Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály
Ikt. szám: 1945- /2009.
Ügyintéző: dr. Herpai Balázs
Egyetértek:
Dr. Kovárik Erzsébet
Dr. Mészáros Miklós
Korózs Lajos
Dr. Beck Márton
Feljegyzés
Szűcs Erika
miniszter asszony
részére
Tárgy: A villamosenergia szolgáltatók 2009. évi nyereség-megosztási kötelezettsége
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.), valamint a villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról szóló 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet alapján a villamosenergia-elosztók kötelesek – Magyar Energia Hivatallal (MEH) egyeztetett módon – árengedményt adni elosztói díjaikból, amennyiben az adott évi eredményük egy meghatározott nyereségkorlátot túllép.
Ezen összeg a három érintett elosztói engedélyes tekintetében információink szerint 4,4 Mrd Ft (ELMŰ-ÉMÁSZ: 2,6 Mrd Ft, EON: 1,5 Mrd Ft, ÉDF /DÉMÁSZ/: 0,3 Mrd Ft), amelyet közvetlenül vagy közvetve a fogyasztók részére kötelesek 2009. évben továbbadni. A visszatérítés módját a jogszabályok nem határozzák meg, arról - a szolgáltatók javaslata alapján - a MEH hoz határozatot.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók javaslatuk megtétele előtt egyeztetni kívántak tárcánkkal a lehetséges visszatérítési módokról, 2009. február 04-én konzultációt szerveztünk, valamennyi érintett társaság képviselőinek részvételével.
A visszatérítés tekintetében az alábbi opciók merültek fel:
- A fogyasztóknak adandó árkedvezmény formájában
Ebben az esetben az érintett szolgáltatók valamennyi lakossági fogyasztója bizonyos összegű árkedvezményben részesülne. A fogyasztók magas számát figyelembe véve az egy fogyasztóra jutó kedvezmény összege olyan alacsony lenne, hogy ezen megoldási mód nem támogatandó. Ráadásul a kedvezmény mértéke eltérő lenne társaságonként, viszont abban - rászorultsági szempontokat nélkülözve - minden fogyasztó részesülne.
- Előrefizetős (kártyás) mérőórák beszerzése
Ezen speciális mérőkészülékeknek a szóban forgó összegből történő beszerzése szociálpolitikai szempontból ugyan támogatandó, azonban finanszírozási és egyéb okok miatt nem kivitelezhető. Egyrészt a visszatérítésnek a fogyasztók részére kell megtörténnie, a mérők pedig a szolgáltatók tulajdonát képezik. Másrészt, míg a nyereség az ún. „egyetemes szolgáltatásban” realizálódott, addig a méréstechnika a hálózati terület (beruházás jellegű) költsége, mely két terület keresztfinanszírozását a Vet. (egy EU direktíva alapján) tilalmazza.
- A szolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók hátralékának rendezése
2006-ban, az ELMŰ nyereségkorlátjának túllépését követően is ezen módszer került alkalmazásra: annak érdekében, hogy a fogyasztóknak nyújtott kedvezmény ne legyen adóköteles, közhasznú civil szervezetek bevonásával került visszaosztásra az extraprofit (közel 530 millió Ft). A juttatásokat a Hálózat és a Héra Alapítvány továbbította - a szolgáltatókkal történt (adat)egyeztetéseket követően - már kikapcsolt fogyasztók részére (természetbeni formában, azaz gyakorlatilag leírásra került a hátralékuk).
Álláspontunk szerint ezen megoldás szakmailag támogatandó, mivel a villamosenergia megléte az alapvető lakhatási feltételek közé tartozik, annak hiánya az emberi méltóságot sérti. A célzott támogatás lehetővé teszi ezen fogyasztók visszajuttatását az ellátotti körbe. A szolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók számát és hátralékuk összegét részletes bontásban az 1. számú függelék tartalmazza.
Látható, hogy a kikapcsolt fogyasztók hátralékának összege egyik szolgáltató esetében sem éri el a visszaosztandó összeget: arányuk az ELMŰ-ÉMÁSZ esetében 20,5 %-os, az EON csoportnál 79%-os, az EDF-nél 37%-os. A kikapcsoltak hátralékának teljes összege (1,8 Mrd Ft) a teljes visszatérítendő összeg (4,4 Mrd Ft) 41%-a.
A szolgáltatók kérdésünkre megerősítették, hogy a visszakapcsolási díj is bevonható a kifizethető költségek körébe. A kikapcsolt fogyasztók teljes létszámát figyelembe véve a visszakapcsolási díj összesen 475,3 millió Ft (ELMŰ-ÉMÁSZ: 52,8 M Ft, EON: 398,5 M Ft, EDF: 24 M Ft).
A kikapcsolt fogyasztók hátralékának „kinullázását” és visszakapcsolását követően fennmaradó összeget a még ki nem kapcsolt, de nagyobb összegű hátralékkal rendelkező fogyasztók tartozásának konszolidálására indokolt fordítani.
A bevonandó alapítványok tekintetében is előzetes megállapodás született: Budapesten és Pest megyében (ELMŰ) a nagy tapasztalattal rendelkező (a 2006-os akcióban is részes) Hálózat Alapítvány, az EON területén a HÉRA Alapítvány, az ÉDF területén pedig a „Védőernyő a díjhátralékosoknak” Alapítvány vehetne részt a visszatérítésben.
Mindazonáltal a prevenció - a visszatérítéssel megsegített adósok ismételt hátralékossá válásának megelőzése - szempontjából indokoltnak tartjuk az érintett fogyasztási helyeken előrefizető mérő felszerelését (nem a visszatérítendő összeg terhére).
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2009. február 15-től hatályos rendelkezései szerint azon fogyasztók, akik a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátások valamelyikében (lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, ápolási díj, stb.) részesülnek, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételi kérelmével egyidejűleg igényelhetik a szolgáltatónál az előrefizető mérő felszerelését.
A szolgáltatók tájékoztatása szerint a szükséges számú mérők beszerzése több hónapot vehet igénybe. Tekintettel arra, hogy a visszatérítés már tavasszal meg fog történni, ezért közvetlen, azonnali módon nem kapcsolható össze a számlák jóváírása és a kártyás mérők felszerelése.
Ennek ellenére kiemelt jelentőségű, hogy ezen fogyasztók minél hamarabb a védendő fogyasztói körbe kerülhessenek, és megkaphassák a kártyás készülékeket. Ennek érdekében a szolgáltatók vállalták, hogy a visszatérítéssel érintett és visszakapcsolt fogyasztókat külön és célzottan tájékoztatják a mérők igénylésének lehetőségéről. Ez azt is magában foglalja, hogy megküldik a fogyasztók részére a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételhez szükséges adatlapot is (energiatakarékossági elemekkel, tanácsokkal kiegészítve).
Itt is felhívnánk Miniszter Asszony figyelmét, a kártyás mérők szélesebb körben történő elterjedésének akadályaira. Egyrészt a készülékek feltöltését lehetővé tévő értékesítési hálózat fejletlensége miatt – a nyilvánvaló előnyök ellenére - a fogyasztók számára sem elég vonzó ez az eszköz, a szolgáltatók pedig megítélésünk szerint – elsősorban az alacsony mérőszám miatt - nem mutatnak kellő hajlandóságot a feltöltési hálózat fejlesztésére. Másrészt az is érzékelhető, hogy a fejlettebb műszaki színvonalú, az előrefizetésen kívül számos egyéb előnnyel rendelkező ún. intelligens mérés („Smart Metering”) – évek múlva esedékes - bevezetésének igénye a jelenlegi rendszerbe invesztálás gátja lehet.
A szolgáltatókkal egyetértve indokoltnak tartjuk, hogy a tárca – a szolgáltatókkal egyeztetett – álláspontjáról a MEH is értesüljön. Egyetértése esetén kérem, hogy a mellékelt, a MEH elnökének írt levéltervezetet aláírni szíveskedjék.
Budapest, 2009. február 12.
Üdvözlettel:
Kőnig Éva
főosztályvezető
Mellékletek:
A MEH elnökének küldendő levél tervezete
1. számú Függelék
Az áramszolgáltatói csoportok által nyilvántartott hátralék-állomány összetétele
* nem tartalmazza az ELMŰ-ÉMÁSZ adatait