Tárgy: Javaslat
- a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) számú önkormányzati rendelet módosítására,
- új lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjak megállapítására.
Egyeztetve: a Fővárosi Közgyűlés bizottságai, gazdasági kamarák, fogyasztóvédelmi felügyelőség, felhasználói érdekképviseletek
Tisztelt Közgyűlés!
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdése, illetve az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdése és melléklete Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörébe utalta a Budapest főváros területén érvényesülő lakossági távhőszolgáltatási díj, az áralkalmazási és díjfizetési feltételek, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díj önkormányzati rendeletben történő megállapítását.
A Fővárosi Közgyűlés a törvényi felhatalmazásoknak eleget téve 2005. novemberi ülésén megalkotta a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) Főv. Kgy. számú rendeletét, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. E rendeletet a Fővárosi Közgyűlés legutóbb 2006. szeptember hónapban az 57/2006. (IX.18.) önkormányzati rendeletével módosította, amellyel 2006. november 1-jei hatállyal új lakossági távhőszolgáltatási díjakat állapított meg. A 2006. november 1-jei hatállyal megállapított új díjak a 2004. október 1-je óta változatlan mértékű díjakat 8,4%-kal növelte meg.
A Kormány az 50/2003.(VIII.14.) GKM rendelettel 2003. őszén bevezetett kedvezményes gázellátás rendszerét – amely valamennyi lakossági gáz- és távhőfelhasználó részére biztosította a támogatást – 2007. január 1-jétől megszünteti. A megszüntetésre kerülő alanyi jogon járó támogatás helyébe a lakosság gáz- és távhőfogyasztásának szociális alapú támogatási rendszere lép.
A jelenlegi gázár-támogatási rendszer megszűnésének következtében a távhőszolgáltató lakossági energiaköltsége drasztikusan, éves szinten 86%-kal, több mint 14 milliárd forinttal nő. Ilyen mértékű költségnövekedést takarékossági intézkedésekkel ellensúlyozni nem lehet, ezért elkerülhetetlen új lakossági távhődíjak megállapítása.
A támogatási rendszer változása miatt indokolt és szükséges az áralkalmazási és díjfizetési feltételek módosítása is.
Javaslat a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) számú önkormányzati rendelet módosítására
A 2003. évben bevezetett, egyre növekvő mértékű lakossági gázár-támogatás a hatósági gázárak folyamatos emelkedéséből származó fogyasztói terheket mérsékelte. A gázár-támogatásból a lakossági távhőfogyasztók is részesültek oly módon, hogy a támogatás a távhőszolgáltató energiaköltségének a növekedését, ezáltal a lakossági távhődíjak növekedésének mértékét csökkentette. A folyamatosan növekvő gázár-támogatás következtében a lakossági tábhődíjak a hatósági gázárak növekedésénél lényegesen mérsékeltebben növekedtek. Az ez év végéig működő gázár-támogatási rendszer működéséből adódóan a támogatásból – az alacsonyabb távhődíj révén – alanyi jogon valamennyi lakossági távhőfogyasztó részesül.
Az új, szociális alapú támogatás bevezetésével a jelenlegi gázár-támogatás megszűnik, a támogatásból kizárólag a kormányrendeletben meghatározott jövedelem alatti rászorulók részesülnek majd. A rászorulókhoz a támogatás személyenként – a távhőszolgáltató által kiállított számlában – számlajóváírás formájában jut el, vagyis a számlában jóváírt támogatás a számla végösszegét csökkenti majd.
A kormányrendelet szerint a támogatás megállapítása iránti kérelmet a felhasználóknak a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kell benyújtani. A támogatást a távhőszolgáltató a MÁK határozata alapján a számla végösszegének csökkentése révén, a felhasznált hőenergia arányában gigajoule-ra vetítve (Ft/GJ) érvényesíti. A távhőszolgáltató az általa érvényesített támogatásról a költségvetés „Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez” elnevezésű Előirányzat kezelője részére köteles havonta adatot szolgáltatni, elszámolni. Az Előirányzat kezelője az érvényesített támogatást a távhőszolgáltató részére utólag megtéríti. A támogatásra jogosultsági időszak 2007. évben a január 1-je és október 31-e közötti időszak, ezt követően minden év november 1-jétől számított 12 hónap. Támogatás csak az adott jogosultsági időszakra érvényesíthető. Ebből következően a támogatás iránti kérelmet évenként meg kell újítani.
A támogatás a családon belüli egy főre (egy fogyasztási egységre) eső négy jövedelmi kategória alapján, különböző mértékek szerint jár majd. A támogatásból azok részesülhetnek, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre eső nettó jövedelme nem haladja meg 2007. évben az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét, vagyis a 93 905 forintot. Egy teljes fogyasztási egységnek azonban csak az első felnőtt személy számít, minden további nagykorú személy 0,9-es szorzóval, az első két kiskorút 0,8-as, a többi kiskorút pedig 0,7-es szorzóval kell figyelembe venni. (Így egy kétgyerekes négytagú család összes havi jövedelmét nem néggyel, hanem 3,5-tel kell elosztani.)
A módosításra javasolt önkormányzati rendelet 8. §-a szabályozza a visszamenőleges elszámolás elvégzésének feltételeit, a felhasználó és a távhőszolgáltató jogait és kötelességeit. A visszamenőleges elszámolás során a távhőszolgáltató a felhasználói közösség tagjai (díjfizetők) között egyszer már szétosztott, az épület által felhasznált hőmennyiséget és annak díját osztja fel és számolja újra el a díjfizetők között a lakásokba beépített költségmegosztók adatai alapján. A költségmegosztók leolvasott adataiból képzett felosztási arányszámokat a közösség képviselője adja meg a távhőszolgáltatónak. Az e szerint megállapított különbözetet az egyes díjfizetőkkel a távhőszolgáltató számolja el. A hatályban lévő szabályozás szerint visszamenőleges elszámolást a felhasználók díjmentesen naptári évenként legfeljebb két alkalommal igényelhetnek.
Az eddig is igen bonyolult, a felhasználók által nehezen áttekinthető visszamenőleges elszámolás végrehajtása a támogatási rendszer átalakulása, a támogatás érvényesítésének új módja, illetve az elszámolási, nyilvántartási kötelezettség teljesítése miatt azonban nemcsak kezelhetetlenné, áttekinthetetlenné válik, hanem teljességgel ellehetetlenül. Az ellehetetlenülés alapvető oka az, hogy a visszamenőleges elszámolás végrehajtása átnyúlik az egyik évről a másikra, így az új támogatási rendszer szerint meghatározott jogosultsági időszakokon is. Így a visszamenőleges elszámolás végrehajtása egyrészt szükségszerűen érintené, változtatná azokat a korábban már érvényesített támogatási összegeket is, amelyekkel a távhőszolgáltató a számlázást követően, az előző jogosultsági időszakban egyszer már az Előirányzat kezelőjével elszámolt. Másrészt a visszamenőleges elszámolás időszaka az esetek túlnyomó többségében nem esik egybe a kormányrendelet által meghatározott jogosultsági időszakkal. Így egyrészt a viszonylag nagy számú tulajdonosváltozások miatt, másrészt a jogosultságban bekövetkező változások miatt az új támogatási rendszerben a visszamenőleges elszámolás időszaka alatt megváltoznak a támogatásra jogosultak. Ezen felül a jogosultsági időszak díjfizetőnként az igénylés beadásának eltérő időpontjától is különböző lehet. Mivel a visszamenőleges elszámolás időszakának legvégén leolvasott költségmegosztók adatai arányszámot képeznek a hőmennyiség és díjának új megosztására, s ezek az arányszámok a visszamenőleges elszámolás teljes időszakára, általában egy évre vonatkoznak, megoldhatatlan megállapítani, hogy a visszamenőleges elszámolás valamely időszakában bekövetkező tulajdonos-, illetve jogosultváltozások miatt a díjfizető által teljes elszámolási időszakban elfogyasztott hőmennyiség mekkora hányada képezi a támogatás alapját, amelyet így érvényesíteni sem lehet, ezért szükséges a rendelet 8. §-ának hatályon kívül helyezése. Ugyanakkor továbbra is fennmarad a felhasználóknak az a lehetősége, hogy az R. 5. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a hődíj felosztási arányait szükség esetén akár havonta módosítsák, követve ezzel a hőfelhasználásban bekövetkezett változásokat.
A távhőszolgáltatónak jelenleg a felhasználók alig több mint 10%-ával, összesen 330 épülettulajdon-közösséggel van érvényben visszamenőleges elszámolásra szóló megállapodása. A visszamenőleges elszámolás ellehetetlenülése miatt ezeket a megállapodásokat a távhőszolgáltató kénytelen lenne egyoldalúan felmondani. A távhőszolgáltató a visszamenőleges elszámolást a szerződés szerinti időponttal, de felhasználói igényre legkésőbb a 2006. december 31-éig tartó időszakig a hatályos rendelkezések és a megállapodásban foglaltak szerint köteles elvégezni.
Javaslat új lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjak megállapítására
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése előírja, hogy „a legmagasabb árat – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is”.
Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság között érvényben lévő Együttműködési Megállapodás melléklete a díjmechanizmus előírása szerint soron kívül új díjakat kell megállapítani a hatósági energia árának, illetve a támogatási rendszer megváltozásakor.
Az érvényben lévő gázár-támogatási rendszer megszűnése következtében a távhőszolgáltató éves lakossági energiaköltségei 16,5 milliárd forintról 30,7 milliárd forintra, azaz 14,2 milliárd forinttal, 86%-kal nő. Ekkora mértékű költségnövekedést kigazdálkodni nem lehet, szükséges ezért a gázár-támogatási rendszer megszűnésével egyidejűleg, 2007. január 1-jétől történő új lakossági távhőszolgáltatási díjak megállapítása.
A gázár-támogatási rendszer megszűnése miatti költségnövekedés a lakossági távhődíjakat átlagosan 44,6%-kal növeli meg. A távhődíj kizárólag a több mint 14 milliárd Ft/év összegű gázár-támogatás megvonása miatt, azzal arányosan változik, ezért nem egy szokványos díjemelésről, hanem egy elkerülhetetlen díjkorrekcióról van szó.
Amennyiben 2007. január 1-jétől az új (gázár-támogatást nem tartalmazó) lakossági távhődíjak nem lépnének hatályba, abban az esetben két súlyos következménnyel kell számolni:
- A 2007. január 1-jétől hatályba lépő szociális alapú távhőtámogatás a szociális támogatásra jogosultak számára az új távhődíjak megállapításáig még a jelenleg érvényes – a gázár-támogatást tartalmazó alacsonyabb – távhődíjakat csökkentené, vagyis kvázi kétszeres támogatást eredményezne. Ennek eredményeként a szociális támogatásra jogosultak január 1-jétől a jelenleg érvényes, alacsonyabb távhődíjra kapnának támogatást, ezért alacsonyabb díjat fizetnének még a jelenleginél is. A fő problémát azonban számukra az jelentené, ha 2007. január 1-jét követő időszakban kerül sor az új távhődíjak megállapítására, mivel a szociális támogatásra jogosultak távhőszámlái – függetlenül a szociális támogatástól – egyik hónapról a másikra jelentősen megemelkednének. Ez kezelhetetlen helyzetet teremtene, ezért szükséges az új távhődíjak hatályba lépését az új szociális támogatás hatályba lépéséhez igazítani. Ha ez a két dolog nem esik egybe, nem azonos időpontban következik be, vagyis a szociális támogatás folyósítása megelőzi a távhődíjak emelkedését, akkor a szociális támogatás hatása lényegesen lecsökken és sokakban olyan vélemény alakulhat ki, hogy a Kormány által juttatott támogatást az Önkormányzat a díjemeléssel visszaveszi.
- A FŐTÁV Zrt. számára az új lakossági távhődíjak megállapításának késedelme jelentős, milliárdos nagyságrendű veszteségeket okozna. (Ha az új lakossági távhődíjak csak 2007. február hó 1-jétől lépnek hatályba, úgy a társaság vesztesége 2,4 milliárd, ha két hónappal később, vagyis 2007. március 1-jétől lépnek hatályba, abban az esetben a társaság vesztesége meghaladná a 4,5 milliárd forintot. Három hónapos késedelem esetén a veszteség elérné a 6,3 milliárd forintot.) Ilyen mérvű veszteséget semmilyen takarékossági intézkedéssel ellensúlyozni nem lehet.
A lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjtételek változásai
A légtérfogatos díjtételek és a fogyasztói terhek változásai
A lakossági felhasználók túlnyomó többsége – közel 99%-a – a légtérfogatos díjtételek szerint fizeti a távhőszolgáltatási díjakat, tekintettel arra, hogy esetükben a távhőenergia szolgáltatás hőátalakítással történik, így a hőközpont fenntartásáról, üzemeltetéséről, karbantartásáról a távhőszolgáltató gondoskodik.
A melléklet „A. Általános díjtételek” I. pontja szerinti, a közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogat esetén alkalmazott alapdíjak a melegvíz alapdíj és az ezt tartalmazó „B” típusú együttes alapdíj kivételével 44,6 – 44, 8%-kal, a hődíj ugyancsak 44,6 %-kal nő. Ezzel teljesül az az elvárás, hogy az alapdíj-hődíj aránya változatlan – fűtés és vízfelmelegítés esetén 48 - 52% – maradjon, amely most már megegyezik a távhőszolgáltató állandó és változó költségeinek arányával. A tarifák növekedése közötti minimális eltérést a díjak kerekítési és oszthatósági követelménye okozza. A melegvíz alapdíj 9,9%-kal, az ezt tartalmazó „B” típusú együttes alapdíj 31,8%-kal nő, tekintettel arra, hogy ebben a két tarifatípusban az energia költségek súlyaránya lényegesen kisebb a többinél.
A javasolt mértékű díjemelés azoknak az átlaglakással rendelkező, 52m2 alapterületű, fűtéssel és vízfelmelegítéssel ellátott háztartásoknak, akiknek a jövedelmi helyzetük alapján támogatás nem jár, az éves távhődíját, illetve költségét az átlagos hőfelhasználás mellett
- általános forgalmi adó nélkül 131 698,- Ft-ról 190 477,- Ft-ra változtatja, így
58 779,- Ft-tal, 44,6%-kal növeli,
- általános forgalmi adóval együtt 158 037,- Ft-ról 228 573 Ft-ra módosítja, vagyis 70 536,- Ft-tal, szintén 44,6%-kal emeli.
A bevezetésre kerülő új támogatás révén az éves fogyasztói teher változása a háztartások jövedelmi helyzete függvényében a következők szerint alakul:
Egy fogyasztási egységre jutó Fogyasztói teher változása
havi jövedelem (Ft/fogy.egys.) (%)
– 53 660 -1,3
53 661 – 67 075 +7,0
67 076 – 80 490 +15,4
80 491 – 93 905 +23,7
93 906 – +44,6
A MW-os díjtételek változásai
E tarifa-típus azokra a felhasználókra vonatkozik, akiknek a távhőszolgáltató a távhőenergiát átalakítás nélkül adja át, vagyis a hőátalakításról nem a távhőszolgáltató, hanem a felhasználó saját maga gondoskodik. Jelenleg a felhasználók elenyésző hányada (0,8%-a, közel kétezer háztartás) tartozik ebbe a körbe.
A hőteljesítmény alapú (MW-os) díjak – a melléklet „A. Általános díjtételek” II. pontjában szereplő, a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény esetén alkalmazott díjtételek – mind az alap- mind a hődíj egyaránt – szintén 44,6%-kal emelkednek. A fogyasztói teher a háztartások jövedelmi helyzetétől függően az előzőek szerint változik.
A választható díjtételek változásai
Ez a tarifatípus évek óta eredményesen működik, mivel kedvező lehetőséget biztosít a távhőszolgáltatási költségük mérséklésére azoknak a még kisszámú felhasználóknak, akiknek az éves fajlagos hőfelhasználása az átlagosnál alacsonyabb.
A légtérfogatú alapdíjas felhasználók – a rendeletben meghatározott feltételek mellett – a mellékletben foglalt „A. Általános díjtételek” helyett a „B. Választható díjtételeket” választhatják. Részükre a díjváltozás, illetőleg a fogyasztói teher változásának mértéke megegyezik az általános díjtételekben bekövetkezett, illetve a jövedelmi helyzet függvényében bemutatott változásokkal. A minimális eltéréseket a díjak oszthatósági és kerekítési követelményei indokolják.
A lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) számú önkormányzati rendelet javasolt módosítását az I. számú melléklet tartalmazza.
A jelenleg hatályos és a javasolt új távhőszolgáltatási díjak összehasonlítását, az egyes díjtételek változását a II. számú melléklet mutatja be.
Az új hődíjakat a rendelet hatályba lépését követő első alkalommal történő mérőleolvasás utáni fogyasztásra lehet alkalmazni.
A 2007. január 1-jétől javasolt lakossági távhőszolgáltatási díjak kalkulációja terjedelmi okok miatt nem került sokszorosításra, az megtekinthető a Főpolgármesteri Hivatal Kommunális Ügyosztályán.
Kérjük a T. Közgyűlést az előterjesztésben foglalt javaslat elfogadására és a vonatkozó rendelet megalkotására.
Döntési javaslat
A Fővárosi Közgyűlés
- Megalkotja a …………/2006. (…………..) számú önkormányzati rendeletét a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) Főv. Kgy. számú rendelet módosításáról.
Határozathozatal módja: a rendelet elfogadásához minősített szavazattöbbség szükséges.
Budapest, 2006. november
főpolgármester-helyettes főpolgármester-helyettes
Láttam:
dr.Tiba Zsolt
főjegyző
Mellékletek:
I. Önkormányzati rendelettervezet a lakossági távhőszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhőszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII.16.) Főv. Kgy. számú rendelet módosításáról.
II. A jelenleg hatályos és a megállapításra javasolt új távhőszolgáltatási díjak összehasonlítása, az egyes díjtételek változása.