út ......... házszám ........ hrsz. alatt ................ tulajdoni lapon nyilvántartott társasház közössége úgy dönt, hogy a Fővárosi Önkormányzat .... évi a Fővárosi Városrehabilitációs Keretre kiírt pályázatára pályázatot nyújt be és egyidejűleg kamatmentes kölcsönt is igényel.
A társasházközösség tudomásul veszi, hogy e rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése alapján jogosult tulajdonostársaknak a közös tulajdonban lévő tulajdoni hányaduk alapján kiszámított kamatmentes kölcsön teljes összegét, vagy 50 %-át nem kell visszafizetni a Fővárosi Önkormányzat részére.
A társasházközösség által a Fővárosi Önkormányzat részére visszafizetetndő kamatmentes kölcsön összege e rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése alapján jogosult tulajdonostársaknak a közös tulajdonban lévő tulajdoni hányada alapján kiszámított összeggel csökken.
A társasházközösség tudomásul veszi, hogy e rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése alapján jogosult tulajdonostársaktól a kamatmentes kölcsön összegét vagy az 50 %-ot meghaladó részét nem követelheti a társasházközösség részére.
A társasházközösség mindezen tények ismeretében e közgyűlési határozattal felhatalmazza a közös képiselőt a pályázat benyújtására és a kamatmentes kölcsön igénylésére.
Budapest, ..........
Közös képviselő
* A melléklet minta, amely a rendelet szerint szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
Általános indokolás
Mint ismeretes, az esetek nagy többségében a pályázatot benyújtó társasházközösségek tulajdonosai kényszertulajdonosok, akik elfogadva az önkormányzatok vételi ajánlatát megvették a felújításra szoruló, lerobbant épületben lévő volt állami tulajdonú lakásokat. Ezek a tulajdonközösségek nem képesek önkormányzati támogatás nélkül fenntartani a közös tulajdonban lévő épületet.
A gyakorlati tapasztalatok vezettek minket javaslatunk előterjesztéséhez, miszerint a társasház közösségen belül meg kell vizsgálni az anyagi teherbíró képességet és ehhez szükséges alakítani a kamatmentes kölcsön folyosításának szabályait. Ezáltal lehetővé válik a fővárosban lévő társasházak karbantartása, felújítása, mivel a társasházi közösségek a szociális szempontból hátrányos helyzetben lévő tulajdonostársak miatt nincsenek kizárva a kamatmentes kölcsön igénybevételének lehetőségétől.
Részletes indokolás
1. § -hoz
A kamatmentes kölcsön vissza nem fizetésére jogosultság feltételeit szabályozza, ráépülve a szociális törvényben és a fővárosi kerületi önkormányzati rendeletekben szabályozott támogatási formákra.
2. § -hoz
A kamatmentes kölcsön 50 %-a vissza nem fizetésére jogosultság feltételeit szabályozza, ráépülve a szociális törvényben és a fővárosi kerületi önkormányzati rendeletekben alapul vett öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege ..... %-ának alapulvételével.
3. § -hoz
A társasházi közgyűlési határozat minimális szükséges tartalmát szabályozza, amelyből megállapítható, hogy a tulajdonostársak tudomással bírnak a pályázat feltételeiről.
4. § -hoz
A vissza nem térítendő támogatással felújított önkormányzati épületre (lakásra) az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről rendelkezik.
5. § -hoz
A kamatmentes kölcsönnel felújított társasházi lakásra az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről rendelkezik.
6. § -hoz
Rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat csatolásáról.
7. § -hoz
Előírja a társasházas lakóépületek által benyújtott épületek esetében a kamatmentes kölcsön, illetve 50 %-a elengedéséhez szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolását.
8. § -hoz
Ismerteti a magasabb szintű jogszabályban lévő rendelkezéseket, amelyekben foglaltakat e rendelet során alkalmazni kell.
9. § -hoz
Itt szabályozza a valótlan adatok közlésének, valamint a vissza nem fizetendő kamatmentes kölcsönnel felújított lakás elidegenítésének jogkövetkezményeit.
10. § -hoz
A rendelet hatálybalépéséről intézkedik.
[1] Szoc.Tv. 4. § (1) bekezdés d. pont közeli hozzátartozó: ha e törvény másként nem rendelkezik, a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő.
[2] Szoc.Tv. 4. § (1) bekezdés a. pont jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán- nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelmadóról szóló törvényben elismert költségekkel csönkkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, és a vakok személyi járadéka.
2001. július 01-től nem minősül jövedelemnek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési (támogatása helyett) pénzbeli közlekedési kedvezményei és a fogyatékossági támogatás.
[3] Szoc.Tv. 4. § (1) bekezdés a. pont jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán- nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelmadóról szóló törvényben elismert költségekkel csönkkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, és a vakok személyi járadéka.
2001. július 01-től nem minősül jövedelemnek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési (támogatása helyett) pénzbeli közlekedési kedvezményei és a fogyatékossági támogatás.