Magyarországi Adósságkezelők Egyesülete
Vélemény
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium: Javaslatok a természetes személyek adósságátütemezésére és törlesztési eljárására vonatkozó szabályok kialakítására. (2008. november) c. szakmai vitaanyagról
A Magyarországi Adósságkezelők Egyesülete több éve szorgalmazza, hogy szülessen meg az ún. magáncsőd eljárás hazai szabályozása. Az egyesület tagjai az ún. szociális törvényben szabályozott adósságkezelési tanácsadók köréből kerülnek ki, s így hosszú évek óta napról-napra találkoznak azokkal a polgárokkal, azokkal az élethelyzetekkel, melyek oldásának eszköztárából hiányzik ez a jogintézmény. Ugyanakkor az elmúlt évtized során az egyesület több tagjának alkalma volt közvetlenül is megismerkednie az Európai Únió más tagországaiban már működő „magáncsőd eljárással”, annak szabályozásával, gyakorlati működésével, szakmai fortélyaival. E tapasztalatok alapján kezdeményeztük többször e jogintézmény mielőbbi bevezetését hazánkban is.
Korábban már véleményeztük az Igazságügyi Minisztériumban 2001-ben (!) készült „Törvényjavaslat a magánszemélyek adósságkezeléséről” c. tervezetet, mellyel kapcsolatban annak idején számos alapvető kritikát fogalmaztunk meg.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jelenlegi „Javaslatok a természetes személyek adósságátütemezésére és törlesztési eljárására vonatkozó szabályok kialakítására. (2008. november)” c. szakmai vitaanyagról általános véleményünk, hogy a dokumentum igen-igen magas szakmai színvonalú, árnyalt és körültekintő, kiválóan alkalmas a további munkálatok (koncepció elfogadása, folyamatos szakmai-társadalmi vita, kodifikációs és szervezeti lépések elkezdése stb.) elindítására.
Jelen szakaszban mindössze kettő észrevételt tennénk a koncepciót előkészítő dokumentum tartalmára vonatkozóan:
1. Megítélésünk szerint nem áll öszhangban a tervezett szabályozás céljával (nevezetesen, hogy minél több ellehetetlenült élethelyzetben lévő polgár – szigorú feltételek mellett – „tiszta lappal” újrakezdhesse normális életvitelét), ha kizárjuk az eljárásból azokat,
- akik büntetett előéletűek, vagy
- akit az eljárást megelőző öt éven belül a bíróság a peres eljárás vagy a bírósági végrehajtási eljárás eredményességének akadályozása miatt marasztaltak el, bírságoltak, vagy
- aki hamis adatok szolgáltatása miatt került az ún. banki rosszadós nyilvántartásban feltüntetésre, vagy
- aki a szociális törvényben szabályozott lakhatási adósságrendezési programban részt vett, de vállalását utóbb nem teljesítette, vagy
- aki az eljárás kezdeményezését megelőző öt éven belül részese volt illegális foglalkoztatási jogviszonynak, akár munkáltatóként, akár alkalmazottként.
Megjegyezzük, hogy különösen ellentmondásos lenne, kizárnánk azokat, akik a szociális törvényben szabályozott lakhatási adósságrendezési programban részt vettek, de vállalásukat utóbb nem teljesítették. Részben éppen e csoport „különleges eljárásaként” működhetne a megalkotandó jogintézmény.
2. Úgy gondoljuk, hogy a koncepció-alkotásnak ebben a szakaszában még jelezni kellene, hogy a megcélzott 4 éves „együttműködési kötelezettség” egyfajta közmegegyezés tárgya lehet (a nemzetközi tapasztalatok alapján is ez lehet 5, vagy több év, nem vitatva, hogy a 4 év is lehet megfelelő.
Kissé általánosabb észrevételünk, hogy – ugyan a dokumentum is többször utal rá, de – nagyon fontos kérdés a megfelelő érdekegyeztetési és szabályalkotási, kodifikálási folyamat mellett a „szolgáltatói oldal”, a szervezeti-szakmai kérdések
Ezen észrevételek mellett számos olyan koncepcionális elem található a jelenlegi dokumentumban, melyek felsorolásától eltekintünk, viszont amennyire csak lehetséges, támogatunk.
Ismételjük: jelen dokumentum mind szándékait, mind főbb és részletesebb koncepcionális irányait, mind szakmai megalapozottságát tekintve határozottan támogatható és javasoljuk a dokumentumban foglaltaknak megfelelő munkálatok ütemezett továbbfolytatását.
Tisztelettel
Budapest, 2009. január 7. Dr. Győri Péter
(MADE elnöke)