Újabb kedvezményekkel ösztönözné a főváros az elavult épületek felújítását
(A főváros vezetése támogatja a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnökének előterjesztését a szociálisan rászorulók kedvezményes támogatásáról)
A Fővárosi Városrehabilitációs Kereten keresztül a főváros saját forrásból 3.930,71 millió Ft-ot, lakásprivatizációs befizetésekből 4.528,31 millió Ft-ot, vagyis együttesen 8.459,02 millió Ft-ot tudott az elmúlt öt év alatt közvetlenül városrehabilitációs, elsősorban lakóépület-felújítási feladatokra fordítani. A támogatás segítségével – a kerületi önkormányzatok és társasházak saját részként való tehervállalását is figyelembe véve – összességében körülbelül mintegy 16-20 milliárd Ft értékű felújítás valósulhatott meg a városban.
A jelenlegi szabályozás szerint a társasházak egyrészt vissza-nem-térítendő támogatást kaphatnak akkor és olyan arányban, amikor és amilyen arányban a kerületi önkormányzat is nyújt ilyen támogatást, másrészt öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt kaphatnak, akár a felújítás összköltsége erejéig.
Az elmúlt évek pályázatainak tapasztalatai, illetve a beérkezett társasházi és érdekképviseleti vélemények azonban rámutattak arra, hogy jelenlegi formájában a Fővárosi Városrehabilitációs Keret szabályozása még nem tudja kezelni azt a problémát, amely a budapesti társasházakban élők rendkívül differenciált jövedelmi viszonyaiból adódik. A volt tanácsi bérlakások bérlőiből tulajdonossá lett lakók körében igen gyakran élnek olyan idős egyedülálló személyek, vagy családok, akik anyagi helyzetük miatt nem képesek részt vállalni az elmaradt felújítások pótlását célzó munkálatokban.
Ezért - Győri Péter, a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke szerint - indokolt a jelenleg már működő támogatási rendszer olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt azon társasházas közösségek számára is, ahol további tehervállalásra nem képes tulajdonosok is élnek. A Főpolgármesteri Kabinet által hétfőn megtárgyalt bizottsági elnöki javaslat szerint ez úgy oldható meg, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat visszatérítendő kamatmentes kölcsönt nyújt a társasháznak, a szociálisan rászorult lakóknak-tulajdonosoknak e kölcsön visszafizetésében egyáltalán nem, vagy csupán 50 %-ban kellene a jövőben részt vállalniuk. Az ilyen lakók tulajdoni hányada arányában a megítélt kölcsön vissza-nem térítendő támogatássá változna. Ezzel elérhetővé válik, hogy az ilyen társasházas közösségek is igénybe tudják venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből nyújtható támogatást.
Az októberi közgyűlés elé kerülő javaslat megfogalmazásánál fontos szempont volt, hogy a rászorultság megállapítása minél kisebb adminisztrációs teherrel járjon, igazolások, iratok beszerzésére csak a legszükségesebb mértékben kerüljön sor. Ezért a jogosultsági feltételek megállapítása ráépül a kerületi önkormányzatok szociális rendeleteinek az előírásaira. Ezek a támogatási formák (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány stb.) jogilag szabályozottak és a fővárosi kerületi önkormányzatok döntésein, határozatain alapulnak, amelyeket a meglévő szabályok szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) is megelőz.
A rendelet olyan lehetőséget biztosít, amelyről a társasház közössége dönti el, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. Nem arról van tehát szó, hogy a többi tulajdonostárs fizet a rászorultak helyett, hanem arról, hogy a tervezet szerint kedvezményezett rászorulók tulajdonában lévő ingatlan tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsönt, vagy annak 50 %-át nem kell visszafizetni a fővárosi támogatásból.
A pályázat elbírálása során nem bíráljuk felül a társasház közgyűlésének döntését, ugyanakkor fenntartjuk a jogot arra, hogy a rendeletben lévő megállapodás megkötésétől számított 5 éven belül a Főpolgármesteri Hivatal az iratokat bekérheti és megvizsgálhatja, hogy a kedvezmény érvényesítése megalapozott volt-e vagy sem.
Budapest, 2000. október 16.
Tisztelettel:
Győri Péter