Magáncsőd
Sok adósnak jelenthet mentsvárat a magáncsőd
- [origo]|2008. 11. 21., 6:31
Ismét szó van az utóbbi években többször is napirenden lévő magáncsőd intézményének bevezetéséről. Az adósoknak könnyítést hozó törvénytervezet jövőre kerülhet a kormány elé - derül ki a Népszabadságból.
A válság miatt újra elővettek egy régi ötletet az illetékesek: 2001 és 2004 után ismét szó van a magácsőd intézményének életbe léptetéséről. Szakértők szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos lenne a korábbi években különböző okokból elvetett magáncsőd bevezetése, ez ugyanis sok embernek jelenthetne könnyítést.
A legfontosabb cél, hogy senki ne kerüljön utcára adósságai miatt - mondta Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd bevezetése lehetővé tenné, hogy a végrehajtás előtt a bíróság tárgyalásra kötelezze az érintetteket, akik megállapodhatnak az adósság átütemezéséről, az alacsonyabb részletekről, esetleg a törlesztés időszakos felfüggesztéséről.
Ha nem jutnak dűlőre az egyeztető felek, akkor a bíróság az adós körülményei alapján megszabja, hogy hány év alatt mekkora összeget kell visszafizetnie. Adott esetben a bíróság munkavállalásra kötelezheti vagy éppen alkoholelvonó terápiára küldheti az adóst. Győri Péter kifejtette: a hitelező érdeke természetesen az, hogy sikerüljön tető alá hozni az egyezséget, ezért mindent megtesz majd a megállapodásért. Ezt bizonyítja az is, hogy azokban az országokban (Ausztria, Egyesült Államok, Franciaország), ahol létezik a magáncsőd intézménye, a tárgyalások négyötöde sikerrel zárul.
A magáncsőd beveztéséről már tárgyalnak az illetékes minisztériumok, az előterjesztés idén még nem, várhatóan januárban kerülhet a kormány asztalára.
Sok adóst megmenthet a magáncsőd
Forrás: nol.hu 2008-11-21
Újra egyeztetnek a magáncsőd bevezetéséről a minisztériumok. Szakemberek szerint most, a pénzügyi válság idején minden eddiginél fontosabb lenne a bevezetése, mert sokakat megmenthetne az utcára kerüléstől.
- A magáncsőd legfőbb célja az lenne, hogy senki ne veszítse el az otthonát - mondja Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd intézményének bevezetését abban a javaslatban indítványozták, amelyet szakemberek készítettek a kormány számára a hajléktalanellátásról. A magáncsőd lehetőséget adna azoknak, akik eladósodtak - legyen szó lakáshitelről, autóról vagy közüzemi számlákról -, és nem tudnak fizetni; hogy "ne maradjanak adósok életük végéig".
Az intézmény lényege, hogy mielőtt végrehajtásra kerülne a sor, a bíróság felszólítja a feleket, hogy tárgyaljanak.
- Megegyezhetnek abban, hogy a hitelező átütemezi a visszafizetést, alacsonyabb részleteket ad, vagy elengedi a kamat egy részét, esetleg egy időre felfüggesztik a visszafizetést - vázolja a lehetőségeket Győri Péter. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a bíróság hoz egy határozatot, figyelembe véve az adós körülményeit, amiben megszabják, hogy hány év alatt havonta mekkora öszszeget kell visszafizetnie. Ha szükséges, a bíróság alkoholelvonó terápiára, munkavállalásra, adósságkezelőkkel való együttműködésre is kötelezheti az adóst.
Ha teljesíti a feltételeket, a megszabott idő letelte után a hitelből fennmaradó rész nem jár a hitelezőnek, az adós felszabadult. - Természetesen a hitelező érdeke az, hogy ez ne így történjen, ezért mindent megtesz a megállapodásért - mondja Győri Péter. Hozzáteszi: nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol már működik a magáncsőd, például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában, az esetek 80 százalékában megegyeznek a felek. - Fontos megjegyezni, hogy az állam csak az adósság-tanácsadókat, az alkoholelvonót, a szociális munkát fizeti, magát az adósságot nem - teszi hozzá az igazgató.
A magáncsőd intézményét jónak tartja Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, aki már többször hangsúlyozta: a hajléktalanná válás megelőzésében fontos segítség lehet.
- Mindenképpen üdvözöljük az ötletet - mondja Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a magáncsőd bevezetése mindkét fél érdekét szolgálja. Hozzáteszi: az árveréseken sokszor csak nyomott áron, értéken alul tudják eladni az ingatlanokat, így a család utcára kerül, a bank pedig nem jut teljes pénzéhez.
- Eddig is indokolt lett volna a bevezetése, de most, a pénzügyi válság berobbanásával különösen aktuális lenne - állítja.
A magáncsődről 2001-ben készült már egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. Később, 2004-ben Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium akkori államtitkára kezdeményezte újra a bevezetését. - A hiteleknek semmiképpen nem szabadna veszélyeztetniük a lakhatást - hangsúlyozta akkor, de megint nem lett semmi a kezdeményezésből.
Most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a magáncsődről szóló törvényjavaslat tárcák közötti egyeztetése zajlik. Ezt követően, várhatóan január végére, az elkészült tervezetről átfogó tájékoztatást ígérnek.
- Talán most, amikor minden eddiginél fontosabb lenne, végre sikerül bevezetni - véli Győri. Azt azonban hozzátette, hogy mindenhol, ahol kialakították az intézményt, többéves, nyilvános szakmai vita előzte meg, s ennek itthon is így kellene történnie.
Magáncsőd: Ez jelentheti a megoldást?
Utolsó módosítás: 2011. április 28. csütörtök | 08:05
Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa szerint a magáncsőd intézménye jelenthetne megoldást a bajba jutott hiteleseknek is.
Szabó szerint a magáncsőd arra lenne alkalmas, hogy megelőzze családok utcára kerülését. Természetesen a magáncsőd intézménye önmagában nem megoldás. Szükség van a meglévő lehetőségekre is, mint például a fizetéskönnyítés, a hitelkiváltás, az áthidaló kölcsön, vagy a hitelek átütemezése.
A magáncsőd lényege az, hogy ha az adós és a hitelező nem tud megállapodni, akkor az adósnak átlagosan 5-7 évig kell együttműködnie egy vagyonkezelővel, aki segít beosztani az adós pénzét úgy. A vagyonkezelő elsősorban a jövedelem nagy részét a hitelre fogja fordítani, míg figyelemmel van arra is, hogy ne vehessen fel az adós újabb kölcsönt, vagy ne költse el a pénzét felesleges dolgokra. Ha letelik az időszak, amíg a vagyonkezelő felügyeli az adóst, akkor az adós megszabadul a tartozásától.
Győre Péter szerint, aki a budapesti önkormányzat hajléktalanellátó szervezeteit összefogó Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója arra nem szabad számítani, hogy az adós egy ilyen eljárás során megtarthatja az ingatlanát és nem kell kisebbe költöznie, ám az utcára sem fog kerülni. Valószínűleg kisebb lakásba kell majd költöznie az adósnak, vagy a sajátját visszabérelve maradhat eredeti ingatlanában.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója szerint a magáncsőd legnagyobb előnye, hogy kényszeríti mind az adóst, mind a hitelezőt a megegyezésre, hiszen a magáncsőd miatt a hitelintézet is nagyon sokat bukhat. Győri Péter elmondása szerint ahol már létezik a magáncsőd intézménye, ott az esetek többségében sikerül a megegyezés a hitelintézet és a hiteles között.
Magáncsőd, hogy ne legyünk hajléktalanok
Dátum: 2009-03-13 09:58:21
Elkészült a magáncsőd jogintézményének tervezete, amellyel azokon a középosztálybeli családokon szeretnének segíteni, amelyek nem tudják tovább fizetni a hiteleiket. Nyugaton már bevezették az adósságrendezés ilyen lehetőségét, itthon tart a szakmai vita.Hallgassa meg!
A tervek szerint két megoldás lenne: egyik, az adós különszerződést köt a hitelezővel, illetve, ha több helyre kell törleszteni és nehéz külön egyezkedni, a hatóság úgynevezett vagyongondnok közreműködésével segít a törlesztőnek.
Az egyik Szabolcs megyei autótelepen már több mint száz lefoglalt autó van – tavaly kevesebb volt - , a telep munkatársa szerint egyre többen kerülnek bajba a hiteleik miatt, és mivel nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket, elveszítik az autójukat. Adósságrendezési eljárás: ez a magáncsőd hivatalos elnevezése, amely az Igazságügyi Minisztérium tervezetében szerepel. A jogszabály a mostani tervek szerint jövőre lépne hatályba . Lényegét az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Gadó Gábor magyarázta el.
- Azt szeretnénk, hogy olyan konstrukció jöjjön létre, amely lehetővé teszi azt, hogy az adós szabályozott jogi rendben
tudjon tárgyalni a hitelezőivel. A másik lehetőség a hitelezőkkel való egyeztetés nélküli adósságrendezési eljárás. Ez előnyös lehet a hitelezőnek, mert az eljárás évei alatt nem az adós diszponál a jövedelmei döntő része fölött, hanem egy erre kirendelt vagyonfelügyelő. A hitelezők biztosan tudhatják, hogy a vagyonfelügyelő nem fogja megpróbálni megakadályozni a követelés kielégítését, nem megy vállalkozni a feketegazdaságba, hogy eltűnjön a hitelezője elől. De az adós számára is védelmet jelent, hiszen amíg tart ez az eljárás, addig egyedi végrehajtási eljárások nem indulhatnak ellene. És a tervezet szerint ha öt éven keresztül együttműködik a vagyonfelügyelővel és a hitelezőkkel, akkor esélyt kap arra, hogy a ki nem elégített fennmaradt tartozásai alól a bíróság mentesíti.
A budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója , Győri Péter egyetért a magáncsőd intézményének bevezetésével, de szerinte a mostani javaslat nem a legjobb megoldás.
- Valamilyen okból bekerült az előkészítő anyagba az a feltétel, hogy csak azok vehetnének részt ebben a magáncsőd eljárásban, akik az eljárás legelején leteszik az adósságuk 25 százalékát. Adott esetben a vagyonuk értékesítésén keresztül. Ez azt jelenti, hogy a vagyontalanok, vagy szerény vagyonnal rendelkezők adósak maradnak életük végéig. Ilyen szigorú belépő feltétel ismereteink szerint sehol nincs Európában.
Győri Péter elmondta, hogy naponta fordulnak hozzájuk olyan emberek – és egyre többen vannak -, akik
hajléktalanszállóra költöznének, mert nem tudják fizetni a törlesztésüket.
Egy asszony és a családja megúszta az árverezést, de annyira kevés pénzért sikerült eladniuk a vidéki házukat, hogy azóta sem tudtak újat venni.
- Lakásunkra kaptunk egymillió forint kölcsönt, és ha nem adjuk el, akkor elárverezték volna. De nagyon áron alul tudtuk eladni, ez egy falu, pedig ha elég időt adnak, akkor jobb áron tudtuk volna eladni.
A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének munkatársa, Szarka Norbert azt mondja, ma körülbelül 800- 900 ezren vannak, akik nem tudják fizetni a hiteleiket. Külföldön szerinte bevált ez a jogintézmény. Becslések szerint évente 9-10 ezer végrehajtásra lehet számítani, és a törvényalkotók is úgy kalkulálnak, hogy egy-két éven belül 9-10 ezer embernek nyújthat segítséget a magáncsőd intézménye.
Kádár Dóra, Pásztor Zoltán
MR1-KOSSUTH Rádió - Page 1 of 1
http://kossuthjoomla.radio.hu/index2.php?option=com_content&task=view&id=7433...
Lehet, hogy a magáncsőd intézménye segítene? - 2008.11.17. 17:52 A múlt héten hajléktalan-ellátó szervezetek jelentették be, hogy nem pályáznak arra a négy és félmilliárd forintnyi uniós keretre, ami a tevékenységüket segítené, mert szerintük nem lehet értelmesen elkölteni ezt a pénzt. A szakminiszter azonnali egyeztetést kezdeményezett. Mindeközben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté azt mondta egy ma záruló konferencián, amit a hajléktalanok helyzetéről tartanak, hogy érdemes lenne esetleg Magyarországon is bevezetni a magáncsődöt, amikor magánember is kezdeményezhetne csődeljárást önmaga ellen.
A külföldi gyakorlatban amikor a hitelező elindítja a végrehajtási eljárást, akkor a feleknek kötelező tárgyalniuk a bíróság pedig addig nem hoz határozatot, amíg meg nem egyeznek. Diós Judit |
A végső megoldás: magáncsőd
Gazdasági Rádió, 2009. március 9. 08:31
Az eladósodott háztartásnak elvonják jövedelme egy részét, hogy ne maradjon adós.
Az eladósodás végső megoldása lehet a magáncsőd intézményének hazai bevezetése- mondta a Budapesti Módszertani Központ igazgatóhelyettese.
Győri Péter elmondása szerint a magáncsőd egy nagyon kemény csődeljárás lebonyolítását jelenti az eladósodott háztartásnál, elvonják vagyonát, elvonják jövedelme egy részét, azonban ezt azzal a jó szándékú céllal teszik, hogy ne maradjon élete végéig adós.
A tervek szerint ez év őszén terjesztik a Parlament elé a tervezetet, és akár 2010-től már lehet magáncsőd eljárást indítani. Győri Péter szerint szükség van erre, hiszen így 8-10 ezer háztartás szabadulhat meg adósságától és kezdhet tiszta lappal.
Czifra Petra interjúja.
Az interjú hossza: 6 perc 28 másodperc
http://gazdasagiradio.hu/cikk/16090/
Több ezer embert fenyeget kilakoltatás április közepe óta Ütköző - 2011.04.27. 16:02
Miközben a parlament éppen szerdán tartott vitanapot a lakáshitelesek helyzetéről, mintha kevesebb szó esne azokról, akik jelentős összegű lakbér-, vagy közműhátralékot halmoztak fel, és nem vonatkozik rájuk a kilakoltatási moratórium. Őket április 15-től bármikor utcára tehetik. Friderika negyvenes éveinek elején jár, súlyos cukorbetegsége miatt azonban nem jut munkához. A Győri asszony 28 500 forint rehabilitációs járulékot kap kézhez, az összes tartozása pedig a szolgáltatók felé megközelíti a négyszázezer forintot. A nő elmondta, úgy került ebbe a helyzetbe, hogy csődbe ment a cég, amelynél irodavezetőként dolgozott, azóta pedig egyre lejjebb csúszik a lejtőn. Áram már nincs a lakásában, a héten a gázt is kikapcsolják, valamint öt hónap lakbérhátraléka van, ezért fél, hogy kiköltöztetik otthonából. Fridának a huszonnyolcezer forintos havi jövedelméből hatezer forintot kell gyógyszerre költenie, egy napi megélhetésére pedig négyszáz forintja marad. A százharmincezer lakosú Győrben harminckilenc esetben született jogerős bírósági végzés a bérlők kilakoltatásáról, igaz, ezek még nem kezdődtek meg - a hetvenötezres Szolnokon pedig húsz bérlő van hasonló helyzetben. A műsorban azonban elhangzott, hogy vannak ezeknél rosszabb arányok is, az ötvenezres Nagykanizsán – ahol ezerötszáz bérlakás van – körülbelül háromszáz embernek van több százezres közmű-, illetve lakbér tartozása. Miközben a parlament éppen szerdán tart vitanapot a lakáshitelesek helyzetéről, mintha kevesebb szó esne azokról, akik jelentős összegű lakbér-, vagy közműhátralékot halmoztak fel, és nem vonatkozik rájuk a kilakoltatási moratórium. Őket április 15-től bármikor utcára tehetik. (Az eredetileg ez év április 15-én lejáró árverezési moratóriumot teljes mértékben, a kialkotatási moratóriumot pedig részlegesen - csak a lakáshitelekre vonatkozóan - idén július 1-jéig meghosszabbították.) Az önkormányzatnak nem csak jogai vannak Győri Péter, a díjhátralékosokat segítő Hálózat Alapítvány elnöke szerint Friderika esete tipikus példája annak, hogy általában miként halmozódnak fel jelentős tartozások az önkormányzatok, illetve a közműszolgáltatók felé. A Győri asszony helyzete egyben az ilyenkor elkövethető hibákra is rávilágít. Győri Péter szerint több százezer embernek van Magyarországon az öregségi nyugdíjminimumnak megfelelő összegű, vagyis huszonnyolcezer forintos jövedelme, amiről mindenki tudja, hogy nem elég a megélhetésre. Az alapítványi vezető szerint egy ilyen alacsony jövedelmű embernek be kellene mennie az önkormányzathoz, ahol támogatásra jogosult. A baj ott kezdődik, ha valaki ilyen anyagi helyzetben nem kap segítsége, a szociális ellátórendszer ugyanis azért van, hogy ezeknek az embereknek a jövedelmét kipótolja. A Friderikához hasonló helyzetű embereknek kellene kapnia segélyt, illetve a törvény szerint lakásfenntartási támogatást is. Ezek mellett – mivel az asszonynak jelentős tartozása van – részt vehet adósságkezelési eljárásban, amely révén akár százezer forintos támogatást lehet kapni tizenkét hónapon keresztül. Ha mindez hiányzik, az azt jelenti, hogy magára hagyták az asszonyt – mondta Győri Péter. A Hálózat Alapítvány vezetője megjegyezte, hogy az önkormányzatoknak nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, ha valaki ilyen helyzetbe kerül. Az adósok tájékozatlansága is probléma Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) alelnöke szerint az önkormányzatok, lehetőségeikhez képest, rengeteget segítenek a rászorulókon. Az adósokat a települések nem lakoltatják ki feltétlenül, van esély arra, hogy a nehéz helyzetű bérlők önkormányzati, illetve családi segítséggel rendezzék a helyzetüket – mondta el az MJVSZ vezetője, egyben fideszes országgyűlési képviselő. Szalay Ferenc elmondta, a Hálózat Alapítvány vezetője által is említett támogatásai formák közül az adósság kezelési szolgálat nyújthatja a legjelentősebb segítséget, valamint alapítványi támogatások is léteznek. Ezekről azonban tudnia is kellene az embereknek, mégpedig időben, mert hosszabb idő alatt az adósság akkorára nőhet, amelyet a meglévő rendszerek sem tudnak már kezelni. Az önkormányzatoknak, tehát komoly felelősségük, hogy kommunikálják ezeket a lehetőségeket – mondta az MVJSZ alelnöke. Szalay Ferenc a problémák lehetséges megoldásai kapcsán hozzátette, a legnagyobb baj a munkanélküliség magas szintje, illetve az elhelyezkedés nehézsége, amely különösen sújtja a Friderikához hasonló, egészségügyi gondokkal is küszködő embereket. Olcsóbb bérlakások Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke elmondta, április folyamán országosan mintegy kétszáz kilakoltatás vár foganatosításra. Hozzátette azonban, hogy a polgármesteri hivatalok által kezdeményezett végrehajtásokból, amelyek a bérleti jogviszony felmondásából származnak, további számos, akár ezres nagyságrendű hasonló ügy is lehet. Krejniker Miklós szerint a szociális, illetve gazdasági okokra visszavezethető probléma megoldása összetett, amely nyilván nem a bírósági végrehajtók feladata. A kamarai vezető azonban megjegyezte, hogy végrehajtási végzés esetén az önkormányzat eldöntheti, kéri-e az eljárás lefolytatását, amelyre több példa is van. Szalay Ferenc, az MVJSZ elnöke szerint ennek elsősorban emberiességi okai vannak, az önkormányzatok csak a legvégső esetben akarnak kilakoltatni valakit. Győri Péter, a Hálózat Alapítvány elnökének adatai szerint több ezer olyan köztes helyzetben lévő ember van, akiknek már felmondták a bérletét, és soha nem tudhatják, mikor kapják meg a kilakoltatási végzést. A díjhátralékosokat segítő szervezet vezetője szerint ráadásul az önkormányzatok nem minden esetben vizsgálják meg, hogy egy adós kilátástalan anyagi helyzete miatt nem fizet-e, és ha rászoruló-e, milyen módon lehetne segíteni rajta. Győri Péter szerint a megoldást segítené, az olcsóbb és szerényebb komfort fokozatú bérlakások számának növelése. Magáncsőd, vagyongondnok Krejniker Miklós szerint azonban a tartozások fölhalmozásához nem kizárólag a munkanélküliség, illetve a szociális és gazdasági problémák okozzák, hanem a társdalom felelőtlen magatartása is. A végrehajtói kamara elnöke szerint az elmúlt hatvan év elfeledtette az emberekkel, hogy mit jelent az öngondoskodás, az előre gondolkodás. Krejniker Miklós úgy véli, azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon sokan várnak Magyarországon bérlakásra, miközben olyanok is élvezik annak előnyeit, akik semmiféle költségét nem állják. Győri Péter szerint - az ombudsman javaslatának megfelelően - kívánatos lenne a több más országban létező magáncsőd intézményének bevezetése. Ez azt jelentené, hogy több éven keresztül egy vagyongondnok figyelné az adott család jövedelmét, megtanítaná őket gazdálkodni a pénzzel, újabb hiteleket nem vehetnének fel, és ügyelne rá, hogy a lakbért, közüzemi díjakat befizessék. Utolsó frissítés: 2011-04-28 10:22:37 |
Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Itthon
Privátválság: hogyan jelentsünk csődöt magunk ellen?
2009. február 6.
hvg.hu
A vállalatok naponta jelentenek be újabb és újabb csoportos elbocsátást, a munka nélkül maradtak pedig könnyen bajba kerülhetnek, ha képtelenek fizetni a hitelek emelkedő törlesztőrészleteit. Az állam garanciát ígér, de a régóta halogatott magáncsőd intézménye még várat magára.
A lakosság háromnegyede számít ugyan arra, hogy a válság miatt romlik majd anyagi helyzete, mégis csak 61 százalékuk fogta vissza kiadásait, s csak minden ötödik állította, hogy jelentősen lefaragta a kiadásait az elmúlt néhány hónapban – áll a MASMI Hungary Piackutató Intézet felméréséből. A túlpörgetett, hitelből fedezett fogyasztás hátulütői miatt hosszú ideje kongatják a vészharangokat a szakemberek, s az adósságcsapda sokak számára most válik majd realitássá. A kormány szerdán jelentette be, hogy az állam - reagálva a rendkívüli helyzetre - átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket. Egyelőre itt tartunk.
A már harmadszorra előhúzott magáncsőd intézményét talán éppen a hitelválság nyomán kialakuló gazdasági krízis miatt foglalják majd törvénybe. A magáncsődről ugyanis 2001-ben is készült már egy törvénytervezet, amely végül nem került a kormány elé, majd 2004-ben Göncz Kinga szociális minisztériumi államtitkárként kezdeményezte újra a bevezetését, s a javaslat akkor is elbukott. “A mostani koncepció sokkal jobb, mint a 2001-es, például mert nem állami pénzre épít” – mondja az anyagról Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A jelenlegi tervezet a nyugat-európai országok rendszereinek előnyeit ötvözi magyar viszonyokra alakítva – foglalja össze az igazgató, hozzátéve: ez azt is jelenti, az adófizetők pénzéből csak az adósságrendezésben résztvevő szakemberek munkáját fedeznék, nem pedig a bajba kerültek adósságát.
A magáncsőd lényege, hogy az adós és hitelezője több éves együttműködésre van kényszerítve, ezalatt egy csődgondnok segíti az eladósodott felet a tartozások rendezésében. Az egyezkedés során általában a hitelezőnek is rugalmasnak kell lennie: lemondhat például a kamatok egy részéről, vagy átütemezhetik a részletfizetést, esetleg felfüggesztik egy időre, vagy az adósság egy bizonyos százalékától áll el. “Egy ilyen rendszer a hitelezőket is arra szorítja, hogy csak olyan esetben adjanak kölcsönt, amelyről tudják, hogy beszedhető”- mondja Győri Péter arra utalva, hogy a felelőtlen hitelfelvevői magatartás mögött olyan hitelnyújtók vannak, akik szintén nem mérlegelnek.
Az elképzelés jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) van, ahol a tervezet előkészítése folyik. A tárcától ugyan többször próbáltuk elkérni a – tudomásunk szerint nem titkos - anyagot, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a szabályozási koncepció márciusban kerülhet a nyilvánosság elé. Ezt társadalmi vita követheti, majd ősszel a parlament elé kerülhet a törvénytervezet. Elfogadás után még időbe kerülhet bevezetése, hiszen a szakemberek képzése is időigényes.
Mivel a hazai anyag bemutatása még várat magára, megkérdeztünk egy német szakembert, hogyan szuperál, miként működik odaát az 1999 óta működő, hosszú egyeztetést követően bevezetett rendszer.
Májusban vége a banki pumpolás kora: lesz magáncsőd!
Megjelent: 2010. április 12.
Magyarországon már tavaly elkészült a magáncsődről szóló jogszabály-tervezet, amit a parlament idén májusban fog megvitatni és elvileg jogerőre léptetni. A jelenlegi tervek szerint a magáncsődnek három fajtája lenne, és az adós lehetősége lenne kiválasztani, melyik lehetőséggel kíván majd élni. A tervezet nem tenne különbséget a hitelezők között. Ami az eljáró hatóságot és a vagyongondnokokat illeti: a bíróságok kisebb – főleg jogorvoslati – szerepet kapnának, vagyongondnok pedig felszámolókból, vagyonfelügyelőkből és bírósági végrehajtókból lehetne. Fontos kiemelni, hogy a magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak. Főként azok az adósok élhetnek vele, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Akit többször feketemunkán kaptak vagy feketén alkalmazott másokat, nem élhet a lehetőséggel. Az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont – a korábbi tervekkel ellentétben – nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.
Magáncsőd variációk: bírósági döntés és arányos szétosztás
Az első lehetőség, hogy az adós akkor kér csődvédelmet az illetékes bíróságtól, ha előreláthatólag 6 hónapig nem képes tartozásainak kiegyenlítésére. A kezdeményezésnek nem lenne akadálya az eladósodottság mértéke. Nem lenne baj, ha kevés a remény a hitelezőkkel, pénzintézetekkel való megegyezésre, ha valószínűleg elegendő az adós vagyoni vagy ingósági fedezete a teljesítés kifizetésére. Az eljárásra érdemesnek a bíróság 80 napos – három hónappal meghosszabbítható – fizetési haladékot adna, amely alatt egyezséget köthetne a hitelezőjével. Ha nem jutna közös nevezőre az adós és a hitelező, akkor egy gyors végrehajtási procedúra tenne pontot az ügy végére. Ebben a szakaszban a vagyonfelügyelő arányosan szétosztaná a hitelezők között a rendelkezésre álló adósi vagyont, ám nem biztos, hogy ez kielégítő megoldás lenne a felek számára.
Magáncsőd variációk: moratórium
A második lehetőség a hitelt nyújtókkal megkötött megállapodáson alapul. Ebben az esetben az adóst moratórium védené meg a végrehajtástól. Mázi András jogász szerint ez a típus lényegében hasonlítana ahhoz az esethez, amikor egy gazdasági társaság kezdeményezi a csődeljárást. Ennek célja, hogy az adós egy rövid moratóriumi időszak alatt megállapodjon a hitelezőivel. Kijelölnének – a csődgondnokhoz hasonlóan – egy vagyongondnokot, aki 45- vagy 60 nap alatt lebonyolítaná az eljárást. A vagyongondnok közzétenné a csőd tényét, majd egy hitelezői választmány próbálna megállapodni az adóssal; kedvező esetben valamilyen módon átütemeznék az adósság törlesztését. Ha nem jön létre a megállapodás, akkor megszűnik a moratórium, és továbbra is fennmarad az érdekeltek szembenállása.
Magáncsőd variációk: vagyongondnoki eljárás
A harmadik típusú megoldáshoz már nincs szükség a hitelezők hozzájárulásához – ez az adós önkorlátozásán alapulna. Ilyenkor az adós a magáncsőd eljárás időtartama alatt (5 év) szintén az úgynevezett vagyongondnokot bízná meg és őrá ruházná át a vagyona feletti rendelkezési jogot. (vagyontalan, szegény ember ezt az eljárást nem kérheti majd.) Az átruházott vagyon terhére a vagyongondnok először kifizeti a fennálló tartozások 25 százalékát, majd később az adós a jövedelmeiből folyamatosan törlesztene 5 éven keresztül. Ezért a még fennmaradó tartozásokra az érintett úgynevezett tartós törlesztési eljárást kérhet majd, mégpedig úgy, hogy átruházza a csődvagyonba tartozó vagyona és jövedelme feletti rendelkezési jogot a vagyonfelügyelőre, aki az ő nevében fizeti a részleteket a hitelezőknek. Ez idő alatt mindenféle egyéb – például álláskeresési, átképzési stb. – kötelezettségek is hárulnak rá. Ebben az esetben a hitelezők gyakorlatilag hozzájutnak a pénzük egynegyedéhez, és az 5 év során még pluszban valamekkora összeghez. Ez lehet nagy összeg is – ha valakinek magas a jövedelme -, de lehet kicsi is. Vagyis a hitelezőknek ezután semmiféle követelésük sem lehet, magyarázza a jogász. (A Moody’s egy elemzéséből kiderül, hogy ha a 2009 év végéig ki nem fizetett hiteleket tekintjük, és azokat a törvény szerint újraértékeljük (tehát a ki nem fizetett hitelek 25 százalékát elengedjük), a bankrendszernek 10 százalékkal több tőkére lett volna szüksége. Mivel a fogyasztói hitelek a teljes kihelyezett hitelállomány 36 százalékát teszik ki, ez a forrásigény még jobban megnőne, ha a kevésbé szorult helyzetű személyek is kihasználnák a törvény által nyújtott lehetőségeket.)
Magáncsőd Németországban
Németországban a csődbe jutott adósok akár egy tévéshow szereplői is lehetnek. Peter Zwegat, az ország legismertebb adósság-tanácsadója a német RTL kereskedelmi csatornán futó Raus aus den Schulden (Kifelé az adósságokból) című valóságshow-ban dönt a szereplők vagyonának – vagy inkább annak maradékának – felhasználásáról. Németországban a vészesen eladósodott háztartások számát négymillióra teszik, a probléma 6-7 millió embert érint. Tavalyelőtt 120 ezer magáncsődeljárást indítottak, tavaly pedig a gazdasági válság miatt 140 ezerrel számoltak. Magáncsődeljárást Németországban az kérhet, akinek húsznál kevesebb hitelezője van. A törvény minden önkormányzatot kötelez ingyenes adósság-tanácsadó szolgálat működtetésére. Az ingyenesség és a túlzsúfoltság miatt azonban az első konzultációra akár hónapokat is kell várni. Adósságkezelési segítséget persze magánalapon, fizetős szolgáltatásként is igénybe lehet venni, ügyvédi irodák sora szakosodott erre az üzletágra.
Magáncsőd Ausztriában
Ausztriában az 1995 óta hatályban lévő magáncsődeljárásban két megoldás lehetséges: az egyik a kényszer-megállapodás – melyet bíróság erősít meg -, a másik a fizetési ütemterv kidolgozása, elfogadása. A kikényszerített egyezség során két éven belül a tartozás 20 százalékához jutnak hozzá a hitelezők, vagy a követelések legalább 30 százalékát 5 éven belül kapják meg. Fizetési ütemterv készítése esetén nincs megszabott törlesztési hányad, a határidő azonban legfeljebb hét év lehet. Utolsó esély a lefölözési, más kifejezéssel letiltási eljárás. Ilyenkor a csőd alá vont személy lefoglalható vagyonát hét évre egy hatósági vagyongondnok, teljhatalmú megbízott fennhatósága alá helyezik. Az adósnak munkát kell vállalnia, minden olyan állást kénytelen elfogadni, ami szakképzettségének megfelelő. Hét év után tartozásának a tíz százalékát és az eljárási költségeket kell megtérítenie. Ebben az esetben nincsenek tekintettel arra, hogy a csőd elszenvedője akár hét éven át kénytelen a létminimumon élni.
Magáncsőd Romániában
Romániában a magánszemélyek csődtörvény tervezetet márciusban hallgatólagosan elfogadta a szenátus, most pedig a képviselőház döntésére vár. Az adósság egy részét akár el is törölhetik, ha az adós javai nem fedezik a hátramaradt hitel összegét. Jelenleg a román bankok ügyfeleinek 10 százaléka késik a részletfizetéssel, a hitelintézetek pedig havi több száz esetben kell végrehajtást kezdeményezzenek, hogy behajtsák az elmaradt tartozásokat. Ilyenkor a bankok az ügyfél szinte bármilyen vagyontárgyát vagy esetleg a fizetését zárolhatják. A tervezetet az Egyesült Államokbeli törvény mintájára dolgozták ki. Ennek értelmében a bíróság megítélheti, hogy „megbocsátható fizetésképtelenség” vagy „csalárd csőd” helyzete áll fenn. Az első esetben fizetésképtelenséget nyilvánítanak ki, leállnak az ügyfél ellen folyó végrehajtások, a hitelfizetést átütemezik, és eltörlik a megmaradt tartozást, ha már törlesztette az adósság 75 százalékát. Az eljárás lezárta után, a korábbi feltételek mellett újra felvehet hitelt az adós. A második esetben az adóst akár 5-7 évig is eltilthatják bármilyen banki kölcsön felvételétől.
Újra kötelező a munka?
Ismét felmerült parlamenti körökben az ötlet, amely alapján Gyuri bácsi és Magdi néni egyaránt csődeljárást jelenthetne be önmagára. Ez azért lenne jó az említett embereknek, mert így nagy eséllyel meg tudnának egyezni azzal akinek tartoznak, anélkül hogy
2008. november 24. hétfő 17:59 - Pásztor Balázs
Alapötlet
A magáncsőd intézménye valami olyasmit takar, mint amikor egy cég mondja azt: „ennyi volt, nem birok tovább fizetni, nézzük meg mi az ami még menthető”. Ebben az esetben az állam intézkedne, aminek a vége várhatóan árverezés - vagyis végrehajtás - helyett megegyezés lenne (akkor is, ha bírósági ítélettel kell kötelezni ehhez a feleket). Így fordulhat elő, hogy bírósági végzéssel kötelezhetnének valakit fizetésen kívül alkoholelvonóra, munkára, és ami talán a legfontosabb: tárgyalásra és együttműködésre. Ez hasznos lenne az adósnak is - hisz így megmarad a háza, kocsija - és a „hitelező” félnek is - hisz nem kell beérnie azzal az áron aluli összeggel, amiért manapság például egy ingatlant értékesítenek. A kérdés csak az, hogy ha ez mindenkinek jó, miért kell ehhez az államácsi szigorú tekintete, és miért nem képesek erre a felek maguktól?
Az ötlet egyébként a kormány számára szakemberek által készített, hajléktalan ellátásról szóló javaslatban merült fel, de közel sem ez az első eset, hogy terítéken szerepel a felvetés. Először 2001-ben merült fel az ötlet, majd 2004-ben bújt elő újra, de mindkét esetben a jólétre való hivatkozás okán lesöpörték az asztalról. Most azonban a gazdasági válság ideális táptalajt teremtett a magáncsőd intézményének felállítására: az egyeztetés a javaslat hatására újra elindult, amit a szakemberek is támogatnak.
A magáncsőd megmentené a lakást és autót részletre vásárló, a kölcsönt felvevő, de még a közüzemi számlák által leterhelt családokat is - legalábbis elméletben. A lényeg, hogy senki „ne maradjon adós élete végéig”. A kötelező megegyezésen a felek dönthetnek alacsonyabb részletekben, elengedett kamatban, vagy ideiglenes visszafizetési felfüggesztésben is. Ha nincs megegyezés, akkor a bíróság dönt kinek mit kell csinálnia, és mennyit kell mikorra fizetnie (természetesen az állam nem fizetné a részleteket, csak az ítélethez kapcsolódó, egyéb fent említett tevékenységek kiadásait). Ha a tartozó betart minden határozatot, akkor a megszabott idő után nem kell többet fizetnie. Ezt persze a „hitelező” nem szeretné, így várhatóan mindent meg tesz majd a megegyezésért - legalábbis Győri Péter, a szociális kérdések szakértője szerint. A javaslatot várhatóan hosszas szakmai és politikai vita veszi majd kereszttűzbe venni, magát a kész tervezetet január végére ígérik.
Vélemények
Nagy számok
Varga Miklós volt államtitkár szerint akár több százezer embert is érinthet az adósság miatt hajléktalanná válás problémája.
"A törvényi szabályozásnak az lenne a fő értelme, hogy az érintettek ne váljanak hajléktalanná vagy az ilyen eseteket kihasználó lakásmaffia áldozataivá" - jellemezte Göncz Kinga a tervezetet, még a négy ével ezelőtti magáncsőd-bevezetés lehetőségének kapcsán.
’’A magáncsődeljárásban nem szabadulhatna meg bárki a tartozásaitól, mert a jogszabály pontosan meghatározná, kik milyen típusú adósságokkal és milyen kötelezettségeket vállalva vehetnék azt igénybe. Csak azok a betegség, családi tragédia, munkanélküliség miatt fizetésképtelenné vált emberek kérhetnék a csőd intézményének a védelmét, akiknek nem maradt más típusú segítség.”- nyilatkozta Juhász Edit, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese, szintén 2004-ben.
„Lehetőséget kapnának azok, akik eladósodtak, és nem tudnak fizetni, hogy ne maradjanak adósok életük végéig.” - Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója.
„A demokratikus hagyományú és több évszázados piacgazdasággal rendelkező országokban van egy olyan intézmény, a magáncsőd, amelyet nálunk is be kellene vezetni. A magáncsőd intézménye határozottan ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak, és lehetőséget nyújt nekik arra, hogy talpra álljanak.” - Szabó Máté, az állampolgári jogok ombudsman.
Külföldi működés
A magáncsőd intézménye külföldön már bevett szokás, ráadásul a visszajelzések kifejezetten pozitívak: például Németországban a felek 80 százaléka megegyezésre jut egymással. Az országban egyébként 8,3 százalékkal csökkent a magáncsődi esetek száma az első félévben, 48 466-ra, és az igényelt összegek is évről évre kevesebbek (bár meg kell jegyezni, hogy az Észak-Rajna Vesztfália tartományból késő adatok nincsenek benne a számításokban).
Amerikában viszont 2005 óta rosszabbodott a helyzet, ugyanis az akkor bevezettet változások miatt tetemesen emelkedtek a magáncsődeljárások költségei: csak az ügyvédi díjak 51 százalékkal emelkedtek a bonyolódó jogi követelmények miatt. Ez viszont egyre nehezebb helyzetbe hozza mind az érintett magánszemélyeket, mind magát az államot. Több ottani szakértő erőteljesen szapulja rendszert, ugyanis így egyre több ember fordul el a magáncsődtől, sőt, lehet valaki annyira szegény is, hogy még csődbe menni is képtelen legyen. 
Forrás: Népszabadság/Hírextra
