2007-08 ELMŰ Védendő fogyasztó

Védendő fogyasztó

A 2007. nyarán kihirdetett új villamos energia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény) alapján egy új fogalom került bevezetésre: a védendő fogyasztók. A lakossági fogyasztók azon körére vonatkozik, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamos-energia ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.

Az alábbiakban külön részletezzük a védendő fogyasztókon belül a szociálisan rászoruló fogyasztókra és a fogyatékkal élőkre vonatkozó szabályokat.

Szociálisan rászoruló fogyasztók

Kit/kiket tekint a villamos-energia törvény és végrehajtási rendelete szociálisan rászoruló fogyasztónak?

Az a természetes személy, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37/A § szerinti rendszeres szociális segélyben;
2. a Szoctv. 40-44. § szerinti ápolási díjban;
3. a Szoctv. 32/B-E § szerinti időskorúak járadékában;
4. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve
5. a Gyvt. 25. § szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül.
6. A Gyvt. 54. § szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A jobb megértés érdekében fontos kiemelni két fogalmat:

• háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
• közeli hozzátartozók: a Szoctv. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek.

Összefoglalónk 1. sz. mellékletében megtalálják a Szoctv., 2. sz. mellékletében pedig a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit.

Hogyan és ki felé kell a védettséggel járó jogokat igazolni?

A szociálisan rászoruló fogyasztó jogosultságra vonatkozó megfelelését az illetékes elosztói engedélyes felé köteles a támogatás folyósítását igazoló eredeti irat, illetve az otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló jogerős gyámhivatali határozat eredeti példányának bemutatásával igazolni. (Az elosztói engedélyesek elérhetősége honlapunk Kapcsolatok/Piaci szereplők/Elosztók. menüpontjában található.)

Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a rászorultságot az illetékes elosztói engedélyes felé igazolta, az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedőt/egyetemes szolgáltatót a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény csak határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett fogyasztót törli a védett fogyasztók nyilvántartásából.

Hány felhasználási helyen lehet gyakorolni a védettséggel járó jogokat?

A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára tekintettel kéri felvételét az elosztói engedélyes nyilvántartásába, a közeli hozzátartozó sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni. Azaz a szociálisan rászoruló fogyasztó csak egy felhasználási helyen veheti igénybe a védettséggel járó jogokat.

Milyen jogosultságok illetik meg a szociálisan rászoruló fogyasztókat?

A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

1. részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,
2. előre fizető mérőhöz

való jog. Mit is jelentenek ezek?

Részletfizetéshez, fizetési haladékhoz

• A szociálisan rászoruló fogyasztó a részére kiküldött és ki nem fizetett számla, fizetési határideje illetve a későbbiekben ki nem fizetés miatt kapott kikapcsolásra vonatkozó felszólítás fizetési határidejének lejárta közötti időszakban írásban kérheti a részletfizetési kedvezményt, illetve fizetési haladék alkalmazását. Az őt ellátó villamosenergia kereskedő vagy egyetemes szolgáltató a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.
• Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót.
• Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.
• A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított

• egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,
• 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,
• 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.

• A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.
• A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében a jogszabályban leírtak csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

Előre fizető mérőhöz való jog

• A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedőnek, illetve az egyetemes szolgáltatónak – az elosztóval történő egyeztetés mellett – fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét.
• Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben, vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a kereskedő vagy egyetemes szolgáltató a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Az előre fizetős mérők felszerelésének költségeit az elosztói engedélyesek viselik.
• A villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató – az elosztóval együttműködve – gondoskodik az előre fizető mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.
• Az elosztó köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerződési feltételekről.
• A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölése mellett a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradásának, vagy a feltöltött összeg elfogyásának következtében fellépő szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes általi kikapcsolásnak.

Kikapcsolható-e a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamos-energia ellátásból?

Igen, speciális szabályok mentén. Amennyiben a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem igényli a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére az elosztó által felajánlott előre fizető mérő felszerelését sem, továbbá legalább négy havi számlatartozást felhalmozott, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó villamosenergia-ellátását az engedélyes megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződést felmondhatja. Mindezek előtt azonban az elosztónak kikapcsolásról szóló értesítést kell küldenie a fogyasztó részére. Az elosztó egyidejűleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási szervet, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett fogyasztó, illetve vele együtt villamos energia ellátásban részesülő családtagjai életének, egészségének védelme érdekében szükségesek.

A szociálisan rászoruló fogyasztók válthatnak kereskedőt?

Igen. Amennyiben azonban a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követően kereskedőt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-értékesítési szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.

Fogyatékkal élő fogyasztók

Kit/kiket tekint a villamos-energia törvény és végrehajtási rendelete fogyatékkal élő fogyasztónak?

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Hogyan és ki felé kell a védettséggel járó jogokat igazolni?

A fogyatékos személy jogosultságát a támogatások folyósítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. Az irat másolatát az elosztói engedélyes a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. Ezeket a nyilvántartásokat az elosztóknak kell vezetni, és Ők értesítik a kereskedőket erről.

A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével összhangban, és erre a célra készített formanyomtatvány (lásd: összefoglalónk 3. sz. melléklet) kitöltésével igazolja abból a célból, hogy az érintett engedélyes azonosítani tudja a jogszabályok és az üzletszabályzata szerinti különleges eljárás jellegét, tartalmát.

A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyidejűleg több csoportba) sorolás révén kell megállapítani:

1. olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasásra, mérőállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére,
2. olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződés-szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén,
3. olyan jellegű fogyatékosság, illetve olyan gyógykezelési mód, amely, illetve amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett, vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén.

Fontos továbbá, hogy a fogyasztó köteles a fogyatékkal élőkre vonatkozó különleges bánásmódra jogosultságot adó körülmény megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az elosztónál.

Milyen és hány felhasználási helyen lehet gyakorolni a védettséggel járó jogokat?

• A II. 2. a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan személy, aki nem fogyatékkal élőnek minősül.
• A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
• Amennyiben a II. 2. b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó az erre vonatkozó jogosultságát nem saját maga, hanem a vele egy háztartásban élő, fogyatékkal élőnek nem minősülő személy érvényesíti, a jogosult személy is csak ezen a felhasználási helyen szerepelhet a nyilvántartásban védettségi jogalapként.

Milyen különleges bánásmód illeti meg a fogyatékkal élő fogyasztókat?

Külön szabályok vonatkoznak a II. 2. a) és a II. 2. b)-c) pontba tartozó fogyatékkal élő fogyasztókra.

A II. 2. a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:

1. havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,
2. rendkívüli, ingyenes mérőfelülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer,
3. készpénzben történő számlakiegyenlítési lehetőség a felhasználási helyen,
4. az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,
5. a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, stb.),
6. az engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

Az érintett fogyatékkal élő fogyasztónak a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a fent (a-f) meghatározott, illetve az engedélyes által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a fogyasztó részére a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani.
A nyilatkozat évente legfeljebb két alkalommal módosítható. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A fogyasztó olyan módosítási igényét, melyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az engedélyes nem köteles teljesíteni.

A II. 2. b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóra vonatkozóan, összefoglalónk 3. sz. melléklete szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a villamosenergia-ellátás szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.

• A tervezett üzemszünet idejére az érintett fogyatékkal élő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.
• Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles az érintett fogyatékkal élő fogyasztóval vagy az általa megadott értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.
• Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.
• Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között – a legkisebb költség elvével összhangban – rendelkezni-e kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.

Egyéb fontos tudnivaló

Az engedélyes által nyújtott különleges bánásmódért ellenérték nem kérhető a fogyatékkal élő személytől.