Javaslat
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
szociális szolgáltatásokról szóló IV. fejezete és
a térítési díjról szóló V. fejezet III. címe
módosítására[1]
(Dr. Győri Péter 2007. március 1.)
Bevezető
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézete (korábbi NCSSZI) szervezésében 2006-ban megkezdte működését a "Szociális Szolgáltatások Megújítása" Műhely, három munkacsoportban: A/ jogosultsági, rászorultsági kritériumok meghatározása, B/ térítési díjak, C/ módszertani munka megújítása. A 2007. év elején az az igény fogalmazódott meg, hogy e munkálatok folytatásaként készüljenek el az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény 2007. évi tavaszi módosításához javaslatok, melyek a szociális szolgáltatások reformját segítik elő.
E felkérésnek megfelelően a következő lépések történtek:
1) Összeállítottunk egy kérdés-sort, mely elsősorban a jövedelmi rászorultság jövőbeli megállapításának legfőbb eldöntendő kérdéseit tartalmazta tematikus formában, annak érdekében, hogy a szakértők állást foglalhassanak e konkrét kérdésekre vonatkozóan.
2) Összeállítottunk egy kodifikációs táblázatot a Szociális törvény állapot szerinti rászorultságot szabályozó fejezetéből, annak érdekében, hogy a szakértők konkrét törvényhelyekre, indoklással javaslatot tehessenek.
3) E két segédanyagot, másik két koncepcionális dokumentummal együtt kiküldtük - az SZMI közreműködésével - olyan, elismert szakértőknek, akik reprezentálják mind az egyes szolgáltatási alágazatokat (fogyatékos, idős, hajléktalan stb.), mind az egyes ellátó szektorokat (önkormányzat, civil-egyházi, piaci).
4) A beérkezett válaszok és javaslatok, valamint a koncepcionális dokumentumok egy része egyirányba mutatott, más részük - természetesen - eltért egymástól. A koncepcionális dokumentumoknak megfelelően, a beérkezett szakértői válaszokat és törvény-módosítási javaslatokat is figyelembe véve elkészítettük törvény-módosítási javaslatunk 0. tervezetét.
5) A törvény-módosítási javaslat 0. tervezetét megküldtük ugyanannak a szakértői körnek, mely az első körben meg lett szólítva, részben írásbeli véleményüket kérve, részben - időpont és helyszín megjelölésével - konzultációt szeveztünk a vélemények személyes kifejtését biztosítandó, annak érdekében is, hogy a szakértők egymás nézeteit is ütköztethessék.
6) Ezt követően véglegesítettük javaslatunkat, melyet ezúton mellékelünk.
(Egyben mellékeljük az említett kérdéssort, koncepcionális háttérdokumentumokat, valamint a beérkezett szakértői javaslatokat.)
Összefoglaló
A jelen javaslat része annak a több éve folyó szakmai és döntéselőkészítői munkafolyamatnak, mely az 1993-ban jóváhagyott ún. Szociális törvény átfogó felülvizsgálatára, a hazai szociális szolgáltatások szabályozásának és finanszírozásának a megújítására irányulnak. E munkálatok koncepcionális dokumentumai – beleértve az ún. SZOLID projekt szakértői dokumentumait, valamint az elmúlt év államreformmal egybekapcsolódó szakértői dokumentumait is – megtalálhatóak a
www.bmszki.hu/tékozlókoldusdosszié cím alatt. Az ezekben foglaltak, valamint a számtalan szakmai előkészítő konzultáción elhangzottak megismétlése helyett itt most az ezek alapján elkészített konkrét törvénymódosítási javaslat főbb elemeit foglaljuk össze.
A jelen javaslat merőben új alapokra helyezi a szociális szolgáltatások igénybe vételének szabályozását.
Az eddigi intézmény-centrikus szabályozást felváltja az ügyfél-centrikus szabályozással. Az egyes intézményi formák helyett a szolgáltatásra szoruló személyeket, élethelyzeteket helyezi a szabályozás középpontjába.
Ez egyben sokkal áttekinthetőbbé, közérthetőbbé teszi azt is, hogy mely élethelyzetben vehet valaki igénybe támogatott szociális szolgáltatást.
Ez a szabályozási eljárás az áttekinthetőség és követhetőség mellett jelentős deregulációs előnyökkel is jár.
A szabályozásnak ez a módja ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a jelenleg használatos törvényi körülírások sokszor merőben formálisak, túlbonyolítottak, mégis pontatlanok és számos belső ellentmondást rejtenek. A javaslat lehetővé teszi e pontatlanságok további tisztázását is.
A javasolt szabályozás a szociális szolgáltatásokra vonatkozóan nem fogalmaz meg "kemény" – az ügyfél által jogilag kikényszeríthető – jogosultságokat. Annak lehetőségét határozza meg, hogy egyáltalán milyen élethelyzetben lévők vehetnek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, a szabályozásban említett élethelyzetben nem lévők ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.
A javasolt szabályozás - nem csak a jelszavak szintjén, hanem konkrét előírásokban is megjelenítve - első helyre helyezi az érintett személy mellett a "család", pontosabban a háztartásban együttélők, illetve a lakókörnyezetben élő közeli hozzátartozók szükségletkielégítésre irányuló felelősségét, s csak ezek hiányában nyújt módot támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételére.
A javasolt szabályozás számos lényeges ponton erősíteni kívánja az öngondoskodás megvalósulását, a családok, a közvetlen környezet, a nem-állami szereplők felelősségvállalását – azonban mindezt a realitások határai között, szükség esetén a nagyobb közösség szerepvállalásával.
A javaslat – új elemként - megkülönbözteti az egyéb szociális szolgáltatásoktól mindazon szociális szolgáltatásokat, amelyek a központi, vagy a helyi költségvetésből támogatásban részesülnek, akár közvetlen támogatás formájában, akár az igénybe vevőknek nyújtott, a szolgáltatáshoz kapcsolódó természetbeni támogatás formájában.
A javaslat – új elemként – két nagy szükségletkielégítési, szolgáltatási csoportot különböztet meg: a „gondozást nyújtó” és a „gondozást és lakhatást nyújtó” szolgáltatásokat.
Így részben közérthetőbbé válik az eddig kialakult szolgáltatás-csoportok közötti különbségtétel, részben megnyílik a lehetősége a „gondozást nyújtó szolgáltatások” egy nagy szolgáltatás-csoportként történő kezelésére – működjön az lakhatást is nyújtó szolgáltatási keretek között, vagy azon kívül. Ezzel számos jelenlegi problémára megoldás nyílik, mely a jelenlegi „alapellátás” és a bentlakásos „szakellátás” dichotómiájából, „szétszabályozásából” eredeztethető. Mind az adott szolgáltatás-fajtára való rászorultság meghatározása, mind ennek megállapítási, eljárási módja, mind a nyújtott szolgáltatások finanszírozása területén ez a fajta felosztás jelentős előnyökkel szolgál.
Mód nyílik arra, hogy a szociális szolgáltatások központi normatív támogatásának mára kialakult igen bonyolult és ellentmondásoktól terhelt rendszere helyett két nagy támogatási csoport kerüljön kialakításra: a gondozáshoz és a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások, a nyújtott szolgáltatások volumene és szintje szerint differenciálva.
Ez egyben megerősíti ezt a lehetőséget, hogy a finanszírozás során az intézmények, intézménytípusok finanszírozása helyett az egyes nyújtott szolgáltatás-típusok feladatarányos finanszírozására helyeződjön át a hangsúly.
A javaslat, összhangban az ún. egyablakos, koordinált ügyintézés kialakítására irányuló törekvésekkel – más országok és a korábbi hazai tapasztalatok alapján is – nevesíti az esetfelelős szociális segítőt, aki a gondozási szükségletek megvizsgálásának, az egyéb vizsgálatok koordinálásának kulcs szereplője. Az esetfelelős szociális segítő közreműködését „univerzális”előírásként fogalmazza meg a javaslat, vagyis minden településen, minden támogatott szociális szolgáltatást kérelmező személy esetében szükség van a közreműködésére. Ugyanakkor a javaslat – tudatosan - nyitva hagyja azt a kérdést,hogy milyen végzettséggel kell rendelkeznie az esetfelelős szociális segítőnek (szükséglettípusoktól, települési és egyéb viszonyoktól függően lehet felsőfokú szociális munkás, de lehet pedagógus, szociális asszisztens stb. is), és nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a jegyző a polgármesteri hivatal egy megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozóját, egy, vagy több önkormányzati szolgáltató munkatársait, nem-önkormányzati, ellátási szerződéssel rendelkező szolgáltató munkatársait, vagy önkormányzati társulásban működtetett szolgáltatás munkatársát stb. jelöli ki ezekre a feladatokra.
A javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő eljárási előírásokat, melyek részben egyéb jogszabályokban tovább pontosíthatóak, alakíthatóak – az esetfelelős szociális segítő mellett további szakemberek részvételét, az állapottól függő vizsgálati feladatát szabályozza a szükséges és lehetséges mértékben, úgy, hogy ezek ne lépjék túl a reális – intézményi és humánerőforrásbeli – kapacitások határát, de elégséges garanciát nyújtsanak az állapot szerinti szolgáltatásra való rászorultság megállapításához.
A javaslat kísérletet tesz arra, hogy – első lépésben – közelítse a támogatott szociális szolgáltatás keretében történő ápolásra való rászorultság megállapításának a szabályait a pénzbeli ellátások körében nyújtható ún. ápolási díj megállapításának a szabályaihoz.)
A javaslat nem az igénybe vételt megelőző kérelem szakaszához szabályozza a független ellenőrzés feladatát – elsősorban a rendelkezésre álló tényleges kapacitások reális figyelembe vétele miatt -, hanem azt követően adja meg a rendszeres, vagy szúrópróbaszerű ellenőrzés, felülvizsgálat lehetőségét. A javaslat erre a feladatcsoportra vonatkozóan nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a kormány milyen intézményeken keresztül, milyen módon kívánja költséghatékonyan gyakorolni a különböző állapotmeghatározásokra vonatkozó ellenőrzési és felülvizsgálati jogát.
A javaslat a jelenlegi térítési díjat felbontja és új megjelölésként bevezeti az ún. gondozási díjat és az ún. lakhatási díjat.
A gondozási díj mindazon szociális szolgáltatások körében végzett gondozási (humánszolgáltatási) tevékenységhez kapcsolódik, mely díjfizetés-köteles, függetlenül attól, hogy társul-e ehhez lakhatási szolgáltatás (elhelyezés) is, vagy sem.
A lakhatási díj mindazon szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó „hotelszolgáltatás” díja, mely díjfizetés-köteles, a lakhatást (elhelyezést, szállást) is nyújtó szolgáltatások körében.
A javaslat a térítési díj megállapításának jelenlegi elvét követi, amikor a szolgáltatást igénybe vevő saját jövedelmének százalékában határozza meg a szolgáltatásért fizetendő díj mértékét. Az igénybe vevővel egy háztartásban élők szerepét is hivatott érvényesíteni az a számítási mód, mely az igénybe vevő saját jövedelmének a díjfizetésre fordítandó százalékát a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelmétől is függővé teszi. Az egy főre jutó jövedelem számításba vétele az ún. pénzbeli ellátások esetében megszokott és elfogadott szabályozási gyakorlat. A javasolt számítási mód a tehernövekedés-csökkenés folyamatosságát, fokozatosságát is szolgálja a magasabb, illetve az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében, enyhítve ezzel a durva lépcsőzés (jövedelem sávozás) számos negatív hatását.
A javaslat alapján indokolt a díjmegállapításhoz szükséges és lehetséges paraméterek szabályozását - irányadó jövedelemhányad és öregségi minimum hányad – az egyes szolgáltatások esetében a tervezhető forrásokkal összehangolt modellszámításokat követően az éves költségvetési törvényben szabályozni.
A javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait - merőben új alapokra helyezi a szolgáltatások finanszírozását. A jelenlegi finanszírozás egységes összegű intézményi normatívákat határoz meg intézmény típusonként. Ez – számos hátránya mellett – pazarlásra és „lefölözésre” ösztönöz: a magasabb jövedelmű igénybe vevőket részesíti előnyben, őket támogatáshoz juttatva, miközben az alacsonyabb jövedelmű igénybe vevők kiszorítására ösztönöz. A jelenlegi finanszírozás szerint: Intézményi tényleges költségek = egységes normatív támogatás + változó, szabályozott térítési díjak + változó fenntartói támogatás.
A javaslat nem intézmény típusokhoz, hanem szolgáltatás-csoportokhoz kapcsolja a finanszírozást, közvetlenül nem az intézményeket támogatja, hanem az igénybe vevőket, a szolgáltatók „rajtuk keresztül” jutnak forráshoz.
Új támogatási formaként bevezeti az ún. gondozási díj-támogatást, és az ún. lakhatási díj-támogatást, melyek a Szt. pénzbeli és természetbeni támogatásai közé illeszthetőek. Ezzel radikálisan pozitív irányban változtatja az igénybe vevők és szolgáltatók viszonyát.
A javaslat bevezeti az elismert normatív önköltség kategóriát, ez az az elismert összeg, melyre a jövőben a központi költségvetés kiegészíti a befizetett, jövedelemfüggő gondozási díj összegét.
A javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait – a gondozási és lakhatási díj-támogatást beilleszti az Szt. azon pénzbeli, illetve természetbeni támogatási formái közé, melyekről a törvényben szabályozott feltételek esetén a jegyző hoz személyre szóló határozatot, a támogatást az önkormányzat folyósítja (ebben az esetben a szolgáltató részére) és a központi költségvetés ezt az önkormányzat részére teljesen, vagy nagyobb részben megtéríti. Ezzel jelentősen csökkenthető az ún. „lefölözési hatás”, miközben a szolgáltatók is hozzájutnak a központi költségvetésben elismert összeghez, s a központi költségvetés terhei is kézben tarthatóak maradnak.
A javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározott határok között a hotelszolgáltatás szintjétől (ágy/szoba, komfortfokozat, fekvés, infrastrukturális ellátottság, kényelni szolgáltatások) függően is differenciálni lehessen az igénybe vevő saját jövedelméből fizetendő irányadó jövedelemhányad nagyságát.
A javasolt díjfizetési és támogatási megoldás megfelel az Európai Únió számos országában már kialakult gyakorlatnak, ugyanakkor oly módon hajt végre alapvető változást a jelenlegi hazai szolgáltatás-finanszírozási módon, hogy az új eljárásra történő átmenet kezelhető és kézben tartható marad.
A javaslat megismétli a Szt. néhány jelenlegi eljárási szabályát, implicite javasolja a többi, kevésbé közérthető szabály deregulálását, vagy szükség esetén alacsonyabb szintű jogszabályban szerepeltetését. Felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő „átterhelési szabályokat” szabályokat, az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog helyett a hagyatéki teher bejegyzését szabályozza, és általános szabályként mondja ki, hogy amennyiben van törvényben kötelezett önkormányzat az adott szolgáltatás (bármilyen formában történő) biztosítására, de az nem nyújtja a szolgáltatást, akkor – megfelelő garanciák mellett – a szolgáltató a fenntartói támogatás összegét követelheti. Ez fontos garanciális elem a szolgáltatásra szorulók részére, ugyanakkor ösztönzi az esetleges kötelezett önkormányzatot, hogy valamilyen formában gondoskodjon a szolgáltatás megszervezéséről.
2007. március 1.
Javaslat-tervezet
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
szociális szolgáltatásokról szóló IV. fejezete
és
a térítési díjról szóló V. fejezet III. címe
módosításáról
(Dr. Győri Péter, 2007. március 1.)
Készült az NCsSzI „Jogosultság munkacsoport” keretében[2]
A javaslat-tervezet biztosítja azt a lehetőséget, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. tavaszán, vagy őszén megtárgyalja és elfogadja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény átfogó módosítását. A javaslat-tervezet szerint e módosításokat 2008. január 1-i hatállyal lehet hatályba léptetni, ezért kívánatos lenne az Országgyűlés 2007. évi tavaszi ülésszakára beterjeszteni.
A javaslat-tervezet nem foglalkozik mindazon kapcsolódó törvényhelyekkel, illetve egyéb jogszabályi előírásokkal, melyek ún. technikai korrekciójára a javasolt módosítások esetén automatikusan sort kell keríteni. A javaslat végső formába öntését megelőzően még jogi, kodifikációs egyeztetést, szükség esetén pontosításokat, kiegészítéseket igényel.
A javaslat azzal számol, hogy az abban említett ún. egyéb jogszabályok részletes kidolgozására a 2007. év során elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintettek felkészülhessenek a jogszabályi változásokra.
A javaslat egyben azzal is számol, hogy a 2007. év során elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szükséges modellszámítások el legyenek végezve, a 2008. évi költségvetés-előkészítés megfelelően alá legyen támasztva, a finanszírozáshoz kapcsolódó paraméterek meghatározásra kerüljenek.
A javaslat természetesen széles körű, de alapvetően szakmai egyeztetéseket igényel, a javaslatot megalapozó koncepciók a www.bmszki.hu/tékozló koldus dosszié-ban megtalálhatóak.
Ez a javaslat nem tartalmazza a megalapozó koncepció néhány fontos - elsősorban a középszintű allokációt érintő – elemét, második lépésben azonban az ilyen irányú továbbfejlesztést a jelenleginél könnyebben lehetővé teszi.
§ Támogatott szociális szolgáltatás: minden olyan személyes szociális szolgáltatás, mely a szolgáltatást igénybe vevők kora, egészségi, mentális állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága, vagy egyéb hátrányos helyzete, valamint egyes szolgáltatást igénybe vevők jövedelmi, anyagi helyzete miatt közfeladatot ellátó szervezettől, költségvetési szervezettől közvetlenül, vagy közvetve (az igénybe vevők pénzbeli, vagy természetbeni támogatásán keresztül) költségvetési támogatásban részesül.
(Magyarázat: a javaslat megkülönbözteti az egyéb szociális szolgáltatásoktól mindazon szociális szolgáltatásokat, amelyek a központi, vagy a helyi költségvetésből támogatásban részesülnek, akár közvetlen támogatás formájában, akár az igénybe vevőknek nyújtott, a szolgáltatáshoz kapcsolódó természetbeni támogatás formájában.)
§ Támogatott szociális szolgáltatást nyújthat az állam, az önkormányzatok és a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyéni, vagy társas vállalkozás.
A támogatott szociális szolgáltatások igénybe vételének feltételei
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő "jogosultsági kritériumokat", melyek tovább pontosíthatóak, alakíthatóak - merőben új alapokra helyezi az igénybe vétel szabályozását. Az egyes intézményi formák helyett a szolgáltatósra szoruló személyeket, élethelyzeteket helyezi a középpontba. Ez sokkal áttekinthetőbbé, közérthetőbbé teszi, hogy mely élethelyzetben vehet valaki igénybe támogatott szociális szolgáltatást. A szabályozás - ezen a ponton - nem fogalmaz meg "kemény" jogosultságokat, annak lehetőségét határozza meg, hogy egyáltalán milyen élethelyzetben lévők vehetnek igénybe ilyen szolgáltatásokat. A szabályozás első helyre helyezi az érintett személy mellett a "család", pontosabban a háztartásban együttélők, illetve a lakókörnyezetben élő közeli hozzátartozók felelősségét, s csak ezek hiányában nyújt módot támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételére.
Ez a szabályozási eljárás az áttekinthetőség és követhetőség mellett jelentős deregulációs előnyökkel is jár.)
§ Támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe az a személy, aki - különösen
a) kora,
b) egészségi, mentális állapota,
c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége,
d) szenvedélybetegsége, vagy
e) hajléktalansága, lakhatás hiánya
miatt - önmaga, vagy vele egy háztartásban élő, egyes esetekben közvetlen lakókörnyezetében élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes
- önálló életvitele fenntartására (táplálkozás, tisztálkodás, közlekedés)
- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére,
- lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartására,
- egészségi, vagy mentális állapotából, vagy más okból származó problémái megoldására,
- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésére, illetve azok elhárítására,
- a meglevő képességek megtartására, illetve fejlesztésére,
- a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartásra
- a pszichoszociális rehabilitációra, a szociális és mentális gondozásra,
- az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvételre
- a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérséklésére, az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult krízis helyzetek kezelésére
- fejlesztő tevékenységhez való hozzájutásra
- rehabilitációra, habilitációra.
§ Támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe az a személy is,
aki önmaga, vagy vele egy háztartásban élő, egyes esetekben közvetlen lakókörnyezetében élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes
- az anyagi nehézségekkel küzdők számára igénybe vehető pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezésére,
- ezekre irányuló információhoz jutás, tájékozódás, ügyintézés megoldására,
- egészségi-mentális állapotából, anyagi helyzetéből fakadó krízishelyzete kezelésére,
- a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására,
- a munkavégzést, a munkavállalást, a lakhatás biztonságát és megőrzését segítő szolgáltatások elérésére, vagy
akit ilyen szolgáltatás igénybe vételére, együttműködésre köteleztek.
§ Ha az életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt a rászorult (különösen: időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, vagy hajléktalan) személyről az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, abban esetben az állapotának és helyzetének megfelelő, lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe.
A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások igénybe vételének feltételei
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő "jogosultsági kritériumokat", melyek tovább pontosíthatóak, alakíthatóak - merőben új alapokra helyezi az igénybe vétel szabályozását. Az egyes intézményi formák helyett a szolgáltatásra szoruló személyeket, csoportokat, élethelyzeteket helyezi a középpontba. Ez sokkal áttekinthetőbbé, közérthetőbbé teszi, hogy mely élethelyzetben vehet valaki igénybe ilyen, vagy olyan támogatott szociális szolgáltatást.
A javaslat a mai „alap” és „szak”szolgáltatások felosztás helyett visszatér az „alap” és „bentlakásos”, vagy a még korábbi „nyílt” versus „zárt” ellátásokhoz közelibb „gondozást nyújtó” és „gondozást és lakhatást nyújtó” szolgáltatások szerinti felosztáshoz. Ezzel részben közérthetőbbé válik az egyes szolgáltatás-csoportok közötti különbségtétel, részben megnyílik a lehetősége a „gondozást nyújtó szolgáltatások” egy nagy szolgáltatás-csoportként történő kezelésére – működjön az lakhatást is nyújtó szolgáltatási keretek között, vagy azon kívül. Mint látni fogjuk, ezzel a megközelítéssel számos jelenlegi problémára megoldás nyílik, mely az „alapellátás” és a bentlakásos „szakellátás” dichotómiájából eredeztethető. Mind az adott szolgáltatás-fajtára való rászorultság meghatározása, mind ennek megállapítási, eljárási módja, mind a nyújtott szolgáltatások finanszírozása területén ez a fajta felosztás jelentős előnyökkel szolgál.)
§ Gondozást és lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást csak az a szociális helyzete miatt rászorult (különösen: időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, vagy hajléktalan) személy vehet igénybe, akinek gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni.
Időskorú személyek
§ Az a nyugdíjkorhatárt betöltött személy (a továbbiakban: időskorú) aki – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes és gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, idősek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a 18. életévét betöltött, a nyugdíjkorhatárt nem betöltött – nem fogyatékos és nem pszichiátriai beteg - személy aki – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes és gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, idősek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az az időskorú valamint 18. életévét betöltött beteg személy, aki önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében időlegesen nem lehet gondoskodni, idősek gondozóházában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
Fogyatékos személyek
§ Az a fogyatékos, mozgás-, illetőleg látássérült személy, akinek gondozására – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - csak intézményi keretek között van lehetőség, fogyatékos személyek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a fogyatékos, mozgás-, illetőleg látássérült személy, akinek oktatására-képzésére-átképzésére és rehabilitációs célú foglalkoztatására – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - csak intézményi keretek között van lehetőség, fogyatékos személyek rehabilitációs otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a fogyatékos, mozgás-, illetőleg látássérült személy, akinek ellátása családjában nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá, fogyatékos személyek gondozóházában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
Pszichiátriai beteg személyek
§ Az a krónikus pszichiátriai beteg személy, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - segítséggel sem képes, pszichiátriai betegek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteg személy, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód, pszichiátriai betegek rehabilitációs otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a pszichiátriai beteg személy, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt, pszichiátriai betegek átmeneti otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
Szenvedélybeteg személyek
§ Az a szenvedélybeteg személy, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre – aktuálisan és előre láthatóan tartósan, legalább két éven keresztül - nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul, gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, szenvedélybetegek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a 16. életévét betöltött szenvedélybeteg személy, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód, gondozásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, szenvedélybeteg személyek rehabilitációs intézményében nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a szenvedélybeteg személy, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg, szenvedélybetegek átmeneti otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
Hajléktalan személyek
§ Az a hajléktalan személy, akinek az ellátása más módon nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós – előre láthatóan legalább két éven keresztüli - ápolást igényel, hajléktalan személyek otthonában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a hajléktalan személy, aki vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt, hajléktalan személyek átmeneti szállásában nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
§ Az a hajléktalan személy, aki vállalja a házirendben foglalt szabályok betartását, hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyében nyújtott szolgáltatást vehet igénybe.
Egyéb rászoruló személyek
§ Az az egyéb rászoruló személy, akinek a gondozásáról, a … § a) – l) pontbeli feladatok ellátásáról az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, egyéb gondozást és lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe.
A gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások egyes fajtái
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő ellátási típusokat, melyek tovább pontosíthatóak, alakíthatóak – aprónak tűnő változtatásokkal korrigálja az egyes intézményi formák szabályozását. A meglévő szolgáltatásokat „gondozást nyújtó” és „gondozást és lakhatást” nyújtó szolgáltatási főcsoportokra bontja, megtartva azokon belül a jelenlegi intézménytípus-megnevezéseket. A jelenlegi intézményi formák szerinti kategóriák egyrészt átmenetileg kompromisszumnak is tekinthetőek, másrészt szükség lehet rájuk egy ideig a szolgáltatási tartalmak, standardok leírása során, azonban – mint látni fogjuk – elveszítik jelentőségüket mind a finanszírozás, mind a szolgáltatásra való rászorultság bizonyos fajtáinak szabályozása, meghatározása során.
Apró, de fontos korrekciónak tekinthető, hogy a javaslat – a jelenlegi szabályozástól eltérően – „egyes” szolgáltatási fajtákról szól és kimonja, hogy egyéb, támogatott szolgáltatás fajták is működtethetőek, a meglévőek kiegészíthetőek. Ez azonos az Szt. pénzbeli ellátásokra vonatkozó hasonló lehetőséggel. Megerősíti ezt a lehetőséget, hogy a finanszírozás a javaslat szerint – mint később látható lesz – az intézmények, intézménytípusok finanszírozása helyett az egyes nyújtott szolgáltatás-típusok feladatarányos finanszírozására helyezi át a hangsúlyt.)
§ A gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások egyes fajtái:
- a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
- az étkeztetés,
- a házi segítségnyújtás,
- a családsegítés,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
- a közösségi ellátások,
- a támogató szolgáltatás,
- az utcai szociális munka,
- a nappali ellátás,
- egyéb, gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatás.
§ A települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben szabályozott gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatásokat kiegészítheti, és – a két évente felülvizsgált és elfogadott szolgáltatásfejlesztési tervének megfelelő, a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más gondozást nyújtó szociális szolgáltatásokat is működtethet.
§ A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások egyes fajtái:
- az ápolást, gondozást nyújtó intézmény
- az idősek otthona,
- a pszichiátriai betegek otthona,
- a szenvedélybetegek otthona,
- a fogyatékos személyek otthona, valamint
- a hajléktalanok otthona
- a rehabilitációs intézmény
- a pszichiátriai betegek,
- a szenvedélybetegek,
- a fogyatékos személyek,
- a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
- a lakóotthon
a) fogyatékos személyek lakóotthona;
b) pszichiátriai betegek lakóotthona;
- szenvedélybetegek lakóotthona
- az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
a) időskorúak gondozóháza;
b) fogyatékos személyek gondozóháza;
c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona;
d) szenvedélybetegek átmeneti otthona;
e) hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye;
f) hajléktalan személyek átmeneti szállása
f) egyéb, gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltató intézmény.
§ A települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben szabályozott gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatásokat kiegészítheti, és - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más gondozást és lakhatást nyújtó szociális szolgáltatásokat is működtethet.
A támogatott szociális szolgáltatások igénybe vétele feltételeinek vizsgálata
§ A lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat, a szociális szolgáltató, valamint az esetfelelős szociális segítő a szociális szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, az eljárásról a kérelmezőt tájékoztatni köteles.
§ A támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételének lehetőségét megalapozó feltételek meglétét a szolgáltatást nyújtó, vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyző által erre a feladatra kijelölt esetfelelős szociális segítő (továbbiakban: esetfelelős szociális segítő) vizsgálja.
§ Az esetfelelős szociális segítőre vonatkozó képesítési és egyéb előírásokat egyéb jogszabály szabályozza.
(Magyarázat: a javaslat – más országok és a korábbi hazai tapasztalatok alapján is – új „intézményként” nevesíti az esetfelelős szociális segítőt, aki a gondozási szükségletek megvizsgálásának, az egyéb vizsgálatok koordinálásának kulcs szereplője. Az esetfelelős szociális segítő közreműködését „univerzális”előírásként fogalmazza meg a javaslat, vagyis minden településen, minden támogatott szociális szolgáltatást kérelmező személy esetében szükség van a közreműködésére.
Ugyanakkor a javaslat – tudatosan - nyitva hagyja azt a kérdést,hogy milyen végzettséggel kell rendelkeznie az esetfelelős szociális segítőnek (szükséglettípusoktól, települési és egyéb viszonyoktól függően lehet felsőfokú szociális munkás, de lehet pedagógus, szociális asszisztens stb. is), és nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a jegyző a polgármesteri hivatal egy megfelelő végzettséggel rendelkező dolgozóját, egy, vagy több önkormányzati szolgáltató munkatársait, nem-önkormányzati, ellátási szerződéssel rendelkező szolgáltató munkatársait, vagy önkormányzati társulásban működtetett szolgáltatás munkatársát stb. jelöli ki ezekre a feladatokra.)
§ Az esetfelelős szociális segítő dönt azon feltétel meglétéről, hogy a támogatott szociális szolgáltatást kérelmező önmaga, vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói segítségével tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes
- az anyagi nehézségekkel küzdők számára igénybe vehető pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezésére,
- ezekre irányuló információhoz jutás, tájékozódás, ügyintézés megoldására,
- egészségi-mentális állapotából, anyagi helyzetéből fakadó krízishelyzete kezelésére,
- a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására,
- munkavégzést, munkavállalást segítő szolgáltatások elérésére, vagy
a kérelmezőt ilyen szolgáltatás igénybe vételére, együttműködésre kötelezték
(Magyarázat: a javaslat egyes szolgáltatások esetében, ahol a rászorultság vizsgálata a szociális helyzeten túli, attól eltérő szakmai vizsgálódást nem követel meg - elsősorban az információhoz jutást, tanácsadást, személyes kríziskezelést, mentális segítségnyújtást stb. szolgálják -, lehetővé teszi, hogy maga az esetfelelős szociális segítő döntsön e szolgáltatásokra való rászorultság megalapozottságáról. Ez összhangban van a mára kialakult gyakorlattal.)
§ Amennyiben az egyéb körülmények vizsgálata mellett a szolgáltatást kérelmező egészségi, vagy mentális állapotának, fogyatékosságának, pszichiátriai betegségének, szenvedélybetegségének a megállapítására van szükség, annak vizsgálatára a kérelmező háziorvosa (kezelő orvosa), szakorvosa, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény orvosa jogosult. Az erre vonatkozó részletes eljárást egyéb jogszabály szabályozza.
§ A támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételének lehetőségét megalapozó … § a) – l) pontbeli feltételek meglétét, a szükséges szolgáltatás mértékét az esetfelelős szociális segítő és a kérelmező háziorvosa (kezelő orvosa), szükség esetén szakorvosa, illetve a szolgáltatást nyújtó orvosa vizsgálja.
§ Ha a szolgáltatás igénybe vétele feltételeinek vizsgálata szükségessé teszi, az igénybe vevő kérelméhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy a kérelmező
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy a kérelmező állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
b) a területileg illetékes szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) A kérelmező személy, illetve a szolgáltatást nyújtó szervezet fenntartója
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, a gondozást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát a kérelmező személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől
kérheti.
§ A …… § alkalmazása során fokozott ápolást, gondozást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
f) mentális, pszichés állapota miatt folyamatos felügyeletet igényel, elkóborol, önmagában, környezetében kárt tesz
feltéve, hogy esetében az a)-f) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
§ A … - … §-beli vizsgálatok, igazolások részletes eljárásairól külön jogszabály rendelkezik.
§ (3) A jegyző a … bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az igénybe vevő személy lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a …. évet.
(4) A díjról döntést hozó szerv a megyei, fővárosi szociális módszertani intézménynek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért esetenként 20 000 forint összegű díjat fizet. A díjazás összegét a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(5) A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő eljárási előírásokat, melyek részben egyéb jogszabályokban tovább pontosíthatóak, alakíthatóak – az esetfelelős szociális segítő mellett további szakemberek részvételét, az állapottól függő vizsgálati feladatát szabályozza a szükséges és lehetséges mértékben, úgy, hogy ezek ne lépjék túl a reális – intézményi és humánerőforrásbeli – kapacitások határát, de elégséges garanciát nyújtsanak az állapot szerinti szolgáltatásra való rászorultság megállapításához. A szükséges vizsgálatok köre, illetve azok kontrollja természetesen egyes állapotok esetében eltér egymástól, melyekre szintén kitér a javaslat.Pl.: a fokozott ápolást, gondozást igénylő személyek esetében.
Emellett a javaslat kísérletet tesz arra, hogy – első lépésben legalább – közelítse a támogatott szociális szolgáltatás keretében történő ápolásra való rászorultság megállapításának a szabályait a pénzbeli ellátások körében nyújtható ún. ápolási díj megállapításának a szabályaihoz.)
§ A szolgáltató intézmény vezetője az esetfelelős szociális segítő és a kérelmező háziorvosa (kezelő orvosa), szükség esetén szakorvosa, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény orvosa írásban rögzített véleményének, a …. –beli esetben a jegyző határozatának, valamint a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitásnak a figyelembevételével dönt a szolgáltatás iránti igény teljesítéséről.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő eljárási előírásokat –a szolgáltatásról történő végső döntést a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjének kezébe adja, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntésnél a rendelkezésre álló kapacitásokat is figyelembe kell vennie a vezetőnek (ez követi a jelenlegi, de a törvényben eddig így nem nevesített gyakorlatot).
§ Nem jogosult gondozást nyújtó támogatott szociális szolgáltatás ápolási szolgáltatásának az igénybe vételére az a személy, akire vonatkozóan hozzátartozója ápolási díjban részesül, vagy akire vonatkozóan tartási szerződés keretében vállalták az ápolást.
§ Meg kell szüntetni a szolgáltatás nyújtását, ha
a) az igénybe vevő személy állapota a gondozást már nem teszi szükségessé,
b) az ….bekezdésben megjelölt kizáró körülmény következik be.
A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások igénybe vétele feltételeinek a vizsgálata
§ A kérelmező lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye - szerint illetékes jegyző hoz határozatot („beutaló határozat”) arról, hogy az életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt rászorult (különösen: időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, vagy hajléktalan) kérelmezőről az otthonában, saját lakókörnyezetében nem lehet gondoskodni, és ezért a kérelmező az állapotának és helyzetének megfelelő, lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatást vehet igénybe.
(Magyarázat: a javaslat, felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő eljárási előírásokat, azokat pontosítva - a lakhatást is nyújtó szolgáltatás igénybe vétele esetén - a jegyzőhöz telepíti annak a határozatban történő rögzítését, hogy a szolgáltatásra szoruló személy számára otthonában, lakókörnyezetében nem nyújtható szolgáltatás. (Ez emlékeztet a korábbi „beutaló határozatra”, azonban nem szól a konkrét szolgáltatóról. Ennek a – korábban hosszú évekig érvényben volt – eljárási szabálynak további előnye, hogy nem fordulhat elő, hogy az önkormányzat nem is tud arról, hogy a rászoruló személy lakhatást is nyújtó szolgáltatást kíván igénybe venni.
A javaslat a lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatások igénybe vétele esetén – az Szt. jelenlegi szabályainak megfelelően - további feltételek meglétének a vizsgálatát is előírja a következőkben, a végső döntést az igénybe vételről ebben a körben is – a jelenlegi szabályokkal megegyezően – továbbra is az igénylőre és a szolgáltatás vezetőjére bízza.)
§ A hajléktalan személy a … §-beli határozat nélkül veheti igénybe a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyén nyújtott szolgáltatást az igénybe vétel első 30 napja során
§ A gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételének lehetőségét megalapozó … § a) – l) pontbeli feltételek meglétének vizsgálata mellett, a feltételek vizsgálata kiterjed arra is, hogy a kérelmező
- önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes
- önmagáról betegsége miatt vagy más okból otthonában nem képes gondoskodni
- gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség
- fogyatékossága esetén intézményi elhelyezését a család tehermentesítése teszi indokolttá
- krónikus pszichiátriai beteg, de az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, és akut gyógyintézeti kezelést nem igényel
- fogyatékossága esetén oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg
- egészségi állapota fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel
- utógondozására nincs más mód
- szenvedélybeteg, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul
- önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt
§ A szolgáltató intézmény vezetője az esetfelelős szociális segítő és a kérelmező háziorvosa (kezelő orvosa), szükség esetén szakorvosa, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény orvosa írásban rögzített véleményének, valamint a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitásnak a figyelembevételével dönt a szolgáltatás iránti igény teljesítéséről.
§ A háziorvos (kezelő orvos), szakorvos, intézményi orvos, esetfelelős szociális segítő, jegyző, szolgáltató intézmény vezető …. §-okbeli véleményének, döntésének, határozatának megalapozottságát a külön jogszabályban megnevezett szervezetek ellenőrizhetik és felülvizsgálhatják.
(Magyarázat: a javaslat – a már megfogalmazottokon túl -, nem az igénybe vételt megelőző kérelem szakaszához szabályozza a független ellenőrzés feladatát – elsősorban a rendelkezésre álló tényleges kapacitások reális figyelembe vétele miatt -, hanem azt követően adja meg a rendszeres, vagy szúrópróbaszerű ellenőrzés, felülvizsgálat lehetőségét. A javaslat erre a feladatcsoportra vonatkozóan nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a kormány milyen intézményeken keresztül, milyen módon kívánja költséghatékonyan gyakorolni a különböző állapotmeghatározásokra vonatkozó ellenőrzési és felülvizsgálati jogát.)
A támogatott szociális szolgáltatások díjfizetési feltételei
§ A támogatott szociális szolgáltatás költségeit az igénybe vevő, illetve a kötelezettek által fizetendő díj, az elismert önköltségre ezt kiegészítő díj-támogatás és az egyéb költségvetési, fenntartói hozzájárulások, egyéb támogatások fedezik.
§ Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételéért díjat kell fizetni.
§ Díjmentesen kell biztosítani azokat a szolgáltatásokat, emelyeket a rászoruló személy a …§ m) – q)… pontjaiban szereplő élethelyzete miatt vehet igénybe.
(Magyarázat: a javaslat egyes szolgáltatások esetében – melyek elsősorban az információhoz jutást, tanácsadást, személyes kríziskezelést, mentális segítségnyújtást stb. szolgálják -, amelyekről maga az esetfelelős szociális segítő dönt, díjmentes hozzáférést biztosít. Ez összhangban van a mára kialakult gyakorlattal.)
§ Díjmentes a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye az igénybe vétel első 30 napja során, a hajléktalan személyek nappali ellátása és utcai szociális segítése.
A gondozási díj megállapításának szabályai a támogatott szociális szolgáltatások körében
§ A gondozást, illetve a gondozást és lakhatást nyújtó szociális szolgáltatás igénybe vételekor fizetendő gondozási díj mértéke az igénybe vevő saját jövedelme, a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme, a gondozási szolgáltatás szintje és a szolgáltatás tényleges (egy igénybe vevőre jutó) önköltségének a mértékétől függ, a …. §-ban meghatározott módon.
§ A fizetendő gondozási díj mértéke (DG) az igénybe vevővel egy háztartásban élők …. §-ban szabályozott irányadó jövedelemhányaddal (Jh) korrigált egy főre jutó jövedelmének (HTj) és az öregségi nyugdíjminimum (Önym) …. §-ban szabályozott mértékének (R) hányadosa, valamint az igénybe vevő saját jövedelmének (Sj) a szorzata.
§ A fizetendő gondozási díj mértékének számítási módja az igénybe vevő saját jövedelme és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme alapján:
Jh x HTj
DG = Sj x 
R x Önym
ahol:
DG: a gondozási díj összege
Sj: igénybe vevő saját jövedelme
Jh: irányadó jövedelemhányad, az igénybe vevő saját jövedelme százalékában szabályozva a …. §-ban
HTj: a háztartás egy főre jutó jövedelme
R: az öregségi nyugdíjminimum ……§-ban szabályozott hányada
Önym: öregségi nyugdíjminimum
(Magyarázat: a javaslat – mint látni fogjuk – a jelenlegi térítési díjat felbontja és új megjelölésként bevezeti az ún. gondozási díjat és az ún. lakhatási díjat. A gondozási díj mindazon szociális szolgáltatások körében végzett gondozási (humánszolgáltatási) tevékenységhez kapcsolódik, mely díjfizetés-köteles, függetlenül attól, hogy társul-e ehhez lakhatási szolgáltatás (elhelyezés) is, vagy sem.
A javaslat a térítési díj megállapításának jelenlegi elvét követi, amikor a szolgáltatást igénybe vevő saját jövedelmének százalékában határozza meg a szolgáltatásért fizetendő díj mértékét. Az igénybe vevővel egy háztartásban élők szerepét is hivatott érvényesíteni az a számítási mód, mely az igénybe vevő saját jövedelmének a díjfizetésre fordítandó százalékát a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelmétől is függővé teszi. Magasabb egy főre jutó jövedelem esetén a felső határ a saját jövedelem, illetve a szolgáltatás igénybe vevőre jutó tényleges önköltsége, alacsony egy főre jutó jövedelem esetén az alsó határ a 0, jövedelemnélküli esetben nincs díjfizetés.
Az egy főre jutó jövedelem számításba vétele az ún. pénzbeli ellátások esetében megszokott és elfogadott szabályozási gyakorlat.
A számítási mód a tehernövekedés-csökkenés folyamatosságát, fokozatosságát is szolgálja a magasabb, illetve az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében, enyhítve ezzel a durva lépcsőzés (jövedelem sávozás) számos negatív hatását.
A javaslat szükség esetén tovább finomítható, végleges formájába az ún. költőpénz is beépíthető.)
Példa:
DG: a gondozási díj összege
Sj: igénybe vevő saját jövedelme = 65.000 Ft
Jh: irányadó jövedelemhányad, az igénybe vevő saját jövedelme százalékában szabályozva a …. §-ban = 30 %
HTj: a háztartás egy főre jutó jövedelme = 70.000 Ft
R: az öregségi nyugdíjminimum ……§-ban szabályozott hányada = 250 %
Önym: öregségi nyugdíjminimum = 28.000 Ft
DG = 65.000 x (0,3 x 70.000 / 2,5 x 28.000) = 19.500 Ft
§ A fizetendő gondozási díj mértéke nem haladhatja meg a nyújtott szolgáltatás egy ellátottra jutó tényleges önköltségét.
§ A fizetendő gondozási díj mértékének számítása során – a szolgáltatás szintjétől függően - figyelembe veendő, korrekció előtti irányadó jövedelemhányad a szolgáltatást igénybe vevő havi jövedelmének (30-40) %-a a ….§ …… pontbeli …. esetében. Ezekben az esetekben a fizetendő gondozási díj mértékének számítása során az öregségi nyugdíjminimum 2,5 -3,0 -szorosa a számítás alapja.
(Magyarázat: a javaslatban – az érthetőség kedvéért - itt szerepeltetjük a díjmegállapításhoz szükséges, lehetséges paraméterek szabályozását, azonban indokolt lehet az egyes szolgáltatások esetében eldöntendő paraméterek (irányadó jövedelemhányad és öregségi minimum hányad) éves költségvetési törvényben történő szabályozása a tervezhető forrásokkal összehangolt modellszámításokat követően.)
§ A gondozási szolgáltatás szintjétől függő csökkentő és növelő tényezőket külön jogszabály szabályozza.
(Magyarázat: a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározott határok között a gondozási szolgáltatás szintjétől (minőségétől, összetettségétől stb.) függően is differenciálni lehessen az igénybe vevő saját jövedelméből fizetendő irányadó jövedelemhányad nagyságát. Ez nem azonos azzal, hogy a nyújtott szolgáltatás volumene befolyásolja az önköltséget (pl. munkaóra, bérköltség, anyagköltség, szállítási költség), mely a fizetendő gondozási díj felső plafonja.)
Gondozási díj-támogatás
§ Amennyiben a fizetendő gondozási díj nem éri el a támogatott szociális szolgáltatás egy igénybe vevőre jutó elismert normatív önköltségét az igénybe vevő jogosult gondozási díj-támogatásra.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait - merőben új alapokra helyezi a szolgáltatások finanszírozását. A jelenlegi finanszírozás egységes összegű intézményi normatívákat határoz meg intézmény típusonként. Ez – számos hátránya mellett – pazarlásra és „lefölözésre” ösztönöz: a magasabb jövedelmű igénybe vevőket részesíti előnyben, őket támogatáshoz juttatva, miközben az alacsonyabb jövedelmű igénybe vevők kiszorítására ösztönöz. A jelenlegi finanszírozás szerint: Intézményi tényleges költségek = egységes normatív támogatás + változó, szabályozott térítési díjak + változó fenntartói támogatás.
A javaslat nem intézmény típusokhoz, hanem szolgáltatás-csoportokhoz kapcsolja a finanszírozást. A javaslat közvetlenül nem az intézményeket támogatja, hanem az igénybe vevőket, a szolgáltatók „rajtuk keresztül” jutnak forráshoz. Új támogatási formaként bevezeti a gondozási díj-támogatást, mely a Szt. pénzbeli és természetbeni támogatásai közé illeszthető. Ezzel radikálisan pozitív irányban változtatja az igénybe vevők és szolgáltatók viszonyát.
A javaslat bevezeti az elismert normatív önköltség kategóriát, ez az az elismert összeg, melyre a jövőben a központi költségvetés kiegészíti a befizetett, jövedelemfüggő gondozási díj összegét. A javaslatbeli finanszírozás szerint:
Intézményi tényleges költségek = szolgáltatásonként egységesen elismert normatív támogatás (=gondozási díj+gondozási díj-támogatás) + változó fenntartói támogatás.)
§ A gondozási díj-támogatás mértéke az elismert normatív önköltség és a fizetendő gondozási díj különbözetével azonos összeg.
(Magyarázat: a javaslat szerint az elismert normatív gondozási önköltség az adott szolgáltatás országos átlagos önköltsége alapján – az éves költségvetési törvényben meghatározott - államilag elismert fajlagos önköltség.
Példa: az adott szolgáltatásnak – az éves költségvetési törvényben meghatározott - egy igénybe vevőre jutó elismert normatív gondozási önköltsége az adott évben 45.000 Ft/hó. A fizetendő gondozási díj (az előzőben említett esetben) 19.500 Ft/hó. Ekkor a kettő különbözetére: 25.500 Ft/hó természetbeni gondozási díj-támogatásra jogosult az igénybe vevő.
A gondozási díj-támogatás összege egyénenként változó, fizetendő gondozási díja függvényében.)
§ A gondozási díj-támogatást az igénybe vevő lakóhelye szerinti jegyzőnél lehet igényelni és a gondozást nyújtó szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó természetbeni támogatásként lehet nyújtani.
§ A gondozási díj-támogatást egy évre kell megállapítani.
§ A gondozási díj-támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő év március 31. napjáig kell végrehajtani.
§ A folyósított gondozási díj-támogatás összegét (90 %-át) a központi költségvetés a folyósító önkormányzat részére az egyéb jogszabályban meghatározott módon megtéríti.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait – a gondozási díj-támogatást beilleszti az Szt. azon pénzbeli, illetve természetbeni támogatási formái közé, melyekről a törvényben szabályozott feltételek esetén a jegyző hoz személyre szóló határozatot, a támogatást az önkormányzat folyósítja (ebben az esetben a szolgáltató részére) és a központi költségvetés ezt az önkormányzat részére teljesen, vagy nagyobb részben megtéríti. Ezzel jelentősen csökkenthető az ún. „lefölözési hatás”, miközben a szolgáltatók is hozzájutnak a központi költségvetésben elismert összeghez, s a központi költségvetés terhei is kézben tarthatóak maradnak.)
A lakhatási díj megállapításának szabályai a gondozást és lakhatást nyújtó támogatott szociális szolgáltatások körében
§ A gondozást és lakhatást is nyújtó támogatott szociális szolgáltatás igénybe vételekor fizetendő lakhatási díj mértéke az igénybe vevő saját jövedelme, a díj fizetésre kötelezett személyek egy főre jutó jövedelme, a lakhatási szolgáltatás szintje és a szolgáltatás tényleges (egy igénybe vevőre jutó) önköltségének a mértékétől függ, a …. §-ban meghatározott módon.
§ A fizetendő lakhatási díj mértéke (DL) az igénybe vevő és a díj fizetésre kötelezett személyek …. §-ban szabályozott irányadó jövedelemhányaddal (Jh) korrigált egy főre jutó jövedelmének (HTj) és az öregségi nyugdíjminimum (Önym) …. §-ban szabályozott mértékének (R) hányadosa, valamint az az igénybe vevő saját jövedelmének (Sj) a szorzata.
§ A fizetendő lakhatási díj mértékének számítási módja az igénybe vevő saját jövedelme és a díj fizetésre kötelezett személyek egy főre jutó jövedelme alapján:
Jh x HTj
DL = Sj x 
R x Önym
ahol:
DL: a lakhatási díj összege
Sj: igénybe vevő saját jövedelme
Jh: irányadó jövedelemhányad, az igénybe vevő saját jövedelme százalékában szabályozva a …. §-ban
HTj:az igénybe vevő és a díj fizetésre kötelezett személyek egy főre jutó jövedelme
R: az öregségi nyugdíjminimum ……§-ban szabályozott hányada
Önym: öregségi nyugdíjminimum
(Magyarázat: a javaslat – mint láttuk – a jelenlegi térítési díjat felbontja és új megjelölésként bevezeti az ún. gondozási díjat és az ún. lakhatási díjat. A lakhatási díj mindazon szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó „hotelszolgáltatás” díja, mely díjfizetés-köteles, a lakhatást (elhelyezést, szállást) is nyújtó szolgáltatások körében.
A javaslat a térítési díj megállapításának jelenlegi elvét követi, amikor a szolgáltatást igénybe vevő saját jövedelmének százalékában határozza meg a szolgáltatásért fizetendő díj mértékét. Az igénybe vevővel egy háztartásban élők szerepét is hivatott érvényesíteni az a számítási mód, mely az igénybe vevő saját jövedelmének a díjfizetésre fordítandó százalékát a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelmétől is függővé teszi. Magasabb egy főre jutó jövedelem esetén a felső határ a saját jövedelem gondozási díjjal csökkentett összege, illetve a szolgáltatás igénybe vevőre jutó tényleges önköltsége, alacsony egy főre jutó jövedelem esetén az alsó határ a 0, jövedelemnélküli esetben nincs díjfizetés.
Az egy főre jutó jövedelem számításba vétele az ún. pénzbeli ellátások esetében megszokott és elfogadott szabályozási gyakorlat.
A számítási mód a tehernövekedés-csökkenés folyamatosságát, fokozatosságát is szolgálja a magasabb, illetve az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében, enyhítve ezzel a durva lépcsőzés (jövedelem sávozás) számos negatív hatását.
A javaslat szükség esetén tovább finomítható.)
Példa:
DL: a lakhatási díj összege
Sj: igénybe vevő saját jövedelme = 28.000 Ft
Jh: irányadó jövedelemhányad, az igénybe vevő saját jövedelme százalékában szabályozva a …. §-ban = 30 %
HTj: a kötelezettek egy főre jutó jövedelme = 35.000 Ft
R: az öregségi nyugdíjminimum ……§-ban szabályozott hányada = 250 %
Önym: öregségi nyugdíjminimum = 28.000 Ft
DL = 28.000 x (0,3 x 35.000 / 2,5 x 28.000) = 4.200 Ft
§ A fizetendő lakhatási díj mértéke nem haladhatja meg a nyújtott szolgáltatás egy ellátottra jutó tervezett önköltségét.
§ A fizetendő lakhatási díj mértékének számítása során – a szolgáltatás szintjétől függően - figyelembe veendő, korrekció előtti irányadó jövedelemhányad a szolgáltatást igénybe vevő havi jövedelmének (30-40) %-a a ….§ …… pontbeli …. esetében. Ezekben az esetekben a fizetendő lakhatási díj mértékének számítása során az öregségi nyugdíjminimum (2,5 -3,0 -szorosa) a számítás alapja.
(Magyarázat: a javaslatban – az érthetőség kedvéért - itt szerepeltetjük a díjmegállapításhoz szükséges, lehetséges paraméterek szabályozását, azonban indokolt lehet az egyes szolgáltatások esetében eldöntendő paraméterek (irányadó jövedelemhányad és öregségi minimum hányad) éves költségvetési törvényben történő szabályozása a tervezhető forrásokkal összehangolt modellszámításokat követően.)
§ A fizetendő gondozási és lakhatási díj együttes mértéke nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő havi jövedelmének összegét.
§ A lakhatási szolgáltatás szintjétől függő csökkentő és növelő tényezőket külön jogszabály szabályozza.
(Magyarázat: a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározott határok között a hotelszolgáltatás szintjétől (ágy/szoba, komfortfokozat, fekvés, infrastrukturális ellátottság, kényelni szolgáltatások) függően is differenciálni lehessen az igénybe vevő saját jövedelméből fizetendő irányadó jövedelemhányad nagyságát. Ez nem azonos azzal, hogy a nyújtott szolgáltatás volumene befolyásolja az önköltséget (pl. rezsiköltségek, karbantartás, fenntartás stb.), mely a fizetendő lakhatási díj felső plafonja.)
Lakhatási díj-támogatás
§ Amennyiben a fizetendő lakhatási díj nem éri el a támogatott szociális szolgáltatás egy igénybe vevőre jutó elismert normatív lakhatási önköltségét az igénybe vevő jogosult lakhatási díj-támogatásra.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait - merőben új alapokra helyezi a szolgáltatások finanszírozását. A jelenlegi finanszírozás egységes összegű intézményi normatívákat határoz meg intézmény típusonként. Ez – számos hátránya mellett – pazarlásra és „lefölözésre” ösztönöz: a magasabb jövedelmű igénybe vevőket részesíti előnyben, őket támogatáshoz juttatva, miközben az alacsonyabb jövedelmű igénybe vevők kiszorítására ösztönöz. A jelenlegi finanszírozás szerint: Intézményi tényleges költségek = egységes normatív támogatás + változó, szabályozott térítési díjak + változó fenntartói támogatás.
A javaslat nem intézmény típusokhoz, hanem szolgáltatás-csoportokhoz kapcsolja a finanszírozást. A javaslat közvetlenül nem az intézményeket támogatja, hanem az igénybe vevőket, a szolgáltatók „rajtuk keresztül” jutnak forráshoz. Új támogatási formaként bevezeti a lakhatási díj-támogatást, mely a Szt. pénzbeli és természetbeni támogatásai közé illeszthető. Ezzel radikálisan pozitív irányban változtatja az igénybe vevők és szolgáltatók viszonyát.
A javaslat bevezeti az elismert normatív önköltség kategóriát, ez az az elismert összeg, melyre a jövőben a központi költségvetés kiegészíti a befizetett, jövedelemfüggő lakhatási díj összegét. A javaslatbeli finanszírozás szerint:
Intézményi tényleges költségek = szolgáltatásonként egységesen elismert normatív támogatás (=lakhatási díj+lakhatási díj-támogatás) + változó fenntartói támogatás.)
§ A lakhatási díj-támogatás mértéke az elismert normatív lakhatási önköltség és a fizetendő lakhatási díj különbözetével azonos összeg.
(Magyarázat: a javaslat szerint az elismert normatív lakhatási önköltség az adott szolgáltatás országos átlagos önköltsége alapján – az éves költségvetési törvényben meghatározott - államilag elismert fajlagos önköltség.
Példa: az adott szolgáltatásnak – az éves költségvetési törvényben meghatározott - egy igénybe vevőre jutó elismert normatív lakhatási önköltsége az adott évben 15.000 Ft/hó. A fizetendő lakhatási díj (az előzőben említett eseten) 4.200 Ft/hó. Ekkor a kettő különbözetére: 11.800 Ft/hó természetbeni lakhatási díjtámogatásra jogosult az igénybe vevő.
A lakhatási díj-támogatás összege egyénenként változó, fizetendő lakhatási díja függvényében.)
§ A lakhatási díj-támogatást az igénybe vevő lakóhelye szerinti jegyzőnél lehet igényelni és a lakhatást is nyújtó szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó természetbeni támogatásként lehet nyújtani.
§ A lakhatási díj-támogatást egy évre kell megállapítani.
§ A lakhatási díj-támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő év március 31. napjáig kell végrehajtani.
§ A folyósított lakhatási díj-támogatás összegét (90 %-át) a központi költségvetés a folyósító önkormányzat részére az egyéb jogszabályban meghatározott módon megtéríti.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt. alkalmazható szabályait – a lakhatási díj-támogatást beilleszti az Szt. azon pénzbeli, illetve természetbeni támogatási formái közé, melyekről a törvényben szabályozott feltételek esetén a jegyző hoz személyre szóló határozatot, a támogatást az önkormányzat folyósítja (ebben az esetben a szolgáltató részére) és a központi költségvetés ezt az önkormányzat részére teljesen, vagy nagyobb részben megtéríti. Ezzel jelentősen csökkenthető az ún. „lefölözési hatás”, miközben a szolgáltatók is hozzájutnak a központi költségvetésben elismert összeghez, s a központi költségvetés terhei is kézben tarthatóak maradnak.)
Egyéb eljárási szabályok
(Magyarázat: a javaslat megismétli a Szt. néhány jelenlegi eljárási szabályát, implicite javasolja a többi, kevésbé közérthető szabály deregulálását, vagy szükség esetén alacsonyabb szintű jogszabályban szerepeltetését.)
§ A szolgáltatás önköltsége a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78-80. §-ai szerinti költségek, önkormányzati intézményeknél az éves költségvetési beszámoló 21. táblája 01-07 soraiban feltüntetett költségek) egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján kell megállapítani. A szolgáltatás önköltsége év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
§ Az önköltség számításának alapja
a) élelmezést nyújtó szolgáltatás esetén az élelmiszer- és a kapcsolódó bérköltségek
b) szállítást is nyújtó szolgáltatás esetén a kapcsolódó szállítási költségek
b) lakhatász is nyújtó szolgáltatás esetén az egy igénybe vevőre jutó lakhatási költség - külső férőhelynél ideértve az albérleti és biztosítási díjat, valamint a közös költséget - napi összege, továbbá az egy igénybe vevőre jutó összköltség napi összege.
Az önköltség számításának további szabályait külön jogszabály szabályozza.
§ Az elismert önköltség és a díj-támogatások számítási módjára vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben határozza meg.
§ Díj fizetésre kötelezett személy az e törvényben meghatározottak szerint
a) a szolgáltatást igénybe vevő,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a szolgáltatást igénybe vevőnek az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
d) a szolgáltatást igénybe vevő tartását szerződésben vállaló személy,
e) a szolgáltatást igénybe vevő tartására bíróság által kötelezett személy.
§ A támogatott szociális szolgáltatás díjának megállapításánál a kötelezett igénybevételkori rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.
§ Az e törvényben foglalt kivételekkel a szolgáltató díjmentesen nyújt szolgáltatást annak az igénybe vevőnek, aki lakhatást is nyújtó szociális szolgáltatást vesz igénybe, de saját jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs a díj fizetés alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, és az igénybe vevőn kívül nincs díj fizetésre kötelezett személy.
§ A kötelezett által a……. §, valamint a ….. § alapján fizetendő díj összegéről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a szolgáltatás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a díj fizetésére kötelezettet.
A díjat konkrét összegben kell megállapítani.
§ Ha a díj fizetésére kötelezett a díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a …. bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a díj összegéről határozattal dönt.
§ Egyházi vagy nem állami fenntartó esetén ha a díj fizetésére kötelezett a díj összegét vitatja a bíróságtól kérheti a díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított díjat kell megfizetni.
§ A fizetendő gondozási, vagy lakhatási díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente egy alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
§ A díj felülvizsgálata során megállapított új gondozási, vagy lakhatási díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új díj megfizetésére a kötelezett személy nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.
§ Ha a szolgáltatást igénybe vevő a havi rendszeres jövedelméből nem tudja megfizetni a gondozási, vagy lakhatási díjat, akkor a fenntartó a … §-ban foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő díjakat az alábbiak figyelembevételével:
a) a szolgáltatást igénybe vevő havi rendszeres jövedelme,
b) a kötelezett személyek havi rendszeres jövedelme.
§ Lakhatást is nyújtó szolgáltatás esetén - kivéve a hajléktalan személyeknek nyújtott szolgáltatásokat - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti igénybe vevők részére személyes szükségleteik fedezésére a szolgáltató költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak is, aki helyett a díjat jövedelem hiányában kizárólag más díjfizetésre kötelezett személy fizeti, illetve a fizetendő díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező személynek költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az igénybe vevőnek ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
§ Lakhatást is nyújtó szolgáltatás esetén az igénybe vevő által fizetendő díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az előző bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon.
§ Támogatott szociális szolgáltatás esetén az illetékes közjegyzőnél hagyatéki teherként kell bejegyezni
a) a folyósított gondozási és lakhatási díj-támogatás összegét a Magyar Állam, illetve a folyósító önkormányzat javára, annak arányában, amilyen arányban azok a támogatás forrását biztosították,
b) az egy igénybe vevőre jutó önköltség – megfizetett díjon és díj-támogatáson felül fennmaradó – fenntartói támogatásának, valamint a folyósított költöpénznek az összegét az ezt fedező szervezet javára.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő szabályokat – az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog helyett a hagyatéki teher bejegyzését szabályozza. Ezzel az ingatlan forgalomképessége nem csökken, ugyanakkor így is érvényesülhet az öngondoskodás elve. A javaslat úgy szabályozza a hagyatéki teher bejegyzését, hogy az igazodjon ahhoz, mely szervezet milyen támogatást nyújtott a korábbiakban.)
§ A majdani hagyatéki teher bejegyzésének tényét a díjat megállapító határozat tartalmazza.
§ A díj fizetésre kötelezett személytől a gondozási és lakhatási díjon kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető.
§ Ha szolgáltatás biztosítására törvény kötelezi a települési önkormányzatot, akkor annak a támogatott szociális szolgáltatónak a fenntartója, amely nem törvényi kötelezettség alapján nyújtja a szolgáltatást, a szolgáltatás biztosítására kötelezett települési önkormányzattól követelheti az egy igénybe vevőre jutó önköltség – megfizetett díjon és díj-támogatáson felül fennmaradó – fenntartói támogatásának, valamint a folyósított költőpénznek az időarányos összegét, ha
a) a kötelezett települési önkormányzat, a települési önkormányzat törvényi kötelezettségét teljesítő szolgáltató, az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltató, vagy a bíróság az igénybe vevő jogosultságát megállapította, és
b) a kötelezett települési önkormányzat a szolgáltatást az igénybe vevő részére nem biztosítja. A kötelezett települési önkormányzat mentesül e kötelezettsége alól, ha az általa biztosított szolgáltatást az igénybe vevő nem kívánta igénybe venni.
(Magyarázat: a javaslat - felhasználva a jelenlegi Szt-ben szereplő szűkebb „átterhelési szabályokat” – általános szabályként mondja ki, hogy amennyiben van törvényben kötelezett önkormányzat az adott szolgáltatás (bármilyen formában történő) biztosítására, de az nem nyújtja a szolgáltatást, akkor – megfelelő garanciák mellett – a szolgáltató a fenntartói támogatás összegét követelheti. Ez fontos garanciális elem a szolgáltatásra szorulók részére, ugyanakkor ösztönzi az esetleges kötelezett önkormányzatot, hogy valamilyen formában gondoskodjon a szolgáltatás megszervezéséről.)
Idősügyi munkacsoport anyaga jogosultsági kritériumok újraszabályozására
Készítette:
Csoó Lászlómé
Kovacsics Zsuzsanna
Kovácsné Kecskés Andrea
A gondozási rászorultság az idősellátásban tehát javasoljuk, hogy a következő elemekből álljanak:
- Táplálkozási kockázat
- IADL (mindennapi aktivitás) szint és az ADL (alapvető fizikai aktivitásban) szint
- Egészségi állapot
- Pszichoszociális állapot
A. Táplálkozási kockázatok
- olyan betegsége (v. állapota) van, amely miatt az étkezési szokásai (mennyiség és minőség) romlottak 2 pont
- naponta csak kétszer v. kevesebbszer eszik 3 pont
- naponta több, mint 3 pohár bort, 3 üveg sört v. 3 kupica röviditalt iszik 2 pont
- nincs elég pénze élelmiszert vásárolni 4 pont
- általában egyedül eszik 1 pont
- 3 vagy többféle gyógyszert szed rendszeresen 1 pont
- az elmúlt fél évben jelentősen fogyott 2 pont
- nem mindig képes vásárolni, főzni, önállóan étkezni 2 pont
Étkeztetésre rászorult az az időskorú személy, akinél táplálkozási kockázat áll fenn.
Táplálkozási kockázat akkor áll fenn, ha az egyes kockázatok összpontszáma 6 v. annál több.
A táplálkozási kockázat felmérése esetmenedzseri feladat, amelyet a szociális szolgáltató végez az átfogó állapotfelmérés során (első alkalommal), majd évente kétszer felülvizsgál.
B. Lawton és Brody (1969) nevéhez fűződik az ADL (activities of daily living: alapvető fizikai aktivitás) és IADL (instrumental activities of daily living: mindennapi aktivitás) fogalmának a bevezetése, melyet szerte a világban alkalmaznak az idős emberek felmérésében.
ADL összetevők:
- Fürdés
- Tisztálkodás, személyi higiéné
- Öltözködés
- Mozgás, járás
- Mobilitás ágyból székre ill.vissza
- WC használat
- Táplálkozás
IADL összetevők:
- Telefonhasználat
- Vásárlás
- Ételkészítés
- Házimunka
- Mosás
- Közlekedés
- Gyógyszerszedés
- Pénzkezelés
A gondozási rászorultság meghatározásában egyszerű eszköz az ADL és IADL szerinti felmérés. Minden egyes ADL és IADL elemnél a felmérés során megállapítjuk, hogy az idős személy önállóan végzi, vagy segítségre szorul. Ha segítségre szorul, tudnunk kell, van-e rendszeres segítője, akire számíthat.
ADL1-7 és IADL1-8 felmérése esetmenedzseri feladat, amelyet a szociális szolgáltató végez az állapotfelmérés során (első alkalommal), majd évente kétszer felülvizsgál.
Ha IADL-ekben van 3 vagy annál több deficit, vagy ADL-ben egy deficit előfordul, akkor gondozási rászorultság áll fenn, és házi segítségnyújtásra, ill. jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra szorul az idős személy.
Ha a fentieknél több ADL és IADL összetevőben segítségre szorul az idős személy, szakosított ellátásra van szükség.
C. Egészségi állapot romlása (alapja: orvosi diagnózis)
demencia
artrosis mozgáskorlátozottsággal
rák nem műthető
rák áttéttel
agyvérzés utáni állapot plégiával
emésztési problémák
szívbetegség
szívbetegség szívelégtelenséggel
magas vérnyomás
légzési elégtelenség
felszívódászavar
osteoporosis
Parkinson
Sclerozis multiplex mozgászavarral
cukorbetegség
cukorbetegség szövődménnyel
veseelégtelenség
Az egészségi állapot romlása kihat A-ra és B-re. A szociális szolgáltatások tekintetbe veszik az egészségi állapotot, de egészségügyi szolgáltatást nem nyújtanak. Gondozási rászorultság megállapításánál az egészségi állapot romlása súlyosbító tényező. A gyenge egészségi állapot miatt szakosított ellátás biztosítására nagyobb valószínűséggel van szükség.
D. Pszicho-szociális állapot
magányosság
nincs otthon biztonságban
depresszió
nyugtalanság, szorongás
bolyongás
otthoni rossz közmű ellátottság
A pszicho-szociális állapot romlása kihat A-ra és B-re. A gondozási rászorultság megállapításánál súlyosbító tényező. Emiatt szakosított ellátás biztosítására nagyobb valószínűséggel van szükség.
A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG FELMÉRÉSE
Az ellátást igénybe vevő adatai: | ||
Név: | ||
Születési neve: | ||
Anyja neve: | ||
Születési helye, időpontja: | ||
Lakóhelye: | ||
Tartózkodási helye: | ||
Állampolgársága: | ||
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: | ||
TÁRSASÁGI KAPCSOLATOK ÉS SEGÍTŐK
1. Milyen családi környezetben él?
Családtagokkal él 0
Egyedül él 2
2. Van-e a lakóhelyén a törvényben előírt alapellátási szolgálat?
Igen 0
Nem 2
3. Milyen gyakran találkozik a hivatásos segítőkkel?
Mindennap, akár többször is 0
Hetente többször 1
Ritkán (havonta egyszer- kétszer), 2
Soha 3
4. Milyen a kapcsolata a segítőkkel?
Harmónikus, bizalomteli 0
Konfliktus, feszültség 1
Tarthatatlan, ellenséges 3
5. Hogyan alakultak társas kapcsolatai az utóbbi időben?
Új embereket ismert meg, nem változott 0
Néhányan elmaradtak 1
Szinte minden kapcsolata megszakadt 2
6. Meg van elégedve társas kapcsolataival és az elérhető segítséggel?
Úgy érzem, figyelnek rám, szükség esetén gondoskodnak rólam 0
Elfogadható, ez van 1
Egyedül, elhagyatva érzem magam 2
TÁRSAS TEVÉKENYSÉGEK
1. Életkor
70 alatt 0
70- 80 között 1
80- 90 között 2
90 fölött 3
2 Mi volt a foglalkozása?
Rendszeres, önálló kereső tevékenységet folytatott 1
Alkalmi munkákat végzett, illetve nem volt munkája 2
3. Milyen gyakran hagyja el otthonát?
Naponta 0
Legalább hetente egyszer- kétszer 1
Szinte soha 2
4. Hogyan változott érdeklődési köre az utóbbi időben?
Nem változott 0
Szinte semmilyen érdeklődésének megfelelő programja nincs. 1
5. Meg van elégedve jelenlegi helyzetével?
Teljesen, nem érzem korlátozva magam 0
Kicsit korlátozva vagyok, de ezt elfogadja 1
Nem, a korom/ betegségem megakadályoz sok mindenben 2
ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
1. Lépcső
Lakás/ház földszinten, lépcső nélkül, vagy liftes házban. 0
Sok lépcső, lakás az emeleten 1
2. A lakóhely kényelmessége
A lakás kellően tágas, egy szinten helyezkedik el, kerekes székkel bejárható. 0
Zsúfolt lakás, küszöbökkel, sok szőnyeg 1
Több szintű lakás/ház, kerekes szék számára alkalmatlan 2
3. Fűtés
Kényelmes és hatékony 0
Költséges, vagy fizikai munkát igényel 1
4. Víz
Meleg víz hozzáférhető a konyhában / fürdőszobában 0
Nincs meleg víz 1
Nincs vezetékes víz 2
5. Fürdőszoba / WC
Lakáson belül, kényelmesen megközelíthető, kerekes székkel is 0
Kis méretű, vagy nem jól megközelíthető, lakáson kívüli 1
Lakáson kívüli 2
6. Telefon
Lakásban van (vagy mobiltelefon használata megoldott) 0
Nincs 1
7. Világítás
Van áramszolgáltatás 0
Nincs áramszolgáltatás 1
Az áramszolgáltatást kikapcsolták 2
8. Bevásárlás
A mindennapi élethez szükséges boltok jól elérhetőek 0
Korlátozott lehetőségek, pl. csak egy kis üzlet. 1
Minden bolt messze van 2
9. Tömegközlekedés
Megálló 1 km-en belül 0
Nincs a közelben megálló 1
ANYAGI HELYZET
1. Van-e rendszeres jövedelme?
Az öregségi nyugdíjminimum
- ötszörösét meghaladó 0
- háromszoros és ötszörös között 3
- kétszeres és háromszoros között 5
- kétszerese alatt van. 7
2. Van-e saját megtakarítása, a szociális törvény értelmében vett vagyona?
A törvény 4§ (1) b) bekezdésben foglaltaknak megfelel 0
A törvény 4§ (1) b) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el 2
3. Van-e tartásra kötelezhető hozzátartozója
Igen, és segíti is anyagilag 0
Igen, de anyagilag nem segít 1
Nincs 2
4. Saját maga intézi anyagi ügyeit? Igen 0
Nem 1
TÁRSASÁGI KAPCSOLATOK ___ / 14
TÁRSAS TEVÉKENYSÉGEK ___ / 10
ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ___ / 14
ANYAGI HELYZET ___ / 12
SZOCIÁLIS FELMÉRÉS ÖSSZPONTSZÁMA ___ / 50
Kritikus helyzetben lévő, szociálisan rászorult: 25-50 pont ___
Szociálisan rászorult: 5-25 pont ___
Szociálisan nem rászorult: 0- 5 pont ___
AZ EGÉSZSÉGÜGYI RÁSZORULTSÁG FELMÉRÉSE
Az ellátást igénybe vevő adatai: | ||
Név: | ||
Születési neve: | ||
Anyja neve: | ||
Születési helye, időpontja: | ||
Lakóhelye: | ||
Tartózkodási helye: | ||
Állampolgársága: | ||
Társadalombiztosítási azonosító jele: | ||
A | B | C | ||||
1. Orientáció | 1 | 5 | 12 | |||
2. Koherencia | 1 | 5 | 12 | |||
3. Tevékenységek, funkciók | ||||||
3.1. Étkezés | 1 | 3 | 5 | |||
3.2. Öltözködés | 1 | 2 | 4 | |||
3.3. WC használat | 1 | 3 | 5 | |||
3.4. Tisztálkodás | 1 | 2 | 3 | |||
3.5. Kontinencia | 1 | 2 | 4 | |||
3.6. Komunikáció | 1 | 2 | 4 | |||
3.7. Terápia követés | 1 | 3 | 4 | |||
3.8. Helyzetváltoztatás | 1 | 3 | 4 | |||
3.9. Helyváltoztatás | 1 | 3 | 3 | |||
4. Látás | 1 | 5 | 8 | |||
5. Hallás | 1 | 5 | 8 | |||
A: a tevékenységet az ellátott rendszeresen és helyesen elvégzi | ||||||
B: a tevékenységet az ellátott vagy nem rendszeresen, vagy nem helyesen végzi el | ||||||
C: a tevékenységet az ellátott nem képes ellátni | ||||||
6. Szakápolási teendőt igényel | nem | igen | |||
6.1. Vitális funkciók megfigyelése naponta | 1 | 2 | |||
6.2. Vizsgálati anyagok vétele lagalább hetente | 1 | 2 | |||
6.3. Oxigénterápia | 0 | 2 | |||
6.4. Kötözés, sebellátás, decubitus megelőzés | 0 | 4 | |||
6.5. Táplálkozási intervenció | 0 | 4 | |||
6.6. Rehabilitáció, gyógytorna | 0 | 5 | |||
6.7. Egyéb egészségügyi szaktevékenység | 0 | 5 | |||
Összpontszám: | maximum 100 | ||||
I. | Mérsékelt ápolási, gondozási igény | 15-20 | |
II. | Közepes ápolási, gondozási igény | 21-40 | |
III. | Megterhelő ápolási, gondozási igény | 41-70 | |
IV. | Állandó, megterhelő ápolási, gondozási igény | 71-100 |
„Álszentek voltunk mindahányan,
S az évek szálltak,mint a percek…”
Villon
Az ápolási - gondozási rászorultság mérhetősége a szociális ellátásban
HOMOGÉN GONDOZÁSI CSOPORTOK
Előzmények
2004.nov.19.-n : megalakult a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport.
Közös nevezőre jutottunk,hogy
- Szakmai alapon definiált szektor semleges finanszírozást szeretnénk elérni
- Ellátott központú és nem intézmény - alapú finanszírozást szeretnénk: egyetértve a SZOLID projekttel; első helyen a gondozott, az ellátott érdeke álljon!
- Fontosnak tartjuk a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot
Mindehhez elengedhetetlen , hogy szakmailag megalapozott, ellátási szükséglet szerinti ápolási- gondozási besorolás történjen,
Amely az otthonokban folyó gondozási munka mellett az egészségügyi - ápolási tevékenység mérését is lehetővé teszi.
A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási – gondozási igények felmérésére szolgáló kérdőívet dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriák megállapítására tett javaslatot.
Tagok voltak: Csepregi Teréz - Csoó Lászlóné - dr. Egervári Ágnes - dr. Gabányi József - Pesti Györgyné - Tóth Árpádné
Több hónapos munkával, az egészségügyi és szociális nyelvezet összehangolásával, a pontrendszer többszöri átdolgozásával született meg a HGCS fogalma.
Saját intézményünkben Biatorbágyon, a Gizella Otthonban az ápolási dokumentáció részeként két éve folyamatosan használjuk és finomítjuk a HGCS rendszer: bevált.
HGCS
Az egészségügyben a finanszírozás alapjáulé szolgáló, HBCS (homogén betegségcsoportok) analógiájára homogén gondozási csoportokat alakítottunk ki.
Olyan egyszerű rendszer kialakítására törekedtünk, amelybe viszonylag gyors értékeléssel az egyes gondozottak beilleszthetők.
Alapvető alkalmazási feltétel, hogy a gondozást végző szakszemélyzet is képes legyen elvégezni a besorolást: mindenekelőtt ne legyen időigényes.Több oldalas bonyolult kérőívek kitöltése a napi munka mellett nem várható el korrektül, végül nem kapunk objektív képet.
Súlyozottan vettük figyelembe az önellátási képességet időskorban jhalmozottan rontó érzékszervi deprivációt valamint a mentális képességeket.
Az egészségügyi jellegű ellátási tevékenységeket csoportosítottuk;így az ezekre vonatkozó adatok külön is kezelhetőek.
Az egyszerű adatlap kitöltését eddigi tapasztalataink szerint átlagos képességű gondozó, ápoló el tudja végezni, időigénye mindössze néhány perc.
Homogén gondozási csoportok | |||
A | B | C | |
1.Térbeli- időbeni tájékozódás | 1 | 5 | 12 |
2. Helyzetnek megfelelő viselkedés | 1 | 5 | 12 |
3. Tevékenységek, funkciók | |||
31. Étkezés | 1 | 3 | 5 |
32. Öltözködés | 1 | 2 | 4 |
33. WC használat | 1 | 3 | 5 |
34. Tisztálkodás | 1 | 2 | 3 |
35. Kontinencia | 1 | 2 | 4 |
36. Kommunikáció | 1 | 2 | 4 |
37. Terápia követés | 1 | 3 | 4 |
38.Transzfer/helyzetváltoztatás/ | 1 | 3 | 4 |
39. Helyváltoztatás | 1 | 2 | 3 |
4. Látás | 1 | 5 | 8 |
5. Hallás | 1 | 5 | 8 |
6. Szakápolási teendők | nem | igen | |
61. Vitális funkciók megfigyelése naponta | 1 | 2 | |
62. Vizsgálati anyagok vétele legalább hetente | 1 | 2 | |
63. Oxigénterápia | 0 | 2 | |
64. Kötözés, sebellátás, decubitus megelőzés naponta, kétnaponta, ritkábban | 0 | 4 | |
65. Táplálkozási intervenció | 0 | 4 | |
66. Rehabilitáció, gyógytorna | 0 | 5 | |
67. Egyéb egészségügyi szaktevékenység injekció infúzió peritoneális dialysis fájdalomcsillapítás (kanül, gyógyszer, eszköz) | 0 | 5 | |
Összpontszám : max . 100
Háromféle válaszlehetőség adott:
A: ha az adott tevékenységet rendszeresen, helyesen képes elvégezni, ill. az adott funkciónak birtokában van
B: Az adott tevékenységet nem rendszeresen, és/ vagy nem helyesen végzi el
C: Ha a tevékenységet a gondozott nem képes ellátni
Útmutató az egyes pontok kitöltéséhez:
Minden kérdés az adott személy önálló, segítség nélküli képességére utal - ennek megfelelően kérjük az értékelést.
3.3 – ill. 3.5 : nem ugyanazt jelenti, lehet, hogy a gondozott számára a WC használata már nem kivihető, de székletét-vizeletét tartani képes.
3.6 : Képes-e megfogalmazni, ill. elmondani a panaszát, megérti – e, amit mondanak neki
3.7. Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése
3.8.Ágyból kiülni- átülni, székre - asztalhoz, stb.
3.9. Ha valaki pl. kerekes székkel önálló, akkor A
4. A: jól lát,
B: ha átlagos fényviszonyok mellett tájékozódni képes, tárgyakat felismer, de olvasni, TV-t kezelni már nem tud
C: nem lát
5. A: ha átlag-közeli hangerő mellett beszédet megért,
B :ha ez nem így van, halláskárosodása kommunkációs zavart okoz
C :nem hall
6.1. pl. vérnyomásmérés, 6.2. pl. vérvétel
6.4.A használt segédanyagoktól is függhet,6.5: forgatás, stb.
6.7 pszichológus, 6.8.: infúziós terápia, specifikus fájdalomterápia, stb.
A súlyozott pontrendszer szerint a szellemi hanyatlást, dependenciát fokozottan vesszük figyelembe, ill. azokat a szempontokat vizsgáljuk, mennyi a megmaradt önellátási képesség.
Homogén Gondozási Csoportok | Pontszám | |
I. | Mérsékelt gondozási igény | 15-20 |
II. | Közepes gondozási igény | 21-40 |
III. | Fokozott gondozási igény | 41-70 |
IV. | Állandó, fokozott gondozási igény | 71-100 |
Négy ápolási- gondozási kategóriát alakítottunk ki;
az I-II. otthon és a hozzátartozók aktív segítségével az alapellátásban is gondozható állapotot jelöl,
a III. azonban már intézményi ellátást indokol.
A HGCS IV. besorolású kliens csak megfelelően felkészült szociális intézményben gondozható, illetve állapota kórházi, krónikus vagy ápolási osztályon való ellátást is indokolttá tesz. Ez utóbbi csoporthoz jó volna a finanszírozást az eü. kasszával összehangolni!
Diszkusszió
Egyszerű, könnyen elvégezhető, szükség szerint összehasonlíthatóan reprodukálható az általunk kidolgozott pontrendszer.
Mivel az egyes a válaszokhoz rendelt súlyozott pontszámot a kitöltő nem ismeri ez nem befolyásolja.
Igaz, hogy együttesen kezeljük a fizikai és mentális hanyatlást, de ez egyben előny is: a szociális gondoskodás időráfordítása a vezérlő elv. A gondozást végző rendszer - intézmény számára nem az adott állapot kiváltó oka a fontos, hanem a szükséges gondoskodás mértéke.
Ebből a szempontól homogének a csoportok – és csakis ezért kerülhet közös csoportba a gerincsérült és a súlyosan demens ellátott: a gondozásukra fordított idő összevethetősége alapján.
Teszteltük, átlagos képzettségű gondozó is jó közelítéssel ki tudja tölteni a kérdőívet.
Több intézményben megvizsgáltuk a gondozottak állapotát, a gyakorlatban is jól bevált.
Segíti a napi munkát, tervezhetővé teszi a gondozási tevékenységet, a gondozási egységek kialakításakor jól használható.
Az intézményi orvos a felvételkor, a gerontológiai állapotfelmérés részeként kontrollálja a HGCS besorolást.
Kontrollálni heveny állapotromlás esetén,, ill. negyedévente-félévente érdemes.
A HGCS összehasonlítása
más Európában használatos ápolási- gondozási besorolási módszerekkel:
Homogén Gondozási Csoportok | Megfelelő kategóriák nemzetközi összehasonlításban | ||||
Pontszám | Németország | Ausztria | Franciaország (GIR) | ||
I. | Mérsékelt gondozási igény | 15-20 | I. | I-II | 5-6 |
II. | Közepes gondozási igény | 21-40 | II. | II-IV-V | 3-4 |
III. | Fokozott gondozási igény | 41-70 | III. | V-VI | 2 |
IV. | Állandó, fokozott gondozási igény | 71-100 | VII | 1 | |
Néhány szubjektív megjegyzés: a németországi 3 kategória meglehetősen elnagyolt, a demenciát egyáltalán nem vizsgálja, nem méri jól a dependenciát.
A franciaországi besorolás – fordítottan a többihez képest, azaz itt a legtöbb pontszámot a legjobb önellátási képességgel rendelkező kapja – ugyancsak nehézkesebb.
Az osztrák rendszer ( Pflegestufe): alapja a gondozásra fordított idő:
Besorolás | Gondozásra fordított idő (óra/hó) |
I. | >50 |
II. | >75 |
III. | >120 |
IV. | >160 |
V. | >180, speciális ápolási feladatok is vannak |
VI. | >180, állandó felügyeletet igényel 180, mozgásképtelen, ágyhoz kötött |
VII. |
/A kategorizálás alapjául szolgáló minimumstandardok kidolgozása kulcskérdés – infrastruktúrafüggő, és nem utolsósorban személyfüggő egy adott tevékenység elvégzéshez szükséges idő. Akadálymentesített épületekben, fürdőszobákban,korszerű eszközökkel nyilván könnyebben és rövidebb idő alatt végezhetők el az ápolási teendők.
A rendszer bonyolult, sok adminisztrációt igényel, intézményben és házi ápolásban is. Nem veszi figyelembe pl. a dependenciát, a demenciával járó fokozott felügyeleti igényt.
Perspektíva
Az állapotfüggő, ellátottalapú differenciált finanszírozás kulcskérdés: a jelenlegi intézményközpontú rendszer az ellátottak között az gondozó intézmény fenntartója szerint diszkriminál.
Az állapotfelmérés gyakorlatának általánossá válása lehetővé teszi a megfelelő szintű ellátás megválasztását.
Ha az idősgondozásban a szakmai szemlélet és a geriátriai szempontok érvényesülnek, javul az ellátás és a gondozottak életminősége.
Szakmailag megalapozott állapotfelmérés szektorsemleges finanszírozás esetén összevethetővé válik a szociális és egészségügyi terület - a párhuzamos ellátások kiküszöbölődhetnek.
Ahhoz, hogy a HGCS rendszer valóban általánosan a finanszírozás alapjává válhasson, alapvetően fontos volna a módszer validálása.
(A SZOCIÁLIS KLASZTER keretein belül formálódik egy projekt : független intézményekben független vizsgálókkal elvégzett modellkísérlet: prospektív, multicentrikus vizsgálat.
Még nemzetközi visszhangja is lehetne…)
Válogatás a szakmai háttéranyagból:
( Michel JP: The disablement process. EAMA IV/3.
KATZ S et al JAMA 1963; 185: 914-9 ROBINE JM In: D HAMERMAN John Hopkins University Press Ed.
Baltimore 1997: 63-83
LAWTON MP et al Gerontologist 1969; 9: 179-86
Nagi SZ. Congruency in medical and self-assessment of disability.
IMS Ind Med Surg. 1969 Mar;38(3):27-36.
Melvin JL, Nagi SZ. Factors in behavioral responses to impairments.
Arch Phys Med Rehabil. 1970 Sep;51(9):552-7.
SUSSER M Oxford University Press New York 1973
Chapireau F.The impossible handicap. Analysis of the concept of handicap in the orientating law of 30 June 1975. 1 Ann Med Psychol (Paris). 1988 May-Jun;146(7):609-31.
WHO- ICIDH 1 (1980-93), MINAIRE P. REVES meeting Geneva 1990
Council of Europe, Strasbourg, 1990
BOOTSMA-VAN DER WIEL A et al J Am Geriatr Soc 2001; 49: 909-14.
LEVEILLE SG et al Am J Epidemiol 1999; 149: 654-64
HOGAN DB et al J Gerontol A Biol Sci Med Sci 1999; 54: M77-82
WETLE T World Congress of Gerontology Adelaïde August 1997
ROMAGNONI F et al Aging (Milano) 1999; 11: 194-9
valamint a francai AGIR, osztrák és német Pflegestufe rendszer)
Kitöltési útmutató az ADATLAP – hoz
Az intézményben gondozottak fizikai és mentális állapotának, illetve ápolási igényeiknek a felméréséhez kérjük a mellékelt adatlap kitöltését.
Minden gondozottról kérjük egy adatlap kitöltését. Ez lehetséges elektronikus formátumban letölthető adatlapként, illetve kinyomtatott papírformátumban.
Minden tevékenység, ill. funkció, ami szerepel a táblázatban, A – B - C besorolást kaphat az adott gondozott esetében.
A: ha az adott tevékenységet rendszeresen, helyesen képes elvégezni,
ill. az adott funkciónak birtokában van
B: Az adott tevékenységet nem rendszeresen, és/ vagy nem helyesen végzi el
C: Ha a tevékenységet a gondozott nem képes ellátni.
Minden kérdés az adott személy önálló, segítség nélküli képességére utal - ennek megfelelően kérjük az értékelést.
Az egyes pontokhoz:
3.3 – ill. 3.5 : nem ugyanazt jelenti, lehet, hogy a lakó számára a WC használata már nem kivihető, de székletét-vizeletét tartani képes.
3.6 : Képes-e megfogalmazni, ill. elmondani a panaszát, megérti – e, amit mondanak neki
3.7. Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése
3.8.Ágyból kiülni- átülni, székre - asztalhoz, stb.
3.9. Ha valaki pl. kerekes székkel önálló, akkor A !
4. A: jól lát,
B: ha átlagos fényviszonyok mellett tájékozódni képes, tárgyakat felismer, de olvasni, TV-t kezelni már nem tud
C: nem lát
5. A: ha átlag-közeli hangerő mellett beszédet megért,
B :ha ez nem így van, halláskárosodása kommunkációs zavart okoz
C :nem hall
6.1. pl. vérnyomásmérés, 6.2. pl. vérvétel
6.4.A használt segédanyagoktól is függhet,6.5: forgatás, stb.
6.7 pszichológus, 6.8.: infúziós terápia, spec.fájdalomterápia, stb.
Valamennyi lakóról kérünk egy teljes, név nélkül kitöltött táblázatot
- Papírformátumban jól látható módon, a megfelelő négyzetbe írott x jellel.
- Az excel táblázatban a kijelölt vastag keretes oszlopba írt A-B-C jellel,
ill. a 6. pontoknál igen - nem beírásával
hogy az adatok összesítését, statisztikai elemzését elvégezhessük.
Segítség: on-line: igazgato@gizella.hu,
KÖSZÖNJÜK!
Győri Péter Támogatott szociális szolgáltatások
[1] Készült a „12.888-1/2006 sz. szerződés „Szociális szolgáltatások fejlesztése projekt” keretén belül a 1993. évi III. sz. törvény tervezett módosításához szakértői tanulmány készítése a szociális szolgáltatások jogosultsági/rászorultsági kritériumának kidolgozása témakörében az alap és szakosított ellátásokhoz kapcsolódóan, szakértői résztanulmányok összesítése. Egységesített kodifikációs javaslat elkészítése, valamint részvétel szakmai konferencián az elkészült szakértői anyag szakmai disszeminációjában.”
[2] A javaslat-tervezet kialakítása során figyelembe vettük: Csoó Lászlómé, Gellén Imre, Kovacsics Zsuzsanna, Kovácsné Kecskés Andrea, Maróthy Márta, Mózer Péter, Nyírcsák János, Pelle József, Pósfai Gábor, Skultéti József, Varga Zsolt beérkezett szakvéleményét, javaslatait, de a jelen változat tartalmáért kizárólag annak összeállítóját, Győri Pétert terheli a felelősség.