V I T A A N Y A G

A Fővárosi Önkormányzat lakáskoncepciója

Az 1989. októberében készült “Szakmai elgondolások a Fővárosi Tanács hosszú távú lakásgazdálkodási koncepciójára; javaslatok rövid távú intézkedésekre” dokumentum bevezető bekezdései - többek között - a következőket rögzítik: “A nagyarányú lakásépítés közepette romlott a meglévő épületállomány állaga, nem javultak az ingatlankezelési szolgáltatások, az épített lakásállomány szobaszám szerinti összetétele nem segítette a lakásmobilitást, a belső városrészekben megindult a szlömösödés, a lakásigénylések a rosszul működő lakásrendszer miatt állandóan újratermelődtek…”

A több mint tíz éve, a rendszerváltást közvetlenül megelőzően készült koncepció-tervezetben megfogalmazott kérdésekre – mint pl: a központi szervek, a Fővárosi Tanács és a kerületek közötti munkamegosztás a lakáságazatban; a fővárosi egységes lakásellátási rendszer fenntartása; az állami-tanácsi szerepvállalás a  lakáskínálat növelésében; az állami bérlakások tulajdonjogi reformja és az ezt követő lakáselidegenítés stratégiájának kialakítása; a lakásbérlet átalakítása; új lakbérszerkezet kialakítása … stb. – a rendszerváltó nagy jogszabályok, majd az un. Vagyon törvény, (Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv.) és az un. Lakás törvény, (A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló  1993. évi LXXVIII. tv.) adtak egyfajta választ.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 62. § (2) bekezdése kimondja: “A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll.”  A főváros és a fővárosi kerület pedig törvényben  meghatározott önálló feladat és hatáskörű települési önkormányzat. A Fővárosnak a lakáságazatban betöltött - lakásépítő és kerületeknek leosztó - szerepe, az addigi helyzete gyökeresen megváltozott. Az Ötv. 63/A. § b) pontja szerint: “A Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatásköre     különösen … b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit.”

E szabályozási funkciót tovább bővítette az Ltv. 86. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a kerületi önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeket keret jelleggel a Fővárosi Közgyűlés rendeletben állapítja meg.

I/a. A törvényi szabályozásból következik, hogy a Fővárosi Önkormányzat lakásgazdálkodási feladata elsősorban áttételes, közvetett. A jelzett jogalkotói hatáskörökből fakadó feladata, hogy a kerületi lakásügyi szabályozások egyes pontjai bizonyos keretek között mozogjanak.

A Fővárosnak az országban betöltött különleges szerepe és sajátos helyzete, a település nagyságából adódó kétszintű önkormányzati rendszere, az általánostól eltérő szabályozást, “munkamegosztást” eredményezett. A kerületek látják el a lakosság alapszükségleteinek kielégítését, valamint a lakosságot közvetlenül érintő hatósági feladatokat.

A Fővárosi Önkormányzat feladata Budapest, mint természetes földrajzi egység, település működőképességének biztosítása, a nagyvárosi funkciók ellátása.

A lakáságazat tekintetében a Fővárosi Önkormányzat szabályozási hatásköre két szinten is megragadható. A városfejlesztés hosszú távú stratégiájának, fejlesztési programjainak meghatározásával – pl: ezen belül az új városközpontok, illetőleg lakóterületek kijelölésével – a Fővárosi Önkormányzat az ágazat lehetőségeit is alapjaiban meghatározza. Hatásában ugyanilyen a városmegújítás programjainak meghatározása. A rendszerváltozás új helyzetet teremtett a lakáspolitika addigi döntési mechanizmusát és a szervezeti felállását illetően. Az Önkormányzati törvény a lakásügy területén csökkentette a települési önkormányzatok jelentőségét, hiszen a lakásügy kikerült a kötelező feladatok sorából. A fővárosban ehhez társult az a helyzet, hogy a lakással kapcsolatos vagyont, forrást és döntési jogkört a kerületek kapták meg. A Fővárosi Önkormányzat célkitűzése ezért arra irányult, hogy olyan lakbér-rendszer jöjjön létre, mely a Főváros területén egységes elveket követ az önkormányzatok tulajdonában lévő összes lakás tekintetében és legalább fedezi a működtetés és fenntartás költségeit is. Ugyanakkor, ezzel egyidejűleg kellett a lakásfenntartási támogatás egységes, fővárosi rendszerét is létrehozni. (A Szociális törvény kötelezésére, egymástól függetlenül dolgozták ki a kerületek a lakásfenntartási támogatási rendeleteiket, s így adott esetben attól is függött a szociális típusú, lakhatáshoz kapcsolódó támogatáshoz való hozzájutás, hogy a rászoruló Budapest melyik kerületében lakott.)

A jogi hátteret a fenti célkitűzések megvalósításához az Önkormányzati törvény 1994. évi (1994. évi LXIII. törvénnyel) módosítása teremtette meg; illetőleg a Lakástörvény már jelzett rendelkezései.

E felhatalmazások alapján a Fővárosi Közgyűlés megalkotta az alábbi rendeleteket, ezzel eleget téve jogszabályi kötelezettségeinek és a fentiekben megfogalmazott célkitűzéseinek:

• A fővárosi kerületi Önkormányzatok tulajdonában lévő lakások bérbeadása kapcsán érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételekről szóló 35/1993. (XI.15.) Főv.Kgy. rendelet;
• A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások cseréje estén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeiről szóló 36/1993. (XI.15.) Főv.Kgy. rendelet;
• Az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 50/1995. (X.20.) Főv.Kgy. rendelet.

I/b. A  Fővárosi Közgyűlés határozza meg az egységes településpolitika biztosítása érdekében – kikérve a Kormány és a kerületi önkormányzatok képviselő-testületeinek véleményét – a főváros szabályozási kerettervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját.

A Lakástörvény 63. § (3) bekezdése alapján alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés “a Fővárosi Városrehabilitációs Keret kerületi önkormányzatok részére történő juttatásának feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló. 34/1994. (VI.10.) Főv.Kgy. rendeletet”.

Ekkor a “Keret” forrása kizárólag a kerületi önkormányzatok privatizációs bevételeiből származó befizetések voltak, s ezek kizárólagosan a kerületi tulajdonú lakóépületek felújítására szolgálhattak.

A városrehabilitáció cél,- és eszközrendszerében nyomon következő változások szorosan összefüggnek a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalásának változásával.

1997-ben - annak révén, hogy a Fővárosi Közgyűlés önként, a saját, éves költségvetése terhére befizetést vállalt a “Keretre” - a városrehabilitáció terén gyökeres változás történt. “A Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló 46/1997. (VIII.13.) Főv.Kgy. rendelet” megalkotásával egy olyan rendszer jött létre, amely már többszereplős: az önkormányzatok mellett megjelenhettek a társasházak tulajdonközösségei is.               A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi szerepvállalásával kerülhetett sor a városmegújítás komplex programjainak kidolgozására és megvalósításuk elindítására. Enélkül, a városrehabilitáció ma is a lakóház-felújítással lenne azonos. Ezen túlmenően a kerületi Önkormányzatok Városrehabilitációs Programjainak támogatása kapcsán a Főváros saját forrásból hozzájárult mintegy 15.000 m², a  felújítandó épületekben megszűnő kerületi önkormányzati tulajdonú lakások pótlásához, azaz a kerületi bérlakás-állomány volumenének szintentartásához, minőségi megújulásához.  

A kerületi Önkormányzati városrész-megújítási programok újraindulásán túl  (Középső-, majd Belső - Ferencváros; Belső-Józsefváros; Belső-Erzsébetváros; Belső-Lipótváros; Kőbánya-Ligettelek) évről-évre egyre nagyobb számban veszik igénybe e támogatási lehetőséget a budapesti társasházak is az elmaradt felújítások pótlására.

A jelenlegi szabályozás szerint a társasházak vissza nem térítendő támogatást kaphatnak akkor és olyan arányban amikor és amilyen arányban a kerületi Önkormányzat is nyújt ilyen támogatást, illetve ezen felül öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt kaphatnak, akár a felújítás összköltsége erejéig is. A támogatási rendszer a Városrehabilitáció prioritásain túl (akció területek, illetve súlyponti területek) figyelembe veszi és ösztönzi a kerületi támogatási formák kialakítását, fenntartását is.

Az elmúlt évek pályázatainak tapasztalatai, illetve a beérkezett társasházi és érdekképviseleti vélemények azonban rámutattak arra, hogy jelenlegi formájában a Fővárosi    Városrehabilitációs    Keret szabályozása   még  nem  tudja kezelni azt a

problémát, ami a budapesti társasházakban élők rendkívül differenciált jövedelmi viszonyaiból adódik. A 2001-től tervezett módosításokkal biztosítva látjuk a Fővárosban lévő lakóépületek további leromlásának a lehetőségeinkhez képest történő megakadályozását, a szociális szempontból hátrányos helyzetben lévőkre figyelemmel nyújtható kedvezmények biztosításával.

II. Az állami lakásvagyon lebontása és önkormányzati vagyonként történő átadása során a  kerületekhez képest a Fővárosi Önkormányzat csak a lakások töredékének tulajdonjogát kapta meg. Ez, a kerületeknek átadott lakások számához képest nem nagy, összességében azonban jelentős, speciális funkciójú lakásvagyon, melynek hasznosítása, bővítése, optimális felhasználása a lakásgazdálkodásban fővárosi szinten a jövőben is kulcskérdés.

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és rendelkezésében az alábbi  lakáscsoportok vannak:

• Nyugdíjasházi lakások
• Szobabérlők házában lévő lakrészek
• Önálló többszintes épületekben lévő volt ún. átmeneti lakások
• Társasházakban lévő öröklakások
• Fővárosi Önkormányzat intézményei területén lévő lakások
• Volt közüzemi vállalatok volt szolgálati és vállalati bérlakásai
• Kerületi Önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokon fennálló bérlőkiválasztási  

     jogok.

Nyugdíjasházi lakások

Budapest Főváros területén található 25 db nyugdíjasházból a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozataival, illetőleg az Ötv. rendelkezései alapján a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába 21 db épület került, 1003 db nyugdíjasházi lakással.

A kerületi önkormányzatok részéről megfogalmazott igény alapján 1996. decemberétől 1998. év közepéig 12 db épület tulajdonjoga került átadásra a kerületek részére ajándékozási szerződés formájában, így jelenleg a Főváros a megmaradt 9 nyugdíjasházi épületben 382 db lakás tulajdonjogával rendelkezik.

Hatályos rendeletünk szerint, 1998. május 1. napjától nyugdíjasházi lakás bérlője az lehet, aki:

• a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező bérlakást a Fővárosnak visszaadja;
• a kerületi tulajdonú bérleményét felajánlja és a kerület ezért a lakásra bérlőkiválasztási jogot biztosít a Főváros számára;
• lakása tulajdonjogát – értékkülönbözet megfizetése mellett, adásvétellel vegyes csereszerződéssel – a Fővárosra átruházza;
• pénzbeni térítést fizet.

Fővárosi tulajdonú lakás visszaadására ritkán, évi 2-3 esetben kerül sor; jelentősége elhanyagolható.

A második bekerülési jogcím viszont kulcsfontosságú, hiszen ma már kizárólagos forrása annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat  kerületi lakásra bérlőkiválasztási jogot szerezhessen.

A szociális jellegű bérbeadásra kiírt pályázatok - volt állami és intézeti nevelteknek, karitatív szervezetek részére - erre a lakásalapra épültek; s amíg 1994-ben – a régi “lakás felajánlások” kapcsán szerzett – kb. 450 ilyen, kerületi lakás állt rendelkezésre, addig 2000-ben már csak 18 db és egy-két év múlva ezen állomány teljes megszűnésével kell számolni.

Nyugdíjasházi elhelyezéssel, évenként a következő számban jutottunk kerületi önkormányzati lakás bérlőkiválasztási jogához:

        1997-ben                 21 lakás

        1998-ban                11 lakás

1999-ben                    -

2000-ben napjainkig 4  lakás

E drasztikus visszaesésnek egyrészt maga a fővárosi tulajdonban maradt nyugdíjasházi lakásszám-csökkenés is oka, de legalább ennyire meghatározó ebben az is, hogy 1998. május 1-től pénzbeni térítéssel is lehetővé vált a nyugdíjasházi bejutás. A pénzbeni térítés fizetésével történő nyugdíjasházi elhelyezés lehetőségét a módosított 19/1998. (IV.15.) Főv.Kgy. rendelet teremtette meg. Kettős igény miatt került sor ennek  bevezetésére;  egyrészt  az  akkoriban közel 130 üres nyugdíjasházi lakás hasznosítása,

másrészt az idős emberek erre vonatkozó, évek óta meglévő konkrét igénye.  A jelzett  szabályozás  révén  ma  már  az az általános és

jellemző, hogy az igénylők csak többhónapos várakozási idő után tudnak nyugdíjasházi bérleményhez jutni.

A térítés mértéke a lakás lakbéréhez igazodik, összege: 650.000-830.000 Ft; ami többszázezer forinttal kevesebb, mint a kerületek által megállapított, a nekik átadott nyugdíjasházakra vonatkozó bekerülési díj összege.

A Fővárosi Önkormányzat  átlagosan évi 10 lakáshoz jut annak révén, hogy a lakás tulajdonosának nyugdíjasházi bérleményt biztosít. Ezek a lakások különböző kerületekben vannak, jó minőségűek, általában komfortosak és 1-2 szobásak a Közgyűlés évenként meghozott döntései alapján, licitálás útján kerültek elidegenítése.

A nyugdíjasházi lakásokkal való gazdálkodásunkban szükséges bizonyos korrekciókat elvégezni, illetőleg a további tennivalókat is megfogalmazni.  Igy többek között:

1. Szükséges a bekerülési összegnek a kerületek által alkalmazott szinthez történő igazítása; várhatóan elérhető ezzel az is, hogy a nyugdíjasok a pénzfizetés helyett inkább a lakásuk felajánlását választják.
2. Lakásalapunk növelése érdekében a továbbiakban az a célszerű,  hogy nem adjuk el a nyugdíjasházi elhelyezések kapcsán tulajdonunkba került lakásokat; felhasználásukat a bérbeadás formáját évente kell meghatározni.
3. A jelenleg biztosított 24 órás nővérszolgálaton túl szükséges a nyugdíjasházakban biztosított szolgáltatások bővítése, valamint a jelenlegi színvonalának az emelése.    A nyugdíjasház bérlője a lakbér ellenében a lakhatás lehetőségét és a 24 órás nővérszolgálati ellátást kapja. Ez utóbbit a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában az adott kerületi Önkormányzat szervezi meg és biztosítja. Célszerű , ha közvetlenül a Fővárosi Önkormányzat látja el ezt a feladatot és oly módon, hogy kiterjesztenénk az ápolás lehetőségére is. Ennek megoldása lehet egy un. “ápolási részleg” kialakítása vagy az ápolás bérleményen belüli feltételeinek  megvalósítása.  A  nővérszolgálati  ellátáshoz képest a bérlők azonban ezt már csak külön díjazás fejében igényelhetnék; ugyanúgy, mint a további, egyéb szolgáltatásokat. (pl: meghatározott időközönként a lakrész nagytakarítása stb.) Célszerű azt megfontolni, illetőleg annak feltételeit megteremteni, hogy a fővárosi tulajdonú szociális otthonokba, közvetlenül és hosszabb várakozási idő nélkül kerülhessenek be az önmagukat már véglegesen ellátni nem tudó nyugdíjasházi bérlők.

Ezen célok megvalósítása érdekében módosítani kell a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló  19/1998. (IV.15.) Főv.Kgy. rendeletünket is.

Szobabérlők háza (Bp. XV., Kőrakás park 1-8.)

A négyemeletes, lépcsőházanként 38 lakásegységet /szobát/ tartalmazó épület 1968-70-ben épült.

A 304 lakrészből 64 db egyférőhelyes és 240 db a kétférőhelyes. Szintenként tartozik a lakrészekhez 1 közös konyha, 1 mosó-szárító, valamint külön női illetőleg férfi zuhanyozó és WC helyiségek, továbbá egy, a folyosóra nyitott társalgó. Az egyférőhelyes lakrész bérleti díja havi 6.000 Ft; a kétférőhelyeseké pedig 9.000 Ft.     A lakbér magába foglalja a lakhatás teljes rezsiköltségét is. A bérlőkiválasztási jogunkkal   érintett   kerületi    lakásállomány  csökkenésével  párhuzamosan,  ill.   erre

tekintettel, 1998-ban és 1999-ben a megüresedett lakrészek bérbeadására  a pályázatokat kifejezetten a volt állami és intézeti neveltek részére írtuk ki; de maga a bérbeadás ugyanazon feltételekkel történt, mint a nem szociális jellegű bérbeadás.    

Ez azt jelenti, hogy az a  pályázó lesz a nyertes – egy lakásra vonatkozó több pályázat esetén – aki a leghosszabb időre, előre vállalja és megfizeti a lakbért.

A férőhelyeket továbbra is pályázat útján, meghatározott időtartamú bérbeadással hasznosítjuk. Célszerűnek tartjuk azonban azt, hogy minden szobabérletre kiírt pályázatnál a nyertes személyét eldöntő feltételként jelenjen meg az, hogy előnyben részesül azonos feltételek teljesítése esetén az a  pályázó, aki  állami, illetőleg intézeti nevelt volt.

A lakrészek bérbeadására 1996. májusáig, évente meghosszabbítható módon, egy évre szóló bérleti szerződést kötöttünk; ezt követően pedig 5 éves időtartamra. A bérlők kb. egynegyedének (74 fő jelenleg) van ötéves bérleti szerződése; 2001. októberében  jár le azoké, akikkel 1996-ban kötöttük meg. Hatályos rendeletünk szerint e szerződések nem hosszabbíthatók meg. Tudomásul véve, hogy az un. “lépcsőzetes, kimenő rendszer” időközben nem valósult meg; meg kell gondolni ezen bérlők helyzetének rendezését is, ami  a 19/1998. (IV.15.) Főv.Kgy. rendelet módosítását igényli.

A lépcsőzetes lakáshozjutásuk lehetőségének a megteremtése érdekében zártkörű pályáztatással – elsődlegesen az időközben családossá vált szobabérlők részére – lehetővé kell tegyük, szociális jellegű bérbeadással a lakáshoz jutást. Ehhez a Bp. VIII., Kőbányai u. 22. sz. alatti lakóépületünk a legalkalmasabb. Az itt található lakások (188 db) között a legnagyobb az eltérés, mind a méretben és szobaszámban, mind pedig a komfortfokozatban.

Megfontolásra érdemes ugyanezen célból, megvizsgálni a Kőrakás parki lapostetős épületen a magastető kialakítását és beépítését, valamint 1 vagy 2 lépcsőházban a lakrészek átépítésével történő garzon-lakás kialakításának lehetőségét is.

Volt ún. “Átmeneti lakások”.

(Bp. VIII., Kőbányai út 22; XI., Keveháza u. 19-21;

 XIII., Kassák L. u. 78. és XIV., Sárrét park 4. és 6.)

Az e lakáskörbe tartozó 586 db lakás funkciója eredeti célja szerint átmeneti elhelyezést biztosítani a kerületi bérlőknek lakásuk felújításáig.

E lakások bérlői közül 384 fő egyéves bérleti szerződéssel rendelkezik; s ez további   1-1 évre meghosszabbítható a bérlő kérésére, ha a lakásra nem áll fenn lakbértartozás.   A 21/1996. (V.15.) Főv.Kgy. hatályba lépése után ezen épületekben megüresedő  lakások hasznosítása csak pályázat alapján, ötéves időtartamra és nem szociális jellegű bérbeadással történik. A bérlők mindkét csoportja ún. nem szociális bérleti díjat fizet. Helyzetük csak e tekintetben azonos, miután az öt évre szóló bérleti szerződés ugyanúgy nem hosszabbítható meg, mint ahogy a szobabérlők  esetében sem.  E bérlők első csoportjának szintén 2001-ben jár le a szerződése.

Célszerű ebből a lakásállományból egy meghatározott lakáskontingens elkülönítése és kijelölése az eredeti funkcióra; azaz a kerületi önkormányzati tulajdonú lakások felújítása során a bérlők átmeneti elhelyezésére. A városrehabilitációs munkák kapcsán a kerületek részéről is  egyre nagyobb az igény erre. Megfelelőek erre a célra a VIII. ker. Kőbányai úti lakásaink, ezért a természetes megüresedésük mellett – a bérlők átpályáztatásával; kihelyezéssel - tudatos lakás-kiürítéssel e lakásokat a továbbiakban kettős célra lehet hasznosítani. A szobabérlőknél jelzett szociális bérbeadásra, valamint rehabilitációs célú bérbeadásra.

A másik négy épületben lévő 398 db lakás bérbeadása továbbra is nem szociális jelleggel és 5 évre szólna. Azzal együtt, hogy gyors megoldás szükséges azon bérlők esetében, akiknél az ötéves szerződés a jövő évben jár le; általánosan és generálisan is rendezni kell esetükben is a “kimenetelt”. Végleges megoldás csak egy több évre szóló – esetlegesen több önkormányzati ciklust is átfogó – program kidolgozásával, megvalósításával lehetséges. Része lehet ennek a fővárosi tulajdonú, önerős lakásépítésre alkalmas építési telkek előkészítése, kedvezményes értékesítése; éppúgy, mint ahogy a költségalapon meghatározott lakbérű lakások építése.

Ha a családoknak az ötéves önkormányzati bérletből történő – viszonylagosan olcsó – továbblépés lehetősége adott lesz, akkor az egyéves bérletek is átalakíthatók lesznek; hiszen ma már semmi sem  indokolja a kialakult és meglévő különbségeket.

Tetőtérkialakítással és beépítéssel történő bérlakás építés céljából e lakóházak közül elsősorban a VIII., Kőbányai út 22. sz. alatti, valamint a XI., Keveháza utcai épületeket célszerű megvizsgálni és felmérni.

Társasházi öröklakások

Társasházas lakóépületben önálló albetétként szereplő lakások kétféle módon kerülhetnek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába.

Az egyik eset az, amikor a volt közüzemi vállalatok üzemi területén lévő fővárosi tulajdonú lakásfejlesztési vagy beruházási munkák miatt megszüntetésre kerül; s a bérlő elhelyezése érdekében, lakáspótlásként a társaság lakást vásárol a Fővárosi Önkormányzat részére. A bérbeadás ebben az esetben határozatlan időre szól; s amennyiben a bérlő meg kívánja vásárolni, úgy ezek elidegenítésre is kerülnek. E lakások száma jelenleg: 34 db.

A másik eset az, amikor nyugdíjasházi elhelyezés kapcsán jut a Főváros a lakás tulajdonjogához. Ezeket folyamatosan értékesítettük; számuk átlagosan évi 10 db.

Ezen lakások megtartásával a szolgálati jellegű elhelyezésre szánt lakások számát lehet növelni.

Fővárosi Önkormányzat intézményei területén lévő lakások

A Főváros intézményeiben lévő szolgálati lakások száma: 208 db; ami rendkívül csekély a szolgálati elhelyezési igényekhez képest. A Fővárosi Önkormányzat óriási intézmény-hálózattal rendelkezik, s az itt dolgozók a lakásgondjuk megoldásában várják a Fővárosi  Önkormányzat támogatását.

1996. júniusáig, a bérlőkiválasztási jogunk alapján rendelkezésünkre álló kerületi lakásszám és a hatályos szabályozás lehetővé tette, hogy az intézmények dolgozói közalkalmazotti jogviszonyuk fennállásáig e lakások bérlőivé válhattak. A 21/1996. (V.15.) Főv.Kgy. rendelet, majd a jelenleg hatályos rendelkezések is úgy szólnak, hogy az intézmény dolgozója csak az adott intézmény rendelkezésében lévő lakás bérlője lehet, természetesen szolgálati jellegű bérbeadással.

Az intézményeinkben dolgozó, szociálisan rászoruló, szakmailag kvalifikált fiatal közalkalmazottak lakáshoz juttatását - hosszú távú feladataként - a Fővárosi Önkormányzatnak intézményfenntartó, foglalkoztató önkormányzatként fel kell vállalnia.

Volt közüzemi vállalatok volt szolgálati és vállalati bérlakásai.

A közüzemek önkormányzati vállalattá, majd társaságokká alakítása során e lakások tulajdonjogát a Fővárosi Közgyűlés megtartotta s a társaságokkal kötött üzemeltetési szerződés keretében hasznosítja.

E lakások száma: 784 db; bérbeadásuk  az adott társaság javaslata alapján, szolgálati jelleggel történik.

A Fővárosi Közgyűlés 1996. március havi ülésén tárgyalta a volt közüzemi vállalatokra rá nem bízott lakások jogi helyzetének rendezése tárgyú előterjesztést és mintegy 510 db lakás tekintetében hozott a társaságok javaslata alapján elvi döntést az elidegenítés lehetőségéről. Az elidegenítés előkészítő feladatait a társaságok végzik (pl. telekalakítás stb.) s ennek függvényében ezideig 53 db lakás került eladásra a bentlakó bérlők részére.

Megoldandó feladat e lakáskör tekintetében egyrészt az, hogy leválasztásra kerüljön a társaságokról mindazon lakás üzemeltetése-kezelése, amelyek nem a társaság üzemi területén vannak. Ezeknél a lakásoknál semmi sem indokolja a társaságok e profilidegen tevékenységét és a társaságok is “szabadulnának” tőle.

Aktívabb szerepvállalásunkkal fel kell gyorsítani a társaságok azon jogi-műszaki rendező munkáját, amelyet feladatunkká tett a jelzett döntésében a Közgyűlés.

Kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokon fennálló bérlőkiválasztási jog.

Kerületi önkormányzati lakáson fennálló bérlőkiválasztási jogunk száma évről-évre csökken.

Ez évi felhasználási lehetőségünk 16 db lakás, amelyeket karitatív szervezetek részére kiírt pályázaton hasznosítunk.

A Lakástörvény hatályba lépése előtti lakásfelajánlásokból eredő bérlőkiválasztási jogunk összesen 26 db lakást érint.  Tekintettel arra, hogy bírósági per vagy végrehajtási eljárás alatt áll ebből 20 db; a jövő évi felhasználásra kb. 10 db lakással számolhatunk.

A nyugdíjasházak tulajdonjoga átadásakor a Fővárosi Önkormányzat folyamatosan gyakorolható bérlőkiválasztási jogot kötött ki 122 db nyugdíjasházi lakásra. A bekerülés ugyanazon feltételek mellett történik ezeknél a lakásoknál is, mint a tulajdonunkban lévőknél.

A lakáságazathoz tartozó vagyon részét képezik a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a Fővárosi Közgyűlés 897/1992. számú határozatával egyes kerületekkel közös tulajdonba került, korábban megkezdett, de még be nem fejezett lakótelepeken lévő üres ingatlanok is.

A Főváros lehetőségeihez képest egyes ingatlanok térítésmentes átadásával hozzájárult lakásépítési programok megvalósításához, pl: a XXIII. kerületben egy többszintes           (84 db lakás) lakóépület építésére alkalmas ingatlant biztosított a Belügyminisztérium részére szolgálati jellegű bérlakások  építéséhez,  valamint   a  III. kerületben  78  lakás   felépítésére   alkalmas  ingatlant   adott   át   a   Jóléti   Építők   Kht.   részére,  az   ún. kedvezményezett célcsoportok részére szervezett országos szintű lakásépítési program fővárosi beindításához. A lakótelepeken lévő, kerületekkel közös tulajdonú lakásépítési területek közül a XXIII. kerületben 2 db, a kerülettel közösen vállalkozói lakásépítésre meghirdetett sorház építésre kialakított ingatlanon 40 db lakás került felépítésre, a XVIII. kerületben ugyancsak a kerülettel közösen az Alacskai lakótelepen 59 db (118 db lakás) iker jellegű sorházépítésre kialakított összközműves telekingatlan állampolgárok részére került elidegenítésre.

A lakásépítésre előkészített - érvényes rendezési tervvel rendelkező, részben vagy teljesen alapközművel ellátott - területek közül az 1/1 Fővárosi tulajdonú Bp. XVI. Ostoros-Bóbitás úti lakótelepen mintegy 640 db lakás, a XXIII. ker.  Szentlőrinci lakótelep I. ütem területén lévő üres ingatlanon 86 db lakás építhető.  

A kerületekkel közös tulajdonú területek közül  a XVIII. ker. Alacskai úti lakótelepen 2 db többszintes épületek építésére kijelölt ingatlanon 256 db lakás építhető.  

A későbbiekben a rendezési tervek módosítását követően további lakásépítési lehetőség nyílhat a kerülettel közös tulajdonú  Bp. III. Mocsáros dűlő lakótelepen, valamint a XXIII. Szentlőrinci úti lakótelep II. ütem területén.

A Fővárosi Önkormányzat eredményesebb lakásgazdálkodásának alapvető feltétele a meglévő bérlakás állomány növelése. Ennek lehetséges módja a fentiek szerint lakások vásárlása, a meglévő fővárosi tulajdonú épületek bővítése, valamint új lakások építése.

Lakások vásárlása esetén a lakás-állomány növelése gyorsan megoldható, míg az épületei bővítése illetőleg új lakás építése hosszabb időt vesz igénybe.

A lakás-állomány növelése, valamint a lakásmobilitás érdekében szükséges a saját pénzügyi lehetőségeink felhasználása mellett az állami támogatás igénybevétele.

B u d a p e s t, 2000. november 30.