2006-11-08 SZMM Javaslat

J a v a s l a t

a szociálisan rászoruló családok energia kiadásainak

mérséklésére

Előzmények

2004-től a kőolajár növekedése miatt a földgáz ára is jelentősen emelkedett, miközben a lakossági díjfizetés mértéke alig nőtt (2004-2006 augusztusa között mindössze 6,5%-kal). A beszerzési és fogyasztói ár közötti egyre szélesedő különbséget a 2003. október 1-től bevezetett ártámogatás „töltötte ki” (jelenleg a gáz tényleges árának csak a 60%-át fizeti meg a lakosság, 40%-a támogatás).

Az ártámogatási rendszerben – melynek részletszabályait a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet tartalmazza - általános, árba épülő gázár-támogatás került szabályozásra, amely csupán az egy évben elfogyasztott gáz mennyisége alapján differenciált a fogyasztók között (sávos rendszer, a növekvő fogyasztással párhuzamosan csökkenő támogatási mértékekkel). A távhő-szolgáltatási díjak megállapítása önkormányzati hatáskörbe tartozik, azonban a - díjtételek közel 80 %-át képező - gázköltség támogatása itt is megvalósult, tehát a távhő-szolgáltatási díj esetében is meghatározó a gázár-támogatás.

Ez a struktúra – tekintettel arra, hogy a szociális szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja – társadalmi szempontból meglehetősen igazságtalan.

A gázár-támogatás költségkihatása évről évre emelkedett, azonban a forrásául szolgáló bányajáradékból származó bevétel folyamatosan csökkent. A 2006-os 73 Mrd Ft bevétel a kiadások – 150 Mrd forint - kb. 50%-át tudta fedezni. Az előrejelzések alapján 2007-ben 80 Mrd Ft-ra prognosztizálható a bevételi oldal, miközben a jelenlegi – ősszel bevezetett -támogatási rendszer fenntartása több mint 200 Mrd-ba kerülne.  

Az ártámogatási rendszer társadalmi igazságtalansága, valamint finanszírozhatatlansága miatt az átalakítás nem halasztható tovább. A gázár-kompenzációs rendszer átalakítása során az általános, árba épülő támogatás megszűnik, és helyette igazságosabb és fenntarthatóbb, szociális alapú rendszer kerül kiépítésre.

Első lépésként – 2006. szeptember 1-től – az egységes volumen támogatás a 3000 m³ feletti fogyasztás esetén megszűnt és ezzel egyidejűleg a 3000 m³ éves fogyasztás alatt a támogatási mértékek számottevően emelkedtek (I. sávban 40,22 Ft. m³-re, a második sávban pedig 24,28 Ft/m³-re).

Bevezetésre került a nagycsaládosok, a fogyatékossági támogatásban illetve a magasabb összegű családi pótlékban részesülők rászorultsági elvű kompenzációja az 1500-5000 m³ közötti sávban.(A szociális alapon igénybe vehető támogatás a megelőző fogyasztási sávra érvényes volumen támogatás mértékéig nyújt kiegészítést, vagyis a II. sávban 15,91 Ft/m³, a III. sávban pedig 24,32 Ft/m³.) A távhővel fűtött lakások esetében pedig megmaradt, sőt emelkedett is a nyugdíjasokat megillető fix összegű támogatás, valamint kiterjesztésre került a gázár-kompenzációban részesülő lakossági körre.

Az új támogatási rendszer elvei és konstrukciója

1.  A támogatási rendszer kialakításának elvei

A szociális alapú támogatására történő átállás előkészítésekor mindenképp tisztázni szükséges azon elveket, amelyekre az új rendszert épül.

Az első ilyen kérdés, hogy megmaradjon-e az általános ártámogatás vagy a rendelkezésre álló források a szociálisan rászoruló családok energia kiadásainak a mérséklésére kerüljön felhasználásra. A 2007. évi költségvetésbe e célra 112 Mrd forint került betervezésre. Csökkenő mértékű volumen támogatás megtartása, illetve ennek finanszírozása azt eredményezné, hogy az alacsony jövedelmű családok helyzete tovább romlana, egyre nagyobb problémát jelente számukra a lakásfenntartással kapcsolatos költségek fizetése.

A fentiek miatt az általános támogatás 2007 januárjától történő megszűntetése indokolt, mivel ezen intézkedéssel érhető el, hogy egyrészt a magasabb jövedelműek ne részesüljenek kedvezményben, másrészt a rendelkezésre álló forrásokból a szociálisan hátrányos helyzetűek esetében az állam energia kiadásaik megfizetéséhez érezhető mértékű támogatást nyújtson. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kettős árrendszer felszámolásra kerül, az energia költségekhez történő hozzájárulás a szociális ellátórendszerbe integrálódik. Jövőben a lakossági díj fizetés követni fogja a gáz-és távhőszolgáltatás piaci árának változását mind a támogatásban részesülők, mind a nem támogatottak esetében.

Ugyanakkor az általános támogatás megszűnése a lakosság jelentős hányadának jelent olyan többletterhet, ami a megélhetést és a lakhatás megőrzését bizonytalanná teszi. Ebből adódóan a támogatásban részesülők köre nem szűkíthető le a legrászorultabb családokra, kedvezményben kell részesíteni az átlagjövedelemmel rendelkező családokat is. Ezen követelmény érvényesítése azt jelenti, hogy 2007-ben a lakosság közel  kétharmada továbbra is jogosult lenne gáz-illetve távhő kiadásához támogatásra. (3 810 háztartásból kb.: 2000 háztartás továbbra is a támogatási rendszer alanya marad.) A későbbi években, ha indokolt a támogatotti kör fokozatosan szűkíthető, a támogatási rendszer célzottabbá tehető.

A lakosság széles körét érintő támogatási rendszer viszont szükségessé teszi a kedvezmény mértékének differenciálását, a támogatásban részesülő társadalmi csoportok kiadásaihoz történő eltérő mértékű hozzájárulás biztosítását. A fokozatosság elvének érvényesítését is jelenti, ha a jövedelem növekedéséhez csökkenő támogatási arány tartozik. Ezzel mérsékelhető, hogy az eltérő jövedelmű társadalmi rétegek között indokolatlanul éles különbségek alakuljanak ki.

2006-ban a szociális alapú támogatásra csak meghatározott célcsoportok – nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékos személlyel élő családok – jogosultak, így kiestek a támogatási rendszerből azon családok, akik nem tartoztak e társadalmi csoportokhoz – például: két gyermekét egyedül nevelő szülő. Az igazságosság és esélyegyenlőség elve megköveteli, hogy az új támogatási rendszerben valamennyi család hozzájusson a támogatáshoz, ha azt a szociális helyzete indokolttá teszi. 

A támogatásra való jogosultság jövedelemhez kötése esetén figyelembe kell venni, hogy az energia kiadások nem lineárisan növekednek a családtagok számával. Azonos jövedelmi helyzet mellett az egyszemélyes háztartásokban a legmagasabb a lakásfenntartásra fordított költségek aránya a jövedelemhez viszonyítva, a családtagok számának növekedésével ezen arány csökkenő tendenciájú. A különböző taglétszámú háztartások eltérő energia kiadásaiból származó terheket a fogyasztási egység alkalmazása tudja arányosan kezelni.   A fogyasztási egységre és nem az egy főre vetített családi jövedelem figyelembe vétele a teherviselés szempontjából ekvivalens módon tudja az elérő családtípusok szociális helyzetét kezelni.

Fontos szempont, hogy az ellátás igénylése, a jogosultság megállapítása mind az állampolgárok, mind a hatóság részéről minél egyszerűbb eljárással történjen. Ennek a kritériumnak úgy lehet megfelelni, hogy az igazolásokon alapuló jövedelem vizsgálat helyett a jövedelem megállapítása az igénylő nyilatkozatán alapul.  A jogosulatlan igénybevételek kiszűrése érdekében viszont célzott ellenőrzést kell alkalmazni, valamint a visszaéléseket szankcionálni szükséges.  

Mivel a támogatás a gáz-és távhőszolgáltatás díjának mérséklését szolgálja, vagyis célzott juttatási forma, az állami hozzájárulást természetben, a számlán történő jóváírással indokolt biztosítani. A pénzben történő folyósítás esetén a kedvezmény felhasználása szabad rendelkezésű, így nem garantált és nem is ellenőrizhető, hogy mire fordítják. E követelményből adódóan a távhő-támogatás esetében is át kell térni a pénzbeli folyósításról a számlán történő jóváírásra.

A kompenzáció lehet fix összegű vagy a fogyasztáshoz kapcsolódóan fajlagos - hőmennyiségre vetítet – összeg. A fix összegű támogatás hátránya, hogy az alacsony fogyasztásnál túl, a magasabb fogyasztásnál alul kompenzál. A célzottság elvének figyelembe vételével a fogyasztás arányos kompenzáció alkalmazása célszerű. A támogatás fajlagos összegét lehet fogyasztástól függően sávosan és egységesen is állapítani. Mivel a támogatás a jövőben a szociális helyzetre tekintettel vehető igénybe a fogyasztási sávonként történő differenciális nem indokolt, csak a támogatás átláthatóságát és nyomon követését tenné nehezebbé. Ugyanakkor a fogyasztás tekintetében indokolt felső korlát beépítése a rendszerbe, vagyis meghatározott fogyasztás után a támogatás már nem kerülhet jóváírásra.

2. Jogosultak köre és a támogatási mértékek

2007-től azok a háztartások jogosultak energiatámogatásra, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét. A tervezett nyugdíjminimummal számolva ez havi 93 900 Ft-ot jelent. Ez alatti jövedelemmel rendelkező háztartások száma 2500 ezer, de 20%-uknál nincs gáz-illetve távhőszolgáltatás. A támogatásra 2 millió család lesz jogosult.^[1] 

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján a jogosulti körbe tartozó háztartásoknak az alábbi négy csoportja kerül megkülönböztetésre:

• nem haladja meg a nyugdíj minimum kétszeresét,
• magasabb, mint a nyugdíjminimum kétszerese, de nem haladja meg a két és félszeresét,
• magasabb, mit a nyugdíjminimum két és fészerese, de nem haladja meg a háromszorosát,
• magasabb, mint a nyugdíjminimum háromszorosa, de nem haladja meg a három és félszeresét.

A támogatásra jogosultaknak a  jövedelemi sávok és a  gáz-, illetve a távhőszolgáltatás szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Az érintettek 45%-a az első csoportba, a legnagyobb mértékű támogatásra jogosultak körébe tartozik. A családok gáz-és távhő fogyasztás szerinti megoszlása pedig 80% és 20%.

1. tábla

Energiatámogatásra jogosult háztartások száma

                                                                                        (ezer)

Jövedelem: egy fogyasztási egységre jutó; önym = öregségi nyugdíjminimum.

A jogosultakat megillető támogatás jövedelmi kategóriánként eltérő mértékű. A mértékek meghatározása az alábbi három követelmény figyelembevételével történt:

• a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók támogatását egységnek véve a támogatás mértéke azonos arányban növekedjen,
• a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozóknál a támogatás összege közel azonos legyen a 2006. évivel,
• a támogatás finanszírozható legyen a 2007. évre rendelkezésre álló forrásból.

A fenti követelményeknek megfelelő hőmennyiségre vetített fajlagos támogatási összegeket az alábbi tábla mutatja be.

2. tábla

Támogatási összegek

2007. január

     (Ft/GJ)

Önym: öregségi nyugdíjminimum

A távhőszolgáltatás esetén igénybe vehető támogatás 43%-kal magasabb, mint a gázszolgáltatásé, amit a távhő fogyasztásnál meglévő magasabb költségek indokolnak. Jövedelmi csoportként azonos összegben – gázszolgáltatásnál 214 Ft-tal, távhőszolgáltatásnál pedig 306 Ft-tal – nő a fajlagos hőmennyiségre jutó támogatás összege. Ennek megfelelően a négy jövedelmi csoporthoz tartozó támogatás 1,0 – 1,4 – 1,8 – 2,2 arányban emelkedik.

Tekintettel arra, hogy a távhőszolgáltatás esetén a támogatási rendszer konstrukciójában változik – korábban a távhő termeléshez felhasznált gázmennyiség került támogatásra, 2007-ben pedig a háztartás által fogyasztott hőmennyiség - , a támogatás fajlagos összegeinek évek közötti összehasonlítása csak a gázszolgáltatás esetében lehetséges. A legalacsonyabb jövedelmi kategóriában a hőmennyiségre jutó támogatás köbméterre átszámítva 40,12 Ft/m3 jelent, amely közel azonos a 2006. évivel (40,22 Ft/m3).

Az energia támogatás igénybevételének felső határa – a nagycsaládosok kivételével – 3000 m3, e feletti fogyasztás esetén a piaci árat kell a támogatásra jogosultaknak is megfizetniük. A három vagy több gyermeket nevelő családok – a családszerkezet miatti indokolt magasabb fogyasztásra tekintettel - 5000 m3-ig jogosultak a támogatásra. Mivel távhő fogyasztás jellemzően egyedileg nem szabályozható felsőkorlát beépítése se indokolt.

A családok a támogatást csak arra a lakásra vehetik igénybe, ahol életvitelszerűen élnek, a bejelentett lakcímük van. Ezzel kiküszöbölhető, hogy üdülőre vagy bérbe adott lakásra is igényeljék a támogatást. (A jelenlegi támogatási rendszerben az ilyen típusú halmozódás sem kizárható ki).

3. A támogatási rendszer változásának társadalmi hatása

A szociális alapú energia támogatás bevezetése eltérő módon érinti különböző jövedelmű társadalmi csoportokat. A magasabb jövedelmű családok, a jövőben nem részesülnek támogatásban. A 3. tábla fogyasztási sávonként mutatja be, hogy a támogatásra jogosultaknál hogyan változik a fajlagos támogatás összege.  A nyugdíj minimum kétszeresénél nagyobb jövedelmű, de még jogosulti körbe tartozók esetén fokozatosan - 18-18 %-kal - csökken az állami hozzájárulás összege. A leginkább rászorulóknál a támogatás változatlan mértékű marad, az ő esetükben a díjfizetés csak a gáz árának változásának esetén fog módosulni. A 3000 m3 felett fogyasztó nagycsaládosok támogatása pedig emelkedik.

3. tábla

 A gázár támogatás összegének változása

2006. szeptember/2007. január

(Ft/m3)

*A 3000 m³ feletti fogyasztás csak a nagycsaládosok esetében lesz támogatott.

Az azonos összegű fajlagos támogatás fogyasztástól függően eltérő havi hozzájárulást jelent a családok számára. A 4. tábla mutatja be, hogy a különböző fogyasztásokhoz tartozó havi támogatási összegekben milyen mértékű változások következnek be.  

4. tábla

A támogatás havi összegei a fogyasztástól függően

Gáz

(Ft/hó)

*nagycsaládos

Távhő

(Ft/hó)

A távhő-díjra vonatkozó valamennyi számítás a FŐTÁV adatainak felhasználásával készült.

Mivel a támogatás fogyasztás arányos a havi támogatási összegek a fogyasztás növekedésével emelkednek. A jelenlegi támogatáshoz viszonyítva a 2007. évi támogatás a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában szinte azonos összegű. Átlagos gázfogyasztást  -  évi 1663 m3-et – figyelembe véve az új támogatás a második jövedelmi csoportban 85%-a, a harmadikban 66%-a, a negyedikben pedig közel fele a 2006. évinek. A fogyasztás emelkedésével a támogatási mérték csökkenése alacsonyabb arányú, ami azzal függ össze, hogy a felső sávokban a támogatás leépítése már 2006-ban elkezdődött.

Távhőszolgáltatásnál a magasabb fajlagos összegek nagyobb havi hozzájárulást is jelentenek. A jövedelem kategóriánként a támogatások csökkenése pedig hasonló arányú, mint a gázfogyasztásnál. Az eltérés a 2006-ban a távhő-támogatásban részesülők van. E körben még a legalsó jövedelemkategóriánál is csökken a támogatás összege 2006-hoz képest. Ennek oka, hogy egyrészt a távhő-támogatásban részesülők a távhőszolgáltatás díját csökkentő gázár támogatás mellett voltak jogosultak a havi 2500 Ft-os támogatásra, másrészt a távhő címén igénybe vehető juttatás a havi átlagos szociális gázár támogatásnak több mint kétszerese. A fix összegű támogatás alkalmazása a többi lakossági csoporthoz viszonyítva a távhő-támogatásban részesülőknél túlkompenzálást idézett elő 2006-ban.

Az 5. táblázat a támogatással fizetendő havi költségeket, míg a 6. táblázat a piaci árhoz képest állami hozzájárulás arányát mutatja be. A táblázatban szereplő lakossági díjak csak a támogatási rendszer átalakításából eredő hatást mutatják, a gáz árának változása – mivel ez még nem ismert – befolyásolni fogja a költségeket.

5. tábla

Havi energiaköltség alakulása

Gáz

Távhő

6. tábla

Az állami hozzájárulás aránya a lakosságot terhelő költségekhez

                                                                        (%)

A legalsó jövedelmi kategóriában továbbra is csak a költségek 60%-át viseli a lakosság, a legmagasabb jövedelemmel rendelkező, de még támogatásban részesülők pedig a tényleges költségek 82%-át fizetik meg. Így összességében a lakosság közel kétharmadánál még mindig számottevő az állami tehervállalás a lakossági  gáz-, illetve távhő kiadásoknál.

4. Az új támogatási rendszer költségkihatása

Az új támogatási rendszer éves költségkihatása 100 milliárd forint, amelyből 75 milliárd a gázfogyasztáshoz, 25 milliárd pedig a távhőfogyasztáshoz kapcsolódó támogatás fedezetéül szolgál.

   7. tábla

Az új támogatási rendszer éves költség igénye

Gázfogyasztásnál

Távhőfogyasztásnál

A jövő évi kiadásoknál ugyanakkor figyelembe kell venni az áthúzódó költségeket is, ami két részből tevődik össze. Egyrészt a 2006. évi támogatások egy része – pl.: a novemberre és decemberre jóváírt összegek, éves leolvasásból adódó korrekciók – 2007-ben kerül kifizetésre, ez várhatóan 25-28 Mrd. forint. Másrészt pedig a 2007. év végén jóváírt támogatások rendezése is áthúzódik a következő évre, amelynek összege l3–16 Mrd. forintra tehető. Emiatt a 2007. évi tényleges kifizetések a két áthúzódó költségkihatás nettó különbözetével, 12 Mrd. forinttal magasabbak lesznek, mint az új támogatási rendszer éves költségigénye. Ebből adódik, hogy a 2007. évi költségvetési törvényben 112 Mrd. Forint került betervezésre e célra.

Budapest, 2006. november 3.      

[1] Azon háztartások, ahol a gáz nincs bevezetve és emiatt háztartási célra más típusú energiát használnak, kiadásaik mérsékléséhez lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek.