A Fővárosi Közgyűlés "A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv." (továbbiakban: Lakástörvény) 63. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján 1994-ben megalkotta a Fővárosi Városrehabilitációs Keret kerületi önkormányzatok részére történő juttatásának feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló rendeletét.

A korábbi előzmények nélküli rendeletet (támogatási formát) az évenkénti pályázatok tapasztalatai alapján folyamatosan korrigáltuk, javítottuk, a lehetőségekhez igazítottuk. A végrehajtást elősegítő "technikai" kiigazításokon túl, jelentős módosításnak tekinthetjük azt, amikor

• differenciált támogatási arányokat állapítottunk meg annak függvényében, hogy a lakóépület-felújítás akcióterületen, illetve ún. súlyponti területen belül történik-e meg
• kiterjesztettük a támogatást (a forrás kibővítésével párhuzamosan) a nem-önkormányzati tulajdonban lévő társasházakra is
• kiterjesztettük a támogatást azokra a társasházakra is, amelyek lakásprivatizációs bevételt be-nem-fizető kerületben vannak
• megemeltük a nyújtható támogatási arányokat, illetve a nyújtható kamatmentes kölcsön megítélését függetlenítettük a kerületi támogatás folyósításától
• kiterjesztettük a támogatást a rehabilitációs munkálatok szélesebb körére (lakóépületen, közvetlen közműveken túl közterületekre, komplex fejlesztési projektekre is)

A Fővárosi Városrehabilitációs Keret a folyamatos kiigazításokkal együtt eddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, várospolitikai célokat.

A kerületi önkormányzati városrész-megújítási programok újraindulásán túl (Középső-, majd Belső-Ferencváros, Belső-Józsefváros, Belső-Erzsébetváros, Belváros-Lipótváros, Kőbánya-Ligettelek, Várlejtő) évről-évre egyre nagyobb számban veszik igénybe e támogatási lehetőséget a budapesti társasházak az elmaradt felújítások pótlására.

A jelenlegi szabályozás szerint a társasházak vissza-nem-térítendő támogatást kaphatnak akkor és olyan arányban, amikor és amilyen arányban a kerületi önkormányzat is nyújt ilyen támogatást, illetve ezen felül öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt kaphatnak, akár a felújítás összköltsége erejéig. A támogatási rendszer a városrehabilitáció prioritásain túl (akció területek, illetve súlyponti területek) figyelembe veszi és ösztönzi a kerületi támogatási formák kialakítását, fenntartását is.

Az elmúlt évek pályázatainak tapasztalatai, illetve a beérkezett társasházi és érdekképviseleti vélemények azonban rámutattak arra, hogy jelenlegi formájában a Fővárosi Városrehabilitációs Keret szabályozása még nem tudja kezelni azt a problémát, amely a budapesti társasházakban élők rendkívül differenciált jövedelmi viszonyaiból adódik. A volt tanácsi bérlakások bérlőiből tulajdonossá lett lakók körében igen gyakran élnek olyan idős egyedülálló személyek, vagy családok, akik anyagi helyzetük miatt nem képesek részt vállalni az elmaradt felújítások pótlását célzó munkálatokban. Ennek következtében ezek a társasházak nem tudnak részt venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keret pályázatain. Ez egy idő után részben a források indokolatlan újraelosztását eredményezi, részben az érintett társasházas épületek leromlásához vezet, miközben a többi társasháznál sikerül megállítani e leromlási folyamatot.

Ezért indokolt a jelenleg már működő támogatási rendszer olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt azon társasházas közösségek számára is, ahol további tehervállalásra nem képes tulajdonosok is élnek. Javaslatunk szerint ez úgy oldható meg, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat visszatérítendő kamatmentes kölcsönt nyújt a társasháznak, a szociálisan rászorult lakóknak-tulajdonosoknak e kölcsön visszafizetésében egyáltalán nem, vagy csupán 50 %-ban kellene a jövőben részt vállalniuk. Az ilyen lakók tulajdoni hányada arányában a megítélt kölcsön vissza-nem térítendő támogatásként funkcionálna. Ezzel elérhetővé válik, hogy az ilyen társasházas közösségek is igénybe tudják venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből nyújtható támogatást.

Javaslatunk megfogalmazásánál - a szociális rászorultság meghatározásánál - figyelemmel voltunk a magasabb szintű jogszabályokra, elsősorban "A szociális igazgatásról és a szociális eljárásról szóló többször módosított 1993. évi III. tv."-ben (továbbiakban: Szociális Törvény) foglaltakra. Szempontnak tekintettük, hogy a rászorultság megállapítása minél kisebb adminisztrációs teherrel járjon a jogosultak részére, igazolások, iratok beszerzésére csak a legszükségesebb mértékben kerüljön sor. Ezért a jogosultsági feltételek megállapítása ráépül a már működő támogatási/segélyezési rendszerekre, kapcsolódik a Szociális Törvény, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok szociális rendeleteinek az előírásaihoz.  Ezek a támogatási formák (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány stb.) jogilag szabályozottak és a fővárosi kerületi önkormányzatok döntésein, határozatain alapulnak, amelyeket a meglévő szabályok szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) is megelőz.

A tervezetben lévő jövedelemhatár meghatározása ráépül a mindenkori hatályos társadalombiztosítási törvényre és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére. A szociális ágazatban ez a viszonyítási alap, amelyet a magasabb szintű jogszabályok, a végrehajtási rendeletek, az önkormányzatok rendeletei is alkalmaznak.

Javaslatunk megfogalmazásánál figyelemmel voltunk arra, hogy a társasház közgyűlésének határozata hatalmazza fel a közös képviselőt a kedvezmények érvényesítésére. A rendelet egy olyan lehetőséget biztosít, amelyről a társasház közössége dönti el, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.  A kedvezmények érvényesítése többletmunkát jelent a társasházi közös képviselő részére, ezért a közösségnek kell döntenie, hogy megbízzák-e a közös képviselőt e feladatok elvégzésével. A tervezet 4. számú melléklete tartalmazza a társasházi közgyűlési határozat-mintát, amelyet kérünk csatolni a pályázathoz, és amelyből ki kell tűnnie, hogy a tulajdonosok egyetértenek azzal, hogy az arra rászoruló tulajdonostársaknak nem kell, vagy csak 50 %-ban kell a tulajdoni hányadára jutó kamatmentes kölcsönt megfizetnie. Nem arról van tehát szó, hogy a többi tulajdonostárs fizet a rászorultak helyett, hanem arról, hogy a tervezet szerint kedvezményezett rászorulók tulajdonában lévő ingatlan tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsönt, vagy annak 50 %-át nem kell visszafizetni a fővárosi támogatásból.

 A pályázat elbírálása során nem bíráljuk felül a társasház közgyűlésének döntését és nem vizsgáljuk, hogy a nyilatkozatok, önkormányzati határozatok alapján jogosan igényli-e a társasházi közösség a kedvezményt. Ugyanakkor fenntartjuk a jogot arra, hogy a rendeletben lévő megállapodás megkötésétől számított 5 éven belül a Főpolgármesteri Hivatal az iratokat bekérheti és megvizsgálhatja, hogy a kedvezmény érvényesítése megalapozott volt-e vagy sem.

A tervezett előírásoknál arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy garanciát kapjunk arra, hogy azt támogatjuk, aki a lakásban bent lakik (azt nem hasznosítja) és legalább a kamatmentes kölcsön visszafizetésének lejárati időpontjáig azt nem adja el. Ha a jogosult, aki "vissza nem fizetendő kamatmentes kölcsönben" részesül a lakást 5 éven belül eladja, elcseréli, a kamatmentes kölcsön összegét vissza kell fizetnie.

- * -

A rendelet alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat szeretnénk megoldani a tervezetben lévő további módosítási javaslatainkkal. Ezért pontosítottuk:

1. az önkormányzatoknak legkésőbb a pályázat benyújtásáig kell eleget tenni a befizetési kötelezettségüknek
2. jelzálogjog bejegyeztetését írtuk elő esetleges követelésünk biztosítására és az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését
3. az alapító okirat hiteles másolatát kérjük, amelyből megállapítható, hogy a társasház hogyan alakult meg
4. pontosítjuk a megállapodás megkötésének határidejét
5. a számlák tartalmát és végül
6. az adatvédelem szabályainak megfogalmazásáról is gondoskodtunk.

(Az érintettek, a kedvezményezettek hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a közös képviselő a személyes adatokat bekérje, tárolja és felkérésre a Főpolgármesteri Hivatal rendelkezésére bocsássa ellenőrzés céljából. )

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra nyújtandó vissza nem térítendő támogatásoknál szintén garanciát építettünk be a rendeletbe arra az esetre, ha az önkormányzat tulajdonából kikerül az ingatlan.

Összefoglalva: a tervezett rendelkezésekkel biztosítva látjuk a fővárosban lévő lakóépületek további leromlásának a lehetőségeinkhez képest történő megakadályozását, a szociális szempontból hátrányos helyzetben lévőkre figyelemmel nyújtható kedvezmények biztosításával, garanciák beépítésével a rendszer működtethető.

A jogszabályszerkesztésről szóló 7001/1988. (IK 11.) IM irányelv szerint új jogszabályt kellett alkotni, tekintettel arra, hogy több helyen kellett az eredeti rendelkezéseket módosítani. A korábbi rendelethez képest új rendelkezéseket a tervezetben félkövér betűtípussal jelöltük.

Mindezek alapján a következő döntési javaslatot terjesztjük a Tisztelt Közgyűlés elé:

Újabb kedvezményekkel ösztönözné a főváros az elavult épületek felújitását

(A főváros vezetése támogatja a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnökének előterjesztését a szociálisan rászorulók kedvezményes támogatásáról)

A Fővárosi Városrehabilitációs Kereten keresztül a főváros saját forrásból 3.930,71 millió Ft-ot, lakásprivatizációs befizetésekből 4.528,31 millió Ft-ot, vagyis együttesen 8.459,02 millió Ft-ot tudott az elmúlt öt év alatt közvetlenül városrehabilitációs, elsősorban lakóépület-felújítási feladatokra fordítani. A támogatás segítségével – a kerületi önkormányzatok és társasházak saját részként való tehervállalását is figyelembe véve – összességében körülbelül mintegy 16-20 milliárd Ft értékű felújítás valósulhatott meg a városban.

A jelenlegi szabályozás szerint a társasházak egyrészt vissza-nem-térítendő támogatást kaphatnak akkor és olyan arányban, amikor és amilyen arányban a kerületi önkormányzat is nyújt ilyen támogatást, másrészt öt év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsönt kaphatnak, akár a felújítás összköltsége erejéig.

Az elmúlt évek pályázatainak tapasztalatai, illetve a beérkezett társasházi és érdekképviseleti vélemények azonban rámutattak arra, hogy jelenlegi formájában a Fővárosi Városrehabilitációs Keret szabályozása még nem tudja kezelni azt a problémát, amely a budapesti társasházakban élők rendkívül differenciált jövedelmi viszonyaiból adódik. A volt tanácsi bérlakások bérlőiből tulajdonossá lett lakók körében igen gyakran élnek olyan idős egyedülálló személyek, vagy családok, akik anyagi helyzetük miatt nem képesek részt vállalni az elmaradt felújítások pótlását célzó munkálatokban.

Ezért - Győri Péter, a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke szerint - indokolt a jelenleg már működő támogatási rendszer olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt azon társasházas közösségek számára is, ahol további tehervállalásra nem képes tulajdonosok is élnek. A Főpolgármesteri Kabinet által hétfőn megtárgyalt bizottsági elnöki javaslat szerint ez úgy oldható meg, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat visszatérítendő kamatmentes kölcsönt nyújt a társasháznak, a szociálisan rászorult lakóknak-tulajdonosoknak e kölcsön visszafizetésében egyáltalán nem, vagy csupán 50 %-ban kellene a jövőben részt vállalniuk. Az ilyen lakók tulajdoni hányada arányában a megítélt kölcsön vissza-nem térítendő támogatássá változna. Ezzel elérhetővé válik, hogy az ilyen társasházas közösségek is igénybe tudják venni a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből nyújtható támogatást.

Az októberi közgyűlés elé kerülő javaslat megfogalmazásánál fontos szempont volt, hogy a rászorultság megállapítása minél kisebb adminisztrációs teherrel járjon, igazolások, iratok beszerzésére csak a legszükségesebb mértékben kerüljön sor. Ezért a jogosultsági feltételek megállapítása ráépül a kerületi önkormányzatok szociális rendeleteinek az előírásaira.  Ezek a támogatási formák (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány stb.) jogilag szabályozottak és a fővárosi kerületi önkormányzatok döntésein, határozatain alapulnak, amelyeket a meglévő szabályok szerint helyszíni szemle (környezettanulmány) is megelőz.

A rendelet olyan lehetőséget biztosít, amelyről a társasház közössége dönti el, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. Nem arról van tehát szó, hogy a többi tulajdonostárs fizet a rászorultak helyett, hanem arról, hogy a tervezet szerint kedvezményezett rászorulók tulajdonában lévő ingatlan tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsönt, vagy annak 50 %-át nem kell visszafizetni a fővárosi támogatásból.

A pályázat elbírálása során nem bíráljuk felül a társasház közgyűlésének döntését, ugyanakkor fenntartjuk a jogot arra, hogy a rendeletben lévő megállapodás megkötésétől számított 5 éven belül a Főpolgármesteri Hivatal az iratokat bekérheti és megvizsgálhatja, hogy a kedvezmény érvényesítése megalapozott volt-e vagy sem.

Tájékoztató a

Fővárosi Városrehabilitációs

Keretből juttatható

támogatásról

Mely társasházak pályázhatnak?

Amelyek

• a volt állami tulajdonú lakások privatizációja során alakultak társasházzá és
• a lakások száma hat, vagy annál több és
• 1950. előtt  épültek, vagy
• telepszerű, többszintes lakóépület esetében 1985. előtt épültek.

Milyen épületfelújítási munkákra lehet pályázni?

Pályázatot a következő, közös tulajdonban lévő épületrészek felújítási munkálataira lehet benyújtani:

az épület fő tartószerkezeti elemeinek, a tetőnek. a kéményeknek, a homlokzatoknak, a lépcsőháznak, a függőfolyosó tartószerkezetének , a liftnek a  felújítása, a  homlokzati nyílászáróknak a felújítása és cseréje, az épületgépészeti berendezések felújítása, korszerűsítése,  az épület hőszigetelését szolgáló munkálatok.

Milyen kapcsolódó beruházásokra lehet pályázni?

A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó - a lakóépületet a gerincvezetékkel összekötő - közműrendszerek létrehozására, vagy meglévő ilyen létesítmény felújítására.

A támogatás mértéke

A vissza nem térítendő támogatás összege

•  a célterületeken az összköltség 25 %-a,

• az akcióterületeken az összköltség 30 %-a lehet,

de nem lehet több a kerületi önkormányzat által biztosított vissza nem térítendő támogatásnál.

• A kamatmentes kölcsönként nyújtott támogatás összege az összköltség 100 %-a lehet.

A felújítandó épületekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások, vagy ilyen meglévő infrastrukturális létesítmény felújítása esetén  a támogatás összege az összköltség legfeljebb 50%-a lehet, formája: kamatmentes kölcsön.

A"saját rész" lehet a társasház saját pénze, felvett hitel, vagy a kerületi önkormányzat támogatása.

A támogatás a munkák közvetlen kivitelezési és lebonyolítási költségeire használható fel.

Kamatmentes kölcsön akkor adható, ha a kölcsön erejéig vállalják, hogy a megállapodással egyidejűleg a társasház egyes albetéteire a Fővárosi Önkormányzat javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.

Ki részesíthető további kedvezményben a kamatmentes kölcsön visszafizetésére vonatkozóan?

Az a társasházi közösség, ahol a társasházban olyan tulajdonos lakik, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy:

a) ő vagy a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozója - az önkormányzat által a pályázat benyújtásának időpontjáig megállapított - alábbi pénzbeli juttatások legalább egyikében részesül:

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy gyermeknevelési támogatásban, vagy időskorúak járadékában, vagy rendszeres szociális segélyben, vagy munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, vagy lakásfenntartási támogatásban, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában: közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy igazoltan közhasznú munkát végez, vagy  a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó(k) jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, vagy

b) a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó(k) jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1,5-szörösét nem haladja meg és

c) a társasház közgyűlése úgy határoz, hogy a társasházi közösség részére az a) pont, illetve a b) pont szerinti kedvezményezett tulajdonosnak nem kell megfizetnie a tulajdoni hányadára jutó kölcsön 100 %-át, illetve 50 %-át.

A kedvezmény mértéke

Az a), illetve b) pont szerinti esetben nem kell visszafizetni a Fővárosi Önkormányzat részére a kedvezményezett tulajdonos tulajdoni hányadára jutó  kamatmentes kölcsön 100 %-át, illetve 50 %-át.

Ilyen kedvezmény akkor adható, ha a kedvezményezettek vállalják, hogy a megállapodással egyidejűleg társasházi lakásukra - a tulajdoni hányadukra jutó kamatmentes kölcsön erejéig - a Fővárosi Önkormányzat javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.

Ha a kedvezményben részesített a lakását a megállapodástól számított 5 éven belül elidegeníti, a kedvezmény összegét egy összegben meg kell fizetnie a Fővárosi Önkormányzat részére. A Fővárosi Önkormányzat ilyenkor 30 napon belül intézkedik a jelzálogjog földhivatali bejegyzésének töröltetéséről.

A társasházi közösségnek a jogosulatlanul igénybe vett összeget vissza kell fizetnie a Fővárosi Önkormányzat részére.

Hogyan folyik a pénzügyi lebonyolítás?

• Vissza nem térítendő támogatást a Fővárosi Önkormányzat csak akkor nyújt, ha a kerületi önkormányzat is biztosít vissza nem térítendő támogatást a pályázat szerinti felújításhoz.
• A kamatmentes kölcsön visszafizetése a munkák elkészülte utáni negyedév első hónapjától indul. A kölcsönt maximum 5 év alatt kell visszafizetni, évenként egyenlő összegben.
• Az elnyert támogatás megállapodás keretében kerül átadásra.
• A megállapodást az eredményhirdetést követő 60 napon belül  kell a pályázónak aláírnia. Ellenkező esetben a támogatás elvész.
• A támogatás csak a megállapodás aláírását  követően elkezdett és elvégzett munkák finanszírozására használható.
• A folyósításra a tételesen kiállított és kollaudált számlák alapján kerül sor, az elnyert támogatás arányában.
• A támogatást a megállapodásban megjelölt befejezési határidőt követő, legfeljebb 12 hónapig használhatja fel a pályázó.

Mit kell tartalmaznia a pályázatnak?

A pályázatot a hiánytalanul kitöltött pályázati adatlappal, az összes melléklettel együtt kell benyújtani.

A pályázathoz mellékelni kell:

• a tervezett munkák leírását és megvalósításuk ütemezését,
• az ingatlan 60 napnál nem régebbi hivatalos helyszínrajzát,
• az épület tulajdoni törzslapját, az alapító okirat hiteles másolatát.

Abban az esetben, ha a társasház kamatmentes kölcsönt is igényel:

• nyilatkozatot arról, hogy az eredményhirdetést követően csatolják az albetétek tulajdoni lapjait a jelzálogjog bejegyzéséhez,
• nyilatkozatot a jelzálogjog bejegyzésének vállalásáról,
• hozzájáruló nyilatkozatokat a megelőző jelzálogjog jogosultjaitól a Fővárosi Önkormányzat jelzálogjogának bejegyzéséhez,
• banki igazolást a társasház számlájáról, pénzügyi fedezetéről.

Abban az esetben, ha a társasház a kamatmentes kölcsönre vonatkozó kedvezményt is igényel a következő iratokat, nyilatkozatokat kell még a pályázathoz hiánytalanul csatolni:

• a társasházi közgyűlés határozatotát (a fővárosi rendelet melléklete szerint) arról, hogy a társasházi közösség:

• a kedvezményeket érvényesíteni kívánja és
• mely tulajdonos részesíthető kedvezményben és
• az ő tulajdoni hányadukra jutó kamatmentes kölcsön megfelelő összegének a megfizetését nem követeli, valamint

• a kedvezményben részesíthető tulajdonos nyilatkozatát:

• arról, hogy ha a lakását 5 éven belül elidegeníti, akkor a kedvezmény összegét megfizeti a Fővárosi Önkormányzat javára és
• arról, hogy - a tulajdoni hányadára jutó kamatmentes kölcsön összege erejéig - hozzájárul a jelzálogjog bejegyzéséhez a Fővárosi Önkormányzat javára a megállapodás megkötésekor és
• hozzájárul ahhoz, hogy a jövedelem-nyilatkozatbeli adatok valódiságát az önkormányzat az APEH útján ellenőrizheti.

A kedvezményben részesíthető tulajdonosnak a következő - a kedvezményre való jogosultságot igazoló - nyilatkozatokat, igazolásokat, és határozatok hiteles másolatát kell csatolnia a benyújtás időpontjáig a társasházi közös képviselő részére:

• az önkormányzat határozatát, annak igazolására, hogy a családban van olyan személy, aki az előzőek szerinti valamelyik pénzbeli szociális ellátásban részesül, vagy
• igazolást a közgyógyellátási igazolványról, a közhasznú munkavégzésről, vagy
• az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy annak 1,5-szörösét meg nem haladó jövedelemmel rendelkező családnál a fővárosi rendelet szerinti jövedelmigazolásokat és
• a személyes adatok kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatot.

A társasházi közös képviselő részére becsatolt igazolásokat, hivatalos iratokat, - amelyek alapján a társasházi közösség a kamatmentes kölcsön visszafizetésére vonatkozó kedvezményeket érvényesítette - a Fővárosi Önkormányzat a megállapodás megkötésétől számított 5 éven belül jogosult ellenőrizni^[2]* .

Hol és meddig kell a pályázatokat benyújtani?

• A pályázatokat a társasház fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzatnál kell benyújtani. A pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejéről a sajtón és a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján keresztül lehet értesülni.
• A pályázatokat a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi, valamint a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága bírálja el a kerületi önkormányzat előminősítését is figyelembe véve.
• A kerületi önkormányzatok a társasházi közösségek által benyújtott pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt határidőn belül előminősítik. Az előminősítés tartalmazza azt, hogy a kerületi önkormányzat a pályázót milyen összegű vissza nem térítendő támogatásban, illetve visszatérítendő kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású kölcsönben részesíti.

A pályázat eredményéről minden társasházat írásban értesítünk.

A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad:

        Pataky Szabolcsné (tel.: 327-1332)

        Sebetich Éva            (tel.: 327-1367)

        Ember Rozália            (tel.: 327-1374)

A rendelet, az éves pályázati kiirás, adatlapok letölthetőek lesznek a www.szoclakbiz.hu és a www.budapest.hu honlapokról.

Budapest, 2001. január                                         

                                          Győri Péter

                              Fővárosi Közgyűlés

                   Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke

P á l y á z a t i    f e l h í v á s

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi, valamint a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és pályázati eljárás rendjéről szóló 62/2000. (XI. 30.) Főv. Kgy. rendeletben biztosított jogkörében eljárva pályázatot ír ki a volt állami tulajdonú lakások privatizációja során alakult társasházas lakóépületek felújítási költségeinek támogatására.

Pályázatot azok a társasházas lakóépületek nyújthatnak be, melyek

• lakásszáma a 6 lakás*, vagy annál több és

• 1950. előtt épültek, vagy
• telepszerű, többszintes lakóépület esetében 1985. előtt épültek.

* Megjegyzés: nem számit be a lakásszámba a társasházas lakóépület osztatlan közös tulajdonában lévő lakások, illetve a nem lakás célú helyiségek.

A pályázatot a társasházi közösség osztatlan közös tulajdonában lévő épületrészek alábbiakban felsorolt létesítési-felújítási munkáira lehet benyújtani

   - az épület fő tartószerkezeti elemeinek felújítása,

   - tető felújítás,

   - kémény felújítás,

   - homlokzat felújítás,

   - homlokzati nyílászárók felújítása, cseréje,  

   - lépcsőház felújítása,

   - függőfolyosó tartószerkezetének felújítása,

   - lift létesítése, felújítása,

   - épületgépészeti berendezések felújítása, korszerűsítése,  

   - épület hőszigetelésének javítását célzó munkálatok.

A pályázaton elnyert támogatás fenti munkák kivitelezési és lebonyolítási közvetlen költségeire használható fel.

A társasházas lakóépületek pályázatot nyújtanak be:

"B" blokkra

a városrehabilitációs célterületeken lévő társasházas lakóépületek előzőekben felsorolt  közös tulajdonban lévő épületrészek felújítási költségeinek támogatására.

A blokkban elnyerhető támogatás

• forrása: fővárosi saját forrás,
• összege: az összköltség 100 %-a lehet,
• formája: vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes kölcsön

A vissza nem térítendő támogatás összege a tervezett összköltség 25 %-a lehet, de nem lehet nagyobb, mint a kerületi önkormányzat által biztosított vissza nem térítendő támogatás összege.

Pályázni mindkét támogatási formára lehet.

"C" blokkra

a városrehabilitációs akcióterületeken lévő társasházas lakóépületek előzőekben felsorolt  közös tulajdonban lévő épületrészek felújítási költségeinek támogatására.

A blokkban elnyerhető támogatás

• forrása: fővárosi saját forrás,
• összege: az összköltség 100 %-a lehet,
• formája: vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes kölcsön.

A vissza nem térítendő támogatás összege az összköltség legfeljebb 30 %-a lehet, de nem lehet nagyobb, mint a kerületi önkormányzat által biztosított vissza nem térítendő támogatás összege.

Pályázni mindkét támogatási formára lehet.

A városrehabilitációs célterületek és akcióterületek jegyzéke a pályázati kiírás mellékletét képezik.

Pénzügyi rendelkezések

• Társasházi közösségek a Fővárosi Önkormányzattól vissza nem térítendő támogatást csak akkor kaphatnak, ha a fekvésük szerint illetékes kerületi önkormányzat is biztosít vissza nem térítendő támogatást a pályázat szerinti felújításhoz.

• Társasházi közösségek kamatmentes kölcsönt akkor kaphatnak, ha a kölcsön összegének erejéig vállalják, hogy a megállapodás megkötésével egyidejűleg a társasház egyes albetéteire a Fővárosi Önkormányzat javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.

• A kamatmentes kölcsön visszafizetése a felújítási munkák elkészülte utáni negyedév első hónapjától indul. A támogatást maximum 5 év alatt kell visszafizetni, évenként egyenlő összegben való visszafizetéssel. Amennyiben a nyertes pályázó a visszafizetési kötelezettségének nem tesz időben eleget, úgy a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti kamattal kell a még vissza nem fizetett támogatás részt megfizetnie.

• A kamatmentes kölcsön visszafizetésére kedvezményben részesíthető az a társasházi közösség, ahol a társasházban olyan tulajdonos lakik, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy ő vagy a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozója - az önkormányzat által a pályázat benyújtásának időpontjáig megállapított - az alábbi pénzbeli juttatások legalább egyikében részesül:

- rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy

- gyermeknevelési támogatásban, vagy

- időskorúak járadékában, vagy

- rendszeres szociális segélyben, vagy

- munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, vagy

- lakásfenntartási támogatásban, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában:

- közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy

- igazoltan közhasznú munkát végez, vagy

- a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó(k) jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában a hatályos társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, valamint a társasház közgyűlése  úgy határoz, hogy ezen tulajdonos(ok)nak a társasházközösség  részére  nem  kell  visszafizetnie  a tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsön 100 %-át. Ez esetben ezen összeget a társasháznak nem kell a Fővárosi Önkormányzatnak megfizetnie.

• A kamatmentes kölcsön visszafizetésére kedvezményben részesíthető az a társasházi közösség, is ahol a társasházban olyan tulajdonos lakik, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a vele életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó(k) jövedelmével együtt az egy főre jutó havi rendszeres nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 3 hónap átlagában a hatályos társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szeresét nem haladja meg, valamint a társasház közgyűlése úgy határoz, hogy ezen tulajdonos(ok)nak a társasházközösség részére nem kell visszafizetnie a tulajdoni hányadára eső kamatmentes kölcsön 50 %-át. Ez esetben ezen összeget a társasháznak nem kell a Fővárosi Önkormányzatnak visszafizetnie.

• Az elnyert támogatások a nyertes pályázók részére pénzeszköz átadás-átvételi megállapodások (továbbiakban: megállapodás) keretében kerülnek átadásra.

• A megállapodást a pályázat eredményhirdetését követően maximum 60 napon belül kell a nyertes pályázónak aláírni. Ellenkező esetben a támogatást elveszíti.

• Az elnyert támogatás a pályázati év május 31-ét követően elkezdett munkák finanszirozására használható fel.

• A támogatások pénzeszközeinek átadására a pályázaton elnyert és a megállapodásban rögzített munkák elvégzéséről az adott cím és mennyiség szerinti feladatra szóló tételesen kiállított, és kollaudált számlák alapján kerül sor olyan arányban, ahogy a pályázó a támogatást elnyerte.

• Az elnyert támogatást a megállapodásban megjelölt befejezési határidőt követő, legfeljebb 12 hónapig használhatja fel a nyertes pályázó. A megjelölt határidőig fel nem használt támogatást elveszíti.

A pályázatoknak tartalmazniuk kell

• az ingatlan 60 napnál nem régebbi hivatalos helyszínrajzát
• a társasházas lakóépület tulajdoni törzslapját és alapító okiratának hiteles másolatát, amelyből a privatizáció ténye megállapítható
• banki igazolást a társasház saját bankszámlájáról és pénzügyi fedezetéről
• a tervezett felújítási munkák leírását és megvalósításának tervezett ütemezését
• abban az esetben, ha a társasház kamatmentes kölcsönt is igényel

- a tulajdonosok írásos nyilatkozatát arról, hogy a kamatmentes kölcsön erejéig   vállalják a jelzálogjog bejegyzését és a pályázat eredményhirdetését követően felhívásra csatolják a jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges albetétek tulajdoni   lapjait

- a Fővárosi Önkormányzat   jelzálogjogának   bejegyzésére vonatkozó írásos  hozzájáruló nyilatkozatokat a  Fővárosi Önkormányzatot megelőző jelzálog jog  jogosultjaitól.

• abban az esetben, ha a társasház a kamatmentes kölcsön visszafizetésénél kedvezményeket kíván érvényesíteni

- a kedvezmény érvényesítéséről szóló közgyűlési határozatot, a  kedvezményben részesíthető tulajdonos(ok) nevének és tulajdoni hányadának,  

  az igénybe venni kívánt kedvezmény mértékének megjelölésével,

- nyilatkozatot arról, hogy e kedvezményezettektől a tulajdonosi hányadukra jutó kamatmentes kölcsön megfizetését a társasház közössége nem követeli,

- a kedvezményben részesíthető tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a társasházban lévő lakását 5 éven belül elidegeníti, a tulajdoni hányadára jutó kamatmentes kölcsönre nyújtott kedvezmény összegét egy összegben megfizeti a Fővárosi Önkormányzat javára,

- a kedvezményben részesíthető tulajdonos nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a jövedelemnyilatkozatában közölt adatok valódiságát az önkormányzat a fővárosi, megyei APEH útján ellenőrizheti.

Érvénytelen az a pályázat, amelyből hiányoznak az előbbiekben felsorolt dokumentumok.

A kedvezmény érvényesítéséhez az alábbiakat kell a társasházi közös képviselő részére átadni

• az önkormányzat határozatát annak igazolása céljából, hogy a családban van olyan személy, akinek részére valamilyen szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást biztosítottak, vagy
• igazolást a közgyógyellátási igazolványról, valamint a közhasznú munkavégzésről, vagy
• az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét vagy annak 1,5-szeresét meg nem haladó jövedelemmel rendelkező családnál a jogosult tulajdonos és a velük életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók rendszeres és nem rendszeres jövedelméről szóló igazolásait, nyilatkozatait és
• nyilatkozatot, amelyben a kedvezményben részesíthetők hozzájárulnak a személyes adataik kezeléséhez.

A pályázatok  elbírálása

A pályázatokat a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi, valamint a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság bírálja el társasházas lakóépület fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat előminősítését is figyelembe véve. Az elbírálás során előnyt élveznek az akcióterületeken, ezt követően a célterülteken megvalósuló tervek a vonatkozó pénzügyi források legfeljebb 70 %-ig.

A rendelkezésre álló pénzeszköz

Fővárosi saját forrás:   1.590    mFt

P á l y á z a t i   f e l h í v á s

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi, valamint a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és pályázati eljárás rendjéről szóló 62/2000.(XI. 30.) Főv. Kgy. rendeletében biztosított jogkörében eljárva pályázatot ír ki a fővárosi kerületi önkormányzatok részére

• a tulajdonukban lévő lakóépület/ek felújításának, valamint
• ha a felújítás során lakás szűnik meg, annak pótlására szolgáló lakásépítés, vagy lakásvásárlás, vagy meglévő lakás felújításának,  
• a felújítandó épület/ek/hez közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális létesítmények felújításának, valamint
• akció területi komplex programok megvalósítási költségeinek támogatására.

A kerületi önkormányzatok pályázatot nyújthatnak be:

"A" blokkra

a városrehabilitációs célterületeken kívül eső kerületi  önkormányzati  tulajdonú lakóépületek felújításának támogatására, az alábbiak szerint:

• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező terület legalább egy háztömbjének, vagy egy utcaképet meghatározó házsorának a rehabilitációján belül több önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítási munkálatainak támogatására,
• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező területen lévő leromlott műszaki állapotú kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítására abban az esetben, ha az épületben a komfort nélküli és a félkomfortos lakások aránya meghaladja a 30 %-ot,
• valamint, ha a felújítás során önkormányzati lakás szűnik meg, annak pótlására szolgáló lakásépítés, vagy vásárlás, vagy meglévő önkormányzati lakás felújításának támogatására.

A blokkban elnyerhető támogatás

• forrása: Lakástörvény szerinti befizetések,
• formája: vissza nem térítendő támogatás,
• mértéke: egy-egy lakóépület felújítása esetén az összköltség  legfeljebb 30 %-a  lehet,

        illetve lakásmegszűnés esetén a támogatás

•     forrása: fővárosi saját forrás,
•     formája: vissza nem térintendő támogatás,
•     mértéke: lakás építése, illetve vásárlása esetén 40 eFt/m2, lakás felújítása  

        esetén 20 eFt/m2.

"B" blokkra

a városrehabilitációs célterületeken lévő

- önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújításának támogatására az alábbiak szerint:

• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező terület legalább egy háztömbjének, vagy egy utcaképet meghatározó házsorának a rehabilitációján belül több önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítási munkálatainak támogatására,
• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező területen lévő leromlott műszaki állapotú kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítására abban az esetben, ha az épületben a komfort nélküli és a félkomfortos lakások aránya meghaladja a 30 %-ot,

• valamint, ha a felújítás során önkormányzati lakás szűnik meg, annak pótlására szolgáló lakásépítés, vagy vásárlás, vagy meglévő önkormányzati lakás felújításának támogatására,

• a felújítandó épület/ek/hez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházások, vagy ilyen meglévő vonalas infrastrukturális létesítmények felújításának támogatására.

A blokkban elnyerhető támogatás

- önkormányzati lakóépület/ek esetében

• forrása: Lakástörvény szerinti befizetések,
• formája: vissza nem térítendő támogatás,
• mértéke: egy-egy lakóépület felújítása esetén az összköltség legfeljebb 40 %-a lehet,

         illetve lakásmegszűnés esetén a támogatás

•      forrása: fővárosi saját forrás,
•      formája: vissza nem térintendő támogatás,
•      mértéke: lakás építése, illetve vásárlása esetén 40 eFt/m2, lakás felújítá-

         sa  esetén 20 eFt/m2.

- infrastrukturális létesítmény esetén  

• forrása: fővárosi saját forrás,
• formája: visszatérítendő támogatás,
• mértéke: az összköltség legfeljebb 50 %-a lehet.

"C" blokkra 

a városrehabilitációs akcióterületeken lévő

- önkormányzati tulajdonú  lakóépületek felújításának támogatására az alábbiak

  szerint:

• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező terület legalább egy háztömbjének, vagy egy utcaképet meghatározó házsorának a rehabilitációján belül több önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítási munkálatainak támogatására,
• jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkező területen lévő leromlott műszaki állapotú kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítására abban az esetben, ha az épületben a komfort nélküli és a félkomfortos lakások aránya meghaladja a 30 %-ot,
• valamint, ha a felújítás során önkormányzati lakás szűnik meg, annak pótlására szolgáló lakásépítés, vagy vásárlás, vagy meglévő önkormányzati lakás felújításának támogatására.
• a felújítandó épület/ek/hez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházások, vagy ilyen meglévő vonalas infrastrukturális létesítmények felújításának támogatására,
• az akció területi komplex programok alapján megkötött együttműködési megállapodásban szereplő egy - vagy több tömb esetében a tömbbelsőben lévő és a tömbökhöz közvetlenül kapcsolódó közterületek, járdafelületek, kiemelten a zöldterületek, valamint tömbön belüli közhasználatú területek és épület alatti parkolási területek kialakításának, felújításának, valamint lakóépületek bontási munkálatainak, bontással megszűnő lakások pótlására szolgáló lakásépítés/ek,lakásvásárlás/ok és a felújítandó épület/ek tetőtér-beépítésének, emeletráépítésének támogatására.

A blokkban elnyerhető támogatás

- önkormányzati lakóépület/ek esetében

• forrása: Lakástörvény szerinti befizetések,
• formája: vissza nem térítendő támogatás,
• mértéke: egy-egy lakóépület felújítása esetén az összköltség legfeljebb 50 %-a lehet,

         illetve lakásmegszűnés esetén a támogatás

•      forrása: fővárosi saját forrás,
•      formája: vissza nem térintendő támogatás,
•      mértéke: lakás építése, illetve vásárlása esetén 40 eFt/m2, lakás felújítá-

     sa esetén 20 eFt/m2.

- infrastrukturális létesítmény esetén  

• forrása: fővárosi saját forrás,
• formája: visszatérítendő támogatás,
• mértéke: az összköltség legfeljebb 50 %-a lehet.

- akcióterületi komplex programok megvalósítása esetén

• forrása: fővárosi saját forrás,
• formája: vissza nem térítendő, és/vagy visszatérítendő támogatás,
• mértéke: az összköltség legfeljebb 60 %-a lehet, és ezen belül a vissza nem térítendő támogatás összege az összköltség legfeljebb 30 %-a lehet.

Pénzügyi rendelkezések

• Azon kerületi önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot, amelyek a Ltv. 63. § 1.bek szerinti befizetési kötelezettségüknek legkésőbb a pályázat benyújtásáig eleget tettek.

• Az elnyert támogatások a nyertes pályázók részére pénzeszköz átadás-átvételi megállapodások (továbbiakban: megállapodás) keretében kerülnek átadásra.

A megállapodást a pályázat eredményhirdetését követően maximum 60 napon belül kell a nyertes pályázónak aláírni. Ellenkező esetben a támogatást elveszíti.

• A kamatmentes kölcsön visszafizetése a felújítási munkák elkészülte utáni negyedév első hónapjától indul, 5 évi egyenlő részletekben. Amennyiben a nyertes pályázó a visszafizetési kötelezettségének nem tesz időben eleget, úgy a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti kamattal kell a még vissza nem fizetett támogatásrészt megfizetnie.

• A támogatások pénzeszközeinek átadására a pályázaton elnyert és a megállapodásban rögzített munkák elvégzéséről tételesen kiállított és kollaudált számlák alapján kerül sor olyan arányban, ahogy a pályázó a támogatást elnyerte.

• Az elnyert támogatás csak a megállapodás aláírását követően elvégzett munkák finanszírozására használható fel.

• Az elnyert támogatást a megállapodásban megjelölt befejezési határidőt követő, legfeljebb 12 hónapig használhatja fel a nyertes pályázó. A megjelölt határidőig fel nem használt támogatást elveszíti.

• Támogatással felújított önkormányzati lakóépület (lakás) 5 éven belüli elidegenítése esetén az elnyert vissza nem térítendő támogatást a nyertes pályázónak az elidegenítést követő hat hónapon belül egy összegben kell visszafizetnie.
• A vissza nem térítendő támogatással felújított önkormányzati épületre (lakásra) a megállapodás megkötésével egyidejűleg - a vissza nem térítendő támogatás összege erejéig - jelzálogjogot kell bejegyeztetni a Fővárosi Önkormányzat javára.

A pályázatoknak tartalmazniuk kell

• a területre vonatkozó érvényes szabályozási terv kivonatát,
• az érintett ingatlanok 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának  másolatát  és hivatalos helyszínrajzát,
• a tervezett munkák bemutatását és leírását,
• a tervezett megvalósítás ütemezését,
• részletes költségigényt,
• az előkészítettség fokának és a lebonyolítás tervezett módjának ismer-tetését,
• a önkormányzat nyilatkozatát,  a   vonatkozó önkormányzati  döntés  doku-mentumát  a  felhasználandó  önkormányzati saját rész vállalásáról,
• az akció területi komplex programok megvalósítására benyújtott pályázat esetén a kerületi és a fővárosi önkormányzat között megkötött együttműködési megállapodást,

• nyilatkozatot arról, hogy az önkormányzat az Ltv. által meghatározott befizetési kötelezettségének a pályázat benyújtásáig eleget tett,
• az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a támogatással felújított önkormányzati épületre (lakásra) a megállapodás megkötésével egyidejűleg - a vissza nem térítendő támogatatás összegének erejéig - jelzálog jog legyen bejegyeztetve a Fővárosi Önkormányzat javára.    

A pályázatok elbírálása

A pályázatokat a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi, valamint a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság bírálja el.

Az elbírálás során előnyt élveznek az akcióterületeken, ezt követően a célterülteken megvalósuló tervek a vonatkozó pénzügyi források legfeljebb 70 %-ig.

A rendelkezésre álló pénzeszközök

Lakástörvény szerinti befizetések:        1.645   mFt

Fővárosi saját forrás:                            1.590   mFt

1. sz. melléklet

"B" blokk

A városrehabilitációs célterületek: a városrehabilitációs súlyponti területek, a lakótelepek, a főútvonalak mentén lévő épületek, valamint a kerületi önkormányzatok által kijelölt kerületközpontok területei.

Városrehabilitációs súlyponti terültek:

1. Belső városrehabilitációs súlyponti terület: Rákos patak - M3 nyomvonala - Budapest-Szolnok vasút vonal nyomvonala - Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala - Karolina út - Villányi út - Budaörsi út - Jagelló út - Böszörményi út - Kékgolyó utca - Városmajor utca - Csaba utca - Krisztina körút - Ezredes utca - Keleti Károly utca - Margit körút - Török utca - Frankel Leó út - Ürömi út - Szépvölgyi út - Bécsi út - Kiscelli út - Pacsirtamező utca - Perec utca - Duna által határolt terület.

2. Átmeneti városrehabilitációs súlyponti terület: Kerepesi út - Sárga rózsa utca - Pesti határút - Határhalom utca - Jászberényi út - Tarkarét utca - Bogáncsvirág utca - Fátyolka utca - Meténg utca - Kozma utca - Felsőcsatári út - Hangár utca - Ferihegyi repülőtérre vezető út - Határ út - Helsinki utca - Gubacsi híd - Ady Endre út - Rákóczi Ferenc út - Rózsa utca - Duna - Árasztó út - Budapest-Székesfehérvár vasútvonal nyomvonala - Fehérvári út - Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala - Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonala által határolt terülte.

"C" blokk

Városrehabilitációs akcióterületek: a városrehabilitációs súlyponti terülteken belül lévő olyan összefüggő városias beépítésű területek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés külön határozatában városrehabilitációs akció területté nyilvánít.

2001. évben városrehabilitációs akcióterületek az alábbiak:

V. kerület: Belgrád rakpart - Március 15. tér - Szabadsajtó út - Vers Pálné utca - Vámház körút - Fővám tér által határolt terület.

VI. kerület: Bajcsy Zsilinszky út- Király utca - Teréz körút - Podmanicky utca által határolt terület.

VII. kerület: Klauzár tér - Nyár utca - Dohány utca - Akácfa utca - Wesselényi utca - Kertész utca - Dob utca által határolt terület és a

Munkás utca - Rottenbiller utca - Wesselényi utca - Izabella utca - Alsó erdősor  által határolt terület és a

VIII. kerület: Reviczky utca - Mikszáth Kálmán tér - Krúdy Gyula utca - József körút - Baross utca által határolt terület és a

Baross utca - Leonardó utca - Nap utca - Nagytemplom utca - Práter utca - Szigony utca - Tömő utca - Balassa utca - Apáthy Imre utca - Szigony utca - Üllői út - József körút által határolt terület.

IX. kerület: Haller utca - Mester utca - Ferenc körút - Üllői út által határolt terület, és a Kálvin tér- Vámház körút - Közraktár utca - Ferenc körút - Üllői út által határolt terület.

X. kerület: Kolozsvári út - Körösi Csoma út - Liget tér - Korponai utca által határolt terület.

XIII. kerület: Lehel út - Dózsa György út - Nyugati pályaudvar határa - Bulcsú utca által határolt terület,  és a

Teve utca - Petneházy utca - Pap Károly utca - Róbert Károly körút által határolt terület.

2. számú melléklet a 62/2000. (XI.30.) Főv.Kgy. rendelethez

Kijelölt tömb(ök) városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjának minimális tartalmi követelménye

• kiindulási alap: fel kell tárni az adott terület műszaki állapotát, ellátottsági szintjét, szociológiai helyzetét, tulajdoni, bérlői, használói viszonyait és egyéb adottságait;
• beépítési terv készítése, a meglévő és tervezett állapot, a meglévő védett értékek, valamint a tulajdonos feltüntetésével;
• az épületek vázlattervei, jellemző alaprajzok, metszetek, utcaképei meglévő és tervezett állapot bemutatásával;
• az országos és helyi meglévő és tervezett értékek védelmének javaslata;

- közös területek rendezési javaslata tömbön belül és a tömbökhöz közvetlen csatlakozóan;

    - közműrendszerek meglévő és tervezett állapotának bemutatása;

    - forgalomszervezési, parkolási javaslatok;

    - tulajdoni, használati és üzemeltetési javaslatok.

A tervezett akcióterületi komplex programot az érintett összes területileg felelős tulajdonossal és az ott élő lakossággal együttműködve kell elkészíteni, leegyeztetetten véglegesíteni.

A fenti kimunkált tervek alapján összeállítást kell készíteni a tervezett állapot eléréséhez szükséges műszaki, jogi, pénzügyi és szervezési intézkedések ütemezett megtételéről, azok költségvonzatairól és költségviselőiről, felelőseiről.

Az összesített intézkedési tervek és a műszaki tervi munkarészek adják a döntés alapjául szolgáló városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjavaslatot.

Az így kidolgozott városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjavaslat, valamint ennek alapján összeállított, részletes együttműködési megállapodás-tervezet mint döntés-előkészítő anyag képezi mellékletét azon közgyűlési előterjesztésnek, amely alapján döntés születik a programban és az együttműködési megállapodásban szereplő, Fővárosi Önkormányzatot érintő feladatok vállalásáról és azok közvetlen és közvetett pályázat útján történő finanszírozásáról, egyéb intézkedésekről.    

Fővárosi Városrehabilitációs Keret

1. évi társasházas pályázatainak

összesítése

Összesen: 1104 db pályázat

Ebből érvénytelen:                 db pályázat

Társasházak tervezett felújítási költsége:                                  3.608,8 mFt

Társasházak saját vállalása:                                                       1.044,6 mFt

Kerületi támogatás  vissza nem térítendő                                       430,4 mFt

                                 visszatérítendő                                                    67,6 mFt

         összesen:                                                                          497,9 mFt

Fővárosi támogatás vissza nem térítendő                                        369,8 mFt

                                 visszatérítendő                                               1.168,9 mFt     

          összesen:                                                                              1.538,7 mFt

1. számú melléklet a …./2000. (….) Főv. Kgy. rendelethez  

Városrehabilitációs súlyponti területek

1. Belső városrehabilitációs súlyponti terület határa

Rákos patak-M3 nyomvonala-Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonala-Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala-Karolina út-Villányi út-Budaörsi út-Jagelló út-Böszörményi út-Kékgolyó utca-Városmajor utca-Csaba utca-Krisztina körút-Ezredes utca-Keleti Károly utca-Margit körút-Török utca-Frankel Leó út-Ürömi út-Szépvölgyi út-Bécsi út-Kiscelli út-Pacsirtamező utca-Perc utca-Duna

1. Átmeneti városrehabilitációs súlyponti terület határa

Kerepesi út-Sárga rózsa utca-Pesti határút-Határhalom utca-Jászberényi út-Tarkarét utca-Bogáncsvirág utca-Fátyolka utca-Meténg utca-Kozma utca-Felsőcsatári út-Hangár utca-Ferihegyi repülőtérre vezető út-Határ út-Helsinki utca-Gubacsi híd-Ady Endre út-Rákóczi út-Rózsa utca-Duna-Árasztó út-Budapest-Székesfehérvár vasútvonal nyomvonala-Fehérvári út-Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala-Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonala.

2. számú melléklet a …./2000. (….) Főv. Kgy. rendelethez  

Kijelölt tömb(ök) városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjának minimális tartalmi követelménye

- kiindulási alap: fel kell tárni az adott terület műszaki állapotát, ellátottsági szintjét, szociológiai helyzetét, tulajdoni, bérlői, használói viszonyait és egyéb adottságait;

- beépítési terv készítése, a meglévő és tervezett állapot, a meglévő védett értékek, valamint a tulajdonos feltüntetésével;

- az épületek vázlattervei, jellemző alaprajzok, metszetek, utcaképei meglévő és tervezett állapot bemutatásával;

- az országos és helyi meglévő és tervezett értékek védelmének javaslata;

- közös területek rendezési javaslata tömbön belül és a tömbökhöz közvetlen csatlakozóan;

- közműrendszerek meglévő és tervezett állapotának bemutatása;

- forgalomszervezési, parkolási javaslatok;

- tulajdoni, használati és üzemeltetési javaslatok.

A tervezett akcióterületi komplex programot az érintett összes területileg felelős tulajdonossal és az ott élő lakossággal együttműködve kell elkészíteni, leegyeztetetten véglegesíteni.

A fenti kimunkált tervek alapján összeállítást kell készíteni a tervezett állapot eléréséhez szükséges műszaki, jogi, pénzügyi és szervezési intézkedések ütemezett megtételéről, azok költségvonzatairól és költségviselőiről, felelőseiről.

Az összesített intézkedési tervek és a műszaki tervi munkarészek adják a döntés alapjául szolgáló városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjavaslatot.

Az így kidolgozott városrehabilitációt megvalósító akcióterületi komplex programjavaslat, valamint ennek alapján összeállított, részletes együttműködési megállapodás-tervezet mint döntés-előkészítő anyag képezi mellékletét azon közgyűlési előterjesztésnek, amely alapján döntés születik a programban és az együttműködési megállapodásban szereplő Fővárosi Önkormányzatot érintő feladatok vállalásáról és azok közvetlen és közvetett pályázat útján történő finanszírozásáról, egyéb intézkedésekről.

[Fővárosi Közlöny 1997/13. (1997. VIII. 13.)]

A városrehabilitációs súlyponti terültek:

1. Belső városrehabilitációs súlyponti terület: Rákos patak - M3 nyomvonala - Budapest-Szolnok vasút vonal nyomvonala - Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala - Karolina út - Villányi út - Budaörsi út - Jagelló út - Böszörményi út - Kékgolyó utca - Városmajor utca - Csaba utca - Krisztina körút - Ezredes utca - Keleti Károly utca - Margit körút - Török utca - Frankel Leó út - Ürömi út - Szépvölgyi út - Bécsi út - Kiscelli út - Pacsirtamező utca - Perec utca - Duna által határolt terület.

2. Átmeneti városrehabilitációs súlyponti terület: Kerepesi út - Sárga rózsa utca - Pesti határút - Határhalom utca - Jászberényi út - Tarkarét utca - Bogáncsvirág utca - Fátyolka utca - Meténg utca - Kozma utca - Felsőcsatári út - Hangár utca - Ferihegyi repülőtérre vezető út - Határ út - Helsinki utca - Gubacsi híd - Ady Endre út - Rákóczi Ferenc út - Rózsa utca - Duna - Árasztó út - Budapest-Székesfehérvár vasútvonal nyomvonala - Fehérvári út - Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala - Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonala által határolt terülte.

Lakótelepek: a telepszerű, többszintes lakóépületek

A városrehabilitációs célterültek:

A városrehabilitációs súlyponti területek, valamint a főutakon lévő épületek, valamint a kerületközpontok, melyeket a kerület annak nyilvánít, valamint a telepszerű, többszintes lakótelepek.

2000. évben városrehabilitációs akcióterületek:

V. kerület: Belgrád rakpart – Március 15 tér – Szabadsajtó út – Veres Pálné utca – Vámház körút – Fővám tér által határolt terület.

VI. kerület: Bajcsy-Zsilinszky út – Király utca – Teréz körút – Podmaniczky utca által határolt terület.

VII. kerület: Klauzál tér – Nyár utca – Dohány utca – Akácfa utca – Wesselényi utca – Kertész utca – Dob utca által határolt terület. & Munkás utca – Rottenbiller utca – Wesselényi utca – Izabella utca – Alsóerdősor utca által határolt terület.

VIII. kerület: Reviczky utca – Mikszáth Kálmán tér – Krúdy Gyula utca – József körút – Baross utca által határolt terület.

Baross utca – Leonárdó utca – Nap utca – Nagytemplom utca – Práter utca – Szigony utca – Tömő utca – Balassa utca – Apáthy Imre utca – Szigony utca – Üllői út – József körút által határolt terület.

IX. kerület: Haller utca – Mester utca – Ferenc körút – Üllői út által határolt terület. & Kálvin tér – Vámház körút – Közraktár utca – Ferenc körút – Üllői út által határolt terület.

X. kerület: Kolozsvári út – Körösi Csoma út – Liget tér – Korponai utca által határolt terület.

XIII. kerület: Lehet út – Dózsa György út – Nyugati pályaudvar – Bulcsú utca által határolt terület.  & Teve utca – Petneházy utca – Pap Károly utca – Róbert Károly krt. által határolt kerület.

[1] A kamatmentes kölcsön a kedvezményben részesíthető személyek tulajdoni hányada arányában - részben, vagy teljesen - vissza nem térítendő támogatássá változtatható.

[2]^* Ezeket az iratokat a közös képviselő megőrzi, de nem csatolja a pályázathoz.