Győri Péter:
A Budapesti Szociális Charta és a
Budapesti Nemzetközi Mühely
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Konferencia!
Kedves vendégeink szokták megkérdezni, számukra említeném, hogy Budapest a 10 millió fős Magyarország közel 2 millió lakosú fővárosa. Budapest lakosságának 25 %-a 60 évesnél idősebb, 20 %-a 18 évesnél fiatalabb. Az aktív korú népesség 3 %-a munkanélküli, az egy főre jutó GDP megközelíti az Európai Únió országainak átlagát. Budapest lakossága igen differenciált, a lakosság több mint 10 %-a mélyen a szegénységi küszöb alatt él, a lakások 1/4-e nem felel meg a kor színvonalának.
Budapest jelentős gazdasági-társadalmi súllyal rendelkezik a Kelet-Közép Európai Régióban, ahol az elmúlt 10 évben lezajlottak a rendszerváltás, a politikai-gazdasági átmenet jellegzetes folyamatai, úgymint:
- létrejött a helyi önkormányzatok új, decentralizált rendszere (Budapest ma 23 önálló kerületi önkormányzatból és a fővárosi önkormányzatból áll)
- kialakult a szabad piacgazdaság - ez a jövedelmek és árak jelentős differenciálódásával járt együtt
- többek között lezajlott egy gyors lakásprivatizációs folyamat (a budapesti lakások 85 %-a ma magántulajdonban van, tíz évvel ezelőtt ez 45 % volt)
A helyi szociálpolitikának nem csak alkalmazkodnia kell a kialakult, merőben új körülményekhez, hanem aktív, alakító részese a város társadalmi viszonyainak, a társadalmi együttélés új formáinak, a társadalmi integráció és kohézió szintjének.
A korszerű és szakszerű, a szolidaritás elvén alapuló, jogilag megalapozott és finanszírozható szociálpolitikai gyakorlat kialakítása érdekében megalkottuk "A budapesti szociálpolitikai minimum szakmai programját" - melynek folyamatáról és szakértői értékeléséről a következő előadásban fognak hallani..
"A budapesti szociálpolitikai minimum szakmai programja" , vagy más néven „Budapesti Szociális Charta” olyan alapelveket, eljárásokat rögzit, amelyek meghatározzák cselekedeteink kereteit. Egy olyan keret, amely közvetlenül kapcsolódik a gyakorlathoz - a politikusokon és a gyakorlati szakembereken múlik, hogy mennyire tudják az alapelveket és a gyakorlatot összhangba hozni.
A „Budapesti Szociális Charta” nem egy konkrét cselekvési terv, hanem az egyes nagyobb részterületekre vonatkozó konkrét cselekvési tervek, jelentős döntési sorok koncepcionális alapja. Ilyen konkrét részprogramokkal ma már rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat a
- az idősek-fogyatékosok- pszichiátriai betegek bentlakásos otthonainak megújítására
- a hajléktalanokat ellátó szociális hálózatra
- a fogyatékosok intergrációjára
- a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására
- a civil szervezetekkel való kapcsolattartásra
- a városrehabilitációra
vonatkozóan.
Ezek reális értékeléséről is lesz ma még szó.
A „Budapesti Szociális Chartá”-ban megfogalmazott keret az a minimum, amely egyetértésre találhat politikai, önkormányzati, világnézeti különbségekre való tekintet nélkül, alap lehet több éven keresztül is sok, a megvalósitásban részt vállaló szereplő számára.
Ezért megszületését követően a „Budapesti Szociális Chartá”-ban lefektetett elvek és eljárások elfogadására hívtuk fel Budapest 23 önálló kerületi önkormányzatát, a városban működő nem-önkormányzati szervezeteket, az ország többi helyi önkormányzatait. Felhívásunkhoz eddig számos szervezet, döntéshozó köztestület csatlakozott.
Tisztelt Résztvevők!
2000. februárjában Budapest Főpolgármestere egy, az ENSz égisze alatt rendezett tanácskozáson kezdeményezte egy olyan Budapesti Nemzetközi Mühely létrehozását, melyben összegyűjtjük, értékeljük és továbbadjuk mindazokat a tapasztalatokat, amelyek megkönnyíthetik a kelet-közép európai települések számára a közösségi gondoskodás megszervezését és megújítását.
Úgy gondoljuk, hogy a rendszerváltó országok helyi társadalmai még sokat nyerhetnek az együttműködésben, információcserében rejlő erőforrások kiaknázása révén. Ennek megalapozása lenne e három nap legfőbb célja, melyhez - meggyőződésünk szerint - a lehetséges konszenzuális keretet a Budapesti Szociális Charta szolgáltathatja.
A Budapesti Szociális Charta alapelvei
Ilyen, konszenzuálisnak tekinthető általános politikai alapelv lehet, hogy
- a város a város polgáraié, a helyi politikusok - köztük a szociálpolitikával foglalkozók - feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost
- A közszereplők felelőssége is, hogy a polgárok kisebb-nagyobb demokratikus közösségei, önszerveződése, szolidaritása, érdekképviselete sokszinű formában megnyilvánulhasson, szerepet kapjon a helyi politika alakitásában, a társadalmi kohézió erősitésében.
- A közszereplők felelőssége az is, hogy a helyi társadalom integrációjának fenntartása érdekében megakadályozzák a helyi társadalom szétszakadását, egyes csoportok, vagy egyének kitaszitottságát.
Szűkebben a helyi szociálpolitika konszenzuálisnak tekinthető gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segitségre szoruló polgár (a kliens) áll.
A szociális segitségre szoruló polgár
- elidegenithetetlen joga emberi méltóságának,
- állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális eljárások során,
- joga van a származási, etnikai, világnézeti, életforma vagy egyéb hovatartozás szerinti diszkriminációtól mentes segitségre,
- joga van a jogszerű,
- számára áttekinthető és nyilvános,
- élethelyzetét figyelembe vevő ellátásra.
- A helyi szociálpolitikának - a szociális segitségre szoruló polgárok mellett - tiszteletben kell tartania a település polgárainak azon jogait és érdekeit, melyek megkivánják a döntések nyilvánosságát,
- a források legésszerűbb felhasználását,
- a források hovaforditásának kalkulálhatóságát,
- az igazgatási eljárások egyszerűsitését,
- az ellenőrizhetőség biztositását,
- a civil szerveződésekkel, egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztését,
- az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakitását.
A helyi szociálpolitika fontos feladata még:
- a kirivó esélyegyenlőtlenségek mérséklése,
- ezzel az ebből adódó társadalmi feszültségek, a marginalizálódás, kirekesztettség csökkentése,
- a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek a javitása.
Ez prioritásokat kiván, a forrásoknak célzott felhasználását kivánja.
Emellett a szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy a helyi politika egésze preventiv módon megelőzze polgárok ilyen helyzetbe sodródását.
Az intézményekre, az eljárások fejlesztésére vonatkozóan a helyi szociálpolitika feladata, hogy szervezeti és pénzügyi lehetőségei keretei között kialakitsa a segitségnyújtás azon formáit, eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. Fokozatosan pótolni kell a ma még hiányzó helyi szociális alapellátó intézményeket, meg kell erősiteni a segitségre szoruló polgárokhoz közeli ellátási formákat, a speciális hátrányokra tekintettel ösztönözni kell a differenciált ellátási formákat.
- Eközben azzal is számolni kell, hogy egyetlen ellátást biztosító szervezet (önkormányzati, vagy nem-önkormányzati) sem képes a partnerekkel való szorosabb együttműködés nélkül megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. E körben kiemelt jelentősége van az úgynevezett „ágazatközi együttműködések rendszerének”, a szociális ellátás "határterületei" kooperativ kezelésének. Prognosztizálható, hogy az elkövetkező években a legtöbb gyakorlati teendő
- a szociálpolitika és az egészségügy,
- a szociálpolitika és a foglalkoztatás,
- lakásfenntartás és -gazdálkodás,
- városrehabilitáció,
- gyermekvédelem,
- kisebbségi politika és
- közbiztonság
határmezsgyéin fogalmazódik meg. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületek még a döntéselőkészítés szakaszában egymással kommunikálva átgondolják, hogy az adott programnak milyen helyi társadalompolitikai következménye lehet, ez miként jelentkezik a szociálpolitika számára megoldandó, vagy éppen megoldhatatlan problémaként. Kívánatos, hogy az ágazatközi kapcsolatok és együttműködés mind tartalmában, mind mechanizmusaiban alapjaiban újuljon meg.
A helyi szociálpolitika gyakorlatában szintén kulcsszerepe van az önkormányzatok közötti és az önkormányzati - nem-önkormányzati szervezetek közötti együttműködési formák, eljárások fejlesztésének.
- A szociálpolitikában is időszerű a szektorsemleges "verseny" szabályainak a kialakitása az ellátásokat igénylők érdekében.
- Ezen belül az "esetmenedzselés" újszerű feladataihoz alkalmazkodni kell, hogy a polgár a neki legmegfelelőbb ellátási formához juthasson.
- Alapos szakmai munkára támaszkodva fokozatosan kialakitandók az igénybe vevők és szolgáltatók, vagyis a segitségre szorulók és ellátó intézmények közötti szerződések rendszerei.
- Mindezen szakmai célok, de az adófizető polgárok pénze hovaforditásának átláthatósága is megköveteli az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálását, az ún szakmai, intézményi standardok kialakitását.
(A szegénység enyhitése, a kivezető utak keresése)
Súlyponti kérdésként fogalmazódik meg, hogy a múltból örökölt (hosszú időn keresztül elfedett) szegénység, és a rendszerváltást követő átmenet időszakában kialakult új szegénység mértéke - mind az ilyen helyzetben élők sokaságát, mind az egyes élethelyzetek mélységét tekintve - ne sodorja veszélybe a városi társadalom egyensúlyát, működő képességét, ne növekedjenek a város társadalmán belüli feszültségek a kilátástalan helyzetek halmozódása miatt. Túl azon, hogy a szegénység tömegessé válása az otthonosság mindennapi érzetét is csökkenti, a demokratikus rendszert is veszélyeztetheti, magából a szolidaritás értékéből is adódik, hogy elsősorban az ilyen helyzetben lévők esélyeinek a javitásán munkálkodjunk. A tendenciák alapján várható, hogy ebben a kérdésben az önkormányzatokra egyre nagyobb, s egyre nehezebb feladatok hárulnak.
A szegénység enyhitése megkívánja a helyi önkormányzatok segélyezési rendszereinek ésszerűsitését, a megfogalmazott alapelveknek megfelelő megújitását, a jelenlegi eljárások felülvizsgálatát.
- Emellett, a szegénységből kivezető utak keresésekor hangsúlyosan kell foglalkozunk a munkahelyteremtés kérdéseivel - mint az egyént kivezető eszközök egyik legfontosabbikával -,
- a gyermekvédelem, illetve az oktatás-képzés szociálpolitikai összefüggésével - mint az esély egyenlőtlenségek enyhitésének egyik legfontosabb eszközrendszerével -, illetve
- a városrehabilitáció, lakáspolitika néhány fontosabb szociálpolitikai, szegénységet közvetlenül érintő összefüggésével, ezekre vonatkozó önkormányzati teendőkkel.
A választott politikusokra vár a feladat, hogy a helyi társadalmi viszonyoknak, lehetőségeknek megfelelően mérlegeljék, s döntéseik során támogassák a szociálpolitikai minimum szakmai programjának - a Budapesti Szociális Chartában foglaltaknak - a megvalósulását, időről-időre vizsgálják meg, hol tartanak e megvalósitásban, alakitsák ki, illetve szükség szerint aktualizálják saját szociális cselekvési tervüket.
Tisztelt Résztvevők!
A Budapesti Nemzetközi Mühely célja, hogy folyamatosan összegyűjtsük, értékeljük és egymás számára továbbadjuk mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a Chartában foglaltak megvalósítása révén megkönnyíthetik a kelet-közép európai települések számára a közösségi gondoskodás megszervezését és megújítását.
Vannak olyan társadalmi jelenségek, amelyek egyaránt érintik a régi és új piacgazdaságok országainak társadalmát, településeik, városaik lakóit. Ilyen a városok népességének elöregedése, a migráció, a területi szegregáció, illetve egyes városrészek slumosodása, a szociális lakáskérdés stb. Ugyan ezek a jelenségek is régiónként, országonként és időszakonként más és más formát öltenek, azonban ezzel együtt azt gondoljuk, hogy az új piacgazdaságok országainak, illetve helyi, városi közösségeinek - sajátos politikai, gazdasági, kulturális helyzetükből - sokszor egymáshoz hasonló kérdésekre kell választ adniuk.
Az a tapasztalatunk, hogy messzenyúló történelmi okok, valamint aktuális gazdasági okok miatt is a kelet és közép európai államokban élő szakemberek és döntéshozók sokszor inkább figyelnek nyugat-európai társaikra, mint hasonló problémákkal kűzdő régión belüli kollegáikra. Ugyanakkor az a megalapozott tapasztalatunk, hogy igenis nagyon sokat lehet tanulni azokból a sikeres adaptációs kisérletekből, egy-egy településen megszületett sajátos kezdeményezésből, problémamegoldó eljárásból, amely e régión belül jött létre.
A Budapesti Nemzetközi Mühely egy olyan, ténylegesen működő hálózat, folyamatos fórum kíván lenni, mely épít a civil szervezetek, a szakemberek, a helyi politikusok gyarapodó emberi-szakmai kapcsolataira, a szervezetek és testületek közötti lehetséges nemzetközi kapcsolatokra.
A Budapesti Nemzetközi Mühely folyamatos működtetésének első számú feltétele, hogy kiváncsiak legyünk egymásra, nyitottak legyünk egymás eredményeinek és gondjainak megismerésére. További természetes feltétele, hogy azoknak a szociális gondoknak, feszültségeknek a megoldása érdekében, melyekkel nap mint nap foglalkozunk kitartóan keressük a mainál jobb megoldási formáit, s legyünk nyitottak és elszántak az új megoldások adaptálására. A Budapesti Nemzetközi Mühely folyamatos működtetésének feltétele nyilvánvalóan az is, hogy képesek legyünk megszervezni az egymás közötti kommunikáció modern és szakszerű, hatékony formáit. Ezt a három napot ezeknek a céloknak a megvalósítására kívánjuk használni. Ennyiben ez most nem egy „szokásos” konferencia, hanem - felfogásunk szerint - egy olyan „munkakonferencia”, melynek mindenki egyenrangú, aktiv résztvevője, folytatásának tevőleges alakítója.
Úgy gondoljuk, hogy az a Budapesti Szociális Charta, melyről röviden szóltam, melyet minden résztvevő kézhez kapott, s melyről még a következő előadó is szólni fog megfelelő kiindulási alap lehet ehhez a párbeszédhez, teendőink megfogalmazásához.
Kívánatos lenne, ha ki-ki e dokumentumot megismertetné saját szervezete, hazai szervezetei, saját települése döntéshozóival (nyilván ezt elősegíti, ha ki-ki a maga saját nyelvére lefordítja/lefordítattja azt), majd a megfelelő vitákat követően eldöntenék, hogy a saját helyi cselekvési programjaik kialakításához, továbbfolytatásához kívánják-e használni e dokumentumot. Ha igen, ezzel lényegében magukra nézve elfogadják az abban foglalt alapelveket.
Budapest főváros önkormányzata - más, nem-önkormányzati szervezetekkel együttműködve - vállalja a kölcsönös kapcsolattartáshoz szükséges jövőbeli kommunikációs formák egy részének megszervezését és fenntartását. Minimálisan arra vállalkozunk, hogy egy év mulvára megszervezünk egy olyan összejövetelt, ahol közösen értékelhetjük a Budapesti Nemzetközi Mühely addig megtett lépéseit, összegezhetjük annak eredményeit. Kívánatos lenne, ha félidőben, kb. 6 hónap múlva egy konzultációs Workshopot is tarthatnánk valamelyik más, résztvevő település szervezésében. Arra is vállalkozunk, hogy ezen összejövetelek közötti időben - az általunk működtetett honlapon - folyamatosan fogadjuk
- a Budapesti Szociális Charta elfogadására vonatkozó információkat, dokumentumokat, kérdéseket, valamint
a régió más szervezetei, települései érdeklődésére számottartó
- helyi szociális cselekvési programokat
- modell értékű kisérletek szakmai ismertetését
- szociális szakmai elemzéseket, információkat
- finanszírozási-szabályozási-szervezési reformokra vonatkozó dokumentumokat
Minden résztvevő számára biztositjuk ezen dokumentumok folyamatos, internetes eljuttatását. Aktív részvétel és jól hasznosítható ötletek esetén vállaljuk ezen folyamatos információáramlási rendszer továbbfejlesztését.
Tapasztalataink szerint a jelentős nemzetközi szervezetek igen pozitívan, támogatólag segítik elő az ilyen regionális tipusú együttműködési hálózatok kialakítását, csak rajtunk múlik, hogy tartalommal, kiváncsisággal, nyitottsággal ezt megtöltjük-e tartalommal.
Köszönöm a figyelmüket, aktív, jó munkát kívánok az elkövetkező egy-két napra.
WWW.SZOCLAKBIZ.HU