Győri Péterhonlapja

Dokumentum

2006-05 Szolidaritás alprogram Podmaniczky Programhoz Bp

A fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés programja

Szolidaritás alprogramja

0. verzió

I. A Podmaniczky program „kihangosított” elemei

Alapelvek

A városfejlesztésében három alapvető érték között kell egyensúlyt teremteni.

  1. • hatékonyság: a városi rendszereknek és a reálisan irányítható folyamatoknak az optimális irányba történő befolyásolása;
  2. • lakhatóság, élhetőség: a város szellemi gazdagságának, egyediségének, környezeti minőségének megőrzése és fejlesztése. A lakhatóság a mindennapi működőképességgel párosulva adja a város vonzerejét és otthonosságát;
  3. • szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok és egyes városi területek támogatása, fokozatos felzárkózása, a szélsőségekből adódó feszültségek mérséklése annak érdekében, hogy a város fejlődését minél többen sikerként élhessék meg.

Ezen értékek között nem jelölhető meg preferencia. A városfejlesztés feladata, hogy e három értéket szolgáló intézkedéseinek egyensúlyát a jövőben mindenkor biztosítsa. A cél tehát az, hogy a gazdasági potenciál növekedésével és a regionális szerepkör erősödésével párhuzamosan, a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot célzó beavatkozások nyomán a város élhető, a lakói által szeretett hely marad, ahol biztosítékok vannak a társadalmi különbségek további éleződésének megelőzésére is.

Szolidaritás, méltányosság

A térség fejlesztésében jelentős súlyt kap a társadalom fenntarthatóságának biztosítása, a leszakadó társadalmi csoportokkal és térségekkel való kiemelt törődés. A közszféra az országos szociális rendszerekhez kapcsolódva, célzott beavatkozásokkal segíti a város legleromlottabb térségeinek az ott lakók bekapcsolásával történő megújítását, hozzájárulva ezzel a foglalkoztatási esélyek javításához is. A fővárosi feladatot jelentő szakképzés színvonalának emelésével jobb feltételeket teremt az alacsony szinten képzettek felzárkóztatására. A város az oktatási rendszer jól működő elemeire és a kiterjedt, sokszínű kulturális lehetőségekre alapozva növeli Budapest vonzerejét és népességmegtartó erejét, külön figyelmet fordítva a leromló városnegyedek intézményeinek, programjainak támogatására. A Főváros közvetett eszközökkel segíti a szabadidő- és sportlehetőségek kínálatának növekedését. A térségen belül regionalizált egészségügyi ellátó rendszer fokozatos kialakításával a város hozzájárul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek növeléséhez, az egészségmegőrzés és az egészségügyi intézmé-nyekhez való eljutás lehetőségeinek javulásához. A célzott beavatkozások hatására megáll az esélyek differenciálódása, megindul a leszakadó területek és társadalmi csoportok fokozatos felzárkózása és visszaintegrálódása, a városlakók egészségi állapota javul.

  1. Tematikus programok

Élhető város érdekében

  1. • A közösségi és környezetbarát közlekedés előnyben részesítése (intermodális csomópontok kialakítása, kötöttpályás közlekedés bővítése – többek között az 5-ös metró megvalósításának megkezdése, BKSZ teljeskörű létrehozása, elővárosi vasutak fejlesztése, kerékpárút hálózat növelése stb.).
  2. • Lakó- és közterületi rehabilitáció felgyorsítása (a belső kerületek városrehabilitációja, a leromlott városrészek rehabilitációja, külső városrész-központok helyzetének javítása, lakótelep rehabilitáció)

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - A belső városrészek koncentrált felújításának támogatása (a társasházi és az akcióterületi rehabilitáció eszközeivel), gyalogos belváros kialakítása,

- Akcióterületi városrehabilitáció kiterjesztése és a kísérleti program tapasztalatai alapján való véglegesítése a város leginkább leromlott lakóterületeire (belső városrészek pereme, átmeneti zóna) való kiterjesztése pályázati rendszer útján; Akcióterületi városrehabilitáció

Az akcióterületi városrehabilitáció jelentőségének növelése a városrehabilitáció fővárosi támogatásának emelésével, a jelenlegi rehabilitációs pályázati rendszer kibővítésével, elsősorban az akcióterületi megközelítés erősítésével képzelhető el.

Az akcióterületi városrehabilitáció a jelenlegi szabályozás szerint nem terjedhet ki minden kerületre és minden problémakörre. Középtávon meg kell azonban kezdeni a belvárosi rehabilitáción felül a lakótelepek problémáinak kezelését, erre kialakítandó állami programokkal összefüggésben. Programelem:

  1. - Közterületi rehabilitációs program beindítása a nagy forgalmú közterületek – pályaudvarok, közlekedési csomópontok, aluljárók – rehabilitációjára;
  2. - A nagy lakótelepek felújítására vonatkozó, elsősorban állami kezdeményezésű kísérleti programok támogatása;
  1. • A város népességmegtartó erejének fokozása a városias lakóterületek kialakításának előmozdításával.

A Fővárosi Önkormányzat törvényi kötelezettségből eredő szerepköre a lakáspolitika terén erősen korlátozott. Ennek ellenére a főváros nem mondhat le a lakhatás feltételeinek javításáról, hiszen a sok év óta erős szuburbanizációs folyamatok, az elköltözöttek ingázása a környezeti feltételek jelentős romlásához vezet.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

Városias lakóterületek kialakításának elősegítése fővárosi tulajdonú földterületeken PPP konstrukcióban: alternatíva biztosítása a szuburbanizációval szemben, városias, de nem túlzsúfolt beépítés szabályozásával és terület-előkészítéssel (akár területvásárlással és közművesítés utáni értékesítéssel). Ilyen lehetőségek adódnak a fővárosi tulajdonú Csepeli szigetcsúcson és a III. kerületi Mocsáros-dűlő területén, illetve területvásárlással a város számos más helyén. A Fővárosi Önkormányzat aktív fellépésére azért (is) szükség van, mert egyre kevesebb az átminősítés nélkül városias lakásformákkal beépíthető területek mennyisége Budapesten. A területek kiválasztásánál a közműfejlesztés költségei mellett döntő szempont kell legyen a tömegközlekedés feltételeinek kialakíthatósága.

  1. • Távfűtési rendszer korszerűsítési programjának kialakítása

A budapesti távhőszolgáltatás – csakúgy, mint bármely vidéki városban – az egyedi gázfűtéshez képest jelenleg komparatív hátrányban van, magasabb árakon biztosítja a hőt, több okból: a költségeket nem megfelelően tükröző gázár rendszer, a kevéssé hatékony hőtermelés, a magas fenntartási költségek miatt. Az összehasonlításokhoz képest magas távhő árak szociális feszültséghez vezetnek, és hosszabb távon növelhetik a rendszerről való leválások számát, amely a fix költségek állandó volta miatt tovább rontják a távhőszolgáltatás versenyképességét.

A negatív spirált eredményező folyamatba tehát környezetvédelmi és szociális megfontolások miatt egyaránt be kell avatkozni.

A távhő versenyképessége szempontjából alapvetőnek tekinthetőek a gáztarifa rendszerben történő változások, amelyek révén a távhő szolgáltatáshoz felhasznált gázmennyiség az EU –ban alkalmazott megoldások szerint a költségeinek megfelelően árazódik be (amire a remények

szerint középtávon sor kerül). Ezen felül azonban a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen további beruházások megvalósítása is.

A modernizációnak alapul szolgálhat az EU 2007 utáni kohéziós politikája, amely szerint a Kohéziós Alap forrásaiból 2007 után energiahatékonysági projektek is részesülnek.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Kapcsolt hőtermelésre való átállás
  2. - Primer rendszerek korszerűsítése
  3. - Szekunder rendszerek korszerűsítése
  1. • A zöldfelületi ellátottság növelése

Az élhető Budapest egyik legfontosabb célkitűzése, hogy környezettudatos város legyen, próbálja megőrizni, sőt növelni lakosságát, illetve visszaszorítani a környezeti ártalmak kibocsátó forrásainak mértékét.

Középtávon feltétlenül szükség van Budapest ökológiai szempontokat is figyelembe vevő érdekérvényesítő-képességére, a „még menthető” zöld mozaikdarabok megőrzésére, a szabályozásban való megjelenítésükre.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Városi parkok, terek, játszóterek, szabadidős helyszínek minőségi és mennyiségi fejlesztése, a funkciógazdagság és a vonzerő szintjeinek fokozása (pl. Orczy Kert fejlesztésével);
  2. - Csepel-Észak nagy park a Központi Szennyvíztisztítóhoz és a beépülő északi szigetcsúcshoz kapcsolódóan általános zöldfelületi rekonstrukció;
  3. - A Duna megközelíthatőségének javítása, a budai alsórakpart megújítása a Világörökség helyszínnek megfelelően és az ökológiai szempontok figyelembe vételével,
  4. - A rehabilitációs területek zöldfelületi ellátottságának növelése;
  5. - Fővárosi és agglomerációs kisvízfolyások környezetének rendezése, mintaprojekt megvalósítása (pl. Rákos-patak);
  6. - Barnamezős területek egy részének belső zöldgyűrűvé alakítása, új beruházásokhoz kötődően zöldfelületi elemek létrehozása (pl. Észak-Csepel, Dél-Budapest program);
  7. - Fasortelepítés az egész főváros területén

- Ráckeve-Soroksári Dunaág, rekreációs fejlesztései a Beszédes Program

Hatékony város érdekében

  1. • A régió szakképzési struktúrájának átalakítása, a tudásgazdaság igényeihez igazítása, koordinatív szerepet vállalva a (hiány-) szakmák, a képzési lehetőségek, az intézményi kapacitások, valamint az utánkövetés feladatait tekintve. A közép- és felnőttoktatási, valamint a szakoktatási intézményrendszer átalakítása a gazdaság munkaerő-piaci szükségleteihez való jobb igazítással, a működtetés szélesebb körű partnerségre, együttműködésre helyezésével.

A fővárosban található a legtöbb szakképző intézmény, és itt helyezkednek el jórészt a szakképzettséget igénylő beruházó, kereskedelmi és szolgáltató cégek, üzemek is. Pest megyében ugyanakkor olyan intézmények is találhatóak, amelyek országos szinten egyedülállóak.

A főbb problémák, amelyekre regionális szinten kell választ keresni, az alábbiak: szakképzés-szerkezet és a gazdaság igényei közti szakadék; széttagolt intézményi és fenntartói rendszer; párhuzamos képzések; gyakorlatorientáció hiánya; finanszírozási problémák; a Munkaerő-piaci Alap támogatási fejlesztéseinek alacsony hatásfokú hasznosulása; a felnőttképzés hatékonyságának és a vállalt paramétereinek elmaradása.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Koordinált részvétel a pályázatokon (pl. térségi integrált szakképző központok). A 2007-2013-as időszakra a Régió valamennyi érintett szereplője által elfogadott Középtávú Szakképzés-fejlesztési Terv prioritásainak megvalósítása;
  2. - A szakképzés tartalmi megújítása az egész életen át tartó tanulás és a munkába állás kedvező lehetőségei érdekében;
  3. - A munkaerő-piac és a szakképzés összehangolása, változáskövetés és visszajelzés rendszerének megteremtése (szakmacsoportonkénti hálózatracionalizálás, gyakorlati alapozó képzés erősítése, a speciális képzések termelőszektor irányában történő átvitele);
  4. - Regionális szakképzési érdekegyeztetés, közös tervezés.
  1. • Informatikai háttérfejlesztések az oktatásban (számítógépes ismeretek, idegennyelv-oktatás), a könyvtár rendszer informatikai hasznosítása (könyvtárak modernizálása a belső felszereltség, és a szolgáltatás, programkínálat tekintetében).

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlesztése: multifunkcionális, minden korosztály számára programot kínáló, nyitott könyvtárhálózat kialakítása. Fizikai infrastruktúra fejlesztése (számítógépek, oktató szoftverek) és a kiszolgáló személyzet felkészítése, oktatási programok szervezése mind a számítógép-, és internethasználat, mind az idegen nyelv terén;
  2. - Kreatív oktatási programok indítása fiataloknak az iskolákban és más művelődési intézményekben, illetve ezek kínálatának bővítése;
  3. - e-Learning – internetes távtanulás formáinak megismertetése és fokozatos kiterjesztése a lakosság minél szélesebb körére – főleg a Fővárosi Önkormányzat fenntartása alatt működő intézményekben. “Virtuális iskolák” építése, hasonlóan a Mindentudás Egyeteme koncepcióhoz;

Szolidáris város érdekében

Fenntartható társadalom és közösségi gondoskodás

A prioritás célja a városfejlesztési beavatkozások keretében a szociális szempontok kiemelt kezelése: a városrehabilitáció során a szociális problémák kezelése a fizikai beavatkozásokkal azonos súlyt kell kapjon; az akadálymentesítés az esélyegyenlőség megteremtésének egyik alapelveként bármely építés, fejlesztés során fontos szempontként kell elismerésre kerüljön.

A prioritás ugyanakkor célként tűzi ki az egészségügyi ellátás működésének racionalizálását, amely egyben hatékonyságnövekedést kell, hogy eredményezzen a teljes régió számára.

A város szociális kettészakadásának megakadályozása

A város szociális kettészakadásának megakadályozása és a végletesen leromlott városi szlömök kialakulásának megelőzése érdekében a hagyományos rehabilitációs eszközöket és együttműködési formákat bővíteni kell, és legalább a leginkább veszélyeztetett, városi szövetbe ágyazott leromlott városrészekben el kell indítani a komplex megközelítésen alapuló szociális városrehabilitációs programokat. A szociális városrehabilitációt az első évek kísérleti programjait követően részletesen kidolgozott szempontrendszerrel a fővárosi városrehabilitációs tevékenység egyik fő elemévé kell emelni.

Programelem:

  1. • A városrehabilitáció programja a város leginkább leromlott, városi szövetbe ágyazott területein (a lakó- és közterületi rehabilitációs program részeként).
  2. • A bérlakás építés közvetett támogatása, a lakásfenntartási támogatási rendszer egységesítése, a hajléktalan ellátás újszerű formáinak elősegítése.

A lakhatás szociális feltételeinek javítása

A Fővárosi Önkormányzat lakhatással kapcsolatos feladatai elsősorban a saját tulajdonú bérlakás állomány működtetésére, valamint a hajléktalan ellátás biztosítására terjednek ki. A tevékenység végzése során felfedezhetők nagyon jelentős innovatív elemek – pl. a hajléktalan ellátásban, vagy a kerületekkel közös bérlakás építésben – azonban szükség van arra, hogy ezek az innovatív kezdeményezések további lendületet kapjanak.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Bérlakás építés elősegítése (a kerületekkel közösen), elkerülendő a rehabilitációs folyamatok nyomán elköltöztetendő lakosság túlzott területi koncentrációjának kialakulását;
  2. - A lakásfenntartási támogatási rendszer átalakítása, olyan támogatási rendszer megteremtése, amelyhez a kerületeknek saját érdekükből adódóan megéri csatlakozniuk, így a rendszer egy fővárosi egységes szisztéma irányában tud átalakulni;
  3. - A hajléktalan ellátás modernizálása.
  1. • Kórházi- és szakorvosi ellátás regionális reformja: az országos egészségügyi reformra, valamint a Közép-Magyarországi Régió önálló egységként való megerősödésére alapozva.

A Fővárosi Önkormányzat törvényben rögzített kötelessége a fekvőbeteg-ellátás biztosítása a főváros lakosai számára. Teszi ezt úgy, hogy a területén nemcsak fővárosi, hanem Pest megyei, állami, egyetemi, sőt magánintézmények is működnek. A Fővárosi Önkormányzat kooperatív viszonyt ápol ezen intézményekkel a Fővárosi Egészségügyi Fórum, valamint a Regionális Egészségtanács keretein belül.

A Fővárosi Önkormányzat az ellátási nehézségekkel terhelt, kórházcsődöktől veszélyeztetett helyzetből „előre kíván menekülni”, ezt fogalmazza meg a Fővárosi Önkormányzat Egészségpolitikai Cselekvési Programja (2002). A Cselekvési Program egymásra épülő és konzisztens rendszert alakít ki, mely épít az országos egészségügyi, illetve a Közép-Magyarországi Régió önálló egységként való megerősödésére.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Regionális vezető kórházak kialakítása, amelyek komplex, 24 órás szolgáltatást nyújtanak (6-8 intézmény, a Bajcsy Zsilinszky Kórház, a Szt. Imre Kórház, a Szt. János Kórház, az Uzsoki Kórház, a Jahn Ferenc Kórház, Péterfy Sándor utcai Kórház, Károlyi (Újpesti) Kórház);
  2. - Szakmai centrumok-alcentrumok kialakítása (egy-egy szakellátás „csúcsát” jelentő intézmények definiálása, és infrastrukturális hátterének megteremtése) ;
  3. - A Fővárosi Egészségfejlesztési Alap forrásainak növelése (a kerületi intézmények hatékonyságát növelő pályázati alapú támogatási rendszer pénzügyi lehetőségeinek bővítése).
  1. • Intézmények, közterületek és tömegközlekedési eszközök akadálymentesítési programja.

Az akadálymentes környezet megteremtése az esélyegyenlőség eléréséhez vezető út egyik legfontosabb, fizikailag értelmezhető feladata. A budapesti intézmények, középületek, közterületek akadálymentesítésével kapcsolatban több felmérés is készült.

2002-ben Fővárosi Cselekvési Programot fogalmaztak meg a fogyatékos fővárosi polgárok társadalmi beilleszkedésének elősegítésére. A program ügyosztályonkénti bontásban taglalja többek között az akadálymentesítés terén elvégzett és elvégzendő feladatokat.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Budapest területén, a fővárosi, kerületi, állami intézmények és a közfunkciót ellátó magán létesítmények törvény szerint előírt akadálymentesítése;
  2. - Fővárosi és kerületi tulajdonú közterületek akadálymentesítése;
  3. - Akadálymentes közösségi közlekedési járművek beszerzése, a meglévő állomány lehetőség szerinti átalakítása;
  4. - A fővárosi felújításokhoz kötődő akadálymentesítés (pl. metrófelújítás során), illetve a közösségi közlekedési rendszerek megközelítési helyszíneinek akadálymentesítése (pl. aluljárók, járdaszigetek);
  5. - Akadálymentesítés monitoringja, tájékoztató kiadványok készítése, törvényi kötelezettségek teljeskörű betartatása és kapcsolódó szankcionálás.
  7. • Az oktatás egyenlőtlenségeinek csökkentése, lemaradó városrészek iskoláinak kiemelt támogatása.

Az oktatás átfogó fejlesztése még középtávon sem lehet kizárólag fővárosi feladat, hiszen az intézmények többsége kerületi, illetve állami, egyházi és magántulajdonban van. A felaprózott működtetői háttér nem teszi lehetővé, hogy az intézmények közötti átjárhatóság egyszerűsödjön, illetve problémát okoz az iskolaelhagyás és a 7-8. osztályok kiürülése, a 6 és 8 osztályos „jó” gimnáziumokba való bekerülés miatt. A leromlott városrészekben ugyanakkor sok helyen eleve hátrányos körülmények között folyik az oktatás, amely részben az infrastrukturális adottságok, részben a tanulói és oktatói kiválasztódásnak a következménye. Ennek orvoslása nem fővárosi kötelezettség, de lényeges, hogy az oktatás területén a Fővárosi Önkormányzat koordinálni tudja a területén végbemenő folyamatokat.

Az általános iskolák megüresedése különösen a lakótelepeken, illetve a rosszabb státuszú, szegregáltabb városrészekben következik be. Ennek eredménye az osztályok összevonása, intézménybezárás, vagy –racionalizálás. Differenciált alapképzés szükséges a veszélyeztetett társadalmi rétegek leszakadásának megakadályozására és az oktatásból kiszoruló csoportok megtartására. Az ismeretfelhalmozó funkciók helyetti kreatív tudás és problémamegoldó képesség fejlesztése lenne a cél, amely elérése nem fővárosi, hanem országos koordinációs folyamat (ld. 2003-as PISA teszt eredményei), ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat a saját intézményein keresztül, és más fenntartók által működtetett iskolákkal együttműködve sokat tehet ennek elérésére, az „okos” társadalom felé. További cél a hátrányos helyzetben lévő tanulók hátránykompenzációjának megoldása speciális képzésekkel, felzárkóztató programokkal.

A középtávon megvalósítandó programelemek :

  1. - Lemaradó városrészek szegregált iskoláinak felzárkóztatása a szociális városrehabilitációs programon kívül;
  2. - A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kiegyensúlyozására versenyképes felsőtagozati képzések kialakítása;
  3. - A hátránykompenzáció bevezetése a képzési rendszer egészére – speciális felzárkóztató programok.
  2. Intézményrendszer, monitoring

A sikeres megvalósítás érdekében, a kooperációs és kommunikációs problémák kezelésére intézményrendszeri, eljárásrendbeli változásokra van szükség.

A Fővárosi Önkormányzaton belüli változtatások

A Fővárosi Önkormányzat és az állam kapcsolata

Csak abban az esetben lehet elvárni az államtól, hogy érdemben figyelemmel kísérje a főváros törekvéseit, ha a Fővárosi Önkormányzat állandó szereplője a döntéselőkészítési rendszernek. Számtalan törvény esetében mutatkozik igény a főváros szempontjából kedvező módosításokra. Például:

A Fővárosi Önkormányzat és a civil szféra kapcsolata

 „Koalíciót” lehet kötni a városlakókkal és ezek képviselőivel.

A jövőben a Fővárosi Önkormányzatnak már a fejlesztések tervezése, előkészítése során be kell vonnia a civil szervezeteket, és a lehetőségek határáig figyelembe kell vennie ezen szervezetek ajánlásait. Feltételezhetően a civil szervezetek politikája is építőbb jellegűvé válik, ha a Fővárosi Önkormányzat idejében bevonja e szervezeteket az egyeztetésekbe, érdemi és nem csak adminisztratív módon.

A Fővárosi Önkormányzat és a magánszféra kapcsolata

A magánszféra az utóbbi másfél évtizedben a legnagyobb városfejlesztő erővé vált, a Budapesten történő beruházások döntő hányada, több, mint négyötöde magántőkéből kerül megvalósításra. A Fővárosi Önkormányzat csak úgy érheti el céljait, ha a kölcsönös előnyök alapján jó kapcsolatban van a magánszektorral.

Monitoring

Az utólagos ellenőrzés többféle módon történhet: ”önbevallásra” alapozva, ellenőrző testületek felállításával, ezek jelentéseinek kiértékelése alapján, indikátorok rendszerére alapozva, az indikátorok értékeinek összegyűjtése és kiértékelése alapján, továbbá lakossági megkérdezések felhasználásával. A valós folyamatok monitoring rendszere annál jobb, minél többféle eszközt alkalmaz a felsoroltak közül. Leginkább egy kombinált ellenőrzési metódus javasolható, ahol az eszközök mindig a célkitűzések jellegének megfelelően kerülnek felhasználásra.

Stratégiai célok

1. A geopolitikai helyzet kihasználása a fővárosi gazdaság hatékonyságának elősegítése

2. A közlekedési rendszer fejlesztése

3. Az épített környezet minőségének javítása

4. A természetikörnyezet minőségének javítása, a kommunális infrastruktúra és a zöldterületi rendszer fejlesztése

5. A kultúra és a szabadidő városa

6. A fenntarthatótársadalom és a közösségi gondoskodás

7. A város és környéke térségi integrációjának fejlesztése

8. A városi térszerkezet fejlesztése

Átfogó célok

1. Budapest EU-határfőváros szerepeinek kiépítése

1. A környezetbarát közlekedés elősegítése

1. Épület- és városrehabilitáció a lakóterületeken

1. A város kommunális szolgáltatásainak fejlesztése

1. A belváros rehabilitációjának kulturális funkciója

1. Szociális városrehabilitáció

1. A város és városkörnyék integrált közlekedési rendszerének létrehozása

1. A belső városrészek komplex rehabilitációja

2. Budapest regionális térségszervező és kereskedelmi szerepkörének erősítése

2. Az integrált városi közlekedés eszközrendszerének fejlesztése

2. Közterület megújításának és fejlesztésének célkitűzése

2. Települési környezetvédelem

2. A multikulturális Budapest

2. A közösségi gondoskodás modelljének kialakítása

2. A város és térsége közös fejlesztési programjainak kialakítása

2. Az átmeneti zóna tartalékainak feltárása

3. Hatékony gazdasági térszerkezet kialakítása

3. A közösségi közlekedés fejlesztése

3. Az átmeneti zóna megújítása, területi tartalékainak feltárása

3. A zöldterületek és a zöldfelületi elemek fejlesztése

3. Budapest, mint Európa egyik zenei központjáva

3. A magas szociális kockázatú csoportok esélyeinek javítása

3. A térségi integráció egyeztetési fórumainak kialakítása

3. A Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztése

4. A gazdaság környezetbarát jellegének erősítése

4. A város integrált parkoláspolitikája

4. A népesség megtartását elősegítő lakáspolitika

4. Szabadidő, szórakozás

4. Az oktatási rendszer esély-egyenlőtlenségeinek mérséklése

4. A külső városrészek arányosabb fejlesztése

5. A fővárosi szakképzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálása

5. A közúthálózat fejlesztése

5. Az info-sztráda budapesti kapcsolódásainak kiépítése

5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése

5. A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése

6. A helyi lakosság foglalkoztatása és színvonalas ellátása (1)

6. Kreatív oktatási ésképzési formáktámogatása

6. A közbiztonság erősítése

7. Kiskereskedelemés idegenforgalom: a budapesti gazdaság kiemelt ágazatai

II. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ (KOMPLEX)  OPERATÍV PROGRAMJA

2007-2013 2. MUNKAKÖZI VÁLTOZAT (2006. március 28.)

Közvetlen szociális-jóléti vonatkozások

Ide sorolható "műveletek" (intézkedések, várható pályázati témák)

Társadalmi környezet és humán erőforrás

Demográfia

A Közép-magyarországi régió népességszáma 2005. január 1-jén 2.840.972 fő volt, mely az ország népességének 28,1%-át tette ki. Budapest a születéskor várható átlagos élettartam tekintetében a jobb életesélyű területekhez tartozik (férfiak: 70,48 év, nők:77,4 év).

A halálozások száma csökkenő tendenciájú a Közép-magyarországi régióban (2002-ben 36 775 fő, 2004-ben 36 206). A fővárosi és a pest megyei lakosság körében a haláloki struktúra szerkezete megegyezik az országos átlaggal. A leggyakoribb halálokok 2004-ben a keringési rendszeri betegségek (49,8%), daganatos betegségek (25,8%), emésztőrendszeri betegségek (7,4%), morbiditás és mortalitás külső okai (sérülések, mérgezések, balesetek, öngyilkosságok: 6,4%) és a légzőrendszer betegségei (3,7%).

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen előkelő helyet foglal el az országban. Kiemelkedő pozícióval rendelkezik a főváros a közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében: a 18 évesnél idősebb népesség 54,1%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 34,7%), a felsőfokú végzettségűek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%).

Oktatási intézmények

Az elmúlt évtizedben széles oktatási kínálat jött létre a Régióban – elsősorban a fővárosban –; az önkormányzati fenntartású intézményekben is többféle iskolai modell, számos tanterv és oktatási módszer jelent meg. Az alapítványi és magániskolák mellett, bővült az egyházi oktatás. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók igényeinek kielégítésére többcélú intézmények működnek.

A 2004/2005. tanév adatai alapján a Régióban 996 óvodaegység[2] működött, amelynek
82,8%-a önkormányzati fenntartású. Az általános iskolák (652) döntő többsége (82,7%) szintén az önkormányzatok fenntartói körébe tartozik. Az oktatási-nevelési szolgáltatások színvonala többnyire emelkedik, azonban a PISA felmérés eredményei a tanulók alkalmazható tudásának alacsony szintjére hívják fel a figyelmet. Az intézményrendszer egészét érinti az épületek állagromlása, az oktatási infrastruktúra elavulása.

A szakképzés vonatkozásában, egyes szakmákban a főváros országos jellegű feladatokat is ellát. A demográfiai trendeket, illetve a közoktatási rendszer átalakulását figyelembe véve a tendencia várhatóan tartós marad.

A Régióban számottevő kapacitással rendelkezik az iskolarendszeren kívüli (munkaerő-piaci) képzés intézményhálózata. Megkezdődött a szakképzési intézményrendszer átalakítása, azonban továbbra sem megfelelő a szakképzés volumene, valamint nincs összhang a képzések és a munkaerő-piaci igények között. A Térségi Integrált Szakképző Központok kialakításától a szakképzés tartalmi és módszertani megújulását várják.

A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A Régió, ezen belül Budapest egyértelműen az ország felsőfokú oktatási központja. Több mint 97 ezer diák (az ország hallgatóinak 48%-a) tanul nappali tagozaton a Régió 51 felsőoktatási intézményében. A Régió egyetemeire, főiskoláira az egész országból érkeznek diákok.

Esélyegyenlőség

A Régió gazdasági aktivitásának mutatói közel 7%-kal maradnak el az európai uniós átlagtól. A Régióban a foglalkoztatási szint 2003-ban 55,1%, 2004-ben 56,3%. A jövedelmeket tekintve a budapesti alkalmazottak átlagkeresete közel 25%-kal meghaladja az országos átlagot. Budapesten a gazdasági szolgáltatások, közigazgatás és a szellemi foglalkoztatottak aránya magasabb, mint Pest megyében.[3] 

A munkanélküliségi ráta (2004): Budapesten 4,4%, Pest megyében 4,7%.

A tartósan munkát vállalni képtelen csoportok munka világába való reintegrációja érdekében komplex szociális-foglalkoztatási programok szükségesek.

Hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak a megváltozott munkaképességűek, a speciális helyzetű nők, a pályakezdők, a hajléktalanok, és a roma kisebbséghez tartozók. A megváltozott munkaképességű emberek háromnegyede inaktív, a fővárosban védett munkahelyeken, célszervezetekben, illetve szociális foglalkozatókban 5500-6000 fő dolgozik, a piaci bér töredékéért. A gyermekvállalás miatt a munkaerő-piacot elhagyó nők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalást hátráltatja a leépült és kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék), a gyerekintézmények nem megfelelő nyitva tartás ideje.

A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma 2001 óta folyamatosan növekszik, 2004-ben 2250 fő. Jelentős kereslet van szakmunkásokra, illetve szakiskolát végzettekre, míg a diplomások iránti igény visszaesett. Problémát jelent, hogy a munkaadók a pályakezdő munkavállalók esetében is elvárják az alapvető gyakorlati ismereteket, egyes felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók telítődtek (jogász, közgazdász), valamint a felsőfokú képzési rendszer nem alkalmazkodik a munkaadók elvárásaihoz.

Az országban kb. 600 ezer fő tartozik a roma etnikumhoz, mintegy 10%-uk él a Közép-magyarországi régióban. A romák körében a munkanélküliség négyszer magasabb a lakosság többi részénél. Felmérések szerint becsült értéke országos szinten közel 70%-os volt. Budapesten ennél alacsonyabb, 50%. A roma lakosság iskolázottsága alacsony, közel felüknek nincs befejezett általános iskolai végzettsége, szegregált lakókörnyezetben élnek, valamint munkaerő-piaci kondíciójuk gyenge.

Az otthontalanok Budapesten 1989-ben jelentek meg tömegesen. Napjainkban az ellátást igénylő otthontalanok száma a téli időszakban 5-6 ezerre tehető. A Régió hajléktalan otthonaiban mintegy 2915 tartós bentlakást biztosító férőhely áll rendelkezésre.

A Régióban működő szociális ellátórendszert az alapszolgáltatások, a nappali- és átmeneti ellátások terén hiányok jellemzik.

Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi ellátásban is megjelenik a térségi centrum-periféria viszony. Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetően a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az első helyen állnak, azonban Pest megye alul marad a megyék közötti összehasonlításban. A Régióban jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különböző fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) működő szakrendelők, kórházak és alapellátást biztosító intézmények. A különböző tulajdonosok által, az együttműködési kényszer hiányában felesleges párhuzamosságok mellett kapacitásbeli hiányosságok alakultak ki.

Az egészségügy rendszere jelentős társadalmi ráfordítások, erős kormányzati támogatás, külső tőkebevonás, menedzsment átalakítása, tudatos és összehangolt fejlesztések nélkül nem javítható.

A Régióban lévő, be nem töltött orvosi állások aránya Budapesten 6,8%, Pest megyében 3,3%. A szakdolgozói állásokat tekintve a hiány Budapesten 5,9%. A szakdolgozói hiány Pest megyében 3,1%, egyenlő az országos átlaggal.  

Jövőkép

A Régió hosszú távú jövőképe túlmutat a 2007-2013-as tervezési perióduson, és 2020 körülre a következő vízió fogalmazható meg:

„A Közép-magyarországi régió megtartva fejlődési ütemét, Kelet-Közép-Európa egyik vezető régiójává vált, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítve a Kárpát-medencei térség fő gazdasági, társadalmi, kulturális szervező erejévé fejlődött.

A Régió az információs társadalom fejlesztésében kihasználta regionális versenyelőnyét, és tevékeny részt vállal a vívmányok kelet-európai közvetítésében. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidő gazdaságra koncentrál. Jelentős, nemzetközi figyelmet is keltő zászlóshajó projektek valósulnak meg.

Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlődés és a koordinált területhasználat.

A Régió, mint kreatív hely, a minőség elvein nyugvó, élhető, lakó- és munkakörnyezetet biztosít az itt élők számára.”

A Régió céljai

Stratégiai cél

Átfogó célok

Társadalmi kohézió erősítése

A társadalom belső békéjének demokratikus eszközökkel történő biztosítása, az igazságosság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség és a méltányosság értékeinek érvényesítése. Az alapvető szociális, egészségügyi ellátások, képzési feltételek biztosítása mellett, magában foglal olyan értékeket is, mint a multi-kulturalitás (kisebbségek, migránsok integrációja), vagy a fogyatékossággal élő emberek, férfiak és nők esélyegyenlősége.

A társadalmi kohézió érdekében olyan viszonyok kialakítása szükséges, amelyek hosszú távon mindenki számára biztosítják a társadalmi minimumot, a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit; illetve megteremtik és nyitva hagyják a mobilitási utakat az egyén számára. A közép-magyarországi a legellentmondásosabb, legnagyobb gazdasági és társadalmi különbségekkel terhelt régió. A kiáltó különbségek ebben a térségben veszélyeztetik legnagyobb mértékben a társadalmi kohézió fenntartását. Az új kihívások mellett, új, bíztató kezdeményezések is megjelentek az ellátórendszer és a civil szféra keretein belül.

A Régió – fejlesztési forrásai révén – hozzá tud azonban járulni az ellátórendszerek színvonalának emeléséhez, hatékonyabb működéséhez, és a célcsoportok igényeinek még nagyobb mértékben megfelelő átalakításához. A fejlettségi különbségeknek többnyire jellegzetes területi vetülete is van, amelyek kezelését a társadalmi kohézió erősítése, mint cél szintén magában foglal.

A társadalmi boldogulás egyik megalapozója a mindenki számára elérhető esélyteremtő oktatás, az új munkaerő-piaci pozíciók betöltéséhez alkalmas tudásokat biztosító képzés (a fizikai dolgozók esetében is), továbbá új típusú foglalkoztatási lehetőségek (például e-munka).

A humán közszolgáltatást nyújtó közintézmények (szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, kulturális) nem biztosítják kiegyenlítetten, egyenletesen jó minőségben, és a társadalom minden csoportja számára egyformán hozzáférhetően szolgáltatásaikat. A humán szolgáltatások színvonalának emelése egyrészt biztosítható a közintézményeket befogadó épületek állapotjavításával, rekonstrukciójával és a működésükhöz alapvetően szükséges technikai eszközök, gépek, berendezések modernizálásával. Másrészről szükség lehet új szolgáltatások létrehozására, a szakember-ellátottság javítására, helyenként a szakmai színvonal emelésére a szolgáltatási kínálat bővítése által.

Az intézményi ellátások között összhang, szinergia megteremtése, az intézmények gazdaságos fenntartása az ágazati szereplők kooperációjával, együttműködésük fejlesztésével biztosítható. A széles körű partnerség kialakítása, az intézményfenntartók közötti együttműködés többletforrások bevonását teszi lehetővé, és egyben lehetőséget biztosít a tapasztalatcserére is.

A társadalmi kohézió feltételeinek biztosítása egyaránt fontos a másik két átfogó cél a gazdasági versenyképesség és az élhető régió megvalósítása szempontjából. Egyes térségek tartós lemaradása, társadalmi csoportok lemorzsolódása, elszegényedése nem csak az itt élők életminőségét rontja, hanem a gazdasági növekedés gátjává is válik (elriasztja a befektetőket, turistákat, kialakulnak a munkaerőpiacról tartósan kilépő csoportok).

Élhető régió megvalósítása

Az élhetőség mindazon tényezők gyűjtőfogalma, amely a Régió lakosságának életminőségére kihat. Ezen belül kiemelt összetevők az ember testi és mentális egészségét befolyásoló, környezeti és természeti tényezők.

Budapestet és Pest megyét régóta feszíti a főváros fejlettsége, az általa kínált élet és jövedelmi színvonal és a megye periférikus, rurális területein elérhető életszínvonal közötti különbség. Az élhető régió az emberek egy része számára első helyen jobb jövedelmi viszonyokat, biztos vidéki (helyi) munkahelyeket jelent, mások a tiszta, élhető környezetet rangsorolják első helyre.

z épített környezet minősége a lakosság életminőség érzésének szintén fontos tényezője. A rendezett, tiszta településkép elérése, az identitást erősítő közösségi terek kialakítása, a nagyvárosi leszakadó, szlömösödő térségek, a lakótelepek, a romló állagú belső kerületek, a jellegtelen és funkciójukat vesztett külső kerületi központok rehabilitációja, funkcióbővítése meghatározó jelentősséggel bír a lakosság életkörülményeinek javításában. Az élhetőség fontos szempontja az esélyegyenlőség biztosítása például az akadálymentesítés kötelezővé tételével az épített környezet fejlesztése során.

Specifikus célok

Prioritások

Stratégiai elvek

A prioritással támogatott átfogó célok:

A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:

Műveletek

Humánerőforrás-fejlesztés a társadalmi kohézió érdekében a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően

A prioritással elérni kívánt átfogó cél:

A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:

Műveletek

A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összehangolása

A felsőoktatási szolgáltatások továbbfejlesztése; tudásrégió megalapozása

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szegregációjának megelőzése

A munkaerőpiacra való visszatérést támogató közösségi alapú szolgáltatások biztosítása

Hiányzó szociális ellátások pótlása, megszervezése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, partnerség elősegítése

Társadalmi részvétel és innováció fokozása

A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése az EU irányvonalainak megfelelően

A prioritással elérni kívánt átfogó cél:

A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:

Műveletek

A közszolgáltatást végző intézmények infrastrukturális korszerűsítése, intézményi kapacitások bővítése

- Kistérségi Közösségi Központok létrehozása 

- Járóbeteg-szakellátási formák fejlesztése

Meglévő közszolgáltatások színvonalának emelése, újak indítása

Info-kommunikációs technológiák bevezetése és alkalmazása az intézményekben

A minőségi élethez szükséges települési tényezők fejlesztése, természeti tényezők revitalizálása

A prioritás által támogatott átfogó cél:

A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:

Műveletek

Települési központok, közterületek fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével

Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, partnerség elősegítése a fejlesztési szereplők között

Város-rehabilitációs programok

Barnamezős területek rehabilitációja[4]

[1] A Régió ERFA keretének terhére is megvalósulhat.

[2] Óvodaegység: önálló és többcélú intézménnyel egybeszervezett tagóvoda.

[3] Budapesten az alkalmazásban állók 57%-a szellemi foglalkozású, Pest megyében 37%-a, az országos átlag 43%.

[4] A Régió ERFA keretének terhére is megvalósulhat.
    Megnyitás új lapon ↗