2006-11-Regionális szolgáltatásszervezés regionalistanacs

Győri Péter                                        „Tékozló koldus…”

Dr. Győri Péter:

A szociális szolgáltatások átalakítása programja – kiegészítő   vázlatpontok a regionális és kistérségi szolgáltatásszervezés és finanszírozás kérdéséhez

(2006. november)

Tartalom

Előljáróban

A döntéshozatal és finanszírozás decentralizált módja…

Döntéseket megalapozó tervezés

• Nemzeti Szociálpolitikai Program
• Regionális Szociálpolitikai Program
• Szolgáltatók szakmai terve

Szolgáltatásszervezés

Az ellátásszervező feladata

Kapacitásszabályozás, befogadás

További lehetséges szabályozási lépések a szociális ellátó rendszer átalakításáról

Jelenlegi regionális tanácsok

• Kompetenciák jelenleg
• Reprezentáció jelenleg
• Regionális forrás (allokáció) jelenleg

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok

Célállapot

A javaslat előnyei

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok - Lehetséges kompetenciák

• Véleményezés – kezdeményezés – koordináció
• Tervezés – szervezés – forrásallokáció

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok - Lehetséges reprezentáció

• A tanács
• A szakbizottságok

Egy tapasztalati példa a regionális forrásallokációra

A kistérségi szinten összehangolt szociális és humán szolgáltatások kialakításának lehetőségei, egyes kérdései

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet (hálózat) „szociális pillérének” lehetséges tartalma

Alapelvek - célok

A kistérségi szolgáltatás-szervezés néhány feltétele települési szinten

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezeteken belüli egyes kapcsolódások sémája

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek hálózata létrehozásának a célja

• Egyablakos rendszer
• Adatkezelés - nyilvántartás
• „Esetmenedzser” és beilleszkedési megállapodás

Egyes szociális, illetve munkaügyi szolgáltatások és ügyfeleik kapcsolatainak sematikus modellje (Jelenlegi állapot)

Egyes szociális, illetve munkaügyi szolgáltatások és ügyfeleik kapcsolatainak sematikus modellje (Javaslat szerinti állapot)

A szociális szolgáltatások és kapcsolódó támogatások  újraépítéséhez szükséges munkálatok egyes lépései (Vázlatos ütemterv)

Melléklet:

258/2004. (IX. 16.) Korm. Rendelet a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól

Előljáróban

Ez a dokumentum vállaltan egy olyan összeállítás, mely nem tartalmaz „végleges” javaslatot, „tökéletes megoldást”, viszont hozzá kíván járulni a szociális szolgáltatások szükséges és lehetséges átalakításának finanszírozási-szervezeti kérdései bátor továbbgondolásához. Amikor 2006. áprilisában, a parlamenti választások másnapján Mózer Péterrel közösen letettük a szakmai nyilvánosság és a döntéshozó politikusok asztalára a „Tékozló koldus ruháját szaggatja…” c. program-javaslatunkat, akkor azt gondoltuk, hogy az elmulasztott négy év után (elmulasztott, mert a szakmai körökben nyilvánvaló, szükséges változtatásokra a szociális szolgáltatások terén nem került sor, a – Bánfalvi István vezette - SZOLID-projekt elbukott), még egy ilyen négy év nem következhet. Pontosabban, azt gondoltuk, hogy megtesszük a tőlünk telhetőt, hogy ne ismétlődhessen meg az a látványos – kapkodő és ellentmondásos szabályozásban és finanszírozásban formát öltő - semmit tevés, mely csak elmélyíti a szociális szolgáltatások terén tapasztalható, elhúzódó válságot.

Program-javaslatunkat azóta számos fórumon megvitattuk, számos szakember kolléga segített bennünket gondolataink ütköztetésében, tisztázásában. Ennek hatására is, de eredeti tervünk szerint is folyamatosan dolgoztunk az egyes kérdések, kérdés-csoportok továbbgondolásán, további kifejtésén. Miközben ezt tettük, számos esemény hatott munkánkra, melynek nyomai ezen a dokumentumon is jócskán meglátszanak. Csak példaszerűen:

• A kormány különösebb politikai egyeztetések nélkül beterjesztette a regionális önkormányzatokra vonatkozó törvény-javaslatát, mely természetesen így elbukott.
• A parlamenti ellenzék teret nyert az önkormányzati választásokon, így alku poziciói erősödtek a már meglévő Regionális Fejlesztési Tanácsokban.
• A kormány az NFT II. fejlesztési forrásokat és a kapcsolódó tervezést radikálisan centralizálta a régiók rovására.
• Nagy lépésekben megkezdődött az egészségügyi rendszer reformjához vezető szabályok kialakítása és jóváhagyása – melynek során a már működő Regionális Egészségügyi Tanácsok a korábbinál jóval nagyobb szerephez jutottak.
• Minden kezdeményezés ellenére a szociális szolgáltatások finanszírozása, szabályozása átalakításának az előkészítését a döntéshozók és döntéselőkészítők mindeddig elodázták.
• A szociális ügyek irányítását összevonták a foglalkoztatási ügyek kormányzati irányításával, melynek egyetlen következménye eddig a szervezeti és finanszírozási zűrzavar, zűrzavaros koncepciók, vagy inkább gondolat-szilánkok felröppenése. A részben ezek megideologizálására hivatott  (jobb sorsra érdemes) ÁRB SzÉF (Államreform Bizottság Szociális és Foglalkoztatási Munkacsoport) – ismét Bánfalvi István vezette – tevékenységét az egy helyben toporgás jellemzi.

Mindezen körülmények között nehéz lett volna összefüggő, kicsiszolt programrészt összeállítani a szociális szolgáltatások átalakítása programja regionális és kistérségi szolgáltatásszervezési és finanszírozási kérdéseiről. (Eredetileg úgy gondoltuk, hogy vagy elindulnak 2006. végéig a reform munkálatok a szociális területen is, s akkor ehhez járulhatunk hozzá, vagy nem indulnak el és akkor nyugodtan gondolkodhatunk magunkban, szakember kollégáink körében. A helyzet ennél bonyolultabban alakult.)

Ennyi előzetes után nézzük, mit is tartalmaz ez az összeállítás.

Eredeti program-javaslatunkban több ponton is hivatkoztunk (még több helyen nem hivatkoztunk, csak gondolkodás közben felhasználtuk) a külföldi példákra, ún. „jó gyakorlatok”-ra, de azt kellett tapasztalnunk, hogy nálunk a jó gyakorlatok inkább arra valók, hogy nehogy tanuljunk belőlük, sőt inkább úgy érezzük, hogy a mi gyakorlatunk a legjobb (bár még kicsit tökéletlen). A regionális, vagy középszint finanszírozási, szervezési lehetőségeire megpróbáltuk ráirányítani a figyelmet azzal is, hogy hivatkoztunk a regionalizmus kiterjedt és igen fejlett hazai irodalmára, előzményeire, de sokat utánaolvasni senki sem szeret… A regionális önkormányzatok létrehozására irányuló, már említett, sikertelenségre ítélt kormányzati kezdeményezés növelte az ezirányú – tudatlansággal jól megágyazott - szakmai szkepszist.

Ugyan a szociális ügyekkel foglalkozók nagy része nem ismeri a hazánkban már évek őta működő regionális fejlesztési tanácsok és regionális egészségügyi tanácsok tevékenységét és szerepét, azonban az elmúlt rövid időszak fordulatai mégis ezekre irányítottak némi fényt, ezért most megpróbáltuk ezeket a példákat közelebbről megvizsgálni, alkalmazásuk lehetőségét felvetni. Talán a hazai példák felbátorítják a szociális szolgáltatások területén dolgozókat, az erről döntéseket hozókat, hogy érdemes egy-egy „testvérágazatra” néha oldalpillantást vetni, hogyan is működik ott a finanszírozás-szolgáltatásszervezés, talán tanulhatunk belőle, talán megpróbálhatunk ezt-azt adaptálni (ez igazán nem Amerika!), talán még össze is hangolhatnánk lépéseinket-szerveződési módjainkat (bár ez már igazán túl szép lenne).

Nos, ezért kísérletet tettünk arra, hogy – sete-suta módon, inkább csak a gondolatébresztés céljából – „átfordítsuk” a hazai egészségügyi ellátásszervezés egyes elemeit a szociális szolgáltatásszervezés területére.

Ezt követően összefoglalóan bemutatjuk, hogy a jelenleg működő Regionális Fejlesztési Tanácsok, Regionális Egészségügyi Tanácsok, Regionális Szociálpolitikai Tanácsok milyen kompetenciákkal rendelkeznek, milyen reprezentáció (delegálási rend) jellemzi ezeket, és milyen szerepük van a forrásallokáció folyamatában. Látni fogjuk, hogy mindezen képződmények „történelmi produktumok”, létrehozataluk és változásaik sajátos körülmények következményei, olyanok, mintha nem is egy országban működnének.

Nem fűztük össze, nem kalapáltuk egybe ezeket a hazai kezdeményeket, de néhány elemmel gazdagítottuk, szerkezetében tisztítottuk ezek alapján az eredeti program-javaslatban megfogalmazottakat a Regionális Szociálpolitikai Tanácsok lehetséges kompetenciáira, reprezentációjára vonatkozóan. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ezek a kérdések (kompetencia, reprezentáció, allokációbeli szerep) mindig az aktuális viták, erőviszonyok eredőiként alakulnak ki, nem vegytiszta laboratóriumi képződmények. Amit a magunk részéről fontosnak tartunk, az „pusztán” annyi, hogy a szociális szolgáltatásokra – azok létesítésére, működtetésére, átalakítására és finanszírozására – vonatkozó mára kialakult túlcentralizált döntéshozatali mechanizmust a mainál decentralizáltabb és differenciáltabb eljárásokkal javasoljuk felváltani. Részben az ésszerű  és elkerülhetetlen kapacitásszabályozás, részben a szükségletek jobb kielégítése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a döntéshozatali eljárásban a különböző szereplők (stakeholder-ek), érdekképviselők, a különböző szektorok, fenntartók rendszerbe beépített, megfelelő szerepet játszanak. És fontosnak tartjuk, hogy maguk a szolgáltatást nyújtók is – mind a tervezés, a szükségletek artikulálása, a döntéselőkészítés, visszacsatolás során – kulcsszerepet kapjanak.

Továbbra sem fogadjuk el azt a „felvilágosult abszolutista”, nem ritkán a szociális problémák mögé bújó elitista szemléletmódot, hogy mindent csak és kizárólag egy (fiktív és idealizált) központból lehet jól eldönteni, a vidék Magyarországa valami félelmes, rettegni való terrénum. Minden eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy erre a „jól múködő egy központra” semmi garancia nincs, ezzel szemben vannak jól és rosszul működő lokális mechanizmusok. Jelen dolgozatunkban szisztematikusan nem rajzoltuk föl a kapcsolatot a javasolt regionális szolgáltatásszervezés, forrásallokáció és a javasolt kistérségi szintű szolgáltatásszervezés, szolgáltatásnyújtás között. Ezzel most még adósak maradunk, bár az utalások alapján a kép már most kirajzolódhat. Viszont némileg átdolgoztuk egy korábbi, a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások integrált kistérségi központjára vonatkozó modell-javaslatunkat. Részben, mert azt tapasztaltuk, hogy ez korábbi formájában számos félreértésre adott alkalmat - megítélésünk szerint  rajtunk kívül álló, bürokratikus-hatalmi-anyagi erők hatására, részben pedig, mert a korábbi verzióból valóban nem volt megfelelően „kihallható”, hogy a hangsúly a kistérségi szintű, összehangolt szerveződési módban rejlő kiaknázatlan lehetőségeken van, a szociális segítségnyújtás határterületi kapcsolatainak megerősítésén, a szétaprózódott humán szolgáltatások ügyfélbarát működtetésén, nem pedig nyers, központi  hatalmi  érdekek szolgálatán.

A döntéshozatal és finanszírozás decentralizált módja…

A következőkben tehát kísérletet teszünk arra, hogy már meglévő és működő hazai intézmények és eljárások szabályait mintegy „átfordítjuk” a szociális szolgáltatások területére. Mindig jelezzük a forrást. A szövegeken a szükséges mértékben az ésszerüség határain belül módosítottunk, de meghagytuk azok logikáját. Ezek tehát inkább példák, mint javaslatok, de olyan példák, melyek megfelelő adaptálással, megvitatásukat követően akár javaslatok kiinduló pontjai, rész-elemi lehetnek. Kétségtelenül azért is választottuk ezt a különös múfajt, mert úgy gondoljuk, hogy az idő sürget bennünket, miközben más területeken már a harmadik lépésnél tartanak a nagy rendszerek átalakításaval, aközben a szociális ellátás területén még a modellek körül folynak a nem mindig termékeny, sokszor inkább a kivárásra, kibekkelésre a változtatások obstrukciójára alkalmat nyújtó polémiák.

Döntéseket megalapozó tervezés^[1]

Dolgozatunk középpontjában a maitól eltérő, annál megalapozottabb és differenciáltabb döntéshozatali eljárások felvázolása áll. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a tervezés elfogadható rendjének a kialakítása. Enélkül nincs sem ésszerű kapacitásszabályozás, sem alátámasztható prioritás-kijelölés, sem szükségletorientált allokáció, szolgáltatásszervezés. A szociális területen ma is működnek – ugyan sokszor megcsonkított szerepkörben – ezt szolgáló intézmények, eljárások: ilyen az NCSSZI regionális tervezési-fejlesztési részlege, a minisztérium stratégiai részlege, a szociális forrásközpontok egy része, a szolgáltatásfejlesztési koncepciók – ki nem használt – halmaza stb.

Nemzeti Szociálpolitikai Program

Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képező Nemzeti Szociálpolitikai Program (a továbbiakban: NSzP) a szociálpolitikai tervezés alapja. A NSZP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetőleg településfejlesztési, és egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetőleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.

Az NSZP tartalmazza

a) a lakosság szociális állapotának bemutatását különös figyelemmel a kiemelkedően kritikus területekre,

b) a megvalósítani kívánt társadalomfejlesztési és szociális célok meghatározását,

c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét,

d) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket, különös tekintettel a pénzügyi forrásokra,

e) a lakosság szociális állapota és az azt meghatározó tényezők alapján várható szociális ellátási szükségletet és annak változásait,

f) a szociális szolgáltatási rendszer - ideértve a finanszírozást és a szakmai irányítást is - fejlesztési irányait,

g) a szociális ellátórendszer szerkezetében indokolt változásokat,

h) a fejlesztési prioritásokat,

i) a humán erőforrással kapcsolatos fejlesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket,

j) a stratégiai jelentőségű beruházásokat,

k) az ágazat kutatás-fejlesztési irányait,

l) a szakmai szabályozás és a minőségbiztosítás fejlesztési tervét.

Az NSZP előkészítése során a miniszter javaslatot kér

a) a Regionális Szociálpolitikai Tanácsoktól,

b) a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól, továbbá a helyi önkormányzati szövetségektől,

c) a szociális szolgáltatások területén működő szakmai kamaráktól, szakmai és érdek-képviseleti szervektől.

(5) Az NSZP tervezetét véleményezi az Országos Szociálpolitikai Tanács. Az NSZP-t az Országgyűlés fogadja el.

Regionális Szociálpolitikai Program

Az NSZP-hez igazodva a Regionális Szociálpolitikai Tanács elkészíti a régió szociálpolitikai programját.

A regionális szociálpolitikai program tartalmazza

a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, a szociális állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, munkaerőpiaci tényezőket, a lakosság szociális állapotának legfontosabb jellemzőit,

b) a szociális szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a feladatok összetételének tervezhető változásait, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,

c) az ellátásban részt vevő szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,

d) a szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.

A program elkészítése során figyelembe kell venni a szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, az önkormányzatok szakmai, fejlesztési terveit.

A regionális szociálpolitikai program összeállítása során ki kell kérni a szolgáltatással nem rendelkező helyi önkormányzatok javaslatait is.

A programot a Regionális Szociálpolitikai Tanács – külön szabályok figyelembe vételével -fogadja el.

A programot meg kell küldeni a régióban működő valamennyi szociális közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá a minisztériumnak is.

Szolgáltatók szakmai terve

A régió területén működő …. szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a regionális szociálpolitikai program alapján, azzal összhangban.

A szakmai terv tartalmazza

a) a szociális szolgáltató feladatok összetételének változtatásával,

b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,

c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,

d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint

e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.

(3) A szakmai tervet a fenntartó fogadja el.

(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a területileg illetékes Regionális Szociálpolitikai Tanács számára.

A szolgáltatók a rendelkezésükre álló és a Regionális Szociálpolitikai Tanács által kért valamennyi adatot rendelkezésre bocsátják azzal, hogy nem adhatnak át személyazonosítóval összekapcsolható adatot.

Szolgáltatásszervezés^[2]

A szociális szolgáltatások szolgáltatásszervezési rendszere az érintettek szociális állapotának, az általuk igénybe vett szociális szolgáltatások hatékonyságának, minőségének és az ellátások szervezettségének javítása, valamint a felszabaduló források célszerű felhasználása érdekében biztosítja

a) az igénybe vehető szociális ellátások adott szinten történő megszervezését, megfelelőségének és minőségének - az igénybevételi adatok alapján történő - nyomon követését,

b) az ellátást nyújtó szociális szolgáltatók munkájának koordinálását,

c) az ellátásokról történő folyamatos visszacsatolást, valamint

d) a szociális szolgáltatások fejlesztési és prevenciós programjainak a koordinálását.

A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével (a szociális ügyekért felelős miniszter, …, továbbiakban: kiszerződő szervezet) a szociális szolgáltatások nyújtásának megszervezésére a külön jogszabály szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, a szociális ellátás szervezésére vállalkozó szociális szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátásszervező) köthet szerződést.

Az ellátásszervező feladata:

a) az ellátásszervezés és koordinálás, az ügyfélút követése,

b) a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása, ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően előírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv jóváhagyásra való megküldése a kiszerződő szervezet részére,

c) a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése, különösen minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,

d) a g) pontban foglaltakra figyelemmel a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a kiszerződő szervezettől kapott tételes ügyfélforgalmi adatok elemzése, monitoringrendszer működtetése,

e) a nyújtott szociális ellátások ügyfélforgalmi adatainak elemzése,

Az érintett szociális szolgáltatások fedezetéül az ellátások előirányzatának - az igénybe vevők  kora, neme szerinti és külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján számított - arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintettek által igénybe vett szociális szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: elvi számla) a kiszerződő szervezet vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet felosztására és felhasználására a költségvetési törvényt és az e törvény felhatalmazásán alapuló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ellátásszervezővel kötött szerződésben a szerződés hatályára, módosítására, felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell

a) arról, hogy az ellátásszervező mely szociális szolgáltatásokat nyújtja saját maga, illetve más szociális szolgáltató igénybevételével,

b) a teljes körű minőségi, hatékony szociális szolgáltatás biztosításáról, a prevenciós programok megvalósítására vonatkozó kötelezettség vállalásáról,

c) az elvi számlán jelentkező megtakarítás elszámolásáról,

d) az adatszolgáltatási kötelezettségről,

e) az ellenőrzésről,

f) a szerződésszegés esetén az igény érvényesítéséről,

…

Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló finanszírozott szociális szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett ügyfelek szociális ellátásában való közreműködésre.

A szolgáltatási szerződések megkötése során az ellátásszervezőnek a működés földrajzi határain belül - Budapest kivételével - zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével.

A Kormány állapítja meg, többek között:

• az ellátásszervező kiválasztására irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó,
• az ellátásszervezővel szemben támasztott követelményekre vonatkozó,
• az ellátásszervezési szerződés tartalmi elemeire és mellékleteire vonatkozó,
• a szociális szolgáltatók részvételére vonatkozó,
• a fejkvóta megállapítására vonatkozó,
• az elvi számla vezetésének és egyenlegszámítási módjának, a bevételi többlet kiutalására, felhasználására, ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó,
• a pénzeszköz-áramlás szabályainak és ellenőrzése módjára vonatkozó,
• az ellátásszervező megszűnésére,  kilépésére alkalmazandó

szabályokat.

Kapacitásszabályozás, befogadás^[3]

A kiszerződő szervezet az érintett szociális szolgáltatásokra biztosítja a szükséges kapacitás lekötését, a teljesített szolgáltatások finanszírozását és ellenőrzését, továbbá ennek érdekében az ellátást nyújtó szociális szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt.

A kiszerződő szervezet a pénzügyminiszter egyetértésével az előzetesen megállapított kapacitáson túlmenően azzal a jogszabályi feltételeknek megfelelő szociális szolgáltatóval is finanszírozási szerződést köthet, amely

a) a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékonyabb megoldást kínál, vagy

b) kiemelkedően eredményes szociális ellátást nyújt, vagy

c) speciális ellátási igényt elégít ki, vagy

d) országos, illetve regionális ellátási területtel működik, vagy

e) az ellátott terület szociális mutatóihoz szakmai összetételében a meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást nyújt.

Az engedéllyel rendelkező szolgáltatóval a kiszerződő szervezet minden év december 31-ig köt finanszírozási szerződést.

A szolgáltatói kapacitások kihasználatlansága esetén a finanszírozott kapacitások mértéke csökkenthető, illetve szakmai összetétele megváltoztatható.

A kapacitások kihasználatlanságának tényét a „szociális hatóság”… igazolja.

….

A kiszerződő szervezet (a szociális ügyekért felelős miniszter) a pénzügyminiszter egyetértésével a Minisztérium hivatalos lapjában közzétett szakmai prioritások figyelembevételével kapacitások befogadására - külön jogszabályban foglaltak szerint - pályázatot ír ki.

A pályázat elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy a pályázat eredményeként a szociális szolgáltató

a) országos, illetve regionális ellátási területtel működjön, vagy

b) kiemelkedően eredményes szociális ellátást nyújtson, vagy

c) a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékony megoldást nyújtson, vagy

d) az ellátott terület szociális mutatóihoz szakmai összetételében, a meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást végezzen, vagy

e) segítse a szociális ellátó rendszerhez való hozzáférési esélyek kiegyenlítését.

A külön jogszabályban foglaltak szerint előzetes befogadás szükséges, amennyiben

a) a címzett támogatás szakmai programja,

b) a központi költségvetésből támogatott egyéb beruházás,

c) az európai uniós pályázat,

d) a Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltak,

e) a regionális fejlesztések,

f) a nemzeti hosszú távú szociálpolitikai programok

megvalósítása többletkapacitások befogadását igényli.

A pályázat kiírásánál és a kapacitások befogadásánál figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő kapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg

a) a költségvetési törvényben rendelkezésre álló források, és

b) a befogadást megelőzően megszűnő szerződés következtében felszabaduló finanszírozás

együttes összegét.

Az illetékes regionális szociálpolitikai tanács rangsorolja a működési területéről benyújtott kapacitás iránti igényeket.

A rangsort a kapacitások befogadásáról szóló döntés meghozatala során figyelembe kell venni.

Váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet jelentkezése esetén kérhető többletkapacitás rendkívüli befogadására a külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. A befogadás a váratlan esemény vagy az előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet fennállásának időtartamára történhet.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a lekötött kapacitások módosításának, az új szolgáltatók és a kapacitások befogadásának, illetve a kapacitáslekötés megszűnésének részletes szabályait, eljárási rendjét, továbbá a kiírandó pályázatoknak és a regionális szociálpolitikai tanácsok részvételének szabályait, valamint a rendkívüli esemény miatti és az előzetes befogadások részletes eljárási rendjét rendeletben határozza meg.”

További lehetséges szabályozási lépések a szociális ellátó rendszer átalakításáról

Amikor ez a dolgozat íródik, az Országgyűlés még nem fogadta el az egészségügyi ellátó rendszer finanszírozásának – szolgáltatásszabályozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy amikor „kézbe kerül” ez a dolgozat, hangos lesz az ország attól, hogy hogyan is tudnak nagyon fontos kérdésekben döntést hozni regionális szinten az ágazat szereplői. Biztos vagyok benne, hogy meg tudják majd hozni a döntéseket és ezzel jelentős példát mutatnak majd arra vonatkozóan, hogy nem csak egy központból születhetnek fontos döntések, sőt. Sőt, hosszú-közép távon csak a nyitott és mainál decentralizáltabb – de jól szabályozott – módon érdemes kormányozni a nagy ügyeket (feltéve, ha nem a puszta intézkedésekről hitetjük el magunkkal és másokkal, hogy az a kormányzás…).

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1375. számú törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, 2006. november alapján

Az Országgyűlés - az állam szociális ellátórendszer megszervezéséért és működtetéséért fennálló felelőssége hatékony érvényesítésének és a lakosság számára a szociális ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának érdekében, - a szociális ellátások és fejlesztések szükségletekkel való összehangolásának elvét érvényesítve megalkotja a szociális ellátó hálózat megújítását és folyamatosan magas színvonalú működését szolgáló következő törvényt:

1. §

(1) E törvény hatálya

b) a közfinanszírozásban részesülő szociális szolgáltatók fenntartóira és

működtetőire, valamint a fenntartásukban működő szociális szolgáltatókra,

c) a szociális ügyekért felelős miniszterre, a szociális államigazgatási szervekre,

d) a regionális szociális tanácsokra

terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában

b) szociális közszolgáltatás: a részben vagy egészben a központi költségvetés terhére finanszírozott szociális szolgáltatás;

f) kapacitás-keret: az e törvény keretében finanszírozott ellátási kapacitások mennyisége;

g) régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-

ának e) pontjában meghatározott régióval megegyező terület;

h) Regionális Szociálpolitikai Tanács: a Szt. törvényben foglaltaknak megfelelően létrehozott és működő szervezet;

j) ellátási kapacitás: a külön jogszabályban előírt szolgáltatási egység;

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában a Szt. szerinti

fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

2. §

A helyi önkormányzat a szociális ellátás érdekében más szociális közszolgáltatóval ellátási szerződést köthet. A szerződés kötés során a … törvény … §-aiban foglaltakat kell

alkalmazni.

3. §

(2) A x. számú melléklet határozza meg az egyes régiókban felosztandó alap- és szakellátási normatívákat szakmacsoportonkénti bontásban.

(3) A x. számú mellékletben meghatározott alap- és szakellátási normatívákból

bármely, az adott régióban működő szociális szolgáltató részesülhet.

4. §

(1) A szociális ügyekért felelős miniszter felosztási javaslatot készít a x. számú mellékletben meghatározott regionális ellátási normatívák és a hozzájuk tartozó ellátási területek szociális szolgáltatók közötti felosztásáról és e törvény hatálybalépésétől számított 8 napon belül megküldi azt az illetékes REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS számára.

(2) A felosztási javaslat készítése során figyelembe kell venni, hogy

a) a felosztható alap- és szakellátási normatívákból bármely, az adott régióban működő szociális szolgáltató részesülhet,

b) ……………………..

c) a finanszírozott ellátást nyújtó szociális szolgáltatók régión belüli egymástól

való távolságának meg kell felelnie a miniszter által külön jogszabályban meghatározott elérési és kapacitáselosztási szabályoknak.

(3) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS az (1) bekezdés alapján készített javaslat megérkezésétől számított 20 napon belül dönt a normatívák és a hozzájuk tartozó ellátási területek szociális szolgáltatók közötti felosztásáról. A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS a felosztási javaslatban foglaltaktól eltérő döntést is hozhat, amennyiben

a) az megfelel a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szempontoknak,

b) az előnyben részesíti azt az szociális szolgáltatót,

ba) amelyik fenntartója intézményfenntartói társulás, vagy többcélú kistérségi társulás,

vagy ennek a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS döntéséig történő létrehozását nyilatkozatban vállalja,

bb) amelynek tulajdonosa vagy működtetője az szociális szolgáltató alkalmazottai részvételével létrehozott gazdasági társaság,

c) az az irányadó normatívát nem lépi túl.

(5) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS a döntésről és annak érvényessé válásáról tájékoztatja a felelős minisztert és a szociális államigazgatási szervet.

(6) Amennyiben a normatívák felosztásáról szóló érvényes döntés nem születik meg a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint, a felelős miniszter 8 napon belül dönt az adott régió normatíváinak felosztásáról.

(7) A (6) bekezdés szerinti felosztás a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok

szerint bíróság előtt megtámadható, azzal, hogy a keresetnek az (6) bekezdés szerinti felosztás

végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(8) A felosztott ellátási normatívákról, a hozzájuk tartozó ellátási területtel együtt –

szociális szolgáltatónként – a szociális államigazgatási szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba bárki betekinthet. A nyilvántartást vezető a saját honlapjáról biztosítja a betekintést, illetőleg a hozzáférést a nyilvántartásba.

5. §

(1) A fenntartó a szolgáltatói kapacitások kihasználatlansága esetén a szociális ellátás mértékét – a szociális szolgáltató szakmai véleményének kikérését követően – csökkentheti az átlagtól való eltérés mértékében, illetve szakmai összetételét a külön jogszabályban foglaltak szerint megváltoztathatja.

(2) A kapacitások kihasználatlanságának tényét a szociális államigazgatási szerv hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS az (1) bekezdés alapján felszabaduló kapacitást a 4. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően oszthatja fel.

(4) Amennyiben valamely kapacitás finanszírozására irányuló szerződés megszűnik, a (3)

bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

6. §

A szomszédos régiókban működő REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS-ok a x. számú melléklet szerinti normatíváik terhére megállapodást köthetnek a régiók közötti kapacitásátadásról, amennyiben az – a 4. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti elérési szabályokat figyelembe véve – a régió határának mentén élők szociális ellátása érdekében megvalósuló feladatátadáshoz szükséges.  

7. §

(1) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS minden év június 30-áig módosíthatja a normatíva-felosztást a 4. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott eljárás keretében. A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS köteles minden év június 30-áig a rendelkezésére álló normatívák terhére érdemben elbírálni a régió területén működő szociális szolgáltatók fenntartóinak a kapacitások finanszírozásba történő befogadása iránti kérelmét.

(2) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS a x. számú mellékletben meghatározott normatíván belül az egyes szakmacsoportokhoz tartozó kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosíthatja.

(3) Az szociális szolgáltató fenntartója a x. számú mellékletben meghatározott kapacitások tekintetében a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS-nál, az y. számú mellékletben meghatározott kapacitások tekintetében a felelős miniszternél kezdeményezheti a bentlakásos kapacitás legfeljebb 10 százalékának alapellátási kapacitássá történő – külön jogszabály szerinti – átcsoportosítását.

8. §

(1) A miniszter felelős

b) a x. számú mellékletben meghatározott normatíva felhasználásával nyújtott szociális alap- és szakellátások - költségvetés terhére történő külön jogszabály szerinti - finanszírozásáért.

(2) A kiszerződő szervezet– a külön jogszabályban foglaltak szerint - finanszírozási szerződést köt

b) azzal az szociális szolgáltatóval, aki a 4. § alapján a x. számú mellékletben meghatározott normatívából kapacitásban részesült, annak mértékéig,

c) a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS által a 7. § (1) bekezdése alapján megnevezett szociális szolgáltatóval,

(3) A szociális államigazgatási szervezet ellenőrizheti, hogy a finanszírozási szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges kapacitás megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állása biztosított-e. Amennyiben az ellenőrzés során a vizsgált rendelkezésre állás nem biztosított, kezdeményezi a szerződés módosítását.

9. §

(1) A kiszerződő szervezet kezdeményezheti a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS-nél, a szociális államigazgatási szervezet pedig elrendelheti a 7. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását a felosztható kapacitások terhére, amennyiben

a) az külön jogszabály szerinti szakmai, illetőleg ellátási érdekből szükséges, és

b) a pályázat kiírásával az államháztartásért felelős miniszter egyetért.

(2) Amennyiben azt váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási

szükséglet jelentkezése indokolja, a szociális államigazgatási szervezet a felelős miniszter és a államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával a kiszerződő szervezetnél kezdeményezheti – a szociális szolgáltató megjelölésével egyidejűleg - az x. számú mellékletben meghatározott kapacitásokon felüli kapacitásra történő finanszírozási szerződés megkötését.

(3) A kiszerződő szervezet a (2) bekezdés alapján megkötött finanszírozási szerződést a váratlan esemény vagy az előre nem látható módon bekövetkezett ellátási szükséglet megszűnését követően felmondja, illetve legkésőbb 6 hónap elteltével – és ezt követően hathavonként – felülvizsgálja.

10. §

(1) A 8. § (2) bekezdése alapján megkötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező szociális szolgáltatónak a kiszerződő szervezet számára működési többletforrás-igényt eredményező fejlesztése nyomán létrejövő kapacitás tárgyában csak akkor köthető finanszírozási szerződés a többletkapacitás létrejöttétől számított három évig, ha a fejlesztéssel az illetékes REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS véleményének kikérését követően a kiszerződő szervezet a felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben előzetesen – a külön jogszabályban foglaltak szerint – egyetértett. Amennyiben a fejlesztés az Új Magyarországért Fejlesztési Tervet érinti, az illetékes REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS megkeresi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, melynek véleményét a javaslat kialakítása során ki kell kérni.

(2) A 8. § (2) bekezdése alapján megkötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, önkormányzati költségvetési szerv formájában működő szociális szolgáltató tulajdonosa a tulajdonában lévő, a finanszírozási szerződés tárgyát képező szociális tevékenység céljára használt ingatlan értékesítéséből származó bevétel legalább 50 százalékát köteles a tulajdonában lévő, a finanszírozási szerződés tárgyát képező szociális tevékenység céljára használt ingatlan felújítására, korszerűsítésére, illetőleg a szociális ellátás minőségének javítására fordítani.

11. §

(1) Az a szociális szolgáltató, amely

a) a 8. § (2) bekezdése alapján kötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkezik,

és

b) a szociális ellátásokért a központi költségvetésből finanszírozott tételek éves összege eléri a 300 millió forintot,

köteles a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

(2) A könyvvizsgálatra, illetve a könyvvizsgálóval szembeni követelményekre a számviteli jogszabályok, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az szociális szolgáltató a szociális államigazgatási szerveznél bejelenti az általa megbízott

könyvvizsgáló nevét, lakcímét, telefon-, telefax-elérhetőségét, elektronikus levélcímét, valamint a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját az elkészítését követő 30 napon belül – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – megküldi.

13. §

A …tv. ….§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS feladatai]

„d) a regionális ellátási normatívák felosztására irányuló külön jogszabály szerinti eljárás lebonyolítása,”

15. §

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 200x. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a x. számú mellékletben meghatározott kapacitásokra, valamint a (6) bekezdés alapján létrejött kapacitásokra a finanszírozási szerződéseket 200x. március 31-éig kell megkötni.

(2) A 11. és 12. § 200x. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 8. § (2) c) pontja 200x+1. január 1-jén lép

hatályba.

(4) A szociális törvény és a ……… alapján lekötött kapacitásokra kötött és e törvény hatálybalépését megelőző napon érvényes finanszírozási szerződések mindaddig érvényben maradnak és azok alapján a régió területén működő szociális szolgáltatók mindaddig jogosultak az elszámolt finanszírozási összegre, amíg a régió ellátási normatívái e törvény alapján felosztásra nem kerülnek és az új finanszírozási szerződések megkötésre nem kerülnek. Az új finanszírozási szerződések érvénybe lépésével egyidejűleg a régió területén működő szociális szolgáltatókkal kötött korábbi …. szerződések megszűnnek.

(5) Ha az e törvény hatálybalépésekor költségvetési szerv formájában működtetett finanszírozott szociális szolgáltató szociális tevékenységét gazdasági társaság, vagy nem állami szervezeti működési formában szándékozik a továbbiakban ellátni, e törvény hatálybalépésétől számított egy évig nem lehet az szociális szolgáltatás végzésének megkezdése feltételéül a külön jogszabály szerinti eljárás során szigorúbb, a szociális szolgáltatókra meghatározott és a működési engedély

kiadásánál irányadó feltételeket érvényesíteni, mint amilyen feltételek teljesítése mellett az adott

szociális szolgáltató költségvetési szerv formájában működhetett. A költségvetési szerv formájában működő finanszírozott szociális szolgáltató helyébe – a költségvetési szerv megszűnésével

egyidejűleg – lépő, a meglévő szerződéses kapacitások továbbvitelét vállaló gazdasági társaság a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja.

(6) A REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS a régió területén működő szolgáltatók által e törvény hatálybalépését megelőző napon lekötött bentlakásos ellátási kapacitások x. melléklet szerinti normatíván felüli részének …. százalékát a külön jogszabályban foglaltak szerint

alapellátási kapacitássá alakíthatja át a regionális ellátási normatívák 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti felosztásával egyidejűleg.

(7) A (6) bekezdés alapján létrejött kapacitást a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS a régióban működő szociális szolgáltatók között a 4. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint oszthatja fel, azzal, hogy az eljárási határidőt a kapacitás átalakításától kell számítani.

(8) A szociális ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére az Szociális Minisztérium által kiírt pályázat eredményét a normatívák REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS általi elosztása során a kapacitáselosztás szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint figyelembe kell venni.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) azon szociális szolgáltatók vonatkozásában, ahol a bentlakásos ellátás a normatívák 4. § szerinti elosztásának eredményeként megszűnik, eltérő finanszírozási szabályokat állapítson meg.

 (11) Felhatalmazást kap a szociális ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa

meg a kapacitáselosztási, továbbá az ellátási elérési szabályokat.

X .számú melléklet a 2006. évi … törvényhez

Az egyes régiókban a REGIONÁLIS SZOCIÁLPOLITIKAI TANÁCS-ok által felosztandó szakmacsoportonkénti alap- és szakellátási kapacitások mennyiségéről

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok

Megismételjük, hogy a „Tékozló koldus ruháját szaggatja…” program-tervezetünkben megtalálható – szerintünk súlyos – indokok alapján a magunk részéről azt tartjuk fontosnak, hogy a szociális szolgáltatások létesítésére, működtetésére, átalakítására és finanszírozására vonatkozó  döntéshozatali mechanizmust a mainál decentralizáltabb és differenciáltabb eljárásokkal javasoljuk felváltani. Részben az ésszerű  és elkerülhetetlen kapacitásszabályozás, részben a szükségletek jobb kielégítése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a döntéshozatali eljárásban a különböző szereplők (stakeholder-ek), érdekképviselők, a különböző szektorok, fenntartók rendszerbe beépített, megfelelő szerepet játszanak. És fontosnak tartjuk, hogy maguk a szolgáltatást nyújtók is – mind a tervezés, a szükségletek artikulálása, a döntéselőkészítés, visszacsatolás során – kulcsszerepet kapjanak.

Célállapot

A régiókban a Regionális Szociálpolitikai Tanácsok válnak az egyes szolgáltatások vásárlóivá.  

Az alapsémán belül nagyon sok variációs lehetőség van, attól függően, hogy a régiók mekkora szabadságot/hatalmat kapnak a források hogyan és hova fordítása területén.

Az egyik végpont (konzervatív megközelítés) szerint a központi államnak meghatározó szerepe lenne a prioritások meghatározásában, például úgy, hogy a nyújtott forrásokat megcímkézi (erős jogosítványok a célok, valamint a szabályok kialakításában).

A másik végpont szerint a régiók nagyfokú autonómiát kapnak, mind a célok meghatározásában, mind a szabályok kialakításában. Ennek megfelelően szabadon döntenek a források felhasználásáról.

A központi és regionális kompetenciák kiegyensúlyozása – az európai tapasztalatok szerint is – nagyon fontos, le nem záruló folyamat. Ennek során lényeges figyelembe venni, hogy az egyes kérdésekre vonatkozó kompetenciák elmozdulása más kompetenciák elmozdulását követeli meg.

Az előkészítés igen fontos feladata, hogy kialakuljanak e kompetenciák induló arányai, melyek – a tapasztalatok szerint – később módosíthatóak, akár úgy is, hogy már a bevezetés első szakaszában megszületik az a forgatókönyv, mely szerint az induló kompetenciák lépésről-lépésre átalakulnak a jövőben. Az ilyen megoldás jelentősen hozzájárulhat az átépítés, átalakítás sikeréhez.

Az új koncepció strukturális elve, hogy a korlátos költségvetési források és a szükségletekre adandó válaszok összehangolása a régiók szintjén valósulna meg.

Eszerint a központi állam a különböző indikátorok alapján meghatározott pénzkontingenst „átadja” a Regionális Szociálpolitikai Tanácsoknak, melyek feladata és felelőssége a „megkapott” források tovább osztása.

A régióban működő szervezetek – egy előre meghatározott prioritási lista alapján – pályázhatnának a régióhoz.

A javaslat előnyei:

• Nem szükséges gyökeresen átalakítani a közigazgatást.

• Nagyon sok központi szabályozás megszűnne, így javítva az átláthatóságot. A transzparencia mellett a rendszer ésszerűen és hatásosabban működne.  

• A döntések közelebb kerülnek az igénybevevőkhöz, ami a szükségletek kielégítésének hatékonyabb eszköze.

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok - Lehetséges kompetenciák

Véleményezés – kezdeményezés - koordináció

1. véleményezi a kistérségi szociálpolitikai programok tervezetét, javaslatot tehet ezek módosítására,
2. értékeli, elemzi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok hatályosulását, a régió szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerét, valamint a régió lakosságának szociális helyzetével kapcsolatos kutatások eredményét, ezeket figyelembeveszi a fejlesztési prioritások kijelölése során
3. a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
4. az állami és önkormányzati szerveknél kezdeményezheti a régióban élők szociális szükségleteinek felmérését, javaslatot tehet regionális szintű kutatási és fejlesztési programokra, figyelemmel kíséri ezek megvalósítását,
5. együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a területfejlesztési tanácsokkal, az egyházi és a nem állami fenntartókkal, valamint az ellátást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel a szociális és gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátórendszer regionális fejlesztése, az ellátási hiányok kiküszöbölése, továbbá egyéb szociális problémák megoldása érdekében.
6. ellátja a társadalompolitika regionális koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt;
7. koordinál a régió területén működő szociális és gyermekvédelmi közszolgáltatók, fenntartók és a lakosság, illetve kliens-szervezetek között,
8. előzetesen véleményezi az országos, valamint a régiót érintő fejlesztési koncepciókat és programokat, véleményezi a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
9. figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását; Külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén ezen fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.
10. a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a hazai (helyi, térségi, központi), közösségi és egyéb nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;
11. a RFT-csal együttesen javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés megtételét és saját forrásaival is segíti azok megvalósítását;
12. a regionális fejlesztési tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatja a tanácsot feladatai teljesítéséről, a biztosított fejlesztési források regionális felhasználásáról;

Tervezés – szervezés – forrásallokáció

1. középtávú szociálpolitikai programot dolgoz ki a régió szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak fejlesztésére, és meghatározza a programban foglalt feladatok éves ütemezését, valamint a program indikátorait;
2. a feladatok éves ütemezése alapján az éves költségvetési törvényben előirányzott decentralizált keret felhasználására finanszírozási javaslatot dolgoz ki;
3. a finanszírozási javaslatot egyezteti az ágazatért felelős miniszterrel;
4. megállapodást köt a miniszterrel a régió programja adott évi feladatainak megvalósításához az éves költségvetési törvényben biztosított állami forrásokról és azok felhasználásáról;
5. évente beszámol a miniszternek az előző évre ütemezett feladatok megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásának alakulásáról, valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
6. évenként értékeli a regionális szociálpolitikai program megvalósulását és amennyiben szükséges, azt módosítja és kiegészíti
7. megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes szociális és gyermekvédelmi ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;
8. a kapacitás-szabályozásban való - külön jogszabály szerinti - közreműködés,
9. a szociális és gyermekvédelmi ellátás fejlesztésére kiírt központi pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá ezek regionális részének kezelése,
10. forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
11. az előző pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik, gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a programok céljainak érvényesüléséről;

Regionális Szociálpolitikai Tanácsok - Lehetséges reprezentáció

A Regionális Szociálpolitikai Tanács összeállítása során három elv érvényesül: a területi elv, az ágazati elv és a szektoriális elv.

A tanács

Döntéshozó tagjai:

1. a szociális és gyermekjóléti ellátások ügyében illetékes miniszter
2. a régióban lévő megyei közgyűlések  
3. a régióban lévő megyei jogú városok képviselőtestületei
4. a régióban lévő megyékből egy-egy többcélú kistérségi társulása, illetve kistérségi fejlesztési tanácsa
5. a régióban intézményt fenntartó egyházi jogi személyek vezetői
6. a régióban intézményt fenntartó, nem állami (non-profit) fenntartónak minősülő szervezetek vezetői
7. a régióban intézményt fenntartó, nem állami (for-profit) fenntartónak minősülő szervezetek vezetői
8. …

által delegált egy-egy személy

Tanácskozási jogú tagjai:

a bizottságok elnökei, valamint

1. a régióhoz tartozó megyék és megyei jogú városok szociálpolitikai kerekasztalai
2. a Regionális Fejlesztési Tanács
3. a Regionális Egészségügyi Tanács
4. az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vezetője
5. a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány
6. a Regionális Szociális Forrásközpont vezetője
7. a régióban működő szociálismunkás-képző tanszékek vezetői
8. a régióban működő szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltatók érdek-képviseleti szervei
9. az ellátottak régióban működő érdek-képviseleti szervezetei

által delegált egy-egy személy

A szociális és gyermekjóléti ellátások ügyében illetékes miniszter képviselője egyfelől javasolja a prioritásokat, másfelől információt szolgáltat, valamint részt vesz a döntésben.

A Tanács a szakbizottságok javaslata nélkül nem dönthet konkrét szolgáltatás finanszírozásáról.

A szakbizottságok (az ellátó szervezetek képviselői) alakítják ki a pályázati kiírásokat, értékelik a pályázatokat, javaslatot tesznek a döntésre vonatkozóan. A szakbizottságok egy-egy képviselője tanácskozási joggal tagja a Regionális Szociálpolitikai Tanácsnak.

A bizottságok szolgáltatás-csoportok, vagy problémacsoportok szerint szerveződnek. Ennek megfelelően tehát minden bizottság „tiszta” profilú.

A szakbizottságok

1. Családsegítő és gyermekjóléti
2. Nappali ellátások
3. Átmeneti bentlakásos, vagy hajléktalan
4. Tartós bentlakásos
5. stb.

vagy:

1. gyermek – ifjúsági
2. aktív korúak
3. idős korúak
4. fogyatékkal élők
5. pszichiátriai betegek
6. hajléktalanok

A szakbizottságok tagjai:

1. a szolgáltatás régióban működő módszertani intézményének vezetője
2. a szolgáltatás régióban működő intézményei vezetői
3. a szolgáltatás országos módszertani intézményének vezetője
4. a szolgáltatás országos szakmai érdekképviseleti szervezete

által delegált egy-egy személy

A szakbizottságok kompetenciája:

1. információ szolgáltatás a Regionális Szociálpolitikai Tanácsnak
2. javaslattétel a szükséges szolgáltatói kapacitásokra (a pályázati, tender kiírásokra) vonatkozóan
3. döntéselőkészítés (lehetséges pályázati nyertesek kiválasztása, a Tanács csak ezen belül dönthet a nyertesekről)
4. a Tanács kontrollja az üléseken való részvételen keresztül (összeférhetetlenség, tisztességtelen lobbizás megakadályozása stb.)

A Regionális Szociálpolitikai Tanács a regionális szociálpolitika kialakításában közreműködő szervezet.

(1) A Regionális Szociálpolitikai Tanács jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Regionális Szociálpolitikai Tanács titkársági feladatait az …………..látja el.

(3) A Regionális Szociálpolitikai Tanács, illetve a Regionális Szociálpolitikai Tanács titkárság működési költségeinek fedezetét a minisztérium költségvetésében kell biztosítani.

Lásd még^[4]

Egy tapasztalati példa a regionális forrásallokációra

ÖSSZEFOGÁS a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány példája

A Közalapítvány azért jött létre, mert korábban a központi kormányzat és az önkormányzat közötti állandó problémák, diszfunkciók terhelték a budapesti hajléktalanellátás „finomhangolását”.

A Közalapítvány célja és feladata - a jelenlegi normatív és egyéb finanszírozási és szabályozási formákon kívül - a hajléktalanellátás szervezése, támogatása a Közép-magyarországi Régióban (Budapesten és Pest megyében).

A Közalapítványt a Magyar Köztársaság kormánya és a Fővárosi Önkormányzat közösen alapította. Mindkét alapító éves költségvetésében dönt arról, hogy mekkora forrást biztosít a feladatok ellátására.

A Közalapítvány döntéshozó kuratóriumába a szakminiszter, a Fővárosi Közgyűlés és a budapesti és Pest megyei ellátó szervezetek delegálnak képviselőket. A kuratórium - az ellátó szervezetek és az általuk választott ún. Tizek Tanácsa javaslatainak figyelembe vételével - felkért szakértők döntéselőkészítő közreműködésére támaszkodik. A szakértők körében helyet kapnak a regionális és országos módszertani intézmények szakemberei is.

A döntés menete:

1. A szakértők - széles körű konzultációt követően - javaslatot tesznek az éves költségvetési keretek főbb felhasználási irányaira.
2. Ez alapján a forrásokat biztosító szervezetek (szakminisztérium és önkormányzat) szerződést kötnek a megjelölt feladatokra vonatkozóan a Közalapítvánnyal.
3. A szakértők - széles körű konzultációt követően - javaslatot tesznek a részletes éves pályázati kiírásra. A kiírás (tender kiíráshoz hasonlóan)  - lehetőség szerint - tartalmazza az egyes feladatokra folyósítható fajlagos költség (támogatás) maximumát, az egyes feladatokra fordítható keretösszeget, a maximálisan támogatható kapacitások mértékét, illetve pénzbeli (lakhatási) támogatás esetén annak részletes szabályait (összeg, feltételek, eljárások, dokumentálás, monitorozás stb.).
4. A kuratórium a szakértők javaslata alapján kiírja a pályázatot.
5. A beérkezett pályázatokat a kuratórium által felkért szakértők - köztük ellátó szervezetek szakemberei - a kiírás szabályainak megfelelően előminősítik, javaslatot tesznek a döntéshozatalra.
6. A kuratórium a szakértők javaslatai alapján dönt, szerződést köt.
7. A kuratórium külön dönt a szükséges monitorozás formájáról, terjedelméről.
8. A szakértők és a kuratórium összegzi és elemzi az éves kiírás, pályázatok tanulságait, s ezeket felhasználva kezdődik a következő évi folyamat előlről.

Dolgozatunk elején jeleztük, hogy itt most nem „fűzzük” össze szoros szálakkal a Regionális Szociálpolitikai Tanácsok, mint középszintű szolgáltatásszervezők és forráselosztók, valamint a kistérségi szintű szolgáltatásszervezők, szolgáltatásnyújtók hálózatára megfogalmazott javaslatainkat. Ennek részben az az oka, hogy még mindig azt tapasztaljuk, hogy nem kellően barátkoztak meg a szociális ellátásban dolgozók, a róluk döntéseket hozók sem a középszintű (mainál decentralizáltabb) szervezés, sem a kistérségi szintű szervezés-ellátás gondolatával. Vagyis a viták jelentős része még mindig előttünk áll. Másrészt azt gondoljuk, hogy erre az összefűzésre csak egy, a mainál kikristályosodottabb modell adhat értelmes lehetőséget. Ha ezzel most előállnánk, akkor abba a hibába eshetnénk, hogy megelőzzük a szükséges vitákat, mintha csakis egy, „tökéletes”, javasolt rendszer lenne lehetséges. Komolyan gondoljuk, hogy nem ez a helyzet, még akkor sem, ha a mairól meggyőződésünk, hogy tarthatatlan.

Ahelyett, hogy újabb és újabb, egyre szofisztikáltabb érveket hoznánk fel a regionális, illetve a kistérségi szerveződési mód mellett, ajánljuk mindenki figyelmébe az alábbi honlapokat (mely csak egy véletlenszerű válogatás a több mint kétszáz működő kistérségi társulás üzeneteiből). Mindennél nyilvánvalóbban tükrözik, üzenik ezek a felületek, hogy igen jelentős tartalékok szabadíthatók fel és hozhatók mozgásba, állíthatóak a magyar vidék modernizálódásának szolgálatába a kistérségi szerveződési mód elősegítésével. Ezeket lefitymálni, a hibákat felemlegetni ahelyett, hogy a szociális szolgáltatásszervezés is megpróbálna erre a lehetőségre építeni – nem egyszerűen vakság…

http://www.zmtt.zala.hu/dokumentumok/3kotet_szoveg.pdf

http://www.kisterseg.celodin.hu/index.html 

http://193.225.140.3/HBMKWeb/tothne.ppt

http://www.tatabanya-kisterseg.hu/

http://www.marcalikisterseg.hu/

http://www.paszto.hu/?q=kis_tars

http://www.tamasiportal.hu/

http://www.bakonyalja.hu/

http://www.god.hu/tarsulas/

http://dunakanyar.celodin.hu/

http://www.zengoalja.helyinfo.hu/gss/alpha?do=14&pg=2051&m309_doc=430&m-1_curr=1&m307_act=2&st=53

http://www.velencei-to.hu/

http://www.szekszard.hu/publikalas/index.aspx?adat=2382&pf=9&lf=26&mf=731&cmf=142

http://www.halasinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2856

http://www.iranymagyarorszag.hu/volgysegi_tobbcelu_kistersegi_tarsulas/I309245/

A Regionális Szociálpolitikai Helyzetelemzéseket lásd: http://www.ncsszi.hu/rsztfh/ea.html 

A témakörben kiváló útmutatóul szolgál:

Cséfalvay Zoltán – Csizmadia Norbert – Csordás László – Kistérségek versenyképessége és a globális hálózatok: http://epa.oszk.hu/00800/00890/00006/article45.html 

Magyarországi statisztikai régiók

Magyarországi kistérségek

A kistérségek fejlettségi rangsora az általános fejlettségi mutatók alapján, 2002-ben

(16 fejlettségi mutató terén elért sorrend átlaga)^[5]

A kistérségek pozícióinak változása az általános fejlettségi rangsorok szerint 1994-

2002 között (16 fejlettségi mutató terén elért sorrend átlaga)

A kistérségi szinten összehangolt szociális és humán szolgáltatások kialakításának lehetőségei, egyes kérdései^[6]

A szociális szolgáltatások átépítésére és modernizációjára vonatkozó program-tervezetünk a regionális – tervező, szolgáltatás-szervező, forrás-elosztó – szint mellett kiemelt jelentőséget szán a kistérségi szintű szociális szolgáltatás-szervezésnek, szolgáltatás-nyújtásnak. Hazai és nemzetközi ismereteink szerint ezen a – kistérségi – szinten biztosítható azon alapszintű szociális ellátások megszervezése, melyhez minden arra rászoruló hozzájutását biztosítani kívánjuk. Egyben ezen a szinten  tervezhető azon alapszintű szociális szolgáltatások nyújtása – a kistérség minden településének arra rászoruló lakói számára -, melyek speciális segítési-támogatási formákat igényelnek (ilyen – többek között - az adósságkezelésben, az aktív korúak rendszeres szociális segélyében, a gyermekvédelmi eljárásokban együttműködésre kötelezettek szakszerű segítése). Program-tervezetünk szerint a (jelenlegi megyei szintet felváltó) Regionális Szociális Hivatalok mellett működő Regionális Szociálpolitikai Tanácsok (a jelenlegi központi normatív finanszírozást felváltó) forráselosztó mechanizmusán keresztül épülne ki országos „lefedettséggel” (a jelenleg részeiben már meglévő) Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek hálózat, mind a 167 kistérségben. A javaslatban jobb szó híjján a „Kistérségi Közszolgáltató Szervezet” kifejezést használjuk, melyből (1) a „kistérségi” megjelölés arra utal, hogy ez ahhoz a szolgáltatás-csoporthoz tartozik, melyet országos lefedettséggel, de kistérségi szinten lehetne/kellene kialakítani a már meglévő kistérségek, kistérségi társulások bázisán, (2) az „Közszolgálati Szervezet” kifejezés arra utal, hogy többféle (akár több államigazgatási ágazathoz tartozó) közszolgáltatás, több elemében összehangolt rendszeréről van szó (a jelenlegi szociális szolgáltatások határait átlépve, akár a gyermekvédelem, akár a munkaügy, akár az egészségügy stb. egymással érintkező felületein), (3) a „szervezet” kifejezés viszont megtévesztő lehet, mert nem feltétlenül egy új szervezet (új bürokrácia) felállításáról van szó (bár adott esetben valóban, a meglévő szervezetek ésszerű, integrált, egy szervezetbe rendezése is sok helyen lehetőség), hanem sokszor egy összehangolt közszolgáltató hálózatról, különböző szolgáltatások összehangolt rendszeréről van szó – ahol az egyes szolgáltatási elemeket támogatják a program-tervezetünkben szereplő forrás-elosztó szervezetek. A javaslatunk szerinti szerveződés leginkább a „konzorcium”-nak felel meg, ennek használata azonban még további tisztázást igényel.^[7]   

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet (hálózat) „szociális pillérének” lehetséges tartalma^[8]

Alapelvek - célok:

• Minden rászoruló számára hozzáférhető legyen a humán alapszolgáltatások minimuma
• Ez csak úgy érhető el, ha a professzionális segítőformákkal párhuzamosan megerősödnek a civil alapú humán segítő munka szervezeti-finanszírozási kereteit
• Egyszerűsíteni kell a pénzbeli ellátások jelenlegi széttagolt, elaprózott és kevésbé célzott rendszerét
• A humán szolgáltatások (szociális, gyermekjóléti/gyermekvédelmi, munkaügyi, egészségügyi stb.) szolgáltatások jelenlegi széttagolt rendszereit rugalmas, nyitott, többfunkciós humán alapellátások, speciális ellátások, szakellátások rendszere váltsa fel (ezen belül folytatni és erősíteni kell a „vissza- vagy családba-gondozás” mechanizmusait)

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet (hálózat) „szociális pillére” gondoskodik a kistérség minden településén lakók számára:

1. hozzáférhető humán szolgáltatások  minimum „csomagjának” a megszervezéséről, valamint
2. a speciális humán szolgáltatások kistérségi szintű működtetéséről.

a) Kistérség minden településén lakók számára hozzáférhető módon megszervezendő humán szolgáltatások lehetséges minimum „csomagja” (a szükségletek és lehetőségek szerint alakítható a szolgáltatás mértéke):  

• támogatott étkeztetés - főzőkonyhával vagy melegítőkonyhával rendelkező intézményben, vagy a településen beváltható étkezési utalvánnyal
• házi segítségnyújtás, ápolás-gondozás, egészségügyi dolgozóval, illetve díjazásban részesített segítőkkel;
• nappali klub időseknek, fiataloknak, munkanélkülieknek, fogyatékkal élőknek stb. szociális tanácsadással, információszolgáltatással, reintegrációs programokkal (ha szükséges, étkezési lehetőséggel, fekhelyekkel felszerelve átmeneti pihenési lehetőséggel). Az arra rászorulók számára hozzáférhető módon, integrált formában – ha minden érintett csoport ellátása biztosított és van rá igény és egyben lehetőség, akkor (de csak akkor) specializálódhatnak egyes problémacsoportokra.
• gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése (családi napközi, bölcsőde, óvoda, iskolai napközi)

A kistérségi szolgáltatás-szervezés néhány feltétele települési szinten

E feltételek megteremtése az egyes Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek feladata, melyhez a forrás-allokáció az ismertetett módon történik.

• A konkrét szükségleteket (ellátásra való rászorultság lehetőségét) jelző személyek (szervezetek) megléte – falugondnok, védőnő, háziorvos, gyermekintézmény dolgozója, rendőr, lelkész, egyéb közintézmény, vagy civil segítő szervezet dolgozója, civil segítők)
• Szállító eszköz (gépkocsi), mellyel a rászorulók szállítása, különféle beszerzéseik kielégíthetőek
• Legalább egy közszolgálati internetes-hozzáféréssel rendelkező számítógép, közhasznú, közcélú információs és tájékoztató programmal (igénylő-lapokkal, egyéb szükséges forma-nyomtatványokkal, dokumentumokkal - állami pénzbeli ellátásokról, helyi pénzbeli és személyes szociális ellátásformákról), amelynek a hozzáférhetősége biztosított a rászorulók és az érdeklődők számára

b) A kistérségi szinten biztosítandó speciális humán szolgáltatások lehetséges köre (a szükségletek és lehetőségek szerint alakítható a szolgáltatás mértéke):

• jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, pályaorientációs és munkaügyi tanácsadás, speciális életvezetési tanácsadás, családsegítés, addiktológiai, pszichológiai, pszichiátriai segítségnyújtás stb.
• kistérségi diszpécser központ, vagy krízis-ügyelet (mely a kistérség településeiről elérhető, a krízishelyzet (családi konfliktus, magánéleti konfliktus, kivert anya, apa, gyermek, beteg, fogyatékkal élő stb.) jelezhető, a konkrét segítségnyújtás megszervezése elindítható
• helyettes szülői hálózat, átmeneti szállások krízis helyzetbe került, de visszagondozható egyedülállók, gyermekek és családrészek, családok számára, kapcsolatügyelet (konzultáció, mediáció), ifjúsági tanácsadás stb.
• ápoló-gondozó-támogató szolgálat működtetése az önmaguk ellátására nem, vagy csak korlátozottan képes (idős, fogyatékkal élők stb.) személyek részére (az ápolási díjjal való összefüggésről máshol szólunk)

E szolgáltatások egy része önkéntes igénybe vételen, egy része kötelező együttműködésen alapul. Kevésbé a szolgáltatások tartalma, mint inkább azok „folyamaton belüli funkciója, helye” szerint válik csak szét, hogy éppen egy gyermekvédelmi, egy családsegítő, egy adósságkezelő, vagy éppen munkaügyi-foglalkoztatási eljárás része-e a nyújtott szolgáltatás.

A speciális szolgáltatások integrálódhatnak a jelenlegi szociális szolgálatok tevékenységébe, működhetnek tagintézményi formában, vagy kiszerződéses formában is.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezeteken belüli

egyes kapcsolódások sémája^[9]

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek hálózata létrehozásának a célja

Mind a szociális ellátó rendszer, mind a foglalkoztatáspolitikai, egészségügyi stb. ellátó rendszerek céljainak jelenleginél hatékonyabb megvalósulása érdekében indokolt e rendszerek jelenlegi működésének felülvizsgálata, az összehangolatlan működésből adódó hátrányok megszüntetése és a lehetséges, egymást erősítő, „szinergikus hatások” felerősítése.

A megteendő lépések körében ezért – a szociális szolgáltatások átépítése mellett, illetve ennek keretében - napirendre kell venni:

• A szociális, a munkaügyi és az egészségügyi hálózatok összehangolását a 167 kistérséggel.

• Kistérségi szinten az „egyablakos” ügyintézés megszervezését a különböző problémákkal kűzdő ügyfelek ügyintézésének, szolgáltatásokhoz jutásának elindítása érdekében – az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerüsítése, illetve lehetővé tétele érdekében.

• Ez – tudatos program keretében – együttjárhat a különböző szolgáltatási formák dokumentációs és eljárás rendszerének összehangolásával, az ügyfél-információk összehangolásával, átadás-átvételével, az esetmenedzselés szervezettebb és szakszerűbb, célirányosabb megszervezésével

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek létrehozásának célja a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a munkaerőpiacról kirekesztődött emberek segítésére hivatott szervezetek szolgáltatásainak összehangolt biztosítása.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet – aktív korú inaktívakhoz kapcsolódó – feladatai:

• Az egyéni szükségletek korai felmérése: minden munkanélküli esetében a munkába álláshoz vezető lehető legrövidebb utat kell megtalálni. Emellett kötelező az intenzív kapcsolattartás az ügyfelekkel, ami azt jelenti, hogy az ügyféllel meghatározott időnként  fel kell venni a kapcsolatot.
• Konkrét állás- és képzési lehetőségek felajánlása: minden munkanélküli személy esetében álláskeresési terv kidolgozása, amelynek arra kell irányulnia, hogy a munkanélküli minél előbb álláshoz jusson, mégpedig lehetőleg nem támogatott álláshoz.
• A tartós munkanélküliség csökkentése: a leghátrányosabb helyzetű emberek foglalkoztatását segítő eszközök fejlesztése érdekében támogatás szervezése a  helyi szinten kipróbált és bevált gyakorlatok elterjesztésére, beleértve az önkormányzatok, szakképzési központok, rehabilitációs intézmények és vállalatok közötti együttműködés különféle formáit.
• kiszerződés alapján (piaci szolgáltatókon keresztül) munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatásokat biztosítanak az ellátásban részesülőknek,
• rendszeresen jelentést készítenek aktiválási és reintegrációs stratégiájuk végrehajtásáról,
• egyéni megállapodást kötnek az ellátásban részesülőkkel (és ennek részeként képzési és szociális szolgáltatásokat biztosítanak).

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet biztosíthatja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat és aktív eszközöket (tanácsadás, közvetítés, közhasznú foglalkoztatás, képzés támogatása), továbbá az ehhez kapcsolódó támogatásokat (szociális segély), szervezheti az önkormányzati lakhatási, fűtési támogatáshoz,  gyermekintézményi ellátáshoz, az adósságmenedzseléshez, a szenvedélybetegek gondozásához, a pszichológiai gondozáshoz és egyéb, személyre szabott válságkezeléshez való hozzájutást.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet – speciális csoportok, inaktívak beilleszkedéséhez kapcsolódó – feladatai:

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet többek között az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerének hatékonyabb működtetése érdekében a speciális problémákkal rendelkező csoportok számára mint pl.:

• a tartós munkanélküliek,
• a kiközvetítési akadályokkal rendelkező tartós munkanélküliek, úgy mint:

• a munkavégző-képességük erózióját megélt egyének,
• a hajléktalanok,
• börtönből szabadultak,
• adósságcsapdába került személyek,
• kábítószerfüggők, stb.

• a hosszabb ideje foglalkozás nélküliek,
• az idősek,
• a fogyatékossággal élők,
• a szociális beilleszkedési zavarokkal küszködő, és
• a gondozási kötelezettséggel terhelt egyének

tanácsadást és gondozást biztosíthat. Támogatja a nehezen elhelyezhető személyek határozott idejű foglalkoztatását (tranzitfunkció tudatosan ütemezett be- és kiléptetéssel), illetve szociális segítségnyújtási szolgáltatás-csomag rendelkezésre bocsátását, amely arra irányul, hogy a tranzit munkahelyeken foglalkoztatott személyek foglalkoztathatóságát javítsa.

Ahhoz, hogy a felsorolt szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz egy helyen jussanak hozzá a rászorulók, a munkaügyi és szociális szolgálatok közös integrált szolgáltatást nyújtó központot hozhatnak létre erre a feladatra.. A különböző pénzbeli támogatáskért felelős szervek kapacitásait és kompetenciáját egyesíthetik, akár a többes felügyelet fenntartása mellett^[10].

Egyablakos rendszer

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetek „egyablakos rendszerben” biztosíthatnak különböző (munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi) szolgáltatásokat (az önkormányzat, vagy nem-állami szervezetek által), továbbá ugyanezen a helyen elérhetők lennének a Társadalombiztosítási Intézet ellátásai is. Szükség esetén a Kistérségi Közszolgáltató Szervezetnek lehetősége van a különböző re-integrációs szolgáltatások megvásárlására a piaci szektor szereplőitől is.  A szolgáltatást nyújtó központok fenntartásához a terhek arányában járulnak hozzá az állam (ÁFSz), az önkormányzatok, a társadalombiztosítási intézet.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet közreműködik annak megállapításában, hogy a hozzá forduló munkakereső-e, pénzbeli támogatásra szoruló munkaképes-e, illetve rászorult-e. Rászorult az, aki létfenntartását, munkába állását nem tudja saját magának és a vele egy háztartásban élő eltartottaknak biztosítani, vagy nincs elég ereje és eszköze ahhoz – mindenekelőtt megfelelő állás, saját jövedelem, vagy vagyontárgy -, hogy megélhetéséről gondoskodjon, beleértve közvetlen hozzátartozóinak jövedelmét és vagyonát is.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetnek képesnek kell lennie akciótervet/egyéni tervet készíteni és komplex döntést hozni.

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet az ügyfél fizikai és helyi csatlakozási pontja. Minimumként teljesíti a helyi önkormányzat szociális segély-folyósításhoz kapcsolódó feladatait, továbbá a központi kormány tájékoztatási kötelezettségét; egyszerűsíti a döntéshozatalt; tanácsadást és támogatást biztosít, továbbá az ügyfél kapcsolódási pontja más kormányzati támogatások eléréséhez.

A kormányzat feladata a reintegrációs szolgáltatások tekintetében elsősorban a szolgáltatások piacának szabályozása, a szolgáltatókkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatos feltételek, illetve a szolgáltatók kiválasztására vonatkozó eljárások meghatározása.

Adatkezelés - nyilvántartás

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezetben résztvevő szolgáltatók egymás hivatali iratait kölcsönösen használhatják. A szervezetek rendelkeznek egy közös adatbázissal, amelynek működtetéséért a központi szinten létrehozott információs iroda felelős. A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet önálló menedzsmenttel rendelkezhet, felhatalmazás esetén önállóan hozhat határozatot és utasíthat el kérelmeket. Az önkormányzat a Kistérségi Közszolgáltató Szervezettel köthet szerződést meghatározott szolgáltatások megvásárlásáról. Egy-egy ilyen szerződés pl. öt évre szólhat.

„Esetmenedzser” és beilleszkedési megállapodás

A Kistérségi Közszolgáltató Szervezet minden arra rászoruló számára „esetmenedzsert” jelöl ki személyes tanácsadónak, aki átfogóan támogatja őt a segytségnyújtás folyamatában, a beilleszkedés céljából. Az ügyfél a személyes tanácsadóval 6 hónapra szóló beilleszkedési megállapodást köt. A közösen kidolgozandó és aláírandó beilleszkedési terv a biztosítéka annak, hogy a Kistérségi Közszolgáltató Szervezet olyan szolgáltatás-kínálatot ajánl a rászorulónak, amely megfelel egyéni szükségleteinek, továbbá a munkaerőpiac követelményeinek és a gazdaságosság alapelvének. Emellett azt is tartalmazza a beilleszkedési terv, hogy a segítségre szoruló ügyfélnek magának milyen erőfeszítéseket kell tennie a beilleszkedés folyamatában. A megállapodásban vállaltak teljesítéséről a Szociális Szolgálat alkalmazásában álló személyes tanácsadók kéthetes rendszerességgel konzultálnak az ügyféllel (előre megbeszélt időben, várakozás nélkül, meghatározott kérdések alapján), ellenőrzik a beszámolások valódiságát (a megállapodásban vállaltak nem-teljesítése esetén, az előírásoknak megfelelően szankciókat – pl. a munkakeresés idejére járó támogatás felfüggesztését, megvonását – kezdeményeznek). A szankciók jogosságát az ügyintézőktől független „esetkivizsgálók” vizsgálják felül. A szolgáltatások minőségére, hatékonyságára és az elvárt eredményekre vonatkozóan a szerződött piaci és nonprofit szolgáltatókkal szemben szigorú követelményeket támaszt a Kistérségi Közszolgáltató Szervezet.

Egyes szociális, illetve munkaügyi szolgáltatások és ügyfeleik kapcsolatainak sematikus modellje

(Jelenlegi állapot)

        Finanszírozás        Finanszírozás        

        Irányítás

    Leszázalékolás

        RSzS igényjogosultság

        Álláskeresés

          RSzS igény        

        Együttmőködésre kijelöl

        Támogatást kér

                           Beilleszkedési program keretében

        együttműködik

        Beilleszkedési programban

        együttműködik                                

Egyes szociális, illetve munkaügyi szolgáltatások és ügyfeleik kapcsolatainak sematikus modellje

(Javaslat szerinti állapot)

                        Finanszírozás                

                            Irányítás

        Leszázalékolás                                          

           RSzS

igényjogosultság

                     RSzS igény

                                     Álláskeresés                                Együttműködik

            Támogatást kér                        Együttmőködésre kijelöl

                                                     Beilleszkedési program keretében

                együttműködik

A szociális szolgáltatások és kapcsolódó támogatások

újraépítéséhez szükséges munkálatok egyes lépései

(Vázlatos ütemterv)

(2006.09.23. Győri Péter)

Az ütemtervet nem „ütemeztük át”, sőt, azért szerepeltetjük jelen dolgozatunk végén is, hogy láthassuk – most is és a későbbiekben is – mikor nem születtek, születnek meg megfelelő időben a szükséges döntések. Ennek következményei számosak és súlyosak. Ilyenek lehetnek, hogy majd akkor egyszer csak megfelelő előkészítés, viták, latolgatás nélkül születnek kapkodva (és így aztán hibásan, kiforratlanul) a döntések, a jó irányba tett lépésekből is csak bukdácsolás válik. De ilyen következmény lehet, hogy megint négy év eltelik a felépített stratégia nélküli lázas semmittevéssel – mellesleg szétfolynak közben céltalanul a jobb sorsra érdemes, átalakítást szolgálni hivatott „EU-s források”…

A 2007. és azt követő évekre "átmeneti szabályok" kerülnek kialakításra (valójában az átmenet szabályai). Az átmenet szabályainak előkészítése: szeptember-október, majd végső egyeztetések, és részben megjelennek a 2007. évi kötségvetési törvényben, részben kiadásra kerülnek 2006 végén, 2007. során. Egyes lépések:

Melléklet:

258/2004. (IX. 16.) Korm. rendelet

a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 27. §-a (1) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a j) pontra is - a következő rendeletet alkotja:

A kistérségi fejlesztési tanács megalakításával kapcsolatos feladatok

1. § A kistérségi fejlesztési tanács megalakulásával és az alakuló ülés összehívásával kapcsolatos igazgatási és szervezési tevékenység ellátása a kistérség székhelye szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjének a feladata.

2. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője az 1. §-ban foglalt ülés összehívása előtt megvizsgálja, hogy a Tftv. 10/G. §-a szerint a kistérségben többcélú kistérségi társulás működik-e, és a társulást írásban nyilatkoztatja, hogy vállalja-e a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátását. A többcélú kistérségi társulás akkor vállalhatja a kistérségi fejlesztési tanács törvényben foglalt feladatainak ellátását, ha a kistérség valamennyi települési önkormányzata a társulási megállapodásban ebben megállapodik. A többcélú kistérségi társulás a nyilatkozatához csatolja az azt igazoló dokumentumokat.

(2) Ha a társulás a Tftv.-ben foglalt feladatokat nem láthatja el, a közigazgatási hivatal vezetője erről határozatot hoz. A határozat ellen 8 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni, amelyet a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke bírál el az iratok felterjesztésétől számított 10 napon belül.

3. § (1) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerint kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.

(2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a kistérségi fejlesztési tanács szavazati jogú tagjait névre szóló értesítéssel az alakuló ülésre meghívja. A meghívók elküldése és az alakuló ülés napja között legalább nyolc napnak kell lennie.

(3) A megyei közigazgatási hivatal vezetője az alakuló ülést - legkésőbb - e rendelet hatálybalépését követő 60. napon belüli időre hívja össze, ha az ülés összehívásának jogszabályi akadálya nincs. Azokban a kistérségekben, ahol a 2. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslatra kerül sor, az ülés összehívására csak a közigazgatási szerv által hozott jogerős közigazgatási határozat meghozatala után kerülhet sor.

(4) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a Tftv. 10/G. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben az e rendeletben foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.

4. § (1) A Tftv. 10/D. §-a (1) bekezdésének ba)-bc) és bg) pontjában foglalt szervezetek e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatalnak - az 1. számú melléklet értelemszerű alkalmazásával - bejelentik az adott szervezetet, valamint ha a szervezetet nem a törvényes képviselő képviseli, felhatalmazást adnak, hogy a szervezetet a tanács ülésén ki képviselheti.

(2) A Tftv. 10/D. §-a (1) bekezdésének bd) pontja alapján e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezetei - közösen aláírt okiratban, az 1. számú melléklet értelemszerű kitöltésének csatolása mellett - bejelentik a kistérség székhelye szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője részére azt a kistérségi illetékességű személyt, aki a kistérségi fejlesztési tanácsban az érdek-képviseleti szervek képviseletét ellátja.

(3) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a Tftv. 10/D. §-a (1) bekezdésének be) pontja alapján a kistérségi fejlesztési tanács ülésén tanácskozási joggal rendelkező, a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ülésen megválasztott civil szervezet képviselőjét a (4) bekezdés alapján az alakuló ülésről írásban értesíti.

(4) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a kistérségi fejlesztési tanács tanácskozási jogú tagjait a megyei napilapban és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzétett hirdetmény megjelentetésével az alakuló ülésre meghívja, egyben az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján bejelentkezett szervezeteket, illetve képviselőiket az ülésről írásban értesíti. A megyei napilapban közzétett hirdetmény közzététele és az alakuló ülés napja között legalább nyolc napnak kell lennie.

A kistérségi fejlesztési tanács alakuló ülése

5. § (1) Az alakuló ülésre meghívott és megjelent szavazati és tanácskozási jogú tagok a tagsági jogosultságukat erre alkalmas okirattal igazolják.

(2) Az alakuló ülésen a kistérségi fejlesztési tanács dönt a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról és a kistérségi fejlesztési tanács elnökének megválasztásáról.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt döntést a megyei közigazgatási hivatal vezetője által összehívott alakuló ülésen a kistérségi fejlesztési tanács nem hozza meg

a) az alakuló ülést megszakíthatja;

b) a szervezeti és működési szabályzat előkészítésére bizottságot hozhat létre;

c) az elnök megválasztásához jelölő bizottságot hozhat létre;

d) a döntés mielőbbi meghozatala érdekében egyéb intézkedést tehet.

A fenti esetekben az alakuló ülést a megszakítástól számított 8 napon belül folytatni kell.

(4) A kistérségi fejlesztési tanács megalakulásának törvényességét a Tftv. 10/A. §-ának (4) bekezdése alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője a tanács elnöke által az ülést követő 15 napon belül megküldött jegyzőkönyv és dokumentumok alapján megvizsgálja. A tanács megalakulásának jogszerűségéről a vizsgálat lezárást követően tájékoztatja a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát, a kistérségi fejlesztési tanácsot és a megyei területfejlesztési tanácsot.

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakításával kapcsolatos feladatok

6. § A Tftv. 15/B. § (1) bekezdése szerinti Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenység ellátása a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének feladata, mellyel kapcsolatban az 1-5. §-ban, továbbá a 15-16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

A civil szervezeteknek a fejlesztési tanácsokhoz történő bejelentkezése

7. § A Tftv. 8. § (9) bekezdésében meghatározott szervezeteknek a fejlesztési tanácsok munkájában történő részvételének kezdeményezése bejelentkezés (a továbbiakban: bejelentkezés) alapján történik. A bejelentkezéshez a szervezeteknek be kell nyújtaniuk a hatályos létesítő okiratuknak, valamint a nyilvántartásba vételükről rendelkező és a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát igazoló, jogerős bírósági végzésüknek a másolatát. A fenti iratokat egyszerű másolatban kell benyújtani, a szervezet képviselőjének arra irányuló nyilatkozatával (rávezetett záradékával) együtt, hogy a másolati iratok az eredetivel mindenben megegyeznek. A bejelentkezéshez be kell nyújtani továbbá a szervezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által a szervezet hatályos adatairól kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonatot és az e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot (a továbbiakban: nyilatkozat) is.

8. § (1) A bejelentkezést az érintett civil szervezetnek

a) a kistérségi fejlesztési tanács tekintetében, illetékességi területén - bármely nyilvántartásba vett társadalmi szervezetnek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására vonatkozó szándéka kinyilvánításával - annak megalakulása előtti időpontig a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez, ezt követően folyamatosan a kistérségi fejlesztési tanács elnökéhez,

b) a megyei területfejlesztési tanács tekintetében, illetékességi területén - a területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek és a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezeteknek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására vonatkozó szándéka kinyilvánításával - a megyei területfejlesztési tanács elnökéhez,

c) a regionális fejlesztési tanács tekintetében, illetékességi területén - a területfejlesztési, a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezeteknek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására vonatkozó szándéka kinyilvánításával - a regionális fejlesztési tanács elnökéhez,

d) az Országos Területfejlesztési Tanács tekintetében - bármely országos társadalmi szervezetnek, az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetnek és a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezeteknek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására vonatkozó szándéka kinyilvánításával - a Hivatalhoz

kell írásban előterjeszteni.

(2) A bejelentkezés során az (1) bekezdés d) pontjában foglalt országos szervezetnek meg kell jelölnie, hogy a Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének ba) pontja szerint környezetvédelmi vagy természetvédelmi szervezet, vagy pedig Tftv. 8. § (2) bekezdésének bb) pontja szerinti nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő társadalmi szervezet, vagy pedig a területfejlesztési kérdések megtárgyalásában érintett egyéb társadalmi szervezet jogán történik a bejelentkezés.

9. § (1) A bejelentkezésekkel kapcsolatos eljárást a 8. § (1) bekezdésben meghatározottak (a továbbiakban: igazoló) folytatják le. A 7-8. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő módon bejelentkezett szervezetek részére az igazoló a bejelentkezésről igazolást ad ki, amelyet a szervezet nyilatkozatában székhelyként megjelölt címre ajánlott postaküldeményként eljuttat.

(2) Amennyiben a szervezet bejelentkezése a 7-8. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, az igazoló a bejelentkező civil szervezetet a hiányok megjelölése mellett legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén, továbbá, ha a bejelentkezés arra nem jogosulttól származik, az igazoló a szervezet bejelentkezését elutasítja, s arról a bejelentkezőt írásban értesíti.

(3) Amennyiben a szervezet bejelentkezése hiánypótlást követően a 7-8. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

(4) A fejlesztési tanács elnöke elutasító döntésével szemben a szervezet a fejlesztési tanács törvényességi felügyeletét ellátó illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál a kézhezvételtől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.

(5) A megyei közigazgatási hivatalnak és a Hivatalnak a (2) bekezdés szerinti elutasító döntésével szemben a szervezet a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezést terjeszthet elő, amelyet a Hivatal elnöke bírál el.

10. § (1) A szervezet nyilatkozatában megjelölt működési területtel vagy országos, illetve regionális hatókörrel kapcsolatosan a bejelentkezéstől számított 30 napon belül az érdekelt civil szervezet bírósági nyilvántartás szerinti képviselője kifogással élhet. A megyei közigazgatási hivatal vezetője a kifogásról a fejlesztési tanács elnökét és az érintett civil szervezetet tájékoztatja azzal, hogy arra 3 napon belül észrevételt tehetnek.

(2) Ha a megyei közigazgatási hivatal vezetője az (1) bekezdésében foglalt eljárást törvényességi szempontból nem tartja indokoltnak, a kifogást írásban elutasítja, egyéb esetben a Tftv. 10/A. §-ának (4) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatja, és annak eredményéről a kifogás előterjesztőjét írásban tájékoztatja.

11. § (1) A bejelentkezett és visszaigazolt szervezetekről és képviselőikről a fejlesztési tanács munkaszervezete, illetve a Hivatal nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásról, illetve annak adatairól a munkaszervezet vezetője, illetve Hivatal - kérelemre - adatot szolgáltat.

(3) A civil szervezetet törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) a civil szervezettel szemben az ügyészség a civil szervezet megszűnésének megállapítása miatt pert indított, illetve a civil szervezetet a bírósági nyilvántartásból törölték,

b) a civil szervezettel szemben a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alapján jogerős elmarasztaló ítéletet hozta.

Az egyeztető fórum létrejöttének és működésének szabályai

12. § (1) E rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül bejelentkezett és a bejelentkezést követően visszaigazolt szervezeteket az egyeztető fórum megalakítására, valamint

a) az Országos Területfejlesztési Tanács Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének ba) és bb) pontjában foglalt szervezetek képviselőinek,

b) a kistérségi fejlesztési tanács Tftv. 10/D. §-a (1) bekezdésének be) pontjában foglalt delegált képviselőnek

a megválasztására a Hivatal elnöke, illetve a megyei közigazgatási hivatal vezetője összehívja.

(2) Az egyeztető fórum alakuló ülésének meghívására a 3. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók. Az ülésre szóló meghívóban a határozatképtelenség esetére új időpontot kell meghatározni, és jelezni kell, hogy a fórum határozatképtelensége esetén az új időpontban megtartott ülés és a képviselők megválasztása a résztvevők számától függetlenül érvényes.

(3) Az egyeztető fórum munkájában a bejelentkezett és nyilvántartásba vett szervezetek vesznek részt. Az egyeztető fórum határozatképes, ha a nyilvántartásba vett szervezetek több mint fele jelen van. A fórum a döntéseit, állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyeztető fórum alakuló ülését az ülés elnökének megválasztásáig a civil szervezetek legidősebb tagja - mint korelnök - vezeti.

(4) Az egyeztető fórum a működési rendjét maga alakítja ki, az üléséről az ülés elnöke 8 napon belül jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a jelenlevő szervezeteket, azok képviselőit, a hozott döntést, a leadott szavazatokat. Az emlékeztetőt az ülés elnöke írja alá, és egy jelenlevő civil szervezet képviselője, valamint a fejlesztési tanács munkaszervezetének, illetve a Hivatal képviselője hitelesíti.

(5) Az egyeztető fórumok jegyzőkönyveit és kapcsolódó dokumentumokat az adott szintű fejlesztési tanácsok munkaszervezeteinél, míg az országos civil szervezetek esetében a Hivatalnál elkülönítetten kell kezelni és megőrizni.

13. § (1) Ha az egyeztető fórum, illetve a fórum működési rendje eltérően nem rendelkezik, a 12. § (1) bekezdésében foglalt választás határozatlan időre történik. Az egyeztető fórum képviselője az egyeztető fórumban résztvevő szervezet tagja lehet.

(2) Az egyeztető fórum új képviselőt jogosult delegálni, ha a megválasztott (delegált) képviselő:

a) e megbízatásáról írásban lemondott;

b) a delegáló társadalmi szervezet visszahívta;

c) meghalt;

d) közügyektől eltiltást kimondó jogerős ítélet hatálya alá került;

e) a fejlesztési tanács üléseinek több mint felén önhibájából nem jelent meg, akadályoztatásának okáról az egyeztető fórumot nem értesítette, illetve az ülésen nem ismertette az egyeztető fórum véleményét;

f) a fórum működési rendje által meghatározott egyéb esetben.

A megyei kistérségi fórum működése

14. § (1) A megyei kistérségi fórumot a megyei közigazgatási hivatal vezetője a megye területén a megalakítani szükséges, legutolsóként megalakult kistérségi fejlesztési tanács megalakulásától számított 30 napon belül írásban összehívja.

(2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a megye területén megalakult kistérségi fejlesztési tanácsok elnökeit és a Tftv. 10/G. §-a szerinti többcélú kistérségi társulások elnökeit az ülésre meghívja. A meghívók elküldése és az alakuló ülés napja között legalább 8 napnak kell lennie.

(3) A megyei kistérségi fórum a Tftv. 17. §-a (10) bekezdése szerint megválasztja

a) a b) pontban foglalt kivétellel a regionális fejlesztési tanácsban a megye képviseletét ellátó egy kistérségi képviselőt;

b) a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsban Pest megye képviseletét ellátó három kistérségi képviselőt;

c) a megyei területfejlesztési tanácsokba a kistérségek képviseletét ellátó három kistérségi képviselőt.

(4) A megyei kistérségi fórum alakuló ülését az ülés elnökének megválasztásáig a fórum tagjai közül a legidősebb tag mint korelnök vezeti. A megyei kistérségi fórum a működésével kapcsolatban működési rendet fogadhat el. Az üléséről az ülés elnöke 8 napon belül jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a fórum tagjait, a jelenlevő tagokat, illetve azok képviselőit, a hozott döntést, a leadott szavazatokat. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke írja alá, és egy jelenlevő tag hitelesíti.

(5) A megyei kistérségi fórumok jegyzőkönyveit és a kapcsolódó dokumentumokat a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezeténél elkülönítetten kell kezelni és megőrizni.

(6) A megyei kistérségi fórum tagja a megyei kistérségi fórum (3) bekezdés szerinti döntése ellen a Tftv. 16. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet az ülés megtartásától számított 15 napon belül.

A térségi fejlesztési tanácsokba és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsba a kistérségi képviselők megválasztása

15. § (1) A Balaton Fejlesztési Tanács és azon térségi fejlesztési tanácsok esetében, ahol a térségi fejlesztési tanács háromnál több kistérség illetékességi területén működik, az érintett kistérségek összehívásával a 14. §-ban foglaltak alkalmazásával kell a Tftv. 15 § (8) bekezdés c) pontja szerinti képviselőket megválasztani.

(2) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács területén a Tftv. 15/B. §-a (7) bekezdésének d) pontjában foglalt három képviselőt a 2. számú mellékletben meghatározott kistérségek összehívásával, a 14. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell a három kistérségi képviselőt megválasztani.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a kistérségek összehívása a térségi fejlesztési tanács székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozik, míg a (2) bekezdés szerinti esetben a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jár el.

A fővárosi kerületi önkormányzatok képviselőinek megválasztása

16. § A Tftv. 15/B. § (7) bekezdés c) pontja és a 17. § (6) bekezdés h) pontja szerinti képviselők megválasztására jogosultakat a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül írásban hívja össze. A választási gyűlést olyan időpontra kell összehívni, hogy az ülésre szóló meghívók elküldése és az alakuló ülés napja között legalább 8 napnak kell lennie. A választási gyűlés eljárási rendjére a 14. § (4)-(6) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a dokumentumokat a fővárosi közigazgatási hivatal kezeli és őrzi.

Az Országos Területfejlesztési Tanács megalakulásával összefüggő bejelentési kötelezettség szabályai

17. § (1) A Tftv. 8. §-a (2) bekezdésének ac) pontja alapján e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül az országos gazdasági kamarák elnökei és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala írásban bejelentik a kitöltött 1. számú melléklet csatolásával, hogy az Országos Területfejlesztési Tanácsban e szervezeteket ki képviseli, illetve a Tftv. 8. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján állásfoglalásra teljeskörűen ki került helyettes képviselőként felhatalmazásra.

(2) A Tftv. 8. § (2) bekezdés ac) pontja alapján e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül az országos önkormányzati érdekszövetségek közösen aláírt okiratban, a kitöltött 1. számú melléklet csatolásával bejelentik azt a három személyt, akik az Országos Területfejlesztési Tanácsban a szövetségek képviseletét ellátják.

A tanácsok tagjaival kapcsolatos nyilvántartási feladatok

18. § (1) A regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a kistérségi fejlesztési tanács, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjairól nyilvántartást vezet és a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít.

(2) A Hivatal az Országos Területfejlesztési Tanács és az (1) bekezdésben foglalt tanácsok tagjairól összesített nyilvántartást vezet, amely adatokat informatikai adatbázisban kezeli. Az adatbázis nyilvános, az adatbázisból kérelemre adatot szolgáltat.

(3) A tanácsok tagjaival kapcsolatban az alábbi adatok kezelendők:

a) a fejlesztési tanács elnevezése, címe;

b) a tagsági viszonyt megalapozó Tftv. hivatkozás feltüntetése;

c) a tagot delegáló, illetve azt választó szervezet elnevezése, címe, nyilvántartásba vételének hatósága, a nyilvántartásba vétel száma;

d) a tag neve, értesítési címe;

e) a tag képviseleti jogosultsága létrejöttének ideje;

f) a tag képviseleti jogosultsága megszűnésének ideje;

g) a tag képviseleti jogosultságának terjedelme (szavazati joggal, tanácskozási joggal, állandó meghívott);

h) a tag helyettesítésére felhatalmazott, bejelentett általános képviselő neve, értesítési címe;

i) a h) pont szerinti személy képviseleti jogosultságának keletkezésének ideje;

j) a h) pont szerinti személy képviseleti jogosultságának megszűnésének ideje;

k) a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslat ténye;

l) a nyilvántartásba vétel, illetve a bejegyzésváltozás ideje.

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A Tftv. és e rendelet alapján a tanács székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gondoskodik arról, hogy a törvényes feltételek megléte esetén, legkésőbb

a) 2004. december 31-ig a regionális fejlesztési tanácsoknak, a Balaton Fejlesztési Tanácsnak és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsnak, valamint a térségi fejlesztési tanácsoknak,

b) 2004. november 15-ig a kistérségi fejlesztési tanácsoknak,

c) 2004. november 30-ig a megyei területfejlesztési tanácsoknak,

a Tv. megváltozott rendelkezései szerinti alakuló ülése megtartásra kerüljön.

(3) A területfejlesztésért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy 2004. december 31-ig az Országos Területfejlesztési Tanácsnak a Tv. megváltozott rendelkezései szerinti alakuló ülése megtartásra kerüljön.

(4) E rendeletben szabályozott eljárásokra - e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 258/2004. (IX. 16.) Korm. rendelethez

NYILATKOZAT
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerinti .......... fejlesztési tanács munkájában történő részvételhez

I. A szervezet nyilvántartás szerinti adatai

1. a szervezet neve: ...................................................................................................................

2. a szervezet székhelye: ...........................................................................................................

3. a szervezet képviselőjének neve: ..........................................................................................

4. a szervezet képviselőjének értesítési címe: ...........................................................................

5. a szervezet képviselőjének telefonszáma: ............................................................................

6. a szervezet képviselőjének faxszáma: ..................................................................................

7. a szervezet képviselőjének e-mail címe: ...............................................................................

8. a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő bíróság (hatóság) megnevezése: ....................

9. a végzés (határozat) száma: ..................................................................................................

10. a végzés (határozat) jogerőre emelkedésének időpontja: ...................................................

II. A szervezetet a tanácsban állandó jelleggel képviselő tag adatai

1. neve: ......................................................................................................................................

2. értesítési címe: ......................................................................................................................

3. telefonszáma: ........................................................................................................................

4. faxszáma: .............................................................................................................................

5. e-mail címe: ..........................................................................................................................

Csak a civil szervezetek által töltendő ki az alábbi III-IV. rész.

III. A szervezet működésének hatóköre ........................................................................................

IV. A III. pontban tett nyilatkozatnak megfelelő működési hatókör bemutatása

1. Az előző naptári év azon programjainak, eseményeinek, szolgáltatásainak adatokkal alátámasztott rövid bemutatása, amelyek a fentiekben megjelölt tevékenységi hatókört igazolják: ......................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

2.1. Társadalmi szervezet esetében a taglétszám és annak területi szervezeti egységenként történő bontása (tárgyév január 1-jei állapot szerint): ..................................................................

.......................................................................................................................................................

2.2. Társadalmi szervezetek szövetsége esetében a tagszervezetek száma és a tagszervezetek területi (megyei, regionális) megoszlása, illetve azok taglétszámai (tárgyév január 1-jei állapot szerint):

.......................................................................................................................................................

2.3. Alapítvány esetében a nyújtott szolgáltatások igénybe vevőinek száma, valamint ezeknek területi szervezeti egységenként vagy területi programonként, szolgáltatásonként történő megoszlása (az előző naptári évre vonatkozóan): ........................................................................

.......................................................................................................................................................

V. Záradékok

1. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti nyilatkozatban írt adatok a valóságnak megfelelnek.

2. A civil szervezet képviselőjeként hozzájárulok ahhoz, hogy e nyilatkozatot a fejlesztési tanácsok, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a .../2004. ( ) Korm. rendeletben foglaltak szerint kezelje és használja fel.

2004. ...........................................................

TÁJÉKOZTATÓ

A határidő utolsó napján postára adott nyilatkozatot határidőben megküldöttnek kell tekintetni. A határidőn túl benyújtott vagy téves címzés miatt határidőn túl megérkező nyilatkozatok nem fogadhatóak el.

A nyilatkozathoz csatolni kell:

1. A szervezet hatályos létesítő okiratának az egyszerű másolatát, a szervezet képviselőjének arra irányuló nyilatkozatával (rávezetett záradékával) együtt, hogy a másolati irat az eredetivel mindenben megegyezik.

2. A szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló jogerős bírósági végzésnek az egyszerű másolatát, a szervezet képviselőjének arra irányuló nyilatkozatával (rávezetett záradékával) együtt, hogy a másolati irat az eredetivel mindenben megegyezik.

3. A szervezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által a szervezet hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatot.

A hiányosan, ellentmondásosan kitöltött, avagy mellékletek nélkül megküldött nyilatkozat érvényes bejelentkezésként nem fogadható el.

2004. évi LXXV. törvény indokolása

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Általános indokolás

Az 1996. évben elfogadott és 1999-ben részben módosított törvény a települések összefogását szolgáló területfejlesztési önkormányzati társulások, a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok és az Országos Területfejlesztési Tanács létrehozásával megteremtette a területfejlesztés és területrendezés feladatai végrehajtásának intézményi rendszerét.

A szervezeti keretek kialakítása ellenére a különböző szintű térségek tervszerű fejlődésének biztosítása, a rendelkezésre álló helyi és különböző állami források hatékony felhasználása ugyanakkor kevéssé sikerült, melyet részben szabályozási problémák okoztak.

A szabályozási hiányosságok megjelentek kormányzati szinten is, ugyanis a területfejlesztési hatású költségvetési támogatások összehangolása az elmúlt években lényegében elmaradt; az egyes tárcák tevékenységébe a területfejlesztés célkitűzései nem épültek be; a források felhasználásának összehangolásában jelentős szerepet játszó decentralizált döntésekhez kapcsolódó források mértéke az évek során változatlan szinten maradt.

Jelezni kell azt is, hogy bár az Országos Területfejlesztési Tanács ülésein a területfejlesztést érintő kormány-előterjesztés tervezeteket rendszeresen megtárgyalták, az elhangzottakat - részben a Tanács ülésein megjelenő alacsony szintű minisztériumi képviselet miatt - a tárcaegyeztetések során mégsem lehetett következetesen érvényesíteni.

Szintén komoly problémát okozott, hogy bár az 1999. évi törvénymódosítást megelőzően elfogadásra került a területfejlesztés tervezési programozás regionális szintre telepítésének elve, a törvénymódosítást követően létrejövő regionális fejlesztési tanácsokban mégis a kormányzati szereplők túlsúlya érvényesült, és a régiófejlesztésben meghatározó szerepet játszó gazdasági szervezetek, illetve civil szerveződések intézményes megjelenítése elmaradt. A kidolgozott, elfogadott fejlesztési programok megvalósításához kellő forrás sem állt rendelkezésre.

A megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe utalt támogatási források ugyan lassan növekedtek, de ezek nem tudták biztosítani a különböző színvonalon kidolgozott megyei fejlesztési programok végrehajtását.

A kistérségi szinten működő területfejlesztési önkormányzati társulások a létrejöttüket meghatározó önkéntességi elvből következően nem fedték s nem fedik le jelenleg sem átfedés-mentesen az ország területét. E helyzetből adódóan nem biztosítható a területfejlesztés programozásához, illetve a programok megvalósításához a körzeti/kistérségi területi szint egyébként szükséges stabilitása. E szint hatékony működése nélkül viszont a területfejlesztés területén nem érhető el jelentős előrelépés.

A módosítás az előzőekben leírt fogyatékosságok kiküszöbölésére, javítására irányul.

A Kormány-, illetve a Kormány tagjai területfejlesztéssel összefüggő feladatainak meghatározása mellett, a módosítás előírja a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályainak meghatározása révén a területfejlesztés térségi eszközeinek, azaz a decentralizált költségvetési előirányzatok körének bővítését is.

Az Országos Területfejlesztési Tanács összetételére, a tagok képviseleti szintjére, a partnerség elvének kiterjesztésére vonatkozó javaslattal a módosítás biztosítja a Tanács állásfoglalásainak megalapozottságát, s melynek súlyát növeli, hogy a területfejlesztéssel összefüggő jelentős kormány-előterjesztéshez azt mellékelni kell.

A területfejlesztés területi intézményeiről a módosítás az alábbiak szerint rendelkezik.

1. A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében létrehozza az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerét. A kistérségi fejlesztési tanács tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere függetlenül attól, hogy valamely kistérségi területfejlesztési társulásnak tagja-e vagy sem. A különböző okokból az önkéntes társulástól távolmaradó önkormányzatok részére is biztosítani kell tehát a jogot, hogy a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó döntésekbe beleszólhasson. A partnerség elve alapján a kistérségi fejlesztési tanács munkájában részt vesznek tanácskozási joggal a gazdasági kamarák adott kistérségben működő képviselői, a térség gazdasági életében meghatározó szerepet betöltő szervezetek képviselői és a konzultációs joggal rendelkező társadalmi szervek fórumának képviselői, illetve a napirendtől függően az érintett társadalmi szervezetek meghívottjai.

A kistérségi fejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörének szabályozása mellett legalább annyira fontos, hogy a tanácsok kidolgozott és elfogadott fejlesztési szempontjaik megvalósításához megfelelő forráshoz jussanak, s így egy-egy eseti projekt kivitelezés helyett lehetőség lesz a fejlesztési programra felfűzött, egymás hatását érintő projektek megvalósítására.

Kistérségi szinten - a társulási szabadságot nem korlátozva - pontosítja a területfejlesztési önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályokat.

2. A törvény a megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörét - az Európai Unióban kialakult gyakorlattal összhangban - akként módosítja, hogy a térségfejlesztés tervezésének és végrehajtásának szintje a régió lesz. S mivel a térségfejlesztés megvalósítója a régió, így a decentralizált források felhasználásáról is regionális szinten kell dönteni. Ennek következtében a megyei szint forrás elosztó szerepe a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások és a céljellegű decentralizált támogatások területén megmarad, és feladat-, hatáskörében marad a regionális fejlesztési program részanyagaként a megyei fejlesztési program kidolgozása, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítése, koordinálása, a megyében keletkező válsághelyzetek kezelése, az Országgyűlés, illetve a Kormány elé kerülő, területét érintő előterjesztések véleményezése is.

A módosítás a megyei területfejlesztési tanácsok összetételének átalakítását szintén előirányozza; a módosítás a partnerség elvének érvényesítését szolgálja. Így a gazdasági élet szereplői, a civil szerveződések, munkaadók, munkavállalók is részt vesznek a tanácsok munkájában.

3. A regionális fejlesztési programok megvalósítását szolgáló decentralizált források növelésével és azok hatékony felhasználásával el kell érni, hogy az Európai Unió következő tervezési időszakára a régiók felkészüljenek a regionális programok kivitelezésére, teljesítésére. Ez a feltétele annak, hogy a régiók fejlesztési operatív programjai a 2006-2013 tervezési időszakra készülő Nemzeti Fejlesztési Terv részei lehessenek, s közvetlenül hívhassanak le támogatásokat az Európai Unió Strukturális Alapjaiból. Ennek érdekében kerülnek szabályozásra a módosításban a területfejlesztés térségi eszközei, s köztük a decentralizált források is.

A területrendezéssel összefüggésben a módosítás meghatározza az Országos Területrendezési Tervben foglaltak érvényesítésének szabályait a kiemelt térségek és megyei rendezési tervek készítésénél.

A területrendezéssel kapcsolatos intézkedések másik csoportja a területrendezési tervek készítésére és elfogadására vonatkozó szabályok meghatározása, ezen belül is kiemelten a területi főépítészek feladat- és hatáskörének pontosítása.

A törvényben a feladatok, hatáskörök legfontosabb elvei határozhatók meg, ezért a módosítás tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek a Kormányt vagy a minisztert hatalmazzák fel a részletes szabályok megállapítására.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A területfejlesztés intézményrendszerének kistérségi szintű kiépítésével összefüggésben, a kistérség fogalma törvényi meghatározásának módosítására, kiegészítésére van szükség. A módosítást követően a kistérség nem pusztán a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egységnek, hanem területfejlesztési-statisztikai egységnek minősül. A rendelkezés rögzíti továbbá a kistérségek területi lehatárolásának alapvető elveit. A régió definíciója is pontosításra kerül.

A 2. §-hoz

1996-ban a törvény elfogadásakor az Országgyűlés saját hatáskörébe vonta a kiemelt térségek területrendezési terveinek elfogadását. 1998-ban az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásakor 16 kiemelt térséget jelöltek ki. Ezek területe az ország területének nagy részét lefedi. Ésszerűtlen és szükségtelen, hogy a területrendezési tervek elfogadását ilyen nagymértékben elvonjuk az érintett megyei önkormányzatoktól. Az ország egészére kiterjedő területrendezési terv mellett további olyan kettő térsége van az országnak, amelyek esetében indokolt a területrendezési terv törvénnyel történő elfogadása. A jelenleg hatályos törvény szövegben szerepel az a kitétel, hogy a kiemelt térségek rendezési tervének elfogadásakor a törvényben kell meghatározni az önkormányzatokra vonatkozó elemeket. A törvény az önkormányzatokra kötelező, szükségtelen ennek külön kiemelése.

A 3. §-hoz

A Kormánynak az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politikáról szóló, az Országgyűlés részére készítendő beszámolási kötelezettségét indokolt kibővíteni a területrendezési tervek érvényesülésének bemutatásával, ugyanis a területrendezési tervek jelentős mértékben befolyásolják a területi folyamatokat. A módosítás másik eleme, hogy a fenti beszámolóra kettő helyett a jövőben négyévenként kerül sor.

Az Európai Unió Régiók Bizottságába történő tagok jelölésére vonatkozó eljárás meghatározását az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalja. Tekintettel arra, hogy a 17. § (2) bekezdés h) pontja értelmében a regionális fejlesztési tanácsok is jogosultak a tagra vonatkozóan javaslatot tenni, a törvény meghatározza, hogy a jelölés a Kormány hatáskörébe tartozik.

A 4. §-hoz

Az Országos Területfejlesztési Tanács szerepét, súlyát növelni kell a területfejlesztéssel összefüggő döntések előkészítésekor. A törvény a tanácskozási joggal részt vevők körébe bevonja a partnerség elvének érvényesítése jegyében az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselőjét, a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy képviselőjét.

A partnerség elvének kiteljesítését szolgálja az az intézkedés is, hogy a Tanács ülésén részt vevők számának elkerülhetetlen korlátozása mellett felállítja azt az egyeztető fórumot, amelyen minden országosan bejegyzett társadalmi szervezet kifejtheti véleményét. A Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a fórum véleményét ismertetni kell.

Ugyancsak a Tanács szerepét és súlyát növeli, hogy a tag miniszter képviseletét államtitkár, helyettes államtitkár, vagy államtitkári, helyettes államtitkári besorolású vezető láthatja el.

A Tanács véleményét a területfejlesztést érintő jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell.

Az 5. §-hoz

A törvény részletezi a területfejlesztésért felelős miniszter feladatait, illetve lehetővé teszi a feladatok Kormány irányítása alatt álló, a miniszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv (Hivatal) általi ellátását is.

A 6. §-hoz

A törvény a területfejlesztési önkormányzati társulások létrehozását, illetve a társulások törvényességének ellenőrzését is szabályozza. A törvény a kistérségi társulások létrehozásával, működésével kapcsolatos eddigi szabályozatlan kérdéseket pontosítja: a megyei/fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a jövőben - törvényességi felügyelet helyett - törvényességi ellenőrzési jogokat gyakorol a területfejlesztési önkormányzati társulások felett, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban.

A 7. §-hoz

A törvény a területfejlesztés új intézményének felállításáról, továbbá ennek körében rendelkezik a kistérségi fejlesztési tanács létrehozásának feltételeiről, feladat- és hatáskörükről, tagjairól és a tanácsok működését meghatározó legfontosabb elvekről.

A kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozása kapcsán indokolt a kistérségek lehatárolását jogszabályban (kormányrendeletben) kihirdetni, felváltva vele a KSH Elnöki Közleményt. Az önkormányzatok önkéntes társulási lehetőségének fenntartása mellett biztosítani kell egy olyan kistérségi szintű területfejlesztési intézmény létrehozását, amely átfedés-mentesen lefedi az ország területét.

A létrejövő szervezet a törvényben megfogalmazottak alapján alkalmas lesz a területfejlesztés alapegysége feladatainak ellátására. A törvény biztosítja az ehhez szükséges hatásköröket, megfogalmazza a működés legfontosabb szabályait és a feladat-ellátáshoz szükséges források biztosítási rendjéről is intézkedik.

A megyei jogú városokat is magába foglaló kistérségek esetében a nagyvárosok és környező kistelepülések együttműködésének speciális szabályait úgy határozza meg, hogy az eltérő súlyú és eltérő gazdasági erővel rendelkező települések együttműködése a kölcsönös érdekek alapján biztosítható legyen. Ennek érdekében számos megoldást alkalmaz: lehetővé teszi, hogy a tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak értékét - törvényben szabott határok között - az általuk képviselt település lakosságszámát is figyelembe véve állapíthassa meg; megyei jogú város székhellyel rendelkező kistérségek esetében, illetőleg a meghatározott népességarányt meghaladó lakossággal rendelkező székhely település polgármesterét egyetértési joggal ruházza fel meghatározott döntéseknél; s azon kistérségek esetében, melyekben a települések száma a huszonötöt meghaladja, öt - kilenc tagú elnökség megválasztását teszi kötelezővé.

A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a törvényben a tanácsok működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek.

Az új 10/G. § rendelkezése összekapcsolja a kistérségi területfejlesztési feladatokat a többcélú kistérségi társulás intézményével, továbbá alapvetően rendezi ezen intézmény és a kistérségi fejlesztési tanács viszonyát. A rendezés alapvető vonása, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatokat alapszabályként a valamennyi települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás látja el.

Amennyiben azonban ilyen nem jön létre vagy (akár egyetlen tag kilépése miatt) megszűnik, helyette a feladatokat a kistérségi fejlesztési tanács látja el.

Ez a szempont a megyei és regionális fejlesztési tanácsokban is megjelenik, mert e tanácsokban tagként elsődlegesen a kistérség valamennyi települését magában foglaló többcélú kistérségi társulás, ennek hiányában a kistérségi fejlesztési tanács képviselője járhat el.

A 8-11. §-hoz

A törvény pontosítja a megyei területfejlesztési tanácsok gazdálkodásával, beszámolási kötelezettségével, illetve a munkaszervezetekkel kapcsolatos szabályokat. Lehetővé teszi munkaszervezetként közhasznú társaságok létrehozását, amely igazodik a kialakult gyakorlathoz.

Emellett korrigálja a megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatásköréről szóló rendelkezéseket és módosítja a megyei területfejlesztési tanácsnak a források elosztásával kapcsolatos szerepét.

A megyei területfejlesztési tanácsok jelenleg hatályos törvény szerinti összetételét fennmarad.

A megyei területfejlesztési tanács szervezetalakítási mozgásterét is bővíti, amely lehetővé teszi, hogy a térségi körülményeknek megfelelő szabályozást alkosson a kisebbségek területfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozatalban történő, megyei szintű képviseletéről

A 12. §-hoz

A hatályos szabályozás csak a megyei területfejlesztési tanácsok részére tette lehetővé a megyehatáron túlnyúló feladatok ellátására a térségi fejlesztési tanácsok létrehozását. A fővárosban nem jött létre térségi fejlesztési tanács, így a térségi fejlesztési tanácsok létrehozásában és működtetésében sem vehetett részt. Indokolatlan a főváros kizárása, ezért a fővárosi önkormányzat a módosítás szerint gyakorolhatja az e törvényben a területfejlesztési tanácsokat megillető jogosítványokat.

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. A törvény szabályozza Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozatalával és működésével kapcsolatos kérdéseket.

A 13-14. §-hoz

A regionális fejlesztési tanácsokra vonatkozó szabályozás egyértelművé teszi, hogy a titkársági feladatok ellátására közhasznú társaságot hoz létre.

A törvény megfogalmazza a regionális fejlesztési tanácsok működésének legfontosabb szabályait, beleértve a tisztségviselők megválasztását, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásának rendjét. A törvény szerint a regionális fejlesztési tanácsra vonatkozó szabályok között kerülnek elhelyezésre a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a határozatképességre és a törvényességi felügyeletre vonatkozó részletszabályok is.

A regionális fejlesztési tanácsok feladatai ellátásának hatékonyságát elősegítendő a törvény kimondja a régióban működő különböző szintű területfejlesztési intézményekkel, államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal, társadalmi szervezetekkel való együttműködésük kötelezettségét.

Az ország Európai Uniós tagságához kötődik a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak operatív programjainak végrehajtása. A regionális fejlesztési tanácsok feladatai között meg kell jeleníteni az operatív programokból a régióknál jelentkező feladatok megvalósításában felmerülő feladatokat, különös tekintettel a támogatási források felhasználására.

A regionális fejlesztési tanácsok szavazati-, illetve tanácskozási jogú tagjait a törvény oly módon határozza meg, hogy biztosítva legyen a helyi szereplők túlsúlya a partnerség elvének érvényesítése érdekében. A tanácsülésen részt vevők száma nem teszi lehetővé a régióban működő összes társadalmi szervezet részvételét, ezért a véleményük kifejtése érdekében egyeztető fórum működtetését írja elő a törvény.

A módosítás a regionális fejlesztési tanácsok közhasznú társaságainak feladatait is újraszabályozza: az ügynökségek kidolgozzák - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját; összegyűjtik és feldolgozzák az önkormányzatoknak, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit; kapcsolatot tartanak a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében; közreműködnek a regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában; pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében.

A szabályozás további új eleme, hogy a nagyvárosok a lakónépesség arányában több szavazati joggal is rendelkezhetnek. A differenciált szavazati jog megállapítását indokolja, hogy a nagyvárosok gazdasági erejüknél fogva nagyobb szerepet és felelősséget viselnek a program kidolgozásában, elfogadásában és végrehajtásában. Ez a többlet felelősség jelenik meg a szavazatok arányában.

A 15. §-hoz

A módosítás a területi főépítészek új, az eddigiekhez képest eltérő feladatait részletezi. Legfontosabb eleme a területi főépítészek hatósági jogkörrel való felruházása.

Felmerülhet utólag megyei vagy települési szinten olyan új térségi jelentőségű beruházás megvalósítása, amely eredetileg nem szerepelt a terület- vagy településrendezési tervekben. Ez esetben el kell dönteni, hogy az új elem beilleszthető-e a megye vagy a település rendezési tervébe a magasabb szintű tervek sérelme, így azok előzetes módosítása nélkül. A döntést egy erre a feladatra szakmailag felkészült közigazgatási szervnek kell hatósági határozat (térségi területfelhasználási engedély) formájában meghozni, amelyre célszerűen a területi főépítészeket kell felhatalmazni.

A területrendezési tervekben foglaltakat nem csupán a rendezési tervek készítése, hanem a tervben szereplő egyes konkrét beruházások tervezése és engedélyezése során is érvényesíteni kell. Ezért van szükség arra, hogy a területi főépítész az ágazati engedélyezési eljárásokban szakhatóságként közreműködhessen.

A 16-17. §-hoz

A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályozásban állandó jelleggel - a költségvetési törvényben foglalt szabályozástól függetlenül - a területfejlesztést szolgáló pénzügyi források hatékonyságának növelése érdekében a területfejlesztésért felelős miniszternek koordinációs jogot kell biztosítani. A törvény meghatározza e koordinációs jog tartalmát.

E körbe illeszkedik a minisztereknek az a felelőssége, hogy a költségvetési források felhasználása alapján rendszeresen jelentés készüljön a Kormány számára a központi támogatások - területi értékeléssel alátámasztott - felhasználásáról.

A 18. §-hoz

A területrendezési tervekben foglaltak az országos tervtől kezdődően, a kiemelt térségi és megyei területrendezési terveken keresztül, a településrendezési tervekben válnak az egyre részletesebb tervezések eredményeképpen pontosabbá, illetve válnak telekhatár pontossággal értelmezhetővé. A pontosítás tehát - eljárási értelemben véve - maga a tervezési és egyeztetési folyamat. A pontosítás végeredménye meg kell feleljen a jogszabályi és szakmai követelményeknek, amelynek megítélése a terveket folyamatosan figyelemmel kísérő területi főépítészektől várható el.

Ki kell mondani, hogy a területrendezési tervek jóváhagyásra kerülő munkarészei egységes egészt képeznek, elfogadásuk azonos szinten rendelettel történik. A kiemelt térség területének pontos lehatárolása a tervezési folyamat eredményeként lehetséges.

A területrendezési tervek egymásra épülő, hierarchikus rendszert alkotnak, amelyben a rendszer alacsonyabb szintjén elhelyezkedő tervek nem lehetnek ellentétben a magasabb szintű tervekkel. E szabálynak a törvényben való rögzítése alapvető jelentősége miatt indokolt.

Az előírások a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárás legfontosabb szabályait tartalmazzák.

A legfeljebb két évig tartó „moratórium” bevezetésére (amely idő alatt az érintett települések nem hozhatnak olyan új terület-felhasználást érintő döntést, amely a területrendezési tervben foglaltakkal ellentétes, vagy annak érvényesítését megakadályozzák) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervének készítésénél nyert tapasztalatok miatt van szükség általános érvénnyel. Amennyiben az önkormányzat e szabályt megsérti, az abból adódó kártalanítási kötelezettségeket köteles viselni. A moratórium nem általános építési tilalom, csak újonnan beépítésre szánt területek kijelölését tiltja. A már elfogadott településrendezési terveknek megfelelő fejlesztések zavartalanul folyhatnak a moratórium ideje alatt is.

A 19-23. §-hoz

A törvény végrehajtásához szükséges részletes szabályok megalkotására adott felhatalmazások, valamint a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések és az ezzel egyidejűleg módosítandó jogszabályok köre jelenik meg e szakaszokban.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 59. § (1) és (2) bekezdése az üdülőkörzet területén lévő települések a törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveinek és a helyi építési szabályzatainak felülvizsgálatára megállapított határidő módosítását tartalmazza, melyre a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek elhúzódó egyeztetése miatt van szükség. A módosított határidő egyben lehetővé teszi, hogy újabb pénzeszközök biztosításával a településrendezési tervek készítésének támogatása kiegészüljön. A (3) bekezdés módosítását a normaszövegben eredetileg számmal megjelölt 5 éves határidő betűvel történő kiírása indokolta. Tartalmilag ez a bekezdés nem változott.

Szabályozni szükséges a törvény hatálybalépését követően a tanácsok megalakulására illetve átalakulására rendelkezésre álló időtartamokat, amelyre a törvény 30 napot biztosít.

[1] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény „A Nemzeti Egészségfejlesztési Program” fejezete alapján.

[2] A 2005. évi CLXXXII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról „Irányított betegellátási rendszer1” fejezete alapján.

[3] A 2001. évi XXXIV. törvény az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról alapján.

[4]    1999-ben indult el az a folyamat, melynek eredményeképpen ma minden régióban megtalálhatóak a nemformális ifjúsági közösségek, ifjúsági szervezetek, intézmények és önkormányzatok számára egyaránt komplex szolgáltatásokat  nyújtó erőforrásközpontok, a regionális ifjúsági szolgáltató irodák. Lásd erről: Regionális Ifjúsági Szolgáltatások 2000–2006. Szerkesztette: Kádár Péter, Kátai Gábor, Szöveg: Regionális Fejlesztési Igazgatóság munkatársai

[5] Cséfalvay Zoltán – Csizmadia Norbert – Csordás László – Kistérségek versenyképessége és a globális hálózatok  http://epa.oszk.hu/00800/00890/00006/article45.html 

[6] A javaslat összefoglalása során fölhasználtuk: GYŐRI PÉTER – MÓZER PÉTER:

AZ ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER ÚJRAÉPÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA (PROGRAM-TERVEZET), "Tékozló koldus ruháját szaggatja" 2006. gyoripeter.fw.hu, tanulmányát.

[7] A polgári jogi társasági (pjt.), vagy konzorciumi szerződés tárgya az együttműködés. A polgári jogi társaság (pjt.) célja az együttműködés, a közös cél elérése érdekében bizonyos tevékenységet ki kell fejteni. Ez a cél gazdasági, kulturális vagy egyéb jellegű lehet. A pjt.-nek nem kell, hogy közös vagyona legyen. A polgári jogi társaságokat cégjegyzékbe bejegyezni nem szükséges, de elnevezést használhat. Ezzel korlátozott jogképességet nyert az ilyen  polgári jogi társaság (pjt.), vagy konzorcium. A polgári jogi társaság (pjt.), vagy konzorcium jogalanyiság nélküli kötelem. A polgári jogi társaság (pjt.), vagy konzorcium szerződés, így a felek együttműködése kikényszeríthető. A felek a megfelelő vagyoni eszközöket közös rendelkezésre bocsátják. Közös tulajdon azonban nem szükséges.

[8] A javaslatnak ehhez a részéhez felhasználtuk Dr. Sziszik Erika: AZ ALAPELLÁTÁS, SZAKELLÁS ÉS SPECIÁLIS ELLÁTÁSOK VISZONYRENDSZERE - HUMÁN SZOLGÁLTATÁSI KONCEPCIÓ (SZOLID-projekt) c. háttértanulmányát.

[9] A kapcsolódások tartalma és módja attól függően változhat, hogy mely szolgáltatások integrálódnak egy szervezetbe, melyek kötnek egymással konzorciumi megállapodást, melyek nyújtanak kiszerződéssel szolgáltatást

[10] Nagy-Britanniában 2001-ben összevonták a szociális és munkaügyért felelős minisztériumokat, s ezt követte a korábbi foglalkoztatási szolgálat kirendeltségeinek (Jobcentre) és a Segélyezés Ügynökség irodáinak (Benefits Agency) az összevonása. Az így léterjött Jobcentre Plus hálózat kiépítése a mai napig tart.

[11] A ma hatályos jogszabályi anyagot folyamatosan át kell tekinteni és az új eljárásokhoz kell igazítani. A dereguláció során - a jelenlegi joganyagból - szét kell válogatni,mely szabályok legyenek (maradjanak) törvényi szinten, melyek kormány, illetve miniszteri rendeletben, és melyek legyenek a jövőben a támogatási pályázatok, illetve szerződések javasolt részei, illetve módszertani ajánlások.

[12] Uaz

[13] A 2007. évi támogatások (szerződések) bázisán a 2008. évre, majd az elkövetkező évekre vonatkozóan évente az SzMM (….) %-os átcsoportosítást hajthat végre az egyes szolgáltatás-típusok, illetve az egyes régiók keretszámai között, illetve az RSzT-k (….) %-os átcsoportosítást hajthatnak végre az egyes szolgáltatás-típusok, az egyes fajlagos támogatási összegek között.

[14] Uaz.

[15] A bentlakásos intézményi körben a jelenlegi normatív támogatási összegek (mind a keretszámok, mind a fajlagos összegek) felbontásra kerülnek: intézményi általános alaptámogatásra, (differenciált) hotelszolgáltatási támogatásra, (differenciált) humánszolgáltatási támogatásra. A 2008. évre vonatkozó országos, illetve regionális kereteket ezek mentén alakítják ki.